Nagy alvadt vérdarabok és kevés vér menstruáció alatt

A menstruáció alatt néhány kisebb, sötétebb, kocsonyás állagú alvadék többnyire ártalmatlan jelenség, különösen a vérzés első, legerősebb napjaiban. Ilyenkor a leváló méhnyálkahártya olykor nagyobb darabokban távozik.

A nagy mennyiségű vagy nagy méretű vérrögök azonban már kivizsgálást tehetnek szükségessé, főleg akkor, ha kevés vérzés helyett erős, elhúzódó vagy fájdalmas menstruáció jelentkezik, illetve ha a korábbi ciklusokhoz képest tartós változás alakult ki. A kevés menstruációs vérzés szintén vérzészavarnak számíthat, és hormonális eltérés, terhesség, ovulációs zavar vagy más nőgyógyászati probléma állhat a hátterében.

Mikor tekinthető normálisnak az alvadékos menstruáció?

Menstruációs vérzés során előfordulhat, hogy sötétebb színű, kocsonyás állagú darabkák („vérrög”, „coagulum”) távoznak a hüvelyből. Ez a jelenség főleg a menstruáció kezdetén, az első 1-2 napban szokott előfordulni, amikor a vérzés a legerősebb.

Oka, hogy a leváló méhnyálkahártya (endometrium) nagyobb darabkákban válik le és távozik. Az esetek többségében ez teljesen ártalmatlan, fiziológiás jelenség.

Sok nő megfigyelheti, hogy a menstruációs vérzés során párszor kocsonyás állagú, némileg sötétebb alvadt vér is távozik, főleg a vérzés erősebb napjain. Ez az esetek többségében természetes, ugyanis a leváló méhnyálkahártya olykor nagyobb darabokban távozik.

Mikor számít túl erősnek vagy túl hosszúnak a vérzés?

Problémát jelezhet, ha a vérzés nagyon darabos, a vérrögök nagy méretűek, illetve ha túl sok távozik, a menstruációs vérzés erős, hosszú ideig (több mint 7 nap) tart és fájdalmas.

Az átlagos női nemi ciklus 28 napig tart, de a legtöbb nőnél ettől kicsit rövidebb vagy hosszabb ez az időtartam, vagyis plusz-mínusz 1 héten belül következik be a menstruációs vérzés. Ilyenkor 4-7 nap alatt kb. 40 milliliter (2-3 evőkanálnyi) vért veszít egy nő.

Azonban erős vagy hosszabb ideig tartó menstruáció során akár 80 milliliterre is nőhet ez a mennyiség. Szaknyelven ezt nevezik hypermenorrhoeának.

Erős menstruáció esetén gyakrabban, akár óránként is átnedvesedhet a betét vagy a tampon, esetleg az éjszaka folyamán is cserélni kell őket vagy együttes használatukra is szükség lehet.

Ha két óra alatt négy vagy több tampont, betétet kell felhasználni, akkor mihamarabb orvoshoz kell fordulni, mert az ilyen mértékű vérvesztés veszélyes lehet.

Az erős vérzés mellett szintén figyelmeztető jel, ha 2,5 centiméternél nagyobb méretű alvadtvér-darabok hagyják el a testet, valamint a 7 napnál tovább tartó menstruáció se tekinthető normálisnak, valamilyen egészségügyi probléma lehet a háttérben, amivel érdemes felkeresni az orvost.

A rendszeres nagyobb mennyiségű vérveszteség miatt vashiányos vérszegénység is kialakulhat, ami fáradékonyságot és gyengeséget vonhat maga után.

Mit jelenthet, ha kevés a menstruációs vér?

Gyenge menstruációról akkor beszélünk, amennyiben a havi ciklus során távozó vér mennyisége túl kevés (20 ml-nél kevesebb), illetve ha 1-3 nap múlva véget ér a vérzés a megszokott 4-7 nap helyett.

Egy-egy gyengébb ciklus önmagában nem feltétlenül jelent betegséget. A túlságosan kevés vagy ismételten rövid vérzés hátterében azonban egy sor betegség állhat, amelyekkel mindenképpen foglalkozni kell.

Akár szélsőségesen gyenge, akár szélsőségesen erős valakinél a menstruáció, érdemes orvoshoz fordulni. Ezek ugyanis akár súlyos betegségekre, vérzési rendellenességekre, daganatokra vagy hormonális zavarokra is utalhatnak.

