Az egyházi bölcsőde feladatellátása

Az egyházi bölcsőde feladatellátása egyszerre jelent gyermekjóléti szolgáltatást, szakmai és fenntartói felelősséget, valamint - az adott egyházi jogi személy döntése alapján - hitéleti neveléssel kiegészített kisgyermekellátást. Az egyházi fenntartásban működő bölcsőde feladata a három éven aluli gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása, a jogszabályokban meghatározott személyi és tárgyi feltételek teljesítése, továbbá a szolgáltatás folyamatos, ellenőrizhető és szakmailag megfelelő működtetése.

A bölcsődei ellátás fontos tényező a gyülekezetek építésében, ugyanakkor komoly fenntartói felelősséggel is jár, ezért az egyházi fenntartónak a hitéleti szempontok mellett a gyermekek életkorához igazodó szakmai elvárásokat, a működést engedélyező szervek előírásait, a foglalkoztatási szabályokat és a finanszírozás feltételeit is biztosítania kell.

Az egyházi bölcsőde szerepe és működési kerete

Az egyházi fenntartás olyan fenntartói forma, amely egyházi jogi személyek számára teszi lehetővé, hogy a bölcsődei ellátást hitéleti neveléssel kívánják kiegészíteni. Az egyházi fenntartás előnye, hogy az állami normatíva magasabb lehet, mint a nem állami és nem egyházi fenntartás esetén. Az egyházak számára külön pályázati és támogatási lehetőségek érhetők el.

Az egyházi fenntartás ugyanakkor vallási alapú neveléssel járhat, ezért szűkebb célközönséget érhet el, és az egyházak működési szabályaihoz is kötött. A fenntartói forma kiválasztásakor érdemes figyelembe venni a jogszabályi előírásokat, az adózási lehetőségeket és a támogatási rendszereket is.

Amikor egy családi bölcsőde jön létre, az egy izgalmas hosszútávú projekt első két jelentős szakaszának elért mérföldköve. Ezen két szakasz a tervezés és az engedélyeztetés.

Utóbbit hétköznapi szóhasználatban nevezzük így, hivatalos nyelven az engedélyes (családi bölcsőde) Szolgáltatói Nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló közigazgatási eljárásról van szó. Mind minden projektet, kívánatos egy ilyet is a tervezéssel kezdeni.

Az egyházi fenntartó fő feladatai

• a bölcsődei szolgáltatás megtervezése és megszervezése;
• a megfelelő szolgáltatási forma és fenntartói struktúra kialakítása;
• a Szolgáltatói Nyilvántartásba történő bejegyzéshez szükséges eljárás lefolytatása;
• a jogszabályoknak megfelelő személyi feltételek biztosítása;
• a tárgyi, működési és szakmai feltételek megteremtése;
• a gyermekek napközbeni ellátásának folyamatos biztosítása;
• a munkatársak szabályos foglalkoztatása és szakmai támogatása;
• a finanszírozás igénylése, felhasználása, elszámolása és ellenőrizhetősége;
• a napi nyilvántartások és jelenléti adatok pontos vezetése;
• az egyházi értékek és a gyermekközpontú szakmai működés összehangolása.

Amennyiben engedélyeztetési folyamatot szeretnénk elindítani, akkor döntenünk kell, hogy milyen fenntartói formában akarjuk működtetni a létrehozandó családi bölcsődét. A családi bölcsőde működtetéséhez a fenntartónak megfelelő jogi formát kell választania.

A fenntartói forma kiválasztásakor érdemes figyelembe venni a jogszabályi előírásokat, az adózási lehetőségeket és a támogatási rendszereket is. E kérdéskörben érdemes könyvelővel, adótanácsadóval konzultálni, hogy a legoptimálisabb lehetőséget tudjátok kiválasztani.

Az egyházi bölcsődei ellátás formái

A jelenleg református egyházi fenntartásban működő, három éven aluli gyermekek napközbeni ellátását nyújtó 55 intézményhez országosan 87 szolgáltatási hely tartozik. Ezek együttesen 950 gyermeket látnak el.

Ebből 14 szolgáltatási helyszínen összesen 430 férőhellyel működik bölcsődei ellátás, 20 szolgáltatási helyszínen összesen 167 férőhellyel minibölcsődei ellátás, 53 szolgáltatási helyszínen összesen 353 férőhellyel pedig családi bölcsőde.

A fenntartói forma kiválasztása

Magyarországon a következő fenntartói formák lehetségesek: önkormányzati fenntartás, egyházi fenntartás, civil szervezet általi fenntartás, nonprofit gazdasági társaság általi fenntartás és egyéni vállalkozó általi fenntartás.

