A cöliákia hatása a terhességre

A cöliákia, más néven lisztérzékenység vagy gluténérzékenység, autoimmun betegség, amelyben a glutén hatására a szervezet immunrendszere a saját vékonybelét károsítja. A kezeletlen betegség ronthatja a tápanyagok felszívódását, hiányállapotokat és tartós gyulladást okozhat, ezért hatással lehet a fogamzásra, a terhesség kialakulására és a várandósság kimenetelére is.

A diagnosztizált és megfelelően kezelt cöliákia önmagában nem feltétlenül rontja a fertilitást, illetve nem jelenti azt, hogy a terhesség szükségszerűen problémás lesz. A legfontosabb teendő a pontos kivizsgálás, majd igazolt cöliákia esetén a szigorú, élethosszig tartó gluténmentes étrend követése.

Mi a cöliákia?

A cöliákia egy autoimmun betegség, amelyben a glutén hatására a szervezet immunrendszere a saját vékonybelét károsítja. A glutén a búzában, rozsban és árpában található fehérje.

A glutén a búzafehérje egyik összetevője. A gluténérzékenység, vagyis cöliákia (lisztérzékenység) ennek egyik komponensével, a gliadinnal, valamint más gabonák (pl. árpa, rozs) ehhez hasonló fehérjéjével szembeni túlérzékenységet jelenti.

A glutén bejut a lamina propriába és az ottlévő transzglutamináz oly módon alakítja át molekuláris szerkezetét, hogy a lisztérzékenyekre jellemző HLA-DQ2 és DQ8 molekulák hozzá tudnak kapcsolódni. Innentől kezdve a CD4+T-sejtek az egész komplexet idegenként kezelik és citokinek útján beindítják a B-sejtek gliadin és transzglutamináz ellenes antitest-termelését.

Mindez helyileg boholyatrófiát okoz, de a folyamat itt nem áll meg, mert a keringésbe kerülő autoantitestek más szervekben expresszálódó transzglutaminázokhoz is képesek kapcsolódni és ott atrófizáló folyamatokat beindítani.

A cöliákia nem mindig jár emésztőrendszeri tünetekkel

A cöliákia sok esetben nem a klasszikus hasi tünetekkel jelentkezik. Ezért könnyen rejtve maradhat - különösen akkor, ha a figyelem elsősorban a nőgyógyászati vagy hormonális okokra irányul.

A cöliákia egyik legfontosabb jellemzője, hogy lehet atípusos vagy tünetmentes is. Ilyenkor a klasszikus hasi panaszok hiányoznak, de a háttérben már zajlik a bélkárosodás és a felszívódási zavar.

A gluténérzékeny személy bélbolyhai károsodtak, így a tápanyagok nem tudnak kellő mértékben felszívódni, így hasznosulni sem. A tápanyagfelszívódás zavara miatt különböző hiányállapotok alakulnak ki. A zsírban oldódó vitaminok felszívódása is csökken.

Felnőttkorban esetenként a cöliákiából eredő hiánybetegségek, mint a vashiányos vérszegénység vagy a csontritkulás hívják fel a figyelmet a betegségre.

Lehetséges tünetek és társuló eltérések

• puffadás;
• hasmenés és hasfájás;
• étvágytalanság és fogyás;
• émelygés;
• ismeretlen eredetű gyengeség és fáradékonyság;
• vashiányos vérszegénység;
• folsav- és B-vitamin-hiány;
• cink- és szelénhiány;
• folyadék-visszatartás, ödémás végtagok;
• oszteopénia és oszteoporózis;
• emelkedett májenzimek és autoimmun hepatitisz;
• autoimmun pajzsmirigybetegség;
• neuropátia, migrén és egyéb neurológiai tünetek;
• dermatitisz herpetiformisz.

A cöliákia egy ezerarcú betegség jelentkezhet: általános tünetek, ismeretlen eredetű gyengeség, fáradékonyság formájában, de okozhat csontanyagcsere-zavart, vérképzőszervi tüneteket, kardiális érintettséget, májérintettséget, endokrin eltérést, neurológiai tüneteket és bőrtüneteket is.

