A magzat és védelmező környezete

A méhen belüli élet alapvető jellegzetessége a stabilitás, a biztonságos és védő környezet. A méh vastag fala, a magzatburok, valamint legfőbb védelmi rendszerként a magzatvíz garantálja az új élet nyugodt egyensúlyi állapotát, védi a magzatot a külvilág káros környezeti behatásaival szemben.

A magzat az őt körülvevő, a magzatburkot kitöltő magzatvízben úszik, ez védi az ütődésektől. Mozgásai a 20-22. terhességi héttől érezhetők. Azonban nem minden hatás ellen tudja a szervezet teljes védelmet biztosítani.

A magzat védelmének fő elemei

A peteűrt a terhesség első időszakától fogva magzatvíz tölti ki. A feszes, izmos méhfallal körülvett magzatburokban a magzatvíz fizikai védelmet nyújt, teret ad és megfelelő miliőt a magzat növekedésének.

A méh vastag fala, a magzatburok és a magzatvíz együtt óvja a fejlődő magzatot a mechanikai behatásoktól, a hőmérséklet-változásoktól és a nyomáskülönbségektől. A magzatvíz emellett védi a köldökzsinórt a megtöretéstől és az összenyomódástól, megakadályozza a kiszáradást, valamint szabad mozgást biztosít.

• a magzat védelme a külső mechanikai hatásoktól
• a köldökzsinór védelme a megtöretéstől és az összenyomódástól
• védelem a hőmérséklet-változástól és a nyomáskülönbségtől
• védelem a kiszáradástól
• optimális fejlődési környezet biztosítása
• szabad mozgás biztosítása, ezáltal a csont- és izomrendszer fejlődésének elősegítése
• az emésztőrendszer fejlődésének biztosítása a nyelés miatt

A magzatvíz összetétele és működése

A magzatvíz (liquor amnii) semleges vegyhatású, édeskés illatú, vízszerű, színtelen folyadék, amelyet a magzatburok belső rétege (amnion) és a köldökzsinór (funiculus umbilicalis) választ ki a 20. terhességi héttől.

Részben a méhlepényből - így tulajdonképpen az anyai vérből - eredő folyadékból áll, valamint a magzat vizeletéből is. A magzatvíz 99 százaléka víz, glükóztartalma miatt enyhén édes, de összetevői között megtaláljuk a magzat bőrsejtjeit, bőrzsírt és a kiürített vizeletet is.

A magzatvizet a magzat folyamatosan issza, lélegzi, pisili és kakilja. A magzat 5 hónapos korától magzatvizet kortyolgat, veséi segítségével átszűri, majd vizelet formájában kiüríti.

A magzatvíz a magzat körül gyűlik össze, amelyet az lenyel (300-600 ml/kg/nap), mintegy tanulva a légző és nyelő mozgásokat. A magzatvíz három óránként cserélődik, kisebb részben a magzat bélrendszerén át, nagyobb részben az amnionon át szívódva fel.

A magzati tüdő fejlődéséhez nélkülözhetetlen a magzatvíz folyamatos belégzése, e nélkül a tüdők alkalmatlanok a belégzésre. Tüdeje folyamatosan fejlődik, de még mindig nem elég fejlett az önálló légzéshez. Tökéletes csak a születés idejére lesz.

Kémiai összetétele, hormonjai fontos szabályozó szerepet töltenek be a méhen belüli fejlődésben. A nyelés az emésztőrendszer fejlődését is támogatja, a légzőmozgások pedig a tüdő éréséhez járulnak hozzá.

A magzatvíz mennyisége a terhesség során

Mennyisége a terhesség előrehaladtával nő, tetőpontját a 36. hét körül éri el, ekkor átlagosan 1000-1500 ml között mozog. Ezt követően mennyisége a szülésig 700-1000 ml közé csökken.

Mennyisége gyorsan növekszik a terhesség előrehaladtával, majd az utolsó hónapban némi csökkenést mutat. A szülés idejére mintegy 800-1000 ml-re tehető a volumene.

