Mélyen fekvő méhlepény: gyakori kérdések és fontos tudnivalók

A mélyen fekvő méhlepény azt jelenti, hogy a méhlepény a méhszáj közelében tapad, de nem feltétlenül fedi azt. A terhesség elején ez gyakran csak átmeneti ultrahanglelet, mert ahogy a méh növekszik, a méhlepény sok esetben „feljebb vándorol”.

Ha a méhlepény a várandósság vége felé is eléri vagy részben, illetve teljesen fedi a méhszájat, előlfekvő méhlepényről, vagyis placenta praeviáról beszélünk. Ez vérzést okozhat, és teljes vagy részleges méhszájfedés esetén a hüvelyi szülés általában nem lehetséges.

Mi a méhlepény, és miért fontos a tapadási helye?

A várandósság alatt a méhlepény egyfajta „életközpontként” működik: Oxigént biztosít a babának Tápanyagokat szállít a fejlődéséhez Eltávolítja a salakanyagokat Hormonokat termel, például a terhesség fennmaradásához szükséges progeszteront Védelmet nyújt bizonyos kórokozókkal szemben (bár nem minden ellen).

A méhlepény, amely a 14-16. terhességi hétre éri el végleges formáját, biztosítja a tápanyagok eljuttatását a magzathoz, és teszi lehetővé a légzési gázok cserélődését. Szintén a méhlepény feladata, a magzati anyagcsere termékek eltávolítása.A méhlepény ezen felül hormonokat is termel, így például a terhesség fennmaradásához szükséges sárgatesthormont is.

A placenta elsődleges funkciója:

Oxigén szállítása a baba véráramába
Szállítsa be a tápanyagokat a babának
Távolítsa el a szén-dioxidot
Vigye át a hulladékot úgy, hogy a nő teste megszabaduljon tőle

A placenta a hormontermelésben is kritikus szerepet játszik. Ezenkívül védelmet nyújt a magzatnak a fertőzésekkel szemben.

Hogyan alakul ki a méhlepény?

A méhlepény fejlődése már a fogantatás után nem sokkal elkezdődik. A beágyazódás körülbelül a 8. napon történik, ekkor az embrió a méh falában talál otthonra. Eleinte a külső sejtrétegek biztosítják a táplálékot, de nagyon gyorsan kialakulnak a véredények és a kapcsolat a kismama keringésével.

A 21. naptól már elindul a tápanyagcsere az anyai és a magzati vér között, a 14-16. hétre pedig a méhlepény eléri végleges formáját és teljes funkcionalitását.

A női szervezet csodákra képes. Az egyik ilyen csoda, hogy a méh az egyetlen olyan szerv, amely egy teljesen új szervet (placenta) képes növeszteni. A placenta a petesejt beágyazódási helyén jön létre, trophoblast sejtek szaporodásával.

A lepény szerkezeti fejlődése a 16. terhességi hétig tart. A magzatot tehát a méhlepény táplálja és tartja életben.

Hol tapadhat meg a méhlepény?

A méhlepény elhelyezkedése minden kismamánál egyedi. Megtapadhat:

Hátsó falon - a méh gerinc felőli részén
Mellső falon - a hasfal felőli részen
Fundusban - a méh tetején
Méhszájon - részben vagy teljesen

A legtöbb esetben nincs különösebb jelentősége annak, hogy hol tapad meg. A fundusban történő tapadás például ideálisnak számít. A mellső fali tapadásnál előfordulhat, hogy a kismama később érzi az első magzatmozgásokat, de ez nem jelent veszélyt.

Hátsó fali tapadás

Ilyenkor a tapadás a kismama háta felöli részen történik, ami mind a szülés, mind pedig a magzat mozgása szempontjából ideális.

Hátsó falon: A lepény a méh hátsó területén (az anyai gerinc felé) helyezkedik el. A magzat a lepény előtt helyezkedik el. Elég gyakori beágyazódási típus, problémát nem okoz a várandósság alatt.