Önkormányzati fenntartás

Helyi önkormányzatok vagy társulások számára ajánlott, akik közfeladatként kívánják ellátni a bölcsődei szolgáltatást. Előnye, hogy magasabb állami finanszírozás érhető el, valamint stabil működést és hosszú távú fenntarthatóságot biztosíthat.

Hátránya a kötöttebb szabályozás, a bürokratikusabb eljárásrend és az önkormányzati döntésekhez való kötöttség. Az intézményi formát preferálja, ami magasabb beruházási és fenntartási költséget jelent.

Egyházi fenntartás

Egyházi jogi személyek számára ajánlott, akik hitéleti neveléssel kívánják kiegészíteni a bölcsődei ellátást. Az állami normatíva magasabb lehet, mint a nem állami és nem egyházi fenntartás esetén.

Az egyházak számára külön pályázati és támogatási lehetőségek érhetők el. Hátrányt jelenthet, hogy a vallási alapú nevelés miatt szűkebb célközönség alakul ki, és az intézmény működése az egyházak működési szabályaihoz kötött.

Civil szervezet általi fenntartás

A civil szervezet, például egyesület vagy alapítvány általi fenntartás olyan szervezetek számára ajánlott, amelyek nonprofit alapon kívánnak gyermekellátást biztosítani. Előnye a lehetőség adománygyűjtésre és pályázati források bevonására, valamint a rugalmasabb működés, mint az önkormányzati vagy egyházi fenntartás esetén.

Normatív, központi költségvetési támogatásra jogosult lehet, a fajlagos támogatás 100%-a erejéig. Hátránya, hogy a pénzügyi fenntarthatóság nehezebb lehet, ha nincs állandó támogatás vagy költségvetési támogatás.

Számviteli és adminisztratív terhek is jelentkezhetnek, amelyekhez nem mindig áll rendelkezésre külön erőforrás, például közhasznúsági jelentés készítése és több igénybe vett szolgáltatás szükséges.

Nonprofit gazdasági társaság

Nonprofit gazdasági társaság, például nonprofit kft. általi fenntartás olyan vállalkozások számára ajánlott, amelyek nem a profitszerzésre helyezik a hangsúlyt, hanem a közfeladat-ellátásra.

Normatív, központi költségvetési támogatásra jogosult lehet, a fajlagos támogatás 100%-a erejéig. Rugalmas működési forma, és egyszerűbb működtetést tesz lehetővé, mint egyesület vagy alapítvány esetén.

Hátránya, hogy a nyereség nem osztható fel, hanem a tevékenységre kell fordítani.

Egyéni vállalkozó általi fenntartás

Egyéni vállalkozó általi fenntartás azoknak a szakembereknek, például kisgyermeknevelőknek ajánlott, akik saját maguk szeretnék működtetni a családi bölcsődét, egyéni felelősségvállalással.

Előnye a nagyobb működési rugalmasság és a gyorsabb adminisztratív eljárás. Hátránya, hogy normatív, központi költségvetési támogatásra jogosult lehet, de csak a fajlagos összeg 30%-a erejéig.

A teljes anyagi felelősség a fenntartót terheli, aki egyben a vállalkozó természetes személy is. A pénzügyi fenntarthatóság nehezebb lehet.

Egyházi fenntartás és támogatás

A nem állami szociális fenntartó részére támogatást állapítanak meg a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmények és szolgáltatások működtetéséhez. A támogatási rendszer az egyházi jogi személyeket, civil szervezeteket, közalapítványokat, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, országos és területi nemzetiségi önkormányzatokat, gazdasági társaságokat és az alaptevékenységként humánszolgáltatást végző egyéni vállalkozókat is érintheti.

A támogatás a nem állami szociális fenntartót a települési önkormányzatokkal a 2. melléklet 1.3.2.12.1. Családi bölcsőde - önálló feladatellátás jogcímmel illeti meg. A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt vagy szolgáltatást fenntartó gazdasági társaságot - ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot - és egyéni vállalkozót az a) és b) pont szerinti támogatás 30%-ának megfelelő támogatás illeti meg.

A bevett egyházat és annak belső egyházi jogi személyét az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény szerinti kiegészítő támogatás illeti meg, ha szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt tart fenn.

E kiegészítő támogatás mértéke - a meghatározott kivételektől eltekintve - az alapul szolgáló támogatás 68,7%-a.

A családi bölcsőde támogatási összege

A Gyvt. 44. §-a szerinti munkahelyi bölcsőde fenntartóját - az általános szabályoktól eltérően - a 2. melléklet 1.3.2.12. Családi bölcsőde jogcímmel azonos mértékű támogatás illeti meg.

