Mit egyen a kismama, ha magas a vérnyomása?

Magas vérnyomás esetén a kismamának mindenekelőtt rendszeres orvosi ellenőrzésre, vérnyomásmérésre és vizeletvizsgálatra van szüksége, mert a hipertónia sokszor nem okoz panaszt, mégis veszélyeztetheti az anyát és a magzatot. Az étrend ilyenkor legyen kiegyensúlyozott, sószegény, fehérjében és vitaminokban gazdag, a folyadékbevitelt pedig általában nem kell korlátozni, csak ha a kezelőorvos ezt külön javasolja.

A kismama ne kezdjen önálló, szigorú fogyókúrába, ne hagyjon el fontos élelmiszercsoportokat, és ne módosítsa saját döntése alapján a vérnyomáscsökkentő gyógyszer adagját. A megfelelő étrend segíthet a vérnyomás szabályozásában és a tápanyaghiány elkerülésében, de nem helyettesíti a szakorvosi kivizsgálást vagy a gyógyszeres kezelést.

Miért fontos a táplálkozás magas vérnyomás mellett?

A magas vérnyomás önmagában is veszélyt jelent, de várandósság ideje alatt különösen fontos, hogy figyeljen a kismama erre az értékre. A várandósság alatt a nők testében komoly változások zajlanak le - a keringés, a hormonháztartás és az anyagcsere egyaránt alkalmazkodik ahhoz, hogy a fejlődő magzat megfelelően fejlődhessen.

A szervezet ilyenkor hatalmas munkát végez, ezért különösen fontos, hogy az orvosi ellenőrzések során minden eltérést időben észrevegyenek. Ezek közül az egyik legfontosabb a vérnyomás rendszeres mérése, hiszen a kismama és a magzat egészségét is veszélyeztetheti, ha az értékek tartósan eltérnek a normálistól.

A terhesség alatti magas vérnyomás feltétlenül kezelést igénylő állapot, hiszen szélsőséges esetben két ember egészségét is veszélyeztetheti: az anyáét és a magzatét. Az anyai és magzati szövődmények elkerülésében a korai felismerés és a megfelelő gyógyszeres kezelés kulcsfontosságú.

Mit tartalmazzon az étrend?

Sószegény táplálkozás

Enyhe terhességi magas vérnyomás esetén az ágynyugalom, szoros megfigyelés és diéta elegendő lehet. A diéta részeként mindenképpen sószegény, fehérjében, vitaminokban gazdag étrendet kell követni.

A sószegény étrend nem feltétlenül jelent teljes sómegvonást, hanem a hozzáadott só és a nagy sótartalmú élelmiszerek visszaszorítását. Érdemes kerülni a túlzottan sós, erősen feldolgozott ételeket, és előnyben részesíteni a friss, egyszerűen elkészített alapanyagokat.

Fehérjében gazdag ételek

A fehérjedús étrend segíthet a megfelelő tápanyagbevitel biztosításában. A fehérjeforrások kiválasztásánál célszerű a változatosságra törekedni, és olyan ételeket választani, amelyek nem tartalmaznak túl sok sót.

A megfelelő táplálkozási terv kialakításában a szülész-nőgyógyász javaslatára érdemes felkeresni egy táplálkozási tanácsadót, dietetikust, hogy a megfelelő táplálkozási tervet segítsen felállítani, elkerülve a tápanyaghiányt.

Vitaminokban és tápanyagokban gazdag ételek

A vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, kiegyensúlyozott étrend fontos része a várandósság alatti táplálkozásnak. Nem igazolódott, hogy emelt mennyiségű vitaminpótlással csökkenthető lenne a kockázat, és nincs olyan gyógyszer sem, ami megelőzné a terhességi magas vérnyomás kialakulását, ugyanakkor a kedvezőbb általános egészségi állapotú nőknél ritkábban lép fel.

A kismama ne alkalmazzon önállóan nagy dózisú vitamin- vagy ásványianyag-pótlást. A várandósság alatt szedett készítményekről a szülész-nőgyógyásszal kell egyeztetni.

