Koraszülött baba szoptatása császármetszés után

A koraszülött baba szoptatása császármetszés után nehezebb lehet, de önmagában a műtét nem csökkenti annak esélyét, hogy a szoptatás sikeres legyen. A legnagyobb akadályt többnyire nem a császármetszés ténye, hanem az anya mozgásának korlátozottsága, a koraszülött éretlensége, a korai szeparáció, a nem megfelelő kórházi protokoll és a szakszerű segítség hiánya jelenti.

A cél az, hogy a baba állapotától függően minél korábban megvalósuljon a bőrkontaktus, az anya pedig minél előbb elkezdje a rendszeres fejést, majd a baba érettségéhez igazodva a mellre tételt és a szoptatást. Ha a koraszülött még nem tud hatékonyan szopni, a lefejt kolosztrum és anyatej akkor is fontos táplálék és védelem számára.

Miért különleges helyzet a császármetszés után született koraszülött baba szoptatása?

A koraszülésekre általában váratlanul kerül sor, az éretlen kisbaba válságos helyzetben lehet, állapotától és súlyától függően hosszú kórházi kezelésre kell számítani. A nagy találkozás, amire a szülők készültek, elmarad (legalábbis egyelőre), helyette az intenzív koraszülött részleg kezdetben biztosan sokkoló látványával szembesülünk. A sok inkubátor egyikében a mi apró csecsemőnk fekszik, körös-körül gépek, csövek, infúzió, lélegeztetőgép.

Egy koraszülés minden esetben óriási sokkot jelent a szülőknek, a koraszülöttet ráadásul az esetek többségében az anyától távol, akár egy másik intézmény intenzív koraszülött részlegén látják el. Így még a távolság is nehezítheti az első amúgy is stresszel teli napokat. Bizony idő kell hozzá, míg a szülők feldolgozzák, ami történt, s az első napokban-hetekben talán az orvosok sem tudnak sok biztatót mondani.

Császármetszés után az anya egy komoly hasi műtétből lábadozik, miközben a koraszülött baba gyakran inkubátorban, intenzív osztályon vagy külön intézményben kap ellátást. A két helyzet együtt fokozhatja a szeparációt, késleltetheti a mell ingerlését, és megnehezítheti a szoptatás fokozatos kialakítását.

A császármetszés önmagában nem akadálya a szoptatásnak

Önmagában a császármetszés ténye nem csökkenti annak az esélyét, hogy jól menjen a szoptatás. A nehézségeket elsősorban a szakszerű segítség hiánya, és az elavult kórházi protokoll okozza.

Teljesen mindegy, hogy kisbabád természetes úton, tervezett vagy sürgősségi császármetszéssel érkezett a világra, önmagában a születés módja általában nem befolyásolja azt, hogy mennyire lesz sikeres a szoptatás. A szoptatási problémák többsége abból fakad, hogy a császármetszés fél napra szinte mozgásképtelenné teszi az édesanyát, és még néhány napra mozgásában korlátozottá.

Ahhoz, hogy a kisbabája éppen annyit lehessen testközelben, és éppen annyit szophasson, mint a simán született babák, szinte folyamatos, értő segítséget kellene kapnia. Ezt sajnos nagyon kevés szülészeti intézmény tudja megadni. A császár utáni szoptatási nehézségek tehát elsősorban gyakorlati, szervezési és támogatási problémákból adódnak.

Ahhoz, hogy a tejbelövellés bekövetkezzék, a placenta (méhlepény) maradéktalan leválására van szükség - a tejbelövellés a császáros szülést követően ugyanúgy megtörténik 30-72 órán belül, akárcsak a hüvelyi szülés estében. Az előtej avagy kolosztrum már a várandósság 16. hetétől termelődik és azonnal készen áll az újszülött táplálására.

Téves hozzáállás, amikor azt mondják az újdonsült mamának, hogy neki még nincs teje. Ahogy az is, ha azt kapja, hogy az előtej nem elég tápláló. A tejbelövellés - tehát a nagyobb mennyiségű tej megjelenése - a szülést követő napokban történik meg.

Mi nehezíti a szoptatást császármetszés után?

A császármetszés egy nagy hasi műtét, ami után az anya mintegy fél napig nem mozoghat, utána pedig egy-két napig igen erőteljesen korlátozva lesz a mozgásában. Már egy olyan egyszerűnek tűnő mozgássor is, hogy felkeljen az ágyból, kivegye a babáját a kiskocsiból és mellre tegye, vagy akár egy kényelmetlennek tűnő szoptatási pozíciót megváltoztasson, megoldhatatlannak tűnő feladatok elé állítja a frissen műtött édesanyát.

Az anyát katéter, vénába épített branül, dréncső zavarhatja a szabad mozgásban, nem beszélve a műtéti hegről. Így nem olyan könnyű a babát ellátni, és a lehetséges szoptatási testhelyzetek közül is kiesik jó néhány. Még nehezebb a helyzet akkor, ha semmiféle segítsége nincs.

Tovább nehezíti a császárral szült nők helyzetét, hogy nemcsak a mozgásuk korlátozott, hanem a műtétet követően a mellük is ödémás lehet. Emiatt sokkal sérülékenyebb lesz a mellbimbó, és a kisbaba is nehezebben tudja bekapni.

Néha a babán is nyomot hagy a hirtelen megszületés, nehezebben alkalmazkodik, irritált vagy éppen aluszékony. A koraszülött baba ehhez képest eleve éretlen idegrendszerrel, alacsony izomerővel és fejletlen szopó-nyelő-légzés koordinációval érkezhet.

