A kórosan sovány nők nehezebben esnek teherbe?

Igen, a kóros soványság megnehezítheti a teherbeesést, de önmagában az, hogy valaki vékony, még nem jelenti azt, hogy termékenységi problémája van. A döntő tényező nem pusztán a mérlegen látható szám, hanem a testmagassághoz és testfelépítéshez viszonyított testsúly, az általános egészségi állapot, a hormonháztartás, a menstruációs ciklus és a peteérés működése.

A kóros soványság azért okozhat fogamzási nehézséget, mert felboríthatja a hormonháztartást, rendszertelenné vagy teljesen hiányzóvá teheti a menstruációt, és a peteérés is kimaradhat vagy nem megfelelően működhet. Ugyanakkor egy alacsonyabb testsúlyú, de egészséges nő rendszeres menstruáció és megfelelő ovuláció mellett természetes úton is könnyen teherbe eshet.

Nem minden vékony nő számít kórosan soványnak

Ha például egy felnőtt nő 40 kiló, arra sokan felhördülnek: ez nem normális! Pedig lehet az, hiszen nem ugyanannyi a magasságunk sem: nem mindegy, hogy egy 40 kilós nő 170 vagy 150 centi.

Előbbi esetben igen, egyértelmű, hogy kórosan sovány. Utóbbi esetben pedig szimplán csak vékony, de egészséges mértékben. Ezért a testsúlyt mindig a testmagassággal, a testfelépítéssel, az izom- és zsírtömeggel, valamint az egészségi állapottal együtt kell értékelni.

Nem az a lényeg, hogy mit mutat a mérleg - lehet, hogy elszörnyülködsz egy 7-essel kezdődő számon, pedig valójában ez a megfelelő testsúly a magasságodhoz és testfelépítésedhez. Ez egyben azt is jelenti, hogy egyáltalán nem biztos, hogy neked az a jó, ha a közvélekedés szerint ideálisnak tartott súlyt mutat a mérleg.

Számos módszer létezik arra, hogy kiderítsd, megfelelő-e testsúlyod, tehát elhízott vagy-e vagy sem: ezek közül a legegyszerűbb az úgynevezett zsinórteszt. Ehhez a magasságoddal megegyező hosszúságú madzagra van csak szükséged.

Miért nehezítheti meg a kóros soványság a fogamzást?

A kóros soványság az, ami problémát okozhat, méghozzá azért, mert ilyen esetekben a hormonháztartás felborul, sokszor a menstruáció is elmarad, a peteérés pedig vagy szintén kimarad, vagy nem megfelelő.

Sokszor ejtettünk már szót arról, hogy mennyire fontos a hormonháztartás kényes egyensúlya a teherbeeséshez, valamint a terhesség megtartásához. A probléma az, hogy az alacsony testsúly esetében ez az egyensúly megszűnik, és a fogantatáshoz szükséges alapvető folyamatok károsodnak.

A fogamzási képesség és a testsúly között azért áll fenn szoros összefüggés, mert az elhízás és a kóros soványság is kihat az anyagcserére és ezen keresztül a hormonműködésre is. (Megesik az is, hogy valamilyen hormonális probléma váltja ki az elhízást vagy a hirtelen lefogyást.)

A női testnek zsírtartalékokra is nagy szüksége van: a zsírszövetben található meg ugyanis egy olyan enzim, amelyik részt vesz az ösztrogének képződésében. Amennyiben nincs meg a szervezet egészséges zsírhányada, zavart szenvedhet az ösztrogén termelése, ami menstruációs zavarokkal és a fogamzóképesség romlásával járhat.

A hormonháztartás, a menstruáció és a peteérés kapcsolata

A megfelelő hormonális működés alapvető feltétele annak, hogy a petefészekben rendszeresen megérjen egy petesejt, megtörténjen az ovuláció, majd a méhnyálkahártya alkalmas legyen a megtermékenyített petesejt befogadására.

Ha a szervezet tartósan kevés energiához jut, vagy a testzsír mennyisége túl alacsony, a hormonális rendszer működése alkalmazkodhat az energiahiányhoz. Ennek következménye lehet a ciklus ritkulása, a menstruáció elmaradása, a peteérés zavara vagy a fogamzáshoz szükséges hormonális folyamatok gyengülése.

