Hány hetes kortól életképes a magzat?

Az orvostudomány mai állása szerint a 24. terhességi hét tekinthető fontos vízválasztónak: ekkor megszületve a magzatnak körülbelül 40-50% esélye lehet az életben maradásra, de a súlyos szövődmények és a maradandó károsodás kockázata még jelentős. A 25. hét után a túlélési esély megközelítheti a 70%-ot, a 27. hét után pedig a 90%-ot.

A túlélési esélyeket nem kizárólag a terhességi kor határozza meg. Fontos a születési súly, a magzat általános állapota, a szülés helyszíne, a koraszülött-intenzív ellátás elérhetősége és az esetleges komplikációk súlyossága is. A 34-36. héten született babák életkilátásai sok esetben már csaknem megegyeznek a terminusra született újszülöttekével.

Mit jelent a koraszülöttség?

Amikor a várandósság rendben zajlik, általában a 40. héten jön világra a baba. Egy kisbaba akkor tekinthető koraszülöttnek, ha a várandósság 37. hete előtt születik.

A szülések 7-8 százalékában a szülés korábban indul be, vagy be kell indítani. A fejlett országokban a szülések 5-10 százaléka koraszülés, Magyarországon pedig évek óta 8 százalék körüli az arány. Más adatok szerint Magyarországon az összes élve születés mintegy 11 százalékában, a betöltött 37. terhességi hét előtt jön világra az újszülött.

Az esetek többségében a baba mindössze 1-2 héttel érkezik korábban, vagyis a 34-36. héten. Ilyenkor már igazán jók az életkilátásai, csaknem olyanok, mint az időre érkező babákéi.

A 36 hétnél korábban született gyermekeket nevezik koraszülötteknek. Más meghatározások szerint a 37. hét előtt világra jött újszülött számít koraszülöttnek, ezért a terhességi kor határértékeinek értelmezése az alkalmazott szakmai definíciótól függ.

Nem minden kis súlyú újszülött számít koraszülöttnek. Különbséget kell tenni a méhen belül sorvadt, kis súlyú újszülöttek és a koruknak megfelelő súlyú koraszülöttek között.

Az érett, de 2500 gramm alatti születési súlyú babákat hívják méhen belül retardált vagy sorvadt újszülötteknek. Ők is gyakran igényelnek intenzív osztályos ellátást, de általában más betegségekre van nagyobb esélyük, mint a valódi koraszülötteknek.

A túlélési esélyek terhességi hétenként

A 24. hét kritikus. Ha a magzat ez időtájt születik, 40-50% esélye van arra, hogy életben maradjon, sajnos ilyenkor még annyira fejletlenek a babák, hogy igen nagy az esély arra, hogy maradandó károsodást szenvednek.

Ha ennél a terhességi hétnél korábban indul be a szülés, azt már vetélésnek tekintik. Akkor azonban, ha a magzat mutat életjeleket, mindent elkövetnek az életéért.

A táblázatban szereplő adatok 2002-2008 közötti felmérésekből származnak, amelyekben a babákat egyéves korukig követték. Az eltérő vizsgálatokban mért túlélési arányok különbözhetnek egymástól, mert más időszakban, más intézményekben, eltérő születési súlyú és állapotú újszülötteket vizsgáltak.

Ha a kismama túl van a várandósság 25. hetén, a baba esélye megközelíti a 70%-ot, a 27. hét után pedig már a 90%-ot. A túlélési esély a testsúllyal egyenes arányban növekszik.

Az 1000 gramm alatti születési súly kritikus állapotot jelenthet. Az 1000-1500 grammos babák túlélési aránya 85-95% körül mozog, az 1500-2500 gramm súlyú babáknak pedig már szinte 100%-os esélyük van az életben maradásra.

A modern koraszülöttgyógyászat fejlődésével ezeket a határokat már túlléptük. Már több eset is volt, ahol 500 gramm alatti vagy 24. hétnél fiatalabb terhességből született koraszülöttet sikerült megmenteni.

