15 hónapos baba lázzal, mandulagyulladással és hányással: mitől lehet?

Egy 15 hónapos gyermeknél a láz, a torok- vagy mandulagyulladás és a hányás leggyakrabban vírusos felső légúti fertőzéshez kapcsolódik, de bakteriális fertőzés, skarlát, kéz-láb-száj betegség, herpangina, középfülgyulladás vagy más fertőzés is állhat a háttérben. Csecsemőkorban a nehezített nyelés, nyálfolyás, magas láz, étvágytalanság, nyűgösség és nemegyszer hányás hívhatja fel a figyelmet a mandulagyulladásra.

Ha a gyermek nem tud inni, ismételten hány, feltűnően aluszékony, nehezen lélegzik, nem tudja lenyelni a nyálát, kiszáradás jelei láthatók rajta, vagy az állapota romlik, sürgős orvosi vizsgálatra van szükség. Ha egy gyermeknek begyulladnak a mandulái, mindig orvoshoz, háziorvoshoz vagy házi gyermekorvoshoz kell vele fordulni, még enyhe tünetekkel is.

Mi okozhatja a tüneteket?

A mandulagyulladás (tonsillitis) többnyire kora tavasszal és télen alakul ki, főleg iskoláskorú vagy kisgyerekeknél. Az orr- és a garatmandulák gyulladását vírus- és baktériumfertőzés okozza, leggyakrabban a felső légúti huruthoz, megfázáshoz kapcsolódik.

A mandulagyulladást cseppfertőzéssel terjedő kórokozók - vírusok és baktériumok - okozzák, a köhögéssel vagy tüsszentéssel levegőbe került kórokozók másokat is megfertőzhetnek. Mindkét betegség esetében cseppfertőzés útján és fertőzött tárgyak közvetítésével jutnak a garatba.

A mandulagyulladás rendszerint vírusos eredetű. De előfordul bakteriális fertőzés is, a leggyakoribb kórokozó az A-csoportú béta-hemolitikus Streptococcus, ritkábban a Staphylococcus, Pneumococcus, Haemophylus influenzae vagy Coli baktérium.

A fertőzést jellemzően vírus okozza és az esetek csupán egyharmadában fordul elő a Streptococcus pyogenes nevű baktérium okozta megbetegedés. A mandulagyulladás egyik súlyosabb formája a tüszős mandulagyulladás, ami lehet vírusos, bakteriális vagy akár gombás eredetű is.

Miért járhat hányással a mandulagyulladás?

Kisgyermekkorban gyakori tünet a görcsös jellegű, köldök köré lokalizált hasi fájdalom, hányinger, hányás. Gyermekeknél gyakran tapasztalható tünet, hogy nem akarnak enni, torokfájásra panaszkodnak, ez a fájdalom pedig gyakran kisugárzik a fül irányába.

Csecsemőkorban nehezített nyelés, nyálfolyás, magas láz, étvágytalanság, nyűgösség, nemegyszer hányás hívhatja fel a figyelmünket a mandulagyulladásra. Hányás, vagy öklendezés náluk is előfordulhat, mivel a torokmandulák duzzadt méretük miatt nagyobb helyet foglalnak el, ezáltal ingerlik a garatot.

A hányás oka lehet a láz, a garat ingerlése, a lenyelt váladék, az erős torokfájdalom vagy maga a fertőzés is. A hányás és a nyelési nehézség azonban gyorsan folyadékhiányhoz vezethet egy 15 hónapos gyermeknél, ezért a folyadékbevitel és a vizelet mennyisége különösen fontos.

A mandulák és a mandulagyulladás tünetei

A mandulák (tonsillák) a szervezet immunrendszerének részét képező szervek, fontos szerepet töltenek be a kórokozók elleni védelemben. A mandulák közé tartozik a nyelvgyöki mandula, a torokmandula, az orrmandula (orrgarati) és a fülkürt mandula.

