Több hónapos menstruációs késés okai és teendők

A több hónapja kimaradó menstruációt nem érdemes egyszerű cikluskésésként kezelni: első lépésként ki kell zárni a terhességet, majd nőgyógyászati kivizsgálással fel kell deríteni a háttérben álló okot. A menstruáció néhány napos eltérése gyakran ártalmatlan, de a három hónapnál hosszabb kimaradás már menstruációs zavarnak számít, különösen akkor, ha a terhesség nem magyarázza.

A tartós vérzéskimaradást okozhatja stressz, jelentős testsúlyváltozás, alultápláltság, túlzott fizikai terhelés, hormonális fogamzásgátló vagy más gyógyszer, PCOS, pajzsmirigybetegség, krónikus betegség, petefészek-elváltozás, illetve a perimenopauza vagy a korai menopauza. A pontos okot általában nőgyógyászati vizsgálat, ultrahang és laborvizsgálatok segítségével lehet megállapítani.

Mikor számít kórosnak a menstruáció késése?

A két egymást követő menstruációs vérzés első napjai közötti idő a ciklus hossza, amelybe beleszámítjuk a menstruációs vérzés 4-5 napját is. Általában 28 napig tart egy ciklus, de az egészséges ciklushossz 21 és 35 nap közé is eshet. Egy átlagos menstruációs ciklus 28 napig tart, de akár 21 vagy 45 nap is lehet.

A menstruációs ciklus bonyolult hormonális visszacsatolásokkal működő folyamat, ezért a vérzés időpontja ciklusonként néhány nappal eltérhet. A szabályos ciklustól akár 5 nappal is eltérhet a menzesz időpontja, és a néhánynapos eltérések a legtöbbször még természetesen nem adnak okot az aggodalomra.

Menstruációs zavarról beszélhetünk, ha a ciklusok 21 napnál rövidebbek, 35 napnál hosszabbak, a vérzés három hónapnál hosszabb ideig kimarad, ismételten szokatlanul fájdalmas vagy görcsös, illetve a vérzés a megszokottnál jelentősen erősebb vagy gyengébb.

Mi történik a menstruációs ciklusban?

A menstruáció szabályozása az agyalapi mirigyben történik, amely képes befolyásolni a petefészek működését, valamint annak ösztrogén- és progeszterontermelését. A hypothalamus és az agyalapi mirigy hormonális jelei irányítják a petefészkeket, a petefészkek hormonjai pedig visszahatnak erre a szabályozó rendszerre.

A menstruációs fázis a ciklus kezdete, amikor 3-7 nap alatt távozik a vérből, szövettörmelékből és váladékból álló menstruációs folyadék. A follikuláris fázisban a follikulus-stimuláló hormon érlelni kezdi a tüszőket a petefészkekben.

Az ovulációs fázisban a megérett petesejt általában a ciklus felénél, a 14-16. nap körül lökődik ki. A luteális fázis 12-16 napig tartó szakasz, amikor a tüszőből sárgatest válik, a progeszteronszint nőni kezd, majd a szervezet felkészül a következő menstruációra.

Ha a hormonális visszacsatolásban zavar keletkezik, a peteérés elmaradhat, a méhnyálkahártya pedig nem válik le a várt időben. Ennek következménye lehet a menstruáció késése, rendszertelenné válása vagy teljes kimaradása.

A több hónapos menstruációs késés leggyakoribb okai

1. Terhesség

Ha valaki aktív nemi életet él, a menstruáció késése mögött elsőként a terhességet kell kizárni, még akkor is, ha rendszeresen védekezik, mert egyetlen védekezési módszer sem jelent 100%-osan biztos védelmet. A legtöbb nő úgy veszi észre a terhességet, hogy a menzesz késik, majd teljesen elmarad.

A néhány napos késés önmagában nem bizonyítja a fogantatást, mert felnőtt nőknél számos ok miatt is felborulhat átmenetileg a ciklus. A legegyszerűbb első lépés az otthoni terhességi teszt elvégzése.

Ha a teszt pozitív, mielőbb nőgyógyászati vizsgálat javasolt. Önmagában a terhességi teszt nem ad formális bizonyosságot a várandósság megállapítására, a nőgyógyászati vizsgálat és az ultrahangvizsgálat azonban meg tudja erősíteni a terhességet.