Folyadékbevitel

Általában a folyadékbevitelt nem indokolt korlátozni, csak ha a kezelőorvos úgy dönt. A folyadékfogyasztásról különösen akkor szükséges orvossal egyeztetni, ha ödéma, légszomj, veseműködési zavar vagy kórházi megfigyelés válik szükségessé.

Mit érdemes kerülni?

A dohányzás és az alkoholfogyasztás abbahagyása, a só bevitel korlátozása, a fehérjedús étrend, a testmozgás mind segíthetnek ebben. Bizonyos rizikófaktorokat lehet csökkenteni odafigyeléssel és rendszeres kontrollal, például dohányzás elhagyása, a kezeletlen magasvérnyomás-betegség kivizsgálása és a vérnyomás optimalizálása.

Az étrendben kerülni kell a túlzott sózást és a nagy sótartalmú, erősen feldolgozott élelmiszereket. A kismama ne próbálja a vérnyomást kizárólag diétával kezelni, és ne halassza el az orvosi vizsgálatot akkor sem, ha egyébként jól érzi magát.

Változik-e a vérnyomás a terhesség során?

A terhesség első harmadában a hormonális változások miatt a vérnyomás általában enyhén csökken, hiszen a progeszteron hatására az erek kitágulnak. Ez normális, és többnyire nem okoz panaszt, legfeljebb enyhe szédülést vagy fáradékonyságot.

Az első és második trimeszterben a kismamák vérnyomása csökkenésnek indul, amely ebben a szakaszban teljesen normális. A méhlepény optimális vérellátásnak érdekében az értágulat csökken, és általában 115/75 Hgmm alatt marad.

A második trimeszter végére, illetve a harmadikban viszont a vérnyomás jellemzően visszatér a terhesség előtti szintre. A harmadik trimeszterben a vérnyomás ismét emelkedni kezd, és normál esetben visszaáll a terhesség előtti értékre.

A gond akkor kezdődik, ha ez a szint túllépi a biztonságos határt. Terhességben elfogadhatónak tekinthető a 140/90 Hgmm-nél alacsonyabb vérnyomás.

Mikor beszélünk magas vérnyomásról?

Magas vérnyomásról beszélünk, ha két különböző alkalommal mért vérnyomás 140/90 Hgmm vagy annál magasabb. A terhesség során a 140/90 Hgmm a mérvadó: ennél alacsonyabb értéknél nem kell aggódni, de a rendszeresen magasabb érték már problémát jelezhet, és azonnali kivizsgálást igényel.

A 140-159 Hgmm-es szisztolés és/vagy 90-109 Hgmm-es diasztolés vérnyomás enyhe-középsúlyos hipertóniának, a 160 Hgmm vagy ez feletti szisztolés és/vagy 110 Hgmm vagy ez feletti diasztolés vérnyomás súlyos hipertóniának minősül.

A várandósság idején sürgősségi állapotnak tekintendő a ≥170 Hgmm-es szisztolés és/vagy a ≥ 110 Hgmm-es diasztolés vérnyomás, ami kórházban kezelendő!

A terhességi magas vérnyomás típusai

Idült hipertónia

Idült magas vérnyomásról beszélünk, ha a kismama már a terhesség előtt is szenvedett magasvérnyomás-betegségben, vagy a terhesség első 20 hetében alakul ki. Idült hipertóniáról beszélünk, ha a kismamának már a terhesség előtt ismert volt a magasvérnyomás betegsége, vagy pedig a terhes kismamának nem volt ismert a hipertóniája és azt a terhesség első 20 hetében fedezik fel.

A már ismert hipertónia esetén tervezni kell a terhességet, és a vérnyomáscsökkentő gyógyszereket orvos segítségével át kell állítani olyan gyógyszerre, amely nem veszélyezteti a magzati fejlődést. A várandósság alatt ugyanis több magasvérnyomás-betegség kezelésben használt hatóanyag ellenjavallt!

