A méhen kívüli terhesség akkor alakul ki, amikor a megtermékenyített petesejt nem a méh üregében, hanem azon kívül ágyazódik be, leggyakrabban valamelyik petevezetékben. A korai tünetek eleinte megegyezhetnek a normál terhesség jeleivel, ezért a pozitív terhességi teszt önmagában nem igazolja, hogy a terhesség a méhen belül fejlődik.
A legfontosabb figyelmeztető jelek a barnás folyás vagy pecsételő vérzés, az egyoldali vagy erős alhasi fájdalom, a derék- és végbélfájdalom, valamint a szédülés, ájulásérzet, gyengeség és vállfájdalom. Erős, hirtelen jelentkező hasi fájdalom, vérzés, sápadtság, heves szívdobogás vagy ájulás esetén azonnali sürgősségi orvosi ellátás szükséges, mert ezek belső vérzésre és életveszélyes állapotra utalhatnak.
Mi a méhen kívüli terhesség?
Minden olyan terhességet, amikor a megtermékenyített petesejt nem a méhüregen belül ágyazódik be, méhen kívüli terhességnek nevezünk. Az esetek többségében az egyik petevezetékben alakul ki a terhesség, amely akár komoly hasüregi vérzést és hirtelen jelentkező életveszélyes állapotot is okozhat.
Normál terhesség esetén a megtermékenyített petesejt beágyazódik a méh nyálkahártyájába, ahol kezdetét veszi az embrió fejlődése. Ha a petesejt a petefészekben, a hasüregben vagy a méhnyakban tapad meg, méhen kívüli terhességről beszélünk; ektópiás terhességnek is nevezik.
Nagyon ritkán előfordulhat császármetszéses hegterhesség, ilyenkor a petesejt egy korábbi császármetszés okozta hegszövetben tapad meg. A méhen kívüli terhesség leggyakrabban a petevezetékben fordul elő, de néha a petefészekben, a hasüregben vagy a méhnyakon is megtörténhet a beágyazódás.
A megtermékenyített petesejt a méhen kívül máshol nem tud megfelelően növekedni, és a magzat végül nem marad életben. A méhen kívüli terhesség nem folytatódhat normálisan, a növekvő szövet pedig életveszélyes vérzést okozhat, ha nem kezelik.
Milyen gyakori a méhen kívüli terhesség?
A statisztikai adatok szerint körülbelül 100-150 élve születésre jut egy méhen kívüli terhesség, azaz ez a jelenség az összes terhesség körülbelül 1 százalékában várható. Más adatok szerint a méhen kívüli terhességek az összes terhességek 1-2 százalékát teszik ki.
Bár a méhen kívüli terhesség nem gyakori, súlyos egészségügyi következményekkel járhat, ha nem ismerik fel időben. Ez az állapot a várandóssággal összefüggő anyai halálozás egyik vezető oka lehet, általában az orvosi beavatkozás hiánya miatt.
Hogyan alakul ki?
A megtermékenyítés leggyakrabban a petevezeték külső harmadában történik, és innen vándorol a már megtermékenyített pete a méh belsejébe, ahol beágyazódik. A vándorlás során - mely 3-4 napig tart - a petét körbeveszi egy köpenyszerű réteg, amely ez idő alatt megakadályozza a beágyazódást.
A megtermékenyült petesejtet egy védőburok védi a megtermékenyüléstől számított 4-7 napig, amíg elér a méhbe, amikor megérkezik, ez a védőburok megszűnik, és a petesejt beágyazódik. Ha azonban 4-7 nap alatt sem éri el a méhet, akkor a védőréteg még „út közben” oldódik fel, és a petesejt ott ágyazódik be, ahol éppen van, például a petevezetékben.
Ha ez idő alatt a megtermékenyített pete nem jut be a méh üregébe, akkor azon kívül tapad meg, és ott indul fejlődésnek az embrió. A megtermékenyített petesejt méhüregbe vándorlását lassító vagy megakadályozó tényezők hajlamosíthatnak méhen kívüli terhességre.
A petevezetékben letapadt petesejt sok esetben magától is elhal, de ha nem, akkor súlyos hasüregi vérzést okozhat, ami akár halálos lehet. Ha a megtermékenyített petesejt tovább növekszik a petevezetékben, a petevezeték megrepedését okozhatja, ami erős vérzéshez vezethet a hasüregben.