Mellső fali tapadás

Ez esetben a hasfal felőli részen történik a tapadás. Ez a tapadás szintén ideális a baba szempontjából, császármetszés esetén azonban már okozhat problémát, ilyenkor ugyanis az orvosnak figyelnie kell, hogy nehogy átmetssze azt.

Ennél a lepénytapadásnál elképzelhető, hogy a pici mozgását csak később érzékeli a kismama, de ennek nincs jelentősége.

Elülső falon: A lepény a méh elülső területén (anya hasa felé) helyezkedik el. A magzat a lepény mögött helyezkedik el. Szintén gyakori beágyazódási típus és nem jelent problémát a várandósság szempontjából.

NST vizsgálatok alkalmával nehezebben befogható a magzati szívhang, mivel a lepény a magzat előtt van.

Fundusban tapadó méhlepény

Ez azt jelenti, hogy a méh felső részén (a gyomor felőli oldalon) tapad meg a méhlepény. Ez az egyik legideálisabb tapadási hely.

Fundusban: “Méhfenékben” az anya gyomrához közel eső, kemény, könnyen kitapintható területen van a lepény. A magzat a lepény alatt helyezkedik el. Alapvetően nem jelent problémát terhesség alatt.

Mit jelent pontosan a mélyen fekvő méhlepény?

Ha a lepény megközelíti a méhszájat, de a szélét nem éri el, akkor mélyen tapadó lepényről beszélhetünk.

Ha a lepény alsó széle mélyen (közel a belső méhszájhoz) tapad, akkor a terhesség során gyakoribb lehet a vérzés. Amennyiben ez a vérzés friss, piros színű, vagy görcsökkel jár, akkor haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.

A mélyen tapadó lepény nem mindig jár azonban ilyen komplikációkkal, és a hüvelyi szülés is lehetséges mellette.

A méhlepény helyzete várandósság alatt ultrahanggal jól követhető, a placenta praevia időben felismerhető.

Mi a különbség a mélyen tapadó lepény és a placenta previa között?

Komolyabb problémákat az előlfekvő lepény (placenta praevia) okoz, ami részlegesen vagy akár teljesen el is fedheti a méhszájat.

Előlfekvő lepény (placenta praevia): A lepény a méhszájhoz közel helyezkedik el. A lepény széle elérheti, részben fedheti vagy teljesen befedheti a méhszájat.

Elhelyezkedés	Jelentése	Szülés lehetősége
Mélyen tapadó lepény	A lepény közel van a méhszájhoz, de a szélét nem éri el.	A hüvelyi szülés lehetséges lehet, fokozott orvosi figyelemmel.
A méhszájat elérő lepény	A lepény széle eléri a belső méhszájat.	Az orvos dönt a szülés módjáról.
Részleges placenta previa	A lepényszövet részben fedi a méhszájat.	A hüvelyi szülés általában nem lehetséges.
Teljes placenta previa	A lepény teljesen befedi a méhszájat.	Császármetszés szükséges.

Hacsak eléri a méhszájat vagy közel van a méhszájhoz a lepény, hüvelyi szülés megengedett fokozott figyelemmel.

Ha teljesen vagy részlegesen fedi a méhszájat a lepény, akkor hüvelyi szülés a fizikai akadály és a vérzés veszély miatt nem lehetséges.

Felvándorolhat-e a mélyen fekvő méhlepény?

A mélyen fekvő méhlepény (placenta previa) a terhesség elején még gyakran megfigyelhető, de ahogy a méh növekszik, a lepény sok esetben „feljebb vándorol”.

Ahogy a méh ugyanis egyre nagyobb lesz, felemelheti a placentát a méhnyak környékéről.

Amennyiben az első trimeszterben felmerül a gyanú, melyet hasi és hüvelyi ultrahang erősíthet meg, akkor szigorú ágynyugalom és pihenés szükséges. Ekkor azonban még van esély arra, hogy a terhesség előrehaladtával a placenta feljebb csúszik.

Mivel a méh folyamatos növekedésben van, így csak a 2. trimeszterben állapítható meg pontosan a diagnózis, a lepény ekkor még magasabbra kerülhet a méhszájtól.