Ha a teszt negatív, de a menstruáció legfeljebb két héten belül sem jelentkezik, szükség lehet ismételt tesztre és alaposabb kivizsgálásra. Terhesség esetén jelentkezhet kevés vérzés is, de ez nem tekinthető normál menstruációnak.

2. Tartós stressz és lelki megterhelés

A stressz számos módon hat a szervezetre: megváltoztathatja az alvási és étkezési szokásokat, és késleltetheti vagy teljesen leállíthatja a menstruációt. A tartós stressz fokozza a kortizol és más stresszhormonok termelését, amelyek hatással lehetnek a hypothalamusra, az agy menstruációt szabályozó területére.

A súlyos és hosszan tartó stressz mérsékelheti vagy teljesen leállíthatja a GnRH hormon termelését. Ez negatív hatással van a peteérésre és a menstruációra is, ezért a stresszes időszakokban késések és teljes cikluskihagyások is előfordulhatnak.

A stresszt kiválthatja munkahelyi vagy magánéleti feszültség, vizsgaidőszak, gyász, költözés, utazás, pénzügyi probléma, rendszertelen napirend vagy érzelmi túlterheltség. A világháborúk idején végzett megfigyelések szerint háborús környezetben egyes nőknél a menstruáció akár hónapokig is elmaradt.

A stressz kezelhető szintre történő csökkenése után is akár néhány hónapba vagy többe telhet, mire a menstruációs ciklus visszaáll. A megfelelő alvás, a rendszeres, nem túlzott testmozgás, a relaxációs gyakorlatok és szükség esetén a pszichológiai segítség hozzájárulhat a ciklus rendeződéséhez.

3. Rendszertelen napirend, műszakmunka és jet lag

A rendszertelen napirend, a váltott műszak és a kiszámíthatatlan alvás-ébrenlét ritmus megzavarhatja a szervezet belső óráját, ami a ciklusra is hatással lehet. A nappali és éjszakai műszak gyakori váltogatása miatt a menstruáció a vártnál korábban vagy később jelentkezhet.

A jet lag, vagyis a gyors időzóna-átlépés szintén megváltoztathatja a ciklus hosszát néhány nappal. A napirendváltozás önmagában általában nem okoz tartós menstruációkimaradást, de más tényezőkkel, például stresszel és alváshiánnyal együtt már jelentős hatású lehet.

4. Túlzott fizikai terhelés és túledzés

A megterhelő fizikai munka és a napi több órán át végzett intenzív edzés fizikai stresszt jelenthet a szervezet számára. A túledzettség változásokat idézhet elő az agyalapi mirigy és a pajzsmirigy által termelt hormonokban, ez pedig kihat az ovulációra és a menstruációra.

A fizikai túlterhelés arra késztetheti az agyat, hogy csökkentse vagy leállítsa a reproduktív hormonok, köztük a GnRH termelését. Ennek következtében a peteérés elmaradhat, és teljes menstruációkimaradás, vagyis amenorrhoea is kialakulhat.

Különösen nagy a kockázat akkor, ha az intenzív edzéshez alacsony testsúly, tartós stressz vagy elégtelen tápanyagbevitel társul. A fizikai túlterhelés csökkentésével a ciklus sok esetben magától visszaáll, ha más egészségügyi probléma nem akadályozza.

5. Jelentős testsúlyváltozás, alultápláltság vagy elhízás

A túlsúly és a túl alacsony testsúly egyaránt hatással lehet a havi ciklusra. A hirtelen fogyás vagy hízás megzavarhatja a hormonok termelődését és felszabadulását, ezért egy vagy több menstruációs ciklus is kimaradhat.

Alacsony testsúly, tartós éhezés vagy táplálkozási zavar esetén a szervezet nem jut elegendő energiához, zsírhoz és tápanyaghoz a hormontermelés fenntartásához. Az alultápláltság vagy a tartós éhezés akár hónapokig eltartó menstruációs kiesést is okozhat.

Anorexia vagy bulimia esetén a menstruációs zavar annak jele lehet, hogy a szervezet fontos élettani folyamatai károsodtak. Ilyenkor nem pusztán a vérzés hiányát kell kezelni, hanem a táplálkozási zavarhoz is szakmai segítséget kell kérni.

A magas testtömeg-index és az elhízás szintén megváltoztathatja az ösztrogén és a progeszteron szintjét. A nagy mennyiségű zsírszövet endokrin szervként is működhet, és befolyásolhatja a női nemi hormonok működését.

