Hány hónapos korában fedezték fel az orvosok?

A megadott anyag nem tartalmaz olyan esetleírást, amelyből megállapítható lenne, hogy egy betegséget vagy elváltozást hány hónapos korban fedeztek fel. A szöveg egy nőgyógyászati vizsgálat során észlelt petefészek-elváltozásról, valamint az orvosok életkorával, szakmai alkalmasságával és a betegbiztonsággal kapcsolatos kutatásokról számol be.

A nőgyógyászati vizsgálaton az orvos közölte, hogy a petefészekben van egy elváltozás, ami neki nem tetszik, de nem tudja, hogy mi az. Ezután azt mondta, hogy a páciens menjen el újabb ultrahangra, mert ő nem tudja, mit látott.

Mi derült ki a nőgyógyászati vizsgálaton?

Egy budapesti magán(!) rendelőbe jelentkeztem nőgyógyászati rákszűrésre, komplett szűrővizsgálatra. Az idős orvos egyedül fogadott, asszisztens vagy bárki más nem volt jelen a vizsgálat alatt. Amikor befejezte a mintavételt, közölte, hogy uh-hoz nincs megfelelő ágyuk, ezért maradjak a székben, abban fogja csinálni a hüvelyi ultrahangot, majd hátra dönta székkel együtt.

Így is történt, de sajnos 40 percig vizsgált miközben a fejem lógott lefelé. Először nem találta a petefészkem, majd utána mikor meglett közölte, hogy van benne egy elváltozás, ami neki nem tetszik, de nem tudja, hogy mi az. Nézegette több, mint fél órát, aztán mondta hogy, na keljek föl, ezzel nem ment semmire.

Igen ám, de mikor felültem elvesztettem az eszméletem és leestem a földre. A recepciós hölgyek szedtek össze, akiket behívott az orvos, hogy segítsenek. Azt mondta, hogy csak nagy a meleg, nincs légkondi, ettől ő is szenved, biztos azért ájultam el. Ezután elkérte a 15 ezer ft-ot majd közölte, hogy menjek el újabb ultrahangra, mert ő nem tudja mit látott.

Mit lehet tudni az elváltozás felfedezésének időpontjáról?

A szöveg nem ad meg hónapban vagy életkorban meghatározott időpontot arra vonatkozóan, hogy mikor alakult ki az elváltozás, illetve mikor fedezték fel pontosan. Annyi állapítható meg, hogy az elváltozást a komplett nőgyógyászati szűrővizsgálat részeként végzett hüvelyi ultrahang során észlelték.

A leírás szerint az első vizsgálat nem adott egyértelmű diagnózist. Az orvos maga is azt közölte, hogy nem tudja, mit látott, ezért újabb ultrahangvizsgálatot javasolt.

Miért nem lehet hónapokban megadni az életkort?

A „hány hónapos korában” megfogalmazás általában csecsemő vagy gyermek életkorára utal, a rendelkezésre álló szövegben azonban felnőtt nő nőgyógyászati vizsgálata szerepel. A páciens életkora nincs feltüntetve, és a vizsgálat időpontjához kapcsolódó terhességi korra vagy gyermeki életkorra sincs adat.

A „Terhesség hétről hétre” kifejezés az anyag elején különálló oldal- vagy rovatmegjelölésként jelenik meg, de nem kapcsolódik az elváltozás felfedezésének időpontjához. Ezért ebből nem lehet következtetni arra, hogy a lelet hány hónapos terhességben vagy hány hónapos korban vált ismertté.

Az orvos életkora és a betegbiztonság kérdése

Az anyag további része az orvosok életkorával és szakmai képességeivel foglalkozik, nem pedig egy beteg vagy magzat életkorával. Az idősebb orvosok által kezelt betegek körében nagyobb a halandósági ráta, mert orvosi képességeik elavultak lehetnek - mondja egy kutatás.

A kutatók közel 750 ezer orvosi feljegyzést vizsgáltak meg, és arra jutottak, hogy a 60 évesnél idősebb orvosok betegei nagyobb arányban halnak meg, mint a 40 év alatti orvosok páciensei. Sokan úgy vélik, hogy az idősebb orvosok jobb ellátást nyújtanak a sokéves tapasztalatuk miatt, mint fiatalabb kollégáik.