A méhen kívüli terhesség korai jelei
A méhen kívüli terhesség eleinte tipikus terhességnek tűnhet, ugyanazokkal a tünetekkel, mint például a fáradtság, a menstruáció kimaradása, a mellek érzékenysége és a hányinger. A méhen kívüli terhesség ugyanolyan terhességi tünetekkel jár, mint a méhen belüli terhesség.
Emlőfeszülés, enyhe hányinger, hányás, gyakori vizelési inger és hangulatváltozás jelentkezik, valamint kimarad a menstruáció. A méhen kívüli terhesség esetén a terhességi teszt ugyanakkor mutat pozitívat, mint a rendes terhességnél.
Ha terhességi tesztet végeznek, az eredmény pozitív lesz. Ezért a kismama kezdetben nem feltétlenül gondol arra, hogy probléma lehet, és a méhen kívüli terhesség gyakran csak néhány hét után, az első vizsgálatok során vagy új tünetek megjelenésekor derül ki.
A legfontosabb tünetek
Szokatlan hüvelyi vérzés és barnás folyás
Az egyik leggyakoribb figyelmeztető jel, ha a terhesség első heteiben barnás folyás, pecsételő vérzés vagy a menstruációtól eltérő hüvelyi vérzés jelentkezik. A vérzés lehet enyhébb vagy erősebb a szokásos menstruációnál, és gyakran barnás színű.
Ha a kimaradt menzesz után barnás vérzés kezdődik, akkor azonnal orvoshoz kell fordulni, mert ez lehet a méhen kívüli terhesség első jele vagy a kezdődő vetélés jele. A barnás folyás más okból is eredhet, például hüvelyi fertőzésből vagy a várandóssággal járó hormonális változásokból, de kizárólag szakember tudja megmondani, mi áll a háttérben.
Ha vérzést észlelsz, függetlenül attól, hogy mennyire erős, élénk, milyen a színe vagy az állaga, nem szabad bizonytalankodni és várni, hanem mihamarabb fel kell keresni egy orvost, akár az ügyeletet is.
Alhasi és kismedencei fájdalom
A hasi fájdalom az egyik leggyakoribb tünet a méhen kívüli terhességnél. A fájdalom nagyon gyakran az alsó has egyik oldalán jelentkezik, erős, szúró vagy feszítő jellegű lehet, és rövid idő alatt alakulhat ki, de fokozatosan is kezdődhet.
A fájdalom lehet tartós, vagy időnként megjelenhet és elmúlhat. Gyakran rosszabbodik mozgás, köhögés vagy akár mély lélegzetvétel során, és több pontba is kisugározhat.
A petevezetőkben beágyazódott petesejt növekedésnek indulhat, ezért a kismama több ponton kisugárzó, feszítő fájdalmat érezhet. Ha a fájdalom szúró, feszítő érzettel jár, gyakran ismétlődik és nagy erővel jelentkezik, azonnal orvost kell felkeresni.
A terhesség első felében a megnövekedett progeszteronszint miatt az emésztési gondokból adódó hasi fájdalom sem ritka, ezért a hasi fájdalom önmagában nem bizonyítja a méhen kívüli terhességet. A tünetek azonban más állapotokkal is összetéveszthetők, például petefészekcisztával, kismedencei gyulladással, húgyúti fertőzéssel, vakbélgyulladással vagy vetéléssel.
Derék- és végbélfájdalom
A méhen kívüli terhesség jele lehet a húzó jellegű deréktáji fájdalom és a végbélfájdalom. Fájdalom jelentkezhet vizelés vagy székletürítés közben is.
A méhen kívüli terhesség egyik tünete lehet a székelési inger, illetve a végbél környékén érzett fájdalom. A kismedencében kialakuló vérzés és nyomásérzet miatt teltségérzet vagy puffadás is előfordulhat.
Vállfájdalom
A vállfájdalom a méhen kívüli terhesség jele is lehet. Ez a fájdalom belső vérzésre utalhat, amikor a vér a hasüregből a rekeszizmon keresztül a váll területére szivárog.
A vállfájdalom pihenésre vagy gyógyszer hatására sem múlik el. Ha vállfájdalom hasi fájdalommal, vérzéssel, szédüléssel vagy gyengeséggel együtt jelentkezik, sürgős orvosi vizsgálat szükséges.