Ugyanakkor az egyes százalékos értékek nem jósolják meg egy adott újszülött sorsát. Minden baba, minden szülés és minden újszülöttkori állapot más, ezért a túlélési esélyről és a várható életminőségről csak az ellátó neonatológiai csapat adhat személyre szabott tájékoztatást.

Miért fontos a terhességi hét?

A 12. hétig minden szerv kialakul, de még éretlen. A szervek telepeiben lévő szöveteknek érnie, differenciálódnia kell.

Vannak szervek, amelyek elég korán elérik a méhen kívüli élethez szükséges mértéket. Azonban az egész szervezet összehangolt működéséhez legalább a 34. hetet el kell érnie egy magzatnak.

Ha a 34. hét előtt születik, az életkilátás és az egészséges élet esélye zuhan. Egy újszülött minél kisebb súllyal születik a világra, annál rosszabbul tud alkalmazkodni a méhen kívüli élethez.

A koraszülött újszülöttek szervei már kialakultak, csak még kisebbek, és az éretlenség miatt működésük nem tökéletes. Minél éretlenebb egy koraszülött kisbaba, annál nagyobb a feje a testéhez képest, feltűnően sovány, kezei és lábai hosszúnak és vékonynak tűnnek.

A koraszülöttek bőre vékony és sérülékeny, alatta a zsírréteg még nem kellően vastag. Emiatt a vízvesztéstől és a lehűléstől jobban kell őket óvni megszületésük után.

A kis súlyú újszülöttek éretlenebb májműködésük miatt hajlamosabbak a sárgaságra. A tüdő éretlensége miatt valamilyen fokú légzészavar a leggyakoribb probléma.

A légzési zavarok kezelésében oxigénadásra, súlyosabb esetben gépi lélegeztetésre is szükség lehet. Az elhúzódó lélegeztetés bronchopulmonalis dysplasia, vagyis BPD kialakulásához vezethet, de a tüdőszövet 5-7 éves korra általában regenerálódik.

A koraszülöttségből fakadóan nagyobb a vérzékenység és az agyvérzés kockázata, amely később idegrendszeri károsodásokhoz vezethet. További veszélyt jelent a fertőzésekkel szembeni kisebb ellenállás.

A koraszülöttek táplálása is speciális. 32-34. hét előtt még nem alakul ki teljesen a szopóreflex, a még fiatalabbaknál pedig a nyelés sem akadálytalan.

Náluk szonda-, illetve vénás kanülön történő táplálás jöhet szóba. A szondatáplálás során a lefejt anyatejet vagy a speciális tápszert juttatják szondán keresztül a gyomorba.

A korán adott anyatej segít a bélsejtek érésében. A koraszülött édesanyjának teje összetételében jelentősen különbözik az időben született újszülöttétől, és jóval alkalmasabb lehet a saját gyermek táplálására.

A születési súly szerepe

Orvosi kifejezéssel a partus praematurus 1000 gramm feletti koraszülést, a partus immaturus 1000 gramm alatti koraszülést jelent. A partus dysmaturus méhen belüli súlyretardációval született újszülöttet jelöl, aki nem feltétlenül koraszülött.

A születési súly és a terhességi kor szorosan összefügg, de nem ugyanazt fejezi ki. Egy kis súlyú, érett újszülött állapota és kockázatai eltérhetnek egy ugyanilyen súlyú, de koraszülött baba állapotától.

Milyen hosszú távú következményei lehetnek?

A perinatális megbetegedések jelentős része a koraszülöttek köréből kerül ki. Ha a koraszülött túléli élete első évét, akkor is szükség lehet fejlődésneurológiai ellenőrzésre, rehabilitációra és korai fejlesztésre.

Lehetséges következmény a mozgászavar, ritkán bénulás, látászavar, halláskárosodás, tanulási nehézség, koncentrációs probléma és magatartási zavar. Ezek azonban nem érintik a koraszülöttek többségét, és különösen az extrém koraszülöttek között fordulnak elő gyakrabban.