A támogatás igénybevételének és elszámolásának alapjai

A támogatás az önkormányzat által fenntartott családi bölcsődébe beíratott és ellátott gyermekek után vehető igénybe. Az ellátottak számának meghatározásakor tervezéskor a beíratott gyermekek naponként figyelembe vett éves becsült létszámát 228-cal kell elosztani.

Elszámolásnál a beíratott gyermekek naponként figyelembe vett éves tényleges létszámát kell 228-cal elosztani. A beíratott és a támogatás szempontjából figyelembe vett gyermekek létszáma egyetlen alkalommal és összesen sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszámot.

Beíratottnak az a gyermek minősül, akit a családi bölcsődébe felvettek, beírattak és megjelenik a napi nyilvántartási rendszerben. Az adott hónapban valamennyi nyitvatartási napon figyelembe vehető az a beíratott gyermek, aki az adott hónap nyitvatartási napjainak legalább felén a szolgáltatást igénybe vette és a napi nyilvántartási rendszerben lejelentették.

Amennyiben a beíratott gyermek az ellátást a szülővel kötött megállapodás alapján csak bizonyos napokon veszi igénybe, abban az esetben az adott hónap nyitvatartási napjainak száma a megállapodásban szereplő napok számának adott havi összege.

Nem tekintendő hiányzónak a sajátos nevelési igényű, valamint korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek azon a napon, amikor nem a családi bölcsődében részesül korai fejlesztésben. A fentiek szerint figyelembe vett sajátos nevelési igényű, valamint korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermekeket az ellátottak számában két főként kell figyelembe venni.

Nem vehető figyelembe ugyanakkor az adott hónap egyetlen nyitvatartási napján sem az a gyermek, aki a hónapban a reá irányadó nyitvatartási napok több mint felén hiányzott.

Amennyiben a gyermek első alkalommal, vagyis a beszoktatás első napján, illetve az igénybevétel utolsó hónapjában nem egész hónapra jelenik meg beíratottként a családi bölcsődében és a napi nyilvántartásban, akkor a támogatás a ténylegesen igénybe vett napok száma alapján jár, feltéve, hogy ezeken a napokon a gyermek jogviszonyban is állt a családi bölcsődével.

A családi bölcsőde nyári zárvatartása idején a támogatás azon beíratott gyermek után vehető igénybe, aki az adott hónapban a családi bölcsődével jogviszonyban állt és a napi nyilvántartási rendszerben megjelent. Amennyiben a családi bölcsőde a hónap egyetlen napján sem tart nyitva, abban az esetben támogatás arra a hónapra nem vehető igénybe.

A napi nyilvántartási rendszerben vezetett adatoknak és a családi bölcsődében rendszeresített napi jelenlét kimutatásának egyezni kell.

A gyermekek számítási szorzói

Az ellátottak között 2-szeres szorzóval kell figyelembe venni a sajátos nevelési igényű, valamint korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermekeket, 1,1-szeres szorzóval kell figyelembe venni a hátrányos helyzetű gyermekeket és 1,2-szeres szorzóval kell figyelembe venni a halmozottan hátrányos gyermekeket.

A személyi feltételek biztosítása

A bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatások személyi feltételeit a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet keretezik.

A foglalkoztatás részletszabályaira több más jogszabály is irányadó, például a Munka Törvénykönyve.

A fenntartónak már a tervezési szakaszban meg kell határoznia a szükséges munkaköröket, a nyitvatartási idő teljes lefedését, az alkalmazási jogviszonyokat és azokat a képesítési feltételeket, amelyeknek a munkatársaknak meg kell felelniük.

A szolgáltatásnyújtó alkalmazása

A családi bölcsődében - amennyiben maximum 5 férőhely létesül, úgy szolgáltatásnyújtó személy alkalmazása szükséges. A szolgáltatásnyújtót a fenntartónak Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban szükséges alkalmaznia.

Kivételt képez az az eset, ha a fenntartó egyéni vállalkozásban kívánja a családi bölcsődét működtetni. Amennyiben azt a családi bölcsőde nyitvatartási idejének hossza indokolja, több szolgáltatásnyújtó alkalmazása is szükségessé válhat tekintettel arra, hogy a teljes napi nyitvatartási időt le kell fedni szolgáltatásnyújtó személy munkaidejével.

A szolgáltatásnyújtóval szembeni feltételek

• nagykorúság;
• cselekvőképesség;
• büntetlen előélet;
• a meghatározott kizáró okok hiánya;
• speciális erkölcsi bizonyítvány;
• foglalkozás-egészségügyi alkalmasság;
• a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 2. mellékletében elfogadott végzettség;
• a foglalkoztató által elvárt szakmai és személyes kvalitások.