Milyen tünetei lehetnek a mélyen fekvő méhlepénynek?

A placenta praevia tünete a terhesség alatti vérzés, ami különböző erősségű, súlyosságú lehet.

Míg az első és második trimeszterben pecsételő vérzés kísérheti, addig a harmadik trimeszterben már okozhat hirtelen fellépő friss, élénk vérzést.

A bő vérzés akár életveszélyes állapotot is okozhat, ami sürgős orvosi ellátást igényel.

A mélyen tapadó lepény azonban nem minden esetben okoz panaszokat, ezért a rendszeres terhesgondozás és az ultrahangos kontroll akkor is fontos, ha nincs vérzés vagy fájdalom.

Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?

Ha vérzést, erős hasi fájdalmat tapasztalsz, kérj azonnali segítséget!

Amennyiben ez a vérzés friss, piros színű, vagy görcsökkel jár, akkor haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.

Erős vérzésnél a terhesség korától függetlenül császármetszésre van szükség, hiszen az állapot mind a magzat, mind az édesanya életét veszélyeztetheti.

A nőknek akkor is orvoshoz kell fordulniuk , ha olyan tüneteket tapasztalnak, mint például a csökkent magzati mozgások.

Hogyan diagnosztizálják a mélyen fekvő méhlepényt?

A placenta praevia a hasi ultrahangon jól látszik, az orvos könnyen észleli, hogy a méhlepény rendellenes helyen tapad.

A lepény helyzete várandósság alatt ultrahanggal jól követhető, a placenta praevia időben felismerhető.

Az orvos vizsgálatokat végezhet a méhlepény-elégtelenség kimutatására. Ezek a következők:

Terhesség ultrahang a placenta méretének mérésére
Ultrahang a magzat méretének vizsgálatára
Vérvizsgálatok a csecsemő máj állapotának ellenőrzésére
Magzati nem stresszteszt a baba pulzusának és összehúzódásainak mérésére

Hüvelyi ultrahangot ilyen esetben általában nem végezhetnek, vagy csak nagyon indokolt esetben.

Placenta praevia esetén az orvos dönt a szülés kimeneteléről (császármetszés vagy hüvelyi szülés).

Mi okozhatja a placenta praeviát?

Nem ismert, mi miatt alakul ki placenta praevia.

A placenta praevia oka nem ismert, nincs mód a megelőzésére sem.

200 szülésre jut egy ilyen eset, és elsősorban azoknál fordulhat elő, akik már többször szültek, és valamilyen méhet érintő anatómiai rendellenességük (pl. miómájuk) van.

A placenta praevia előfordulásáról nincsenek pontos adatok, a statisztikákból csak az derül ki, hogy a császármetszések 1 százalékára emiatt kerül sor.

Hogyan kezelik a mélyen fekvő méhlepényt?

Az, hogy mi is a teendő előlfekvő lepény esetén, mindig az esetlegesen jelentkező vérzés foka dönti el.

Elsősorban a kísérő tünetek figyelemmel kísérése a legfontosabb feladat, emellett várni kell, hogy történik-e a változás a placenta elhelyezkedésében. Ezt ultrahangos vizsgálatokkal kíséri folyamatosan figyelemmel az orvos, ezért a vizsgálatokon való részvétel kiemelten fontos.

Klasszikus értelemben vett placenta praevia esetén a kismamák veszélyeztetett terhesnek számítanak, kímélniük kell magukat, nem élhetnek házaséletet sem.

Mindent kerülniük kell, ami méhösszehúzódást okozhat. Ilyen lehet minden nagyobb megterhelés, illetve akár a stressz is.

Előfordul, hogy szinte a terhesség egész időtartama alatt feküdni kell, az ágynyugalom ugyanis segít elkerülni az esetleges szövődményeket. Erre főleg akkor van szükség, ha vérzés is jelentkezett.

Megesik, hogy a placenta praevia miatt tartósabb kórházi kezelésre, ágynyugalomra, sőt olykor idő előtti császármetszésre is szükség van.