A British Medical Journalban megjelent, és a Harvard Egyetem tudósai által végzett kutatás szerint azonban azok az orvosok, akik már újabb képzésekre jártak, biztonságosabb döntéseket hoznak. A tudósok a 30 napon belüli halandóság arányát vizsgáltak: a negyven alatti orvosok körében ez 10,8 % volt, a 40-49 éveseknél már 11,1%. A hatvan fölöttieknél az arány 12,1%.

A kutatásokban vizsgált orvoséletkorok

Egyelőre nem tudni, hogy mi lehet az összefüggés pontos oka, de a kutatást vezető Anupam Jena professzor elmondta, hogy bár az idősebb orvosok felbecsülhetetlen tudással és tapasztalattal rendelkeznek, orvosi szaktudásuk idővel lemarad egy kicsit a fiatalabbakétól, ezért fontos lenne a folyamatos képzés, kortól, tapasztalattól függetlenül - írja a Telegraph.

A Harvard Egyetem szakemberei szerint az idős páciensek túlélési esélyei valamivel jobbak, amennyiben orvosuk fiatalabb. Úgy tűnik tehát, hogy a közhiedelemmel ellentétben egy idős, tapasztalt, sokat látott doktor nem feltétlenül a legjobb választás.

Amennyiben a 65 évesnél idősebb pácienst egy korosabb doktor kezeli, valamivel nagyobb valószínűsége annak, hogy a páciens egy hónapon belül meghal, mintha fiatalabb orvos foglalkozott volna vele.

A tapasztalat és a folyamatos képzés szerepe

A kutatást vezető szakembereket nem lepte meg a felfedezés, mivel már több korábbi kutatás is igazolta, hogy az idős orvosok szakmai tudása sokszor elévült, és reakcióidejük, valamint helyzetfelismerő képességük is romlik az idő előrehaladtával.

Nincs értelme a korosodás feszegetésének az orvosi munkában - állítja a Népszavának Matkó Ida aneszteziológus. Az orvostársadalom elöregedése egyre többször vetheti fel azt a kérdést a betegekben: vajon a legjobb képességei birtokában van-e még a vele foglalkozó orvos?

Miközben például a pilóták legfeljebb 65 éves korig repülhetnek, addig a gyógyítóknál nincs felső korhatár. Magyarországon az orvosok maguk dönthetik el, meddig folytatják a munkát, a hazai műtőkben jócskán találni hetven év feletti doktorokat.

A magyar gyógyítóknak öt évente meg kell újítaniuk a licencvizsgájukat, ami elvileg garantálhatja a tudásuk naprakészségét.

Az idősödő orvosok alkalmasságának ellenőrzése

A betegek biztonsága érdekében egyes amerikai kórházak előírják a senior (idős) orvosoknak, hogy alkalmassági vizsgálaton vegyenek részt, mert ez a feltétele annak, hogy továbbra is egészségügyi dolgozók maradhassanak.

Az amerikai orvosok szövetsége pár hónapja ajánlást tett közzé, miszerint a kórházaknak szűrővizsgálatokkal kell ellenőrizniük, hogy az idősödő gyógyítók teljesítményét mennyire befolyásolják a korral járó „fogyatékosságaik”, azaz, elérkeztek-e már arra a pontra, amikor a gondolkodásbeli vagy a fizikai korlátok veszélyeztethetik a betegeik biztonságát.

Virtuálisan senki nem ért egyet azzal az ötlettel, hogy egy bizonyos korban kötelezővé váljon az orvosok számára a nyugdíjba vonulás, mint pl. a repülőgép pilóták esetében, akiknek 65 éves korban kötelező visszavonulni. Nagyon sok orvos és betegbiztonsági szakértő ért egyet azzal, hogy sok orvos kiváló ellátásra képes még az ún. „arany éveiben” is.

„Annak a kérdése, hogy hogyan és mikor kell monitorozni az idősebb orvosokat a betegek biztonsága érdekében, egy valódi probléma.” - mondja Dr. James W. Lomax, geriátriai pszichiáter.