Általában közvetlen összefüggés van a koraszülött baba születéskori kora, súlya és hosszú távú kilátásai között: minél korábban és kisebb súllyal születik, annál nagyobb valószínűséggel lesznek később problémák.

Legalább ilyen fontos tényező a közvetlen születés utáni hetekben fellépő komplikációk és azok súlyossága. Egy 8-900 grammos, 28. hétre született babának, akinél nem léptek fel komplikációk, jobbak lehetnek a kilátásai, mint egy későbbi héten, nagyobb testsúllyal született babának, akit újra kellett éleszteni, súlyos agyvérzésen esett át vagy hosszasan lélegeztetni kellett.

A szövődménymentes koraszülés esetén, fejlődési rendellenesség és idegrendszeri károsodás nélkül gyakorlatilag teljesen egészséges gyermekre számíthatunk, bár bizonyos betegségekre később nagyobb lehet a kockázat.

Az első élethónapokban a koraszülött baba fokozatosan ledolgozza hátrányát. Aki két hónappal korábban született, az félévesen korrigált korának megfelelően még csak négy hónaposnak kell, hogy megfeleljen.

Idegrendszeri károsodások esetén naponta speciális gyógytornáztatásra és mozgásfejlesztő foglalkozásokra lehet szükség. Az időben elkezdett korai fejlesztés elengedhetetlen feltétele a koraszülöttek életében.

Mi befolyásolja az életminőséget?

A túlélés önmagában nem ad teljes képet a koraszülés következményeiről. A hosszú távú életminőséget befolyásolhatja a terhességi kor, a születési súly, az oxigénhiány, az agyvérzés, a fertőzések, a légzéstámogatás hossza és az egyéb újszülöttkori szövődmények.

A középsúlyos koraszülöttek, vagyis a 25-32. hétre született gyermekek körében is gyakoribbak lehetnek a tanulási és koncentrációs problémák. Az agy szociális és intellektuális funkciókat ellátó részei a 28-31. terhességi héten érik el kifinomultabb formáikat.

Mindazonáltal a kutatások szerint nagy vonalakban a volt koraszülöttek normális, egészséges felnőttekké váltak, noha az odáig vezető út a gyermekkortól az iskolás évekig göröngyösebb lehet, mint társaiké.

A koraszülöttség tehát nem jelenti automatikusan azt, hogy a gyermek beteg vagy fogyatékos lesz. Egy koraszülött is lehet egészséges felnőtt, és élhet teljes életet.

A koraszülés lehetséges okai

A korai érkezésnek nagyon sokféle oka lehet. Sokszor valamilyen külső hatás okozza, máskor az anya egészségi állapota vagy életmódja járul hozzá.

• az anya 16 év alatti vagy 40 év feletti életkora;
• az anya alultápláltsága, nem megfelelő táplálkozása vagy orvosi felügyelet nélküli diétája;
• vírusos, gombás vagy bakteriális fertőzés a várandósság alatt;
• szív- és érrendszeri, más belgyógyászati vagy pszichés betegség;
• korábbi spontán vagy művi vetélés;
• korábbi koraszülés;
• a méh fejlődési rendellenessége;
• a méh túlfeszülése, például ikerterhesség miatt;
• terhességi mérgezés, vagyis toxaemia;
• a hasat érő külső trauma;
• dohányzás, alkoholfogyasztás vagy kábítószer-használat;
• a magzat betegsége vagy fejlődési rendellenessége.

Ezek a tényezők nem minden esetben vezetnek a baba korai világrajöveteléhez, de elősegíthetik a koraszülés kialakulását. Sok esetben a koraszülés oka nem állapítható meg egyértelműen.

Fontos tudatosítani, hogy a koraszülés általában nem az anya hibája. Egy kisbaba korai érkezése sokféle, egymással összefüggő ok miatt következhet be, és előfordulhat olyan esetben is, amikor az édesanya mindent megtett a várandósság egészséges fenntartásáért.