Ezek együttesen alkotják a Waldeyer-gyűrűt. Az orrmandula és a torokmandula okozza a legtöbb ismert tünetet, de a többi is járhat panaszokkal.

A torokmandulák a száj nagyra nyitásakor látótérbe kerülő páros nyirokszervek, a „mandulagyulladás” tárgyalásakor ezeket részletezzük. A torokmandulák gyulladása gyakran a garat képleteinek gyulladásával együttesen fordul elő (tonsillopharingitis acuta).

Tünetei a garat gyulladásával megegyeznek, illetve akár magas láz, hidegrázás is kísérheti. A nyelv gyakran lepedékes, rossz lehelet társul, a szájnyitás és a nyelés is nehezített lehet, fejfájás és a tarkó fájdalma is megjelenhet.

A mandulák és a garat nyálkahártyája haragosvörös, kezdetben még nem látszanak a tüszők, de később azok is megjelenhetnek (tonsillitis follicularis - tüszős mandulagyulladás). Ritkán olyan mértékű lehet a mandulák duzzanata, hogy a középvonalban szinte összeérnek, légzési problémát is eredményezhetnek.

Torokmandula- vagy orrmandula-gyulladás?

Az orr- és a torokmandulák gyulladásának mások a tünetei, bár nagyon gyakran együtt fordulnak elő, és szükség esetén eltávolításuk is egyszerre történik.

A torokmandula (szájgarat- vagy szájpadmandula) a szájüreg és a garat találkozásánál helyezkedik el, a lágy és kemény szájpad között, szabad szemmel is látható. Gyulladás esetén a kétoldali mandulák vérbők lesznek, megduzzadnak, a lágyszájpadon kis pontszerű bevérzések lehetnek.

A mandulák felszínén gennycsapok (tüszők) lehetnek láthatóak, amelyek kezdetben kis gombostűfejnyi sárgás-fehéres elváltozások, majd a gyulladás előrehaladtával összefolyhatnak, és nagyobb lepedékként beboríthatják a mandulák közel teljes egészét.

Az orrmandula szabad szemmel nem látható, az orvos vizsgáló eszköz segítségével tudja megtekinteni. Ha megduzzad, az orrlégzés gátolttá válik, a beteg szájon át veszi a levegőt, éjszaka általában horkol, orrából váladék csordogál, hallása pedig romlik.

Az orrmandula gyulladásos megbetegedésük viszonylag ritka, tünetük az orrgaratból jelentkező zöld, masszív váladékcsorgás és a gyermek elesett állapota. Az esetek egy részében az orrmandula megnövekedett mérete miatt részlegesen lezárja a fülkürt bejáratát, azaz a garatot a középfüllel összekötő járat kezdetét, ezzel megakadályozza annak szellőzését, és így a középfülgyulladás számára is megteremti a táptalajt.

Akut mandulagyulladás és tüszős mandulagyulladás

Akut mandulagyulladásról akkor beszélünk, ha a mandulák hirtelen gyulladnak be valamilyen fertőző megbetegedéshez kapcsolódóan. Az akut mandulagyulladásra (tonsillitis acuta) a hirtelen jelentkező, majd fokozódó torokfájás jellemző, főleg nyeléskor (nyelési fájdalom), amely később a fülekre is ráhúzódhat.

Gyakran lázzal jár, az eleinte piros mandulákon később fehér színű lepedék lesz látható. Az akut gyulladást a leggyakrabban (felnőtteknél szinte kizárólag) vírusok okozzák.

Bakteriális (elsősorban Streptococcus pyogenes) eredetű, magas lázzal és heves fájdalommal járó, nehezebben gyógyuló típus a tüszős mandulagyulladás (tonsillitis follicularis), amely a mandulák felszínén megjelenő gennyes elváltozásokról ismerhető fel.

