A terhesség körülbelül 40 hét alatt egyetlen megtermékenyített sejtből a méhen kívüli életre felkészült babává fejlődik, bár egyes újszülötteknek a születés után is szükségük lehet orvosi támogatásra. A magzati fejlődés gondosan időzített szakaszokban bontakozik ki, minden héten jelentős változásokat hozva létre, amelyek formálják a szerveket, a szervrendszereket és végső soron magát az életet.
A terhesség heteit az utolsó menstruáció első napjától számítják, nem pedig a fogantatás napjától. Ez azt jelenti, hogy a „40 hetes terhesség” első két hetében még nem történt meg a fogantatás.
Hogyan oszlik fel a várandósság?
A trimeszter a várandósság fő szakaszait jelenti, mert három részre osztható fel: elsőre, másodikra és harmadikra. A terhességet általában három trimeszterre osztják:
- Első trimeszter: 1-13. hét; beágyazódással és gyors szervfejlődéssel jár.
- Második trimeszter: 14-27. hét; növekedés és mozgás látható benne.
- Harmadik trimeszter: 28-40. hét; a súlygyarapodásra és az érésre összpontosít, és a szüléssel zárul.
A magzati fejlődést gyakran három nagy szakaszra osztják: prebryonális időszak (1-2. hét), embrionális időszak (3-8. hét), amikor a fő szervek kialakulnak, és magzati időszak (9-40. hét), amely a szervfejlődés, a növekedés és az érés kulcsfontosságú szakasza.
Az embrionális időszak különösen kritikus, mivel ekkor a legnagyobb a veleszületett rendellenességek kockázata. A második trimesztertől kezdve a fejlődés inkább a növekedésre, a funkcionális érettségre és a szervek megerősödésére összpontosít.
1-2. hét: a szervezet felkészül a fogamzásra
Az első két hétben még nincs jelen embrió, de a szervezet aktívan készül a terhességre. Az utolsó rendes menstruáció első napját használják annak előrejelzésére, hogy mikor fog világra jönni a gyermek.
A hormonális változások serkentik a petesejt érését a petefészekben, miközben a méhnyálkahártya megvastagszik a beágyazódásra való felkészülés során. Az ovuláció jellemzően a második hét vége körül következik be.
Mire egy lánygyermek a pubertáskorba ér, az eredetileg 2 millió petesejtből csak 40 000 marad. Ebből pedig általában csak havonta egy - összesen körülbelül 400 - petesejt fejlődik ki teljesen.
Közvetlenül az ovuláció előtt számos, különféle érési stádiumban lévő petesejt található a petefészkekben. A legérettebb tüsző megreped, a petesejt pedig a petevezetékbe kerül.
A hímivarsejteknek 30 perc és 48 óra közötti időre van szükségük ahhoz, hogy elérjenek a petesejthez. A hímivarsejtek akár 72 órán át is képesek életben maradni a hüvelyben, a petesejt azonban 12-24 órán belül elpusztul.
Az ovulációt követő pár nap alkalmas tehát arra, hogy egy nő teherbe essen. Az ovuláció körüli néhány napban tud a hímivarsejt és a petesejt egyesülni, ami nagyjából a ciklus közepére, azaz a 14. napra tehető.
3. hét: fogantatás és beágyazódás
Elkezdődött: egy szerencsés hímivarsejt elérte a petesejtet. Abban a pillanatban, hogy a hímivarsejt behatol a petesejtbe, eldől, milyen nemű lesz a csecsemő.
A megtermékenyítés eredményeként létrejövő sejtet zigótának nevezik. A fogantatás után tizenkét órával a sejtből már két sejt lesz, újabb 12 óra múlva négy és így tovább: 12 óránként megduplázódik a számuk.
A megtermékenyítés után az egysejtű zigóta gyors osztódásba kezd, miközben a petevezetéken keresztül a méh felé halad. A sejtcsoport, amelyet ekkor már blasztocisztának neveznek, beágyazódik a méhnyálkahártyába.
Az első hét végén, a terhesség 6-7. napján egy gombostűfejnyi sejtcsoport eléri a méhet, majd a méh belsejéhez tapad: általában a felső részhez, mert ott a legideálisabb elhelyezkednie.
- A genetikai nem meghatározott.
- Megkezdődik a sejtek kialakulása, amelyekből a méhlepény kifejlődik.
- Minden szerv alapjait lerakják.
A sejtosztódás folytatásaként kialakul az úgynevezett embriópajzs, amely egyelőre egy picike foltnak tűnik csak, ám valójában igen összetett képződmény. Az embriópajzs három csíralemezből áll, amelyekből a test különböző részei fejlődnek ki.
A belső lemezből, azaz az endodermából fog kialakulni az emésztőtraktus, a máj, a hasnyálmirigy és a légző szervrendszer részei. A középső lemezből, azaz a mezodermából alakul ki a csontváz, a szív, a kiválasztó rendszer és a nemi szervek.
A mezodermában található a gerinchúr, amely felfogható egy átmeneti jellegű gerincoszlopnak, amelyből a központi idegrendszer, az agy és a fej fog kifejlődni. A külső lemez, más néven ektoderma, az idegrendszer és annak járulékos szerveiért felel, ilyenek például az agy, a csontvelő, de a bőr, a körmök és a haj is.
Az embriópajzs a harmadik terhességi hét kezdetekor 0,4 mm átmérőjű, a hét végére pedig 1,5-2,5 mm átmérőjűre növekszik.
Miután az agyalapi mirigyedhez és a petefészkeidhez is eljutott az információ, hogy terhes vagy, leáll a peteérési ciklus: most egy ideig nem fogsz menstruálni.
A terhesség korai jelei
A terhesség néhány korai jelét már ebben az időszakban is tapasztalhatod: ilyen többek között a fémes szájíz, a gyakori vizelési inger, az émelygés, a fáradtság és a mell érzékenysége.