Szédülés, gyengeség és ájulásérzet
Ájulásérzet, szédülés és gyengeség akkor fordulhat elő, amikor a vérveszteség miatt csökken a vérnyomás. Ezek a tünetek gyakran együtt jelentkeznek a hasi fájdalommal, és belső vérzésre utalhatnak.
A gyors vérvesztés tünetei közé tartozik a heves szívdobogás, a csökkenő vérnyomás, a sápadtság, az eszméletvesztés, a hirtelen rosszullét és az ájulásérzés. Ha a vérzés hirtelen és hevesen lép fel, vérnyomás-zuhanás és sokkszerű állapot alakulhat ki.
A petevezeték megrepedésének vészjelei
Ha a petevezetőben megtelepedett embrió tovább növekszik, megrepesztheti a petevezeték falát, ami hasüregi vérzést okozhat. A petevezeték szakadása vagy a hasüreg felé történő vetélés attól függően jöhet létre, hogy a beágyazódás a petevezeték szűkebb vagy tágabb szakaszában történt.
Ha bekövetkezett a petevezeték-szakadás vagy a hasüreg felé történő vetélés, az alaptünetekhez a gyors vérvesztés tünetei társulnak: heves szívdobogás, csökkenő vérnyomás, sápadtság, vérzés, hirtelen rosszullét, ájulásérzés vagy eszméletvesztés.
A petevezeték megrepedése esetén éles, hirtelen és intenzív hasi fájdalom, gyors vérnyomásesés, erős szédülés, ájulás, nyirkos bőr, gyenge pulzus, halvány vagy hamuszürke arcszín és zavartság jelentkezhet.
A legjellemzőbb, hogy a nő hirtelen erős fájdalmat érez és elveszti az eszméletét. Ilyen esetben azonnal segítséget kell hívni, és a beteget sürgősen kórházba kell szállítani.
Szülészeti vagy sebészeti osztályon gyakran csak gyors orvosi műtéti beavatkozás mentheti meg az életét. Ilyenkor 1-1 óra halogatás és várakozás az életedbe kerülhet.
Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?
- Ha pozitív terhességi teszt mellett barnás folyás vagy hüvelyi vérzés jelentkezik.
- Ha a kimaradt menstruáció után szokatlan vérzés kezdődik.
- Ha erős, szúró vagy egyoldali alhasi fájdalom jelentkezik.
- Ha a hasi fájdalomhoz derék- vagy végbélfájdalom társul.
- Ha vállfájdalom, szédülés, gyengeség vagy ájulásérzet jelenik meg.
- Ha heves szívdobogás, sápadtság, nyirkos bőr vagy zavartság alakul ki.
- Ha hirtelen rosszullét, ájulás vagy erős vérzés jelentkezik.
Amennyiben ezek mellé még barnás folyás, barnás vérzés vagy erős vérzés társul, azonnal orvoshoz kell fordulni. Akár pozitív lett a teszt, akár nem, ha úgy gondolod, terhes vagy, érdemes legkésőbb a betöltött 5. héten elmenni orvoshoz.
Miért nehéz felismerni?
A méhen kívüli terhességet nem mindig könnyű felismerni, főként akkor, ha kezdetben nincsenek jellegzetes tünetek. Sok méhen kívüli terhességet nem diagnosztizálnak addig, amíg orvosi vészhelyzetté nem válik, mert a tünetek nem feltétlenül nyilvánvalóak.
A klinikai tünetek nagyrészt nem specifikusak, és más körülmények között is megfigyelhetők. A hasi fájdalmat okozhatja például vetélés, petefészekciszta vagy petefészek-csavarodás, akut kismedencei gyulladás, húgyúti fertőzés, vakbélgyulladás vagy divertikulitisz.
Reproduktív korban lévő nők hasi fájdalmai esetén mindig mérlegelni kell a méhen kívüli terhesség lehetőségét. A tünetek hiánya sem zárja ki a méhen kívüli terhességet, ezért a legkisebb gyanú esetén is orvosi vizsgálat szükséges.
Mikor derülhet ki?
Az, hogy méhen kívüli terhességről lehet szó, többnyire már a terhesség korai szakaszában, a hatodik és a tizedik hét között derül ki, az első trimeszteres ultrahangvizsgálat idején. Ha azonban korábban jelentkeznek súlyos tünetek, például erős hasi fájdalom vagy hüvelyi vérzés, a szakorvosi vizsgálat hamarabb feltárhatja a problémát.