Termelésében mind az anyai, mind a magzati szervezet, sőt még a méhlepény is részt vesz. Hiánya vagy túlzott bősége betegségek lehetőségét vetheti fel, éppen ezért a terhesgondozás során mennyiségének ellenőrzése fontos feladat.

Valós túlhordásban, bizonyos magzati rendellenességek esetén vagy a méhlepény korai elöregedésekor mennyisége drámaian csökkenhet.

A terhesség szakaszai és a védő környezet változásai

Első trimeszter: 1-12. hét

A terhesség legelső szakasza a megtermékenyítéssel kezdődik, melynek során a petesejt és a hímivarsejt összeolvad, az anya, illetve az apa 23 kromoszómájából pedig létrejön a 46 kromoszómát tartalmazó zigóta. Nagyjából 12 nap múlva a zigóta eléri a méh belső falát, majd beágyazódik.

A csecsemő szíve és primitív keringési rendszere a sejtek középső rétegében - a mezodermában - már ekkor fejlődésnek indul, a belső sejtrétegben - az endoderma - pedig a baba tüdeje és belei alakulnak ki. A hatodik héten az idegcső is bezáródik, melyből később az agy és a gerincvelő formálódik.

A 10. hétre a magzat összes létfontosságú szerve kialakult és megkezdik összehangolt, közös működésüket. Az agy rohamos fejlődésnek indul: percenként 250 000 idegsejt jön létre az embrionális agyban!

Ez a hét több szempontból is vízválasztó a terhesség szempontjából: a hét végére befejeződik az embrionális szakasz, és kezdetét veszi a magzati periódus.

A méhen belüli fejlődésben ebben a szakaszban különösen fontos az anya egészségi állapota és a károsító tényezők kerülése. Az első trimeszterben egy általános vizsgálatot végeznek el az orvosok, amely vizelet- és vérvizsgálatot foglal magában.

A levett vérből a fertőző májgyulladás (HBSAg) és a szifilisz (VDRL) jelenlétét is kizárhatják. Emellett - térítés ellenében - lehetőség van az úgynevezett TORCH laborvizsgálat elvégeztetésére is, amelyek a magzatra veszélyt jelentő további kórokozók (például Rubeola vírus, Cytomegalovírus, Herpes simplex vírusok és egyéb mikrobák) jelenlétét mutathatja ki.

Második trimeszter: 13-27. hét

Ekkorra már sokkal többet megtudhat az anyuka a születendő gyermekéről, a többi között a nemét is. Ilyenkor a magzat már működő szervekkel, izmokkal és idegrendszerrel rendelkezik.

A kismama hasában egyre többet mocorog a baba, miközben helyezkedik és mozgatja a végtagjait. Kinyílik a szemhéja, megjelenik a szemöldök és a szempillák is, illetve kifejlődnek a nyelő- és szopóreflexek, így már az ultrahangos felvételeken is látható, ha szopja a hüvelykujját.

A terhesség felénél, a 20. hét környékén már hangokat is hall, később pedig már reagál azokra. A baba ekkortájt kezd hangokat hallani: az anya szívverését és a gyomor korgását éppúgy, mint a külvilág hangjait.

A hallása már teljesen fejlett. Előfordul, hogy egy hirtelen zajra "ugrik" egyet, de az is megfigyelhető, amint édesanyja hangjára megnyugszik.

Az orvosok ezekben a hetekben az első trimeszterben elvégzett vizsgálatok egy részét ismétlik meg, így a vér-, és vizeletvizsgálatot, illetve a genetikai ultrahangvizsgálatot. Mivel sok kismamánál kialakulhat terhességi cukorbetegség, ennek kiszűrésére egy terheléses vércukorvizsgálatot (OGTT) is elvégeznek.

Harmadik trimeszter: 28-40. hét

Az utolsó, vagyis harmadik harmad a terhesség 28. hetétől egészen a szülésig tartó időszak. A 28 hetes magzat már képes lenne levegőt venni, ha megszületne, az agyi folyamatai is egyre összetettebbé válnak, a központi idegrendszere képes irányítani a ritmikus légzési mozgásokat és szabályozni a testhőmérsékletet.