A legkorábban az ovuláció utáni 7-10. napon, tehát a 4. terhességi héten - ez a megtermékenyítést követő 2. hét - és közvetlenül a beágyazódás után a szervezet elkezdi termelni a HCG nevű hormont.
A várandósságra utaló jelek fő kiváltója a HCG hormon, amely többek közt az ösztrogén és a progeszteron termeléséért is felel.
- menstruáció késése vagy kimaradása;
- pattanások megjelenése;
- kívánósság vagy viszolygás;
- reggeli rosszullét, émelygés és hányinger;
- gyakori vizelési inger;
- érzékeny mellek és a bimbók megváltozása;
- fáradékonyság és fokozott alvásigény;
- enyhe vérzés;
- hüvelyi folyás;
- feszülő alhas;
- szédülés;
- szapora szívverés;
- hangulatingadozások;
- székrekedés és puffadás;
- növekvő pulzus;
- magasabb testhőmérséklet.
Azok, akik nagyon jól ismerik a testüket, már ilyenkor sejtik, hogy mi állhat a tünetek hátterében, de biztos választ csak egy terhességi teszt hozhat, amit azonban csak a következő menstruáció kimaradását követően ajánlott elvégezni.
4. hét: az embrió formát ölt
A sejtcsoport mostanra nem csupán sejtek sokasága: innentől kezdve embriónak nevezhető, egészen a terhesség tizedik hetéig. Az embrió körülbelül mákmag méretű.
A védőmembránnal borított embrió befészkeli magát a méh belsejét borító nyálkahártyába, hogy a folyamatosan alakuló méhlepényen keresztül a véred táplálhassa a sejteket.
Három különálló réteg alakul ki:
- Ektoderma: a jövőbeli bőr és idegrendszer.
- Mezoderma: az izmok, a csontok és a szív.
- Endoderma: az emésztő- és légzőrendszer.
Elkezd kialakulni a velőcső, amelyből az agy és a gerincvelő lesz. Mivel a velőcső fejlődése nagyon korán megkezdődik, a folsavpótlás ideális esetben már a fogantatás előtt elkezdődik, és a terhesség korai szakaszában is folytatódik.
Az embrió még icipici, az első idegsejtek kifejlődése viszont már kezdetét vette - ahogyan megkezdődött a későbbi emésztőrendszer, a véredények és a tüdő alapjául szolgáló sejtek kialakulása is.
5. hét: megkezdődik a szívműködés
Annak ellenére, hogy a baba még csupán akkora, mint egy homokszem, testének és fejének kontúrjai már kezdenek kialakulni. Ezen a héten megjelenik az embrió közepén egy kis zsírcsomó, amelyből később a baba szíve fog kifejlődni.
A fogantatás után 22-23 nappal a magzat szíve elkezd verni. A korai szívműködés általában ebben a szakaszban figyelhető meg, annak ellenére, hogy a szív még kezdetleges és folyamatosan fejlődik.
A szív és a keringési rendszer mellett a központi idegrendszer - az agy és a gerincoszlop -, valamint az izmok és a csontok kialakulása is megkezdődik. Az agy két féltekéje elkezd különválni, a gerinc csigolyái között pedig idegkötegek lépnek ki a gerincoszlopból, hogy behálózzák az egész testet.
Az embriót a méheddel egy vékony „nyél” köti össze, amely az embrió növekedésével együtt fejlődik: egy szappanbuborék felfújódásához hasonlóan belülről megduzzad és egyre hosszabbá válik.
A szervezeted már elegendő hormont termel ahhoz, hogy fenntartsa a terhességet. Ezek a hormonális változások korai terhességi tüneteket okozhatnak, mint pldául hányinger, fáradtság és mellérzékenység.
Itt az ideje, hogy változtass néhány dolgon az életstílusodat illetően, hiszen a pocakodban egy hiperérzékeny baba növekszik. A következőkre kellene törekedned a magad és leendő gyermeked egészsége érdekében: kevesebb stressz, tudatosabb étkezés, kevesebb kávé, az alkohol teljes kiiktatása, halfogyasztás bizonyos szabályok betartásával és rengeteg pihenés.
6. hét: gyors agyfejlődés és arcvonások
Ezen a héten az embrió megháromszorozza méretét. Az embrió ekkor körülbelül 5-6 mm-es. A fej egyre jobban megkülönböztethető a többi testrésztől, az agy pedig gyors iramban növekszik, hogy mielőbb kitöltse az egyre nagyobb fejet.
Percenként mintegy 100 000 idegsejt keletkezik. Más leírások szerint az agy rohamos fejlődésnek indul, és percenként 250 000 idegsejt jön létre az embrionális agyban.
Már láthatóak a szemek kezdeményei, a fülek körvonalai, a száj dudora, és talán már részben a majdani orrocska is. Az állkapocs és az arc kontúrjai kirajzolódnak, a szívritmus pedig szabályosabbá válik.
A fejlődés ebben a szakaszban rendkívül intenzív: az emésztőrendszer és a légzőszervek például már gőzerővel dolgoznak. Ez egy érzékeny időszak; az alkoholnak, bizonyos gyógyszereknek vagy fertőzéseknek való kitettség befolyásolhatja a szervképződést.
Teljesen természetes, hogy a szokottnál elcsigázottabb vagy - ez annak a jele, hogy az anyagcseréd kezd alkalmazkodni a várandóssághoz. Emellett a terhesség során alapvetően fontos ösztrogén és progeszteron nevű hormonok szintje is emelkedni kezd - ez utóbbi pedig egyértelműen felelőssé tehető az aluszékonyságért.
Érdemes hallgatnod tested jelzéseire: aludj többet, mint szoktál! Egy a lényeg: most semmiképp se erőltesd meg magad!
7. hét: a végtagok és a belső szervek fejlődése
Az embrió fantasztikus fejlődésen megy át ezen a héten: naponta 1 millimétert nő, azaz nagyjából megduplázza a hosszúságát. A hét végére már akkora lesz, mint egy borsószem.
