A közalkalmazotti szabadság GYED után nem a teljes otthon töltött időre jár: a jogosultságot a szülési szabadság teljes időtartama és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja alapozza meg. A pontos napok meghatározásához először meg kell állapítani, hogy az adott naptári évben mennyi alapszabadság és pótszabadság illet meg, majd ezt időarányosítani kell a jogosultsági időszakra.
Közalkalmazottként a számításnál nem az életkor alapján növekvő általános alapszabadságot kell alkalmazni, hanem a közalkalmazotti törvény szerinti, fizetési osztályhoz kötött alapszabadságot, amelyhez a fizetési fokozat, a vezetői megbízás, a munkakör, a gyermekek száma és más jogcímek alapján pótszabadság társulhat.
Melyik időszakra jár szabadság GYED vagy GYES alatt?
A szabadság a munkában töltött időre jár, így többek között a szülési szabadság tartamára és a gyermekgondozás miatti fizetés nélküli szabadság első fél évére.
A kisgyermekkel otthon lévő szülőnek sajnos előbb-utóbb letelik a GYES/GYED időszaka, és el kell gondolkodnia a munkába visszatérésen.
A közalkalmazotti szabadság GYED után ezért nem a teljes hároméves otthonlét alapján keletkezik. A szülési szabadság teljes időtartama és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja számít jogosultsági időnek, a későbbi otthon töltött időre azonban nem jár automatikusan újabb éves szabadság.
Ez azt jelenti, hogy a GYED-GYES utáni szabadság kiszámításakor első lépésként napra pontosan meg kell határozni ezeket az időszakokat.
Amikor a kolléga visszatér, meg kell nézni, hogy a távozásának évében részére mennyi szabadság járt, abból mennyi került kiadásra, és mennyi maradt meg.
A közalkalmazotti alapszabadság mértéke
Az alapelv nagyon egyszerű: van minden közalkalmazottnak alapszabadsága, s pótszabadsága.
Közalkalmazottaknál az alapszabadság a fizetési osztálytól függ: az „A”, „B”, „C” és „D” fizetési osztályban évi húsz munkanap jár, az ,,E”, ,,F”, ,,G”, ,,H”, ,,I”, ,,J” fizetési osztályban évi huszonegy munkanap.
Nagyon fontos kiemelni, hogy a közalkalmazottaknak járó alapszabadság mértékét a Kjt. nem az életkorhoz és nem a ledolgozott évek számához köti, hanem az kizárólag a fizetési osztálytól függ.
A közalkalmazottaknak járó alapszabadságról tehát a közalkalmazotti törvény 56. §-a rendelkezik, a szabadság mértéke pedig a fizetési osztálytól függ, tehát az életkort vagy a ledolgozott évek számát nem veszik figyelembe.
| Fizetési osztály vagy munkakör | Alapszabadság |
|---|---|
| „A” fizetési osztály | 20 munkanap |
| „B” fizetési osztály | 20 munkanap |
| „C” fizetési osztály | 20 munkanap |
| „D” fizetési osztály | 20 munkanap |
| „E” fizetési osztály | 21 munkanap |
| „F” fizetési osztály | 21 munkanap |
| „G” fizetési osztály | 21 munkanap |
| „H” fizetési osztály | 21 munkanap |
| „I” fizetési osztály | 21 munkanap |
| „J” fizetési osztály | 21 munkanap |
| A Kjt. 79/C. §-ban említett munkakörök esetén | 21 munkanap |
Szintén 21 munkanap alapszabadság jár a közalkalmazotti státuszban dolgozó számára, amennyiben a Kjt. 79/C. §-ban említett munkakörök egyikében dolgozik.
Ez a paragrafus említi a felsőoktatási intézményekben az oktatói, kutatói, tanári és más munkakörökben dolgozókat, valamint a kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó, tudományos főmunkatárs, tudományos munkatárs, tudományos segédmunkatárs munkakörökben dolgozókat.
A fizetési fokozat alapján járó pótszabadság
Ezen túl a közalkalmazottaknak a fizetési fokozatukkal egyenlő számú munkanap pótszabadság jár.
Az 1. fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg.