Az alacsony testsúlyú nőknél azonban nem minden esetben áll fenn ovulációs zavar. A rendszeres ciklus önmagában kedvező jel lehet, de nem bizonyítja minden esetben, hogy minden ciklusban megfelelő peteérés történik.

Az alacsony testsúly lehetséges okai

A soványság hátterében többféle ok állhat, ezért a megoldás kiválasztása az ok feltárásától függ. Lehet alkati sajátosság, elégtelen vagy egyoldalú tápanyagbevitel, túlzott fizikai terhelés, tartós stressz, étkezési zavar, krónikus betegség vagy hormonális probléma.

Ha már étkezési zavarok is vannak a háttérben, azt is külön kezelni kell szakember segítségével. Egy kórosan sovány embernek ugyanolyan nehéz hízni, mint egy túlsúlyos embernek fogyni, nem olyan egyszerű, hogy akkor most álljon neki enni, és meghízik.

A hirtelen vagy jelentős fogyás különösen fontos jelzés lehet, mert ilyenkor nemcsak a táplálkozás elégtelensége, hanem valamilyen alapbetegség is felmerülhet. (Megesik az is, hogy valamilyen hormonális probléma váltja ki az elhízást vagy a hirtelen lefogyást.)

Nem cél a gyors és ellenőrizetlen hízás

Kézenfekvő, hogy a hízás, de ez nem mindig ilyen egyszerű. Dietetikus segíthet a megfelelő étrend összeállításában, de ha már étkezési zavarok is vannak a háttérben, azt is külön kezelni kell szakember segítségével.

Egyébként sem az a cél, hogy sok fölösleges kalóriát bevigyen az ember, sokkal inkább az, hogy visszaálljon az egészséges állapot - ezért kellhet dietetikus segítsége. Fontos, hogy rendszeres és változatos legyen a táplálkozásod, és megkapja ennek során a szervezeted mindazokat a vitamint és ásványi anyagot, amire szüksége van.

Ha úgy tűnik, fogynod vagy híznod kell ahhoz, hogy jó súlyba kerülj, még ne vágj bele egy önkínzó fogyó- vagy hízókúrába. A testsúly megváltoztatása nagy terhet jelent a szervezetnek és nem szabad meggondolatlanul játszani vele: fokozatosan és megfelelő diétával kell elérni a kívánt testsúlyt.

Mindenképpen ajánljuk, hogy szakemberrel állíttass össze egy diétát, akinek elmondod azt is, hogy a kúra célja, hogy megfelelő állapotba kerülj a terhességhez. Ebben az esetben a megfelelő, egyénre szabott kúrát állítja majd össze neked, és ennek valószínűleg részét képezi majd a vitaminkészítmények szedése is.

Az étkezési zavarok külön figyelmet igényelnek

Ha a testsúlyhiány étkezési zavarhoz kapcsolódik, önmagában az étrend megváltoztatása nem feltétlenül elegendő. Az étkezéshez, a testképhez és a súlygyarapodáshoz kapcsolódó lelki nehézségeket is kezelni kell szakember segítségével.

A cél ilyenkor nem csupán a kilogrammok növelése, hanem az egészséges állapot és a szervezet biztonságos működésének helyreállítása. A testi és lelki támogatás egymást kiegészítve segíthet abban, hogy a menstruációs ciklus és a hormonális működés is rendeződjön.

A túl sok edzés és a túl kevés testzsír hatása

A sport fontos, hasznos és egészséges, de ha túlzásba visszük, hátráltathatja a teherbe esést. Több kutatás is igazolja, heti öt óra kemény edzés csökkenti, viszont a rendszeres, de közepesen megerőltető mozgás növeli a fogantatás esélyét.

Érdemes a testzsír-százalékunkra is figyelni, mert ahogy a túl sok, úgy a túl kevés sem jó, ha babát szeretnénk. A mozgásszegény életmód is nehezítheti a gyermekvállalást.

A túlzott edzés, az elégtelen energiabevitel és az alacsony testzsírszázalék együtt különösen könnyen vezethet menstruációs és ovulációs zavarokhoz. A rendszeres, de közepesen megerőltető mozgás általában jobban illeszkedik a babatervezés időszakához, mint a szervezetet tartósan megterhelő edzés.