Az embrió mostanra körülbelül áfonya méretű. Bár a mozgás elkezdődött, túl finom ahhoz, hogy érezni lehessen.
A miniatűr szív már dobog, és közben vért pumpál az összes testszövethez. Az agy felépítésében részt vevő sejtek belsejében szintén mozgalmas az élet: minden egyes résznek megvan már a maga funkciója.
Az embrió agya egyre összetettebbé válik, miközben az idegsejtek között folyamatosan új kapcsolatok jönnek létre. Sőt: az embrió már mozogni is tud!
A kar- és lábrügyek megnyúlnak és ízületeket kezdenek kialakítani. A belső szervek, mint például a máj, a vesék és a belek, folyamatosan fejlődnek.
A köldökzsinór elnyeri alakját, majd elkezdi oxigénnel és tápanyagokkal ellátni a babát, miközben a bomlástermékeket is elszállítja. A belek a köldökzsinór belsejében kezdenek el kifejlődni, ehhez ugyanis az embrió hasában még nincs elegendő hely.
Émelygés és fáradtság
A nők egy részénél a terhesség korai szakaszában émelygés jelentkezik, amelyet hányás is kísérhet. A jelenséget gyakran „reggeli rosszullét” néven emlegetik, ám ez a megnevezés nem állja meg a helyét, hiszen sokan egész nap hányingerrel küzdenek.
Tíz nőből hetet érint ez a probléma a várandósság kezdetén. A kellemetlen jelenségért elsősorban a testben végbemenő komoly hormonális változások tehetők felelőssé.
Jó hír viszont, hogy a reggeli émelygés a terhesség 12. hetéig rendszerint megszűnik. Az első harmad végére sok kismamánál enyhülnek a rosszullétek, a hányás, a fejfájás, a fáradékonyság és az álomkórság.
8. hét: az embrionális időszak vége felé
A mostanra szabályos formát öltött szív percenként körülbelül 150-et ver - kétszer annyit, mint egy felnőtté. Erre az állandó fejlődés, valamint a tápanyagok és bomlástermékek szállítása miatt van szükség.
Az embrió fején már kezdenek előtűnni az arcvonások. Már a baba orrának hegye is látható, a szemhéjak pedig kezdenek kialakulni. A fülek szintén fejlődésnek indultak belül és kívül is.
Jól láthatóak a lapát formájú kezek, amelyeken felismerhető az ujjak helye - ahogy a lábakon is jól kivehető a lábujjak íve. Az idegrendszer fejlettségének köszönhetően a csuklók és a könyökök hajlékonyak, ezért az embrió már mozogni is tud.
A 8. hét végére minden fő szerv alapformában jelen van, az ujjak és lábujjak jobban kidolgozottak, a szemhéjak kialakulnak, de zárva maradnak. Ez jelzi az embrióból magzattá való átmenetet.
A nagyobb szerkezeti rendellenességek kockázata ezután csökken, bár a növekedés és a finomodás folytatódik. A magzati periódus a születésig folytatódik.
Az anya változásai
Hangulatváltozásokkal küzdesz? Semmi gond: ez a hormonális változásoknak tudható be. Persze amikor épp hullafáradt vagy és megállás nélkül émelyegsz, akkor meg is van rá minden okod, hogy rossz legyen a hangulatod.
Ha a terhességet megelőzően életed szerves része volt a torna, most se hagyd abba, csak figyelj jobban a tested jelzéseire. A 8. és a 12. hét között keresd fel nőgyógyászodat és egyeztesd vele a teendőket.
A terhesség előtt a méhed pár ujjnyi méretű volt - mostanra akkora lett, mint egy narancs. Görcsöket vagy fájdalmat is tapasztalhatsz az alhasi részen vagy az oldaladban: ezek leginkább a menstruációs fájdalmakhoz hasonlítanak.
Alapvetően nem kell aggódnod miattuk, ha viszont a görcsöket, összehúzódásokat vérzés is kíséri, feltétlenül keresd fel orvosodat!
9. hét: a magzati időszak kezdete
Az embrió alakja kezd emberi formát ölteni: egyre egyenesebb és már a nyaka is látható. Az orrán már azok a kis lyukak is felfedezhetők, amelyekből majd az orrlyukak fejlődnek ki.
A fej majdnem akkora, mint a test fele, az embrió maga pedig egyre jobban „kihúzza magát”. Az idegrendszer mind fejlettebb és érettebb - ez pedig különösen igaz az agysejtekre.
A karok és a kezek gyorsabban nőnek, mint a lábak és a lábfejek. Az embrió most már rendszeresen behajlítja könyökeit és csuklóit, hiszen az izmai egyre fejlettebbek.
A baba neme már a hímivarsejt és a petesejt találkozásának pillanatában eldőlt: most ennek megfelelően indulnak fejlődésnek a herék vagy a petefészkek.
9 hetes korra megkezdődik az ujjszopás, és a magzat képes lenyelni a magzatvizet is. A magzat képes tárgyakat megfogni, fejét előre-hátra mozgatni, nyitni és zárni az állkapcsát, mozgatni a nyelvét, sóhajtani és nyújtózni.
Az arc, a tenyér és a talp idegi receptorai érzékelik az enyhe érintést. A talp enyhe megérintésekor a magzat csípője és térde meghajlik, és lábujjait begörbítheti.
A méhlepényi hormontermelés egyre inkább kialakul, ezért egyes korai terhességi tünetek enyhülhetnek, bár ez nagymértékben változó. Ezen a héten az émelygésért felelős hCG hormon szintje eléri a csúcsot, ami egyben azt is jelenti, hogy hamarosan csökkenni fog.
10. hét: kialakulnak a fő szervek és a mozgások
A fogantatás óta 56 nap telt el. Mostanra a belső szervek mindegyike - a vesék, a tüdő, a nemi szervek és az emésztőszervek - kialakult és működik, ám természetesen még éretlen állapotban van.