A koraszülés előjelei

A koraszülés előjele lehet a hüvelyi vérzés vagy váladékozás, az alhasi nyomásérzés, a kismedencei fájdalom, a hasmenéssel társuló, menstruációs görcshöz hasonlító fájdalom, a rendszeres méhösszehúzódás, a burokrepedés vagy a magzatvíz elfolyása.

• hüvelyi vérzés vagy szokatlan hüvelyi váladékozás;
• alhasi nyomásérzés;
• kismedencei fájdalom;
• görcsös, hasmenéssel járó fájdalom;
• rendszeres méhösszehúzódások;
• a burok megrepedése;
• a magzatvíz elfolyása.

Amennyiben ezek közül akár csak egy tünetet is észlel, azonnal értesítse a kezelőorvost vagy a nőgyógyász szakorvost, és induljon el a kórházba. Soha nem szégyen telefonálni a legkisebb tünet vagy jel esetén sem.

Hogyan csökkenthető a koraszülés kockázata?

A koraszülés minden esetben nem előzhető meg, de a megfelelő szűrések és a rendszeres orvosi vizsgálatok segíthetnek felismerni és kezelni a kockázati tényezőket.

A megelőzés már a fogamzás előtt elkezdődhet. A gyermekvállalás tervezésekor érdemes felkeresni a szülész-nőgyógyászt, elvégeztetni a szükséges vizsgálatokat, beleértve a teljes labort is.

Nagyon fontos, hogy a várandósságra és a szülésre is fel kell készíteni a szervezetet, hiszen ez tényleg egy nagy feladat, egy óriási vállalás. Azoknak az édesanyáknak, akik több gyermeket szeretnének, a várandósságaik között javasolt megtartani annyi szünetet, hogy a szervezet regenerálódni tudjon, és legyen ideje felkészülni az újabb terhességre.

• rendszeres terhesgondozás és orvosi vizsgálatok;
• a fertőzések időben történő felismerése és kezelése;
• kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás;
• dohányzás és alkoholfogyasztás kerülése már a fogamzás előtt;
• orvosi felügyelet nélküli, drasztikus diéták kerülése;
• az alapbetegségek megfelelő gondozása;
• az orvosi tanácsok betartása;
• a koraszülésre utaló tünetek azonnali kivizsgálása.

Már a fogantatás előtt figyelnie kell a leendő kismamának arra, hogy a saját egészsége rendben legyen. Már ekkor javasolt elkezdeni a várandósvitamin szedését, hiszen a folsavra és a többi vitaminra és ásványi anyagra nagy szükség van a felkészülés időszakában is.

A várandósság időszakában nem elhanyagolható a D-vitamin, a folát és a vas szintje sem. Ezek mind-mind fontos feladatot töltenek be a magzat egészséges fejlődésében.

Az alacsony anyai folátszint a fejlődő magzat velőcső-záródási rendellenessége kialakulásának kockázati tényezője. Fogamzóképes korú nőknél a jótékony hatás napi 400 μg, a fogamzást megelőzően legalább egy hónapig és a fogamzást követően három hónapig folytatott kiegészítő folsavbevitellel érhető el.

A folát hozzájárul a normál vérképződéshez, szerepet játszik a sejtosztódásban és a terhesség alatt részt vesz az anyai szövetek növekedésében. A D-vitamin szerepet játszik a sejtosztódásban, hozzájárul a vér normál kalciumszintjének fenntartásához, az egészséges csontozat fenntartásához és az immunrendszer normál működéséhez.

A vas szerepet játszik a sejtosztódásban, részt vesz a normál oxigénszállításban, hozzájárul a normál vörösvérsejt- és hemoglobin-képződéshez, az immunrendszer normál működéséhez, valamint a fáradtság és a kifáradás csökkentéséhez.

