A köznyelvben temetési szabadság néven ismert távollét jogi értelemben nem szabadság, hanem a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesülés. A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló hozzátartozója halálakor két munkanapra mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.
A temetési szabadság nem az éves alap- vagy pótszabadság terhére jár, és a távollét időtartamára távolléti díj illeti meg a munkavállalót. A TGYÁS, vagyis a terhességi-gyermekágyi segély 2015-ig használt elnevezése a jelenlegi szabályozásban csecsemőgondozási díjként, azaz CSED-ként ismert.
A temetési szabadság jogi megnevezése
Ami a köznyelvben temetési szabadság néven vált ismertté, valójában, jogi értelemben nem is szabadság, hanem egyfajta távollét, pontosabban mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól. A Munka Törvénykönyvének hatályos rendelkezései nem ismerik a rendkívüli szabadság fogalmát.
A jogalkotók így nem véletlenül emelték ki a szabadság köréből a hozzátartozó halála miatt igényelt távollétet, mivel a szabadságra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak ebben az esetben. Ez a külön jogcím nem terheli az éves rendes szabadságot, és nem minősül fizetés nélküli szabadságnak.
Melyik jogszabály alapján jár a két munkanap?
A Munka Törvénykönyve 55. § (1) bekezdése rendelkezik azokról az esetekről, amikor a munkáltató köteles mentesíteni a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól. A teljesség igénye nélkül ilyen esetek lehetnek a betegség, a kötelező orvosi vizsgálat, a véradás vagy a bírósági eljárásban való részvétel.
Az f) pont kifejezetten a hozzátartozó halála miatti mentesülésről rendelkezik:
„55. § (1) A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól f) hozzátartozója halálakor két munkanapra.”
A munkáltatónak kötelessége biztosítani ezt a távollétet, ha a törvényben meghatározott hozzátartozó haláláról van szó. A munkáltató nem akadályozhatja meg annak igénybevételét, és a munkavállalót nem terhelheti azzal, hogy maga oldja meg a helyettesítését vagy előre fejezze be a munkáját.
Hány nap temetési szabadság jár?
A munkavállaló hozzátartozója halálakor két munkanapra mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól. A két nap az alapszabadságon és a pótszabadságon felül jár.
A két munkanapot nem kötelező egyben igénybe venni. A két nap két részletben is felhasználható, ha a távollétek időpontját a halálesettel és az ahhoz kapcsolódó ügyintézéssel indokolható módon lehet összekapcsolni.
Ha egy évben a munkavállaló több hozzátartozója is elhalálozik, minden egyes halálesetre tekintettel megilleti a két munkanap. A mentesülés független attól, hogy a munkavállaló teljes vagy részmunkaidőben dolgozik.
| Kérdés | Válasz |
|---|---|
| A távollét időtartama | Két munkanap |
| Az éves szabadságkeretet csökkenti? | Nem |
| Jár díjazás? | Igen, távolléti díj |
| Kötelező egyben kivenni? | Nem |
| Megváltható pénzben? | Nem |
| Részmunkaidőben is jár? | Igen |
Ki számít hozzátartozónak?
A Munka Törvénykönyvének záró rendelkezései határozzák meg, hogy ki számít hozzátartozónak. A felsorolásba többek között a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, valamint az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő tartozik.
- a házastárs;
- az élettárs;
- az egyeneságbeli rokon, például a gyermek, a szülő, a nagyszülő vagy az unoka;
- az örökbefogadott gyermek;
- a mostoha- és a nevelt gyermek;
- az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő;
- a testvér;
- az egyeneságbeli rokon házastársa, például a vő vagy a meny;
- a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, például az anyós, az após, a sógornő vagy a sógor;
- a testvér házastársa.
Temetési szabadság járhat például a házastárs, az élettárs, a szülő, a gyermek, a nagyszülő, az unoka, a testvér, valamint az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő halála esetén. Ugyanez vonatkozik az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek halálára is.
Mely hozzátartozók halála esetén nem jár?
Nem tartozik a törvény szerinti hozzátartozói körbe a nagynéni, a nagybácsi, az unokatestvér és a keresztszülő. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ő haláluk esetén a munkavállalónak a Munka Törvénykönyve alapján nem jár a két munkanapos temetési távollét.
Vállalati belső szabályzat, kollektív szerződés vagy munkáltatói döntés ugyanakkor biztosíthat ennél kedvezőbb lehetőséget. A munkavállalónak ezért érdemes a munkáltató belső szabályait is megismernie.
Mikor vehető ki a két munkanap?