A ciklus rendeződését segítheti az egészséges testsúly elérése, de a drasztikus fogyás vagy hízás kerülendő. A testsúly rendezését különösen akkor érdemes orvossal és dietetikussal megtervezni, ha táplálkozási zavar, krónikus betegség vagy hormonális probléma is fennáll.

6. Hormonális fogamzásgátlók

A hormonális fogamzásgátlók megkezdése, abbahagyása vagy cseréje megváltoztathatja a menstruációs ciklust. A tabletták, injekciók és beültetett eszközök ösztrogént, progesztint vagy más hormonokat tartalmazhatnak, amelyek befolyásolják a tüszőérést és a pete kilökődését.

Bizonyos fogamzásgátló módszerek mellett a menstruáció elmaradhat vagy gyengébbé válhat. Ezek közé tartoznak a hormonokat kibocsátó fogamzásgátló implantátumok, a hormonális méhen belüli eszközök és a csak progesztint tartalmazó tabletták.

A fogamzásgátló elhagyása után akár több hónapba is telhet, mire a ciklus ismét rendszeressé válik. Egyes esetekben három hónap vagy annál is több idő szükséges, más források szerint akár hat hónapig is eltarthat a ciklus rendeződése.

Ha a menstruáció a fogamzásgátló abbahagyása után nem normalizálódik, vagy korábban is rendszertelen volt, nőgyógyászati kivizsgálás szükséges. A hormonális fogamzásgátló elhagyásáról és cseréjéről orvossal érdemes egyeztetni.

7. Egyéb gyógyszerek

A menstruáció késését nemcsak a fogamzásgátlók, hanem más gyógyszerek is okozhatják. Hatással lehetnek a ciklusra az antidepresszánsok, az antipszichotikumok, az antiepileptikumok, a görcsoldók, a pajzsmirigy-gyógyszerek, egyes antibiotikumok és bizonyos kemoterápiás szerek.

Előfordulhat, hogy nem maga az alapbetegség, hanem az annak kezelésére szedett gyógyszer befolyásolja a menstruációt. A gyógyszeres kezelést nem szabad önállóan abbahagyni, a lehetséges mellékhatásokat a kezelőorvossal kell megbeszélni.

8. Policisztás ovárium szindróma

A policisztás ovárium szindróma, röviden PCOS, hormonális megbetegedés, amelyben megemelkedhet a férfi nemi hormonok, az androgének szintje. Ennek következtében a peteérés rendszertelenné válhat vagy teljesen leállhat.

PCOS esetén a kimaradó vagy ritka menstruáció mellett súlygyarapodás, akné, fokozott szőrösödés, hajhullás és inzulinrezisztencia is előfordulhat. A cisztás petefészek-elváltozások és a hormonális egyensúlyzavar megváltoztathatja az ösztrogén, a progeszteron, az LH és az FSH működését.

A PCOS a meddőség egyik gyakori oka lehet, mivel a peteérés hiánya megnehezíti a fogamzást. A kezelés attól is függ, hogy a páciens szeretne-e teherbe esni, ezért a terápiát nőgyógyászati és szükség esetén endokrinológiai kivizsgálás után kell megválasztani.

9. Pajzsmirigybetegségek

A pajzsmirigy túlműködése és alulműködése egyaránt menstruációs rendellenességet okozhat. A pajzsmirigyhormonok az anyagcserét és a szervezet energiafelhasználását is szabályozzák, ezért működési zavaruk fogyással, hízással és ciklusproblémákkal járhat.

A pajzsmirigy alulműködése különösen gyakran okoz tartós és jelentős menstruációs problémákat. Társulhat hozzá fáradtság, székrekedés, hízás vagy depresszió, hosszabb távon pedig a termékenység is csökkenhet.

A pajzsmirigy megfelelő kezelését követően a menstruációs ciklus sok esetben rendeződik. Pajzsmirigybetegség gyanúja esetén laborvizsgálatra és szükség szerint endokrinológiai kivizsgálásra van szükség.

10. Petefészekciszta és más nőgyógyászati elváltozások

A tartós menstruációs késés mögött petefészekciszta is állhat, mert a ciszta megjelenése felboríthatja a hormonháztartást. Ilyenkor a petefészek nem feltétlenül termel olyan mértékben hormonokat, mint normál esetben.

