Orvosi lexikon: mit jelent a percentilis gyermekkorban?

A percentilis azt mutatja meg, hogy a gyermek testsúlya, testhossza, testmagassága vagy más mérhető testparamétere hogyan helyezkedik el az azonos életkorú és nemű gyermekek referenciaértékei között. Az 50. percentilis az átlagos középértéket jelöli, de nem elérendő cél, és az ettől eltérő súly vagy magasság önmagában nem jelent problémát.

A gyermek fejlődésének megítélésében nem egyetlen mérés a legfontosabb, hanem az egymást követő, lehetőleg azonos módszerrel végzett mérések alakulása. A növekedési görbe megmutathatja, hogy a gyermek egyenletesen követi-e saját korábbi percentilistartományát, vagy jelentősen eltér attól.

Mi a percentilis jelentése?

A percentilisérték statisztikai viszonyítás, amely azt jelzi, hogy az azonos korú és nemű gyermekek hány százalékának kisebb az adott testtömege, testhossza vagy testmagassága a vizsgált gyermekénél. Például ha a magasság a 75. percentilisen van, ez azt jelenti, hogy 100 kortársa közül körülbelül 75-nél magasabb és 25-nél alacsonyabb.

A percentilis táblázatok több ezer gyermek adatait vizsgálva készültek, és azt mutatják, hogy például a gyermek magassága vagy hossza hol helyezkedik el az átlagot mutató összesítésben. Mivel jelentős eltérések lehetnek a leányok és fiúk között, külön táblázat mutatja a nemek szerinti értékeket.

A leggyakoribb percentilisértékek

A 3. percentilis például azt jelenti, hogy az azonos életkorú és nemű gyermekek körülbelül 3%-ának kisebb, 97%-ának nagyobb a súlya vagy a testhossza, illetve a testmagassága, attól függően, melyik eredményt nézzük. Az 50. percentilis nem elérendő cél, és az ettől eltérő súly vagy magasság önmagában nem jelent problémát.

Nincs önmagában „jó” vagy „rossz” percentilis. A gyermekek különböző testalkatúak, és eltérő ütemben fejlődhetnek. A növekedés időbeli alakulása, a gyermek korábbi súly- és magasságadatai, valamint az általános állapota fontosabb, mint egyetlen eredmény.

Miért használják a percentilisgörbét gyermekeknél?

Gyermekünk újszülött vagy tipegő korában gyakran találkozik védőnővel és gyermekorvossal: a szakemberek egy ideig folyamatosan nyomon követik fejlődését. A testsúly, a testhossz és a testmagasság rendszeres követése a védőnői és gyermekorvosi vizsgálatok része.

A percentilisgörbe, növekedési vagy súlygyarapodási görbe egy gyermek súly- és hosszfejlődését mutatja. Segítségével láthatjuk, milyen a gyermek súlya vagy hossza az átlaghoz képest, illetve az is kiderülhet, hogy a hónapok vagy évek során lelassult-e a fejlődése.

A fejlődés követéséhez értelemszerűen a gyermek nemének és életkorának megfelelő táblázatot kell használni, és soha nem szabad következtetést levonni egyetlen adatból. A percentilis táblázat lényege a fejlődés követése egészséges gyermekeknél, vagyis több adat esetében lehet csak megalapozottabb megállapításokat tenni.

Nemcsak az számít, hogy a gyermek egy adott időpontban melyik tartományban helyezkedik el, hanem az is, hogy egyenletesen növekszik-e, követi-e a korábbi növekedési görbéjét, történt-e jelentős változás a korábbi percentilistartományához képest, illetve vannak-e a növekedést befolyásoló tünetei vagy táplálási nehézségei.

Percentilis vagy BMI?

Ha az interneten utánaolvasunk az ideális testtömeg megállapításának, legelőször valószínűleg a Body Mass Indexet (BMI), magyarul testtömegindexet találjuk meg. Ez a képlet azonban felnőttekre lett kialakítva, nem alkalmazható megfelelően gyerekeknél.

