A térítésmentes lombik kezelés feltételei Magyarországon

Magyarországon a társadalombiztosítás bizonyos feltételek teljesülése esetén finanszírozza az asszisztált reprodukciós kezeléseket, köztük a lombikbébi-eljárást és a szükséges gyógyszerek jelentős részét. A jogosultság szempontjából meghatározó a nő életkora, a meddőség orvosilag igazolt oka, a párkapcsolati és biztosítási helyzet, az előzetes kivizsgálás eredménye, valamint az, hogy hány támogatott kezelés történt korábban.

Az államilag támogatott lombikkezelésbe általában a nő 45. életévének betöltése előtt lehet belépni, és a támogatás korlátozott számú stimulációhoz kapcsolódik. A jelenlegi szabályozási változások szerint öt, petesejtleszívás céljából végzett stimuláció, valamint az azokból származó embriók beültetése közfinanszírozott lehet, miközben a korábbi, három hónapos kezelések közötti várakozási szünet megszűnt.

Mit jelent a térítésmentes lombikprogram?

A mesterséges megtermékenyítés a meddőség kezelését szolgáló eljárások összefoglaló neve. Alkalmazása során közösülés nélkül, külső segítséggel valósul meg a petesejt megtermékenyítése, így olyan pároknak is megadathat a gyermekáldás, akik természetes úton nem tudnak gyereket nemzeni.

Az in vitro fertilizáció szervezeten kívül történő megtermékenyítést jelent (az in vitro szó szerinti jelentése „üvegben”). Rövidítése IVF, és köznyelvben lombik programként, lombikbébi-eljárásként ismert.

A lombikbébi eljárás lényege az, hogy a fogantatáshoz szükséges ivarsejtek találkozása a méhen kívül történik, majd a megtermékenyült és osztódásnak induló embriót visszaültetjük a méhüregbe.

Magyarországon a kezelés ingyenes: egészen pontosan inszeminációból hat alkalmat, míg a lombikbébi-eljárásból öt alkalmat áll a társadalombiztosító (egy gyermek születését követően pedig további négyet). Emellett a kezeléshez szükséges gyógyszerek is ingyenesen hozzáférhetőek.

A korábbiakkal ellentétben már nem 5 embrió beültetésével végződő beavatkozás érhető el ingyenesen, hanem 5, petesejt leszívásának céljából végzett stimuláció, és az abból származó összes embrió beültetése ingyenes.

Az embriók tárolása és beültetése közfinanszírozott, azaz ingyenes lett. Korábban az embriók tárolásáért évente tárolási díjat kellett fizetniük a pácienseknek.

A térítésmentes lombik legfontosabb jogosultsági feltételei

Életkori feltétel

Az állami támogatás azonban csak akkor vehető igénybe, ha a kezelés még a nő 45. életéve betöltése előtt megkezdődik.

Magyarországon az államilag támogatott lombik programba való belépés felső korhatára jellemzően a nő 45. életéve, de a pontos szabályozás némileg változhat.

Az állam legfeljebb 6 alkalommal támogatja az ovulációt segítő kezeléseket, és öt alkalommal a hormonális stimulációval járó beavatkozásokat. Ezekre csak addig van lehetőség, amíg a nő be nem tölti a 45. életévét.

A társadalombiztosítás jelenleg 45 éves korig állja az asszisztált reprodukciós kezeléseket.

Orvosilag igazolt meddőség

Meddőségről beszélünk, ha 12 hónap - 35 év felett 6 hónap - próbálkozás után nem sikerül a terhesség.

Legalább egy évnyi sikertelen próbálkozás után - rendszeres, védekezés nélküli házasélet mellett - mondható ki a meddőség gyanúja, és kezdődhet meg a kivizsgálás.

A kezelés elengedhetetlen feltétele, hogy valamilyen orvosilag igazolt meddőségi ok álljon a háttérben.

A vizsgálatok alapján az orvos dönt a kezelésről - általában először gyógyszeres kezeléssel próbálkoznak, és ha ez sikertelen, akkor javasolják a mesterséges megtermékenyítést.

Párkapcsolati és jogi feltételek

Az államilag támogatott kezelések alapvető feltétele, hogy házasságban éljetek.

Bizonyos esetekben, például ha a nő egyedülálló, és a spermiumot donortól kapja, szintén van lehetőség a kezelésre, de ez más jogi keretek között zajlik.

Az élettársi kapcsolatban élők számára a 2020-as szabályozás változásai szigorúbbá tették a helyzetet az állami finanszírozás szempontjából, ők jellemzően magánúton vehetik igénybe a szolgáltatást.

A 2020-as államosítás jelentős változásokat hozott a meddőségi ellátásban, központosítva a rendszert és ingyenessé téve az államilag támogatott kezeléseket.

Az élettársi kapcsolatban élők számára a hozzáférés szigorúbb lett, jellemzően a magánszektoron keresztül tudnak lombik programban részt venni, amennyiben nem felelnek meg a házassági kritériumnak.

Biztosítási jogviszony

Akik 45 év felettiek, már túl vannak az öt támogatott beavatkozáson, vagy nincs társadalombiztosításuk, azok számára nem jár ingyenes kezelés.

Ők továbbra is részt vehetnek a programban, akár itthon, akár külföldön, de teljes árat kell fizetniük.

A 45 év feletti nők, azok, akiknek nincs magyar TB-je, vagy akik öt beültetésen vannak túl, csak az ingyenességtől esnek el, vagyis továbbra is lehetőségük van fizetős ellátásra az államilag átvett klinikákon, ha a leleteik megfelelőek.