A munkakör betöltésének többféle irányból is feltételei vannak: nagykorúság, cselekvőképesség, büntetlen előélet, meghatározott kizáró okok nem állhatnak fenn, speciális erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolnia előző két körülményt, foglalkozás-egészségügyi alkalmasság, végzettség a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 2. mellékletében elfogadottak közül, valamint a foglalkoztató által elvárt kvalitások.

A szolgáltatásnyújtó munkakör betölthető a miniszteri rendeletben előírt képzésben megszerzett tanúsítvánnyal vagy kisgyermeknevelő munkakör betöltésére alkalmas végzettséggel.

Amennyiben a leendő munkavállaló még nem rendelkezik végzettséggel az engedélyezési eljárás megindításakor, a szolgáltatás megkezdésekor vagy a családi bölcsődében munkakör betöltésének kezdetekor, a többi feltételnek való megfelelés mellett, a végzettséggel kapcsolatos feltételnek a tanúsítvány megszerzésére nézve 6 hónapon belül kell megfelelnie.

A kisgyermeknevelői munkakör

A fenntartó hatáskörébe tartozik a döntés, hogy szakmai munkakört létrehoz-e a családi bölcsődében - vagyis létesít-e munkáltatóként kisgyermeknevelő munkakört, vagy sem.

Amennyiben kisgyermeknevelő munkakört hoz létre, akkor a szükséges végzettség a már írt NM rendelet 2. mellékletében a kisgyermeknevelő munkakörre vonatkozó elfogadott végzettségek valamelyikével lehetséges.

A kisgyermeknevelői munkakörhöz kapcsolódóan az alábbi képesítések, illetve az ezek valamelyikével rendelkező személyek jöhetnek szóba: gyermeknevelő-gondozó (OKJ), kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő asszisztens (FOKSZ), csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ), vagy ezen képesítések valamelyikével rendelkező védőnő, szakoktató, pedagógus szakképzettségű személy, pedagógia szakos bölcsész, felsőfokú szociális szakképzettségű személy vagy gyógypedagógiai asszisztens (OKJ), kizárólag csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ) képesítéssel rendelkező személy esetén.

Felmentés a képesítési előírás alól

Az érintett személynek szociális munkás egyetemi szakképzettsége, azaz felsőfokú szociális szakképzettsége van, nem rendelkezik ugyanakkor az e mellé előírt csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ) képesítéssel.

Erre tekintettel esetében a 257/2000. Korm. rendelet 10. §-a (1) bekezdésének c) pontja és (2) bekezdése alkalmazandó, mely szerint bölcsődében, minibölcsődében a kisgyermeknevelő munkakörre meghatározott képesítési előírás alól a felmentés abban az esetben adható meg, ha a közalkalmazott a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy az adott munkakörre nem áll rendelkezésre olyan, a képesítési előírásoknak megfelelő képesítésű személy, aki az adott munkakörre kinevezhető lenne, és a közalkalmazott vállalja a képesítés megszerzését.

A képesítési előírás alól a felmentést a munkáltatói jogkör gyakorlója határozott időre, legfeljebb három évre adhatja meg.

A besorolást az dönti el, hogy az érintett kisgyermeknevelőt a pedagógus-előmenetel szabályai vagy a Kjt. és a 257/2000. Korm. rendelet előírásai alapján kell besorolni, hogy a felsőfokú szociális szakképzettséggel rendelkezésére, és egyúttal a csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ) képesítés alóli mentesség megadására tekintettel tekinthető-e úgy, hogy a kisgyermeknevelő munkakört felsőfokú végzettség alapján látja el.

Álláspontunk szerint a szóban forgó személyt felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelőnek és pedagógus-munkakört betöltőnek kell tekinteni, mert az egyetlen végzettsége, amely alapján a besorolás jelenleg lehetséges, az egyetemi szintű szociális munkás szakképzettség.

Nem rendelkezik ugyanis egyik olyan más OKJ-s szakképesítéssel sem, amelyet a 15/1998. NM rendelet képesítési feltételként felsorol. Az első kérdésre tehát a válasz igen, a kérdéses esetben az egyetemi végzettséget figyelembe kell venni a besoroláskor.

A pedagógus-előmenetel és a besorolás

A besorolást tehát az Nkt. és a 326/2013. Korm. rendelet szerint kell elvégezni. A rendelet 2. §-a alapján a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel vagy szakképesítéssel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust Gyakornok fokozatba kell besorolni.