A percentilis és a BMI nem ugyanazt jelenti. A testsúly- vagy testmagasság-percentilis azt mutatja meg, hogyan viszonyul az adott adat az azonos korú és nemű gyermekek referenciaértékeihez. A BMI a testsúly és a testmagasság egymáshoz való viszonyából számított érték.

A BMI egy egyszerű arányszám: a testtömeg kilogrammban osztva a testmagasság méterben megadott értékének négyzetével. Például ha egy gyermek 30 kg és 130 cm magas, akkor a BMI-je 30 ÷ (1,3 × 1,3) = 17,8.

Felnőtteknél van egy fix normál tartomány, de gyermekeknél a BMI-érték életkorral és nemmel folyamatosan változik. Ezért gyermekeknél nem egy fix szám számít, hanem az, hogy a BMI hol helyezkedik el a kor- és nemspecifikus növekedési görbén; ezt hívjuk BMI-percentilisnek.

Gyermekkorban a BMI-t nem a felnőttek fix BMI-határértékei alapján értékelik, hanem az életkorhoz és nemhez viszonyított BMI-percentilis vagy Z-score segítségével. A BMI szűrőmutató, amelyet a növekedési görbével és az általános állapottal együtt kell értékelni.

A jelenlegi testsúly- és testhossz-, illetve testmagasság-percentilis-kalkulátor testsúly- és testhossz-/testmagasság-percentilistartományt mutathat, BMI-percentilist azonban nem minden kalkulátor számít.

BMI-kategóriák gyermekeknél

61 hónapos kortól, vagyis 5 év 1 hónapos kortól 19 éves korig a WHO növekedési referenciája alapján a BMI-percentilisek a következő tájékoztató kategóriákba sorolhatók:

60 hónapos korig a WHO közöl BMI-for-age görbét, de a túlsúlyt és elhízást ebben a korban elsősorban a testtömeg és a testmagasság aránya, vagyis a weight-for-length/height alapján határozzák meg, +2, illetve +3 SD határokkal. Ezért csecsemőnél és óvodáskorúnál a BMI-percentilis csak tájékoztató jellegű.

Hogyan működik a percentilis-kalkulátor?

Az online percentilis-kalkulátor megmutatja, hogy a gyermek testsúlya és testhossza vagy testmagassága melyik WHO-percentilistartományba esik az életkora és neme alapján. Segítségével összehasonlíthatók a megadott adatok az azonos életkorú és nemű gyermekek WHO-referenciaértékeivel.

A kalkulátor az Egészségügyi Világszervezet, vagyis a WHO 2006-os gyermeknövekedési standardjain és a WHO 2007-es, 5-19 évesekre vonatkozó növekedési referenciáján alapulhat. A WHO 2006-os Child Growth Standards 0-5 éves gyermekekre, a WHO Growth Reference 2007 pedig 5-19 éves gyermekekre és serdülőkre vonatkozik.

A számításhoz figyelembe veszi a gyermek nemét, életkorát évben és hónapban, testsúlyát kilogrammban, valamint a fekve mért testhosszát vagy az állva mért testmagasságát centiméterben.

Milyen adatokat kell megadni?

• A gyermek nemét.
• Az életkori csoportot.
• Az életkort évben és hónapban.
• A testsúlyt kilogrammban.
• A testhosszt vagy testmagasságot centiméterben.

Csecsemőknél a kalkulátor hónapra pontos életkor alapján értékeli a testsúlyt és a fekve mért testhosszt. Kétéves kortól az állva mért testmagasságot kell megadni.

A kalkulátor a WHO 3., 15., 50., 85. és 97. percentiliséhez tartozó táblázatos referenciaértékekhez viszonyítja a gyermek adatait, és megmutatja, melyik két referenciaérték közé esnek. Nem számít ki köztes, például 42. vagy 73. percentilisértéket.