Ha felmerül a gyanú, hogy a lepény vérezni kezd, vénabiztosításra, vérképre, ellenanyag-pozitivitás esetén vérválasztásra van szükség.

Mikor szükséges császármetszés?

A placenta praevia esetén nem lehetséges a hüvelyi szülés, mert súlyos vérzéssel járna, ha a lepényen keresztül kellene megszülni a magzatot.

Ilyenkor tehát császármetszésre kerül sor, amit tervezetten a 38. terhességi hét után végeznek el, vagy a szülés megindulásakor.

A szülés az esetek többségében később is császármetszéssel történik: ha van rá mód, kivárják vele legalább a 37-38. hetet, de sok esetben szükségessé válik a korábbi műtét.

Ha erős vérzés alakul ki, akkor szülésig kórházi kezelés és transzfúzió is szükségessé válhat.

Ha az előlfekvő lepény mellett a kismama vajúdni kezd, akkor a méhlepény túl korán leválhat, ami komoly problémákhoz vezethet.

A magzat oxigén utánpótlása kerülhet veszélybe, ami akár agykárosodást is okozhat.

Mi a különbség a mélyen fekvő méhlepény és a lepényleválás között?

A mélyen fekvő méhlepény elsősorban a méhlepény elhelyezkedésével kapcsolatos állapot. A lepényleválás ezzel szemben azt jelenti, hogy a méhlepény a magzat megszületése előtt részben vagy teljesen leválik a méh faláról.

Bár nagyon ritkán fordul elő, a méhlepény idő előtti leválása veszélyes állapot. Oka lehet sérülés, baleset, véralvadási zavar vagy bizonyos betegségek.

Tünete a hirtelen jelentkező, erős vérzés és hasi fájdalom. Ilyenkor azonnal kórházi ellátás szükséges, mivel a baba oxigén- és tápanyagellátása megszűnik.

Abruptio placentae azaz korai lepény leválás . Akkor beszélünk idő előtti lepényleválásról, ha a lepény akkor kezd leválni, mikor a magzat még nem született meg.

Jellemzők: A vérzés inkább barnás, a méh tónusa fokozott (folyamatosan kemény és össze van húzódva) a fájdalom a méh bizonyos területére korlátozódik, rossz közérzettel és általános állapottal jár, a magzati szívhang hirtelen lecsökken, lehetnek toxaemiára utaló tünetek.

Veszélyes, mert a vérzés befelé is történhet, így nincs mindig látható vérzés.

Ha hirtelen fellépő, erős hasi fájdalmat és erős vérzést tapasztalsz, hívd a mentőket! De ne feledd, nem mindig van vérvesztés!

Mi okozhat lepényleválást?

Pontos oka nem ismert, azonban néhány tényező előidézheti:

a hasat ért nagy ütés
rövid kldökzsinór
húzódás szülés alatt
praeeclampsia
magas vérnyomás
túlhordás
fertőzés
idő előtti burokrepedés
sok magzatvíz (polyhidramnion)
ikerterhesség alatt

Néhány anyuka, akinek részleges leválása van, rendszeres ellenőrzéssel folytathatja a teljes terhességet, olykor kórházi befektetés mellett döntenek a megfigyelés miatt.

Okozhat-e a mélyen fekvő méhlepény méhlepény-elégtelenséget?

A mélyen fekvő méhlepény és a placenta-elégtelenség nem ugyanaz az állapot. A mélyen fekvő méhlepény elhelyezkedési rendellenesség, míg placenta elégtelenség akkor fordul elő, ha a méhlepény nem fejlődik megfelelően vagy megsérül.

Ha a méhlepény megsérül, az csökkentheti az anya keringési rendszere és a méhlepény között keringő vér mennyiségét. Így a baba a szükségesnél kevesebb tápanyaghoz jut.

Ha a méhlepény hibásan működik, nem tud elegendő oxigént és tápanyagot biztosítani a baba számára a nő véráramából. E nélkülözhetetlen támogatás nélkül a baba nem tud jól növekedni és fejlődni.

A méhlepény-elégtelenséghez társulhat koraszülés, alacsony születési súly, magzati növekedési elmaradás és a magzati állapot romlása.