A túlsúly és a kóros soványság közös pontja

Sem az elhízottság, sem a kóros soványság nem tesz jót a fogamzóképességnek, amit a tudományos kutatások sora bizonyít. Ezekben statisztikai alapon kimutatható, hogy a túlsúlyos és a vékonyabb nők nehezebben fogannak meg.

Ugyanez igaz a várandósságra és a szülésre is: a megfelelő előkészületekkel és szűrővizsgálatokkal ugyanúgy egészséges gyermeknek adhatsz életet 35 év felett is. A testsúly azonban nem az egyetlen tényező, amely a fogamzási esélyeket meghatározza.

Röviden csak annyi: nem mindegy, hogy a túlsúly mitől van, önállóan fennálló állapot, vagy csak tünet, illetve vannak-e szövődményei. Amennyiben tünet, vagy már jelentkezett az egészségkárosító hatása, úgy elképzelhető, hogy nehezebb lesz teherbe esni.

Ha csak extra kalóriabevitelről van szó, az önmagában még nem jelent akadályt. A kóros soványságnál hasonlóan fontos megkülönböztetni az alkati vékonyságot a hormonális vagy anyagcsere-zavarral járó állapottól.

Más tényezők is nehezíthetik a teherbeesést

A terhes nőknek gyakran mondják, hogy ne idegeskedjenek, mert az árt a babának. Nos, a stressz akkor is káros, ha valaki épp teherbe próbál esni: egy 2014-ben készült kutatás szerint azok a nők, akiknek magas a vérében az alfa-amiláz nevű stressz-biomarker szintje, jóval nehezebben esnek teherbe, mint azok, akiknek alacsony.

A leendő kismamáknak éppen ezért érdemes jógázni, meditálni, vagy valamilyen stresszűző tevékenységet végezni. A stressz soha nem egészséges, ám ha nem borítja fel a menstruációját vagy a szexuális életét, nem akadályozza meg a fogamzást.

Az alkoholfogyasztás, a dohányzás és a koffein negatívan befolyásolhatják a termékenységet. Ugyancsak igaz ez a túlsúlyra vagy a kóros soványságra is, mivel ezek az állapotok zavart okoznak a hormonfunkciókban.

Ha egy pár gyereket szeretne, de valamiért nem sikerül a dolog, akkor első körben nem kell feltétlenül szervi okokra, betegségre gyanakodni - az alábbi tényezők is állhatnak a háttérben.

Az életkor szerepe

A nők fogamzóképessége a 30-as éveik elején már picit csökken, majd 35 - 45 év között már jelentős csökkenés tapasztalható. Ez azt jelenti, hogy az életkor előrehaladtával nehezebb teherbe esni, a természetes úton történő fogantatás hosszabb időt vehet igénybe, mint fiatalabb korban.

A petesejtek mennyisége mellett azok minősége is romlani kezd 40-hez közeledve. A nő életkorának növekedésével a természetes úton történő teherbeesés esélye csökken - különösen a 35. életév után.

Egy egészséges 30 éves korban lévő hölgynek körülbelül 20% esélye van a terhességre egy hónapon belül, míg 40 éves korig ez az esély menstruációs ciklusonként 5% alá csökken. Egy egészséges 30 éves nőnek minden hónapban 20 százalék esélye van a teherbeesésre.

Ha minden hónapban próbálkozik, az 1 éven belüli teherbeesés valószínűsége kb. 75 százalék. 40 éves korra a természetes teherbeesés esélye havonta 5 százalék, 1 éven belül pedig 40-50 százalék.

Az életkor és a testsúly hatása összeadódhat, de egyik tényező sem jelenti automatikusan azt, hogy a természetes fogamzás lehetetlen. A természetes teherbeesés 35, de még 40 év felett sem lehetetlen, tudatos odafigyeléssel pedig csak tovább javíthatóak az esélyek.

A peteérés és a termékeny időszak

Az ovuláció az a folyamat, amikor az érett petesejt kijut a petefészekből, 12 - 14 órán belül megtermékenyül a hímivarsejttel és beágyazódik a méhbe. A spermiumok megfelelő körülmények között a nemi érintkezés után öt napig élhetnek a női reproduktív rendszerben.