Ultrahanggal általában körülbelül öt-hat héttel a fogantatás után látható a magzat méhen belül, illetve méhen kívüli terhesség esetében az eltérő beágyazódás. A pontos időpont függhet a terhesség fejlettségétől és attól is, hogy milyen vizsgálati eredmények állnak rendelkezésre.
Hogyan diagnosztizálják?
A méhen kívüli terhesség gyanúja esetén az orvos részletesen kikérdezi a beteget. Megkérdezi az utolsó menstruáció idejét, a menstruáció kimaradásának tartamát, a fájdalom mértékét, jellegét és helyét, valamint a vérzés mennyiségét és jellegét.
A diagnózis több lépésből állhat: fizikális és hüvelyi tapintásos vizsgálatból, terhességi tesztből, vérvizsgálatból, a hCG hormon szintjének ellenőrzéséből, hüvelyi ultrahangvizsgálatból, bizonytalan esetben pedig laparoszkópos vizsgálatból.
Terhességi teszt és hCG-vizsgálat
A pozitív eredményű terhességi teszt terhességet feltételez, de nem mutatja meg, hogy a terhesség hol helyezkedik el. A vizeletből végzett teszt a HCG hormon jelenlétét mutatja ki, amely méhen kívüli terhességben is megemelkedik.
Az úgynevezett hCG hormon szintjének mérése kulcsfontosságú a méhen kívüli terhesség diagnózisában. Normál terhességnél a hCG szintje gyorsan, körülbelül minden 48-72 órában megduplázódik, méhen kívüli terhességnél azonban ez lassabban vagy egyenetlenül történhet.
A hCG hormon szintjének vérvizsgálatát néhány naponta meg lehet ismételni, amíg az ultrahangvizsgálat meg nem erősíti vagy ki nem zárja a méhen kívüli terhességet. A hCG-értéket gyakran az ultrahangos vizsgálattal együtt értékelik.
Hüvelyi tapintásos vizsgálat
Hüvelyi tapintásos vizsgálattal észlelhető a megnagyobbodott, puhábbá váló méh. Előrehaladott esetben a méhen kívüli terhesség a kismedencében, a tapadás helyén fájdalmas duzzanatként jól kitapintható.
Ha már kialakult a hasüregi vérzés, akkor a vér által okozott erős hashártyaizgalom nagyon fájdalmassá teszi a hüvelyi vizsgálatot. Ez a tünet komoly veszélyre utal.
Hüvelyi ultrahang
A hüvelyi ultrahangvizsgálat nagy képfelbontása révén a közeli kismedencei szervek részletes vizsgálatát teszi lehetővé. Ezzel a módszerrel a nőgyógyász nagy biztonsággal meg tudja állapítani a terhesség tényét és helyét.
Ha a méhen belül nem látható embrió, ez megerősíti a méhen kívüli terhesség fennállásának lehetőségét. A transzvaginális ultrahang segítségével az orvos képes látni, hogy a terhesség a méhen belül helyezkedik-e el, vagy valahol máshol.
Ritkán előfordul, hogy a hüvelyi ultrahangvizsgálattal nem lehet látni a méhen kívüli terhességet, viszont a pozitív teszt terhességet feltételez. Ebben az esetben kórházi megfigyelésre van szükség, és esetleg laparoszkópos vizsgálatot kell elvégezni.
Az ultrahangvizsgálat gyors, biztonságos, megbízható és fájdalommentes eljárás, amely nem jár sugárterheléssel. A vizsgálat történhet a hasfalon keresztül és a hüvelyen keresztül is, de a terhesség pontos helyének meghatározására a transzvaginális ultrahang különösen fontos.
Egyéb vizsgálatok
A vérkép vizsgálatával ellenőrzik például a vérszegénységet. Méhen kívüli terhesség diagnózisa esetén vércsoport-ellenőrzésre is szükség lehet, arra az esetre, ha a műtét során a nagy vérveszteség miatt transzfúzió válna szükségessé.
Bizonytalan esetekben laparoszkópos, vagyis hasi tükrözéses vizsgálatot végezhetnek. Ez a diagnózis felállítására és a kezelésre is alkalmas, de kórházi tartózkodást igényel.
