A csecsemő szíve nem egyszerűen a felnőtt szív kicsinyített mása, hanem a baba életkorához, testméretéhez és fejlődési szakaszához alkalmazkodó szerv. Pontos mérete egyénenként változik, ezért a szív nagyságát nem lehet minden csecsemőre érvényes, egyetlen centiméterben vagy grammban megadni.
A csecsemő szívének méretét elsősorban szívultrahanggal, a szívüregek, a szívfalak, a billentyűk és a véráramlás vizsgálatával ítélik meg. A szív mérete önmagában nem elegendő annak megállapításához, hogy egészséges-e a baba, mert a működés, a vérkeringés és a gyermek általános állapota ugyanilyen fontos.
Mit lehet tudni a csecsemő szívének méretéről?
Az emberi szív gyermekkortól kezdve egész életünkben egy kicsivel nagyobb méretű, mint az ökölbe szorított öklünk, súlya nőknél körülbelül 230-280 gramm, férfiaknál pedig 280-340 gramm között van.
Ez a megfogalmazás elsősorban a gyermekkor utáni, nagyobb testű életkorokra vonatkozik, nem pedig egy újszülött vagy csecsemő szívének tényleges súlyára. A csecsemő szíve természetesen jóval kisebb és könnyebb, mint a felnőtté, és a mérete a test növekedésével fokozatosan változik.
Egy újszülött szíve másképp működik, mint egy iskoláskorú gyermeké. Bizonyos rendellenességek a növekedés során maguktól rendeződhetnek. Míg mások éppen az életkor előrehaladtával válnak jelentőssé.
A gyermek szíve nem egyszerűen a felnőtt szív kicsinyített mása. Egészen más kihívásokkal néz szembe a magzati élettől a kamaszkorig.
A csecsemő szívének felépítése
A szív feladata az egész testben a vér keringtetése. Ezzel oxigént és tápanyagokat juttat a szervekhez.
A szív négy üregből áll, két pitvarból és két kamrából. Ezeket billentyűk és falak választják el egymástól.
A szívben két felső kamra (pitvarok) és két alsó kamra (kamrák) található, a szív jobb és bal oldalát egy izomfal választja el egymástól.
A felső és alsó kamrákat billentyűk kötik össze, ezek nyitása és zárása okozza a szívverés hangját.
A vér a szív jobb oldalán lép be a felső pitvarba, ami azt a tüdőbe pumpálja, miközben a bal oldala a tüdőből kapja a vért, és azt a testbe pumpálja.
A szívizom elektromos impulzusai végighaladnak a pitvarok és a kamrák izomrostjain, és a szív összehúzódását (pulzus) okozzák, ami biztosítja a normális vérkeringést a szervezetben.
Miért ver gyorsabban a csecsemő szíve?
Az újszülöttek és csecsemők szíve gyorsabban ver, mint a felnőtteké.
Az újszülöttek és csecsemők szíve gyorsabban ver (kb.: 90-160/ perc) a felnőttekéhez képest.
A csecsemőkori pulzus sírás, láz, izgalom vagy mozgás során természetesen is ingadozhat. Önmagában a szapora pulzus tehát nem feltétlenül jelez betegséget.
A szívverés hirtelen, indokolatlanul és rohamszerűen válik nagyon gyorssá vagy szabálytalanná, egyéb tünetek is kísérik.
Minél kisebbek, annál nehezebben lehet ezt észrevenni, a problémára általában a csecsemő megváltozott viselkedése, izzadása, rosszulléte hívhatja rá a figyelmet.
A csecsemő szíve a magzati életben
Az embrionális szív a terhesség 14-60. napja között fejlődik ki.
Noha a 4. héten még nem hallható a szívverés, az embrióban már létrejöttek azok az erek, amelyek hamarosan a szív és a keringési rendszer szerepét töltik majd be.
Ebben a korai szakaszban a szív egy olyan csőhöz hasonlít, amely átfordul és kettéosztódik, tulajdonképpen kialakítva a szívet és a szívbillentyűket (amelyek kinyílnak és becsukódnak, hogy vért engedjenek a szívből a testbe).
Valójában az 5. hétre ez a cső már elkezd spontán módon verni, akkor is, ha nem lehet hallani.
A 6. hétre a csecsemő szívének - amely 110-et ver percenként - már négy üreges kamrája van, mindegyik saját be- és kijárattal, hogy a vér át tudjon áramolni rajtuk.
Két hét múlva a szívverések percenkénti száma már eléri a 150-170-et.
A 17. hétre a magzat agya elkezdi szabályozni a szívverését, előkészülve a külvilágban való életre.