A kisbaba szopási készségét a műtét alatt megkapott anyai gyógyszerek befolyásolják. Előfordul, hogy a baba álmos, aluszékony, nem kellően aktív, izomtónusa átmenetileg hipotón is lehet.

Az első órák: bőrkontaktus és aranyóra

A kisbabák a szülés utáni egy-másfél órában a legélénkebbek, ilyenkor többnyire lelkesen és ügyesen szopnak. A baba első két órája (az aranyóra) egy jellemzően nagyon aktív időszak, amikor az újszülött önállóan képes a mellhez kúszni és szopizni.

A szoptatás korai megkezdése magabiztosságat ad, így később is gond nélkül fogsz tudni szoptatni. A bőrkontaktust soha nem késő elkezdeni. Megkönnyíti, hogy a baba szopni kezdjen, ha erre készen áll, segít neked megtanulni a babád éhségjeleit, megnyugtatja és melegen tartja a kisbabádat, valamint segíti a kötődést.

Császármetszés után az első nehézséget általában az jelenti, hogy nem tud megvalósulni a szülőszobai minimum egy órás bőrkontaktus, az „aranyórának” is nevezett rendkívül fontos időszak. A császáros mamák gyakran órákig meg sem kapják kisbabájukat.

A hosszúra nyúlt szeparáció pedig hátráltatja az anyatej belövellését. Ezeket az órákat könnyen el lehet szalasztani rossz kórházi gyakorlattal vagy nem optimális támogatással.

Bőrkontaktus a műtőben

Mivel a császárműtőben általában húsz fok alatti a hőmérséklet, a frissen született babát a legtöbb kórházban, ahogy lehet, kimenekítik onnan. A lehűléstől való félelem jogos: valóban veszélyes lenne őt ebben a hidegben előkészületek nélkül az anya mellkasára tenni.

De, ha a szakszemélyzet felkészül, megteremti a tárgyi, és személyi feltételeket (előmelegített takaró, a babára figyelő munkatárs), akkor megvalósítható akár a szoptatás is a műtőasztalon. Ma már Magyarországon is van néhány szülészet, ahol a császár utáni anya-baba bőrkontaktust megvalósítják.

Ha lehet, már az ébredő szobában próbálj meg szoptatni, amint elég ébernek érzed magad ahhoz, hogy kisbabádat megtartsd. A partnered segíthet közel tartani hozzád a babádat, ha a műtét után még bágyadt lennél.

Nem is szükséges felülnöd, elég, ha a hátadon fekszel, a kisbabádat pedig a mellkasodra helyezik. A bőrkontaktus elegendő ahhoz, hogy a baba magától keresni kezdje a mellet.

Ha az anya még nem tarthatja a babát

Vannak olyan szülészetek, ahol az anya helyett az édesapa kapja meg a csak pelust viselő kisbabát a meztelen mellkasára (persze, csak, ha szeretné). Ez is sokkal jobb, mintha azonnal a csecsemőosztályra vinnék az újszülöttet, felöltöztetve.

Az újszülöttek számára akkor is előnyös a bőrkontaktus, ha az nem az anyukájukkal történik - a babák nyugodtabbak lesznek és kevesebbet sírnak. Az apa számára örök élmény a „szőrkontaktus”, a baba pedig sokkal jobban alkalmazkodik az új környezethez, mintha elszakítanák a szüleitől.

Ha nem is a műtőben, de egy kicsit később, az őrzőben vagy a gyermekágyas osztályon már biztosan az anya meztelen mellkasára lehet tenni a szinte meztelen kisbabát. Az anya teste remekül átmelegíti az újszülöttet, nem kell se sapka, se kesztyű, se más ruhadarab a peluson kívül.

A babát pocak felől az anyukája melegíti, a hátát pedig jól be kell takargatni puha, meleg takaróval. Takarózzatok be, hogy mindketten melegben legyetek.

A koraszülött baba anyatejének jelentősége

A nagyon éretlen immunrendszerrel rendelkező és fertőzésekkel szemben esendő koraszülött számára mindennél fontosabb, hogy ha állapota már megengedi, édesanyja tejével táplálják. Csodálatos módon a koraszülötteket szült édesanyák tejének összetétele különbözik az időre szült anyukák tejétől, nagyobb a fehérje-, zsír-, energia- és immunanyag-tartalma, több ásványi sót és kevesebb laktózt tartalmaz.

A koraszülött babát világra hozó anya tejének összetétele más, mint az időre született csecsemők édesanyjáé. Fehérjetartalma lényegesen magasabb, több zsírt, nátriumot, kevesebb laktózt tartalmaz.

Éretlen babáknál különösen lényeges szempont, hogy az anyatej saját tápanyagainak megemésztését segítő anyagokat, többek között zsír- és fehérjebontó enzimet is tartalmaz. Enzim tartalma miatt könnyebben emészthető.

És ami a leglényegesebb, számos olyan az idegrendszer és a retina fejlődéséhez szükséges alkotóelemet tartalmaz, amit egyetlen tápszer sem tud pótolni. Ezzel magyarázható, hogy a későbbiekben vizsgálva az anyatejjel táplált koraszülöttek az értelmi fejlődést mérő teszteken jobban teljesítenek, mint tápszerrel táplált társaik.