A különböző ciszták, a jóindulatú miómák, a polipok, a méhnyálkahártya problémái, az endometriózis, valamint ritkábban rosszindulatú daganatok is okozhatnak vérzészavart. A pontos ok tisztázásában a nőgyógyászati vizsgálat és az ultrahang segít.

A méhnyálkahártya elváltozásai nemcsak kimaradó vérzést, hanem erősebb vagy elhúzódó menstruációt is okozhatnak. Az átlagosnál bővebb vérzés hátterében állhat mióma, polip, gyulladás, a méhnyálkahártya túlburjánzása vagy ritkábban rosszindulatú daganat.

11. Krónikus betegségek és fertőzések

A cöliákia, a cukorbetegség, a kismedencei gyulladás, más belgyógyászati betegségek és fertőzések szintén befolyásolhatják a menstruációt. Az influenza, a hólyaghurut vagy a mandulagyulladás átmenetileg megterhelheti a szervezetet, a szedett gyógyszerek pedig tovább módosíthatják a ciklust.

A cöliákia károsíthatja a vékonybelet, és akadályozhatja a kulcsfontosságú tápanyagok felszívódását. A rosszul kontrollált vagy kezeletlen cukorbetegség vércukorszint-ingadozáshoz, hosszabb távon pedig a hormonrendszer működésének zavarához vezethet.

Ritkább okként felmerülhet Cushing-szindróma, veleszületett mellékvese-hyperplasia vagy Asherman-szindróma is. Ezek elkülönítéséhez célzott orvosi vizsgálatok szükségesek.

12. Perimenopauza, korai menopauza és elsődleges petefészek-elégtelenség

A perimenopauza a menopauzát megelőző hormonális átmeneti időszak, amely során a ciklus rendszertelenné válhat. A legtöbb nőnél 45 és 55 éves kor között kezdődik a menopauza, de a perimenopauzás változások már korábban is megjelenhetnek.

A perimenopauza során előfordulhat késő, kimaradó, erősebb, gyakoribb vagy fájdalmasabb menstruáció. Társulhat hozzá hőhullám, éjszakai izzadás, hüvelyszárazság, alvászavar, hangulatingadozás, ingerlékenység, szorongás vagy depresszió.

Menopauzáról akkor beszélünk, ha tizenkét hónapon keresztül nem jelentkezett menstruáció. Ha a menstruáció 40 éves kor előtt kezd elmaradozni, felmerülhet korai perimenopauza vagy elsődleges petefészek-elégtelenség.

Az elsődleges petefészek-elégtelenség genetikai rendellenességből, autoimmun állapotból vagy a petefészek eltávolításából is fakadhat. A kivizsgálásban hormonvizsgálatok, köztük FSH-meghatározás, valamint nőgyógyászati vizsgálat vehet részt.

13. Ritkább környezeti és egyéb tényezők

Egyes megfigyelések szerint a peszticidekkel való tartós vagy nagyobb mértékű érintkezés összefügghet a menstruációs rendellenességekkel. A feltételezett ok az, hogy ezek a vegyi anyagok befolyásolhatják az ösztrogén működését.

A pszichiátriai betegségek, a fertőzések, az immunrendszert érintő állapotok és más súlyos testi megterhelések szintén okozhatnak vérzészavart. Tartós vagy ismétlődő panasz esetén ezeket csak orvosi kivizsgálással lehet elkülöníteni az életmódbeli okoktól.

Életkorhoz kötött menstruációs eltérések

Serdülőkor

Az első menstruációt követő években a rendszertelen vérzés gyakori és sok esetben természetes. Akár hat évig is eltarthat, amíg a ciklus teljesen beáll, mert a hormonrendszer még nem működik minden esetben stabilan.

Serdülőkorban egy-egy ciklus késhet vagy kimaradhat, de a tartós vagy súlyos panaszokat ekkor sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ha 16 éves korig nem jelentkezik az első menstruáció, orvosi kivizsgálás szükséges.

Perimenopauza és menopauza

A változókor közeledtével a menstruáció fokozatosan rendszertelenné válhat. A vérzés elmaradása mellett sokaknál erősebb, gyakoribb vagy fájdalmasabb menstruáció jelentkezik.

A korai menopauza vagy a 40 éves kor előtti menstruációkimaradás nem tekinthető egyszerű, életkorral járó változásnak, ezért kivizsgálást igényel. A hormonális átmenet pontos felismerése azért is fontos, mert a panaszok és a termékenységi kilátások szempontjából más kezelési szempontok merülhetnek fel.