Milyen kezeléseket finanszíroznak?

Magyarországon a kezelés ingyenes: egészen pontosan inszeminációból hat alkalmat, míg a lombikbébi-eljárásból öt alkalmat áll a társadalombiztosító (egy gyermek születését követően pedig további négyet).

A korábbiakkal ellentétben már nem 5 embrió beültetésével végződő beavatkozás érhető el ingyenesen, hanem 5, petesejt leszívásának céljából végzett stimuláció, és az abból származó összes embrió beültetése ingyenes.

Ezentúl amíg lehetőség van letétbe helyezett embrió felhasználására, addig nem indítható újabb stimuláció.

Orvosszakmai szempontból ugyanis nincs különbség a fagyasztott és a friss ciklusból létrejött embriók esélyeit tekintve.

Hol végezhető közfinanszírozott lombikkezelés?

Fontos változás volt, hogy 2022 nyarától csak az állami meddőségi klinikákon kezelhetők az erre jogosult nők.

Meddőségi kivizsgálásokra továbbra is van lehetőség magánintézményekben, de ezeken a helyeken már nem végeznek meddőségi beavatkozásokat.

2022 óta kizárólag állami klinikákon végezhetők el a lombikkezelések Magyarországon, jellemzően Budapesten vagy a megyeszékhelyeken.

Ezek a helyek jogosultak közfinanszírozott beavatkozásokra:

• Debreceni Egyetem Klinikai Központ
• Dunamenti REK Kft.
• Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ
• Semmelweis Egyetem
• Szegedi Tudományegyetem

Magyarországon vannak állami tulajdonban lévő, és magánkézben lévő meddőségi központok is.

Az állami intézményekben az államilag támogatott ciklusok vehetők igénybe, míg a magánklinikák rugalmasabbak lehetnek a várólisták tekintetében és szélesebb körű kiegészítő szolgáltatásokat is nyújthatnak, viszont teljes mértékben fizetősek.

A támogatott kezelés előtti kivizsgálás

Asszisztált reprodukciót megelőzően a nő és a férfi célzott kivizsgálása is szükséges.

Mielőtt a lombik program elkezdődhetne, alapos kivizsgáláson kell átesnie mindkét partnernek.

Ezek a vizsgálatok segítenek felderíteni a meddőség okát, és kizárni minden olyan tényezőt, ami akadályozhatná a sikeres kezelést vagy veszélyeztetné a leendő anya vagy baba egészségét.

Női vizsgálatok

• Hormonális profil: Vérvizsgálatokkal mérik a petefészek működését (FSH, LH, AMH, Prolaktin, pajzsmirigy hormonok stb.).
• Ultrahang vizsgálatok: A méh és petefészkek állapotát ellenőrzik, kizárva az anatómiai rendellenességeket, cisztákat.
• Átjárhatósági vizsgálat (HSG vagy HyCoSy): A petevezetékek átjárhatóságát ellenőrzik.
• Méhtükrözés (hiszteroszkópia): Szükség esetén a méhüreg esetleges elváltozásainak felderítésére szolgál.
• Genetikai vizsgálatok: Bizonyos esetekben kromoszóma-rendellenességek kizárására.
• Fertőzés szűrések: Chlamydia, CMV, Toxoplasma és egyéb kórokozók kizárására.
• Általános egészségügyi állapot felmérése: Vérkép, vizeletvizsgálat, nőgyógyászati rákszűrés.

A nőknek többféle vizsgálaton kell átesniük: nőgyógyászati szűrések (citológia, váladékvizsgálat), mellvizsgálat (ultrahang vagy mammográfia az életkortól függően), hüvelyi ultrahang, hormonprofil, petevezeték- és méhátjárhatóság (HSG vagy HyCoSy), HIV, szifilisz, gonorrhoea szűrés, EKG és laborvizsgálatok.

Férfi vizsgálatok

• Spermiogram: A sperma minőségét, mennyiségét és a spermiumok mozgását elemzik.
• Hormonális vizsgálatok: Szükség esetén a tesztoszteron és más hormonok szintjének ellenőrzése.
• Genetikai vizsgálatok: Bizonyos esetekben kromoszóma-rendellenességek vagy genetikai eltérések kizárására.
• Fertőzés szűrések: Kórokozók kizárására.

Férfiaknál az ondó laboratórumi vizsgálata, kóros spermakép esetén hormonvizsgálatok és genetikai vizsgálatok is szükségesek.

A férfi partnernél spermatogramra van szükség, és ha kell, hormon- és genetikai vizsgálatokra is sor kerül.

A fertőző betegségek szűrése mindkét félnél kötelező.

Mindez együtt minimum nyolc hónapot vesz igénybe, és csak utána kezdődhet a lombikfolyamat tényleges része - a petesejt megtermékenyítése és beültetése.

A lombikprogram menete

A lombik program egy összetett, több lépésből álló orvosi eljárás, amelynek során a megtermékenyítés a testen kívül, laboratóriumi körülmények között történik.

1. Hormonális stimuláció

Első lépésként a lehető legkisebb mértékű hormonális stimulációval a petefészkeket több tüsző növelésére serkentjük.

IVF esetén a nő hormontartalmú készítményeket (injekciókat, tablettákat) kap, melyek hatására a szokásos havi egy petesejt helyett a petefészek több, megtermékenyítésre alkalmat petesejtet termel.