A szív teljesen kifejlődött és ritmusosan ver. Az agy és az idegrendszer legtöbb funkciója is kialakult már. Az embrió néha kis mennyiségű vizeletet is ürít, ami a magzatvízbe kerül.
Eltűnik a kéz- és a lábujjak közötti bőrlebeny, továbbá az ízületek és a körmök kezdeményei is láthatók. Már tisztán kivehetőek az embrió vállai, könyökei, csípője és térdei.
Ezen a héten a pajzsmirigy elkezd hormont termelni. Az embrió néha már csuklik is. A szájban elkezdenek kialakulni a tejfogak kezdeményei.
Megjelennek az ízlelőbimbók és a belsőfül is, a baba azonban még nem hall. Úgy is fogalmazhatunk, hogy elkészült a sablon, amelyet a következő 30 hét alatt már csak tökéletesre kell fejleszteni.
A gyors növekedés következtében a 9. és 10. hét közt a testsúly több mint 75%-kal növekszik. 10 hetes korra a felső szemhéj ingerlése a szem lefelé fordulását váltja ki.
A magzat ásít, és gyakran nyitogatja a száját. A legtöbb magzat szopja a jobb hüvelykujját. A köldökzsinórban található bélszakaszok visszatérnek a hasüregbe.
A legtöbb csontban zajlik a csontképződés. Megindul a körmök fejlődése a kézen és a lábon. A különálló ujjbegyek a megtermékenyítés után 10 héttel jelennek meg, ekkor alakul ki az az ujjlenyomat, amely egész életen át azonosítja az embert.
11-12. hét: lezárul az embrionális szakasz
A 10. hétre a magzat összes létfontosságú szerve kialakult és megkezdi összehangolt, közös működését. Az agy rohamos fejlődésnek indul: percenként 250 000 idegsejt jön létre az embrionális agyban.
A külső felépítés is folyamatosan változik, már kialakult a legtöbb ízület: a váll, a könyök, a csukló, a térd és a boka éppúgy, mint az ujjak és a lábujjak.
Ez a hét több szempontból is vízválasztó a terhesség szempontjából: a hét végére befejeződik az embrionális szakasz, és kezdetét veszi a magzati periódus.
11 hetes korban az orr és az ajkak teljesen kialakulnak. A belek megkezdik a magzat által lenyelt glükóz és víz felszívását.
A 11. és 12. hét közt a magzat súlya mintegy 60%-kal nő. A 12. hét jelzi a terhesség első harmadának vagy első negyedévének végét.
A száj belsejét elkülöníthető ízlelőbimbók borítják. A bélmozgás 12 hetes korban kezdődik, és mintegy 6 hétig folytatódik.
A magzat és az újszülött vastagbeléből először távozó anyag neve magzatszurok. Ez az anyag emésztőenzimekből, fehérjékből és az emésztőtraktusból származó halott sejtekből áll.
12 hetes korra a felső végtagok hosszának testhez képesti aránya majdnem eléri a végső értéket. Az alsó végtagoknak tovább tart elérni a végső arányt.
A hát és a fej tetejének kivételével a magzat teljes teste reagál az enyhe érintésre. A száj környékének ingerlése az inger felé fordulást és a száj kinyitását váltja ki.
Ezt a reflexet „szopási reflexnek” nevezzük, és a születés után is megmarad, segítve az újszülöttet az anya mellbimbójának megtalálásában a szoptatás alatt.
A 12. hét végén minden szerv alapvető szinten kialakul és működik, majd folyamatosan fejlődik. Reflexek kezdenek kialakulni, a külső nemi szervek pedig ultrahanggal azonosíthatók.
A terhesség első 12 hete gyakran rosszullétekkel, hormonváltozásokkal és lelkiállapot-ingadozással nehezített. Ez nem törvényszerű, de az egészséges terhesség mellékhatása lehet.
Az első trimeszter vizsgálatai
A pozitív terhességi tesztet követően ajánlott felkeresnünk a nőgyógyászunkat, aki egy vérvizsgálattal és egy hüvelyi ultrahanggal meg tudja állapítani, hogy az embriónak sikerült-e beágyazódnia.
Az első trimeszterben számos szűrővizsgálatra kell elmennünk:
- vér- és vizeletvizsgálat;
- vércsoport meghatározása;
- hepatitisz-védettség ellenőrzése;
- szifilisz kizárása;
- fogászati ellenőrzés;
- belgyógyászati vizsgálatok, ezen belül EKG és vérnyomásmérés;
- első genetikai vizsgálat.
Az első nagyon fontos genetikai vizsgálatra a 12. hétben kerül sor, illetve ekkor egy nagy labort, egy teljes vérképet is kell csináltatni. Az első genetikai vizsgálatot a 11-13. hét között ajánlott elvégezni.
A genetikai vizsgálat célja, hogy kizárja az öröklődő betegségeket. Ehhez egy vérvizsgálatot és egy speciális hasi ultrahangot végeznek.
A szakember megvizsgálja a magzat szívműködését, az orrcsontot, a hasi szerveket és a tarkóredő vastagságát. Az ultrahang a magzati fejlődési és kromoszóma-rendellenességek kiszűrését, illetve felismerését szolgálja.
13-16. hét: gyors növekedés és az első mozgások
A második trimeszter a gyors növekedés időszakával kezdődik. Ezekben a hetekben a magzat mérete megduplázódik, az arc izmai lehetővé teszik a mimikát, a bőr pedig vékony és áttetsző marad.
A baba súlya már 135 gramm, hossza pedig körülbelül 16 centiméter, és egyre gyorsabban növekszik. Kialakulnak a baba ízületei, csontjai is fejlődni kezdenek.
A 12. hét és a 16. hét között megjelennek az ízlelőbimbók, fejlődik az állkapocs mozgása, kialakul a szopási reflex, és egyre közelebb kerül az első érzékelhető magzatmozgás.
