A védőnői méhnyakszűrés a szervezett, népegészségügyi célú méhnyakszűrés része, amelyet a 25-65 éves nők számára háromévente biztosítanak, és amelynek célja a méhnyak tüneteket még nem okozó rákmegelőző állapotainak és korai daganatainak felismerése.
2015. október 1-jétől a védőnők által végzett méhnyakszűrés finanszírozhatóvá válik az Egészségbiztosítási Alap terhére. Azon területi védőnői szolgálatok, melyeknek a finanszírozási szerződése kiegészítésre kerül ezen feladatellátással, tételes teljesítményjelentést küldhetnek E-jelentés formájában a Finanszírozónak.
A védőnői méhnyakszűrés helye a népegészségügyi ellátásban
A népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatok a szűrővizsgálatok olyan csoportja, ahol az egészségügyi ellátórendszer kezdeményezi és menedzseli a szűrést (beleértve a szűrésre történő meghívást és nyomonkövetést) egy-egy betegség kockázatának kitett populáció körében.
Jelen esetben a méhnyakrák, és a 25-65 éves női lakosság körében. Ezáltal egyrészt a korszerű szűrővizsgálatokat elérhetővé teszi a leginkább veszélyeztetett népesség számára, másrészt a szűrővizsgálattal felfedezett betegek kivizsgálásához és kezeléséhez szükséges hátteret is biztosítja az egészségügyi ellátórendszeren belül.
Ezektől a szűrésektől általában a leggyakoribb, a népesség egészségi állapotát leginkább meghatározó betegségek okozta halálozás csökkenését várják. Az egészségpolitikai döntésekre mértékadó nemzetközi szervezetek (WHO/IARC, UICC, EU „Europe against Cancer”) ajánlásait követő, citológiai kenetvizsgálatra alapozott, szervezett lakossági szűrőprogramok eredményessége - a súlyosfokú méhnyakrákban megbetegedettek és meghaltak számának csökkenésével mérve - bizonyított.
Magyarországon - a népegészségügyi program keretében - vezettek be célzott szűréseket három olyan daganatos megbetegedés vonatkozásában, amelyek korai felismerése érdekében indokoltnak látták az e betegségek veszélyének leginkább kitett személyek név szerinti behívásán alapuló szervezett lakossági szűrőprogramot (emlőszűrés, méhnyakszűrés, vastagbélszűrés) működtetni.
A méhnyakszűrés célja és célcsoportja
Az onkológiai méhnyakszűrés célja a méhnyak tüneteket még nem okozó rákmegelőző állapotainak és rákjának kimutatása olyan korai szakban, amikor még elvárható, hogy a célszerű kezelés meggátolja a daganat továbbterjedését.
| Szempont | A szervezett szűrés jellemzője |
|---|---|
| Meghívottak | 25-65 éves nők |
| Gyakoriság | 3 évente (utolsó, bármilyen kezdeményezésű citológiai vizsgálat óta eltelt három év) |
| Kezdet | 2003. ősz |
| A védőnők részvétele | 2009 óta vesznek részt a népegészségügyi célú méhnyakszűrés szervezésében és végzésében. |
Azokban az országokban, ahol a lakosságszűrés működik, a kenetet többnyire az alapellátásban dolgozók veszik, és nőgyógyászhoz akkor kerül a beteg, ha a citológiai vizsgálat tisztázni való eltérést talál.
A védőnő feladata a szűrés megszervezésében
A 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló rendelet tartalmazza a 25 és 65 év közötti női lakosság népegészségügyi céllal végzett 3 évenkénti méhnyakszűrését.
Előírja a védőnők közreműködését a célzott szűrővizsgálatokon való megjelenés szervezésében. A területi védőnői ellátásról szóló 49/2004. (V. 21.) ESZCSM rendelet előírja, hogy a területi védőnők nővédelmi tevékenysége kiegészül a népegészségügyi célú méhnyakszűrés végzésével.
Tartalmazza az új tevékenység végzéséhez szükséges személyi feltétel szükségességét, és mellékletben rögzíti az elengedhetetlen tárgyi feltételeket (operációs rendszerrel rendelkező számítógép, internet elérés, nőgyógyászati vizsgáló asztal, paraván, kenetvételhez szükséges eszközök).