Dr. Lomax tollából jelent meg 2009-ben egy cikk a „Geriátriai Pszichiátria Amerikai Szakfolyóirata”-ban arról, hogy az idősebb orvosok kognitív képességeinek a gyengülését hogyan kell ellenőrizni, megelőzni és korrigálni.

„A betegellátás közben széles körűen kell ellenőriznünk a biztonságot és azt, hogy hogyan tudjuk garantálni a biztonságos feltételeket. Célunk az ezzel kapcsolatos tudatosság növelése, országszerte az érdeklődés fokozása e téma iránt mind az orvostársadalomban, a kórházi közegben és az egészségügyi ellátórendszerben.” - magyarázza Dr. Lomax.

Hogyan halványul a kognitív funkcionálás?

Az orvosok éppúgy mint bárki más, az öregedéssel járó egészségi problémák egyre több és egye nagyobb kockázatának vannak kitéve. Időnként a problémák önmagukat igazolják: egy remegő kéz, amely veszélyt jelent egy műtét közben; egy makula degeneráció, amely lehetetlenné teszi a kórházi beteglap elolvasását; a kifejlett demencia (elbutulásszerű állapot), amely miatt már a házimunka elvégzése is kihívást jelent az érintett orvosnak.

Máskor a probléma sokkal enyhébb - a kognitív funkcionálás enyhe mértékű csökkenése az orvos azon képességét érintheti, hogy egy új beteg prezentálására megfelelően reagáljon vagy a diagnózis felállításakor a fontos tényezők eszébe jussanak.

A kognitív képességek a kor előrehaladtával fokozatosan csökkennek és a 70-es életéveikben járó felnőtteknek kétszer annyi időre van szükségük ugyanazon mentális feladatok elvégzéséhez, mint a 20-as életéveikben járó fiataloknak.

Az idős orvosok 3-11 %-ánál fejlődik ki demencia, amelynek könnyű nem felismerni a korai jeleit. A 2005. évi „Belgyógyászati Évkönyv”-ben kutatók beszámolnak egy olyan szisztémás felülvizsgálatról, amelynek során 62 tanulmány eredményeit tekintették át és megállapították, hogy ezeknek a vizsgálatoknak az 52 %-ánál már jelen volt az orvosok korhoz köthető „minőségének” a hanyatlása.

Kompetenciaértékelés és neuropszichológiai vizsgálatok

„Nagyon sok olyan orvost küldenek az állami egészségügyi és orvosi jólléti bizottságok elé kompetencia értékelés céljából, akik az 50-es éveik végén vagy a 60-as éveik elején járnak.” - mondja Dr. William Norcross, geriátriai szakember és a San Diegó-i Kalifornia Egyetem „Orvosi Értékelő és Klinikai Oktató Programjának” (PACE) az ügyvezető igazgatója.

A PACE egyike az Amerika-szerte felállított hat olyan központnak, ahova a potenciálisan meggyengült állapotú orvosokat értékelésre szokták küldeni.

„Egy másik ilyen központban, Denverben 267 orvos részvételével végeztek vizsgálatot, melynek során a szakértők megállapították, hogy ezeknek az orvosoknak a 24 %-ánál egyértelműen jelen van a „kognitív zavar” bizonyítéka, amely miatt további neuropszichológiai vizsgálatokon kellett részt venniük. Egy 68 orvosból álló kontrollcsoportban, akiket hasonló módon teszteltek, senkinél sem mutatkoztak kognitív problémák.” - olvasható az „Akadémai Orvoslás” (az Amerikai Orvosi Kollégiumok Szövetségének a szakfolyóirata) c. kiadványban megjelent 2009. évi publikációban.

„A kórházak kb. 5 %-a rendelkezik már helyben ún. „kor-alapú orvosi személyzet politikával.” - mondja Dr. Jonathan H. Burroughs, a New Hampshire-i „A Burroughs Egészséggondozó Konzultációs Hálózat” elnöke és vezérigazgatója.