A közalkalmazotti törvény alapján a fizetési fokozatok 1-től 17-ig terjednek, ezért a fizetési fokozathoz kapcsolódó pótszabadság 0-17 munkanap között alakulhat.
| Fizetési fokozat | Pótszabadság |
|---|---|
| „1” fizetési fokozat | 0 munkanap |
| „2” fizetési fokozat | 2 munkanap |
| „3” fizetési fokozat | 3 munkanap |
| „4” fizetési fokozat | 4 munkanap |
| „5” fizetési fokozat | 5 munkanap |
| „6” fizetési fokozat | 6 munkanap |
| „7” fizetési fokozat | 7 munkanap |
| „8” fizetési fokozat | 8 munkanap |
| „9” fizetési fokozat | 9 munkanap |
| „10” fizetési fokozat | 10 munkanap |
| „11” fizetési fokozat | 11 munkanap |
| „12” fizetési fokozat | 12 munkanap |
| „13” fizetési fokozat | 13 munkanap |
| „14” fizetési fokozat | 14 munkanap |
| „15” fizetési fokozat | 15 munkanap |
| „16” fizetési fokozat | 16 munkanap |
| „17” fizetési fokozat | 17 munkanap |
Vezetői és munkaköri pótszabadság
A magasabb vezető megbízású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető megbízásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg.
A munkakörtől is függhet a pótszabadság mértéke.
Emellett a bölcsődékben, a csecsemőotthonokban, az óvodákban, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban az oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet.
Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét végrehajtási rendelet állapítja meg.
Ebből 15-öt nem kötelező kiadni számukra.
Ennek eldöntéséről pedig az adott intézmény vezetője dönthet.
Vagyis a 25-ből 10 nap kötelező pótszabadságot jelent, míg a maradék 15 munkanap esetében a felettes dönti el, hogy a munkavállaló milyen feladatot végezzen.
Hogyan kell összeadni a közalkalmazotti pótszabadságokat?
A pótszabadság a közalkalmazottat alapszabadságán felül - a vezető beosztás és a nevelő munkát jelentő munkakör esetén járókat kivéve - egyszerre többféle jogcímen is megilleti.
A fizetési fokozathoz kapcsolódó és a munkakör alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár.
A munkakör és a vezető beosztás alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár.
A közalkalmazotti törvény szerinti pótszabadságoknál érdemes különválasztani a fizetési fokozat alapján járó napokat és az egyéb, Kjt. szerinti jogcímen járó napokat, például a vezetői beosztás vagy a meghatározott munkakör alapján járó napokat.
A számítás során a leggyakoribb hiba az, amikor több Kjt.-s jogcímen járó pótszabadságot automatikusan összeadnak, pedig a törvényi logika ennél szigorúbb.
Minden esetben fontos leszögezni hogy a fizetési fokozat szerint járó pótszabadság napjainak a száma, továbbá az egyéb Kjt. szerinti pótszabadság napjainak a száma nem adódik össze, hanem a két szám közül pótszabadságként a nagyobbat kell figyelembe venni a pótszabadság kiszámításakor.
A Munka Törvénykönyve alapján járó pótszabadságok
A közalkalmazotti törvény alapján kiszámított szabadságnapok mellett a közalkalmazotti státuszban dolgozók számára természetesen 2026-ban is jár a Munka Törvénykönyve alapján további pótszabadság is.
A Kjt. szerinti pótszabadsághoz mindig hozzá kell adni a Munka Törvénykönyve alapján járó pótszabadságot.
A Munka Törvénykönyve alapján járó pótszabadságot ezért a Kjt. szerinti pótszabadságtól elkülönítve kell kezelni.
Gyermekek után járó pótszabadság
Ehhez jönnek a gyermek utáni pótszabadságok, ami évi 2 nap 1 gyermeknél, 4 nap kettőnél, és 7 nap három, van ennél több gyermeknél.
Ha a közalkalmazottnak 16 évesnél fiatalabb gyermeke van, akkor pótszabadságra jogosult az alábbi táblázat szerint.
| Gyermekek száma | Gyermekek után járó pótszabadság |
|---|---|
| 1 gyermek után | 2 munkanap |
| 2 gyermek után | 4 munkanap |
| 3 vagy több gyermek után | 7 munkanap |
A pótszabadság szempontjából a gyermeket a születés évében kell először figyelembe venni, és abban az évben utoljára, amikor a tizenhatodik életévét betölti.