A kisgyermekeknél az elsődleges tünetek a hirtelen kezdődő magas láz, fej-, has-, torokfájdalom, nyálcsorgás, majd nyelési nehézség. A gyermekek erős fájdalomra is panaszkodhatnak, mely különösen a torkot és a nyirokcsomókat érinti, amelyek ekkor megduzzadnak, és tapintáskor, nyeléskor érzékennyé válnak.

Más betegségek, amelyek hasonló tüneteket okozhatnak

Skarlát

A skarlátot a Streptococcus pyogenes nevű baktérium okozza, mely cseppfertőzés útján terjed. Skarlát esetén a mandula általában gennyes, tüszős, a nyelv málnaszínű, az ajkak cseresznyepirosak, a lágyszájpadon olykor bevérzések is láthatóak.

A nyaki nyirokcsomók megnagyobbodottak, a törzsön, hajlatokban pedig pontszerű, apró, pirosas színű, grízes tapintatú kiütések láthatóak. Magas lázzal, esetleg hányással, hasmenéssel, erős torokfájdalommal, elesettséggel jár.

Mononukleózis

A mononucleosis infectiosa nevű betegséget az Epstein-Barr-vírus okozza. Nyál útján terjed, ezért sokan „csókbetegség” néven ismerik.

Nagyon magas, elhúzódó lázzal jár, a nyaki nyirokcsomók általában kifejezetten megnagyobbodnak, a mandulákat fehéres lepedék fedi, mindezek mellett a máj és a lép megnagyobbodásával is járhat.

Kéz-láb-száj betegség és herpangina

Leggyakrabban enterovírus okozza a kéz-láb-száj betegséget. Általában bölcsődések betegsége.

A tenyerek és a talpak területén fájdalmas, bőrfelszín alatti, vízhólyagra emlékeztető képletek alakulhatnak ki, amik kiterjedhetnek akár az egész testfelületre is. A garatképletek vérbőek, garatívet, garatmandulákat apró hólyagcsák borítják.

A herpangina betegséget a Coxsackie A vírus okozza, amelynek hatására főleg a lágyszájpadon, illetve a mandulákon fehér, tejszerű hólyagok keletkeznek, a mandulák pedig duzzadttá és vérbővé válnak. Ez a kicsik számára sokszor nagyon fájdalmas, nyelési nehezítettséget okozó betegség.

Hogyan állapítható meg az ok?

A gyermek tünetei és fizikális vizsgálata kapcsán felállítható a diagnózis. Szükség esetén mikrobiológiai mintavétel lehetséges az adott területről (nasopharyngeális, orr- vagy torokváladék tenyésztés), illetve vírus szerológiai kimutatás is történhet (EBV, CMV.).

Laboratóriumi mintavétel a gyulladásos értékek emelkedését mutathatja, illetve immunoassay teszttel a Streptococcus baktérium rövid idő alatt kimutatható (Strep teszt). A bakteriális tüszős mandulagyulladás felismerése nagyon fontos a kezelés szempontjából, ezért szükséges a torokváladék leoltása vagy kenet levétele.

Fontos elkülöníteni a skarláttól, összefüggő fehér lepedék esetén pedig a mononucleosis infectiosától, diftériától, Plaut-Vincent-anginától vagy akár gombás torokgyulladástól is!

Mit lehet tenni otthon a vizsgálatig?

A torok- és mandulagyulladások kezelésében egyaránt fontos a folyadékpótlásról gondoskodni. Torokgyulladás esetén elsősorban annak tüneteit lehet jól kezelni: fontos az ágynyugalom, a bőséges folyadékfogyasztás, a láz- és a fájdalomcsillapítás.

Csecsemőknél illetve kisdedeknél szívjuk le gondosan az orrváladékot. A folyadékot kis mennyiségekben, gyakran érdemes kínálni, különösen hányás után.

Fontos a kiegyensúlyozott táplálkozás akkor is, ha a gyermek a fájdalom miatt nem kívánja az ételt. A torok- és mandulagyulladások kezelésében egyaránt fontos a folyadékpótlásról gondoskodni.