Kevesebb fertőzésen esnek át, kisebb eséllyel alakul ki náluk a koraszülötteket fenyegető szembetegség, és átlagosan kevesebb napot is töltenek a koraszülött osztályon, mint a tápszeres babák.

Koratej és dúsítás

1500 gramm alatti súllyal született babáknál állapotuktól függően szükség lehet az anyatej dúsítására. Nálunk speciális összetételű tápszereket, táplálékkiegészítőket kevernek az anyatejhez.

Egyes országokban anyatejjel, illetve anyatejből kivont táplálékösszetevőkkel végzik a dúsítást, hogy elkerüljék az allergizálódást, és elősegítsék a táplálék hasznosulását.

Az Egyesült Államokban arra is van példa, hogy a hátsó, zsírdúsabb tej elkülönített lefejésére kérik az anyákat, ennek centrifugálással meghatározzák a zsírtartalmát, s a legkalóriadúsabb mintát kapja meg a koraszülött.

A hátsó tej zsírtartalma ötször akkora, mint az eleinte ürülő tejé! Koraszülötteknél indokolt lehet az egyes szopások mérése, a kötött etetési idők betartása és a gyarapodás naponkénti megállapítása.

A tej beindítása fejéssel császármetszés után

Eleinte a legtöbb, amit tehetünk, ha a szülés után minél előbb fejni kezdünk, hogy anyatejet tudjunk biztosítani a kicsinek. Mivel a nagyon éretlen koraszülötteknél az első időszakban nem számíthatunk arra, hogy az emlő stimulálása a szoptatások révén valósuljon meg, kulcskérdés, hogy a szülést követően minél előbb ösztönözzék az anyát a rendszeres, legalább naponta 6 alkalommal történő fejésre.

Az az ideális, ha az első fejés a szülést követő 6 órán belül megtörténik a tej beindítása fejéssel! Ha újszülöttje valamilyen oknál fogva nem lehet vele, vagy nem tud hatékonyan szopni, akkor a szülést követő 6 órán belül meg kell kezdeni a fejést, a lefejt kolosztrumot pedig meg kell itatni a babával.

Különösen jó hatása van az éjszakai fejésnek, ennek kapcsán ugyanis sokkal nagyobb mértékben emelkedik a tejtermelődést irányító prolaktin hormonnak a szintje, mint a nappali időszakban. Naponta legalább hatszor-nyolcszor fejjünk, alkalmanként körülbelül húsz percig.

Ha hosszútávú fejésre kell berendezkedni, érdemes nagy teljesítményű, akár a két mellett szimultán fejő elektromos fejőgépet kölcsönözni, hiszen ez sok időt és energiát spórolhat meg az édesanyának.

Mi segítheti a tejleadó reflexet?

Mindenképpen érdemes a baba látogatása után közvetlenül megpróbálni a fejést /ha lehetőség van rá, akár az inkubátor mellett/, hiszen a baba érintése, látványa, illata nagyban növelheti a fejés sikerét. Otthon is érdemes a baba képét, egy-egy kedves ruhadarabját odakészíteni a fejéshez.

Segítheti a tejleadó reflexet az emlők fejés előtti átmelegítése, finom átmasszírozása, ehhez segítség lehet egy meleg vizes tál, vagy melegítőpárna használata. Jó hatású minden relaxációs technika, halk zene hallgatása, de az édesapát is segítségül lehet hívni egy kis hátmasszírozásra.

Az első szoptatás előtt lazítsuk fel gyengéd masszázzsal a mellünket, esetleg fejjünk ki egy kis tejet, hogy a mellbimbó jobban kiemelkedjék, és kiváltódjék a tejleadó reflex.

Higiénia, tárolás és a lefejt tej kezelése

Mivel a koraszülöttek immunrendszere éretlen, különösen ügyelnünk kell a tisztaságra. Fejés előtt alaposan mossunk kezet. Steril, jól záródó edénybe fejjünk, amelynek nem érintjük meg a belsejét.

Az első öt milliliter tejet ne a gyűjtőedénybe fejjük. A fejéshez érdemes nagy teljesítményű, elektromos mellszívót használni.

Tisztítható alkatrészeit minden használat után alaposan ki kell mosni, és naponta egyszer a mellünkkel érintkező részeit húsz percig kifőzni. Ha kórházi vagy kölcsönzött mellszívónk van, vásároljunk hozzá olyan alkatrészt, mely a mellel érintkezésbe kerül, és ebből csak a sajátunkat használjuk.

A fejés megkezdése előtt fontos a kézmosás, és a mellek lemosása, érdemes a körmöket rövidre vágva tisztán tartani. A fejéshez használt eszközöket minden használat után el kell mosni forró mosogatószeres vízzel, alaposan leöblíteni, tiszta pelenkával letakartan tárolni, és legalább napi egy alkalommal sterilizálni.

Az adott eszköz használati utasításában javasolt fertőtlenítő eljárást érdemes használni, vannak eszközök, amelyek kifőzhetők, vannak amelyeket mikrohullámmal, míg másokat csak hideg sterilizáló oldatokban lehet sterilezni. Ez utóbbiak kevésbé javasolhatóak, hiszen ilyenkor mindig maradnak az eszközökön vegyszer maradványok.

A lefejt anyatej tárolása

Ne öntsük össze a más-más időpontokban fejt tejet. Minden üvegre írjuk rá a gyerek nevét, a fejés pontos idejét. Ha a baba nem kaphat még anyatejet, fagyasszuk le a kolosztrumot, mert különösen sok immunanyagot tartalmaz, és jó volna, ha valamikor megkaphatná.