Három hét múlva pedig, úgy a 20. hét környékén, a baba szívverése már sztetoszkóppal is hallható.
Hogyan változik a keringés a születéskor?
A baba keringési rendszere folyamatosan és lassan fejlődik, így a 40. hétre felkészül arra, hogy a méhen kívül is helyt álljon.
Születés előtt a baba tüdeje még nem működik, hisz a baba nem lélegzik a méhben.
Amíg a baba meg nem születik és meg nem történik az első önálló lélegzetvétel, addig a fejlődő keringési rendszer a köldökzsinórra támaszkodik, amely a friss oxigén- és tápanyagdús vért szállítja.
A magzati szívnek három olyan része van, amely elirányítja a vért a tüdőtől (hisz erre még nincs szükség a méhben) és a májtól.
Csakúgy, mint te, a baba rendelkezik pulmonális artériával (amely vért szállít a szívtől a tüdőhöz) és aortával (amely vért szállít a szívtől a testbe).
Ezeket egy másik ér köti össze, a ductus arteriosus, amelynek szintén az a feladata, hogy elterelje a vért a tüdő felől az anyaméhben.
Végezetül, a kicsi rendelkezik egy, csak a méhben létező nyílással a szív felső kamrái között, amely szintén a vért távolítja el a tüdőtől.
Amint megszületik a gyermek, ezek a magzati különbségek eltűnnek, vagy elkezdenek eltűnni.
Amikor elvágják a köldökzsinórt, a baba tüdeje megtelik levegővel, a keringési rendszere még ki van kapcsolva, a vért a tüdőtől távoltartó részek elkezdenek bezáródni, és minden rendszer elindul.
Mekkora a szívverés jelentősége?
A szív pumpálja a vért a szervezet körülbelül 37 billió sejtjéhez, kivéve a szaruhártyát, ami az egyetlen olyan testrész, ami nem kap vért.
- Csak a fogantatás pillanatától kezdődő 4. héten kezd el verni a 6. héten az embrió szíve körülbelül kétszer annyit ver percenként, mint egy felnőtt emberé.
- A nők szíve körülbelül 8 szívveréssel gyorsabban ver.
- Az összes izmunk közül a szív dolgozik a legerősebben.
- A szívizmok még nyugalomban is kétszer olyan erővel dolgoznak, mint egy sprintelő ember lábizmai.
- A vér mindössze 6 másodperc alatt jut el a szívtől a tüdőig és vissza.
- A szív naponta átlagosan 100 000-szer, egész életünk során akár 3,5 milliárdszor is megdobbanhat.
Hogyan állapítják meg, hogy normális-e a csecsemő szíve?
A szívultrahang segítségével a gyermek-kardiológus pontos képet kap a szív anatómiájáról, a billentyűk, a szívüregek és a véráramlás állapotáról, és ki tudja zárni a komolyabb eltéréseket.
A korszerű ultrahangos vizsgálat képes megnyugtató választ adni arra, hogy rendben van-e a baba szíve.
A vizsgálat fájdalommentes, gyors és teljesen biztonságos - újszülött kortól elvégezhető, és semmilyen előkészületet nem igényel.
A gyermek a hátán vagy oldalán fekszik, miközben a szakorvos speciális ultrahangfejjel végzi a vizsgálatot.
A fizikális vizsgálat során az orvos sztetoszkópot használ, hogy meghallgassa gyermeke tüdejét és szívét.
Orvosa szívelégtelenségre utaló jeleket is kereshet, mint például a cianózis (a bőr, az ajkak vagy a körmök kékes árnyalata), légszomj, szapora légzés, késleltetett növekedés vagy szívelégtelenség.
A csecsemő szívének vizsgálati módszerei
- Szívultrahang: Az ultrahang segítségével készült kép megmutatja a szív anatómiai felépítését és képet ad annak működéséről is.
- EKG: Az EKG a szív elektromos tevékenységét rögzíti, és segít azonosítani a szívritmus rendellenességeit.
- Pulzoximetria: A gyermek ujját vagy lábujját egy kis érzékelővel rögzítik, amely becslést ad arról, hogy mennyi oxigén van a vérben.
- Mellkasröntgen: A mellkasröntgenen kívül orvosa további diagnosztikai vizsgálatokat is javasolhat a CHD azonosítására.
Az elektrokardiográfia EKG és a szív ultrahang vizsgálata teljesen veszélytelen és fájdalmatlan.
Mikor lehet szükség csecsemőkori szívultrahangra?