Mit tegyünk, ha több hónapja nem menstruálunk?

1. Zárjuk ki a terhességet

Első lépésként terhességi tesztet kell végezni, ha az elmúlt hetekben vagy hónapokban történt szexuális együttlét. Ez akkor is indokolt, ha megfelelő védekezés történt, mert egyetlen fogamzásgátló módszer sem nyújt teljes biztonságot.

Negatív teszt esetén, tartós menstruációkimaradás mellett érdemes a tesztet megismételni, majd nőgyógyászhoz fordulni. Pozitív eredmény esetén mielőbbi nőgyógyászati vizsgálat javasolt.

2. Vezessünk menstruációs naplót

Érdemes feljegyezni a vérzések első napját, a ciklus hosszát, a vérzés időtartamát és erősségét, valamint a kísérő tüneteket. A naplóban szerepelhet a fájdalom, a pecsételő vérzés, az együttlét utáni vérzés, a testsúlyváltozás, a stresszes időszak, a gyógyszerszedés és a fogamzásgátló használata is.

A menstruációs naptár segít megmutatni, hogy egyszeri eltérésről vagy visszatérő szabálytalanságról van-e szó. Az orvos számára is hasznos információt ad a kivizsgálás során.

3. Tekintsük át az életmódbeli változásokat

Gondoljuk át, történt-e az elmúlt hónapokban jelentős stressz, alvászavar, műszakváltás, időzóna-átlépés, fogyás, hízás, diétaváltás, fokozott edzés vagy új gyógyszer elkezdése. Ezek önmagukban vagy egymással együtt is befolyásolhatják a menstruációt.

A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, az elegendő energia- és tápanyagbevitel, a kiegyensúlyozott testmozgás és a stressz csökkentése segíthet a ciklus rendeződésében. A túl szigorú diétát és a túlzott edzésterhelést kerülni kell.

4. Ne próbáljuk önállóan hormonokkal vagy gyógynövényekkel „beindítani” a menstruációt

A menstruáció kimaradásának kezelése mindig az ok feltárásától függ. A hormonpótló kezelés, a pajzsmirigy gyógyszeres kezelése vagy a PCOS terápiája orvosi felügyeletet igényel.

A népi gyógyászatban több növényt is a menstruáció szabályozásával és beindításával hoznak összefüggésbe, például a gyömbért, a kurkumát, a réti palástfüvet, a pásztortáskát és a barátcserjét. Ezek hatása és biztonságossága nem minden helyzetben kiszámítható, különösen akkor, ha terhesség lehetősége fennáll, ezért használatuk előtt orvossal vagy gyógyszerésszel kell egyeztetni.

A meleg borogatás vagy a kényelmesen meleg ülőfürdő enyhítheti az izomfeszülést és a görcsöket, de a tartós menstruációkimaradás okát nem szünteti meg. A menstruáció mesterséges késleltetését vagy beindítását célzó gyógyszereket csak orvosi javaslat alapján szabad alkalmazni.

Milyen vizsgálatokra lehet szükség?

A több hónapos menstruációkimaradás kivizsgálása általában a kórelőzmény felvételével, nőgyógyászati vizsgálattal és terhességi teszttel kezdődik. Az orvos rákérdez a ciklus korábbi jellegére, a gyógyszerekre, a testsúlyváltozásra, a stresszre, a táplálkozásra, a sportolásra és a társuló tünetekre.

A nőgyógyászati ultrahang segítségével vizsgálhatók a petefészkek, a méh, a méhnyálkahártya, a ciszták, a miómák és más szerkezeti eltérések. Szükség esetén kismedencei MRI vagy további képalkotó vizsgálat is szóba jöhet.

A laborvizsgálatokkal ellenőrizhetők a hormonszintek és az általános egészségi állapot. A kivizsgálás során szükség lehet pajzsmirigyvizsgálatra, prolaktinmeghatározásra, a petefészek működésének vizsgálatára, vércukor- és anyagcserevizsgálatra, illetve a PCOS vagy más endokrin eltérés keresésére.

Indokolt esetben cöliákia, autoimmun betegségek, fertőzések, nemi betegségek vagy véralvadási zavarok irányában is történhet vizsgálat. A szűrések, például a méhnyakrákszűrés és a HPV-vizsgálat, az életkor és a panaszok alapján jöhetnek szóba.