A méhen kívüli terhesség lehetséges formái
Petevezeték-terhesség
A leggyakrabban előforduló forma a petevezeték- vagy kürtterhesség. Ha a petevezetőben megtelepedett embrió tovább növekszik, a petevezeték fala megrepedhet, vagy a terhesség a hasüreg felé vetélhet.
Hasűri terhesség
Jóval ritkábban előfordulhat, hogy a megtermékenyült petesejt a hasüregi szervek hashártya-felszínéhez tapad, ekkor hasűri terhesség jön létre. Irodalmi ritkaság, de már előfordult, hogy a hasi terhességet nem fedezték fel időben.
A hasüregben kialakuló terhesség a második trimeszterben is folytatódhat, miközben a petevezetékhez kapcsolódó terhesség általában néhány hétnél tovább nem tart. A hasűri terhesség súlyos szövődményekkel járhat, és a gyermeket csak hasi műtéttel lehet a világra segíteni.
Nyakcsatorna-terhesség
A nyakcsatorna-terhesség a méhen kívüli terhesség sajátos formája, amely során a petesejt nem a méhüregben, hanem a nyakcsatornában ágyazódik be. Tünetei a korai spontán vetéléssel azonosak.
Ez mindenképpen vetéléssel járhat, és olyan erős vérzést is eredményezhet, amelyet csak a méh eltávolításával lehet megszüntetni.
Milyen tényezők növelhetik a kockázatot?
A méhen kívüli terhesség kialakulását biztosan előre jelezni nem lehet, de több tényező növelheti az esélyét. Ezek többsége olyan állapot vagy korábbi beavatkozás, amely lassíthatja vagy akadályozhatja a megtermékenyített petesejt méhüregbe jutását.
- Korábbi méhen kívüli terhesség.
- Petevezeték- vagy kismedencei műtét.
- Korábbi hasi műtét.
- Kismedencei gyulladásos betegség.
- Szexuális úton terjedő fertőzés, különösen gonorrhea vagy Chlamydia trachomatis.
- Petevezeték-gyulladás, hegesedés, összenövések vagy anatómiai rendellenesség.
- Petefészekciszta vagy a petevezeték közelében elhelyezkedő mióma.
- Meddőség és korábbi meddőségi kezelések.
- In vitro fertilizáció vagy más asszisztált reprodukciós eljárás.
- Méhen belüli fogamzásgátló eszköz, vagyis spirál használata mellett létrejött terhesség.
- Dohányzás.
- 35 év feletti életkor.
- Fejletlen vagy rendellenesen fejlődött belső nemi szervek.
- Endometriózis.
Kismedencei gyulladások és fertőzések
Az előzetesen lezajlott gyulladások következtében a méhkürt hegesedhet, belső felszíne egyenetlenné válhat, és összenövések alakulhatnak ki. Ezek akadályozhatják a megtermékenyített petesejt vándorlását.
A szexuális úton terjedő kismedencei gyulladások már egy alkalommal megtapasztalva is növelhetik a kockázatot. A leginkább veszélyes gyulladás ebből a szempontból a Chlamydia trachomatis.
Petevezeték-műtétek és hasi beavatkozások
A hasi műtétek, a petevezetékben történt beavatkozások és a korábbi petefészek- vagy petevezeték-műtétek szintén befolyásolhatják a megtermékenyített petesejt méhüregbe való eljutását.
A petevezetőkkel kapcsolatos kezelések, például az elzáródott vezetők helyreállítását célzó beavatkozások során sérülhetnek azok a csillók, amelyek mozgása segíti a petesejtet a méh üregébe.
Meddőségi kezelések és IVF
Az asszisztált reprodukciós technológiák, különösen az in vitro fertilizáció, növelhetik a méhen kívüli terhesség esélyét. A korábbi meddőségi kezelések és maga a meddőség is fokozott kockázattal járhat.
Spirál és méhen kívüli terhesség
A méhen belüli fogamzásgátló eszközök megakadályozzák a megtermékenyített petesejt beágyazódását a méhüregbe, azonban a megtermékenyítést és a méhen kívüli megtapadást nem akadályozzák meg teljes bizonyossággal.
A spirál mellett létrejött terhesség ritka, de ha mégis bekövetkezik, nagyobb a valószínűsége annak, hogy méhen kívüli terhességről van szó.