A szívfejlődési rendellenességek egy része már a magzati életben kiszűrhető, de sokszor csak születés után, az első hetekben vagy hónapokban válik világossá, hogy szükség van további kivizsgálásra.
A gyermekorvos által észlelt szívzörej például gyakran ártalmatlan, de előfordulhat, hogy további ellenőrzést igényel.
A vizsgálat akkor is indokolt lehet, ha a baba látszólag egészséges, de szokatlan jeleket tapasztalunk.
- A baba gyakran elfárad evés közben.
- Gyengébben szopik.
- Etetés közben izzad.
- Nehezebben veszi a levegőt.
- Kékes elszíneződés jelenik meg az ajkakon vagy a körmökön.
- A családban korábban előfordult veleszületett szívbetegség.
A szívultrahang fájdalommentes és biztonságos, altatást vagy injekciót nem igényel, és a legtöbb esetben néhány perc alatt elvégezhető.
A csecsemőkori szívbetegségek gyakorisága
Az újszülött-, csecsemő-és gyermekkorban előforduló szívbetegségek leginkább veleszületettek, de lehetnek szerzettek is.
A veleszületett szívbetegségek előfordulási gyakorisága megközelítőleg 0.8-1 %, azaz 100 gyermekből kb. egynél valamilyen súlyosságú szívfejlődési rendellenességgel kell számolni.
A veleszületett szívbetegségek (CHD) a legelterjedtebbek és a legsúlyosabbak az összes ismert strukturális születési rendellenesség közül.
Becsült előfordulásuk 0.9%, ami azt jelenti, hogy minden 110. újszülöttből egy születik ezzel a betegséggel.
A veleszületett szívbetegség olyan rendellenesség, amely már a születés pillanatában jelen van.
A szív anatómiai felépítésének vagy funkciójának hibájából adódó állapotok a szív fejlődése során alakulnak ki a magzati életben, amikor a szív és az erek nem megfelelően formálódnak.
A veleszületett szívhibák okai
A veleszületett szívhibák kialakulásának pontos oka az esetek többségében nem ismert.
Sok esetben több tényező együttes hatása játszik szerepet. Például genetikai hajlam, bizonyos kromoszóma-rendellenességek, valamint a magzati fejlődést befolyásoló környezeti hatások.
Az esetek jó részében nem lehet megmondani, mi okozza a szívhibát.
Ritkán a terhesség alatt elszenvedett vírusfertőzés okozhatja a rendellenességet.
Időnként az öröklődés játszik szerepet.
Bizonyos genetikai szindrómák, például a Down-szindróma esetén a szívhibák gyakorisága lényegesen magasabb az átlagosnál.
Ennek ellenére a szülők túlnyomó többségénél, akiknek gyermeke szívhibával születik, semmilyen azonosítható ok nem áll a háttérben.
Ezért semmiképp sem a szülő hibájáról van szó.
Azok az anyák pedig, akik alkohol betegek, dohányoztak vagy kábítószer élvezők jelentősen növelik annak kockázatát, hogy szívbeteg gyermekük szülessen.
A nem megfelelően kontrollált cukorbetegség szintén kardiológiai elváltozást okoz.
A leggyakoribb csecsemőkori szívhibák
Kamrai sövényhiány
A kamrai sövényhiány a leggyakoribb veleszületett szívhiba.
A szív két kamráját elválasztó sövényen egy kicsi lyuk található, amin keresztül folyik a vér a bal kamrából a jobb kamrába.
Amennyiben kedvező elhelyezkedésű, kis méretű a lyuk, és a kamrafal izmos részén található, a gyermek növekedésével egyre kisebbé válhat és gyakran magától bezáródik.
Ezekben az esetekben a szívzörejen kívül egyéb tünet nem jelentkezik.
A kis méretű kamrai sövényhiányok gyakran semmilyen tünetet nem okoznak.
Az esetek jelentős részében az első életévekben maguktól bezáródnak.
Ha a szív két kamráját elválasztó sövényen jelentős nagyságú lyuk található, és ráadásul kedvezőtlen elhelyezkedésű, akkor a vérnek a bal kamrából a lyukon keresztül a jobb kamrába áramlása következtében sokkal több vér jut a tüdő felé, mint normális esetben.
Emiatt a tüdőerekben a nyomás rendszerint megemelkedik és a szív fokozott munkára kényszerül.
Ha egy csecsemőnek ilyen szívhibája van, általában fáradékony, nehezen etethető, fejlődésében elmaradt és tüdőgyulladásra, hörghurutra hajlamos.