Gesztációs hipertónia

Azokat az eseteket, amikor a kismamánál a magas vérnyomás a 20. terhességi hetet követően alakul ki gesztációs hipertóniának nevezzük. A gesztációs magas vérnyomás átmeneti magas vérnyomás, ami a terhesség betöltött 20. hete után jelentkezik, fehérjevizeléssel nem jár, és általában a szülést követő 12. hétig helyreáll.

Gesztációs hipertónia esetén a 140/90 Hgmm-es vagy az fölötti vérnyomás a 20. terhességi hét után jelentkezik, de a napi vizelet fehérjeürítés 300 mg alatt marad, és a 12. szülés utáni hétig a vérnyomás normalizálódik.

Preeklampszia és eklampszia

A preeklampszia, eklampszia a legveszélyesebb állapot, melynek ismertebb neve terhességi toxémia. A preeklampszia szintén a terhesség 20. hete után kezdődik, jellemzője, hogy a vérnyomás 140/90 Hgmm fölötti, amelyhez napi szinten 300 mg-nál magasabb fehérjevizelés társul.

A preeklampsziát más szervek, például a vese, máj, vér vagy agy károsodásának jelei kísérik. A preeklampszia kezelését semmiképpen nem szabad elhanyagolni, mivel szövődményei nemcsak a baba, hanem az anya számára is halálosak lehetnek.

Eszméletvesztéses görcsrohamokat, eklampsziát okozhat a betegség. A preeklampszia súlyos esetben leginkább epilepsziához hasonlítható görcsöt okoz a terhes nőnél, melyet eclampsiának hívnak.

Miért szükséges a vizelet vizsgálata?

Magas vérnyomásnál a vizeletben található fehérjét is vizsgálni kell, amelynek ürítése kismamák esetében napi maximum 300 mg lehet. Az ezt meghaladó érték kórosnak tekinthető, és hipertóniára utal.

A vérnyomás értékek mellett a kismamáknál monitorozzák a vizelet fehérje ürítést is. Ez azért fontos, mert terhességben a vizelet fehérje ürítés normálisan is napi 300 mg-ig emelkedhet, de ha ezt meghaladja, az komoly figyelmeztető jel.

Nemcsak a vérnyomás emelkedése fontos, hanem az is, hogy megjelenik-e vagy fokozódik-e a fehérjevizelés. A magas vérnyomás és a fehérjevizelés nem feltétlenül okoz tünetet, ezért a laboratóriumi vizsgálatokat pontosan el kell végezni.

Milyen tünetekre kell figyelni?

Bár a tünetek nem feltétlenül jelentkeznek mindenkinél, érdemes a legjellemzőbbeket megismerni, mert életeket menthet. Leggyakrabban fejfájás, hirtelen súlynövekedés, vizesedés, izomgörcsök, látászavar, szédülés és rossz közérzet fordulhat elő.

• kínzó vagy tartós fejfájás;
• látással összefüggő tünetek: ideiglenes látásvesztés, elmosódott látás vagy fényérzékenység;
• felső hasi fájdalom, általában a bordák alatt a jobb oldalon;
• hányinger vagy hányás;
• hirtelen súlygyarapodás;
• a terhesség idején megszokottól eltérő mértékű végtag- és arcduzzanat;
• légszomj vagy fulladás;
• izomgörcsök és izomrángások;
• szédülés és rossz közérzet.

A tünetek láttán egyéb betegségekre is gyanakodhatunk, épp ezért nem szabad halogatni az azonnali kivizsgálást! Ezek a panaszok egyéb betegségek gyanúját is felvethetik, ezért semmiképp nem szabad várni.

A panaszok egyéb betegségek gyanúját is felvetik, például a gyomortáji fájdalom előfordulhat gyomorrontás, refluxbetegség, epehólyag-gyulladás esetén is, melyek szintén gyakoribbak terhesség idején. A felismerés nehézségei miatt fordulhat elő, hogy kifejlődhet a betegség súlyos formája.

Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?