Ha a megadott adat pontosan megegyezik a kalkulátorban tárolt 3., 15., 50., 85. vagy 97. percentilis táblázatos referenciaértékével, ezt külön jelzi.

A kalkulátor használata

1. Válaszd ki a gyermek nemét.
2. Válaszd ki az életkori csoportot.
3. Add meg az életkort évben és hónapban.
4. Írd be a testsúlyt kilogrammban.
5. Add meg a testhosszt vagy testmagasságot centiméterben.
6. Kattints a számítás gombra.

Csecsemőknél a fekve mért testhosszt, kétéves kortól az állva mért testmagasságot kell megadni. A kalkulátor testhossz- vagy testmagasság-eredményt 0-19 éves korig, testsúly-életkor szerinti eredményt 10 éves korig adhat.

A WHO 10 éves kor felett nem közöl testsúly-életkor referenciaadatot, mert serdülőkorban a pubertás üteme egyénileg eltérő, és a testsúly önmagában félrevezető lehet. Ilyenkor a magasság- és BMI-percentilis informatívabb támpontot adhat.

Hogyan kell helyesen mérni a gyermeket?

A testmagasságot a fejtetőtől a padlóig, mezítláb érdemes mérni, lehetőleg függőleges falfelület mellett, amelyet a gyermek a sarkával, fenekével és hátával is érint. A testtömeget minimális ruházatban, pontos eszközzel célszerű megmérni.

Csecsemőknél a fekve mért testhossz otthon könnyen pontatlan lehet. Ha bizonytalan vagy a mérésben, érdemes a legutóbbi védőnői vagy gyermekorvosi mérésből kiindulni.

Különösen csecsemőknél számíthat sokat a mérés pontossága, hogy fekve vagy állva történt-e a mérés, a ruha és a pelenka tömege, a mérleg pontossága, valamint az, hogy a korábbi méréseket hasonló körülmények között végezték-e.

Otthon is érdemes nyomon követni a gyermek testmagasságának és testtömegének változását. A gyerekek által is várt, élvezetes program lehet, ha az ajtófélfán jelölve vagy mókás falmatrica segítségével időről időre megmérjük a gyermek testmagasságát.

Percentilisgörbe vagy percentilistáblázat?

A percentilis táblázat és a kalkulátor más módon segít. A táblázat gyors áttekintést ad néhány életkor P50 referenciaértékéről, a kalkulátor pedig figyelembe veszi a gyermek pontos életkorát és nemét, majd megmutatja a megfelelő WHO-percentilistartományt.

A növekedési görbe több, különböző időpontban végzett mérés változását mutatja meg. A táblázat tehát tájékozódáshoz hasznos, a kalkulátor részletesebb összehasonlítást ad, a fejlődés valódi megítéléséhez pedig az időbeli változást is figyelembe kell venni.

A táblázat használatához válasszuk ki a gyermekünk nemének és korának megfelelő táblázatot. A vízszintes vonal általában a gyermek életkorát mutatja napban, hónapban vagy évben, itt keressük meg a ránk vonatkozó értéket, majd a függőleges tengely mentén keressük ki a gyermek magasságát vagy testtömegét.

A két tengely metszéspontja adja meg a gyermekre vonatkozó értéket, amely a táblázaton átívelő vonalak valamelyike között helyezkedik el. A súly-hossz percentilistáblázat a gyermek hosszát és súlyát egymáshoz viszonyítva vizsgálja.

Ha az érték az 50-es középső vonal körül van, akkor a gyermek átlagosnak tekinthető az adott referenciaértékhez képest. Ha a metszéspont a szélső, 3-as vagy 97-es értéken kívül esik, vagy közelít hozzá, akkor érdemes konzultálni a védőnővel vagy a gyermekorvossal.

Példatáblázat az 50. percentilis értékeivel

Az alábbi táblázat a WHO-adatok 50. percentilishez tartozó táblázatos referenciaértékeit mutatja 1-5 éves kor között. A táblázat nem azt mutatja meg, mekkorának „kell lennie” a gyermeknek; az 50. percentilis csak egy tájékozódási pont a teljes növekedési tartományon belül.