Első lépésként gyógyszerek adásával igyekeznek tehermentesíteni a szívet, de ha ez nem elég, akkor szívműtétre van szükség.
A diagnózist a szívultrahang adja meg, a kezelés pedig a hiba méretétől függ.
A kicsiket csak megfigyelik, a nagyobbakat gyógyszeresen vagy műtéti úton, alkalmanként katéteres technikával zárják.
Pitvari sövényhiány
A pitvari sövényhiány a két felső szívüreget, a pitvarokat elválasztó falon lévő nyílás.
Ebben az esetben a szív két pitvarát elválasztó sövényen kóros nyílás található.
Pitvari sövényhiány esetén a bal szívfélből vér áramlik a jobb szívfélbe.
Amennyiben a nyílás mérete jelentős, a tüdőbe nagyobb mennyiségű vér kerül, emiatt hosszabb távon károsodik a tüdőben levő érrendszer.
Mivel nem okoz jelentős tüneteket, van, hogy csak felnőttkorban veszik észre, ezért felnőtteknél ez a leggyakrabban diagnosztizált szívfejlődési rendellenesség.
A gyermekkorban felfedezett pitvari sövényhiányok egy része spontán záródik.
A nem záródó, jelentős hibákat ma már gyakran katéteres úton, egy speciális zárószerkezet behelyezésével lehet kezelni.
Kedvező lokalizáció esetén a nyílás katéteres beavatkozás segítségével elzárható, a kisebb nyílások ilyen veszélyt nem jelentenek.
Nyitott Botallo-vezeték
A magzati keringésben egy ér, a Botallo-vezeték (ductus arteriosus) köti össze a tüdőartériát az aortával, megkerülve a még nem működő tüdőt.
Normális esetben ez az ér a születést követő néhány napon belül elzáródik.
Amennyiben nyitva marad, nyitott Botallo-vezetékről beszélünk.
Ez különösen gyakori a koraszülötteknél.
A kisebb nyitott vezeték tünetmentes lehet, a nagyobb azonban a tüdő túlterheléséhez, légzési nehézséghez és növekedési elmaradáshoz vezethet.
Koraszülötteknél gyógyszerrel is megkísérelhető a vezeték zárása.
Nagyobb gyermekeknél pedig katéteres vagy műtéti beavatkozás jön szóba.
Fallot-tetralógia
A Fallot-tetralógia az egyik leggyakoribb ciánózissal (kékséggel) járó veleszületett szívhiba.
Négy elváltozás együttese jellemzi: kamrai sövényhiány, a tüdőartéria szűkülete, az aorta áthelyeződése, a jobb kamra megvastagodása.
A kékség oka, hogy az oxigénszegény és oxigéndús vér keveredik, így a testbe kevésbé telített vér jut.
A Fallot-tetralógia korrekciója műtéti, amelyet ma már általában csecsemőkorban, jó eredménnyel végeznek.
Szívbillentyű-szűkületek
A szívbillentyűk szűkülete (stenosisa) azt jelenti, hogy a billentyű nem nyílik ki teljesen.
Így a szívnek nagyobb erővel kell a vért átpréselnie rajta.
A leggyakoribb a tüdőbillentyű és az aortabillentyű szűkülete.
Az enyhe formák gyakran csak szívzörej formájában jelentkeznek, és nem igényelnek beavatkozást, csupán megfigyelést.
A súlyosabb szűkületek azonban terheli a szívet, és mellkasi panaszt, fáradékonyságot, ájulást okozhatnak terhelés során.
Szívzörej csecsemőkorban
Nagy riadalmat okoz a szülők közt, ha közlik velük, hogy gyermeküknél szívzörej hallható.
Tudni kell azonban, hogy a zörej döntő többségében élettani jelenség és semmi kóros eltérés nem áll a háttérben.
Az ártatlan zörej a normális véráramlás hangja.
Ez különösen jól hallható lázas állapotban, vékony testalkatú gyermekeknél, vagy fokozott keringés esetén.
Ez a típus nem jelez semmilyen szívbetegséget, nem igényel kezelést, és az életkor előrehaladtával gyakran teljesen eltűnik.
Ezzel szemben a kóros (organikus) zörej hátterében valamilyen szerkezeti rendellenesség, például sövényhiány vagy billentyűszűkület áll.
A biztos elkülönítéshez szívultrahangra van szükség.
Ritmuszavarok csecsemőkorban
Előfordulhat, hogy hirtelen feltűnően gyors szívverés jelentkezik náluk.