Fejlődésének túlnyomó része a 29. hetet követően már befejeződik, az ezt követő időszakban viszont tovább növekszik és a súlya is gyorsan gyarapodik. A zsírszövet gyarapodásával egyre kevésbé tűnik ráncosnak a baba, ez a zsírréteg segít megtartani a hőt, miután világra jött.

Ahhoz, hogy felkészüljön a kinti életre, a kicsi elkezdi utánozni a légző mozgásokat. Ismételten és ritmusosan mozgatja a rekeszizmát, de a gyakorlat még gyakran fullad csuklásba, ha véletlenül magzatvizet sikerül lenyelnie.

Észrevehetően kevesebbet mozog, hisz egyre kisebb helye van a méhben. Már teljesen kitölti a méhet. Valószínűleg már abban a pozícióban helyezkedik el a méhen belül, amelyben meg kíván születni.

A magzat 37. hét végére érettnek számít, már nem koraszülött. A tüdő teljes gőzzel termeli a szörfaktánst, az erősödő izmok pedig a légző mozgást gyakorolják.

Az anya szervezete mint közvetítő és védő rendszer

A méhen kívüli környezeti hatások egy része alapvetően közvetve, azaz igen bonyolult mechanizmusok során érik el a magzatot. A magzatra közvetlenül ható külső mozzanat szerepéről több információval, tudással rendelkezünk, de egyre inkább bizonyítható, hogy a finomabb környezeti hatások is jelentősen befolyásolják az új élet fejlődését.

A környezeti behatások egy igen jelentős része azonban közvetve, az anya szervezetének befolyásolásán keresztül éri a magzatot. Anya és magzata között a lepényi keringésen keresztül közvetlen és nagyon gyorsan reagáló kapcsolat áll fenn.

Az anya keringési paramétereinek változása, illetve a kémiai természetű anyagok, hormonok megjelenése a keringésben azonnali hatással vannak a magzat oxigén- és tápanyagellátására.

Kiemelten fontos és nagy jelentőségű az anyában a fogamzástól kezdve magzata iránt kialakuló és fennálló felelősség, gondoskodás, magzatához való tudati hozzáállás, érzelmi kötődés.

Az anya szervezete a hiányzó magzati védekezést infekcióval szemben akkor biztosítja, ha az adott fertőzéssel szemben immunis, védett.

Anyai betegségek és állapotok hatása

Keringési rendszer betegségei

A magzati fejlődést károsan befolyásoló fontosabb állapotok közé kell sorolni azokat a szervrendszeri betegségeket, melyek következtében az anya vére nem képes ellátni a magzatot a szükséges oxigénnel és tápanyagokkal.

Méhlepény körül áramló vér oxigént szállító működését elégtelenné teszi minden betegség, élettanitól eltérő (afiziológiás) állapot, amely hosszú időn keresztül a haemoglobin, a keringő vérmennyiség, a perctérfogat, a vérnyomás csökkentésével jár: nem gyógyított veleszületett anomáliák, különböző eredetű vérszegénységek, szívizom elégtelenségek, nem pótolt vérveszteségek, csontvelő betegségek, stb.

Következmény: magzati vér által szállított oxigén mennyisége tartósan a szükséges szint alatt marad.

Máj- és vesebetegségek

Idült vagy heveny májelégtelenségben romlik, kiesik a méregtelenítés, emiatt felszaporodó - mind az anyai szervezetből származó, mind a magzat szervezetébe jutott - toxikus anyagok terhelik a védekezésre képtelen embryót, foetust, akinek éretlen mája nem tudja a lepényen átjutott anyagokat méregteleníteni.

Heveny gyulladások átmenetileg megterhelik a magzatot a ki nem ürített salakanyagokkal, s nem tekinthetünk el a gyógyszerektől sem. Idült, súlyos vesekárosodással járó betegségekben szenvedő nők orvosi megfontolások alapján nem vállal(hat)nak gyermeket.