A kezelőorvos mindenkinek egyénileg tervezett stimulációs protokollt állít össze.

IVF esetén optimális esetben 10-15 petesejt nyerését szeretnénk elérni.

Több petesejt esetén nő az úgynevezett túlstimuláció rizikója, míg kevesebb petesejt esetén kevesebb embrió jön létre, kevésbé lehet a transzferhez az optimális embriót kiválasztani, illetve csökken az embrió fagyasztás lehetősége.

A stimulációhoz a gyógyszerek típusát, dózisát, illetve a stimulációs protokollt igyekszünk egyénre szabni.

Ehhez az életkort, hormon tesztek eredményeit, az UH vizsgálat eredményét, a testsúlyt, illetve a korábban elvégzett kezelések eredményeit vesszük figyelembe.

A stimuláció indulhat a ciklus elején (2-3. napon), vagy gyógyszeres felkészítést követően (fogamzásgátló tabletta, ösztradiol tabletta, GnRH analóg injekció).

A stimuláció során egyfelől stimuláló hatású gyógyszereket (majdnem mindig injekciót, vagy esetleg tabletta és injekció kombinációját) használjuk.

Az injekciók bőr alá kerülnek beadásra, amit egy rövid bemutató után a páciens maga el tudja végezni.

A stimuláció során olyan készítményeket is használunk, amelyek megakadályozzák az idő előtti tüszőrepedést.

A stimulációra adott választ pár naponta UH és szükség szerint vérvétel, hormon meghatározás segítségével monitorizáljuk.

Megfelelő tüszőméret elérésekor egy utolsó injekcióval indítjuk el az ovuláció folyamatát és 35-36 órával később elvégezzük a petesejtleszívást.

Ritka esetekben a stimuláció elindítható a ciklus bármelyik fázisában vagy akár kétszer is lehet stimulálni egy-egy ciklusban.

Ezekben az esetekben azonban a létrehozott embriók mélyhűtésre kerülnek és csak egy későbbi ciklusban kerülnek beültetésre.

2. Petesejtleszívás

Ezután következik a petesejt-leszívás, ami egy hüvelyi ultrahang-fejhez erősített hosszú tűvel történik, a hüvelyen keresztül.

Optimális érettségi állapot esetén - rövid altatásban - egy vékony tűvel, ultrahang-vezérlés mellett, hüvelyen keresztül leszívjuk a petesejteket tartalmazó tüszőtartalmat.

Altatásban vagy anélkül is végezhető és egy kisebb műtétnek felel meg, kb. negyedóráig tart, és utána haza is lehet menni.

In vitro fertilizációs (IVF) eljárás esetén rövid (10-15 perc), általában altatásban végzett műtét (follikulus aspiráció, punkció) során nyerik a petesejteket.

3. A petesejtek vizsgálata

Ezután a tüszőfolyadékban a petesejteket sztereomikroszkóp segítségével, magasan képzett embriológusok megkeresik és értékelik.

Ezek között találunk érett, ún. metafázis II (MII) és éretlen petesejteket is, melyek az osztódásukat még nem fejezték be.

A petesejtek érettségi állapotáról a petesejteket körülvevő ún. granulóza sejtek által alkotott felhőszerű szerkezet (cumulus-oophorus komplex) jellege ad közelítő információt.

Az IVF ciklusok során nyert petesejtek 20-30 %-a éretlen, ezek cumulus komplexe kevésbé kiterjedt.

Előfordulásuk a hormonális kezelés következtében meginduló multiplex tüszőéréssel magyarázható.

Az éretlen petesejtek egy része spontán eljut az érett állapotba, más esetekben laboratóriumi körülmények között lehet érlelésüket elősegíteni (IVM, in vitro maturáció).

A petesejtek érettségi állapota jelentősen befolyásolja az IVF eljárás eredményességét.

Éretlen petesejtek esetén az embrionális fejlődés és a teherbeesés esélyei lényegesen rosszabbak.

4. Spermium-mintavétel és -előkészítés

Ugyanezen a napon történik a férj vagy partner spermium mintájának leadása.

Ezt laboratóriumban előkészítik, a legéletképesebb spermiumokat kiválasztva.

A megtermékenyítés a punkciót követően 3-4 órával történik, amihez a spermiumokat megfelelően előkészítjük.

5. Megtermékenyítés hagyományos IVF-fel

Hagyományos in vitro fertilizáció esetén az előkészített, megfelelő koncentrációban higított spermiumokat (100.000-150.000 spermium/petesejt) a petesejteket tartalmazó tápoldatba cseppentik.

A laboratóriumban a petesejteket megtermékenyítik.

Ez hasonlít a természetben is lejátszódó folyamathoz: speciális tápoldatban egymás közelébe helyezik a petesejteket és a spermiumokat.

A megtermékenyülés lépései IVF esetén megegyeznek az éllettani körülmények között a petevezetőben lejátszódó folyamat lépéseivel.

A spermiumok átjutnak a granulóza sejtek által alkotott felhőszerű képleten.

Ezután a kapcsolódnak a petesejt külső burkához (zona pellucida).

A zona pellucidán való átjutáshoz szükség van a spermiumok fejében található enzimekre és a spermium intenzív mozgására.

A bejutott spermium aktiválja a petesejtet, ami elindítja a megtermékenyülés következő lépéseit, másrészt olyan változást idéz elő a petesejt külső burkában, hogy másik spermium már ne tudjon azon átjutni.