A teherbeesés esélye akkor a legnagyobb, ha az ovuláció során a petevezetékben, élő spermiumok vannak. Teherbe esni csak akkor lehet, ha az ovuláció előtti öt napon belül illetve az ovuláció napján megtörténik a közösülés (megtermékenyítés).

Ha 28 napos a menstruációs ciklusa, akkor az ovuláció körülbelül 14 nappal a következő menstruációs ciklusa előtt történik, azaz a menstruációs ciklus első napja lesz az első nap, és a peteérés a 14. nap körül történik.

Ha rövidebb a havi ciklusa, például 21 nap, akkor az ovuláció a 7. napon történik és a legtermékenyebb napjai az 5. 6. és a 7. nap. Ha átlagos menstruációs ciklusa 35 nap, az ovuláció a 21. nap körül következik be és a legtermékenyebb napjai a 19. 20. és 21. nap.

Ovulációs teszt és cikluskövetés

A teherbeesést nagyban megkönnyíti, ha tisztában vagy a fogantatást befolyásoló, legfontosabb tényezőkkel. Az ovulációs teszt az LH hormonszint növekedésre jelzi az ovuláció várható időpontját.

Így meghatározható a legtermékenyebb időszak és jelentősen növelhető a teherbeesés esélye. Az agyalapi mirigy az ösztrogén hormonszint növekedése miatt felszabadítja a luteinizáló hormont (LH) és elindul az ovulációs folyamat, amely során egy érett petesejt szabadul fel.

A peteérési teszt az LH hormon szintjét vizsgálja. Az átlagos teszt érzékenységi szintje 25 mIU/ml és akkor mutat pozitív eredményt, ha a szervezet LH hormonszintje ezt az értéket meghaladja.

Az ovulációs kalkulátor, diagram vagy naptár használata segíthet meghatározni a termékenységi ablakot, másrészt időrendben követheti, hogy milyen változékony a havi ciklus hossza és ezzel együtt, hogy változik a peteérés napja.

Életmódbeli szempontok babatervezéskor

A fizikai, szellemi és érzelmi egészség fontossága - Az alkoholfogyasztás, a dohányzás és a koffein negatívan befolyásolhatják a termékenységet. Ugyancsak igaz ez a túlsúlyra vagy a kóros soványságra is, mivel ezek az állapotok zavart okoznak a hormonfunkciókban.

A rendszeres, de közepesen megerőltető mozgás növeli a fogantatás esélyét. A táplálkozás legyen rendszeres és változatos, és a szervezet kapja meg mindazokat a vitamint és ásványi anyagot, amire szüksége van.

Habár a petesejtek teljes száma nem növelhető, kutatások igazolták, hogy minőségükön lehet természetes úton javítani - pl. folsavat, C-, D- és E-vitaminokat, antioxidánsokat vagy omega-3-at tartalmazó étrend-kiegészítő szedésével.

A terhességre készülő nőnek ezekre a megszokottnál jóval nagyobb mennyiségben van szüksége - még annál is többre, mint amit egy jól megtervezett táplálkozással megszerezhet.

A férfi termékenységét sem szabad figyelmen kívül hagyni

A terméketlenséget általában női problémának tekintik, de a gyermekáldás elmaradása mögött pontosan ugyanakkora eséllyel a férfi is állhat. Fontos azt is figyelembe venni, hogy bár kisebb mértékben, de a férfiak termékenysége is csökken az életkor előrehaladtával.

A férfiak nemzőképességéről spermavizsgálat során kaphatunk pontos képet. Életmódbeli változtatásokkal, illetve étrend-kiegészítőkkel nagymértékben javítható a férfi termékenység is.

Több friss tanulmány is szól arról, hogy nem csak a leendő anya, hanem a leendő apa súlytöbblete is csökkentheti a gyermekre vágyó párok esélyeit. A mozgásszegény életmód csökkentheti a spermaszámot.

Betegségek, amelyek szintén befolyásolhatják a fogamzást

Mindenképp javasolt egy általános orvosi kivizsgálás, mivel az alábbiakban felsoroltakra fokozottabb a veszély az életkor előrehaladtával. Ezeknél is számít az időtényező: minél korábban elkezdődik a kezelésük, annál kevésbé lesz bármilyen hatásuk a gyermektervezés időszakára.