Belső elválasztású mirigyek betegségei

Cukorbaj két úton okoz gondot. Túlzott vércukorszint csökkentéskor a magzat idegrendszere nem jut a fejlődéséhez szükséges glukóz mennyiséghez.

Kezeletlen, gondozatlan diabetes fokozott inzulin-termelésre ösztökéli a foetust, óriás magzat fejlődik a méhben.

Pszichés zavarok és toxaemia

Pszichés zavarok, pszichózisok közvetlenül és közvetve hatnak a magzat idegrendszerének kialakulására. Közvetlen okok a genom anyától kapott anyagában „rejtőzködnek” (szkizofrénia, depresszió, hangulati labilitás).

A közvetettek pedig a gyógykezelésre alkalmazott szerekben, valamint a pszichés állapotból fakadó, „magzattal szembeni viselkedésből” (magzat érdekeinek elhanyagolása, italozás, kábítószer fogyasztás).

Elsődleges toxaemia az anya és a magzat közötti immunzavar miatt lép fel az első magzat kihordása közben. Másodlagos toxaemia pedig fennálló anyai kórállapot (magas vérnyomás, vesebetegség) következtében.

Káros kémiai és fizikai hatások

A környezeti hatások közül ki kell emelni azokat az anyagcseretermékeket, illetve vegyi anyagokat, melyek egyértelműen és bizonyítottan ártanak a magzatnak. Ilyen a dohányzás, az alkohol-, illetve a drogfogyasztás.

Ezen ártó kémiai anyagok hatásaitól a méhlepény igyekszik védelmet biztosítani, de csekély eredménnyel. Így a magzat találkozik minden szál elszívott cigaretta, minden korty alkohol károsító hatásával.

Dohányzás

A magzat szempontjából két fő ellenség - nikotin és CO - továbbá cigarettázáskor az anyába jutó több mint 4000(!) mérgező - méhlepényen átjutó - anyag elkerülendő.

A nikotin beszippantás után néhány másodperccel már kimutatható a magzatban. Rontja a fejlődő idegrendszer működését. Szűkíti az anyai méh ereit, emiatt csökken a véráramlás a lepény körül.

Szűkülnek magzat erei. Anyában és magzatban fellépő érszűkületek megkettőzik a vérellátási zavart, amit súlyosbít a CO.

A magzati haemoglobinhoz (HbF) erősebben kötődik a CO, mint az anyáéhoz és nehezebben válik le róla. E hármas hatás tartós oxigénhiányos állapotot idéz elő, amire első sorban a magzat gyorsan fejlődő idegrendszere a legérzékenyebb.

Nikotin bomlási terméke a kotinin, emiatt kisebb súlyúak lesznek a dohányzó anyák újszülöttei. Kotinin jelenléte a vérben komoly kutatási adatok alapján rontja a figyelmi, az olvasási, a matematikai és az összetett gondolkodási képességet.

Szeszfogyasztás

Várandós anyának nem „bocsánatos bűn” a szeszfogyasztás. Több szervben, szervrendszerben okoz gondot, következménye az „embryopathia alcoholica” és a „foetopathia alcoholica”.

A magzat éretlen mája a vérébe került etilalkoholt nem képes bontani, a szesz tartósan benne marad szervezetében. A veséjén át kiürült alkohol a magzatvízbe jut, onnan visszanyeli ártatlan szervezetébe, állandósul az alkohol körforgása.

Az idegsejtek „fürdenek” a szeszben. Közvetlen etilalkohol hatásra elmarad a neuronok osztódása, vándorlása, károsodnak, pusztulnak.

Kábítószerek és gyógyszerek

Amilyen hatást fejtenek ki az anya idegrendszerére a fogyasztott szerek, ugyanazok a hatások jelennek meg a magzat idegrendszerében. Következményeik az idegrendszer rombolása. Születés után elvonási tünetekkel állunk szemben.