6. ICSI-megtermékenyítés

Az ICSI (Intracitoplazmatikus Spermium Injektálás) az IVF (lombikbébi) kezelés egyik válfaja.

Amennyiben a meddőség oka a gyenge minőségű spermakép, akkor arra van szükség, hogy a spermiumokat mikromanipulációs eljárással mesterségesen juttassuk a petesejtbe.

Ennek során a petesejtet egy rendkívül finom eszközzel rögzítjük, majd a megfelelő helyen egy nagyon finom és vékony tűvel direkt injektáljuk a spermiumot a petesejt belsejébe.

Gyenge spermaparaméterek (alacsony koncentráció, nem megfelelő mozgékonyság stb.) és egyéb, a megtermékenyülést gátló tényezők esetén, a spermiumot a petesejt citoplazmájába injektálják ún. mikromanipulátor segítségével.

A biológus normális szerkezetű, mozgó spermiumot választ ki az injektáláshoz.

7. Embriótenyésztés

A megtermékenyült petesejtek, vagyis az embriók, ezután 2-5 napig tápoldatban, mesterséges körülmények között fejlődnek.

A fejlődés különböző stádiumaiban levő embriók eltérő fiziológiás körülményeket igényelnek a megfelelő fejlődésükhöz.

Ezt a laborban az adott fejlődési állapotnak megfelelő összetételű táptalajok alkalmazásával tudják biztosítani.

A petesejtek és embriók tenyésztése inkubátorokban történik.

Az inkubátor biztosítja a fejlődéshez szükséges optimális hőmérsékletet (37 °C) és gázösszetételt.

A petesejtek megtermékenyítése néhány órával a punkció után történik.

A megtermékenyítés eredményességét másnap reggel (16-18 órával a megtermékenyítés után), mikroszkóp segítségével ellenőrzik.

A megtermékenyült petesejteket elkülönítik a meg nem termékenyült és kórosan megtermékenyült (pl. triploid) petesejtektől.

A megtermékenyülés főleg éretlen petesejteknél időben elhúzódhat, így az első ellenőrzés eredménye még nem a végleges állapotot tükrözi.

Az embriókat a legtöbb IVF laborban ún. mikrocseppekben (20-50 µL-es táptalaj cseppek paraffin olajjal fedve) tenyésztik.

Általában több embriót tenyésztenek egy mikrocseppben, mert a szakirodalmi adatok azt mutatják, hogy a csoportos tenyésztés kedvező hatással van az embriók fejlődésére.

Az embriók fejlődését 24 vagy 48 óránként ellenőrzik és lekésőbb a petesejt leszívás után 5. vagy 6. napon választják ki a beültetésre kerülő embriót vagy embriókat.

8. Embriótranszfer

A megtermékenyült és szabályosan osztódó embriók visszahelyezése (embriótranszfer) a petesejt leszívástól számított 48-72, esetleg 120 órával történik.

A megtermékenyített petesejt méhbe való beültetése kb. 1-2 perces, minimális kellemetlenséggel járó eljárás, katéter segítségével történik.

Az embriókat először speciális - a piacon elérhető legkorszerűbb embrió megtapadást elősegítő tápoldatban tároljuk, majd egy vékony katéter segítségével ultrahang vezérelt módon juttatjuk a méh üregébe.

Ezt a beavatkozást - mivel fájdalommal nem jár - altatás nélkül végezzük.

Az embriókat a legtöbb esetben vékony műanyag katéterrel juttatják a méhüregbe.

Ez általában néhány perces, fájdalommentes beavatkozás.

9. Beültetés utáni ellenőrzés

Az embriótranszfer után körülbelül két héttel lehet vérvétellel vagy vizeletteszttel ellenőrizni, hogy beültetés sikeres volt-e.

Hány embrió ültethető be támogatott kezelésben?

A visszaültetési eljárás során törekszünk arra, hogy a többes terhesség esélyét visszaszorítsuk.

Ennek elérésére megpróbáljuk megtalálni azt az optimálisan minimális embriószámot, ami már elégséges lehet a terhesség bekövetkeztéhez, de nem okoz kockázatos 3-4-es ikerterhességet.

A magas kockázattal járó ikerszülések arányának visszaszorítása érdekében felülvizsgálatra került az egyidejűleg beültethető embriók számának kérdése.

Eszerint 36 éves kor alatt első embrió beültetés során 5-7 napos embrió esetén egy, egyéb esetben legfeljebb kettő embrió, 36 éves kor felett pedig legfeljebb kettő embrió ültethető be egyidejűleg.

Az intézkedésnek köszönhetően az ikerterhességek eddigi túl magas aránya a felére csökkent, ezáltal csökken a koraszülés előfordulása, a szövődményes terhességek aránya, és csökken a császármetszések száma is.

A beültetésre kerülő embriók számát a páciens életkorának, anamnézisének, az adott ciklus paramétereinek, az embriók fejlődési stádiumának és minőségének figyelembe vételével kell meghatározni.

A cél lehetőség szerint egyes terhesség elősegítése.

Embriófagyasztás és fagyasztott embriótranszfer

A megtermékenyítést követő napokon embriológusaink mikroszkóp alatt ellenőrzik a sejtosztódás folyamatát, így lehetőségük van a legjobb osztódási tulajdonságot mutató embriók kiválasztására, és ezek közül a vissza nem ültetett - számfeletti - embriók lefagyasztására.