A találkozások alkalmával a védőnő felajánlja a nőgyógyászati szűrővizsgálat lehetőségét is. Tájékoztatja a szűrésre jogosult hölgyet a méhnyakrákról, a szűrővizsgálatról. A döntés joga a szűrésre meghívott nőé.
Sok estben, egy-egy találkozás alkalmával olyan testi elváltozásokról, problémákról számolnak be a nők, amiről eddig nem beszéltek senkivel. Ilyen esetekben a védőnő tud segíteni a további kivizsgálás menetéről, gyógyulási lehetőségekről.
A védőnői méhnyakszűrés jogszabályi alapjai
- 2021. október 05. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény előírja, hogy a területi védőnők kezelhetik azon személyek egészségügyi és személyazonosító adatait, akik a lakossági célzott szűrővizsgálat, és a népegészségügyi szűrővizsgálat célcsoportjába tartoznak.
A védőnői képzés kiegészítéseként a méhnyakszűrésre vonatkozó követelmények bekerültek a 15/2006. (IV. 3.) OM rendeletbe. Az oktatást végző intézmények módosították a képzési kerettantervüket és a képzési programjaikat.
60/2003. (X.20) ESZCSM rendeletben az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételeket írják elő.
Az egészségügyi szolgáltatónak biztosítani kell a) a négyszemközti konzultációt is lehetővé tevő rendelőhelyiséget, amelyben aa) az adott egészségügyi szolgáltatásra előírt tárgyi feltételek használata, illetve szakszerű tárolása - ideértve a gyógyszerek, a mérgező hatású anyagok és a veszélyes hulladék tárolását is - biztosított, ab) az aa) pontban foglaltakon túl rendelkezésre áll a beteg fektetésére alkalmas vizsgálóágy, ac)a beteg ellátását végző egészségügyi dolgozó számára a kézmosási, illetve kézfertőtlenítési lehetőség és a szükséges bútorzat biztosított; b) a rendelőhelyiséggel közvetlen kapcsolatban lévő, vagy azon belül elkülönített öltöző területet, kivéve, ha az ellátás jellegéből adódóan a beteg fizikális vizsgálata nem szükséges; c) váróhelyiséget; d) kézmosási lehetőséggel ellátott mellékhelyiséget; e) az egészségügyi dokumentációnak az egészségügyi adatokra vonatkozó szabályok szerinti tárolását, illetve kezelését.
A betegek számára a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak biztosítania kell az akadálymentes közlekedés lehetőségét, továbbá ezen egészségügyi szolgáltatóknál a fogyatékossággal élők részére biztosítani kell az (1) bekezdés d) pontja és a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételek speciális kialakítását.
Ki köthet NEAK-finanszírozási szerződést?
Az egészségbiztosítás keretében nyújtott egészségügyi ellátások térítésmentes vagy részleges térítés mellett történő igénybevételének feltétele, hogy az egészségbiztosítás egészségügyi ellátására jogosult az ellátást a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) kötött finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál vegye igénybe.
Egészségügyi szolgáltatások finanszírozására az egészségbiztosítási szerv, azaz a NEAK és az egészségügyi szolgáltató köt szerződést. Egészségügyi szolgáltatónak minősül az az egészségügyi tevékenység végzésére működési engedéllyel rendelkező természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki/amely egészségügyi szolgáltatást nyújt.
A szerződést kötő felek ún. mellérendelt viszonyban állnak, egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek. Mivel a szerződés közfeladat ellátását szolgálja, a jogviszony tartalmára vonatkozó rendelkezések a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben, valamint a mindenkor hatályos Polgári Törvénykönyvben kerülnek szabályozásra.
A finanszírozási szerződés tárgya
A finanszírozási szerződés tárgya az egészségügyi szolgáltató által nyújtott egészségügyi szolgáltatás, melyért a szolgáltató a vonatkozó jogszabályokban foglalt feltételek alapján, annak megfelelő díjazásban (finanszírozásban) részesül.
Egészségügyi tevékenységnek/szolgáltatásnak minősül: az egyén egészségének megőrzése, a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, betegségek megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása vagy további állapotromlás megelőzése céljából a beteg vizsgálata, kezelése, gondozása, ápolása, a beteg egészségügyi rehabilitációja, a fájdalom és a szenvedés csökkentése, továbbá a fentiek érdekében a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozása.
