Kisgyermekes munkavállalói kedvezmény: szólj a főnöködnek, szólj a könyvelődnek

A kisgyermekes munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezményeket és munkajogi könnyítéseket nem minden esetben érvényesítik automatikusan. A munkavállalónak érdemes jeleznie a munkáltatónak és a könyvelőnek, ha GYES-ben, GYED-ben vagy GYET-ben részesült vagy részesül, illetve ha a családi helyzete miatt más adó- vagy járulékkedvezményre jogosult.

A munkáltató a megfelelő feltételek igazolása mellett a kisgyermekes munkavállaló után a szociális hozzájárulási adóból és a szakképzési hozzájárulásból is kedvezményt vehet igénybe, miközben a dolgozót különleges munkajogi védelem és több, a munkaidő, a részmunkaidő, a szabadság, az éjszakai munka és a munkavégzés helye szempontjából fontos jogosultság illeti meg.

Miért fontos szólni a munkáltatónak és a könyvelőnek?

A munkaadó sokszor tévesen azt hiszi, hogy csak a tőle szülési szabadságra távozó, majd ugyanarra a munkahelyre visszatérő családanya után vehető igénybe a kedvezmény.

Ezzel szemben bármely kisgyermekes munkavállaló után érvényesíthető a munkahelyvédelmi kedvezmény, feltéve, hogy a munkavállaló korábban anyasági ellátásban részesült vagy részesül.

Vagyis a munkaadó akkor is jogosult a kedvezményre, ha a szülő éppen GYES-en vagy GYED-en van, továbbá abban az esetben is, ha már nem részesül a támogatásban.

A munkáltató érdeke, hogy új munkavállaló alkalmazásakor tájékozódjon arról, hogy van-e (6 éves vagy annál fiatalabb, nagycsaládos esetén 8 éves vagy annál fiatalabb, ill. GYET-ben részesülő vagy részesült esetén 13 vagy annál fiatalabb) gyermek a családban, ugyanis pénzt spórolhat meg a cég számára, ha ezt jelzi az adóhatóság felé.

A munkavállalónak ezért célszerű jeleznie a munkáltató vagy a bérszámfejtő felé az anyasági ellátásban való részvételt, a folyósítás megszűnését, a gyermekek számát, valamint azokat a változásokat is, amelyek új jogosultságot nyithatnak meg.

2025 a gyermekes munkavállalók adókedvezményeinek változásaiban

2025 a változások éve a gyermekes munkavállalók számára

Ebben az évben jelentősen átalakul a gyermekes munkavállalókra vonatkozó adókedvezmények rendszere, ami közvetlen hatással van a munkáltatói adminisztrációra és a bérszámfejtési gyakorlatra is.

Új szja-mentességi szabályok lépnek hatályba a három gyermeket nevelő anyák esetében, valamint elindul a kétgyermekes anyák kedvezményének fokozatos bevezetése is.

Emellett változnak a családi adó- és járulékkedvezmények szabályai, új jogosultsági kör jelenik meg, és pontosításra kerülnek a nyilatkozattételi és igazolási kötelezettségek.

A munkáltatóknak már 2025 második felétől naprakész tudással és precíz belső eljárásokkal kell reagálniuk ezekre a változásokra.

Gyermekes anyák személyijövedelemadó-mentessége

A három gyermeket nevelő anyák kedvezménye

A három gyermeket nevelő anyák szja-mentessége 2025. október 1-jén lép hatályba a 2025. évi XV. törvénynek megfelelően.

A kedvezmény a törvény hatályba lépésétől megszerzett jövedelmekre, valamint a munkaviszonyból származó, utólag elszámolt jövedelmekre is érvényes.

A jogosultságot a munkavállaló nyilatkozata alapján kell megállapítani, amelyet a kifizetőnek meg kell őriznie, és az adóelőleg-levonás során köteles figyelembe venni.

A kétgyermekes anyák kedvezményének fokozatos bevezetése

A kétgyermekes anyák szja-mentessége 2026. január 1-jétől négy lépcsőben kerül bevezetésre.

A jogosultság az anya életkora szerint bővül, vagyis a kedvezmény elsőként a fiatalabb korosztályokat illeti meg, majd évről évre egyre szélesebb körre terjed ki, míg végül 2029-től minden kétgyermekes anya számára elérhetővé válik.

A kedvezmények bevezetésével párhuzamosan 2025. július 1-től emelkedik a családi adókedvezmény összege is, így fontos a bérszámfejtési programok frissítése és az előzetes belső oktatás.