Hogyan hathat a cöliákia a fogamzásra?

A termékenység nemcsak a petefészek, a peteérés vagy a hormonok kérdése. A fogantatás sikeréhez a szervezet egészének megfelelő működése szükséges.

A nem kezelt gluténérzékenység a menstruáció elmaradását és akár meddőséget is okozhat. A cöliákia reproduktív életkorban jelentkező következményei közé tartozhat a szubfertilitás, vagyis a csökkent fogamzóképesség.

A cöliákia nem gyakori oka a meddőségnek, de a fel nem ismert esetek kezelhető rizikófaktort jelenthetnek. Nem minden cöliákiás nő küzd termékenységi problémával, és a diagnosztizált, megfelelően kezelt cöliákia önmagában nem feltétlenül rontja a fertilitást.

A termékenységet befolyásoló fő mechanizmusok

A cöliákia három fő patomechanizmuson keresztül okoz reproduktív zavarokat: felszívódási zavar okozta kalóriahiány, nyomelemek és vitaminok szelektív malabszorpciója miatti hiányállapotok, valamint a tTG-autoantitestek lepényre kifejtett destruktív hatása.

1. Felszívódási zavar és energiahiány

A bélkárosodás miatt romlik a létfontosságú mikrotápanyagok felszívódása. Különösen fontos lehet a reproduktív működés szempontjából a vas, a folsav, a B-vitaminok, a cink és a szelén.

A szervezet a homeosztatikus egyensúlyának fenntartása érdekében takarékos üzemmódra áll át: fokozódik a hypothalamus-hypophysis-mellékvese hormonális tengely tónusa, és ez lecsendesíti a reproduktív tengely aktivitását.

Csökken a pajzsmirigytengely működése is és fokozódik az inzulinrezisztencia. Ezek a folyamatok közvetetten ronthatják a szervezet felkészültségét a fogantatásra és a várandósságra.

2. Hiányállapotok

A Zn, Se, Fe és folsav szelektív hiánya különböző mechanizmusok útján szintén emeli a reproduktív kockázatokat.

A krónikus vashiány, a folsav- és B-vitamin-hiány, valamint a cink- és szelénhiány önmagában is hatással lehet a szervezet működésére - köztük azokra a finoman szabályozott folyamatokra is, amelyek a fogantatáshoz szükségesek.

3. Autoimmun folyamatok és a lepény érintettsége

A keringő tTG-autoantitestek kötődnek a cytotrofoblasztok felszínén lévő transzglutamináz enzimekhez, beindítva ezzel a trofoblasztok apoptózisát, és akadályozva azok deciduális invázióját.

Maternális oldalon az autoantitestek szintén kötődnek az endometriális endothelsejtek transzglutamináz enzimeihez, gátolva azok migrációját. Emiatt zavar jelentkezik a deciduális angiogenesisben, ami fokozza a vetélés és az intrauterin retardáció kockázatát.

Cöliákia, meddőség és sikertelen lombikkezelés

Ismeretlen eredetű meddőség esetén a cöliákia gyakorisága eléri a 12%-ot. Ezért ebben a csoportban a szerológiai szűrővizsgálat végzése felettébb ajánlott.

Szintén megfontolandó a célzott szűrővizsgálat IVF előtt. Egy vizsgálatban 200, különböző okok miatt IVF-re kerülő nőt szűrtek szerológiailag és 5 főt találtak pozitívnak.

Ezek közül mindössze 1 főnek sikerült a beavatkozás, ráadásul ez a terhesség is spontán vetéléssel végződött.

Ismeretlen eredetű meddőség, ismétlődő vetélés, két sikertelen IVF-kezelés, makacs vagy visszatérő vashiány, krónikus puffadás vagy fáradtság, illetve autoimmun háttér jelenléte a családban olyan helyzetek lehetnek, amikor érdemes lehet a kezelőorvossal egyeztetni a cöliákia irányú kivizsgálásról.