Hormonális fogamzásgátlók

A túl kevés, rövid menstruáció leggyakoribb okai a hormonális fogamzásgátlók (tabletta, hüvelygyűrű, fogamzásgátló tapasz, illetve hormontartalmú spirál).

Fontos ezen páciensek alapos felvilágosítása, hiszen ez a jelenség egyrészt ezen szerek egyik jótékony mellékhatása, másrészt az eszközök biztonságosságát is jelzi.

Ovuláció elmaradása

Az ovuláció elmaradása is okozhat gyenge vérzést, illetve annak elmaradását. Amennyiben csupán egyszeri alkalom, nincs ok az aggodalomra, ám ha gyakran fordul elő, úgy hormonális betegséget jelezhet.

Az anovuláció oka lehet inzulinrezisztencia, PCOS, pajzsmirigyzavarok, magas androgén-, illetve prolaktinszint, melyet kezelni szükséges.

Anovulációról akkor beszélünk, ha egyáltalán nem következik be peteérés a tüszőfejlődés során. Az anovuláció leggyakrabban kamaszkorban, a menstruációs folyamat megindulása után, illetve a menopauzához közeledve fordul elő.

A rendszertelen peteérés hátterében azonban policisztás ovárium szindróma (PCOS) is állhat, ami együtt járhat a zsírsejtek csökkent inzulinérzékenységével.

A PCOS elsősorban bőr- és nőgyógyászati tüneteket, valamint elhízást okozhat, de egy egész szervezetet érintő anyagcsere-betegségről van szó, amit érdemes minél hamarabb kezelni a későbbi szövődmények elkerülésének érdekében.

Hogy valóban nincs ovuláció, arról a peteérés/tüszőrepedés ultrahangos nyomon követésével lehet megbizonyosodni.

Terhesség

A gyenge vérzés okai között szerepel a terhesség is. Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy a terhesség első jele a menstruáció teljes elmaradása, ám nem ritka, amikor a túl kevés vérzés hívja fel rá a figyelmet.

Ezt gyakran a beágyazódási vérzéssel azonosítják, mely közel azonos időpontra eshet a menstruáció megszokott idejével. Azonban az ekkor megjelenő vér az élénkpiros szín helyett sötétebb, barnás árnyalatot vesz fel, viszont ez nem csak terhességet, hanem progeszteronhiányt is jelezhet.

Ha pár napot csúszik a vérzés, ám az bővebb, fájdalmasabb és darabosabb a megszokottnál, akkor meglehet, hogy bár létrejött a fogantatás, ám bizonyos okok miatt még a legelején megszakadt a terhesség.

Korai vetélés

A korai vetélés szintén darabos vérzéssel jár. Pár napos vérzéskimaradást követően jelentkező darabos, fájdalmas, bő vérzés felvetheti a korai vetélés gyanúját.

Sajnos ez pozitív terhességi teszt után is megtörténhet, ekkor feltétlenül orvoshoz kell fordulni, mert mindenképpen szükséges arról megbizonyosodni, hogy a létrejött terhesség maradéktalanul kiürült-e.

Ha nem, abban az esetben műszeres befejezés végezendő. Amennyiben már az orvos is megerősítette a terhesség tényét, ám mégis ilyen típusú vérzést tapasztal a nő, akkor egy bizonyos terhességi hét után orvosi beavatkozásra, kisebb műtétre van szükség.

Perimenopauza

A gyenge menstruációs vérzés oka leggyakrabban a változókorhoz való közeledés. A változókor a negyvenes évek utolsó harmadában jelentkező hormonális változásokkal veszi kezdetét.

Ekkor a szervezet óriási hormonális változásokon megy keresztül, melynek során az ösztrogén szintje lecsökken, és ennek következtében vérzészavarok léphetnek fel.

Amennyiben más, kellemetlen tünetek is jelentkeznek, például izzadás, hőhullámok vagy hangulatingadozások, úgy hormonterápiával lehet a közérzetet javítani.

Vékony méhnyálkahártya és méhen belüli hegesedés

Az, hogy menstruáció során mennyi vér távozik, a méhnyálkahártya vastagságának és területének függvénye. Amennyiben heg van a méh belsejében, az endometrium felülete kisebb lehet a normálisnál.

A hegesedés leggyakoribb oka az abrasiónak nevezett műtét szövődménye, hétköznapi nevén ez a „kaparás”, melyet általában elhalt terhességek, illetve vérzészavarok esetén végeznek.