A 30 év alatti anyák kedvezménye

A 30 év alatti anyák szja-mentessége 2022. január 1. óta elérhető, és 2023-tól már a családi adókedvezménnyel együtt is igénybe vehető.

A kedvezmény feltétele, hogy az anya a gyermek születésekor még nem töltötte be a 30. életévét.

Fontos, hogy az adómentesség nemcsak az első, hanem a második vagy további gyermek után is jár, ha teljesülnek a jogosultsági feltételek.

A munkáltatónak minden esetben figyelembe kell vennie azt, hogy több párhuzamos kedvezmény - például a NÉTAK vagy a háromgyermekes anyák szja-mentessége - közül a munkavállalónak választania kell, melyiket kívánja érvényesíteni.

A családi adókedvezmény 2025. július 1-jétől

A családi adókedvezmény mértéke 2025. július 1-től emelkedik: egy eltartott esetén 66.670 forint, két eltartott esetén gyermekenként 133.330 forint, három vagy több gyermek esetén pedig gyermekenként 220.000 forint adóalap-csökkentés vehető figyelembe havonta.

A kedvezmény már a magzatra is igénybe vehető a várandósság 91. napjától.

A szabályozás a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekeket nevelő szülőkre, valamint a külföldi munkavállalókra külön rendelkezéseket tartalmaz, ezekről célszerű előzetesen tájékozódni.

Családi járulékkedvezmény

A családi járulékkedvezmény akkor vehető igénybe, ha a szülő szja-kötelezettsége nem nyújt elegendő fedezetet a teljes adókedvezmény kihasználásához.

Ebben az esetben a fennmaradó összeggel - legfeljebb a 18,5%-os mértékű tb járulék erejéig - a tb járulék csökkenthető.

A kedvezmény ugyanazon jogosultsági feltételek mellett vehető igénybe, mint a családi adókedvezmény, és csak abban az esetben, ha a jogosult más címen nem használta fel teljes mértékben az összeget.

A családi járulékkedvezmény nem alkalmazható például táppénz, csecsemőgondozási díj vagy gyermekgondozási díj igénybevétele esetén.

A kisgyermekes munkavállaló után igénybe vehető munkáltatói kedvezmény

Az ún. munkahelyvédelmi akciótervben foglalt adókedvezményekről az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (Eatv.) rendelkezik, mely kedvezmények egyik típusa az anyasági ellátások folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott személyt alkalmazó kifizető által a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető adókedvezmény (Eatv. 462/D.§).

A gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás vagy gyermeknevelési támogatás (együtt: anyasági ellátás) folyósítása alatt vagy folyósításának megszűnését követően adókötelezettséget eredményező munkaviszonyban álló személyt foglalkoztató kifizető az őt terhelő szociális hozzájárulási adóból adókedvezményt vehet igénybe.

Az adókedvezmény összegét a kifizető a 08-as bevallásban havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg.

Ki után vehető igénybe?

A munkáltatót a szociális hozzájárulási adóból és a szakképzési hozzájárulásból részkedvezmény illeti meg a kisgyermekes családanya, illetve családapa GYES-ről, GYED-ről vagy GYET-ről való visszatérését követően.

A munkaadó akkor is jogosult a kedvezményre, ha a szülő éppen GYES-en vagy GYED-en van, továbbá abban az esetben is, ha már nem részesül a támogatásban.

A kedvezmény nem kizárólag az anyát illeti meg, hanem a feltételeknek megfelelő családapát is.

A munkáltató a kedvezményt akkor is érvényesítheti, ha a kisgyermekes munkavállaló nem a korábbi munkahelyére tér vissza, hanem új munkáltatónál kezd dolgozni.

A kedvezmény időtartama

A kedvezményt a munkáltató az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig érvényesítheti.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben a szülőt a folyósítás megszűnését követően azonnal alkalmazzák, a munkáltató három évig igénybe veheti a kedvezményt.

De ha pl. lejár a kedvezményezett részére folyósított GYES, és nem tud rögtön elhelyezkedni, csak mondjuk 6 hónappal később, a munkáltató akkor sem esik el a kedvezménytől.

Még harminchat hónapon keresztül, vagyis a maximum három éves időtartam alatt érvényesítheti azt.

A kedvezményt bármikor igénybe vehetik, a munkaviszony fennállása alatt.