A lefejt anyatej 24 órán át a normál hűtőszekrényben tárolható. A kórházi osztályok is általában a 24 órán belül fejt anyatejet fogadják el az édesanyától.

24 órát követően az anyatejet érdemes lefagyasztani. Tárolásra koraszülöttek esetében előnyösebbek a merev, azaz műanyag- vagy üveg gyűjtőedények, ezek ugyanis kevésbé sérülhetnek és szennyeződhetnek, mint a vékony hűtőtasakok.

A lefejt anyatejet kis adagokban érdemes lefagyasztani, hiszen a felhasználáskor nagy fájdalom, ha a nagyobb adagban lefagyasztott és kiolvasztott tej egy részét ki kell önteni. Az adagokra minden esetben rá kell írni a fejés dátumát, ha a kórházi osztályra kerül be, akkor a baba nevét is.

A lefagyasztott anyatej önálló fagyasztó szekrényban 6 hónapig, normál hűtő fagyasztó részében 4 hónapig tárolható. A kiolvasztást minél kíméletesebben, pl. meleg vízfürdőben fokozatosan végezzük, mikrohullámú sütő használata, forralás nem javasolt!

Mikor próbálható meg az első szoptatás?

A szopás-nyelés-légzés koordinációja a fogantatást követő 32-35. héten válik teljessé, de nincsen kőbevésett súly- vagy korhatára annak, hogy mikor kerülhet sor az első szoptatásra. Tévhit, hogy a koraszülöttnek először cumisüvegből kell megtanulnia enni!

Ha a baba a harmincadik hét után született 1500 grammnál nagyobb születési súllyal, és nem beteg, akár két órával születése után is meg lehet kísérelni a szoptatást. Szopóreflexe ekkor már kiváltható, így akár első alkalommal is sikeres lehet a próbálkozás.

A magyarországi gyakorlat általában az, hogy a kisbabákat csak 1,7-2 kilogrammos súly elérésekor lehet először megszoptatni. Nincs azonban kőbevésett súly- vagy korhatára annak, hogy mikor kerülhet sor az első szoptatásra, ezért a döntést a baba állapota, érettsége és a kezelőcsapat megítélése alapján kell meghozni.

Ha a kisbaba állapota rendeződött, és nincs már szüksége gépek segítségére, infúzióra, sor kerülhet az első szoptatásra is. Minél több idő telt el a várva várt pillanatig, minél hosszabb ideig kapott cumisüvegből enni, annál több nehézségre számíthatunk, bár ez nem törvényszerű.

A szondatáplálástól a mellig

A koraszülött csecsemő először valószínűleg gyomorszondán keresztül fogja megkapni az anyatejet, majd a cumisüveg következik, és sajnos csak ezután a szoptatás. Segítő és együttműködő személyzet esetén viszont annak semmi akadálya, hogy a szondázás után vagy akár közben rögtön szoptatással próbálkozzunk.

Amikortól a koraszülött már nem igényel légzéstámogatást és fiziológiailag stabil, elkezdhető a non-nutritív szopás. A kenguru gondozás során a non-nutritív szopásba való átmenetre utalhatnak az alábbi jelek: a testével próbál a mellhez közeledni, a száj a mellen van, de még nincs mellre tapadás vagy szopás, egyszer-kétszer nyel közben, elalszik a mellen vagy nyalogatja a mellbimbót.

Ha a csecsemőt szondán át táplálják, célszerű azzal egyidejűleg felajánlani a non-nutritív szopás lehetőségét. A csecsemő legyen közel a mellhez, de ne kíséreljük meg a száját és az ínyét a bimbóra vagy a bimbóudvarra helyezni.

Elég, ha a koraszülött erre hajlandóságot mutat, a bimbót nyalogatja, vagy szopja. Az édesanyának fel kell hívni a figyelmét arra, hogy ebben a szakaszban nem várható el több a gyermektől.

A non-nutritív szopás közben még nem jut ténylegesen anyatejhez a koraszülött gyermek, de biztonságban érzi magát, a bélmozgás fokozódik, felszabadulnak az emésztőenzimek a szervezetben, csökken a stresszhormon szint.

Ebben a fázisban az édesanya megtanulhatja a baba éhségének jeleit, aki kifejezi a szopás iránti igényét. Érdemes ilyenkor mellre tenni, mivel általában ekkor még a szívás-nyelés-légzés nem koordinált.

A korai próbálkozások jelentősége

Ne csüggedjünk, eleinte nem is a nagy mennyiségeken van a hangsúly, hanem azon, hogy jó érzés legyen a tejszagú, meleg domborulatokhoz simulva feküdni. Lehet, hogy az első próbálkozásoknál csak egy kis nyalogatásra futja, vagy éppen csak azt nyeldesi, ami amúgy is csöpög a mellbimbóból.

Az a lényeg, hogy észrevegye, itt valami sokkal, de sokkal kellemesebbről és szívet melengetőbbről van szó, mint a szondás vagy cumisüveges etetés. Simogatás, gyengéd ölelés, ismerős hangok és szívdobbanások!

A kis koraszülött antennái érzékelik a mama felől áradó szeretetet, s megteszi, ami tőle telik. Ha nem ma, akkor holnap! Ragadjunk meg minden kínálkozó alkalmat, ha lehet, maradjunk bent éjjel-nappal a kicsivel, és próbálkozzunk minél gyakrabban (ideális esetben 10-12-szer) a szoptatással.