A Munka Törvénykönyve nem tartalmaz általános, konkrét időbeli korlátozást a két munkanap felhasználására. A rendeltetésszerű joggyakorlás elve alapján a távollétet a halálesetet követő időszakban, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
Fontos megjegyezni, hogy nincs 60 napos korlátozás. A korábbi, 60 napos határidőre vonatkozó tájékoztatások mellett is irányadó, hogy ha a temetésre vagy az elhunyttal kapcsolatos ügyintézésre később kerül sor, a munkáltató nem tagadhatja meg automatikusan a távollétet.
A két nap felhasználható például a temetés napján, a temetéshez kapcsolódó ügyintézéskor vagy a hagyatéki eljárással összefüggő időpontban. A két nap két részletben is igényelhető időben távoli napok esetében, például egy nap a temetésre, egy nap pedig a hagyatéki tárgyalásra.
Igényelhető-e a temetési szabadság a haláleset napján?
Mivel a haláleset váratlan esemény, a szabadságokra vonatkozó, legalább 15 nappal korábbi bejelentési szabály ebben az esetben nem értelmezhető. A munkavállaló akár a haláleset napján is kérheti a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülést.
A rendkívüli távollétet ezért a munkáltatónak a körülményekhez igazodóan, rugalmasan kell kezelnie. A munkavállalónak lehetőség szerint haladéktalanul jeleznie kell a munkáltató felé a halálesetet és azt, hogy mely napokon kívánja igénybe venni a mentesülést.
Hogyan kell igényelni?
A temetési szabadság igénylésének módja a munkáltató felé benyújtott kérelem. A kérelemnek tartalmaznia kell a távollét időpontját, a távollét okát és az elhunyttal fennálló rokonsági fokot.
A munkáltató általában rendelkezik erre a célra rendszeresített formanyomtatvánnyal, amelyet a HR-osztálytól lehet kérni. Ha nincs külön formanyomtatvány, a munkavállaló írásban, például e-mailben vagy belső ügyintézési rendszeren keresztül is jelezheti az igényét.
A kérelem javasolt tartalma
- a munkavállaló neve;
- a munkáltató neve és adatai;
- a munkavégzés helye;
- a kérelem tárgya;
- a távollét kívánt időpontja;
- az elhunyttal fennálló rokonsági fok;
- a halálesetre vonatkozó rövid indokolás;
- a szükséges igazoló dokumentumok megjelölése vagy csatolása.
A kérelemben elegendő lehet a távollét időpontját, az okot és a rokonsági fokot feltüntetni. A munkáltató a konkrét belső szabályzata alapján további adatokat vagy igazolást is kérhet.
Milyen dokumentumot kérhet a munkáltató?
A temetési szabadság kiadásához - a GDPR szabályainak betartása mellett - a munkáltató kérheti a halotti anyakönyvi kivonat vagy a halottvizsgálati jegyzőkönyv bemutatását. A munkáltató csak a jogszerű ügyintézéshez szükséges adatokat kezelheti.
Vállalatonként eltérhet, hogy elegendő-e szóban vagy írásban jelezni a rendkívüli távollét igényét, illetve szükséges-e a halotti anyakönyvi kivonat másolatának leadása vagy bemutatása. Célszerű a munkáltatótól előzetesen megkérdezni, milyen igazolást kér az adott ügyben.
Milyen díjazás jár a temetési távollét idejére?
A munkavállalót a temetési távollét idejére távolléti díj illeti meg. Ez a díjazás azonos mértékű a szabadság idejére járó díjazással.
A két nap tehát nem fizetés nélküli szabadság, és nem számít bele az éves szabadságkeretbe. A munkavállaló a távollét időtartamára úgy kap díjazást, hogy közben nem kell munkát végeznie.
Megváltható-e pénzben a fel nem használt nap?
A temetési távollét fel nem használt napja nem váltható meg pénzben. A munkaviszony megszűnésekor az arányos szabadságot főszabály szerint meg kell váltani, de a temetési távollétre ez a szabály nem alkalmazható.
A fel nem használt nap pénzbeli megváltása ugyanis ellentétes lenne a jogintézmény céljával, amely idő biztosítása a munkavállaló számára a gyász, a temetés és az ehhez kapcsolódó ügyintézés idején.
Mi történik munkahelyváltás esetén?
Munkahelyváltás esetén joghézagot jelent, hogy a kilépő papírokon nem tüntetik fel az erre a célra kiadott, illetve fel nem használt napok számát. A Munka Törvénykönyve sem ad világos útmutatást arra, hogyan kell ilyenkor eljárni.