Erős fejfájás, látászavar, szédülés, nagyon magas vérnyomás, gyomortáji panaszok, légszomj vagy ödéma esetén mielőbb szakorvost kell felkeresni. Amennyiben a terhesség során szöveti vizenyő, jelentős hirtelen súlygyarapodás, fejfájás, látászavar, fulladás vagy jobb bordaív alatti fájdalom jelentkezik, azonnal orvoshoz kell fordulni.

Amennyiben a tünetek erősödnek, a vérnyomás meghaladja a 160/110 Hgmm-es szintet, úgy azonnali kórházi bennfekvés válhat indokolttá. A várandósság idején sürgősségi állapotnak tekintendő a ≥170 Hgmm-es szisztolés és/vagy a ≥ 110 Hgmm-es diasztolés vérnyomás, ami kórházban kezelendő!

Hogyan ellenőrizze a kismama a vérnyomását?

A vérnyomás monitorozása a prenatális ellátás, vagyis a terhesgondozás fontos része. A kismama vérnyomását a rendszeres kontroll vizsgálatokon figyelemmel kíséri a nőgyógyász szakorvos.

A kismama minden terhesgondozáson jelenjen meg, és ne hanyagolja el az otthoni vérnyomásmérést sem. Érdemes naplózni az értékeket, és már kisebb eltéréseknél is jelezni az orvosnak.

A diagnosztizált gesztációs hipertónia esetén a vérnyomást a szakorvos által elrendelt időközönként ellenőrizni és az eredményt dokumentálni kell. A terhesség alatti vizsgálatok közül a vérnyomás ellenőrzését, a vizeletvizsgálatot és a testsúlymérést minden ellenőrzéskor elvégezzük.

A terhességi magas vérnyomás korai felismerésében a terhesgondozás során az Európai Hypertonia Társaság ajánlása alapján a 24 órás vérnyomás monitorizálásnak van kiemelt szerepe. Segítségével nemcsak korán felismerhető ez a terhességi kórkép, de kiszűrhető az úgynevezett fehérköpeny-hypertónia, meghatározható az ideális kezelési mód.

Miért veszélyes a magas vérnyomás a magzatra?

Terhesség idején a magas vérnyomás miatt a méhlepény vérellátottsága romlik. Ha a méhlepénybe nem jut elegendő vér, a magzat kevesebb oxigént és tápanyagot kap a véráramból.

A magzat fejlődése és növekedése a méhlepényben lelassul, ami miatt a baba kicsi születési súllyal jön a világra, vagy koraszülött lesz. Fennáll a koraszülés és alacsony születési súly kockázata, a méhlepény vérellátásának romlása, és legrosszabb esetben a magzat élete is veszélybe kerülhet.

A magas vérnyomás a terheseknél okozhat méhlepény-leválást is. Ha a méhlepény a méh belső faláról még a szülés normális időpontja előtt leválik, a preeklampszia rendkívül veszélyes állapothoz vezethet a baba és a kismama szempontjából is.

A magas vérnyomás csökkentheti a méhlepény vérellátását, ami miatt a magzat kevesebb oxigént és tápanyagot kaphat. Ez gátolhatja a növekedését, vagy koraszülést okozhat.

Milyen szövődmények alakulhatnak ki az anyánál?

A fenti veszélyes szövődményeken túl a terhesség idején rosszul kontrollált magas vérnyomás az életfontosságú szervek károsodásához vezethet, így károsodhat a hipertónia miatt az agy, a szem, a szív, a tüdő, a máj vagy akár a vesék is.

A preeklampszia súlyos, epilepsziához hasonló görcsöket okoz, míg a HELLP-szindróma során a keringés összeomolhat, leállhatnak a vesék. A lefolyása rendkívül gyors.

A legsúlyosabb szövődménye azonban nem ez a rémisztő görcs, hanem a HELLP-szindróma lehet, ami a preeclampsia legsúlyosabb, akár órák alatt kialakuló, életveszélyes állapota. A HELLP szó vörösvérsejt-felbomlás, az emelkedett májenzimszint és az alacsony vérlemezkeszám angol elnevezésének kezdőbetűiből áll.