Dohányzás és életkor
A dohányzás befolyásolhatja a petevezetékek működését, ezért összefüggésbe hozható a méhen kívüli terhesség fokozott kockázatával. A cigarettázás közvetlenül a teherbeesés előtt is növelheti a kockázatot, és minél többet dohányzik valaki, annál nagyobb lehet ez a veszély.
A 35 év feletti nőknél nagyobb esély van a méhen kívüli terhességre, ami összefüggésben állhat a reproduktív egészség általános változásaival.
Hogyan kezelik?
A megtermékenyített petesejt nem tud normálisan kifejlődni a méhen kívül. Az életveszélyes szövődmények megelőzése érdekében a méhen kívül kialakult terhességi szövetet el kell távolítani vagy meg kell szüntetni.
A kezelés attól függ, mikor ismerik fel a problémát, mekkora a terhesség, jelentkezett-e vérzés, milyen a beteg általános állapota, és milyen állapotban vannak a petevezetékek. A kezelés történhet megfigyeléssel, gyógyszeres terápiával, laparoszkópos műtéttel vagy sürgős hasi műtéttel.
Megfigyelés és spontán felszívódás
Előfordulhat, hogy a szervezet önmaga képes megoldani a problémát. Amennyiben a terhességet jelző laborértékek maguktól normalizálódnak, már nem ábrázolódik a kóros terhességre utaló ultrahangkép, és a beteg is panaszmentessé válik, akkor spontán gyógyultnak tekinthető.
A spontán felszívódás esetén is rendszeres utóvizsgálatok szükségesek. A szervezet önmagától eljut a gyógyulás folyamatáig, és sok esetben a petevezetékek átjárhatóak maradnak.
Gyógyszeres kezelés
Kellően korán felismert, vérzés nélküli esetekben gyógyszeres kezelés is szóba jöhet. Az orvosok gyakran metotrexátot alkalmaznak, amely megállítja a sejtek növekedését, így a méhen kívül kialakult terhesség visszafejlődhet és felszívódhat.
A metotrexát injekció formájában alkalmazott gyógyszer. Néha műtéttel kombinálják, ilyenkor a gyógyszer eltávolítja a műtét után visszamaradt terhességi sejteket.
A kezelés előtt biztosnak kell lenni a méhen kívüli terhesség diagnózisában, a kezelés után pedig újabb hCG-vizsgálatokkal kell meggyőződni arról, hogy a terhesség megszűnt és a kezelés hatásos volt.
Laparoszkópos műtét
Ma még a hasi műtét és a terhességi szövet eltávolítása a leggyakoribb beavatkozás, amelyet egyre gyakrabban végeznek hastükrözés, vagyis laparoszkópia segítségével. A laparoszkópia a hasi műtéthez képest kevésbé megterhelő a beteg számára, és gyorsabb gyógyulást eredményez.
A laparoszkópos műtétnél kis bemetszést ejtenek a hasfalon, a köldök közelében vagy a köldökben, amelyen keresztül az orvos kamerával és fénnyel ellátott eszközzel betekint a hasüregbe. Különböző fogók és csipeszek segítségével ugyanazon a kis nyíláson keresztül a műtét is elvégezhető.
A salpingosztómia során a méhen kívüli terhességet eltávolítják, és hagyják, hogy a petevezeték magától meggyógyuljon. A salpingektómia során a méhen kívüli terhességet és a petevezetéket is eltávolítják.
Az, hogy melyik eljárásra kerül sor, a vérzés és a károsodás mértékétől függ, valamint attól, hogy a petevezeték megrepedt-e már. Az is tényező, hogy a másik petevezeték normális-e, vagy korábbi károsodásra utaló jeleket mutat.
A petevezeték megőrzése
Ép petevezetők esetén a kóros helyen megtapadt petezsák kihámozható, ezért a petevezeték eltávolítása nem szükséges, így a jövőben nagyobb esély marad egészséges terhesség kialakulására.
A kezelés elsődleges célja a további egészségkárosodás megakadályozása és a nő termékenységének megőrzése, amennyire csak lehetséges. A petevezeték megőrzése azonban csak akkor jöhet szóba, ha a vérzés és a szövetkárosodás mértéke ezt lehetővé teszi.
Sürgős műtét
Súlyos vérvesztés esetén azonnali műtéti beavatkozást kell végezni. Ha a méhen kívüli terhesség erős vérzést okoz, sürgősségi műtétre lehet szükség, amely történhet laparoszkópiásan vagy nyílt hasi műtéttel.