A mellre tétel gyakorlata

Várjuk meg, amíg a baba keresni kezd, és nagyra tátja a száját. Esetleg gyengéden megsimogathatjuk az ajka körül. Pár csepp tejet a szájába fejhetünk, hogy megértse, evés következik.

Tegyük mellre, közben állát gyengéden húzzuk lefelé az ujjunkkal, hogy minél mélyebbre kerülhessen a mellbimbó a szájába. A baba helyes mellretapadása segíti az eredményes szoptatást és megelőzi a mellbimbó sebesedését.

A kisbabát vonjuk szorosan a testünkhöz, úgy, hogy teljesen felénk forduljon, ne csak a fejecskéjét fordítsa a mell irányába. A mellbimbót olyan mélyen tegyük a szájába, ahogyan csak lehetséges.

Ha rosszul kapta be, mutatóujjunkkal óvatosan szakítsuk meg a vákuumot, buktassuk ki a bimbót, és próbálkozzunk újra. Ha a szoptatás alatt fájdalmat tapasztalsz, vagy a mellbimbód kisebesedik, mindenképp fordulj tanácsadóhoz!

Testhelyzetek császármetszés után

Eleinte a hónaljtartás vagy a háton fekvés lehet a legegyszerűbb és legkényelmesebb testhelyzet. Használj párnákat a megfelelő tartás és kényelem biztosításához - teheted a hátad mögé, a karod alá vagy a térdeid közé.

A műtéti heged egy feltekert törölközővel vagy kisebb párnával tudod védeni. Ha úgy kényelmesebb, enyhén hátradőlve is szoptathatsz.

Ha a hasi seb annyira érzékeny, hogy fáj, ha a baba a pocakra nehezedik, be kell érni a nem túl spontán hónaljtartással. Még így is nehézkes a babával való felállás, leülés, böfiztetés.

Ülve, megtámasztott háttal mozgékonyabbak maradunk, s mindkét kezünket használni tudjuk, így azonban fájdalmasan nyomhatja a kisbaba az érzékeny műtéti heget. Ezen egy kispárna vagy hagyományos pólya beiktatásával, illetve térdünk felhúzásával segíthetünk.

Nagy segítség lehet a kifli alakú szoptató párna: ha erre fektetjük a babát, a feje éppen jó magasságba kerül; derekunk, könyökünk megtámasztására is alkalmas. Ha a fekvést választjuk, a baba átrakásához az első héten segítségre lesz szükség.

Speciális helyzetek koraszülötteknél

A speciális helyzetek közül az egyik legjobban alkalmazható koraszülöttek szoptatása esetén a kereszt tartásban szoptatás és a hónalj tartás. Izomtónus eltérések esetén ezeken kívül speciális „műfogások” is segíthetnek, ilyen csökkent izomtónusú babák esetében a baba állát is megtámasztó Dancer kéztartás.

Koraszülöttek esetén szóba jöhet a bimbóvédő terápiás alkalmazása is. Ez segíthet a méretbeli aránytalanságokon /kicsi száj, nagy mellbimbó/, és sok esetben határozottabb ingert jelent a szopási reflex kiváltása szempontjából.

Természetesen ilyenkor is szem előtt kell tartani, hogy a bimbóvédőt csak a lehető legrövidebb ideig érdemes alkalmazni, hiszen köztudottan cumizavart okozhat, és nehéz lehet leszoktatni róla csecsemőt.

A kenguru módszer szerepe

Az anya gyermek kapcsolat kialakulása szempontjából a legkedvezőbb, ha a koraszülött osztályon lehetőség van az ún. kenguru módszeres ellátásra, ami nagyon jó bevezetést jelenthet az első szoptatási kísérletekhez is.

Ennek a módszernek az a lényege, hogy a koraszülött minden napjának egy bizonyos részét édesanyjának vagy édesapjának meztelen mellkasára fektetve azaz bőrkontaktusban tölti. Ez a közeli kapcsolat nagyban segíti a kötődést, csökkenti a koraszülöttet és az anyát érő stressz negatív hatásait és a vizsgálatok szerint kimutathatóan pozitív hatással van a koraszülött életfunkcióira is.

Megfigyelték, hogy kenguruzás közben magasabb oxigén szint mérhető a vérben, kevesebb az apnoe, azaz a légzésszünet, magasabb a testhőmérséklet. A koraszülöttek kevesebbet sírnak, nyugodtabban alszanak.

Az anya esetében így könnyebben nő a lefejt tejmennyiség, és a baba is hamarabb mutat hajlandóságot a szopásra. A baba érintése, látványa, illata nagyban növelheti a fejés sikerét.

Szoptatás és pótlás a koraszülött osztályon

Eleinte napi egy-két alkalommal kerülhet sor szoptatásra, majd ahogy a koraszülött súlya emelkedik, egyre többször tud majd kielégítően szopni a mellről. Ahogy telik-múlik az idő, és közeledik az a nap, amikor megszületett volna, egyre inkább megerősödik, meghízik, így áttérhetünk az igény szerinti szoptatásra.

Nem szerencsés, ha hirtelen nagy mennyiségű, nagy sugárban érkező tej kerül a baba szájába. Ennek elkerülésére érdemes kenguruzás előtt is fejni.