Bár az embrió már 6 hetes korában mozogni kezd, a terhes anya a magzati mozgást a 14-18. héten érzi először. Ezt az eseményt hagyományosan első magzatmozgásnak nevezzük.
A rutinosabb kismamák már a 14. hét környékén, a kevésbé tapasztaltak pedig legkésőbb a 20. hétre valószínűleg észlelik a pici mozgását. A mozgások sokak számára pillangószárny-lebbenésként érzékelhetők.
Néhány nő a 16. hétre már finom mozgásokat érezhet, különösen a későbbi terhességek során. A magzat eközben egyre aktívabb, forog, izeg-mozog, kígyózik a méhben, bokszol és rugdos.
A csontok tovább erősödnek, a körmök már mind a kéz, mind a láb ujjain kinőttek. A baba már tudja szopni az ujját.
A baba szempillája is kinő, arcát és testét pedig finom szőr, a lanugó borítja. Bőre még olyan vékony, hogy átlátszanak rajta a véredények.
A 2. trimeszterben kialakul a magzatmáz és elindul a csontosodás is. Folyamatos és intenzív a zsír lerakódása is.
17-20. hét: érzékszervi fejlődés és erőteljesebb mozgások
A második trimeszter közepére fejlődnek a halláshoz szükséges struktúrák, és a magzat elkezdhet reagálni a hangokra. A baba ekkortájt kezd hangokat hallani: az anya szívverését és a gyomor korgását éppúgy, mint a külvilág hangjait.
Ha erős zajt hall a közvetlen közelből, kezeivel eltakarja a füleit, sőt az is előfordulhat, hogy egy éles hangtól megriad a pocakban. Már a külső zajokra is reagál néha.
20 hetes korra a csiga, a hallás szerve, eléri a felnőtt méretet a teljesen kifejlett belső fülben. Mostantól a magzat egyre több hangra reagál.
A magzati mozgás, a légzési tevékenység és a szívritmus a 19. hétre egy napi ciklust követ, amelynek neve huszonnégy órás ritmus.
A bőrön vernix caseosa, vagyis védő, viaszos bevonat kezd kialakulni. A vernix védi a bőrt a magzatvíz irritáló hatásaitól.
A magzat alvás-ébrenlét idejének aránya megegyezik egy újszülöttével. A mozgása változatos: forog, izeg-mozog, kígyózik a méhben, bokszol és rugdos.
A baba már 25 centiméteres lehet, súlya még csak 340 gramm körül van. Ha a kicsi lány, fejlődésnek indul a méh és a hüvely.
Hallása már teljesen fejlett. Előfordul, hogy egy hirtelen zajra „ugrik” egyet, de az is megfigyelhető, amint édesanyja hangjára megnyugszik.
A baba szemei eddig szorosan le voltak zárva, ám később nyiladozni kezdenek. A méhen belül már a sötétség és a világosság is elkülöníthető számára.
A második trimeszter végére a baba nagyjából négyszer akkora, mint az első trimeszter végén. Kialakulnak a hangszálak, a belek a megfelelő helyre kerülnek, megkezdődik az epe és az inzulin elválasztása.
A 18-22. heti anatómiai ultrahang
A 18-20. hét között kerül sor a második genetikai vizsgálatra is. A szakember ismét megméri a kisbaba testrészeit, megvizsgálja a fejlődési ütemet, a magzat életműködését, testkontúrjait, illetve a szervek fejlődését és azok épségét.
Az anomáliavizsgálat a 18-22. héten részletesen vizsgálja a baba szerveit, gerincét, szívét, agyát, végtagjait és méhlepényét. Ez a terhesség egyik legfontosabb vizsgálata.
Ekkor nagyon sok szervet vizsgálnak meg alaposan: a szívet, a hasüreget, a koponyát, a tüdőt, a májat, a veséket és a húgyhólyagot.
A magzati nem gyakran azonosítható, azonban a terhesség 18. hetétől lehet azt biztonsággal megjósolni. Ez a vizsgálat kritikus fontosságú a szerkezeti rendellenességek kimutatásában.
21-24. hét: a tüdő és az érzékelés fejlődése
A második trimeszterben jelentősen fejlődik a magzat emésztőrendszere is, és a szervek felkészülnek a születés utáni működésre. Folyamatosan érnek a belek, növekedik és fejlődik a máj, sőt, ekkor már epét is termel, amely az emésztéshez szükséges.
Alakul a gyomor falának izomzata, valamint a nyelőcső is egyre érettebbé válik. A belek megkezdik a magzat által lenyelt glükóz és víz felszívását.
A tüdő felületaktív anyagot kezd termelni, amely a születés utáni légzéshez szükséges. A megtermékenyítés utáni 21-22. hétre a tüdő egyre inkább képessé válik a levegő belégzésére.
Ezt tekintjük az életképesség korának, mert lehetővé válik az anyaméhen kívüli élet egyes magzatok esetében. Az életképesség küszöbétől kezdve intenzív újszülöttkori ellátással a méhen kívüli túlélés lehetséges lehet, de a halál és a súlyos hosszú távú szövődmények kockázata továbbra is magas, különösen a korábbi terhességekben.
A 24. hét környékén a baba szempillája kinő, a szemhéjak újra felnyílnak, és a magzat pislogás-ijedtség reflexet tanúsít. A pupillák később, 27 hetes korban reagálnak a fényre.
A magzat légzési sebessége akár percenként 44 belégzés-kilégzés is lehet. A magzat elkezdi gyakorolni a légzőmozgásokat, bár a tüdeje még nem elég fejlett az önálló légzéshez.
A 20. hétre a magzat reagál az érintésre és a hangra, a szemhéjak elkezdenek kinyílni, és ízlelőbimbók fejlődnek. Ha egy hirtelen zajt hall, előfordulhat, hogy megriad a pocakban.