Dr. Burroughs javaslata szerint évente szükséges a 70 évnél idősebb orvosok foglalkozás-egészségügyi felülvizsgálata. Ennek magában kell foglalnia egy számítógépes, a kognitív funkcionálást mérő neuropszichológiai tesztet, méghozzá olyat, amelyet a repülőgép pilóták és az Alzheimer-kórban szenvedő betegek értékeléséhez is használnak.

A munkaterhelés fokozatos csökkentése

Dr. Norman Dunitz ortopéd sebészként (Tulsa, Oklahoma) lassan, de biztosan felfedezte a saját korlátait, amelyeket az idősödés állított a biztonságos operáláshoz szükséges képességei elé.

Mivel lassanként a 70. életévéhez közeledett, vezető sebészként csökkenteni kezdte az általa végzett műtétek számát és inkább a kollégái által végzett operációknál kezdett többet asszisztálni.

A 70-es életévei vége felé Dr. Dunitz teljes mértékben feladta az ortopéd sebészi munkáját, mivel fizikailag már nem volt alkalmas rá. „A látásom és a koordinációs képességeim már nem voltak olyan jók, mint korábban. Még mindig elég jól éreztem magam, de rájöttem, hogy eljött a megállás ideje.” - mondja a doktor.

„A sebészet abban az értelemben kemény munka volt, hogy sokszor késő délutánig operáltunk. Így esténként már jóval fáradtabb voltam és néha az egész napos állást követően izomgörcseim voltak. Kétségkívül nem voltam fizikailag már képes arra, amire 10 évvel korábban még igen. Ez figyelmeztetés volt a számomra, hogy többet akarok elvégezni, mint amire már képes vagyok.”

Dr. Dunitz az orvosként munkában töltött utolsó évei alatt már csak kizárólag a saját irodájában fogadta a betegeket, akiknek az ortopéd problémáit gyógyszerrel, injekcióval és fizikai rehabilitációs beutaló felírásával illetve sebészeti műtétekre szóló javaslattal kezelte.

Idén vonult teljesen vissza a betegek kezelésétől, amikor elérte a 84. életévét.

A részmunkaidő és a módosított műszak szerepe

Dr. Dunitz példája ellenére - akinek a teste megüzente, hogy ideje visszavenni a terhelésből - az amerikai orvosok rendszerint a legutolsó emberek, akik észreveszik vagy elismerik, hogy az évek múlásával gyengülni kezdtek a képességeik és már nem alkalmasak a magas szintű betegellátásra.

Az idősödő amerikai orvospopuláció betegbiztonsági kérdéseket is felvet, mondják a geriátriai pszichiáter, a neuropszichológus és a foglalkozás egészségügyi orvosszakértők.

Ez idő alatt Dr. Burroughs és kollégái észrevették, hogy egy senior orvos, aki 65 éves korában csatlakozott a sürgősségi osztályhoz, a műszakjai vége felé már hibázni kezdett, így pl. nyilvánvaló kórjeleket nem vett észre a röntgenfelvételeken.

A több mint egy évtizedes együttműködés során az egyébként kitűnő orvos beleegyezett abba, hogy 12 óráról előbb 10 órára, majd végül 6 órára csökkentsék le a műszakjainak az időtartamát.

Karrierje végén ennek az orvosnak már csak nappali műszakban engedélyezték a munkavégzést. „Idén vonult nyugdíjba ez az orvos kolléga jó egészségi állapotban.” - mondja Dr. Burroughs.

„Ez egy boldog vég volt. Senkinek nem okozott kárt vagy sérülést, akkor ment nyugdíjba, amikor tervezte, ráadásul méltósággal és tisztelettel körülövezve vonult vissza, megszégyenítés és megalázás helyett.”

A nyugdíjba vonulás elhalasztása

Az orvoscsoportok és a kórházi képesítő bizottságok igen nagy valószínűséggel az idősödő orvosok kompetenciájával kapcsolatosan egyre gyakrabban néznek nehézségekkel szembe.

Az Amerikai Orvosi Szövetség 2010. évi adatai szerint minden ötödik, engedéllyel dolgozó amerikai orvos 65 évesnél idősebb.