Az értékek a P50 táblázatos referenciaértékekkel egyeznek. Egyéves korban fekve mért testhossz, kétéves kortól állva mért testmagasság szerepel.

Hogyan értelmezzük a növekedési görbe változását?

Ideális esetben a gyermek egy adott percentilisen, például P25-ön halad a fejlődése során. Amennyiben a gyermek adatai a táblázat párhuzamos ívelt sávjaiban, mintegy autópályán egy útvonalon haladnak, akkor önmagának megfelelően fejlődik.

Így követhetők a 10 alatti és a 75 feletti sávban lévő értékekkel rendelkező gyermekek is, hogy önmagukhoz képest jól fejlődnek. Az alacsony vagy magas percentilis lehet a gyermek természetes testalkatának része.

Fontos lehet a növekedési ütem megtorpanása, a testsúly csökkenése vagy a korábbi görbétől való jelentős eltérés. Szintén szakemberrel történő egyeztetést igényelhet, ha a gyermek hirtelen vált görbét.

Orvosi konzultáció javasolt, ha a gyermek értéke bármikor a 97. percentilisgörbe felett vagy a 3. percentilisgörbe alatt van, továbbá ha a berajzolt görbe bármelyik irányban két percentilisgörbét keresztez.

Az egymást követő, azonos mérési módszerrel végzett mérések alakulása fontosabb, mint egyetlen adat. Ha a percentilis tartósan a szélső tartományokban marad, vagy hirtelen átugrik egy másik sávba, például 50-ről 10 alá, érdemes a védőnővel vagy gyermekorvossal konzultálni.

Nem feltétlenül kórosak a 3. percentilis alatti vagy 97. percentilis feletti értékek, mert öröklődő sajátosságok is állhatnak a háttérben. A gyermek fejlődését azonban ebből a szempontból is figyelemmel kell kísérni, és az eredményt a gyermekorvosnak ismernie kell.

Miért fontos a görbe, nem csak az aktuális súly?

Előfordulhat, hogy a csecsemő súlya önmagában átlagosnak tűnik, miközben a korábbi adatokhoz képest lelassult a gyarapodása. A növekedési görbe ellapulása objektívebben jelezheti a változást, mint egyetlen aktuális mérés.

Ha a gyermek négy hónapos koráig szépen fejlődött a saját tempójában, onnantól kezdve azonban súlygyarapodása lelassult és kilenc hónapos korára két percentilisgörbét keresztezett, akkor a folyamatos súlynövekedés ellenére is szükség lehet a helyzet kivizsgálására.

Milyen gyakran érdemes mérni?

Az ellenőrzés gyakorisága a gyermek életkorától, egészségi állapotától és a védőnői vagy gyermekorvosi kontrollok rendjétől függ. Az egymást követő, azonos mérési módszerrel végzett mérések alakulása fontosabb, mint a gyakori otthoni számolás.

Csecsemőkorban havonta, probléma esetén akár gyakrabban, kisgyermekeknél néhány havonta, serdülőknél pedig félévente egy-egy érték beírása elegendő lehet. A legfrissebb adatokat is mindenképpen érdemes rögzíteni.

Érdemes elővenni a gyermek egészségügyi kiskönyvét, mert a háziorvosi vizsgálatok során számos korábbi érték, például hossz, súly és fejkörfogat szerepelhet benne. Ha utólag visszük fel az adatokat, a születéstől a jelenlegi időpontig öt-hat érték berajzolása már értékelhető tendenciát adhat.

Két éves korig a fejkörfogat rögzítése és görbén való követése is ajánlott. A védőnő a kötelező státuszvizsgálatokon méri a gyermeket, illetve az orvosi vagy védőnői javaslat szerinti gyakoriságot kell követni.

Mikor érdemes gyermekorvoshoz vagy védőnőhöz fordulni?