További anyai szövődmények lehetnek a már említett eclampsián és a HELLP-szindrómán túl: tüdővizenyő, véralvadási zavar, lepényleválás. A magas vérnyomás növelheti a szervek, például a vesék vagy az agy károsodásának esélyét az anyánál.

Hogyan kezelhető a magas vérnyomás a terhesség alatt?

Terhesség alatt is fontos a magas vérnyomás kezelése a babát és a kismamát veszélyeztető súlyos kockázatok megelőzése érdekében. Ha gyógyszert kell szednünk a vérnyomás beállításához a terhesség alatt, a nőgyógyász szakorvos egészen biztos, hogy a legbiztonságosabb készítményt és gyógyszeradagolást fogja felírni.

Fontos, hogy a vérnyomás szabályozására felírt gyógyszert pontosan az előírtak szerint kell beszedni. Nem szabad sem abbahagyni a gyógyszer szedését, sem az előírt adagoláson módosítani a magunk és a babánk biztonsága érdekében.

Orvosi utasításra sor kerülhet vérnyomáscsökkentő gyógyszer alkalmazására. A túlzott mértékű vérnyomáscsökkentésnek is lehetnek kockázatai, mivel gyengítheti a placenta keringését és a magzat oxigénellátását, terhes nőknél az esetleges mellékhatások miatt is kerülendő a nem kellően indokolt gyógyszerszedés.

Kisebb mértékben emelkedett, stabil állapotú terhességben ezért a vérnyomáscsökkentők alkalmazását nem javasolják. A súlyos, 160/110 Hgmm feletti vérnyomást azonban a súlyos szövődmények elkerülése érdekében mielőbb csökkenteni kell.

A vérnyomáscsökkentők közül az ACE-gátlók és ARB-k terhességben nem javasoltak, kalciumcsatorna-blokkolók, béta-blokkolók szedhetők. A már ismert magasvérnyomás-betegség esetén olyan vérnyomáscsökkentő gyógyszert kell alkalmazni, amely nem veszélyezteti a magzati fejlődést.

Milyen vizsgálatokra lehet szükség?

Amennyiben a terhesség során magas vérnyomás jelentkezik, a szülész-nőgyógyász kontrollja mellett hipertónia-specialista segítsége is szükséges a vérnyomás kezelésében. Az ilyenkor elvégzendő vizsgálatok az általános nőgyógyászati és belgyógyászati vizsgálaton kívül az EKG, a 24 órás vérnyomás-monitorozás, bizonyos laboratóriumi vizsgálatok és a 24 órás vizeletfehérje-meghatározás.

Ha a kismama az előző terhességében preeclampsiás volt, vagy valamelyik tünete felhívja a figyelmet a betegség lehetőségére, akkor fokozottan figyelnek a laboreredményekre, gyakrabban kerül sor vesefunkciós és egyéb vérvizsgálatokra.

Szemészeti, neurológiai, EKG-, 24 órás vérnyomásméréses és ultrahangos vizsgálatokat rendelnek el. Ennek gyakoriságáról a szülész-nőgyógyász dönt, ő végzi a terhes nő szoros megfigyelését.

Mikor válhat szükségessé a kórházi kezelés?

Ágynyugalom, vérnyomáscsökkentő gyógyszer vagy gyógyszerek, a görcsök megelőzésére magnézium, valamint a kismama és a magzat szoros megfigyelése, CTG és ultrahang szükséges.

A súlyos preeclampsia kezelésében szoros orvosi, kórházi megfigyelésre és gyógyszeres kezelésre van szükség. Súlyos preeclampsia esetén a terhesség befejezése javasolt, ez az egyetlen módja az állapot megszüntetésének.

A komolyabb kockázatok megelőzése érdekében a nőgyógyász szakorvos dönthet úgy, hogy a kiírt időpont előtt beindítják a szülést súlyos, életveszélyes esetekben. A terhességi toxémia kockázatot jelenthet az anya és a baba életére, ezért előfordulhat, hogy az orvos azt javasolja, hogy a kismama a 37. héten vagy az előtt hozza világra gyermekét.