Ha a műtét követően a vérzés jellege megváltozik, Ashermann-szindróma is állhat a háttérben.

További lehetséges okok

• Szigorú diéta
• Stressz
• Hormonális fogamzásgátlók
• Fiatal lányoknál is előfordulhat, akik csak most kezdenek menstruálni
• Túl alacsony testzsír-százalék
• Alultápláltság
• Vitaminhiány

A menstruációs vér színe és állaga

A menstruáció a női lét természetes velejárója, ám előfordulhatnak rendellenességei, például erős vagy hosszantartó lehet a vérzés. Ez nem csak kellemetlenségekkel jár, de számos probléma állhat a háttérben, melyeket jobb mihamarabb kivizsgálni.

A menstruáció során a ciklus második felében, a peteérés során megvastagodott méhnyálkahártya leválik és a hüvelyen keresztül távozik.

Bár a legtöbben menstruációs vérként ismerik a távozó folyadékot, valójában ennek csak mintegy a fele vér, egyéb összetevői között találhatunk még hüvelyváladékot és szövetdarabokat is.

Egy-egy átlagos menstruáció során meglepően kevés, alig 35-50 milliliternyi folyadék távozik, ez alig több, mint 2-3 kiskanál. Azonban 10 és 80 milliliter közötti mennyiség is még normálisnak tekinthető.

Az, hogy kinek mennyire erős a menstruációja, számos dologtól függ, például a korábbi szülések számától vagy attól, hogy milyen fogamzásgátló eszközt használ.

Sötétvörös vagy barnás vér

Az egészen sötét vörös, akár barnás vér különösen a vérzés elején vagy legvégén jelentkezhet, és elsősorban arra utal, hogy a távozó vér lassabban ürül ki a szervezetünkből, így több ideje marad oxidálódni.

Előfordulhat az is, hogy a korábbi ciklus után némi nyálkahártya a méhben maradt, és először ez távozik. Bár ennek a jelenségnek az okát nem tudják pontosan a szakemberek, a barnás árnyalatú vérzés nem kóros, nem jelez semmilyen egészségügyi problémát.

A barna vér a ciklus előtt jelentkezhet vagy a menstruáció vége felé, mikor már csak pecsételés van, azt jelenti, hogy régebbi a vér, oxidálódott, lassabban ér le a hüvelybe.

Élénkpiros, halványpiros vagy rózsaszín vér

Az élénkpiros vér azt jelenti, hogy a szervezetünk gyorsan távolítja el a leváló méhnyálkahártyát, így az nem oxidálódik.

A halványpiros, rózsaszín vagy majdhogynem áttetsző menstruációs folyadék azonban már némi aggodalomra adhat okot. Ezek az árnyalatok általában a rövidebb, gyengébb menstruációra utalnak.

Ennek oka lehet például fogamzásgátló tabletta, de hormonális zavarok, például az alacsony ösztrogénszint is, ez pedig befolyásolhatja a normális ovulációt, így a teherbeesést is.

Ha túl gyenge a vérzés, csak halvány rózsaszínes, vizes, nincsenek benne darabok, akkor utalhat arra, hogy vékony a méhnyálkahártya.

Szürkés vérzés

Haladéktalanul forduljunk orvoshoz, ha a menstruációs folyadék szürkés árnyalatú, vagy a pirosas vérhez szürke darabok keverednek. Ez ugyanis szexuális úton terjedő fertőzésekre utalhat.

A nagy alvadt vérdarabok lehetséges okai

Polip

A méhpolip egy jóindulatú (benignus) elváltozás, amely csak ritka esetekben tartalmaz rosszindulatú (malignus), rákos sejteket. A polipok általában a méhszájon, a méhnyak (cervix) csatornájában vagy a méh (uterus) üregében helyezkednek el.

Leggyakrabban rendszertelen ciklus, pecsételő vérzés és meddőség hívja fel rá a figyelmet, ám előfordulhat, hogy erős, darabos menstruáció jelzi a problémát.

Az esetek nagy részében a gyakori pecsételő vérzés és az erős, darabos vérzés hívja fel rá a figyelmet. Bármely életkorban előfordulhat, de főleg 40 év felett jellemző.

Ultrahangos vizsgálat során felmerülhet a gyanú, ám a legpontosabb képet méhtükrözéssel (hysteroscopia) lehet kapni.

Ha felmerül a gyanúja, méhtükrözésre (hysteroscopia) van szükség, és amennyiben bebizonyosodik a polip jelenléte, úgy az műtéti úton eltávolítható.