Ha a koraszülött gyarapodása lassú, jó hatású lehet, az ún. mélymasszázs alkalmazása a szoptatás közben. Ez elősegíti, hogy a zsírban és kalóriában dúsabb hátsó tejből többet kapjon a baba.

Szerencsés lenne, ha az első időben gyakran szükségessé váló pótlás nem cumisüvegből, hanem valamilyen szoptatásbarát módon történne, de erre csak nagyon kevés hazai koraszülött osztályon van még lehetőség.

A szoptatás sikeressége szempontjából az lenne az ideális, ha a baba első éjszaka is igény szerint szophatna. Ez csak a kórház vezetősége, a szakszemélyzet és a család együttműködésével jöhet létre.

Éhségjelek és ébresztés

Az édesanyák gyakran igényelnek útmutatást a baba korai éhségjeleinek értelmezéséhez. Sokat segíthet, ha a környezetedben élők is tudják, hogy jelzi a baba, ha éhes.

• Cuppogás, tátogás, fej forgatása (kereső reflex)
• Nyelv mozgatása
• Szemöldökráncolás, esetleg feszült arckifejezés
• Ke­zecskéjét ökölbe szorítja
• Karját megfeszíti
• Ke­zecskéjét a szájába veszi
• Nyugtalanul mozgolódik
• Végezetül - utolsó mentsvárként - sírni kezd.

A koraszülött baba gyakran aluszékony, de ez nem jelenti azt, hogy nincs szüksége táplálásra. A szoptatás megkezdéséhez előfordulhat, hogy fel kell ébresztened, és ösztönöznöd kell, hogy szopni kezdjen.

Ha a baba aluszékony, a vetkőztetés és a szoros testkapcsolat az édesanyával szinte minden kis álomszuszékot felébreszt. Kísérletezzünk gyakran és kitartóan!

Ha nem megy, és a súlyesés meghaladja a tíz százalékot, saját lefejt tejünkkel itassuk kispohárból vagy kiskanállal, amíg erőre kap. Minden alkalommal meg kell kísérelnünk a szoptatást is.

Gyógyszerek, érzéstelenítés és fájdalom

Altatásos császár után sokan féltik a kisbabát az anyatejbe kerülő altatótól, ugyanígy hallottam már gyógyszer miatti (fölösleges) tilalmat antibiotikummal, és helyileg ható hashajtóval vagy vérhígítóval kapcsolatban is.

Valóban létezik néhány olyan antibiotikum, altató, hashajtó és vérhígító, ami nem tenne jót a jól és sokat szopó babának. Ám ezek különleges gyógyszerek, nagyon ritkán használják őket.

Az általánosan alkalmazott gyógyszerek nem ártanak az újszülöttnek. A műtét alatt kapott érzéstelenítők nem ártalmasak a babádnak.

Ráadásul a műtét napján, de még másnap is olyan kicsi mennyiségű a rendelkezésre álló kolosztrum, hogy esély sincs arra, hogy a babában kárt tegyen a tejen át a gyógyszerek hatóanyaga.

A gyógyszerek tehát császár után sem jelentenek akadályt a korai szoptatás tekintetében. Az első napokban azonban különösen aluszékonnyá tehetik őt - lehet, hogy fel kell majd ébresztened, és ösztönöznöd, hogy szopni kezdjen.

Császár után mindenképpen kapni fogsz fájdalomcsillapítót és antibiotikumot, amely segíteni fog, hogy az első napokat átvészeld. A vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók, mint a paracetamol vagy az ibuprofen, szoptatás alatt is biztonságosan alkalmazhatóak.

Ha erősebb gyógyszerre lenne szükséged, kérdi ki egészségügyi szakember tanácsát, aki ellenőrzi, mely gyógyszerek adhatóak szoptatás alatt. Szükséged lehet további antibiotikumos kezelésre is, viszont tartsd szem előtt, hogy ez növelheti a Candida-fertőzés kockázatát.

Spinális érzéstelenítés és segítség az első napokban

Bár az anya a Magyarországon uralkodó gyakorlat szerint 6-12 órán át nem emelheti meg a fejét a spinális érzéstelenítés után, ettől a kisbaba még vígan szopizhat, amennyit csak szeretne - ha van az édesanya mellett állandó, megbízható segítség.

Jó esetben családtagok, akik tudják, hogyan kell jól segíteni, vagy szakdolgozó, vagy a szülészeten dolgozó önkéntes. Ha „civil” segítség áll rendelkezésre, természetesen kórházi egészségügyi dolgozónak rendszeresen be kell néznie, vagy elérhetőnek kell lennie.

Fontos, hogy a műtétből lábadozó édesanya mellett legyen valaki, aki segít neki a mellre tételben akkor is, amikor a spinális érzéstelenítés miatt még nem emelheti a fejét.

Az első napokra tehát marad az ülve szoptatás. Nem csoda, hogy az anya nehezen bírja az első napokban előforduló maratoni szoptatásokat, vagy azt, hogy a baba éjjel élénkebb, mint nappal.

Rooming-in, első éjszaka és szeparáció

A legtöbb szülészeten a császármetszést követő első éjszaka „kötelező” a babát beadni a csecsemőosztályra, máshol csak ajánlott, nagyon ritka az a szülészet, ahol az anya maga döntheti el, mit szeretne, még ritkább, ahol segítő családtag is bent aludhat az anyával.

Mondanom sem kell, az lenne az optimális, ha az anya és a baba minden percben együtt lenne, úgy, hogy az anya megfelelő segítséget kap. A segítség magában foglalja azt is, hogy valaki foglalkozik a babával, amíg az anya alszik, vagy pihenni szeretne.