Kínáljuk folyékony, pépes étellel, és keressük fel mihamarabb gyermekorvosunkat! Nagyon fontos az ágynyugalom, akár vírusos, akár bakteriális eredetű a mandulagyulladás.

Fogyasszunk sok, lehetőleg meleg (de nem forró!) folyadékot, ezzel a nyálkahártya nem szárad ki. Kerüljük a szénsavas italokat.

Otthon mindig gondosan szellőztessünk, és kérjük meg beteg rokonainkat, ismerőseinket, hogy látogatásukat halasszák későbbre, a teljes gyógyulás utánra.

Láz 15 hónapos korban

A láz a szervezet jelzése: arra figyelmeztet, hogy éppen egy fertőzéssel küzd. A hőmérséklet emelkedése segít gyermeke immunrendszerének a fertőzéstől való megszabadulásban azzal, hogy megnehezíti a vírusok és baktériumok túlélését.

Hogy megtudd, beteg-e a gyermeked vagy sem, viszonyítsd az aktuális helyzetet a megszokott, egészséges állapotához! Ha a kisbaba szemmel láthatóan jókedvű, elégedett és úgy eszik, mint szokott, valószínűleg nem áll fenn semmilyen probléma.

Ha viszont épp ellenkezőleg, kedvetlennek, bágyadtnak tűnik, bőrpír jelenik meg az arcán, vagy túl melegnek érzed a csecsemő testhőmérsékletét, akkor gyanúsan a láz tüneteivel álltok szemben - így biztosan elérkezett a babalázmérés ideje!

A baba és a gyermek is akkor lázas, ha a hőmérő 38°C fölötti értéket mutat. Csecsemő-hőemelkedésről vagy baba-hőemelkedésről akkor beszélhetünk, amikor a testhő még nem éri el ezt a számot, de már a közelében jár (37-38°C közötti érték).

Láznak általában a test normál hőmérsékletének 37,5°C feletti értékét tekintik, és ez gyakran az első jele annak, hogy gyermeke fertőzés ellen küzd.

A láz gyakori jelei

  • Magas hőmérséklet
  • Hidegrázás
  • Forrónak és kipirultnak tűnik
  • Ingerlékenység
  • Étvágytalanság

Mikor indokolt a lázcsillapítás?

A láz önmagában nem veszélyes - hiszen ahogyan már említettük -, a szervezet ilyenkor küzdi le a fertőzéseket. Ebből következik, hogy nem minden esetben van értelme a lázcsillapításnak, pláne nem akkor, hogyha a gyerek elég folyadékot iszik, energikus, és általában jól érzi magát.

Ennek ellenére, ha azt tapasztalod, hogy nagyon hosszú ideje nem megy le a gyerek láza, vagy láthatóan rossz a közérzete, megpróbálkozhatsz a korának megfelelő lázcsillapító beadásával.

Hat hónapnál idősebb, jó közérzettel rendelkező gyermekek otthon is meggyógyulhatnak maguktól, azonban ha a láz hosszú ideig fennáll vagy még magasabbra szökik, irány a szakorvosi rendelő!

A gyógyszer kiválasztását, adagját és alkalmazását 15 hónapos korban a gyermek testsúlya, állapota és az alkalmazási előírás alapján kell meghatározni; bizonytalanság esetén gyermekorvossal kell egyeztetni.

Hogyan előzhető meg a kiszáradás?

Természetesen elsőbbséget kell adni a kényelem megteremtésének, amikor gyermeke lázas, és fontos a dehidratáció elkerülése. A nap folyamán és bármilyen nyugtalan éjszakai időszakban adjon gyermekének kis mennyiségű folyadékot.

Ha még nagyon pici, akkor próbáld meg többször etetni anyatejjel vagy tápszerrel! Ha gyermeked már nagyobb, akkor gyakran adj neki olyan folyadékot, amit szeret.