Azt követően fontos a szövettani elemzése is, hogy ki lehessen zárni a rosszindulatú sejtek meglétét.

Mióma

A myoma a méhfal izomzatának leggyakoribb elváltozása. A méh (uterus) falát alkotó simaizomsejtekből áll.

Mérete igen széles határok között változhat, néhány milliméterestől akár csecsemőfőnyi nagyságúig is nőhet. Méhen belüli elhelyezkedése szintén változatos.

A myoma akadályozhatja a méh összehúzódását, nehezítve ezáltal a leváló, megvastagodott méhnyálkahártya kilökődését, ami elhúzódó, bő, darabos és fájdalmas vérzést eredményezhet.

Természetesen más jóindulatú elváltozások is kiválthatják a panaszt, mint például izomdaganat (mióma). A szakértő szerint a mióma okozza az esetek többségében a problémát.

A sokszor meddőséget is okozó daganat ultrahangon jól látható, és kezelése lehet gyógyszeres, műtéti, de akár hormontartalmú spirál is megoldást nyújthat.

Panaszokat okozó mióma műtéti úton távolítható el.

Méhnyálkahártya-túlnövekedés és daganatos elváltozások

A különböző, többségében jóindulatú sejtburjánzások a méhben szintén erős menstruációs vérzést okozhatnak. A leggyakoribb ilyen elváltozások a polypok, a méh üregébe beboltosuló, apró myoma göbök és a méhnyálkahártya megvastagodása, túlnövése.

Utóbbi a méhtestrák előjele is lehet, ezért fontos a korai diagnózis és a kezelés mihamarabbi megkezdése.

Sajnos darabos menstruációs vérzés esetén rosszindulatú sejtek, képletek jelenléte sem zárható ki. Ezért a tünetet mindenképp komolyan kell venni, szükség esetén a szövettani vizsgálatot mihamarabb el kell végezni.

Hogy különbséget lehessen tenni a daganatok közt, mindenképp szövettani vizsgálatra is szükség van.

Véralvadási zavar és trombofília

Darabos menstruáció esetén felvetődik esetleges véralvadási zavar megléte is. Az erős menstruációs vérzést véralvadási problémák is okozhatják, melyeket kiválthatnak egyes gyógyszerek, de alacsony vérlemezke-szám és bizonyos öröklődő betegségek is lehetnek a hátterükben.

Amennyiben alvadt vérdarabkák vannak a menstruációs vérben, úgy felvetődhet a gyanú örökletes véralvadási zavar jelenlétére.

Az erre irányuló laborvizsgálatok (trombózis panel) elvégzésével megerősíthető vagy kizárható ez az ok.

Ekkor mindenképp trombofília-vizsgálat indokolt, melynek során fény derülhet az olyan mutációk jelenlétére, mint a Leiden/MTHFR-mutáció.

Erre nem csupán a menstruációkor tapasztalt panaszok miatt van szükség, hanem azért is, mert ekkor jelentősen megnő az életveszélyes trombózis kialakulásának kockázata, sőt, a defektus akár meddőséget vagy vetéléseket is okozhat.

Ha a menstruáció túlságosan darabos, sok benne az alvadt vér, az arra is utalhat, hogy fokozott a véralvadása. Ennek oka gyakran trombofília, aminek létezik enyhébb és súlyosabb formája is.

A fogamzásgátlók köztudottan megnövelik a vérrögök kialakulásának kockázatát, és ha a szedésük mellett trombofíliával is küzd, úgy lényegesen megnő a trombózis esélye.

Éppen ezért darabos menstruáció esetén érdemes trombofília-vizsgálatot végeztetni.

Endometriózis

Endometriózisról akkor beszélünk, ha a méh belső nyálkahártyája (endometrium) a méh üregén kívül is megjelenik.

Ez a nyálkahártya szintén reagál a hormonális változásokra, a menstruáció jelentősen fájdalmasabbá és erősebbé válhat a következtében.

A betegség a termékeny korban lévő nők 5-15 százalékát érinti, de jó eséllyel gyógyítható, ha korán felfedezik.

Hormonális zavarok

Hormonális hatásra megvastagodhat a méhnyálkahártya, aminek következtében erősebb vérzést lehet tapasztalni.

Az ilyen zavarok hátterében pajzsmirigyproblémák vagy hormontermelő petefészek-daganatok, petefészek-ciszták, esetleg koraterhesség állhat.