25-27. hét: az agy, a tüdő és az érzékelés érése
Ez az időszak a második trimeszter végét jelöli, az agy és a tüdő gyors fejlődésével. Az idegi kapcsolatok jelentősen megnőnek, megalapozva a jövőbeni tanulást és működést.
A tüdő elkezd felületaktív anyagot termelni, bár még éretlen. A testzsír fokozatosan kezd felhalmozódni, a magzat pedig egyre kevésbé ráncos.
A terhesség harmadik negyedévében a gyors agynövekedés a magzat által felhasznált energia több mint 50%-át felemésztheti. Az agy tömege 400-500%-kal növekszik.
A 26. hétre a szem könnyezik. A szagérzékelés összes komponense működik, és a koraszülött babák vizsgálata kimutatta, hogy az újszülöttek a megtermékenyítés utáni 26. héten már érzékelik a szagokat.
Ha a magzatvízbe édes anyagot helyezünk, megnő a magzat nyelési gyakorisága. Ha viszont keserű anyagot helyezünk a magzatvízbe, a nyelési gyakoriság csökken.
Az arckifejezés is gyakran megváltozik. A magzat járásszerű lépésekkel bukfenceket csinál.
28-32. hét: a harmadik trimeszter és a gyors érés
A 28. hét betöltésével megkezdődik a harmadik trimeszter. Ez innentől kezdve már egészen a szülésig tart, és a létfontosságú szervek felgyorsult növekedésével és érésével jár.
A harmadik trimeszterben az agy továbbra is gyorsan fejlődik, a magzat gyorsabban hízik, a csontok teljesen kifejlődöttek, de puhák és rugalmasak maradnak.
A pupillák reagálhatnak a fényre, az immunrendszer folyamatosan fejlődik, a mozgások pedig erősebbnek, rendszeresebbnek és összehangoltabbnak tűnhetnek.
A 28. hét után született csecsemők túlélési aránya megfelelő orvosi ellátás mellett jelentősen javult. A 28 hetes magzat már képes lenne levegőt venni, ha megszületne.
A 30. hétre a légzőmozgás gyakoribbá válik, egy átlagos magzat esetében az idő 30-40%-ában megfigyelhető. A terhesség utolsó négy hónapjában a magzat időnként koordinált tevékenységet végez, időnként pedig nyugalomban van.
Ezek a viselkedési állapotok a központi idegrendszer egyre növekvő bonyolultságát tükrözik. A magzat már meg tudja különböztetni a magas és mély hangokat.
Kéz- és lábujjain kialakultak a körmök, látható a haja, a szemöldöke és a szempillái. Képes oldalra fordítani a fejét, és mivel már elég nagy, az eddigi ficánkolása lassan csökkenni kezd.
A baba ekkor is nagyon gyorsan fejlődik és csak nő és nő. Szép lassan közeledik a születési súlyához, ahhoz az állapothoz, ahogy majd a szülőszobán találkozni fogunk vele.
Az anya változásai a harmadik trimeszterben
Az édesanya ebben az időszakban sok kellemetlenséget tapasztal az egyre növekvő hasa miatt. Már nem kényelmes a fekvés, nem találja a megfelelő, kényelmes pózt.
Sokkal hamarabb kifárad, nehezebben kap levegőt és minden hétköznapi dolog - például egy cipőfűző megkötése - nehézkessé, bonyolultabbá tud válni.
Gyakori probléma lehet ilyenkor még a gyomorégés, a duzzadt bokák, a vizesedés és az alvási nehézségek. A légzés egyre nehezebb, terhelésre szinte mindenkinél légszomj tapasztalható.
A kismamák jelentős része találkozik ebben a harmadban az ödémával, azaz vizesedéssel. Kismértékben ez normális, ha azonban nagyfokú hízással és egyéb tünetekkel társul, akkor nagyobb probléma jelzője lehet.
Előfordulhat, hogy vasraktáraid erre az időszakra kimerülnek, és vérszegénységet diagnosztizálnak. Ez nagyon gyakori a kismamáknál, körülbelül 40%-uk küzd ezzel.
A növekvő pocakkal összhangban egyre jobban felöltöd a jellegzetes „terhes kismama testtartást”, ami mozgásodat is áthatja. Ez a meglazult medenceizmoknak és szalagoknak köszönhető, amelyek felkészítik a szervezetet a nagy napra.
33-36. hét: a végső növekedési szakasz
A legtöbb szerv már érett, bár a tüdő fejlődése még befejeződik. A magzat jellemzően fejjel lefelé haladó helyzetbe kerül, jelentősen nő a testzsír mennyisége, és jól fejlett szívó- és nyelési reflexekkel rendelkezik.
Körülbelül 32 hetes korra valódi üregek vagy „légzsák” sejtek kezdenek fejlődni a tüdőben. Ezek kialakulása 8 éves korig folytatódik.
A 35 hetes magzatnak már erős szorítása van. A 36. héten a méh a bordakosár alsó széléig ér.
A baba egyre kevésbé tűnik ráncosnak, mert a bőr alatt további zsírlerakódások keletkeznek. A zsír létfontosságú szerepet játszik a testhőmérséklet fenntartásában és az energiatárolásban a születés után.
A baba egyre kevesebbet mozog, hiszen egyre kisebb helye van a méhben. Ebben az időszakban rendszerint már fejvégű a fekvése, és startra készen várja a nagy napot.
Ha első baba, akkor minden bizonnyal befordult a méhnyak felé és leszállt a medencébe, rajtra készen. Ha fényt érzékel a méhen belül, arrafelé fordul.
A 29. héttől egyes babák már megfordulnak, azaz a fejük a medence felé néz, ami a tökéletes pozíció a szüléshez. Ekkor még bármi történhet a befordulást illetően.
Vannak babák, akik ekkor fordulnak meg a faros pózból és veszik fel a természetes szüléshez szükséges pózt, ám természetesen ez megtörténhet fordítva is, és lehet, hogy épp ekkor lesz faros a baba.