Az IVF beavatkozások jelentős részénél több embrió indul fejlődésnek, mint amennyit beültetnek.

A beültetésre nem kerülő, jó minőségű embriók mélyhűtése lehetővé teszi, hogy azokat későbbi időpontban ültessék be.

Így nincs szükség újabb IVF kezelésre.

A fagyasztott embrió transzfer a korábbi ciklusban vagy ciklusokban lefagyasztott embriókat felengedik, majd beültetik a méh üregébe.

Az embriókat általában 5-6 napos állapotban fagyasztják le és így (-196 fokon) károsodás nélkül lehet őket tárolni, jelenlegi ismereteink szerint gyakorlatilag korlátlan ideig.

Régebben ún. lassú fagyasztási technikát alkalmaztak az embriók mélyhűtésére.

Az utóbbi 15 évben egy új módszer, az ún. vitrifikáció átvette a fagyasztás helyét.

Ennek az a lényege, hogy az 1-2 µL-es mintát közvetlenül cseppfolyós nitrogénbe (-196 °C) merítik.

Vitrifikációs technika alkalmazásával a mélyhűtött embriók több mint 90 %-a túléli a mélyhűtést és felengedést (szemben a korábban használ ún. lassú fagyasztással, ahol ez 50-60% körül volt).

A vitrifikált-felengedett embriók beültetésével (FET) a friss IVF ciklusokhoz hasonló vagy még jobb terhességi eredményeket lehet elérni.

Továbbá ezentúl amíg lehetőség van letétbe helyezett embrió felhasználására, addig nem indítható újabb stimuláció.

Blasztociszta-tenyésztés és támogatott embriótranszfer

Az embriók blasztociszta tenyésztésének finanszírozási ösztönzésével nő a sikeres várandósság esélye, hiszen az 5, 6 vagy 7 napos embriók beültetésével magasabb a beágyazódás és a klinikai terhesség esélye, kevesebb a sikertelen beültetés, lerövidül a sikeres gyermekáldáshoz szükséges idő.

Korábban az embrió transzfereket kizárólag a megtermékenyítést követő második vagy harmadik napon végezték.

Az 1990-es évek végén sikerült megfelelő táptalajt fejleszteni a nyolcsejtes stádiumot követő embrionális fejlődés támogatására.

Az ötödik napon, hólyagcsíra (blasztociszta) stádiumban végzett beültetés megfelelő feltételek mellett nagyobb esélyt jelenthet a teherbeesésre.

Az ötödik napi beültetésre általánosan akkor van jó esély, ha a harmadik napon legalább három jó szerkezetű 6-8 sejtes embriót lehet megfigyelni.

Sajnos ebben az esetben sincs rá garancia, hogy ötödik napra biztosan lesz blasztociszta stádiumú embrió.

Kevesebb jó szerkezetű embrióval is meg lehet próbálni a blasztociszta transzfert, de az esélyek ilyenkor rosszabbak.

Előfordulhat, hogy egy páciens embriói kevésbé tudnak alkalmazkodni az in vitro tenyésztés körülményeihez.

Ilyenkor mindenképpen érdemesebb korábbi időpontban (második vagy harmadik napon) elvégezni az embrió transzfert, mert a hosszabb tenyésztési idő kedvezőtlen az embrióknak.

ICSI és egyéb kiegészítő eljárások

Mikor alkalmazható az ICSI?

ICSI (lombikbébi) eljárás alkalmazásra abban az esetben kerül sor ha nagyon alacsony a spermiumszám, ha a mozgó spermiumok számaránya 20%-nál kevesebb, ha nagyszámú abnormális spermium (több mint 95% kóros) van, ha gyenge a célirányosan (progresszív) mozgó spermiumok aránya, ha az előző IVF kezelések során gyenge (20%-nál kevesebb) vagy elégtelen volt a spermaanyag spontán petesejt megtermékenyítő képessége, ismert endometriozis betegség esetén, előzetesen többszöri sikertelen IVF kezelés után.

Az ICSI, vagyis az intracitoplazmatikus spermiuminjekció rendkívüli előnye az, hogy amennyiben az ejakulátum nem tartalmaz spermát (azoospermia), az ICSI akkor is végrehajtható a heréből illetve a mellékheréből - műtéti úton - vett, a szövetből kinyert spermium segítségével.

Előfordulhat, hogy a mintában nincs mozgó vagy normális szerkezetű spermium.

Ez önmagában nem zárja ki a megtermékenyítés lehetőségét.

ICSI műtéti úton nyert spermiumokkal

Ha az ejakulátumban egyáltalán nincs spermium, akkor azoospermiáról beszélünk.

Ha az ismételt vizsgálat eredménye is azoospermiát igazol, akkor andrológus bevonásával sebészi úton meg lehet próbálni spermiumokat nyerni a mellékheréből (MESA) vagy a heréből (TESE).

Sebészi úton nyert spermiumok esetén ICSI alkalmazásával lehet a petesejteket megtermékenyíteni.

Azooospermia bizonyos formáinál (komplett érési gátlás) a sebészi úton nyert mintában sem lehet spermiumot találni.

PICSI

A fiziológiás ICSI eljárás az ICSI továbbfejlesztett formája.

Az eljárás során a spermiumok először egy speciális petricsészébe kerülnek, melyben hialuronsav van, az a kémiai anyag, amely a petesejt burkán is megtalálható, így az életképes spermiumok kötődni képesek hozzá.