Érdemes szakemberrel egyeztetni, ha a gyermek súlya vagy magassága tartósan a 3. percentilis alatt vagy a 97. percentilis felett helyezkedik el, jelentősen megváltozik a korábbi percentilistartománya, vagy a testsúlygyarapodás és a növekedés megtorpan.

Szintén indokolt lehet a konzultáció, ha a gyermek fogy, étvágytalanság, táplálási nehézség, feltűnő fáradékonyság vagy fejlődési elmaradás jelentkezik, illetve ha a szülő bizonytalan a mérésben vagy aggódik a gyermek fejlődése miatt.

A 3. percentilis alatti vagy 97. percentilis feletti eredmény önmagában nem jelent betegséget. A gyermekorvos vagy a védőnő a korábbi mérésekkel, a testalkattal és az általános állapottal együtt értékeli az eredményt.

A percentilis informatív, de értékelése szakember feladata, ahogy egy esetleges kivizsgálás szükségességének megítélése is. A kalkulátor nem ismeri a gyermeket, kizárólag a megadott adatokra támaszkodik.

Milyen eltérésekre hívhatja fel a figyelmet?

A percentilisgörbén alapuló mérés segítségével időben kiderülhet, hogy megfelelően táplált-e a gyermek, és egy esetleges lappangó betegséget, táplálékallergiát vagy felszívódási zavart is korábban észlelhetünk.

A növekedési ütem eltérése mögött többféle ok állhat, például nem megfelelő táplálás, táplálékallergia, felszívódási zavar, gluténérzékenység vagy hormonbetegség. A görbe azonban önmagában nem állít fel diagnózist.

Alapvetően a gyermekorvos segítségét kell kérni. A kivizsgálások során gyakran laborvizsgálatok is szükségesek, de szerencsésebb, ha a vérvételt orvosi vizsgálat előzi meg, mert vérvétel nem mindig szükséges, ha például egyértelműen kimutatható az ok.

WHO- vagy magyar referenciaértékek?

A percentilisértékek és görbék különbözhetnek a földrajzi eloszlás, a különböző népcsoportokhoz való tartozás, az életszínvonal és más körülmények függvényében.

A magyar gyermekekre vonatkozó táblázatok az Országos Longitudinális Gyermeknövekedés-vizsgálat referenciaértékei alapján készültek. A magyar referenciaértékek forrásaként Joubert K., Darvay S., Ágfalvi R. és a KSH Népességtudományi Kutatóintézet szerepel.

A WHO által készített gyermeknövekedési táblázatok nemzetközileg használt referenciaadatokat tartalmaznak. Ezek is jól használhatók, hiszen egy gyermek fejlődésének változásai követhetők velük.

A 2006-os magyar Országos Gyermeknövekedési vizsgálat anyaga alapján is készítettek percentilisgörbéket. Csecsemőkorban a különböző referenciagörbék eltérő eredményeket mutathatnak, ezért fontos, hogy a szakember tudja, melyik görbét használták.

Koraszülött babánál a növekedést a korrigált életkor szerint kell értékelni. Korrekció általában két éves korig szükséges, és ennek használatáról a védőnő vagy a gyermekorvos segítségét kell kérni.

Életkor szerinti értelmezési sajátosságok

Csecsemőknél a fekve mért testhossz és a testsúly változása különösen fontos. A súlyfejlődés követése az első életévekben kiemelt jelentőségű, mert sokszor ránézésre nem vehető észre, hogy probléma van.

Kétéves kortól a testhossz helyett az állva mért testmagasságot kell megadni. Serdülőkorban a súly önmagában kevésbé informatív, mert a pubertás üteme egyénenként eltérő, ezért a magasság- és BMI-percentilis használata megfelelőbb támpont lehet.

A kalkulátor nem mutatja meg, milyen magas lesz a gyermek felnőttként. A jelenlegi testhosszt vagy testmagasságot hasonlítja össze az azonos korú és nemű gyermekek referenciaértékeivel, de a várható felnőttkori testmagasságot nem becsüli meg.