A védőnői szolgálat finanszírozási szerződése
A betegségek korai felismerését és megelőzését szolgáló területi védőnői ellátás finanszírozására a NEAK a finanszírozási szerződést a területi védőnői szolgálatot működtető települési önkormányzattal köti meg, de amennyiben a települési önkormányzat nyilatkozatával hozzájárul ahhoz, hogy a finanszírozási szerződést a területi védőnői szolgálatot működtető más egészségügyi szolgáltató kösse meg, úgy a NEAK a finanszírozási szerződést ezzel a szolgáltatóval köti meg.
Finanszírozási szerződést az alábbiakban felsorolt ellátások nyújtására köt az egészségbiztosítási szerv. Alapellátások közül: Háziorvosi ellátás, házi gyermekorvosi ellátásra (továbbiakban együtt: háziorvosi ellátás), Fogászati alapellátásra, Az előbbiekhez kapcsolódó ügyeleti ellátásra, és Védőnői szolgáltatásra, Iskola-egészségügyi (iskolaorvosi) ellátásra, Mozgó Szakorvosi Szolgáltatásra (gyermekgyógyászati és nőgyógyászati területre), Otthoni szakápolás/otthoni hospice ellátásra.
A védőnői méhnyakszűrés tehát nem önálló, a védőnő személyéhez kapcsolódó finanszírozási jogviszonyként jelenik meg, hanem a védőnői szolgálat finanszírozási szerződéséhez kapcsolódó feladatellátásként.
A szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok
A szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok: a szolgáltató szerződéskötés kezdeményezésére/módosítására irányuló kérelme, az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély másolata.
Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a helyi önkormányzat - vagy külön jogszabály alapján az adott szolgáltatás nyújtására kötelezett - kötelező feladatát képező egészségügyi szolgáltatás nyújtását vállalta át, az erről szóló szerződés (megállapodás) másolata.
Amennyiben az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény szerinti egészségügyi ellátási szerződést kötött az egészségügyi közszolgáltatás nyújtására, úgy annak másolata.
Az egészségügyi szolgáltató nyilatkozata arról, hogy van-e 60 napnál régebben lejárt esedékességű köztartozása, az egészségügyi szolgáltató, valamint - ha az egészségügyi szolgáltató közreműködő egészségügyi szolgáltatót vesz igénybe - a közreműködő egészségügyi szolgáltató nyilatkozata arról, hogy átlátható szervezetnek minősül, továbbá a külön jogszabályban meghatározott egyéb okirat, irat, adat.
A szerződéskötésre irányuló kérelemhez a szolgáltatás jellegétől függően további dokumentum, irat csatolását írhatja elő a jogszabály.
A szerződés tartalma és időtartama
A finanszírozási szerződés három részből áll, melynek az egyik része a felek jogait és kötelezettségeit, valamint együttműködésük kereteit megállapító Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban: ÁSZF), a másik része az egyedi finanszírozási szerződés, mely tartalmazza a szolgáltató adatait és megjelöli, hogy az adott szolgáltató mely ellátási területre/területekre és mely ellátásokra köti a finanszírozási szerződést, a harmadik része a mellékszerződés/mellékszerződések, amely/amelyek az ellátásért nyújtott finanszírozás részletes feltételeit tartalmazza/tartalmazzák a szolgáltatás jellegétől függően.
A mellékszerződés/mellékszerződések a finanszírozási szerződés elválaszthatatlan részét képezi/képezik. A finanszírozási szerződést a felek fő szabályként határozatlan időre kötik.
A szerződés a szerződő felek aláírásának napjától jön létre, azzal, hogy a felek a szerződésben foglaltak teljesítésére a szerződés hatályba lépésének napjától kötelesek. A szerződés létrejöttének napjára vonatkozóan a felek eltérő napot is meghatározhatnak.
A védőnői méhnyakszűréshez szükséges személyi és tárgyi feltételek
A területi védőnői ellátásról szóló 49/2004. (V. 21.) ESZCSM rendelet előírja, hogy a területi védőnők nővédelmi tevékenysége kiegészül a népegészségügyi célú méhnyakszűrés végzésével.