A várandóság idején orvos rendelte, ellenőrzötten szedett, szedendő gyógyszerekkel kapcsolatos tudnivalók. Nagy odafigyelést követel a gesztáció alatti antidepresszív kezelés, aminek a lényege a szelektív szerotonin visszavétel gátlása.

Kezelés alatt a szerotonin felhalmozódik a magzati tüdő verőereiben, szűkíti azokat, továbbá proliferálódik faluk simaizomzata. E tüdő verőér változások eredménye lesz a perzisztáló pulmonális hipertenzió (PPH).

A PPH születés után súlyos - még halálhoz is vezető - oxigénhiányos állapotot okoz az elégtelen tüdőkeringés miatt.

Ionizáló sugárzás és belélegzett mérgező anyagok

Ionizáló sugárhatások mutagének, teratogének és karcinogének. A DNS abszorpciós maximuma a 260 nm, e tartomány káros a magzat genomjára is.

Röntgensugárzással szemben a szigorú szabályokon kívül biztosítékot jelentenek a korszerű, veszélytelen sugárterheléssel és sugárszórással működő készülékek.

Belélegzett mérgező gázok, gőzök, munkahelyen elpárolgott vegyi anyagok magzatot károsító hatásai tudottak. Testi és ivari kromoszómáik mutációja következik be.

Mechanikai hatások

A különböző környezeti hatások változásai - hőmérséklet, erőkifejtést igénylő mozgás, rázkódás - befolyással vannak a magzatra.

Szélsőséges helyzetként említhető a komoly hőmérsékleti ingadozás, például a szauna vagy a nagyon hideg vízben történő fürdés, a jelentős rázkódással járó mozgás, a hirtelen esés, az anyai testet érő erős ütés.

Ezek elkerülése a várandósság ideje alatt mindenképpen nagyon fontos. A magzatvízben - főleg a várandósság első kétharmadában - lebegő magzat jobban védett a mechanikai hatásoktól, mint a másállapot utolsó heteiben.

Mechanikai hatásoktól az anya teste megvédi a magzatot. Kivéve, ha a méh izmaiban elindulnak a szülési fájások a rugás, ütés hatására, vagy a lepény leválik.

A magzat érzékelése és az anya hangja

Vajon érzékeli-e a hangokat a magzat a méhen belül? Kísérletek, megfigyelések tanúsága szerint igen. Erélyesebb hangingerekkel a magzat a méhen belüli alvási ciklusából felébreszthető.

Ezt a jelenséget különösen a várandósság utolsó heteiben rutinszerűen végzett magzati szívhang monitorizálás (CTG-vizsgálatok) során használjuk ki, amikor az alvó fázis okozta nem értékelhető szívhang regisztrálásakor gyors “ébredése” figyelhető meg egy-egy erélyesebb hanginger hatására.

A kísérleti megfigyelések alapján ma már tudjuk, hogy a hangok tompán érik el a magzatot, aki a legfinomabb hangingerekre is mérhető módon reagál. Nem túlzó az a megállapítás, mely szerint a magzat bizonyos hangoknak, dallamoknak már méhen belül is “örül”.

Örömét természetesen a maga egyszerű eszközeivel - élénk mozgással vagy megnyugvással - fejezi ki. A magzat érez és hall minket, használjuk ezt ki!

Ha az édesanya még születése előtt beszélget a babával, a kicsi megjegyzi a hangját. Az újszülött több női hang között is 95%-os biztossággal felismeri édesanyja hangját, az édesapák helyzete kissé rosszab, itt a felismerési arány csak 80%-os.

A baba figyeli a hang tónusát, az intenzív hangok megrémiszthetik, ézért halk lágy tónusban beszéljünk hozzá. A leendő apukák is kezdjék meg az ismerkedést gyermekükkel már a méhen belül!

Az anya lelkiállapota és a magzat

Amikor egy nő teherbe esik, nem csupán a teste alakul át, hanem a belső világa is. Ez a kilenc hónap egy mély, transzformáló utazás, melynek során a magzat és az anya között egy olyan láthatatlan, de rendkívül erős kötelék szövődik, amelyen keresztül az anyai érzelmek közvetlenül áramlanak.