Cöliákia és vetélés

Egy friss kutatás azt találta, hogy az ismétlődő vetélések és a méhen belüli elhalások lényegesen gyakrabban fordulnak elő azoknál a pácienseknél, akik cöliákiában szenvednek, de nem tudnak róla, ezért természetesen nem is tartanak gluténmentes diétát.

Egy Dániában készült kutatásban 6.300 cöliákiás és 63.000, cöliákiával nem diagnosztizált páciens terhességi kimenetelét hasonlították össze.

A kezdeti eredmények alapján sem a teherbeesési ráták, sem a terhességek kimenetele között nem volt különbség a két csoportban. Ez alapján első pillantásra azt gondolhatnánk, hogy a cöliákia nem befolyásolja ezeket a tényezőket.

Ez azonban elhamarkodott következtetés lenne, hiszen a cöliákiával diagnosztizált páciensek gluténmentes diétát tartottak.

A 63.000 nem cöliákiás páciens egy részénél később cöliákiát diagnosztizáltak. Azok a betegek, akiknél később cöliákia igazolódott, de mivel erről nem tudtak, nem is tartották a diétát, nagyobb arányban estek át ismétlődő vetélésen és fordult elő náluk méhen belüli elhalás.

Ismétlődő vetélések, méhen belüli elhalás, illetve ismeretlen eredetű meddőség esetén feltétlenül indokolt a cöliákia kizárása.

Egy cöliákiás páciens, amennyiben gluténmentesen étkezik, nem kell nagyobb kockázattal számoljon a fenti terhességi szövődmények szempontjából, így ez egy tökéletesen kiküszöbölhető rizikófaktor, ha gondolunk rá.

A cöliákia és a terhesség lehetséges szövődményei

A fel nem ismert vagy kezeletlen cöliákia mellett egyes vizsgálatok szerint gyakoribb lehet a szubfertilitás, a vetélés és a koraszülés.

Egy klinikai tanulmányban a habituális vetélők 8%-a, a növekedési retardációs esetek 15%-a kapcsolódott cöliákiához.

Egy másik, 868 nő részvételével végzett tanulmányban az intrauterin retardáció kockázata hétszerese volt a kontrollcsoportéhoz képest.

Egy svéd kohorszvizsgálatban gluténmegvonás után már nem tapasztalták az intrauterin retardáció emelkedett kockázatát.

A cöliákia terhességre gyakorolt hatása elsősorban akkor jelenthet problémát, ha a betegség felismeretlen, a bélkárosodás fennáll, vagy hiányállapotok és aktív autoimmun folyamatok alakulnak ki.

Hogyan vizsgálják a cöliákiát?

A kivizsgálás általában egyszerű vérvizsgálattal indul. Szükség esetén ezt további gasztroenterológiai vizsgálatok követhetik.

A cöliákia vizsgálatára szolgáló diagnosztikus tesztek közül a vérteszt és a biopszia igazolhatja a jelenleg már fennálló cöliákiát.

A cöliákiás szülészeti-nőgyógyászati pácienseket leghatékonyabban a transzglutamináz IgA autoantitestek kimutatásával lehet felkutatni, amelynek szenzitivitása és specificitása 95-99%.

Elképzelhető az is, hogy még nem alakult ki a cöliákia, és a vérteszt, valamint a biopszia negatív eredményt ad.

A genetikai eredmény önmagában nem diagnózis

Egyértelmű fogékonyságot, vagyis genetikai hajlamot mutató eredmény még nem jelent diagnózist.

Amennyiben genetikai vizsgálaton volt csak, az még önmagában nem jelent diagnózist. Tünetek esetén további vizsgálatok kellenek.

A genetikai hajlam és a tényleges cöliákia két különböző fogalom: a genetikai vizsgálat azt mutathatja meg, hogy fennáll-e fogékonyság, de önmagában nem igazolja a bélkárosodással járó betegséget.

Miért nem célszerű önállóan elhagyni a glutént a diagnózis előtt?

A cöliákia kivizsgálása előtt nem célszerű tartósan kiiktatni a glutént, mert a gluténmentes étrend befolyásolhatja a vérvizsgálat és a biopszia eredményét.