Tehát nem esnek el a kedvezménytől, ha nem a munkaszerződés életbe lépésével egyidejűleg jelezték a NAV felé igényüket.

Előfordulhat, hogy a munkaadó csak később értesül arról, hogy a munkavállalója kisgyermekes szülő.

Ekkor értesíti a könyvelőjét, és abban a hónapban, amikor a NAV felé jelentették a jogosultságot, és elküldték az igazolást, már a teljes hónapra jár a kedvezmény.

Az sem kizáró ok, ha a munkavállaló idő közben munkahelyet vált, és az előző munkahelyén igénybe vették utána a járulékkedvezményt.

Ilyen esetben az új munkáltató a fentiekben leírtak szerint időarányosan igénybe veheti a kedvezményt.

A három vagy több gyermeket nevelő munkavállalók hosszabb kedvezménye

A háromgyermekes nagycsaládok esetében az igénybevételre nyitva álló határidő kitolódhat a 69. hónapig, de legfeljebb 5 évig érvényesíthető.

A határidő itt azért hosszabb, mert a munkáltató akár öt éven át érvényesítheti a járulékkedvezményt nagycsaládos szülő alkalmazásával.

Hosszabb időre vonatkozóan vehető igénybe a kedvezmény azon munkavállaló után, aki a családok támogatásáról szóló törvény (1998. évi LXXXIV. tv.) szerint legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesül, vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül (a továbbiakban: kiemelt kedvezményezett).

A kedvezmény mértéke

A kedvezmény egyenlő a foglalkoztatott - gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesülő - természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 %-ával a foglalkoztatás első két évében és 14,5 %-ával a foglalkoztatás harmadik évében.

Hosszabb időre vonatkozóan vehető igénybe a kedvezmény azon munkavállaló után, aki a családok támogatásáról szóló törvény (1998. évi LXXXIV. tv.) szerint legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesül, vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül (a továbbiakban: kiemelt kedvezményezett).

Esetükben a kedvezmény egyenlő a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 %-ával a foglalkoztatás első három évében és 14,5 %-ával a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében.

A kedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve, a kiemelt kedvezményezettek tekintetében járó kedvezmény esetén a foglalkoztatás harmadik, illetve ötödik éve véget ér.

A foglalkoztatás kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor az anyasági ellátás folyósítása melletti vagy az anyasági ellátás folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás vagy továbbfoglalkoztatás megkezdődik.

Részmunkaidős foglalkoztatás mellett is járhat

Fontos tudni, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatott kisgyermekes szülők esetében is, érvényesíthető a teljes kedvezmény.

A jogalkotó az öt kedvezményezetti csoport közül csak a kisgyermekesek esetében törölte el az arányosítást, vagyis itt nem kell a részmunkaidő arányában csökkenteni a kedvezményt.

Tegyük fel, hogy a munkaadó heti 20 órában alkalmazza a kedvezményezettet, a járulékkedvezmény ebben az esetben is 100%-os az első két évben, 100.000 Ft-ig, majd 50%-os a harmadik évben, hasonló feltételek mellett.

Megjegyezzük, hogy a részmunkaidő nem feltétlenül jelent heti 20 órás munkaidőt.

Akár heti 1-2 munkanapos foglalkoztatás formájában is megvalósulhat.

Az igazolások és a nyilatkozatok szerepe

A munkáltató azonban csak abban az esetben jogosult a járulékkedvezmény igénybe vételére, amennyiben alátámasztja annak feltételeit.

Ennek érdekében be kell kérnie a munkavállalótól a szükséges adatokat és a vonatkozó igazolásokat.

A munkáltató a kedvezményt a feltételek fennállását igazoló, az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, családtámogatási feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal, családtámogatási kifizetőhely, a társadalombiztosítási vagy családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén az egészségbiztosítási szerv, illetve a családtámogatási feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal által az ellátásban részesülő kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.

A kiemelt kedvezményezettek tekintetében a kedvezmény igénybevételéhez gyermekgondozási díj és gyermekgondozást segítő ellátás esetén a fentieken túl szükséges a legalább három gyermek után a szülőnek járó családi pótlékra való jogosultságról szóló, családtámogatási feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal által kiadott igazolás.

Az igazolások beszerzése

Az anyasági ellátásokról és a családi pótlékról az igazolásokat minden esetben a munkavállaló kérelmére a kifizető állítja ki.