A placenta elégtelenségének lehetséges okai

Cukorbetegség
Anémia
Dohányzó
A baba késői szülése
Véralvadási rendellenességek
Egyes gyógyszerek (különösen vérhígítók)
Kábítószerrel való visszaélés (különösen kokain, heroin és amfetaminok)
Magas vérnyomás

A méhlepény elégtelensége akkor is előfordulhat, ha speciális fejlődési problémák vannak a placentával. Ezek a problémák a következők:

Vérzés
Egy kis méhlepény
A placenta rendellenes alakja

Milyen tünetei lehetnek a placenta-elégtelenségnek?

A méhlepényi elégtelenség felismerése nehézkes, különösen az első terhességeknél. Általában kevés vagy semmilyen tünet nem kapcsolódik a méhlepényi elégtelenséghez.

A nők megfigyelhetik, hogy méhük mérete kisebb, mint a korábbi terhességek során, és a magzat is kevésbé aktív lehet a vártnál.

Hüvelyi vérzés vagy koraszülési összehúzódások is előfordulhatnak méhlepényi elégtelenséggel.

Hogyan kezelik a placenta-elégtelenséget?

Jelenleg az orvosok nem tudják hatékonyan kezelni a méhlepény-elégtelenséget. Más állapotok, például cukorbetegség vagy magas vérnyomás kezelése azonban elősegítheti a baba növekedését.

A fő kezelés az indukált szülés, amikor a terhesség életképes stádiumba ért.

Az orvos akkor indíthat szülést, ha a terhesség a harminchetedik héten túl van, vagy ha a baba veszélyben van.

Ha az orvosok nem tudnak szülést előidézni gyógyszeres kezeléssel, a nőknek császármetszéssel (C-metszet) kell szülniük.‌

Miután az orvos diagnosztizálja a placenta elégtelenségét, a magas vérnyomás jeleit keresheti.

Ilyen esetekben az orvos javasolhatja az ágynyugalmat, vagy szakorvoshoz utalhatja a beteget, aki felírhat bizonyos szteroidokat, amelyek elősegíthetik a baba tüdejének fejlődését.

Növelheti a baba túlélési esélyeit, ha idő előtt szül.

Hogyan befolyásolja a mélyen fekvő méhlepény a babát?

Előlfekvő lepény esetében gyakori a magzat fekvési (beilleszkedési) rendellenessége. Mivel az előlfekvő lepény akadályozza a hosszfekvés kialakulását, így a magzat többnyire haránt vagy ferde fekvésben helyezkedik el.

Ha a kismama vajúdni kezd placenta praevia mellett, a magzat oxigénellátása veszélybe kerülhet.

A placenta elégtelensége azt eredményezheti, hogy a baba kevesebb oxigénhez és tápanyaghoz jut. Befolyásolhatja a baba fejlődését és növekedését.

Milyen szövődményei lehetnek a placenta-elégtelenségnek?

Az anya lehetséges szövődményei

A méhlepényi elégtelenség általában nem tekinthető életveszélyesnek a nők számára. Azonban az egészségüket fenyegető kockázat a méhlepényi elégtelenség hajlamosító okai, például a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség miatt áll fenn.

A magas vérnyomás okozta preeclampsia tünetei közé tartozik a túlzott súlygyarapodás, az ödéma (a kezek és lábak duzzanata), a fejfájás és a magas vérnyomás.

A baba lehetséges szövődményei

A születéskor fokozott oxigénhiány kockázata agyi bénuláshoz és egyéb szövődményekhez vezethet
Alacsony vércukorszint (hipoglikémia)
Alacsony testhőmérséklet (hipotermia)
Jelentősen kisebb mennyiségű vér kalcium (hipokalcémia)
Túl sok vörösvértest (policitémia)
Korai szülés
Tanulási nehézségek
Császármetszés (C-metszet)
Halvaszületés
Halál

Milyen egyéb méhlepény-rendellenességek léteznek?