Erre a pótszabadságra a szülés évében teljesen jogosult az anyuka, az utána otthon töltött évek alatt azonban csak abban az időszakban, amíg az alapszabadságára is jogosult.
Amennyiben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeked van, a fenti napokon felül további pótszabadság illet meg.
Ez fogyatékos gyermekenként plusz 2 munkanap.
Megváltozott munkaképesség és egészségkárosodás
Ha valaki 50%-ban egészségkárosodott, akkor neki öt nap további pótszabadság is jár.
Megváltozott munkaképességű munkavállalók szintén +5 nap pótszabadságra jogosultak.
Bizonyos munkakörülmények között további pótszabadság is felmerülhet, például extrém munkakörülmények között dolgozók számára.
A szabadság időarányosítása GYED után
A közalkalmazotti szabadság pontos mértéke csak a besorolás, a fizetési fokozat és az egyes jogcímek együttes vizsgálatával határozható meg.
A számításnál külön kell kezelni a Kjt. és az Mt. alapján járó napokat, valamint figyelembe kell venni az arányosítást is, ha a jogviszony év közben keletkezik vagy szűnik meg.
Szabadság egy adott évben csak az aktuális évben munkában töltött napok után jár.
Vagyis ha valaki egy évben csak fél évet dolgozik, akkor számára abban az évben csak a szabadnapok fele jár.
Ha az adott évben a jogosultsági időszak csak az év egy részét fedi le, az éves szabadságkeretet időarányosítani kell. A számítás alapja az adott évben figyelembe vehető jogosultsági napok száma és az adott naptári év napjainak száma.
A számítás elvégzése nem bonyolult, a jogosultsági napokat elosztod az adott naptári év napjainak számával (365, szökőév esetén 366), majd az így kapott számmal megszorzod az éves szabadságod napjainak számát.
A felet elérő töredéknapokat felfelé kell kerekíteni.
A gyakorlati számításhoz szükség lehet a szülési szabadság, a CSED, a fizetés nélküli szabadság és a GYED kezdetének, illetve végének pontos dátumára.
A GYED vagy GYES utáni visszatérés bejelentése
Mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak tájékoztatási és együttműködési kötelezettsége van a másik felé, ezért érdemes folyamatosan kapcsolatban maradni a távollét során is.
A munkavállalónak a visszatérés várható időpontját is meg kell jelölnie, amennyiben ezt nem teszi meg, úgy a bejelentéstől számított 30. nap tekintendő irányadónak.
A gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság megszüntetését a munkavállalónak kérelmeznie kell.
A jogszabály szerint ezt 30 nappal előre kell jeleznie a munkáltatónak.
Ideális esetben egy-két hónappal előtte - telefonon vagy e-mailben érdemes jeleznie kell a munkáltatónak a visszatérést, hogy mindkét félnek elég ideje legyen a visszaállásra, a munka megszervezésére.
Tértivevényes, ajánlott levelet is érdemes küldeni a fizetés nélküli szabadság megszüntetéséről és az újbóli munkába állásról.
Ezzel a munkavállaló bizonyíthatóan eleget tesz az együttműködési kötelezettségének.
Mikor kell kiadni a felhalmozódott szabadságot?
Eltérő megállapodása hiányában a szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni, de megállapodhattok úgy, hogy a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül történik ez meg.
A munkáltató a felhalmozódott szabadságot a fizetés nélküli szabadság megszűnésétől számított 60 napon belül köteles kiadni.
E szabály miatt a GYES/GYED-ről visszatérő munkavállaló részére rendszerint a felhalmozódott szabadság kerül rögtön kiadásra.
Amennyiben a munkáltató nem válaszol, akkor a 31. napon, pontosabban a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő első munkanapon a munkavállalónak meg kell jelennie a munkahelyén a munkaidő kezdetekor.
Amennyiben a fizetés nélküli szabadság megszűnik, a munkáltatót ismét terheli a bérfizetési kötelezettség, a munkavállalót pedig a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség.