A szülés módjáról, vagyis hogy császármetszést végezzenek, vagy megindított hüvelyi szülés történjen, a kezelőorvos dönt a beteg panaszainak, tüneteinek, laborleleteinek, illetve szülészeti, belgyógyászati és ideggyógyászati vizsgálati leleteinek birtokában.

Befolyásolja-e a magas vérnyomás a vajúdást és a szülést?

A nőgyógyász szakorvos a komplikációk megelőzése érdekében javasolhatja a szülés beindítását a kiírt időpont előtt. Ilyen esetben számba veszik, hogy a vérnyomást sikerült-e beállítani, van-e szervi károsodás, a babánál alakultak-e ki szövődmények.

Súlyos, életveszélyes esetekben a terhesség idő előtti befejezése válhat szükségessé. A döntés minden esetben az anya és a magzat állapotát, a vérnyomásértékeket, a laboreredményeket és a terhességi kort figyelembe véve történik.

Szoptathat-e a magas vérnyomással élő anya?

A szoptatást a szakorvosok rendszerint nem ellenjavallják. Mindenképpen egyeztetni szükséges a baba születése előtt azt is, hogy mely magas vérnyomáscsökkentő gyógyszerek azok, amelyek szedése mellett is biztonságosan táplálhatjuk anyatejjel a babánkat.

A szülés után is szükség van kontrollra, mert a vérnyomás a szülést követően sem feltétlenül rendeződik azonnal. Rendkívül fontos a szülés utáni kontroll is a későbbi szövődmények megelőzése és csökkentése céljából.

Kiknél nagyobb a kockázat?

Előre nem jósolható meg, kinek lesz terhességi magas vérnyomás betegsége, de egyes nőknek nagyobb rá a kockázatuk. Fokozott figyelmet igényelnek azok a kismamák, akiknél a terhesség előtt is fennállt hipertónia, vagy korábbi terhesség alatt vérnyomásprobléma, preeklampszia és terhességi szövődmény jelentkezett.

• hipertónia a terhesség előtt;
• korábbi preeklampszia vagy terhességi szövődmény;
• krónikus vesebetegség vagy más krónikus betegség;
• cukorbetegség;
• előrehaladott anyai életkor;
• ikerterhesség;
• fokozott véralvadási hajlam;
• genetikai hajlam;
• dohányzás;
• az anya családjában halmozódó magas vérnyomás, cukorbetegség vagy eklampszia.

Vannak olyan kockázati tényezők, amelyek nehezen vagy egyáltalán nem befolyásolhatók, például a krónikus vesebetegség, a cukorbetegség, az idősebb anyai életkor, a fokozott véralvadási hajlam, a korábbi preeclampsia és bizonyos terhességi szövődmények.

A terhességi magas vérnyomás gyakrabban jelentkezik az első terhesség folyamán. A probléma a terhességek 5-10 százalékát érinti.

Mit tehet még a kismama?

A legfontosabb, hogy a kismama minden terhesgondozáson megjelenjen, ne hanyagolja el az otthoni vérnyomásmérést, naplózza az értékeket, és kövesse az orvos tanácsait. A korai felismerés életeket menthet.

Az egészséges életmód szintén sokat segíthet: törekedj a kiegyensúlyozott, sószegény étrendre, fogyassz elegendő folyadékot, pihenj sokat, és ha orvosod engedélyezi, mozogj rendszeresen - a séta, a kismamajóga vagy az úszás kiválóan javítja a keringést.

Elengedhetetlen a nyugodt, stresszmentes környezet, ennek kialakításában a család segíthet. A mozgás intenzitását és típusát azonban mindig a kezelőorvossal kell egyeztetni, különösen emelkedett vérnyomás, preeklampszia vagy egyéb terhességi szövődmény esetén.

Amennyiben korábban hipertónia nem volt ismert, akkor is gondosan mérni kell a vérnyomást, hiszen a terhesség provokálhatja az emelkedést. A magas vérnyomást minden esetben ki kell vizsgálni, ugyanis kezeletlenül veszélyt jelenthet mind az anyára, mind a magzatra.

tags: #mit #egyen #a #kismama #ha #magas