• Fertőzés vagy műtét, ami hegszövet képződését okozta a petevezeték vagy méhnyak körül
• Endometriózis
• Mióma vagy a méh egyéb betegségei
• Méhnyak-nyák mennyiségének csökkenése
• Krónikus betegségek, például magas vérnyomás vagy cukorbetegség

Endometriózis és teherbeesés

Az endometriózis nem okoz minden esetben meddőséget, nem zárja ki a természetes teherbe esést sem, azonban a megtermékenyülés gyakran sokkal nehezebb, mint egészséges reproduktív rendszernél.

Endometriózis esetén ugyanis a méhnyálkahártyához hasonló szövetek a méhen kívül is megjelennek (például a petefészken vagy a hashártyán), és krónikus gyulladásokat, fájdalmakat, hegesedést okoznak, ami hatással lehet a gyermekvállalásra.

Az endometriózis a becslések szerint a felnőtt nők mintegy 10 százalékát érinti világszerte. Kutatások és statisztikák is igazolják, hogy a betegség és a meddőség között szoros összefüggés van, mert a meddő nők 25-40 százalékánál kimutatható.

Rendkívül fontos azonban hangsúlyozni, hogy az endometriózis nem egyenlő a meddőséggel. Valóban megnehezítheti a teherbe esést, azonban különösen enyhébb stádiumban a legtöbb nőnél természetes módon is megtörténik a megtermékenyülés.

Miért nehezítheti meg az endometriózis a teherbeesést?

• Anatómiai eltérések: A méhnyálkahártya szövetei méhen kívül és belül egyaránt hasonlóképpen viselkednek, így ciklusonként megduzzadnak, ami súlyos elzáródásokat, hegesedéseket, összenövéseket idézhet elő, ezzel megakadályozva vagy megnehezítve a spermium és a petesejt találkozását.
• Gyulladásos képletek: Az endometriózis egyik legsúlyosabb következménye, hogy krónikus gyulladást idéz elő. Ez nemcsak a petesejtek minőségére van negatív hatással, hanem befolyása lehet a teljes kismedencei környezetre, ezzel rontva a spermiumok életképességét, az esetleges embriók beágyazódási lehetőségeit.
• Petefészek-funkció csökkenése: Különösen hosszabb távon a betegség képes károsítani a petefészek funkcióját. Nemcsak a petesejtek mennyiségére, hanem azok minőségére is destruktív hatást gyakorol, ami szintén gátat szabhat a természetes megtermékenyülés előtt.
• Beágyazódási zavarok: Gyakori, hogy endometriózis hatására a méhen belüli méhnyálkahártya működése is zavart szenved. Ez azért jelentős probléma, mert így csökkenhet az embrió sikeres beágyazódásának az esélye még akkor is, ha a petesejt meg tudott termékenyülni.
• Hormonális és immunológiai eltérések: Mivel egy nagyon összetett betegség, az endometriózis képes nagyon összetett hormonális és immunológiai változásokat előidézni, amelyek természetesen szintén negatívan befolyásolják a fogamzást.

A teherbeesés esélye nem számszerűsíthető ennél a betegségnél, ugyanis erősen páciensfüggő problémáról beszélhetünk. Függ többek között az endometriózis súlyosságától; kiterjedtségétől és elhelyezkedésétől; az életkortól; a társbetegségektől; valamint a kezelés típusától is.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Konzultálj az orvosoddal! - A legjobb, ha átnézitek az orvosoddal a saját és családi kórtörténetedet, hogy milyen gyógyszereket szedsz, és hogy megfelelő-e az életmódod.

Ezt mindenképpen tedd meg időben, hiszen így lehetőséged nyílik arra, hogy az esetleges hiányosságokon vagy problémákon javíts. Egészségügyi állapotodnak, életkorodnak megfelelően változtathatsz életmódodon.

Szakorvosi segítségre abban az esetben van szükség, ha rendszeres nemi élet ellenére egy fél-1 évnél hosszabb idő alatt sem sikerül teherbe esni. Ilyenkor érdemes lehet termékenységi tesztet elvégeztetni, illetve egy meddőségi specialistát felkeresni.

Ha még nincs 35 éves, és már egy éve teherbe kíván esni (vagy ha elmúlt 35 éves, és hat hónapja próbálkozik), beszéljen kezelőorvosával. Kóros soványság, kimaradó menstruáció, ismert étkezési zavar, endometriózis vagy jelentős fogyás esetén ennél korábban is indokolt lehet a kivizsgálás.