Mivel ez az eset nem túl gyakori, erre egyelőre nincs bevált gyakorlat. A munkaviszony megszűnésekor ezért különösen fontos lehet, hogy a munkavállaló és a munkáltató írásban rögzítse a már kiadott távollétet, illetve az ügyben tett nyilatkozatokat.
Kapcsolat a TGYÁS-szal és a CSED-del
A CSED a szülési szabadság idejére járó egészségbiztosítási ellátás, amelynek korábbi elnevezése TGYÁS, vagyis terhességi-gyermekágyi segély volt. A szülési szabadság és a hozzátartozó halála miatti munkavégzés alóli mentesülés két eltérő jogcím.
A szülési szabadság az anyát illeti meg, míg a temetési távollét a munkavállaló hozzátartozójának halálához kapcsolódik. A két jogcím feltételei, időtartama és díjazása eltérő, ezért a TGYÁS vagy CSED folyósítása önmagában nem változtatja meg a temetési távollétre vonatkozó szabályokat.
A szülési szabadság és a CSED alapjai
Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult, amelyet úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság nemcsak a vér szerinti anyának, hanem annak a munkavállalónak is jár, aki a gyermeket az anya egészségi állapota vagy halála miatt végrehajtható bírósági ítélet vagy végrehajtható gyámhatósági határozat alapján gondozza.
A szülési szabadság idejére a jogosultsági feltételek fennállása esetén csecsemőgondozási díjat, vagyis CSED-et kap a munkavállaló. A CSED korábbi elnevezése 2015-ig TGYÁS, azaz terhességi-gyermekágyi segély volt.
Eltérés a rendes szabadságtól
A munkavállalónak a rendes szabadságra vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. Mivel halál esetén váratlan eseményről van szó, ez a 15 munkanapos bejelentési szabály nem alkalmazható a temetési távollétre.
A rendes szabadság kiadására és megváltására vonatkozó szabályok szintén nem alkalmazhatók automatikusan. A temetési távollét külön jogcímen jár, fel nem használt napja nem váltható meg, és nem csökkenti az éves szabadságkeretet.
| Szempont | Rendes szabadság | Temetési távollét |
|---|---|---|
| Bejelentési határidő | Legalább 15 nappal korábban | A váratlan esemény miatt akár a haláleset napján is jelezhető |
| Az éves szabadságkeretet terheli? | Igen | Nem |
| Időtartam | A rendelkezésre álló szabadságnapoktól függ | Két munkanap |
| Díjazás | Távolléti díj | Távolléti díj |
| Fel nem használt nap megváltása | Bizonyos esetekben lehetséges | Nem lehetséges |
Gyakorlati tudnivalók munkavállalóknak
- Haladéktalanul jelezze a munkáltatónak a hozzátartozó halálát.
- Írásban adja meg a távollét kívánt időpontját.
- Nevezze meg az elhunyttal fennálló rokonsági fokot.
- Kérdezze meg a HR-osztálytól, szükséges-e formanyomtatvány.
- Ha kérik, mutassa be a halotti anyakönyvi kivonatot vagy a halottvizsgálati jegyzőkönyvet.
- Ha a két munkanapot nem egyben kívánja felhasználni, jelölje meg mindkét időpontot.
- Őrizze meg a kérelem és a munkáltatói visszaigazolás másolatát.
A munkavállalónak érdemes tájékozódnia arról, hogy pontosan milyen feltételekkel és mennyi időre veheti ki a távollétet, amelyről elsődlegesen a jogszabályokban és a munkáltató belső szabályzatában kell keresni a választ.
Gyakorlati tudnivalók munkáltatóknak
- a jogosult munkavállalót két munkanapra mentesíteni kell a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól;
- a távollét nem számítható be az éves alap- és pótszabadságba;
- a munkavállaló részére távolléti díjat kell elszámolni;
- a 15 napos előzetes bejelentési szabályt nem lehet mechanikusan alkalmazni;
- a munkáltató a szükséges igazolást a GDPR szabályainak betartásával kérheti;
- a két napot nem kötelező egyben kiadni;
- a fel nem használt nap nem váltható meg pénzben;
- a munkáltatónak figyelembe kell vennie a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét.
A temetési távollét célja, hogy a munkavállaló időt kapjon a gyász feldolgozására, a temetés megszervezésére, a búcsúztatáson való részvételre és az elhunyttal kapcsolatos szükséges ügyintézésre. A jogintézmény ezért nem az éves szabadságkeret technikai kiegészítése, hanem a hozzátartozó elvesztéséhez kapcsolódó külön munkajogi védelem.