A kisbabáknál a vizelet mennyiségével ellenőrizhető a folyadékbevitel mennyisége, amit ugyan nem mindig könnyű megállapítani, de a pelenka nedvességjelző csíkja segíthet.

Szükség esetén infúziós kezelésre is sor kerülhet, ha a kicsi nem tud folyadékot fogyasztani.

A jó közérzet jelei

  • Megszokott módon reagál a szociális ingerekre: érdeklik a játékok és a környezete iránt - különösen a pihenés foglalkoztatja.
  • Mozgékony, nem ernyedt az izomzata.
  • A légzése normális.
  • A bőre és az ajkai normál színűek, pont olyanok, mint máskor.
  • Könnyen felébred, és ezután hamar reagál is az őt érő ingerekre.
  • Jelzi az elégedettségét: időnként mosolyog, nevet.
  • Rendesen eszik, és a folyadékbevite­le is normális.
  • Nem sír vagy kiabál másképp, mint szokott.

Mikor kell azonnal orvost hívni?

Ha a gyermek általános közérzete rossz, és a lázcsillapító sem segít, még aznap fordulj orvoshoz! Minden más gyermek esetében vigye őket orvoshoz, ha a hőmérsékletük meghaladja a 38°C-ot, és a következő tünetek bármelyikével rendelkeznek.

  • merev nyak
  • fény hatására jelentkező szemfájdalom
  • hányás
  • ivás megtagadása
  • kiütés
  • a szokásosnál nagyobb fáradtság
  • légzési problémák
  • olyan fájdalom, ami nem javul fájdalomcsillapító gyógyszerrel sem

Akkor is vigye gyermekét orvoshoz, ha 40°C feletti láza van, de nem mutat más tüneteket, több, mint két napja lázas, vagy úgy tűnik, egyre inkább rosszul van.

A lázat gyakran náthás fertőzés okozza, de ha annak tünetei nem jelentkeznek, érdemes jobban odafigyelni! A látszólag ok nélkül jelentkező lázat más infekció, például húgyúti- vagy fülfertőzés is okozhatja, ami gyakran gyógyszeres kezelést igényel.

A kiszáradás figyelmeztető jelei hányás esetén

A kiszáradás, folyadékhiány jelei: száraz vagy fehéres nyelv, besüppedt kutacs, kevés vizeletes pelenka, aláárkolt-karikás szemek, alacsonyabb vérnyomás, aluszékonyság, hideg kézfej/lábfej/alkar, könnyek nélküli sírás.

Orvosi vizsgálat javasolt, ha gyermeke állapota rosszabbodik, nem tudja itatni, ha a csecsemő semmit nem iszik órák óta, vagy ha súlyos folyadékhiánya van: száraz a nyelve, szája, 5 órája nincs pisis pelenka.

Orvosi vizsgálat szükséges akkor is, ha a gyermek több mint 24 órája hány, három napnál tovább lázas, viselkedése megváltozik, nagyon aluszékony, elfekvő, vagy nagyon erős hasfájása van, ami időnként villámcsapásszerűen kezdődik, elsápadással jár, majd hirtelen meg is szűnik, aztán ismét kezdődik.

Ha epés vagy véres a hányás, azonnali orvosi segítség szükséges. Ha a combokon, lábszáron kiütés, apró pontszerű vagy foltos bevérzés jelentkezik, ez az agyhártyagyulladás egyik tünete lehet; ilyet látva azonnal forduljunk orvoshoz, konzultáljunk vele, akár hívjunk mentőt!

Lázgörcs esetén

Az arra hajlamos gyerekeknél lázgörcs léphet fel, ha gyorsan lázasodnak be. Ilyenkor a test megmerevedik, a végtagokban izomrángás jelentkezik, és rövid ideig akár eszméletvesztés is bekövetkezik.