Ez alól kivételt jelenthet, ha a pedagógus-munkörre foglalkoztatási jogviszonyt létesítő személy nem rendelkezik a számított két év szakmai gyakorlattal, de bármely más munkakörben, vagy részben pedagógus-jogviszonyban, részben más munkakörben szerzett legalább hat év munkaviszony jellegű jogviszonnyal rendelkezik.

A segítő személy alkalmazása

Családi bölcsődében létrehozható 5-nél több férőhely is, gyakorlatilag maximálisan 8 férőhelyről beszélhetünk. Ha 5-nél több kisgyermek napi ellátását tervezzük, - SNI/KFJ kisgyermek ellátására speciális feltételek vonatkoznak - akkor segítő személyre is szükségünk lesz.

A segítő személy alkalmazható Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, teljes vagy részmunkaidőben. Segítő személyt szociális gondozói jogviszonyban is alkalmazhat a fenntartó.

Az alkalmazási jogviszonyt a feladatellátás és a munkavégzés paramétereinek körültekintő mérlegelése után célszerű kiválasztani.

Az egyesület és az alapítvány mint civil fenntartó

A civil fenntartás lehetséges formái közé az egyesület és az alapítvány tartozik, mivel mindkettő alkalmas közhasznú gyermekellátási feladatok ellátására, például családi bölcsőde működtetésére.

Az egyesület működési sajátosságai

Ha közösségi működést szeretnétek és a tagok aktívan részt vennének a bölcsőde fenntartásában, egyesület tekinthető kedvezőbb választásnak. Ha kisebb indulótőkével rendelkeztek és egyszerűbb működést szeretnétek, egyesület könnyebben fenntartható.

Az egyesület aktív működése, a tagdíjak és a rendezvények folyamatos bevételi forrást biztosíthatnak. Az egyesület működésében a tagok részt vesznek a döntéshozásban és a fenntartásban.

Az alapítvány működési sajátosságai

Ha stabil pénzügyi alapokat akartok létrehozni, és hosszú távú, tagoktól független működés a cél, alapítvány tekinthető kedvezőbb választásnak. Ha nagyobb tőkét tudtok biztosítani és biztosítani akarjátok a fenntartás folytonosságát, alapítványi forma kedvezőbb lehet számotokra.

Az alapítvány stabilabb pénzügyi hátteret biztosíthat a fenntartásra, amennyiben a működése során érvényesülnek a klasszikus alapítványi jellemzők. Az alapítvány célhoz kötött, nincs tagság, a kuratórium kezeli és irányítja a működést.

A működést engedélyező szervek és a módszertani feladatellátás

A működést engedélyező szervek tapasztalatainak megismerése a fenntartó számára fontos része a tervezésnek és a jogszerű működés kialakításának. A szolgáltatás Szolgáltatói Nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló közigazgatási eljárás során a fenntartónak a szolgáltatás valamennyi lényeges feltételét igazolnia kell.

A bölcsődei ellátáshoz kapcsolódó módszertani feladatellátás konzekvenciáinak megismerése segíti a fenntartót abban, hogy a gyermekellátás szakmai tartalma, a munkakörök kialakítása és az intézményi gyakorlat összhangban legyen az elvárásokkal.

A fenntartás gyakorlati tapasztalatainak megosztása szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy az egyházi bölcsődék működése szervezettebbé, kiszámíthatóbbá és szakmailag megalapozottabbá váljon.

Az egyházi bölcsőde szakmai és hitéleti küldetése

„Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket…” (Mk 10,13-16)

Ha Isten gyermeke vagyok, nem beszélhetek másról, csak a lényegről: Isten az ő gyermekeivé fogadott bennünket a Krisztusban. Benne örök, teljes életünk van, rádöbbenhetünk arra, hogy ezt a csodát a mindenható Isten ránk is bízta mint üdvösségre hívó életüzenetet.

Az egyházi bölcsőde működésében a hitéleti nevelés a gyermekek életkorához, fejlettségéhez és szükségleteihez igazodó módon jelenhet meg. Az egyházi fenntartó feladata, hogy a hitéleti küldetés és a bölcsődei szakmai munka egymást erősítse, miközben a gyermekek biztonságos, szeretetteljes és fejlődésüket támogató ellátásban részesülnek.

A bölcsődei ellátás fontos tényező a gyülekezetek építésében, azonban a fenntartói felelősség azt is megköveteli, hogy a szolgáltatás minden eleme - a személyi feltételektől a nyilvántartásokon át a finanszírozásig - szabályosan és ellenőrizhetően működjön.

tags: #egyhaz #bolcsode #feladatellatasi