Lehet, hogy valamilyen veleszületett ingervezető köteg okozza a rohamot, de az is, hogy egy teljesen egészséges szíven jelentkezik, ebben az esetben sürgős kórházi ellátásra van szükség.
Szerencsére ezek a rendellenességek igen ritkák.
A szupraventrikuláris tachycardia a leggyakoribb jelentős gyermekkori ritmuszavar.
Ilyenkor a szív hirtelen, rohamszerűen nagyon szapora ütemre változik.
Ilyen esetben a percenkénti 220-300 ütést is elérheti.
A csecsemő ilyenkor sápadt, nyűgös lehet, rosszul eszik.
Előfordul, hogy nagyon lassan ver a gyermek szíve.
Ez általában veleszületett, vagy esetleg szívműtét után alakulhat ki.
Ilyenkor előfordulhat, hogy pacemaker (a szív ritmusát befolyásoló, szabályozó készülék) beültetésére kerül sor.
Milyen tünetek utalhatnak szívproblémára?
A veleszületett szívbetegségek jelei különböző életkorokban jelentkezhetnek, és a tünetek intenzitása is változó lehet.
Vannak, akiknél már újszülöttkorban felismerhetőek a tünetek, míg másoknál csak később, a gyermekkor előrehaladtával derül fény a problémára.
- Étvágytalanság.
- Etetési nehézség.
- A csecsemő etetés közben elfárad.
- A súlygyarapodás megáll vagy fogyás jelentkezik.
- Szapora légvétel, légszomj, nehézlégzés vagy fulladás.
- A körmök és az ajkak kékes-szürkés elszíneződése.
- A pulzus túl szapora, túl lassú vagy szabálytalan.
- Ájulás vagy eszméletvesztés.
- A gyermek a korábban megszokott terhelést nehezebben bírja, hamarabb elfárad.
- Mellkasi fájdalom.
- Ödéma, azaz vizenyő megjelenése a lábszárakon, törzsön vagy az arcon.
A szív hibás működése miatt a szervezet nem jut elegendő oxigénhez, ami légszomjat, gyors vagy nehézlégzést okozhat.
Ezek a tünetek különösen szoptatás vagy evés közben jelentkezhetnek, amikor a gyermek több energiát használ fel.
A cianózis a veleszületett szívbetegségek egyik legjellemzőbb tünete, amikor a gyermek bőre, ajkai és körmei kékes színűvé válnak.
A szívhibával született gyermekek gyakran lassabban nőnek és fejlődnek, mint társaik.
A fáradékonyság, az étvágytalanság és a súlygyarapodási nehézségek gyakori problémák lehetnek a szívbeteg gyermekeknél.
Etetési nehézség és súlygyarapodás
Némelyik csecsemőnek evés közben nehezítetté válhat a légzése, fáraszthatja a szopás, vagy akár a cumisüvegből való táplálkozás.
Segíthet, ha szopás helyett cumisüvegből vagy kanállal, valamint gyakrabban, kis adagokat kap enni.
A telt gyomor is nehezíti a légzést, ezért segítséget jelenthet, ha a fejvéget kicsit megemeljük, így a fej és a mellkas magasabban van.
Ha korábban jó étvágyú, jól fejlődő csecsemő súlya, fejlődése megtorpan, nyugtalanná válik, szívhiba lehetősége is felmerül, ezért gondos gyermekorvosi vizsgálat szükséges.
A gyermek rendszeres súly- és fejlődésének ellenőrzése segít megítélni, hogy a hiba terheli-e a keringést.
Mikor indokolt orvosi segítséget kérni?
A következő tünetek esetén kiemelten fontos minél előbb kardiológus szakorvoshoz fordulni: mellkasi fájdalom, erős szívdobogás, nyugalmi állapotban is szapora pulzus, szabálytalan szívverés, légszomj, kifulladás vagy magas vérnyomás.
Fontos a tünetek időben való felismerése és a korai diagnózis.
Az időben megkezdett gyógyszeres vagy egyéb (katéteres vagy műtéti) kezelés javítja az életkilátásokat, de életmentő is lehet.
A veleszületett szívbetegségek felismerése és megfelelő kezelése lehetővé teszi a gyermekek számára, hogy teljes és boldog életet éljenek.
A szívultrahang segítségével a gyermek-kardiológus pontos képet kap a szív anatómiájáról, a billentyűk, a szívüregek és a véráramlás állapotáról, és ki tudja zárni a komolyabb eltéréseket.
A szívfejlődési rendellenességek egy része már a magzati életben kiszűrhető, de sokszor csak születés után, az első hetekben vagy hónapokban válik világossá, hogy szükség van további kivizsgálásra.