meszes méhlepény (az anyai felszínen elhelyezkedő porckemény, fehér meszesedés)
placenta bilobata, trilobata, multilobata (a lepény 2, 3 vagy több lebenyre oszlik)
placenta fenestrata (ablakszerű nyílás található a lepényen)
placenta bipartita, tripartita, multipartita ( a lepény 2, 3 vagy több egymástól burokkal elválasztott lebenyre oszlik)
placenta ungiliformis (vese/patkó alakú lepény)
placenta linguata (nyelv alakú lepény)
placenta accessoria (melléklepény, ami nincs összeköttetésben a főlepénnyel)
placenta succenturiata ( melléklepény, ami erekkel kapcsolódik a főlepényhez)
placenta marginata ( a lepény szélén sárgás színű csík látható)
placenta membranacea (vékony, nagy kiterjedéső állomány szegény lepény)

Mi történik a méhlepénnyel a szülés után?

Normál, hüvelyi szülésnél a baba világra jötte után kb. 5-20 percen belül a méhlepény is megszületik.

A szülés harmadik (lepényi) szakasza a magzat megszületésétől a méhlepény távozásáig tart. Tankönyvi példák alapján 30 perc a normál időtartama.

Az orvos ellenőrzi, hogy teljes egészében távozott-e, mivel a bent maradt szövetdarabok szövődményeket okozhatnak.

Ha nem válik le magától, orvosi beavatkozás (küret) szükséges.

Erős vérzés vagy a lepény le nem válása esetén a lepény műtéti leválasztására van szükség, amiről az orvos dönt.

Mi a visszamaradt lepény?

Ha a méhlepény vagy burok egy kis része bent marad a méhben az vérzéshez, a méh nem megfelelő összehúzódásához és méhűri fertőzéshez vezethet (sepsis).

Ebből eredően alakulhat ki láz, és méhgyulladás a gyermekágyas időszak alatt.

Ennek elkerülése miatt fontos a méhlepény körültekintő vizsgálata.

Ha később derül ki a retentio szembetűnő tünet a láz, alhasi fájdalom, bűzös hüvelyi folyás/vérzés, ököl nagyságú véralvadékok távozása.

Ha valaki szülés után ezeket a tüneteket tapasztalja, azonnal forduljon szülész-nőgyógyászhoz.

Mit jelent a méhlepény „öregedése”?

A 25. hétig a méhlepény optimális állapotú, ezután fokozatosan érik és meszesedik.

Az ultrahang leleteken ezeket az érettségi fokokat jelölik 0-tól 3-ig.

Normális, ha a méhlepény öregszik? Igen, a terhesség előrehaladtával természetes folyamat a meszesedés és az érettség növekedése.

Minél előrehaladottabb az érettségi fokozat, annál közelebb lehet a szülés időpontja, és annál kevesebb tápanyagot tud a méhlepény biztosítani.

Mit tehet a kismama mélyen fekvő méhlepény esetén?

Járj el minden terhesgondozási vizsgálatra!

Figyelj a magzatmozgásokra - ha kevesebbet érzel, azonnal jelezd az orvosodnak!

Ha vérzést, erős hasi fájdalmat tapasztalsz, kérj azonnali segítséget!

Kövesd az orvosod tanácsát, kerüld a nagy fizikai megterhelést és a hüvelyi vizsgálatokat, ha nem indokolt.

Táplálkozz változatosan, hogy a méhlepény minél jobban tudja ellátni a feladatát!

A nőknek kerülniük kell a kábítószerrel való visszaélést, a dohányzást és az alkoholfogyasztást.

Biztosítaniuk kell, hogy minden szükséges terhesgondozást megkapjanak.

Gyakran ismételt kérdések a mélyen fekvő méhlepényről

Fájdalmat okoz a méhlepény?

Nem, a méhlepénynek nincsenek fájdalomérző idegei, így közvetlenül nem érezhető.

Befolyásolhatom a méhlepény helyét?

Nem, a tapadás helyét a beágyazódás pillanatában dől el, ezen később változtatni nem lehet.

Mit tegyek, ha mélyen fekvő méhlepényem van?