Tartalmazza az új tevékenység végzéséhez szükséges személyi feltétel szükségességét, és mellékletben rögzíti az elengedhetetlen tárgyi feltételeket (operációs rendszerrel rendelkező számítógép, internet elérés, nőgyógyászati vizsgáló asztal, paraván, kenetvételhez szükséges eszközök).
A 60/2003. (X.20) ESZCSM rendeletben az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételeket írják elő: a rendelőhelyiségnek lehetővé kell tennie a négyszemközti konzultációt, biztosítani kell a tárgyi feltételek használatát és szakszerű tárolását, a beteg fektetésére alkalmas vizsgálóágyat, a kézmosási és kézfertőtlenítési lehetőséget, valamint a szükséges bútorzatot.
A szakmai minimumfeltételekhez hozzátartozik a rendelőhelyiséggel közvetlen kapcsolatban lévő vagy azon belül elkülönített öltöző terület, a váróhelyiség, a kézmosási lehetőséggel ellátott mellékhelyiség, továbbá az egészségügyi dokumentáció szabályos tárolása és kezelése.
Adatkezelés és dokumentáció
A 2021. október 05. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény előírja, hogy a területi védőnők kezelhetik azon személyek egészségügyi és személyazonosító adatait, akik a lakossági célzott szűrővizsgálat, és a népegészségügyi szűrővizsgálat célcsoportjába tartoznak.
A védőnőknek a 33. számú mellékletben szereplő formanyomtatványban kell regisztrálni a szűrésen résztvevők adatait. Az E-jelentéshez szükséges rekordkép itt elérhető.
Az egészségügyi dokumentációnak az egészségügyi adatokra vonatkozó szabályok szerinti tárolását, illetve kezelését biztosítani kell. A dokumentáció kezelésének a szűrésen részt vevő személyek adatainak rögzítésére, a szolgáltatás elszámolására és az egészségügyi adatok védelmére vonatkozó követelményeknek is meg kell felelnie.
Jelentési kötelezettség a NEAK felé
43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló rendelet írja elő a szűrést végző területi védőnők szolgáltatói számára, hogy minden tárgyhónapot követő hónap 5. munkanapjáig a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (volt OEP, továbbiakban NEAK) számára jelentést kell küldenie az elvégzett szűrések számáról.
A jelentés alapján az esetek száma szerint a díjazást az elvégzett szűrések után. A védőnőknek a 33. számú mellékletben szereplő formanyomtatványban kell regisztrálni a szűrésen résztvevők adatait.
Azon területi védőnői szolgálatok, melyeknek a finanszírozási szerződése kiegészítésre kerül ezen feladatellátással, tételes teljesítményjelentést küldhetnek E-jelentés formájában a Finanszírozónak.
A finanszírozás gyakorlati kérdései
A védőnői méhnyakszűrés finanszírozása a védőnői szolgálat és a NEAK közötti finanszírozási jogviszonyhoz kapcsolódik. A szolgáltató a jogszabályban meghatározott feltételek és a teljesítményjelentés alapján részesül finanszírozásban.
Bár rengeteg adminisztratív teendővel jár, és a szűrésenként elszámolt 2000 forintos finanszírozás meglehetősen „karcsú”, mégis szívesen végezné a méhnyakszűrést saját, de akár a szomszédos településeken is - ahol a kolléganői nem annyira lelkesek - Kárpáti Hajnalka területi védőnő, aki 2009-ben az elsők között csatlakozott a Védőnői Méhnyakszűrő Mintaprogramba.
Míg korábban évente 110 kenetet vett le évente, ez a szám mára 30 körülire zsugorodott. Megemlítette azonban, hogy míg egy nőgyógyászati magánrendelésen 15 ezer forintot is elkérnek egy szűrésért, a védőnői szolgálatoknak mindössze 2000 forintból kell kigazdálkodniuk a mintavételhez szükséges eszközök árát és az egyéb költségeket, ami azt jelenti, hogy a kolléganők alig kapnak pénzt a munkájukért.
A meghívás és a szűrendők nyomon követése
Júliusban ismét kézhez kapják a védőnők azokat a listákat, amelyeken azoknak a az ellátási területükön élő nőknek a neve szerepel, akik a megelőző három évben nem vettek részt méhnyakszűrésen közfinanszírozott ellátónál.