Nem TB kifizetőhely munkáltató esetén a GYED folyósításáról szóló igazolást a foglalkoztató székhelye szerinti megyei Kormányhivatal járási hivatalának Egészségbiztosítási/Társadalombiztosítási Főosztálya állítja ki, a GYES, a GYET és a családi pótlék folyósításáról szóló igazolást a munkavállaló lakcíme szerinti megyei Kormányhivatal járási hivatalának Családtámogatási Főosztálya állítja ki.

A GYED folyósításával kapcsolatos igazolás iránti kérelmek letölthetők a honlapról, és benyújthatók személyesen vagy postai úton az illetékes Egészségbiztosítási/Társadalombiztosítási Főosztályra, ill. bármelyik kormányablakon keresztül is.

A GYES és GYET, ill. a családi pótlék folyósításával kapcsolatos igazolás iránti kérelmek legegyszerűbb benyújtási módja emailben történhet a kérelmező személyes adatainak (név, anyja neve, születési dátuma, TAJ száma, lakcíme), az igazolás céljának és a munkáltató nevének, valamint címének megadásával.

Az igazoláskérelmek formanyomtatványa jelenleg elektronikusan nem letölthető, az illetékes Családtámogatási Főosztályon és bármelyik kormányablakban kérhetjük, ahol kitöltés után azonmód be is nyújtható.

Vegyük figyelembe, hogy ezek az igazolások általában nem kerülnek azonnal kiállításra, hanem a kipostázást is beleszámítva kb. 2 héten belül kapjuk kézhez őket.

Hogyan érvényesíti a munkáltató a kedvezményt?

A munkáltató a járulékkedvezményt a „Havi bevallás a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról” (1708-as jelű havi bevallás) formanyomtatványon igényelheti a NAV-tól.

Az adókedvezmény összegét a kifizető a 08-as bevallásban havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg.

A kedvezmény érvényesítése havonta a 08-as bevallásban történik.

A korábbi időszakra vonatkozóan igénybe nem vett kedvezmény pedig önellenőrzés útján érvényesíthető, azzal, hogy ez az érintett időszak tekintetében az elévülés időtartamát kitolja.

Szakképzési hozzájárulásból érvényesíthető kedvezmény

Felhívjuk továbbá a figyelmet arra, hogy az érintett személyi kör után a szociális hozzájárulási adó mellett a szakképzési hozzájárulás vonatkozásában is kedvezmény érvényesíthető.

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 4. §-ában foglaltak szerint a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja, melyet csökkent - többek között - az azon foglalkoztatott természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100 ezer forint, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya az Eatv. 462/D. §-a alapján igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít.

Fontos korlátozások a kedvezményeknél

FONTOS: a kisgyermekes vagy nagycsaládos munkavállaló után igénybe vett kedvezmény nem összevonható más adókedvezménnyel.

Amennyiben a munkáltató több kedvezményezetti csoportba sorolható munkavállalót foglalkoztat, akkor is csak egy jogosultság alapján érvényesítheti a kedvezményt.

Az önfoglalkoztatók saját maguk után és a költségvetési szervek az alkalmazottjaik után nem vehetik igénybe a kedvezményt.

A munkáltatónak ezért a kedvezmények alkalmazása előtt ellenőriznie kell, hogy ugyanarra a munkavállalóra nem kíván-e több, egymással kizáró jogcímet párhuzamosan érvényesíteni.

A kisgyermekes munkavállalók munkajogi védelme

Nem ritka manapság, hogy az édesanyák nem maradnak otthon a fizetés nélküli szabadság végéig, a gyermekük 3 éves koráig, hanem hamarabb állnak újra munkába, legyen ennek anyagi, vagy egyéb oka.

Ám sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a Munka törvénykönyve speciális rendelkezéseket tartalmaz a 3 éves kor előtt munkába visszatérő munkavállalók esetén, s bizonyos esetben a 3 éves kor után is, pedig ezek a kedvezmények sokszor megkönnyítik az első időben a családanyai, szülői teendők és a munkavégzés összeegyeztetését.

Nézzük tehát, hogy milyen jogaink vannak kisgyermekes anyukaként - vagy apukaként - a munka világában.

Szoptatási munkaidő-kedvezmény

Amennyiben a munkába való visszatéréskor az édesanya még anyatejjel táplálja gyermekét, megilleti őt a szoptatási munkaidő-kedvezmény.

Eszerint a női munkavállaló a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, ezt követően a kilencedik hónap végéig egy óra munkaidő-kedvezményre jogosult.