37-38. hét: érettség és felkészülés a születésre
A 37. hét végére a baba érettnek számít, már nem koraszülött, ezért ha megindulna a szülés, már nem próbálnák meg késleltetni a kicsi világra jövetelét.
A 37. héten a babát nem koraszülöttnek, hanem teljes időre születettnek tekintik. A legtöbb szerv jól fejlett, de a fontos érés - különösen az agy és a tüdő esetében - még folyamatban van.
A tüdők már majdnem készen állnak, de még mindig érnek. Az agy még mindig gyorsan fejlődik, a baba továbbra is hízik és gyarapodik a testzsírja.
A táplálkozási és hőmérséklet-szabályozási képességek javulnak. Bár sok ebben a korban született baba jól van, a légzési vagy táplálkozási nehézségek kockázata továbbra is valamivel nagyobb lehet náluk, mint a később születetteknél.
A magzat bélrendszerében szép lassan gyűlik a sötétzöld színű, kenőcsös állagú magzatszurok, amelyet a májból, az epehólyagból és a hasnyálmirigyből érkező sejttörmelék, elhalt bőrsejtek tömege és a lenyelt lanugo alkot.
A magzatszurok általában a születés után nem sokkal távozik az első széklet formájában. Ha a magzat fiú, a 38. hétre a herék megérkeztek a hasüregből a herezacskóba; ha lány, a nagyajkak teljesen kifejlődtek.
39-40. hét: teljes érettség és a születés
A terhességet 39 és 40 hét között tekintik teljes időre, amikor a baba a legjobban felkészült a méhen kívüli életre. Ebben a szakaszban a tüdő teljesen készen áll az önálló légzésre, az agy elérte a fejlettebb szakaszt, és a szopás- és nyelési reflexek jól beváltak.
A baba súlya általában 2,5-4 kg között van. A 40. héten, a szülés előtt egy kevéssel, már eléri a születési súlyát és hosszukat.
A baba ezen a héten már 3 kg felett van, és szinte teljesen kitölti a méhet. Teste egyre gömbölyűbb, arányosabb.
A kezeken és a lábakon a körmök hossza eléri az ujjak szélét. Már körülbelül fél centis haja van. A magzatmáz ekkorra már eltűnik a bőr felszínéről.
A lepényen keresztül az anyai szervezet az immunrendszer első védelmi vonalával, az antitestekkel látja el a magzatot: ez élete első 6 hónapjában segít majd neki a fertőzésekkel szembeni küzdelemben.
A tüdő teljes gőzzel termeli a szörfaktánst, az erősödő izmok pedig a légzőmozgást gyakorolják. A magzati szőrzet, a lanugó, nagy része eltűnt már.
A magzat nagy mennyiségű ösztrogén hormon kibocsátásával indítja meg a vajúdást, és ezzel megkezdi az átmenetet a magzati állapotból az újszülött korba.
A vajúdást az anyaméh erőteljes összehúzódásai jellemzik, amelyek eredménye a gyermek megszületése. A szülés ebben az időszakban természetes úton megkezdődhet, jelezve az átmenetet a méhen belüli életből a külvilágba.
A kismamáknak legfeljebb 5%-a szül a kiírt időpontban. Első terhességnél az is előfordulhat, hogy a baba akár két hetet is várat magára.
Az anya táplálkozása és életmódja a magzati fejlődés támogatására
A terhesség korai szakaszában két tápanyag kulcsfontosságú a magzat megfelelő fejlődésében: a vas és a folsav. A folsav segít csökkenteni a velőcsőzáródási rendellenesség előfordulásának kockázatát, és az új sejtek kialakulásában is szerepet játszik.
A sötétzöld színű leveles zöldségek, mint például a spenót vagy a kelkáposzta, különösen sok folsavat tartalmaznak. Megfelelő folsavforrás a szárított bab és borsó, a narancs, valamint a folsavval dúsított gabonafélék és gabonapelyhek.
Különösen a várandósság első heteiben létfontosságú a folsav megfelelő bevitele, mivel ebben az időszakban fejlődik ki a velőcsőből a gerincoszlop és az agy.
A terhesség időszakában a szervezet vasszükséglete megemelkedik, így ennek megfelelő bevitele nagyobb odafigyelést igényel. Az új élet miatt az anyai szervezetben a vér mennyisége megemelkedik, hogy elegendő tartalékot képezzen a magzat és a méhlepény számára.
A vas szerepet játszik a vér oxigénszállításában, a sejtosztódásban, és felelős a kisbaba megfelelő növekedéséért. A legjobb vasforrások a különböző húsok, úgy mint a vörös húsok, halak és baromfik.
Szárított borsó, bab és lencse, spenót, szárított gyümölcsök, illetve a vassal dúsított reggeliző gabonapelyhek szintén ideális források. A C-vitaminban gazdag ételek, mint például a narancs, a paradicsom és az eper, segíteni fogják a vas felszívódását a növényi eredetű táplálékokból.
Minden esetben kérd ki orvosod, védőnőd tanácsát, amennyiben úgy érzed, hogy vitamin- vagy ásványianyag-pótlásra van szükséged.
Szerencsére a várandósoknak nem szükséges kettő helyett, tehát kétszer annyit enniük a korábban megszokott adagokhoz képest. Mindenképpen fontos lenne viszont, hogy jó minőségű ételeket válassz, amelyek az összes fontos tápanyagot tartalmazzák.
Bizonyos ételek kerülendők a várandósság időszakában. A nyersen fogyasztott tenger gyümölcsei különböző toxinokat tartalmazhatnak, így potenciális kockázatot jelentenek a magzatra nézve.
Ártalmas baktériumokat tartalmazhatnak a félig átsült vagy nyers húsok is. Mosd meg alaposan a zöldségeket, és kerüld a majonézt vagy a salátaönteteket, amelyek nyers tojással készültek.