Az egészségügyi (1997. CLIV) törvény értelmében „A kiskorú betegnek joga van arra, hogy szülője, törvényes képviselője, illetőleg az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodjon.”

Vagyis nem lehet rutinszerűen a babát „leadatni”. Az anya és az újszülött szeparációja az anya kérésére lehetséges, illetve akkor, ha az együttgondozást lehetetlenné teszi a baba vagy az anya egészségi állapota.

A bababarát kórházakban természetes, hogy a csecsemős nővérek jobban odafigyelnek a császáros mamákra, kérés nélkül is segítenek, annál is inkább, mert ez feltétele a cím elnyerésének. Ezeken a szülészeteken a császárosok számára is biztosítják a huszonnégy órás rooming-int.

Az együttes elhelyezés csak abban a kórházban működik jól, ahol az egyik csecsemős nővér szinte folyamatosan a császáros kórteremben tartózkodik, vagy hívásra a közelből azonnal odaérkezik, és készségesen, türelmesen segít.

Cumi, cumisüveg és tápszer

Sok zavart okoz a cumi. Számos újszülött-részlegen minden császáros babát megitatnak cumisüvegből cukros vízzel, cukrozott teával vagy tápszerrel az első huszonnégy-negyvennyolc órában.

A cumi használata azonban károsan befolyásolhatja a szopáskészséget. Sok helyen megitatják a mamájától külön elhelyezett újszülöttet cukros vízzel cumisüvegből. Ez azt is jelenti, hogy nem az anyamellre alakul ki a babában az úgynevezett imprintig, hanem a cumira.

Ez a fajta bevésődés a későbbiekben fennakadásokat okozhat a szopásban. Sajnos, azt tudjuk, hogy vannak érzékeny babák, akiket a cumi, cumisüveg, tápszer használat - még, ha az csak egy - két alkalommal is történik - eltérít az ösztönösen jó szopizási gyakorlattól.

Ha erre nincs lehetőség, kérjük meg a gyermekorvost, hogy a babát csak kispohárból, és legfeljebb cukros vízzel itassák. Egyes kórházakban ilyenkor inkább az infúziós folyadék- és cukorpótlás módszerét választják.

Ha a lefejt kolosztrumot pótolni kell, nem cumisüvegből, hanem kiskanál, fecskendő vagy kispohár segítségével adják, hogy ne befolyásolják negatívan a szopáskészségét.

Nincsenek olyan tápszerek, amelyek az első időszakban akár csak megközelítően jól helyettesítenék az anyatejet. Már a szüléskor van tej a mellekben, ez az úgynevezett kolosztrum.

A hazabocsátás utáni időszak

A hazaadáskor a koraszülöttek jelentős része még nem képes arra, hogy folyadék- és tápanyag igényét csak szoptatással fedezze. Ezért nagyon fontos, hogy az édesanyának otthon is folytatnia kell a fejést, így ideális esetben a lefejt tejes pótlást kaphat a baba mindaddig, amíg szüksége van kiegészítésre.

Lényeges, hogy koraszülöttek esetében nem szabad igény szerinti szoptatást javasolni mindaddig, amíg súlyuk nem haladja meg a 3-3.5 kg-ot. A kora babák sokszor aluszékonyak, de ez nem azt jelenti, hogy nincs szükségük a táplálásra, hiszen kicsi súlyuk miatt kevés tartalékkal rendelkeznek, vércukor szintjük például könnyebben leeshet, mint egy nagy súlyú csecsemőnek.

Ezért a hazaadást követő első időszakban érdemes a kórházi rendhez hasonlóan, legalább 3 óránként megkísérelni a szoptatást, megmérve a csecsemő súlyát a szoptatás előtt és után.

Ha a baba nagyon aluszékony, vagy a számára ideális adagnál kevesebbet szopott, akkor továbbra is szükség van a kiegészítésre. Otthoni körülmények között már van lehetőség arra is, hogy a baba ezt valamilyen szoptatásbarát módon kapja meg, pl. kiskanállal, kispohárból, ujjetetéssel vagy szoptanít készülék segítségével.

A baba meztelen súlyát rendszeresen ellenőrizni kell. Ha súlya már közelíti a 3-3.5kg-ot /ez az átlagos időre született újszülött súlya/, akkor lazulhatnak a szabályok, és egyre inkább lehet a jelzéseire hagyatkozva „igény szerint” szoptatni.

Ha az édesanya kitartott, és teje bőséges, akkor bízhatunk benne, hogy a volt koraszülött kisbaba egyre inkább úgy fog „működni”, mint időre született társai, még ha a továbbiakban is sokkal több figyelemmel is kell kísérni a súlygyarapodását, mozgás- és idegrendszeri fejlődését.

Gyakorlati segítség az anyának

A fizikai korlátok miatt az lenne a legideálisabb, ha a császáros anyuka mellé folyamatos támogatást, szakszerű segítséget tudnának biztosítani az intézmények.

Tájékozódj előre a választott kórház látogatási rendjéről és szabályairól, hogy minél több segítséget tudj intézni magadnak. A kórházban szükséged lehet a partnered, családtagjaid vagy barátaid segítségére a kisbabád ellátásában, ezért gondoskodj a lehető legtöbb gyakorlati segítségről.