Ha túl erős a vérzés, végig nagyon sötét, túl nagy darabok vannak benne, akkor utalhat túlzott ösztrogéntermelésre vagy a méhnyálkahártya elváltozására.

Miért lehet egyszerre kevés a vérzés és mégis nagyobb alvadék jelenléte?

A menstruáció mennyisége és az alvadékok megjelenése nem mindig változik azonos módon. Kevés vérzés mellett is előfordulhat, hogy a méhnyálkahártya egy-egy nagyobb darabban válik le.

Néhány nagyobb alvadt vérdarabka nem jelent problémát, túl nagy volt az időegységre eső hormonváltozás, és/vagy túl vaskos a leválásra való nyálkahártya, ez lehet az oka.

Ha ez az alvadékos vérzés erősödik vagy tovább ismétlődik, akkor kell nőgyógyászati ultrahangvizsgálat, általában hormonális oka van.

Ha a kevés vérzés új jelenség, több cikluson át fennáll, vagy nagyobb alvadékokkal, fájdalommal, cikluskéséssel, terhesség lehetőségével vagy közti vérzéssel társul, nőgyógyászati kivizsgálás indokolt.

Milyen vizsgálatokra lehet szükség?

A nőgyógyászati fizikai vizsgálat után további teszteket is szükségesnek láthat az orvos, például vérvételt, ultrahangos vizsgálatot vagy méhbiopsziát kérhet a pontos diagnózishoz.

• nőgyógyászati fizikális vizsgálat;
• nőgyógyászati ultrahang;
• vérvétel;
• hormonális laborvizsgálat;
• véralvadási vizsgálat vagy trombózis panel;
• terhességi vizsgálat, ha ennek lehetősége fennáll;
• méhtükrözés (hysteroscopia);
• méhbiopszia;
• szövettani vizsgálat.

Ultrahangos vizsgálat során felmerülhet a polip gyanúja, a mióma pedig ultrahangon jól látható. A legpontosabb képet polip gyanúja esetén méhtükrözéssel lehet kapni.

A kivizsgálás része lehet a peteérés és a tüszőrepedés ultrahangos nyomon követése is, ha az ovuláció elmaradása merül fel.

Az orvos labor- és fizikai vizsgálatokkal, valamint ha szükséges, képalkotó berendezésekkel derít fényt az esetleges problémákra, vagy akár a terhesség meglétére.

Mikor szükséges mielőbb orvoshoz fordulni?

• Ha a menstruációs vérzés nagyon erős.
• Ha két óra alatt négy vagy több tampont vagy betétet kell felhasználni.
• Ha 2,5 centiméternél nagyobb alvadtvér-darabok távoznak.
• Ha a menstruáció 7 napnál tovább tart.
• Ha a vérzés fájdalmasabb és darabosabb a megszokottnál.
• Ha a nagyobb alvadékok több cikluson át ismétlődnek.
• Ha a kevés menstruációs vérzés több cikluson keresztül fennáll.
• Ha a kevés vagy barnás vérzés terhesség lehetősége mellett jelentkezik.
• Ha a menstruációs folyadék szürkés árnyalatú, vagy szürke darabok keverednek hozzá.
• Ha a vérzéshez kifejezett gyengeség vagy fáradékonyság társul.

A túl sok, túlságosan nagyméretű vérrög és a fájdalmas, erős menstruáció együtt komoly problémát is jelezhet, ezért ilyen esetben érdemes nőgyógyászhoz fordulni.

A kezelés lehetőségei

A nőgyógyász segít kiválasztani a többféle kezelési lehetőség közül az optimálisat, ami függ az erős vérzést kiváltó tényezőktől, valamint a páciens korától, állapotától és élethelyzetétől.

Elsősorban gyulladáscsökkentő gyógyszereket, hormontablettákat vagy méhösszehúzókat javasolnak, de hatástalanságuk esetén műtéti megoldásra lehet szükség.

A polip eltávolítása műtéti úton történhet, panaszokat okozó mióma pedig szintén műtéti úton távolítható el. A mióma kezelése lehet gyógyszeres, műtéti, de akár hormontartalmú spirál is megoldást nyújthat.

A kezelés megkezdése előtt fontos tisztázni, hogy a vérzészavar hátterében hormonális eltérés, terhesség, polip, mióma, méhnyálkahártya-elváltozás, endometriózis vagy véralvadási zavar áll-e.

tags: #nagy #alvadt #verdarabok #keves #ver #veteles