Így történik meg az optimális, legegészségesebb spermiumok kiválasztása, melyeket az ICSI módszerrel alkalmaznak a megtermékenyítéshez.

A szakirodalmi adatok nem igazolták a hatékonyságát a megtermékenyülés és teherbeesés esélyének növelésében.

Nem bizonyított a hatékonysága a károsodott DNS állománnyal (DNS fragmentáció) rendelkező spermiumok szűrésében.

MACS

A MACS (magnetic-activated cell sorting, magyarul: mágnesesen aktivált sejtválogatás) a spermiumválogatás fejlett módszere, amely eltávolítja a hibás, töredezett DNS-t tartalmazó spermiumokat.

A MACS-módszer a sérült spermiumokat mágnesesen megjelöli, és a mágneses mezőnek köszönhetően rögzíti is őket.

A megmaradt egészséges spermiumok, amelyek átjutnak a módszerrel, használhatók inszemináció, IVF, ICSI eljárás során is.

AHA vagy asszisztált hatching

Asszisztált hatching eljárással az embrió beágyazódása, így az IVF-ET kezelés sikeressége növelhető.

Az AHA (asszisztált hatching) során az embriót körülvevő zóna pellucidán kis nyílást ejtünk, így az embrió méhbe ültetésekor az embrió könnyebben szabadul ki a burokból és tapad meg a méh nyálkahártyáján.

Az embriókat körülvevő burok, a zona pellucida eredetileg fontos szerepet játszik a petesejt megtermékenyülésében, ugyanis a petesejtet körülvevő sok spermium közül csak egyetlen áthatolását engedi.

Ezen kívül védi a petesejteket mind mechanikai, mind immunológiai behatásoktól, miközben azok a petevezetőben vándorolnak.

Viszont az embrióknak ki kell tudniuk kelni ebből a burokból, hogy megtapadjanak a méh nyálkahártyáján.

A folyamat neve hatching, általában a megtermékenyítést követő ötödik napon történik meg.

Ahogyan az embrió növekszik, szétfeszíti ezt a burkot.

Ha nem képes rá és nem tud kibújni, akkor megtapadni sem képes, így elpusztul.

Ezt kezeli az AHA, az asszisztált hatching, amit mechanikus, kémiai vagy lézeres módszerrel végzünk.

AHA eljárást alkalmazunk ha az anya elmúlt 35 éves, ha előzetesen az IVF eljárás kétszer sikertelen volt, ha mikroszkóppal észlelve vastag a zona pellucida.

Az embrió körüli zona pellucida réteget mesterségesen (mechanikusan vagy lézerrel) megnyitják, így elősegítve az embrió jobb fejlődését.

35 éves kor felett, két sikertelen IVF ciklus után alkalmazzák az AHA kezelést.

Az utóbbi években megkérdőjeleződött az AH hatékonysága, mert egyre több tanulmány nem találta igazoltnak, hogy a kezelések kimenetelét érdemben javítaná.

Milyen esetekben javasolható a lombik?

Több sikertelen inszemináció, hormonprobléma, komolyabb szervi eltérés, előrehaladott anyai életkor, gyenge minőségű spermakép, ismeretlen eredetű meddőség esetén ajánlott.

• ha mind két oldalon átjárhatatlan a petevezető
• ha előrehaladott endometriosis által károsodott a petevezető funkció
• ha jelentős hormonális problémák állnak fenn
• ha alacsony a spermiumszám
• ha anya életkora előrehaladott
• ha előzetes inszeminációk többször sikertelenül végződtek

Az eljárás segíthet ha a meddőség oka nőnél PCOS, endometriózis, szervi eltérés (pl. kétoldali elzáródott petevezeték), előrehaladott életkor, férfinál gyenge minőségű spermakép, illetve ha a pár meddőségének oka megmagyarázhatatlan.

A lombikbébi program azoknak jelenthet segítséget, akiknél nagyon kicsi az esély a természetes úton történő megtermékenyülésre - például, ha mindkét petevezető zárt vagy hiányzik, esetleg a spermiumok száma túl alacsony.

Emellett bizonyos nőgyógyászati problémák esetén is szükség lehet rá.

Inszemináció a lombik előtt

Az ovuláció indukció a petefészkekben található petesejtek növekedésének és érésének hormonális támogatása, melyet természetes megtermékenyülés követ.

Ez tehát nem mesterséges megtermékenyítés, de fontos megemlíteni, hiszen sok nőnek ez a módszer hozza meg a várt sikert.

Méhszáj eredetű meddőség, vagy enyhe és középsúlyos endometriózis esetén javasolt az inszemináció, vagyis a méhen belüli mesterséges megtermékenyítés, más néven mesterséges spermafelhelyezés.

Az inszeminációt a petesejt kilökődése (tüszőrepedés) ideje körül kell elvégezni, ehhez fontos a peteérés követése, vagy a sikeresség növeléséhez akár az ovuláció indukció is alkalmazható.

A kezelés napján a férfi spermamintát ad, ezt a laboratórium feldolgozza, majd az orvos egy katéter segítségével bejuttatja a feldolgozott mintát a méhüregbe.

Sikertelen beavatkozás esetén sincs szükség várakozásra a következő próbálkozásig, mindössze az a feltétele, hogy a petefészek és a méh megfelelő állapotban legyen.

Az egyik ilyen az inszemináció (IUI), mely során a koncentrált spermium mintát közvetlenül a méhbe juttatják, időzítve a peteéréssel.