Visszatérés a korábbi munkakörbe
Amennyiben a munkavállaló a gyermek hároméves kora előtt visszatérne a munkába, a munkáltató köteles őt foglalkoztatni.
A munkavállalót ugyanabban a munkakörben kell alkalmaznia.
Lényeges, hogy a munkavállalónak nem csökkenthet a munkabére, abban az esetben sem, ha a munkáltató csak más munkakört tud felajánlani.
A munkakör módosításában - amennyiben az előző munkakör megszűnt az évek során - a munkáltatónak és a munkavállalónak szükséges megállapodnia.
Sajnos gyakran előfordul, hogy a munkáltató nem kíván eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének, és valamilyen valós vagy kitalált okra hivatkozással más munkakörbe próbálja kényszeríteni a visszatérő munkavállalót, rosszabb esetben megszünteti a munkaviszonyát.
Ilyen esetekben érdemes a munkáltató hivatkozását és a fennálló jogi helyzetet megvizsgálni.
Bérkorrekció a visszatéréskor
Jogosan merül fel a munkavállalóban a kérdés, hogy az otthon töltött pár év után változik-e a fizetése és milyen mértékű munkabérre számíthat.
A Munka Törvénykönyve szerint az ilyen jellegű távollét megszűnését követően a munkáltató ajánlatot tesz a munkavállaló számára a munkabér módosítására.
Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni.
Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke lesz az irányadó.
Részmunkaidős foglalkoztatás lehetősége
Sok szülő a munkaidő-beosztása miatt nem tudja megszervezni a gyermekei bölcsődei, óvodai elhozatalát, emiatt felmerül bennük a kérdés, hogy kérheti-e a munkáltatótól, hogy részmunkaidőben foglalkoztassa átmenetileg.
A jogszabály szerint a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig - köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.
Ez azt jelenti, hogy napi 4 órás részmunkaidőben történő foglalkoztatást kezdeményezhet a munkavállaló.
A munkaviszony megszüntetésének korlátai
A Munka Törvénykönyve értelmében a munkáltató lehetősége korlátozott a felmondás tekintetében, ha a munkavállaló a gyermek 3 éves kora előtt tér vissza a munkába.
Ez azt jelenti, hogy nem áll teljes felmondási védelem alatt.
A munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.
Lehet tehát jogszerű indoka a felmondásnak, azonban a felmondást addig nem lehet közölni, amíg a munkáltató nem tett eleget a munkakör felajánlási kötelezettségének.
Ki rendelkezik a szabadság kiadásáról?
A szabadság kiadásáról alapvetően a munkáltató dönt.
Ő határozza meg, hogy a munkavállaló mikor vehet ki szabadságot, azonban a döntése előtt köteles meghallgatni az alkalmazott kérését.
Bár a végső szó a munkáltatóé, a dolgozók számára is biztosított némi mozgástér: évente 7 nap szabadsággal a munkavállaló maga rendelkezhet, amit a munkaadó köteles az általa kért időpontban kiadni - legfeljebb két részletben.
A munkáltató évente egy alkalommal köteles biztosítani, hogy a dolgozó legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzéstől.
Ebbe a pihenőnapok és munkaszüneti napok is beleszámítanak.
A kiadás időpontját legkésőbb 15 nappal a szabadság kezdete előtt közölni kell a munkavállalóval.
A szabadság munkanapokban értendő
Fontos különbséget tenni a „szabadság” és a munkarendtől függő pihenőnapok között: a szabadságot munkanapokban kell számolni, így a hétvégék és a munkaszüneti napok nem növelik a kiadandó napok számát.
A szabadság természetesen munkanapokat jelent, így nem számítanak bele a hétvége napjai vagy éppen a fizetett ünnepnapok sem.
A szabadság pénzbeli megváltása
A szabadság pénzben való megváltása kizárólag a munkaviszony megszüntetése esetén lehetséges.
Az időarányosan ki nem vett szabadságot pénzben kifizetni csak a munkaviszony megszűnése esetén lehet.
tags: #kozalkalmazotti #szabadsag #gyed #utan