Ezért a diagnosztikus vizsgálatokig továbbra is szükség lehet valamennyi gluténtartalmú élelmiszer fogyasztására. Nem elég az, amelyikre az van írva, hogy „nyomokban glutént tartalmazhat”.

A glutént nem szabad addig kiiktatni, még akkor sem, ha kellemetlenek a tünetek, amíg a szükséges diagnosztikai vizsgálatok meg nem történtek.

A cöliákia kezelése a terhesség előtt és alatt

A cöliákia ma ismert egyetlen gyógymódja az élethosszig tartó szigorú gluténmentes diéta. Tehát nagyon fontos a cöliákia minél hamarabbi diagnosztizálása.

A kezelés alapja a szigorú, élethosszig tartó, dietetikus által felügyelt gluténmentes diéta. A gluténmentes diéta cöliákiában az oki kezelés része, nem trenddiéta, nem divatos életmód és nem csodaszer.

A diéta bevezetését követően a klinikai tünetek 2-3 hét alatt szűnnek meg, a szerológiai restitúció 3-4 hónapot vesz igénybe, a bélbolyhok pedig 6 hónap alatt regenerálódnak.

Mindemellett javul a fertilitás és kedvezőbbé válik a terhességek kimenetele is.

A gluténmentes étrend hatásai

• javulhat a tápanyagfelszívódás;
• rendeződhetnek a hiányállapotok;
• csökkenhet a gyulladás;
• mérséklődhet a vashiányos vérszegénység;
• javulhatnak a menstruációs zavarok;
• javulhat a fertilitás;
• kedvezőbbé válhat a terhesség kimenetele;
• csökkenhet bizonyos terhességi szövődmények kockázata.

Egy tanulmányban 74 cöliákiás páciensből 20 fő kezdett el gluténmentes diétát, és náluk csökkent a vashiányos anémia, a késői menarche, a korai menopauza és a spontán abortusz gyakorisága a normál diétán levő cöliákiás kontrollokhoz képest.

Táplálkozás cöliákia mellett a várandósság idején

Ha megfelelően tartja a diétát, és rendszeresen, napi 4-5-ször, változatosan táplálkozik, akkor önmagában a gluténmentes étrend miatt nem kell tápanyaghiánynak kialakulnia.

A 12. terhességi hétig mindenképpen ajánlott folsav tabletta szedése.

Naponta legalább 3-szor fogyasszon nyers vagy párolt zöldséget, illetve gyümölcsöt. Kerülni kell viszont a puffasztó zöldségeket, például a szárazbabot, a lencsét és a káposztát.

Naponta legalább 2 alkalommal szerepeljen az étrendben alacsony zsírtartalmú tejtermék, például tej, joghurt, kefir, sovány túró és sajt a fehérje- és kalciumbevitel érdekében.

Naponta egyszer érdemes sovány húst vagy felvágottat fogyasztani, és hetente legalább egyszer tengeri halat.

Ételeit kevés zsiradékkal készítse, és kevés, elsősorban jódozott sót használjon.

Kerülje a szénsavas, cukros üdítőitalokat, helyette szénsavmentes ásványvizet vagy gyümölcsteát fogyasszon.

Pajzsmirigy és cöliákia a várandósság alatt

Az autoimmun pajzsmirigyzavar és a gluténérzékenység együtt járhat.

Az anya csökkent pajzsmirigyhormon-termelése igen negatív hatást gyakorolhat a magzat fejlődésére. A probléma már magát a teherbeesést is nehezítetté teheti, később pedig vetélést idézhet elő.

Ezen felül fejlődési károsodást okozhat a magzatnál, valamint preeclampsiához, koraszüléshez és placentaleváláshoz is vezethet.

A várandósság alatt a TSH értéke változó, ám ha az ilyenkor elfogadott referenciatartományon kívül esik a szintje, akkor mindenképp kezelni kell a problémát, hogy a baba megfelelő ütemben és módon fejlődhessen.

Amennyiben az anya már a terhessége előtt is tudott a pajzsmirigyzavaráról, úgy érdemes a várandósság alatt rendszeresen ellenőriztetnie a pajzsmirigyfunkcióit, hogy szükség esetén módosítani lehessen a gyógyszeres kezelés adagolásán.