Sose felejtsd el: a szervezeted éppen egy új életet épít fel magában, nemcsak magadért vagy tehát felelős!
A terhesgondozás főbb vizsgálatai
A szülés előtti vizsgálatok és az ultrahangvizsgálatok segítenek az orvosoknak nyomon követni a magzati növekedést, korán azonosítani a lehetséges kockázatokat, és időben történő beavatkozásokat biztosítani mind az anya, mind a baba számára.
Első trimeszter
Az első trimeszterben a legtöbb helyen még csak hüvelyi ultrahangon vizsgálnak, továbbá ekkor derül ki, hogy a kis embrió képes lesz-e fejlődni és eljutni az első fontos állomásáig: a 12. hétig.
A terhességmeghatározó ultrahangot általában a 6-9. héten végzik. Ez megerősíti a méhen belüli terhességet, érzékeli a szívverést és meghatározza a terhességi kort.
A tarkóáttetszőségi vizsgálatot a 11-13+6. héten végzik. A magzati nyak hátsó részén található folyadékot méri a kromoszóma-rendellenességek kockázatának felmérésére, anyai vérmintával együtt.
Az első trimeszterben vércsoport- és Rh-tipizálás, hemoglobinvizsgálat, pajzsmirigyfunkciós vizsgálat, vércukorszint-szűrés és fertőzésszűrés is szükségessé válhat.
Második trimeszter
A második trimeszterben a genetikai vizsgálatok kerülnek előtérbe, illetve ekkor van a legjobb esély a babamozira is, hiszen pont tökéletes a baba mérete ahhoz, hogy ezt meg lehessen valósítani.
A második trimeszterben elég 4-6 hetente orvoshoz menni panaszmentesség esetén - kövessük az orvosunk utasításait! A genetikai ultrahangon kívül ebben a trimeszterben is lesz egy teljes vérkép, illetve a méhszáj állapotát is meg fogja nézni az orvosunk.
A terhességi cukorbetegség szűrését a 24-28. héten végzik, általában orális glükóztolerancia-teszttel. A vizsgálat során háromszor vesznek vért: a glükóz elfogyasztása előtt, 1 órával később, majd egy további óra elteltével.
A kapott eredményekből pontosan kiderül, hogy a kismama terhességi diabéteszben szenved-e. A vizeletvizsgálat a terhesség stádiumától és a klinikai szükséglettől függően fehérje, cukor vagy fertőzés jeleinek kimutatására használható.
Harmadik trimeszter
A harmadik trimeszterben már nagyon figyelik a baba pozícióját és ennek megfelelően készülnek fel a születésére. A hangsúly a magzati növekedésre, a jólétre és a szülésre való felkészültségre helyeződik át.
A 29-32. hét között újabb nagyobb ultrahangvizsgálatra kerül sor, amely során megvizsgálják a baba növekedésének ütemét, elhelyezkedését, szerveinek fejlődését, a köldökzsinórban történő áramlást, a koponya alakját, a baba súlyát, vérkeringését, a méhlepény helyzetét és a magzatvíz mennyiségét.
Doppler-vizsgálatot növekedési retardáció, magas vérnyomás vagy más magas kockázatú állapot gyanúja esetén végeznek. A magzati jólléti vizsgálatok közé tartozik a nem stresszes teszt, illetve a kardiotokográfia (NST/CTG), amely a baba szívfrekvenciáját és mozgását figyeli.
A 36. héten hüvelyváladék-vizsgálatra is számítani kell, amely során azt nézik, hogy fennáll-e bármilyen bakteriális fertőzés. Ettől a héttől kezdve a szülésig rendszeresen, akár naponta-kétnaponta el kell járnia a kismamának NST-vizsgálatra.
A vizsgálat során a vérnyomást is megmérik. A vizsgálatok és szkennelések pontos ütemterve az egyéni kockázati tényezőktől, a kórtörténettől és a kezelőorvos tanácsától függ.
Felkészülés a szülésre
Kulcsfontosságú ekkor, hogy felkészüljünk a szülésre. Érdemes szülésfelkészítő tanfolyamon részt venni, ismerkedni a kórházzal, ahol szülni fogunk, illetve elsajátítani olyan hasznos légzőgyakorlatokat, amelyek a szülés során sokat fognak tudni segíteni.
Érdemes a harmadik trimeszterben összeállítani a kiírt dátum előtt már hetekkel a kórházi táskánkat, illetve ne feledkezzünk meg a szülési tervről sem, mert jó, ha az orvos és a szülésznő is tisztában lesz vele.
A szülésre fizikailag és szellemileg tudunk készülni. A testi, fizikai felkészülés része a megfelelő táplálkozás, a testmozgás, ha az orvos engedélyezi, valamint a sok pihenés és alvás.
A lelki felkészüléshez hozzátartozhat a szülési terv, a támogató családi közeg és a mentális egészség megőrzése. Jóga, pszichológus, beszélgetős csoportok és közös meditálás mind nagy mértékben hozzátehetnek ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat.
Az otthoni logisztika része a babaszoba felkészítése az új jövevényre. Ellenőrizzük, hogy minden gép működik-e, mossuk ki a ruhákat, legyen minden kéznél, ha hazatérünk a csöppséggel!
Érdemes előre főzni, lefagyasztani az ételeket, feltölteni a kamrát tartós élelmiszerekkel, hogy ne akkor kelljen majd kapkodni, és legyen mihez nyúlni.
A szülést megelőző hetekben a méhnyak lerövidül, majd elkezd kitágulni. A kezdeti szakaszban 10 centiméterre tágul ki a méhszáj, ami az első gyermek esetén 6-12 órán át is eltarthat.
Ezt követi a kitolás, amely körülbelül 1 órát vesz igénybe. A baba születésével még nincs vége a folyamatnak, ugyanis a méhlepényt is ki kell tolni, ami akár 30 percet várathat magára.