Ez akkor lehet hatékony, ha a férfi enyhe spermiogram-eltéréssel küzd, vagy ismeretlen okú meddőségről van szó, és a petevezetékek átjárhatóak.

Mikor nem javasolható a lombikkezelés?

Bár a lombik program sokaknak nyújt reményt, vannak esetek, amikor nem alkalmazható, vagy nem javasolt egészségügyi okokból.

Súlyos, kezeletlen krónikus betegségek, amelyek veszélyeztetnék a terhesség alatt az anya vagy a magzat életét (pl. súlyos szívbetegség, nem kontrollált cukorbetegség, daganatos megbetegedések).

Olyan anatómiai rendellenességek a méhen, amelyek lehetetlenné teszik az embrió beágyazódását vagy kihordását, és nem korrigálhatók.

Olyan genetikai betegségek, amelyek a terhesség során súlyosbodhatnak, vagy nagy eséllyel adódnak tovább az utódra.

Certain életkor felett, amikor a sikeres terhesség esélye már minimális, és az egészségügyi kockázatok túl magasak.

A térítésmentes lombik kockázatai

Mesterséges megtermékenyítés esetén a nagyobb a többes terhesség kockázata.

Ez még inkább megterheli az anyai szervezetet, számos terhességi és szülési komplikációval fenyeget, ezért különös odafigyelést igényel.

Ha túl sok embrió fogan meg, rontják egymás túlélési esélyeit - ilyen esetben lehetőség van arra, hogy egy vagy több embriót eltávolítsanak, így javítva a többi esélyét.

A mesterséges megtermékenyítéssel létrejött terhesség esetén nagyobb a vetélés vagy abortusz valószínűsége, mint spontán terhesség esetén.

Emellett az eljárás a méhen kívüli terhesség esélyét is növeli kismértékben.

Fontos tudni a petefészek-túlstimulálási szindrómáról is, mint lehetséges mellékhatásról.

Ritka esetben a szervezet túlzott mértékben reagál a hormonokra, és ennek következtében a vártnál több tüsző kezd megnagyobbodni.

Ez növeli a többszörös terhesség kockázatát, és olyan tüneteket okoz, mint hasi fájdalom, haspuffadás, akár hasűri folyadék, súlyos esetben mellkasi folyadékgyülem, mélyreható anyagcsere-változások, a vér besűrűsödése, vese- és májfunkciók romlása.

A sikerességet befolyásoló tényezők

Fontos, hogy reális elvárásaid legyenek a lombik programmal kapcsolatban, hiszen a sikerességi arányt számos tényező befolyásolja.

A mesterséges megtermékenyítés sikerességét számos tényező befolyásolja:

• Életkor: 35 év alatt a legnagyobb a siker valószínűsége (kb. 45%), 35 felett 20-30%, 40 felett 10-15%.
• Petesejt, spermium és embrió minősége
• Meddőség oka: egyes problémák könnyebben kezelhetők, mint mások.
• Korábbi próbálkozások: ha egy nőnek korábban már volt sikeres terhessége, a siker esélye nagyobb.
• Stimulációs protokoll: a petefészek stimulációjához használt protokoll is sokat számít - ezt az orvos életkor, hormonszintek és egyéb tényezők alapján határozza meg.
• Életmódbeli tényezők: a dohányzás, alkoholfogyasztás, súlyfelesleg és stressz is negatív hatással lehet a kezelésre.

A női életkor a legfontosabb befolyásoló tényező.

Minél fiatalabb a nő, annál nagyobb az esély a teherbeesésre.

35 éves kor alatt a sikerességi ráta magasabb, míg 40 felett drasztikusan csökken.

A választott klinika és az orvosi csapat tapasztalata, valamint a laboratórium felszereltsége szintén fontos szerepet játszik.

Az egészséges életmód, a dohányzás, alkohol és túlzott stressz kerülése mindkét partner részéről javíthatja az esélyeket.

Elérhető sikerességi adatok

Magyarországon a meddőségi kezelések eredményességéről rendelkezésünkre állnak hivatalos adatok, ezek alapján 2017 és 2019 között az évente elvégzett asszisztált reprodukciók kb. 20 százalékából született gyermek, 2020-ban ez 17,9% volt, 2021-ben pedig 16,6%.

Az eljárás sikeressége 20-30% közé tehető.

2021-ben például 12 237 beavatkozásból 2035 baba született.

Fontos, hogy a sikerráták az eltérő szabályozások, protokollok miatt országonként eltérőek - sőt még klinikánként és orvosonként is vannak eltérések a protokollokban.

A lombikbébi program (IVF) sikerrátája a Magyarországhoz hasonló szabályozással rendelkező országokban 35-40 százalék (ez az embrióbeültetésre számított klinikai terhességek aránya).

Fertilitiásprezerváció és újabb közfinanszírozott lehetőségek

A daganatos páciensek fertilitásprezervációja (azaz termékenységének megőrzése) ingyenessé vált.

Ezáltal azok a betegek, akik termékenységüket radikálisan befolyásoló betegséggel (pl. daganatos megbetegedés) küzdenek, esélyt kapnak a későbbi gyermekvállalásra.

A termékenység megőrzése (a nők esetében petesejt-fagyasztás, a férfiak esetében hímivarsejt-fagyasztása) korábban egyáltalán nem volt elérhető Magyarországon közfinanszírozott formában.

Jelentős eredmény továbbá, hogy a fertilitásprezerváció lehetősége a korlátozottan cselekvőképes kiskorúak (14 és 18 év közöttiek) számára is elérhetővé vált.