Minderről a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) tájékoztatta a MedicalOnline-t, ahogyan arról is, hogy a szűrő védőnőkhöz tartozó jogosultak, azaz a 25-65 éves nők nyáron, illetve októberben immár újból központilag kapnak meghívót a szűrésre.
A védőnők a körzetükbe meghívott nők 85%-át felkeresik, s a meghívott nők 15-16%-nál elvégzik a méhnyakszűrést. Ez nagyon szép eredmény. Az előző programok eredményei 4-7% volt.
A népegészségügyi célú méhnyakszűrést 2013-ban sorolták a területi védőnők feladatai közé. Többek között az ehhez szükséges kompetenciák megszerzését biztosította a „Komplex népegészségügyi szűrések” elnevezésű kiemelt projekt (EFOP-1.8.1-VEKOP-15-2016-00001), ahogyan többek között lakossági kampányokra, finanszírozási javaslat kidolgozására, vagy módszertanfejlesztésre is lehetőséget adott.
A program működésének tapasztalatai
A védőnői méhnyakszűrés eredményei: a méhnyakszűrésen megjelentek száma emelkedik a kiszűrt esetek időben orvosi kezelést kaptak a védőnő egészségfejlesztő munkájával sok nő életmódját megváltoztatta a nők egészségtudatos magatartásán javítottak.
Ma már több, mint 1500 védőnő végez méhnyakszűrést körzetében. A Védőnők számára ez új kihívás. A programhoz való csatlakozás, és a képzésen való részvétele is jelzi, hogy ezen védőnők elhivatottak szakmájukhoz, fontosnak érzik részvételüket egy fontos népegészségügyi probléma megoldásában.
A védőnői méhnyakszűrést biztosító körzetekben a lakosság nagyrészt örömmel fogadta a lakóhely közeli védőnői szűrés lehetőségét, a szakemberek pedig sok olyan nőt is megnyertek a részvételre, akik korábban nem, vagy legalább tíz éve nem volt szűrésen.
„A védőnői méhnyakszűrésre van igény” - összegezte az NNK a felmérés eredményét, összhangban a lapunknak nyilatkozó védőnők tapasztalataival.
A képzettség és a gyakorlati készségek jelentősége
Kellő gyakorlat nélkül nem lehet felelősséggel vállalni ezt a feladatot - jegyzi meg Varga Andrea védőnő, az Autonóm Területi Szakszervezet (ATSZ) elnöke, aki szerint ezért is fontos lenne, hogy erre specializálódott kollégák vegyék le a mintákat.
Az aggályokat több szakmai szervezet több ízben jelezte a döntéshozóknak, ám egyelőre a feladat elvégzése ellátási területhez kötött. Jelenleg mintegy 400 védőnő rendelkezik a tevékenységre vonatkozó működési engedéllyel és szerződéssel - közölte lapunkkal az NNK, hozzátéve, hogy az uniós projekt keretében folyamatos a védőnők képzése.
Az elméleti képzést 550 védőnő végezte el sikeresen, további félezer szakember elméleti képzése jelenleg zajlik, és megkezdődött a gyakorlati oktatás is, amelyben háromszáz olyan szakember is részt vehet, akik korábban, TÁMOP támogatással csak elméletből szereztek igazolást.
A gyakorlati készségek erősítését egyébként kiemelten fontosnak tartja Csősz Katalin, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) védőnői tagozatának elnöke, azonban hangsúlyozta, hogy a védőnők egy része nem szívesen vesz részt a szűrésben, ellenben mintegy 1200-an igent mondanak rá.
A védőnői szolgálat szélesebb feladatai
A védőnők kulcsszerepet töltenek be a nő,- anya-, csecsemő-, gyermek- és ifjúság, valamint családvédelemben. A védőnői szolgálat az egészségügyi alapellátás részeként a családok egészségének megőrzésére, segítésére, gyermekek godozására irányuló megelőző tevékenységet végez, továbbá a betegség kialakulásának, az egészségromlás megelőzésének érdekében végzett egészségfejlesztést biztosítja.
A védőnő személyes és közösségi ellátást nyújt az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése, korai felismerése, valamint egészségfejlesztés céljából a várandós anyák, a 19. életévet be nem töltött személyek, valamint a családtervezés időszakában lévők számára.