Ikrek esetében - a gyermekek számától függetlenül - a munkaidő-kedvezmény mértéke a hat hónapos korig napi kétszer két, illetve a kilencedik hónapig napi két óra.

Fontos tudni, hogy a munkaidő-kedvezmény időtartamára a munkavállalót távolléti díja illeti meg.

Korlátok az egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál

A másik korlátozáscsoport a munkaidő beosztására vonatkozik, ami érthető, ha belegondolunk, hogy egy kisgyermekes munkavállalók a gyermekekkel kapcsolatos feladatok, teendők miatt sokkal kevésbé tudnak rugalmas lenni.

Az egyik ilyen korlátozás, hogy a munkavállaló várandósság megállapításától a gyermek hároméves koráig, gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén - azaz egyedül nevelő édesapák is ide tartoznak - szintén a gyermeke hároméves koráig egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható.

Segíti a munka és a magánélet összeegyeztetését az is, hogy a fenti munkavállalói csoportok számára a heti pihenőnapok és a heti pihenőidő egyenlőtlenül nem oszthatók be, rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el.

Rendkívüli munkaidő és készenlét egyedülálló szülőknél

A gyermeküket egyedül nevelő munkavállalók számára - a gyermek hároméves korától négyéves koráig - rendkívüli munkaidő vagy készenlét - baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítását kivéve - csak hozzájárulásukkal rendelhető el.

Éjszakai munka korlátozása

Azzal is jó tisztában lennünk, hogy női munkavállalóként számunkra a gyermekünk hároméves koráig, illetve gyermekét egyedül nevelő apukáknak szintén a gyermeke hároméves koráig éjszakai munka nem rendelhető el.

Emellett új szabályozásként 2023. január 1-től jelent meg az Mt.-ben, hogy a munkáltató éjszakai munkát női dolgozók számára gyermekük hároméves korától tízéves koráig, vagy a gyermekét egyedül nevelő munkavállalók - azaz anyukák és apukák - számára gyermekük hároméves korától tízéves koráig csak a dolgozók írásbeli hozzájárulásával oszthat be.

Kötelező részmunkaidő

Kisgyermek mellől dolgozva sokszor nehéz a korábban megszokott napi 8 órát teljesíteni, így nem árt azzal is tisztában lenni, hogy a kérésünkre részmunkaidőben kell, hogy foglalkoztassanak minket.

A munkaszerződés módosítása kötelező jelleggel kell, hogy megtörténjen, ha a munkavállaló kezdeményezi a gyermeke négyéves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermeke hatéves koráig.

Ekkor a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő - azaz 8 óra - felének megfelelő tartamú részmunkaidőre, azaz 4 órára kell módosítani (ám figyelem, a napi 6 órás foglalkoztatás már nem kötelező, ez a munkáltató jóindulatán múlik).

Fontos, hogy a kismamák fokozatosan visszatérhessenek a munkaerőpiacra részmunkaidős foglalkoztatásuk révén.

Ezt a célt szolgálja a Munka Törvénykönyvében foglalt rendelkezés, melynek értelmében a munkáltató köteles a részmunkaidős foglalkoztatást biztosítani a munkavállaló részére a gyermek hároméves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a legkisebb gyermek ötéves koráig.

A munkaadó jól járhat, mivel a járulékkedvezményt ilyenkor is teljes mértékben érvényesítheti, a szülő pedig dolgozhat a gyermeknevelés mellett.

Más helységben történő munkavégzés

S mi van akkor, ha a munkáltató kisgyermekes dolgozóként más helységbe akar minket küldeni?

Nos, ez ellen is védi az Mt. a kisgyermekes dolgozókat: hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben történő munkára várandóssága megállapításától gyermeke három éves koráig a munkavállaló, és gyermeke 16 éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli.

Szülői szabadság

Végül két új elemmel bővíteném még a kisgyermekes dolgozók számára fontos tudnivalók listáját, ami 2023. év elejétől jelent meg a hatályos Mt.-ben: munkavállalóként gyermekünk hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg minket, melynek igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszonyunk már legalább egy éve fennálljon.

A szülői szabadságot a kérésünknek megfelelő időpontban kell, hogy kiadják, s eme időtartamra a távolléti díjunk 10 %-a illet meg minket (melyet csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak megfizetett GYED és GYES összegével).

A munkaszerződés módosításának kérése

A másik újdonság a munkaszerződés-módosítási jogosultság az Mt.-ben.