2025-től a spermafagyasztás és tárolás három indikációból (meddőségi okból, donációs céllal, fertilitásprezervációs céllal) közfinanszírozottá válik.

Ez azért jelentős változás, mert korábban például egy heredaganatos férfinak nem volt lehetősége az állami ellátásban a hímivarsejtjeit fagyasztva tárolni, és azt felhasználni a gyógyulását követően.

Meddőségi szakambulanciák és a kivizsgálás hozzáférhetősége

2024-ben a Meddőségi Szakambulanciák megkezdték működésüket a vármegyei kórházakban, ezáltal két ellátási szinten érhető el a meddőségi ellátás Magyarországon.

Ennek célja, hogy a meddőségi ellátáshoz való hozzáférés az ország minden területén biztosítva legyen, továbbá hogy az asszisztált reprodukciós centrumok terhelése csökkenjen.

A szakambulanciákon elérhetővé vált a teljes meddőségi kivizsgálás mind a férfiak, mind a nők számára, továbbá lehetőség nyílik tanácsadásra és az inszeminációs eljárásra is.

Amennyiben magasabb szintű ellátás (azaz lombikkezelés) szükséges, úgy a pácienseket a szakambulancia a lombik centrumba irányítja.

Ezidáig 4 Meddőségi Szakambulancia kezdte meg működését (Miskolc, Budapest, Szombathely, Nyíregyháza), 4 nyitása folyamatban van (Kecskemét, Szolnok, Székesfehérvár, Békéscsaba), illetve 2025-ben továbbiak megnyitása várható.

Várólisták és a szabályozás változásai

A lombik program egy folyamatosan fejlődő terület, és a szabályozások is változhatnak.

Várólisták a központosítás ellenére is előfordulhatnak, különösen a népszerűbb klinikákon.

Az állami átvételt követően a kapacitások és a várólisták helyzete több alkalommal változott.

A páciensek szerint a várólisták hossza mellett a listák átláthatatlansága is legalább akkora probléma (volt).

Az államosítást sok kritika érte, többek között amiatt, hogy megnövekednek a várólisták, ezért sok pár, akiknek az idő a legfontosabb ellenfelük, külföldre mehetnek fizetős kezelésekre.

A magyar meddőségi ellátás 2025-ben is tovább fejlődik.

A páciensek meddőségi ellátását közvetlenül javító jogszabályváltozások eredményeként lerövidült az egy egészséges gyermek megszületéséhez szükséges idő, csökkent a sikertelen kezelések aránya, mely az érintett pár számára lelkileg kevésbé megterhelő.

A kezelés biztonságosabb lett, az ikerszülések aránya a felére csökkent, mely egyértelműen kevesebb szövődménnyel jár mind az anya, mind a gyermeke számára.

Megszűnt az IVF beavatkozások közötti három hónapos várakozási szünet.

Ezáltal nem kell a pároknak három hónapot várniuk a kezelések között, ami megszünteti a várakozás miatti felesleges időveszteséget és egyre növekvő stresszt.

A Nemzeti Humánreprodukciós Regiszter szerepe

A 2024 januárjától létrehozott Nemzeti Humánreprodukciós Regiszter révén lehetővé válik a meddőségi eljárások során alkalmazott ellátások, beavatkozások, és az egészségügyi szolgáltatók tevekénységének követése.

A komplett adatszolgáltatás eredményeként figyelemmel kísérhető a szakmai munka, meghatározott indikátorok alapján nemzetközi viszonylatban mérhetővé és értékelhetővé válik az intézetek eredményessége, amelyre eddig nem volt mód.

Kidolgozásra került a meddőségkezelési ágazatban dolgozó szakemberek képzési rendszere és létrejöttek eddig nem létező képzések a szakemberek pályán tartása, új szakemberek bevonzása, valamint az ellátás biztosítása céljából.

A meddőségi ellátás területén 25 éve nem volt elérhető szakképzés.

A Klinikai embriológia egészségügyi felsőfokú szakképzés, a Reproduktív medicina ráépített szakorvos képzés, a klinikai andrológia licencképzés, és a reproduktív pszichológiai szaktanácsadó licencképzés új képzésként vált elérhetővé.

Mi történik, ha valaki nem jogosult térítésmentes kezelésre?

Akik nem felelnek meg az állami támogatás feltételeinek (pl. élettársi kapcsolatban élnek, vagy túllépték az életkori korlátot), vagy több ciklust szeretnének igénybe venni, választhatják a magánklinikákat is, ahol a teljes költséget nekik kell állniuk.

Ez egy-egy ciklus esetén több százezer, akár millió forintos kiadást is jelenthet.

A hosszú itthoni várólisták és a korhatár miatt sokan más országokat választanak.

A meddő párok egy jó része a magyarországi állami rendszer (és az azt jellemző szakemberhiány) helyett inkább külföldre utazik lombikkezelésre - csehországi, szlovákiai vagy ausztriai klinikák tartoznak a legnépszerűbbek közé.

Szlovákiában például 45 év felett is vállalnak pácienseket, ha az orvosi leleteik rendben vannak - igaz, az eredményesség 40 felett jelentősen csökken.

Mindig tájékozódj a legfrissebb jogszabályokról és irányelvekről a hivatalos egészségügyi szervek honlapján, vagy kérdezd meg kezelőorvosodat, mert a szabályok változhatnak.

tags: #teritesmentes #lombik #feltetese