A védőnői ellátás olyan összetett ellátási forma, mely gondozási, tanácsadási feladatokat is magában foglal. A védőnők a következő feladatokat látják el: család- és nővédelmi feladatok (pl.: családtervezéssel kapcsolatos tanácsadás, az anyaságra való felkészülés segítése, szűrővizsgálatok szervezésében való részvétel, illetve a szükséges képzettségi és technikai feltételek megléte esetén méhnyakszűrés).
Várandós anyák gondozása (pl. kiállítja és kiadja a várandósgondozási könyvet, kiadja az anyasági támogatás igénybevételéhez szükséges igazolást, tájékoztatást nyújt a kötelező vizsgálatokról); gyermekágyas időszakban segítségnyújtás és tanácsadás; gyermekágyas és szoptató anyák gondozása, különös tekintettel az anyatejjel táplálás ösztönzésére.
Gyermekek gondozása: újszülött kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig: családlátogatás, tanácsadás, elvégzendő szűrővizsgálatok meglétének ellenőrzése, a gyermek fejlődésének nyomon követése, a védőoltások szervezése, nyilvántartása, jelentése; óvodában a védőnői feladatok végzése, oktatási intézményekben a tanulók ellátása; otthon gondozott tanköteles korú gyermekek gondozása.
Családgondozás (pl: egészségi, mentális és környezeti veszélyeztetettség megelőzése, segítségnyújtás, soron kívüli családlátogatás, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat/család- és gyermekjóléti központ és a háziorvos írásos értesítése, gyermekvédelmi eljárás kezdeményezése, tájékoztatás családtámogatásról, gyermek jogairól, a törvényes képviselő kötelezettségeiről; egyéni és közösségi egészségfejlesztési, egészségvédelmi programok tervezésében, szervezésében és megvalósításában való részvétel).
A védőnői ellátás igénybevételének keretei
Elsődlegesen hangsúlyozni kívánjuk, hogy a védőnői ellátás nem választható szolgáltatás, annak igénybevétele kötelező. A területi védőnők körzetek (ellátási terület) szerint végzik feladataikat, az ellátási területen lakóhellyel rendelkezők, illetve - írásbeli igény esetén - a körzetben életvitelszerűen tartózkodók részére.
Területi védőnői ellátásban a várandós, gyermekágyas édesanyák, a 0-7 éves korosztályú gyermekek, az otthongondozott tanköteles korú gyermekek részesülhetnek.
A védőnők a védőnői tanácsadóban legalább heti 1 alkalommal, minimum 2 órában biztosítják a gondozottak ellátását, továbbá egyeztetés alapján a családok, gondozottak otthonában, a nevelési-oktatási intézményekben megállapított tanácsadási időben, esetenként közösségi programokon a meghirdetett időpontokban lehet az ellátást igénybe venni.
Kapcsolódó NEAK-nyomtatványok és szolgáltatói dokumentumok
A kapcsolódó nyomtatványok a cikkre kattintva tekinthetők meg.
- védőnői szolgálat munkaköre megüresedésének, illetve fizetés nélküli szabadsággal 1 hónapot meghaladó távollétének bejelentése;
- az oktatási intézmény igazolása az oktatási intézményben elhelyezettek létszámáról;
- a területi védőnői szolgálat ellátási kötelezettsége körébe tartozó 0‐7 éves korú gyermekek, valamint oktatási intézménybe nem járó, otthon gondozott tanköteles korú gyermekek létszámáról összesítő;
- a területi védőnői szolgálat ellátási kötelezettsége körébe tartozók létszámáról összesítő;
- a védőnői szolgálat finanszírozási szerződéséhez kapcsolódó gondozotti létszámok igazolására szolgáló nyomtatvány;
- a védőnői szolgálat helyettesítésére vonatkozó bejelentő nyomtatvány.
A védőnői méhnyakszűréshez kapcsolódó főbb jogszabályok
- 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről;
- 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól;
- 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről;
- 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról;
- 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól;
- 49/2004. (V. 21.) ESZCSM rendelet a területi védőnői ellátásról;
- 60/2003. (X.20) ESZCSM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről;
- 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet a védőnői képzés követelményeiről;
- 2015. évi CXXIII. törvény az egészségügyi alapellátásról.
tags: #neak #szerzodes #vedonoi #mehnyakszures