Abba kell hagyni a dohányzást, és az alkohol is tiltólistára kerül már a fogantatás előtt. El kell kezdeni egészségesen élni, és a várandósság alatt csak az orvossal egyeztetett mozgásformát szabad végezni.

Mi történik fenyegető koraszülés esetén?

Időben cselekvés esetén a koraszülés egyes esetekben késleltethető, a magzat szempontjából pedig minden egyes méhen belül töltött plusz nap számít.

A fenyegető koraszülés ellátása során a szakemberek a várandós és a magzat állapotát, a terhességi kort, a méhösszehúzódásokat, a burok állapotát, a fertőzés jeleit és a magzati keringést egyaránt értékelik.

A koraszülött-ellátással rendelkező intézménybe történő átszállítás szükségességéről az ellátó csapat dönt. Ha a szülés lezajlása előtt kerül sor az áthelyezésre, azt méhen belüli, vagyis in utero szállításnak nevezik.

A korábban érkezett babák hatékonyabb megmentéséhez ismerni kell a koraszüléshez vezető okokat, és rendszeres vizsgálatokat kell végezni a várandósság alatt. Az orvostudomány és a szakorvosi ellátás folyamatosan fejlődik, ez is nagyban segíti a megelőzést és a koraszülöttek ellátását.

Szülői tapasztalatok és egyéni kimenetelek

„Mindig féltem attól, hogy korán születik a kisbabám, sok olyan riportot, dokumentumfilmet láttam, amelyben a falatnyi apróságok óriási pelenkában fekszenek egy inkubátorban. Nagyon féltem ettől, és ahogy lenni szokott, ez történt velünk az első gyermekemnél.”

„A kisfiam a 30. héten született, 1430 gramm súllyal. Annyira pici volt, hogy én még ennyire kicsi babát nem láttam. Rettenetesen aggódtam, hogy mi lesz vele.”

„Kiderült, hogy egy fertőzés okozta a korai érkezését. Borzasztóan éreztem magam, csak önmagam okoltam, de az orvosom szerint nem lehetett volna kivédeni, ez bárkivel előfordulhat sajnos.”

„Szerencsére a mi történetünk jól alakult, Tomi szépen fejlődött és lassan-lassan minden rendbe jött. Ma már iskolás nagyfiú, és teljesen egészséges.”

„Amikor ismét várandós lettem, akkor Tomi két és fél éves volt. Természetesen aggódtam, de mindenre sokkal jobban odafigyeltem, hogy még egy pici esélyt se adjak semmilyen fertőzésnek.”

„Magamra is nagyon vigyáztam, az életmódomat is megváltoztattam kissé. A táplálkozásomra például kiemelkedően figyeltem, várandósvitamint szedtem, minden orvosi tanácsot betartottam.”

„A kislányom, Kinga a 39. hét végén született, 3360 grammal, teljesen egészségesen.”

Egy másik esetben egy 26 éves, először szülő várandósnál a 28. héten súlyos toxémia alakult ki. Magzata 28 hetes korában 23 hetesnek megfelelő méretekkel rendelkezett, retardált volt.

A várandós egyre rosszabbul lett, és a magzat áramlási paraméterei is azt mutatták, hogy ha nem fejezik be azonnal a terhességet, vagy a magzat hal el, vagy a kismama betegszik meg jobban.

Császármetszéssel megszületett a mindössze 480 grammos, súlyosan retardált koraszülött, Krisztián. Kezdetben mindenki lemondott róla, majd napról napra erősebb lett, jól reagált a lélegeztetésre és szépen fejlődött.

Ma 6 esztendős, normál óvodába jár, és egészséges. Úgy tűnik, semmilyen maradandó károsodása sincs, ami az ilyen súlyosan koraszülötteknél elő szokott fordulni.

Az ilyen történetek azt mutatják, hogy a statisztikai esélyek fontos tájékoztató pontok, de egyetlen koraszülött gyermek egyéni sorsát nem lehet kizárólag a terhességi hét vagy a születési súly alapján megjósolni.

tags: #milyen #idos #magzat #eletkepes