Ezek a rohamok ugyan nem veszélyesek, egy-két percig tartanak csupán, de ettől még ijesztően hatnak. Ha nyugodt tudsz maradni, a gyerek is hamarabb lehiggad, ezért azt javasoljuk, hogy mindvégig legyél a közelében, de végtagjait semmiképp ne szorítsd le!

Lázas görcsrohama volt esetén mindig keresd fel az ügyeletet is, hogy a görcsroham egyéb lehetséges okai kizárásra kerüljenek.

A mandulagyulladás kezelése

Ha nem súlyos a betegség, illetve ha vírusos eredet valószínű, gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók szedése, torokfertőtlenítők alkalmazása jöhet szóba.

A tüneti kezelés, vagyis a fájdalom- és lázcsillapítás, a bő folyadék és az ágynyugalom mellett antibiotikum-kezelés szükséges, melynek fajtáját és a kezelés időtartamát orvos határoz meg.

Bakteriális mandulagyulladás esetén antibiotikum szedésére van szükség a kórokozók leküzdése érdekében, ezt szakorvos receptre írja fel. Az antibiotikumot az előírt adagban és az orvos által meghatározott ideig kell adni.

A bakteriális hátterű fertőzésre az orvos antibiotikumot ír fel, amit meghatározott dózisban kell szedni, és addig, amíg az orvos javasolta, mindez a szövődmények elkerülése miatt fontos.

A ritkább, de veszélyesebb és több szövődménnyel (reumás láz, garattályog) járó bakteriális forma kezelésére többnyire penicillin-származékokat alkalmaznak. Az antibiotikumot általában 7 napig kell szedni, melynek befejeztével kontroll vizsgálat céljából ismételten fel kell keresni háziorvost.

Antibiotikum terápia mellett érdemes probiotikus készítményt szedetni gyermekünkkel, amely a patikákban vény nélkül kapható. A probiotikumok a normál bélflórát alkotó baktériumok, melyek a bélrendszerünk egyensúlyának létrehozásában nagy segítséget nyújtanak.

Lehetséges szövődmények

A mandulagyulladás gyakran 3-4 nap alatt elmúlik, a láz csökken és a többi tünetek is általában mérséklődik egy héten belül. Előfordul azonban, hogy a gyógyulás jelei nem mutatkoznak, sőt a tünetek súlyosbodnak.

A mandulagyulladás súlyossága és szövődményeinek előfordulása a gyógyszeres és a sebészeti kezelés fejlődése miatt mindinkább csökken. E betegségeket ugyan nem szabad alábecsülni, de már korántsem olyan veszélyesek, mint egykoron.

Mandula körüli tályog

A mandulák környékén szövődményként kialakult tályog azonnali ellátást igényel, fel kell nyitni. A peritonsilláris tályog kialakulásakor ezek a tünetek tovább romolhatnak, a láz fokozódhat, s a fájdalom már a fülbe is kisugárzik.

A tályog olyan erős nyelési képtelenséggel járhat, hogy a beteg a saját nyálát sem képes jól lenyelni, s a beszéde is nagyon nehézkessé válik, mintha "forró krumpli" volna a szájában. A tályog növekedése a száj nyitását is gátolhatja, a nyaki nyirokcsomók megduzzadhatnak.

Fertőzés továbbterjedése

A súlyos mandulafertőzés átterjedhet a környező szövetekre. Ha a tályog behatol a közeli nyaki vénába, annak akár vérmérgezés is lehet a vége.

A mandulák fertőzése áthúzódhat a hallójáratokba is, és emiatt középfülgyulladás alakulhat ki. A mandulák fertőzése a közeli szövetekre terjedve súlyos állapotot okozhat, ezért a romló tünetek gyors orvosi vizsgálatot igényelnek.

Ismétlődő vagy krónikus mandulagyulladás

Krónikusnak akkor tekinthető a mandulagyulladás, ha a mandulák fokozatosan, egyre duzzadtabbak lesznek, és időről-időre újra begyulladnak. A krónikus mandulagyulladás tünetei között a visszatérő mandulagyulladások, kellemetlen szájszag, duzzadt nyaki nyirokcsomók szerepelnek.