Mivel nagy károkat okozhat a probléma, érdemes másoknak is a várandósság alatt legalább egyszer vérvételre menniük, különösen, ha a családjukban előfordult már pajzsmirigybetegség, vagy ha az anya gluténérzékeny.

Nem cöliákiás gluténérzékenység

Manapság egyre nagyobb visszhangot kap a szakmában az úgynevezett nem cöliákiás gluténérzékenység, amelynek lényege, hogy a páciens tünetei gluténmentes diéta hatására megszűnnek, de a laboratóriumi vizsgálatok nem tudják kimutatni a gluténérzékenységet.

Ennek előfordulási gyakoriságát 6%-ra becsülik a kutatók, ami jelentős arányt jelent.

Ez egy új, kiforróban lévő betegség, amely egyelőre szakmai viták tárgyát képezi, és nem tekinthető általánosan elfogadottnak.

Fontos kiemelni, hogy a vizsgálatok a klasszikus, laboratóriumi vizsgálatokkal igazolható cöliákiáról szólnak.

Egyelőre semmilyen bizonyíték nem mutatja, hogy diagnózis nélkül elkezdett gluténmentes diéta javítaná a terhességi kimeneteleket.

A gyermek későbbi cöliákiájának megelőzése

A cöliákia kialakulásában nagy szerepet játszanak az örökletes tényezők.

Ha a gyermek genetikailag fogékony lenne a gluténra, annak megelőzésére nem alkalmas, ha az anya a terhesség alatt kihagyja a glutént az étrendjéből.

Az sem biztos, hogy a gyermek gluténérzékeny lesz. Ez körülbelül 2,5-3 éves korra derülhet ki a hozzátáplálási protokoll alapján.

Egy kutatás szerint a várandós nő étrendjében az lehet meghatározó, hogy mennyi zöldségből és gyümölcsből, és nem gabonából származó rostot visz be étkezésében.

Az eredmények szerint minden 10 gramm bevitt rost 8%-kal csökkentette a majdani gluténérzékenység esélyét egy 88 ezer gyereken végzett, 10 évet felölelő vizsgálatban.

Azoknak a gyermekeknek az esetében, akiknek édesanyja legalább 45 gramm rostot fogyasztott naponta, 34%-kal kisebb valószínűséggel alakult ki 11 éves korra cöliákia, mint azoknál, akiknek édesanyja 19 grammnál kevesebb rostot fogyasztott.

A vizsgálat az első lépcsőfok annak feltérképezésében, hogy a várandósság alatti étrend hogyan befolyásolja a gyermek későbbi gluténérzékenységének kialakulási esélyeit.

Mit érdemes tenni meddőség vagy ismétlődő vetélés esetén?

1. Ismeretlen eredetű meddőség, ismétlődő vetélés, sikertelen IVF-kezelések vagy tartós vashiány esetén érdemes a cöliákia lehetőségét is felvetni.
2. A diagnózis felállítása előtt nem célszerű önállóan tartós gluténmentes diétát kezdeni.
3. A kivizsgálás vérvizsgálattal indulhat, és szükség esetén gyomortükrözéssel, valamint vékonybél-biopsziával folytatható.
4. A genetikai hajlam önmagában nem azonos a cöliákia diagnózisával.
5. Igazolt cöliákia esetén a kezelés alapja az élethosszig tartó, szigorú gluténmentes étrend.
6. A terhesség alatt különös figyelmet kell fordítani a változatos táplálkozásra, a folsavbevitelre és az esetleges hiányállapotok rendezésére.
7. Cöliákia esetén a pajzsmirigy működésének ellenőrzése is indokolt lehet, mivel az autoimmun pajzsmirigyzavar és a cöliákia együtt járhat.

A cöliákia nem mindig jár hasi tünetekkel, sokáig rejtve maradhat, okozhat hiányállapotokat és gyulladást, egyes esetekben összefügghet termékenységi nehézségekkel, és felismerve kezelhető.

tags: #coliakia #hatasa #a #terhessegre