Gyakorlati példa a percentilis értelmezésére

Vegyünk egy 11 és fél éves, 145 cm magas és 30 kg testtömegű kisfiút. Ha az adatait megadjuk a kalkulátornak, a testmagasság percentilise a 25-50. percentilistartományba, a testtömeg percentilise az 5-10. percentilistartományba, a testmagassághoz viszonyított testtömeg percentilise pedig a 3-5. percentilistartományba eshet.

Az első eredmény azt jelenti, hogy fiú kortársai körülbelül 25-50%-a alacsonyabb ennél a kisfiúnál. A második azt jelenti, hogy fiú kortársainak körülbelül 5-10%-a kisebb testtömegű, tehát a példában szereplő kisfiú testsúlya elmarad a hasonló korú fiúkéhoz képest, de még mindig a normál eloszlásba tartozhat.

A harmadik eredmény azt jelenti, hogy a hasonló magasságú fiúk körülbelül 3-5%-a kisebb testtömegű, tehát a magasságához képest vékonynak számíthat. Önmagában ez sem kérdőjelezi meg az egészségét.

GYIK: gyakori kérdések a percentilisről

Melyik percentilis számít normálisnak?

Nincs minden gyermekre érvényes egyetlen „normális” percentilis. A 3. és 97. percentilis közötti értékek gyakoriak, de a gyermek korábbi mérései, növekedési üteme, testalkata és általános állapota fontosabb, mint egyetlen szám.

A 3. percentilis alatti vagy a 97. percentilis feletti eredmény sem jelent automatikusan betegséget, de indokolhat védőnői vagy gyermekorvosi egyeztetést.

Mit tegyek, ha alacsony percentilistartományba esik a gyermekem?

Az alacsony percentilis önmagában nem feltétlenül kóros, lehet alkati sajátosság is. Érdemes szakemberrel egyeztetni, ha a gyermek korábbi adataihoz képest jelentős visszaesés történik, nem gyarapszik megfelelően, fogy, vagy egyéb tünetei is vannak.

Miért nem ad testsúlyeredményt a kalkulátor 10 éves kor felett?

A WHO 10 éves kor felett nem közöl testsúly-életkor referenciaadatot. Serdülőkorban a testsúly önmagában nem mutatja meg megfelelően, hogyan alakul a gyermek testtömege a magasságához képest.

Ilyenkor más mutatók, például az életkorhoz és nemhez viszonyított BMI értékelése lehet megfelelőbb.

Megmutatja a kalkulátor, milyen magas lesz a gyermek felnőttként?

Nem. A kalkulátor a gyermek jelenlegi testhosszát vagy testmagasságát hasonlítja össze az azonos korú és nemű gyermekek referenciaértékeivel. A várható felnőttkori testmagasságot nem becsüli meg.

Milyen gyakran érdemes ellenőrizni?

Az ellenőrzés gyakorisága a gyermek életkorától, egészségi állapotától és a védőnői vagy gyermekorvosi kontrollok rendjétől függ. Az egymást követő, azonos mérési módszerrel végzett mérések alakulása fontosabb, mint a gyakori otthoni számolás.

Mit jelent a 75. percentilis?

Ha egy gyermek magassága a 75. percentilisen van, akkor 100 azonos korú és nemű gyermek közül körülbelül 75 alacsonyabb, 25 pedig magasabb nála. Ez önmagában nem jelent sem betegséget, sem különleges teendőt.

Helyettesíti-e a kalkulátor az orvosi vizsgálatot?

A percentilis-kalkulátor tájékoztató jellegű és szűrősegítséget nyújt, nem diagnózis. Nem helyettesíti a védőnői, gyermekorvosi vagy szakorvosi értékelést.

Ha aggódsz gyermeked növekedése vagy súlygyarapodása miatt, kérj segítséget a védőnőtől vagy a gyermekorvostól.

tags: #orvosi #lexikon #percentil