Az ilyen gyermek állóképessége romlik, fáradékony, akár hőemelkedése is előfordulhat. Vizsgálattal a mandulák hegesek, kráteresek, rájuk nyomva genny ürülhet.

A krónikus vagy visszatérő mandulagyulladást általában akkor diagnosztizálják, ha a következő feltételek közül valamelyik teljesül:

  • Legalább hétszer kapott mandulagyulladást az előző egy évben.
  • Legalább öt esetben kapott mandulagyulladást mindkét előző évben.
  • Legalább három esetben kapott mandulagyulladást mindhárom előző évben.

A krónikus gyulladás súlyos szövődményei a test más pontjain is jelentkezhetnek, így például károsíthatja a szívet, az ízületeket és a veséket is.

A mandula eltávolításának szükségességét mindig fül-orr-gégészeti vizsgálat és egyéni mérlegelés alapján döntik el. A mandulákat csak a duzzadt állapot miatt nem kell eltávolítani.

15 hónapos gyermek lázzal otthoni ápolása

Mikor lehet szükség mandulaműtétre?

A mandulák az első életévek során meghatározóak az immunrendszer szempontjából. Az orr- és torokmandulák olyan védőanyagokat választanak ki, melyek küzdenek a kórokozókkal szemben, mindeközben sajnos be is gyulladhatnak.

Amennyiben a fertőzések gyakran fellépnek, nem kizárt, hogy kialakul egy folytonosan duzzadt, krónikus mandulagyulladás. A mandulák az immunrendszer fontos elemei, komoly indok kell az eltávolításukhoz.

A mandulaműtét elbírálása mindig egyénre szabott és az orvos(ok), valamint több szakterület együttes döntése. Az orr- és garatmandulák kivételének szükségességét szabályok írják elő.

Főleg gyerekeknél fordulhat elő, hogy a mandulák rendkívüli mértékben megnagyobbodnak, ezért el kell távolítani őket, mert légzési-, nyelési- és beszédbeli nehézségeket okozhatnak.

Noha a mandulák kisgyermekkorban részt vesznek az immunrendszer működésében, ilyen esetben el kell, és el is lehet távolítani őket, anélkül, hogy az immunrendszer bármiféle károsodást szenvedne, mivel a garat gazdag további limfatikusan aktív szövetekben.

Mit ne tegyünk?

Ne adjunk a gyermeknek saját döntés alapján antibiotikumot, mert a mandulagyulladás gyakran vírusos eredetű, és a bakteriális fertőzés igazolása, valamint az antibiotikum kiválasztása orvosi feladat.

Ne erőltessük az ételt, ha fájdalmas a nyelés, de a folyadékot rendszeresen kínáljuk. Ne adjunk forró italokat, mert ezek irritálhatják a gyulladt nyálkahártyát.

A sós vizes gargalizálás és a szopogatós tabletták egy 15 hónapos gyermeknél nem biztonságosak, mert a kicsi nem biztos, hogy megfelelően tud gargalizálni vagy a tablettát elszopogatni. Torokfertőtlenítő vagy fájdalomcsillapító készítmény alkalmazása előtt mindig ellenőrizni kell, hogy az adott életkorban használható-e.

Nagy mandulái vannak a gyermekemnek – aggódnom kellene?

Ha a 15 hónapos gyermek lázas, mandulagyulladásra utaló tünetei vannak és hány, a legfontosabb az orvosi vizsgálat, a folyadékbevitel megfigyelése és a kiszáradás megelőzése. A nehézlégzés, a nyál lenyelésének képtelensége, az ismételt hányás, a jelentősen csökkent vizelet, a feltűnő aluszékonyság, a görcs, a kiütés vagy az állapot romlása sürgős ellátást igényel.

tags: #15 #honapos #baba #lazas #mandula #hanyas