Azonban otthon is szükséged lesz extra támogatásra. Egy komoly hasi műtétből fogsz lábadozni, sok pihenésre lesz szükséged, emellett a kisbabádat is el kell látnod.

Kérj segítséget a házimunkához, főzéshez, mosáshoz és az idősebb gyerekek felügyeletéhez. Igyál sok folyadékot, hogy a vizeleted világos maradjon, és étkezz kiegyensúlyozottan.

Otthon még hetekig nyugalomra, pihenésre lesz szükségünk! Ne ugorjunk fejest a házimunkába, tartalékoljuk erőinket a kisbaba számára és saját gyógyulásunkra.

Mikor kérjünk segítséget?

Ha a mama fájdalmat érez szoptatás közben vagy a kisbaba nem tud szopizni, akkor minél gyorsabban kérjen segítséget a szoptatáshoz! A legtöbbször nincs veszve semmi, csak egy hozzáértő, empatikus segítőre van szükség.

Szinte mindig lehet korrigálni, a tejmennyiséget növelni, a babát újra mellre szoktatni stb. De azt tudni kell, hogy ez általában nem egyszerű.

Nem ritkán hetek, esetleg hónapok munkája, szoptatási tanácsadó segítsége, segédeszközök igénybevétele, és/vagy fejés, fejés, fejés kell ahhoz, hogy a szoptatás sínre kerüljön.

A szoptatással kapcsolatos problémákat természetesen az intézményből hazakerülve is van még mód orvosolni. Ez azonban sokszor hosszú és türelmet igénylő személyre szabott feladat, amelyhez érdemes laktációs tanácsadók (IBCLC) segítségét igénybe venni.

Érzelmi támogatás és a kötődés

Akár készültél rá, akár nem, a császármetszés után csalódott és ideges lehetsz. Normális, ha dühös vagy szomorú vagy a történtek miatt, vagy ha úgy érzed, meg kell gyászolnod a remélt szülési élmény elvesztését.

Teljesen érthető, ha így érzel, és ha ezek a tapasztalatok a kisbabáddal és a szoptatással kapcsolatos érzéseidet is befolyásolják. A szoptatás magabiztossággal tölt el, hiszen bámulatos, mire képes a tested.

Amikor szoptatsz, a kisbabádnak szüksége van rád. A kettőtök közötti szoros testkontaktus segíthet, hogy lelkileg is jobban érezd magad.

A szoptatás segíti a méh összehúzódását, ami elősegíti a gyorsabb gyógyulást. A természet így gondoskodik róla, hogy az újdonsült anyuka sokat pihenjen (ülve vagy fekve) és így lábadozzon.

Mit érdemes előre tisztázni a szülészeten?

Bármilyen módon is fogsz szülni, a legjobb, ha előre tájékozódsz a szüléssel és szoptatással kapcsolatos kérdésekről. A választott kórház előírásainak jelentős hatása lehet a szoptatás megkezdésére.

Érdemes tehát szülés előtt (legyen az hüvelyi vagy császáros szülés) a szoptatásra is felkészülni, és a kiválasztott szülészet gyermekágyas ellátásáról és szoptatástámogató gyakorlatáról érdeklődni.

Segíthet, ha előre jelzed a kórházi személyzetnek, hogy mindenképpen szeretnél szoptatni, külön kiemelve a következőket:

• A kisbabádat nem választhatják el tőled, feltéve persze, hogy egyikőtök sem igényel különleges ellátást.
• Nem adhatnak cumisüveget vagy nyugtató cumit a kisbabádnak, mert ezek összezavarják a baba szopási technikáját.
• Minél hamarabb szeretnéd megkezdeni a bőrkontaktust.
• Ha a baba nem tud szopni, a szülést követő 6 órán belül szeretnéd elkezdeni a fejést.
• A lefejt kolosztrumot szoptatásbarát módon szeretnéd a babának adni.

Az extra támogatás elengedhetetlen, ha császármetszéssel szülsz. Mivel más a szülési folyamat, a szoptatás megkezdése is több kihívást támaszthat.

Mindig hiteles forrásból tájékozódj, és már terhesség alatt alakíts ki egy támogatói hálót, akik később a szoptatásban is segítségedre lehetnek.

A legfontosabb gyakorlati lépések

1. Az anya és a baba állapotától függően kezdeményezzük a lehető legkorábbi bőrkontaktust.
2. Ha a baba nem szopik hatékonyan, a szülést követő 6 órán belül kezdődjön meg a fejés.
3. Rendszeresen, legalább naponta 6-8 alkalommal történjen fejés, a baba állapotától és a tejtermelés alakulásától függően.
4. A lefejt kolosztrumot és anyatejet biztonságosan, megfelelő higiénével kezeljük és tároljuk.
5. A mellre tételt már a non-nutritív szopás időszakában fel lehet ajánlani, ha a baba fiziológiailag stabil.
6. A baba érettségéhez igazítsuk a szoptatási gyakoriságot, a pótlást és a mérés szükségességét.
7. Kerüljük a felesleges cumisüveget és cumit, illetve a pótlást lehetőség szerint szoptatásbarát módon adjuk.
8. Császármetszés után a testhelyzetek kialakításához használjunk párnákat, és óvjuk a műtéti sebet.
9. Fájdalom, mellbimbósérülés, elégtelen gyarapodás vagy sikertelen mellre tapadás esetén kérjünk mielőbb személyre szabott segítséget.

tags: #koraszulott #baba #csaszarmetszes #szoptatas