E szerint a munkavállaló gyermeke nyolcéves koráig - a munkaviszony első hat hónapját kivéve - kérheti, hogy a munkavégzési helyét, a munkarendjét módosítsa a munkáltató, illetve kérheti a távmunkavégzésben, illetve részmunkaidőben való foglalkoztatását.

Ez tehát azt jelenti, hogy mostantól kiindulhat a mi oldalunkról is egy módosítási igény, egy írásbeli kérelem formájában, aminek indoklást és a változtatás időpontját is kell tartalmaznia.

A benyújtott kérelmünkre a munkáltatónak tizenöt napon belül írásban kell nyilatkoznia, s ha a munkáltató válasza elutasító, azt megfelelően, azaz valós, okszerű, világos módon indokolnia kell.

Fontos azt megérteni, hogy ez - az előzőekben bemutatott részmunkaidős foglalkoztatással ellentétben - nem jog, hanem egy lehetőség, amit igényelhetünk, s vagy megadja a munkáltatónk, vagy nem.

Ha úgy véljük, hogy az elutasítás jogellenes, vagy eleve nem foglalkozik a válasszal a munkáltatónk, 30 napon belül bírósághoz fordulhatunk, s a bíróság pótolja a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát.

Gyakorlati teendők a munkavállalónak

Célszerű a munkavállaló belépésekor, illetve a gyermek születésekor automatizált folyamatot kialakítani a szükséges nyilatkozatok begyűjtésére és rögzítésére.

A kedvezmények érvényesítéséhez szükséges nyilatkozatokat a dolgozóktól írásban kell beszerezni, ezek megőrzése kötelező.

A bérprogram frissítésén túl fontos az is, hogy például ha a háromgyermekes anya negyedik gyermeket vállal, vagy a dolgozó eléri a 30. életévét, új jogosultság nyílhat meg számára.

Javasolt saját nyilvántartási rendszerben vezetni az adókedvezmények kezdődátumát és - ha releváns - a megszűnés dátumát is.

Ezen túlmenően a párhuzamos kedvezmények kizárását a bérszámfejtő rendszerben kontrollfunkcióval lehet biztosítani, megelőzve ezzel a hibás adóelőleg-levonást és az ebből eredő későbbi korrekciós kötelezettségeket.

Gyakorlati teendők a munkáltatónak és a könyvelőnek

• A munkavállalótól be kell kérni az anyasági ellátásra és a családi pótlékra vonatkozó igazolásokat.
• Ellenőrizni kell az anyasági ellátás folyósításának kezdetét és megszűnését.
• Meg kell állapítani, hogy a kedvezmény általános vagy kiemelt kedvezményezetti jogcímen vehető-e igénybe.
• Rögzíteni kell a foglalkoztatás kezdetét és a kedvezmény lehetséges végső időpontját.
• Frissíteni kell a bérszámfejtési programot és a kapcsolódó kontrollokat.
• A jogosultságot a havi 08-as bevallásban kell érvényesíteni.
• Meg kell akadályozni, hogy ugyanarra a munkavállalóra több, egymással kizáró kedvezményt számoljanak el.
• Figyelemmel kell kísérni a gyermekek számának, életkorának és az anya életkorának változását.
• A munkavállaló írásbeli kérelmeit a munkaidő, a részmunkaidő, a munkarend, a munkavégzési hely és a távmunka tekintetében határidőben kell kezelni.

A munkavállaló rövid ellenőrzőlistája

1. Jelezd a munkáltatónak, hogy GYES-ben, GYED-ben vagy GYET-ben részesültél vagy részesülsz.
2. Kérd ki a szükséges igazolásokat.
3. Add át az igazolásokat a munkáltatónak vagy a könyvelőnek.
4. Nyilatkozz az igénybe venni kívánt adókedvezményekről.
5. Ellenőrizd, hogy a kedvezmény megjelent-e a bérszámfejtésben.
6. Jelezd a családi helyzet változásait, például új gyermek születését vagy a gyermek életkorának elérését.
7. Ha részmunkaidőben szeretnél dolgozni, nyújts be írásbeli kérelmet.
8. Ha munkarend-, munkavégzésihely- vagy távmunkamódosítást szeretnél, írásban, indokolással és a kívánt kezdőidőpont megjelölésével kérd azt.

tags: #kisgyermekes #munkavallaloi #kedvezmenye #szolj #a #fonokodnek