Ilyenkor a petevezető fala rendszerint már roncsolódott vagy megrepedt, ezért a szövődmények elkerülése érdekében eltávolítása indokolt lehet. A petevezeték eltávolítása gyakran elkerülhetetlen az életmentés érdekében.
Amennyiben a méhen kívüli terhesség már elég nagyra nőtt ahhoz, hogy a petevezeték szakadásának kockázatát jelentse, a műtéti beavatkozás akkor is indokolt lehet.
Megelőzhető-e a méhen kívüli terhesség?
A méhen kívüli terhesség kialakulását biztosan előre jelezni és teljes bizonyossággal megelőzni nem lehet. A háttérben sokszor nem azonosítható egyetlen konkrét ok, és olyan nőknél is előfordulhat, akiknél nem ismert kockázati tényező.
A kockázat csökkentésében szerepet játszhat a szexuális úton terjedő fertőzések megelőzése, az óvszer használata, a dohányzás elhagyása és a kismedencei gyulladások időben történő kezelése. A szexuális partnerek számának korlátozása és az óvszer használata segít megelőzni a szexuális úton terjedő fertőzéseket.
A fogamzás előtti gondozás során ki lehet szűrni mindazon betegségeket, amelyek méhen kívüli terhességhez vezethetnek. Ha valaki a kockázati csoportba tartozik, már a teherbeesés tervezésekor érdemes nőgyógyásszal vagy termékenységi szakemberrel konzultálnia.
Újra lehet-e teherbe esni?
Igen, méhen kívüli terhesség után sok nő később sikeresen fogan és hord ki egészséges terhességet. A termékenységre gyakorolt hatás nagymértékben függ a kezelés típusától és az érintett petevezetékek állapotától.
Ha már volt méhen kívüli terhességed, nagyobb a valószínűsége a következő méhen kívüli terhességnek. A méhen kívüli terhesség ismétlődési kockázata 12,5 százalék.
Előfordulhat, hogy az orvosok kénytelenek eltávolítani a petevezetéket a méhen kívüli terhesség megszüntetésére. Ha mindkét petevezeték eltávolításra kerül, legközelebb már csak mesterséges megtermékenyítéssel eshetsz teherbe.
Szervi meddőség esetén a lombikbébi-módszer, vagyis az in vitro fertilizáció lehet az egyetlen hatékony lehetőség. Az eltávolított petevezetékek azonban önmagukban nem jelentenek feltétlenül akadályt a teherbeesés szempontjából, mert korszerű meddőségi eljárások állnak rendelkezésre.
Utóvizsgálatok és a későbbi terhesség
Ha magától szívódott fel az embrió, vagy ha műtéti úton távolították el, mindenképpen szükségesek az utóvizsgálatok. Ezekkel ellenőrzik, hogy a hCG-szint normalizálódott-e, megszűnt-e a méhen kívüli terhesség, és kialakult-e bármilyen szövődmény.
A petevezetők átjárhatóságának vizsgálata feltérképezheti a petevezetők teljes vagy részleges elzáródását. Az elzáródás vagy károsodás könnyen vezethet méhen kívüli terhességhez, ezért a probléma felismerése és kezelése segíthet a későbbi terhesség megtervezésében.
Amennyiben fennáll a méhen kívüli terhesség esélye, korábban már előfordult hasonló állapot, sérültek vagy eltávolították a petevezetékek, illetve endometriózis áll fenn, érdemes termékenységi szakemberhez fordulni.
A lelki felépülés jelentősége
A méhen kívüli terhességen átesett beteg a kellemetlenségeken felül nagyon komoly veszteséget él át, ezért szüksége van mind a család, mind a szakemberek fokozott támogatására.
Az állapot megismétlődése miatti szorongás és ennek pszichoszomatikus következményei a hiteles információ nyújtásával mérsékelhetők. A testi felépülés mellett a lelki feldolgozásnak is fontos szerepe van, különösen akkor, ha a terhesség hosszú várakozás után jött létre.
Egyes párok nagyon nehezen fogadják el, hogy az egyébként életképes embrió nem növekedhet tovább, és valójában komoly veszélyt jelent az anya életére. A méhen kívüli terhesség kezelésekor az anya egészségének védelme az elsődleges.
tags: #mehen #kivuli #terhessegre #utalo #jelek