A kezelés lehetőségei

Életmódkezelés

Ha a menstruációkimaradás hátterében stressz, alváshiány, alultápláltság, túlzott edzés vagy jelentős testsúlyváltozás áll, az életmód rendezése lehet a kezelés alapja. A megfelelő rost- és fehérjebevitel, a rendszeres étkezés és az elegendő energia bevitele fontos a hormonrendszer működéséhez.

A stressz mérséklésében segíthet a rendszeres, mérsékelt mozgás, a relaxáció, a jóga, a pszichoterápia és a kiszámítható napirend. Az alvás minőségét javíthatja, ha lefekvés előtt körülbelül egy órával kerüljük a képernyőhasználatot, és csendes, sötét, kellemesen hűvös környezetet biztosítunk.

Gyógyszeres kezelés

Hormonális eltérés esetén az orvos hormonpótló vagy más célzott gyógyszeres kezelést javasolhat. A pajzsmirigyzavar, a PCOS, a magas prolaktinszint és más endokrin problémák kezelése eltérő lehet, ezért a gyógyszert és az adagolást mindig a kiváltó ok alapján kell megválasztani.

Ha a menstruációkimaradást egy másik gyógyszer okozza, a kezelőorvos dönthet a készítmény módosításáról vagy cseréjéről. Gyógyszert önállóan abbahagyni vagy másik készítményre váltani nem biztonságos.

Sebészeti beavatkozás

Súlyosabb vagy szerkezeti elváltozás esetén szükség lehet petefészekciszta, mióma vagy polip eltávolítására, illetve az endometriózis kezelésére. A megfelelő kezelés után a ciklus idővel rendeződhet, de a felépülés és a hormonális egyensúly helyreállása egyénenként eltérő.

A menstruációkimaradás és a termékenység kapcsolata

Önmagában a szabálytalan menstruációs ciklus nem feltétlenül jelent meddőséget. Teherbeesés lehetséges, de a peteérés időpontja nehezebben kiszámítható, ezért a fogamzás esélyes időszaka bizonytalanabb.

Nagyobb problémát jelent, ha a menstruációkimaradás hátterében a peteérés hiánya áll. A terméketlenség jelentős részéért az ovuláció hiánya tehető felelőssé, ezért a több hónapja fennálló vérzéskimaradást különösen gyermektervezés esetén nem érdemes halogatni.

A PCOS, a pajzsmirigybetegség, a túl alacsony testsúly, a túlzott fizikai terhelés és a korai petefészek-elégtelenség egyaránt befolyásolhatja a termékenységet. Az ok kezelésével azonban sok esetben javítható a peteérés és a teherbeesés esélye.

Mikor kell mielőbb orvoshoz fordulni?

Orvosi kivizsgálás javasolt, ha a menstruáció három hónapnál hosszabb ideig kimarad, ha a késés ismétlődik, vagy ha a terhesség nem magyarázza a vérzés elmaradását. Már korábban is érdemes időpontot kérni, ha a ciklus rendszeresen 35 napnál hosszabb, illetve ha a korábban kiszámítható menstruáció hirtelen megváltozik.

• Ha terhesség gyanúja áll fenn.
• Ha a menstruáció több mint egy hete késik és ez nem egyszeri eltérés.
• Ha egymás után legalább három ciklus kimarad.
• Ha erős vagy tartós alhasi fájdalom jelentkezik.
• Ha szokatlanul erős, elhúzódó vagy ismétlődő vérzés alakul ki.
• Ha szédülés, ájulás, gyengeség, hányinger vagy láz társul a panaszokhoz.
• Ha a késéshez jelentős testsúlyváltozás, fáradtság, fejfájás, látásromlás vagy fokozott szőrnövekedés kapcsolódik.
• Ha fájdalmas együttlét vagy együttlét utáni vérzés is jelentkezik.
• Ha 16 éves korig nem kezdődött el a menstruáció.

A több hónapos menstruációs késés nem mindig jelez súlyos betegséget, de a tartós kimaradást mindenképpen ki kell vizsgálni. A terhesség kizárása, a menstruációs napló vezetése és a nőgyógyászati, szükség esetén endokrinológiai vizsgálat segít abban, hogy a kiváltó ok felismerhető és célzottan kezelhető legyen.

tags: #tobb #honapos #menzesz #keses