A terhesség alatt az anyai test és a magzat között a placenta jelenti a fizikai és biokémiai hidat. Bár a vérkeringési rendszerek elválnak, a hormonok és a stresszválasz termékei szabadon átjutnak ezen a szűrőn.

Az anya lelkiállapota ezért a várandósság egészének fontos része. A nehéz érzések elviselésében segíthetnek relaxációs gyakorlatok, valamint az érzelmi támasz keresése.

Az idő előtti burokrepedés

Idő előtti burokrepedésen azt értjük, hogy a magzatburok hamarabb reped meg, és „folyik el” a magzatvíz, mintsem a fájások megkezdődnének.

Érett magzat esetén is járhat veszéllyel, koraszülés előidézőjeként azonban igen komoly szövődmények okozója lehet. Ezért alapvetően fontos, hogy esetleges megjelenésére a lehető legkorábbi időpontban fény derüljön, lehetőséget adva ezzel a hatékony, terhességet védő kezelések megindítására.

Néha a szakemberek számára is igen nehéz feladat annak eldöntése, hogy szivárog-e a magzatvíz, holott, pont ezekben az esetekben van a legnagyobb esélyünk a későbbi tragédia megelőzésére, ha időben realizáljuk a veszélyt.

Miért veszélyes a burokrepedés?

Ha megnyílik a magzatburok, akkor fennáll a lehetősége a felszálló bakteriális fertőzés kialakulásának. Gyakorlatilag a méhűr 6-9 órán belül benépesül baktériumokkal.

Az időben megkezdett antibiotikus kezelés életmentő lehet a magzat számára. A korai felismerés lehetőséget ad a terhességet védő kezelések megindítására.

Hogyan ismerhető fel a magzatvízszivárgás?

Nagy mennyiségű magzatvíz ürülése könnyen felismerhető. Gyakori azonban az úgynevezett magas burokrepedés, amikor is a magzatburok egy magasabb pontján reped meg, és ezért a magzatvíz csorgása szakaszos, gyakran a testhelyzettől függő jelenség.

Bizonytalan helyzetben mi, orvosok is a hüvelyváladék vegyhatásának (pH) mérésével próbáljuk meg eldönteni, hogy magzatvízcsorgással állunk-e szembe. Ismeretlen eredetű, vízszerű folyás jelentkezésekor fontos, hogy a várandós mielőbb tájékozódjon és szükség esetén segítséget kérjen.

Amikor nem a magzatvíz szivárog

Nem minden elszíneződést okozó folyás magzatvíz. A hüvely baktérium-egyensúlyának felborulása (bakteriális vaginozis) is a magzatvízhez hasonlóan, lúgos vegyhatású váladékot eredményez.

Azonban tudván, hogy a hüvelyi kóros bakteriális folyás önmagában a koraszülések második leggyakoribb okát képezi, időben való felismerése hatalmas jelentőséggel bír, hiszen ezen állapot időben felismerve könnyen kezelhető.

Így a koraszülések (és az idő előtti burokrepedések) jelentős része megelőzhető.

A szülés során megszűnő védő környezet

A méh összehúzódik, minden egyes alkalommal erős nyomást gyakorol a magzat testére, ugyanakkor a lepényi keringés minden fájás alkalmával lényegesen csökken.

A magzatvíz elfolyik, megszűnik a védőburok, minden környezeti hatás közvetlenebbé, erélyesebbé válik. A szűk szülőcsatornán átpréselődve a méh üregének teljes sötétségét hirtelen durva fényesség váltja fel, a tompa zajok és hangok élessé, közvetlenné válnak.

Érthető így az újszülött sírása? Érthető. Mint ahogyan az a szülészeti törekvés is, hogy a világra jövetel folyamatát a magzat szempontjait is figyelembe véve a legkisebb megrázkódtatások nélkül próbálja megvalósítani.

tags: #a #magzat #es #vedelmezo #kornyezete