Lehetséges kezelési utak endometriózis esetén

Amennyiben valakinél endometriózis akadályozza a természetes megtermékenyülést, a modern orvostudomány már többféle eszközzel is képes elősegíteni a családalapítást. A betegség ugyanis gyakran csak a fogantatást nehezíti meg, viszont a legtöbb endometriózissal élő kismamánál a későbbiekben nincs probléma a terhességnél, többségük egészséges gyermeket hoz a világra.

Az egyik leghatékonyabb módszer a betegség által előidézett meddőség kezelésére az in vitro fertilizáció. Egy olyan asszisztált reprodukciós eljárásról van itt szó, amikor a petesejtet és a spermiumot laboratóriumi körülmények között egyesítik, vagyis a megtermékenyülés testen kívül történik, majd az így létrejött embriót ültetik a méhbe.

Amennyiben valaki enyhe stádiumú endometriózistól szenved, mégis problémái vannak a megtermékenyüléssel, az inszemináció is jó alternatíva lehet. Az inszemináció lényege, hogy a laborban előkészített spermiumokat közvetlenül a méh üregébe juttatják az ovuláció idején, amelyek képesek helyben megtermékenyíteni a petesejtet.

Gyakori tévhitek a testsúlyról és a fogamzásról

Az, hogy valaki vékony, nem jelenti automatikusan azt, hogy nehezen esik teherbe. Ugyanígy a magasabb testsúly sem jelenti minden esetben azt, hogy a fogamzás lehetetlen.

Az első, védekezés nélküli szexuális együttlét alkalmával nem lehet teherbe esni. Ez egyszerűen nem igaz. Védekezés nélküli szexuális együttlét esetén mindig fennáll a teherbe esés lehetősége, még a legelső alkalommal is.

Minden ciklusban csak két nap van, amikor teherbe eshet. Ez nem igaz. A termékeny időszak akár 6 napos is lehet.

A menstruációs ciklus mindig 28 napig tart, és minden nő a 14. napon ovulál. Az átlagos menstruációs ciklus hossza 28 nap, de mindenki egyedi, és a nők közel 50%-ánál a ciklusok hossza 7 vagy több nappal eltér.

Változókor és természetes fogamzás

A nő életkorának növekedésével a természetes úton történő teherbeesés esélye csökken - különösen a 35. életév után. Negyvenéves kor körül a teherbeesés esélye már csupán 5-10%.

45 éves korra a termékenység drasztikusan lecsökken, és a természetes úton történő teherbeesés már nem valószínű - bár nem lehetetlen. A nők elméletileg a menopauzáig termékenyek maradnak, így akár az ötvenes éveikben is teherbe eshetnek.

A menopauza - más néven változókor vagy klimax - a női test természetes folyamata, amely leggyakrabban 45 és 55 éves kor között következik be. A menopauza tehát a nő termékeny korszakának végét jelenti.

Az utolsó esély a természetes fogantatásra, bár igen alacsony, a perimenopauza időszakában van, vagyis a menopauzát megelőző fázisban. Ebben az időszakban a termékenység jelentősen csökken, azonban az ovuláció még előfordulhat, ami azt jelenti, hogy a természetes teherbeesés esélye - bár nagyon alacsony - még mindig fennáll.

A testsúly önmagában nem dönti el, hogy egy nő teherbe tud-e esni. A legfontosabb kérdés az, hogy a vékonyság egészséges alkati sajátosság-e, vagy kóros soványság áll fenn hormonális, táplálkozási vagy egyéb egészségügyi következményekkel.

Ha a menstruáció rendszeres, a peteérés megfelelő, a táplálkozás kiegyensúlyozott, és nincs a háttérben betegség vagy étkezési zavar, a vékony testalkat önmagában nem feltétlenül csökkenti jelentősen a fogamzás esélyét. Ha azonban a menstruáció kimarad, rendszertelenné válik, jelentős fogyás történt, vagy a testsúlyhiányhoz étkezési zavar társul, orvosi és dietetikusi segítségre lehet szükség.

tags: #vekony #nok #nehezebben #esnek #teherbe