Nagyon sok orvos közülük a gyógyítás szeretete miatt folytatja a praktizálást, de sajnos az is gyakori, hogy nem engedheti meg magának pénzügyileg, hogy nyugdíjba vonuljon.

Az orvosok 52 %-a mondta azt, hogy a 2007-2009. évi gazdasági recesszió miatt változtat a nyugdíjba vonulási tervén - állítja egy 522 amerikai orvost felmérő vizsgálat, amelyet 2011-ben végzett el egy orvosi fejvadász ügynökség.

Ezeknek az orvosoknak az 1/3-a tervezte azt, hogy részmunkaidőben tovább dolgozik és 26 %-uk akart a jelenlegi munkaütemben tovább dolgozni.

A működési engedély megújításának kérdése

Azon orvosok számára, akiknek a koruknál fogva át kell esniük az engedélyük megtartását biztosító procedúrán, az ún. re-certifikáló vizsgákon való elbukás bizonyosan egyfajta „vörös zászlót” jelent, de egyelőre az még nem tisztázott, hogy hogyan hat majd ez a betegek biztonságának a védelmére.

„Ez egy igazi kihívás. Figyelembe véve a működési engedély fenntartását meghosszabbító procedúra önkéntes természetét, a bíráló bizottságok nem a legjobb helyzetben vannak ahhoz, hogy lépjenek ezen a téren.

Ha azt látják, hogy valaki nem teljesítette a követelményeket, nem valószínű, hogy ott helyben az intézetben bármit is tudnak kezdeni velük.

Egy meggyengült egészségi állapotú orvos - függetlenül attól, hogy annak az idősödés, a kognitív képességek hanyatlása vagy valami más az oka - elbírálása ugyanis nagyban függ a lokális környezettől, amelynek szintén azonosítani kell a problémát és annak megfelelően kell interveniálnia.” - magyarázza Dr. Eric Holmboe, a Belgyógyászok Amerikai Bizottságának (ABIM) senior elnökhelyettese.

„Az amerikai kórházak több mint a fele nem igényli, hogy az orvosok az ilyen bizottságok előtt hosszabbítsák meg a működési engedélyüket, az orvosi személyzet kinevezési gyakorlata miatt.

Azok a kórházak pedig, ahol orvoshiány van, nagyobb valószínűséggel fognak csak „referenciával”, semmint orvosi bizottsági okmánnyal rendelkező orvost felvenni.”

A kognitív képességek szűrésére használt tesztek

Rendelkezésre áll néhány megfelelően validált teszt, amelyek segítségével a szakemberek az orvosok enyhe kognitív képességbeli romlását tudják felmérni.

A Harvard Egyetem kifejlesztette az ún. MicroCog nevű tesztjét, amelyet specifikusan a 65 éves és annál idősebb orvosok szűrésére tervezett.

A 30-90 perc időtartamú, számítógépes felmérő teszt 18-fajta kognitív feladatot tartalmaz, köztük a tárgy-párosítást, a megfeleltetéseket és a következő területeket felmérő történetekre való visszaemlékezést, amelynek révén pontokat lehet szerezni:

• Figyelem és mentális kontroll
• Kognitív funkcionálás
• Kognitív tudás
• Információ feldolgozás pontossága
• Információ feldolgozás sebessége
• Memória (emlékezet)
• Reakcióidő
• Térbeli műveletek végzése

Az orvosok életkorára vonatkozó adatok

A rendelkezésre álló táblázat az orvosok számát mutatja életkori csoportok és nem szerint 2001 és 2025 között.

2025-ben a 70 éves vagy annál idősebb férfi orvosok száma 2 441, a női orvosoké 2 648, az életkori csoport együttes létszáma pedig 5 089 volt.

A táblázat forrásaként a Belügyminisztérium szerepel.

A kérdésre adható pontos válasz

A megadott szöveg alapján nem határozható meg, hogy az orvosok hány hónapos korban fedezték fel az elváltozást. A leírás csak azt rögzíti, hogy egy felnőtt nőgyógyászati szűrővizsgálat során petefészek-elváltozást láttak, amelynek természetét az első vizsgálatot végző orvos nem tudta megállapítani.

tags: #amit #honapos #koraban #fedeztek #fel #az