Dr. Tabak Gy. Ádám: tudományos pálya és kutatási területek

Dr. Tabak Gyula Ádám kutatási tevékenysége elsősorban a terhességi cukorbetegség rizikófaktorainak, valamint rövid- és hosszútávú következményeinek vizsgálatára irányul. Kutatási területéhez tartozik továbbá a rizikófaktor-trajektóriák vizsgálata a cukorbetegség diagnózisát megelőzően és azt követően.

Jelenlegi kutatásainak tudományága az egészségtudományok és a klinikai orvostudományok. Tudományos fokozatát 2008-ban szerezte a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájában, habilitációs címét pedig 2020-ban a Szegedi Tudományegyetem adta ki.

Személyi és tudományos adatok

Szakmai pálya

2008 óta a University College London clinical research fellow munkakörében dolgozik. Tudományos pályája a klinikai kutatáshoz kapcsolódik, amelyben a cukorbetegség kialakulásához vezető kockázati tényezők, a terhességi cukorbetegség és a későbbi egészségi következmények állnak a középpontban.

A kutatási témák alapján munkája egyszerre kapcsolódik a népesség-egészségügyi vizsgálatokhoz és a klinikai orvostudományhoz. A kockázati tényezők időbeli alakulásának elemzése lehetővé teszi a cukorbetegség diagnózisát megelőző és azt követő időszakok vizsgálatát.

Nemzetközi kutatási együttműködések

Dr. Tabak Gyula Ádám több nemzetközi kutatási együttműködésben vett részt. Publikációi között olyan tanulmányok szerepelnek, amelyek nagy léptékű, több országot vagy több kutatócsoportot összekapcsoló vizsgálatok eredményeit mutatják be.

A nemzetközi együttműködések egyik példája a társadalmi-gazdasági helyzet, a lakókörnyezet és a halálozás kapcsolatát vizsgáló kutatás. Egy másik tanulmány a 2-es típusú cukorbetegség fokozott kockázatának kitett személyek patofiziológiai alcsoportjait elemezte, míg egy további több kohorszot érintő vizsgálat a hosszú munkaidő és a pitvarfibrilláció kapcsolatára összpontosított.

Fontosabb publikációk

2022: a lakókörnyezet hátrányai és a halálozás

2022-ben jelent meg az „Association of neighbourhood disadvantage and individual socioeconomic position with all-cause mortality” című tanulmány a Lancet Public Health folyóiratban. A közlemény a lakókörnyezet hátrányainak, az egyéni társadalmi-gazdasági helyzetnek és a minden okból bekövetkező halálozásnak az összefüggését vizsgálta.

A szerzők között Ribeiro Ana Isabel, Fraga Silvia, Severo Milton, Kelly-Irving Michelle, Delpierre Cyrille, Stringhini Silvia, Kivimaki Mika, Joost Stéphane, Guessous Idris, Severi Gianluca, Giles Graham, Sacerdote Carlotta, Vineis Paolo, Barros Henrique, Alberts Jan, Alenius Hari, Avendano Mauricio, Baglietto Laura, Baltar Valeria, Bartley Mel, Barros Henrique, Bellone Michele, Berger Eloise, Blane David, Bochud Murielle, Candiani Giulia, Carmeli Cristian, Carra Luca, Castagne Raphaele, Chadeau-Hyam Marc, Cima Sergio, Costa Giuseppe, Courtin Emilie, Delpierre Cyrille, Donkin Angela, D'Errico Angelo, Dugue Pierre-Antoine, Elliot Paul, Fagherazzi Guy, Fiorito Giovanni, Fraga Silvia, Gandini Martina, Gares Valérie, Gerbouin-Rerolle Pascale, Giles Graham, Goldberg Marcel, Greco Dario, Hodge Allison, Kelly-Irving Michelle, Karimi Maryam, Karisola Piia, Kivimaki Mika, Laine Jessica, Lang Thierry, Laurent Audrey, Layte Richard, Lepage Benoite, Lorsch Dori, Machell Giles, Mackenbach Johan, de Mestral Carlos, McCrory Cathal, Miller Cynthia, Milne Roger, Muennig Peter, Nusselder Wilma, Petrovic Dusan, Pilapil Lourdes, Polidoro Silvia, Preisig Martin, Ribeiro Ana Isabel, Ricceri Fulvio, Recalcati Paolo, Reinhard Erica, Robinson Oliver, Valverde Jose Rubio, Saba Severine, Santegoets Frank, Simmons Terrence, Severi Gianluca, Stringhini Silvia, Tabak Adam, Terhi Vesa, Tieulent Joannie, Vaccarella Salvatore, Vigna-Taglianti Frederica, Vineis Paolo, Vollenweider Peter és Zins Marie szerepeltek.

A közlemény dokumentumtípusa folyóiratcikk, nyelve angol. A tanulmányhoz 11 független idéző közlemény kapcsolódik.

2021: a SARS-CoV-2-hez kapcsolódó és a közösségben szerzett tüdőgyulladás összehasonlítása

2021-ben jelent meg a „Comparison of clinical characteristics of patients with pandemic SARS-CoV-2-related and community-acquired pneumonias in Hungary - a pilot historical case-control study” című tanulmány. A kutatás a pandémiás SARS-CoV-2-hez kapcsolódó tüdőgyulladásban és a közösségben szerzett tüdőgyulladásban szenvedő betegek klinikai jellemzőit hasonlította össze Magyarországon.

A tanulmány szerzői Horváth V.J., Hajdú N., Vági O., Schnábel K., Szelke E., Körei A.E., Békeffy M., Svébis M.M., Domján B.A., Berényi T., Takács I., Ungvári Z., Kun A., Tabák Á.G. A közlemény a Geroscience: Official Journal of the American Aging Association folyóiratban jelent meg.

A dokumentum típusa folyóiratcikk, nyelve angol. A közleményhez 2 független idéző közlemény kapcsolódik.

2021: a 2-es típusú cukorbetegség kockázatának patofiziológiai alcsoportjai

Szintén 2021-ben jelent meg a „Pathophysiology-based subphenotyping of individuals at elevated risk for type 2 diabetes” című tanulmány. A kutatás a 2-es típusú cukorbetegség fokozott kockázatának kitett személyek patofiziológia-alapú alcsoportosításával foglalkozott.

A tanulmány szerzői Wagner Robert, Heni Martin, Tabák Adam G., Machann Jürgen, Schick Fritz, Randrianarisoa Elko, Hrabě de Angelis Martin, Birkenfeld Andreas L., Stefan Norbert, Peter Andreas, Häring Hans-Ulrich és Fritsche Andreas. A közlemény a Nature Medicine folyóiratban jelent meg.

A közlemény dokumentumtípusa folyóiratcikk, nyelve angol. A tanulmányhoz 141 független idéző közlemény kapcsolódik.

2017: hosszú munkaidő és pitvarfibrilláció

2017-ben jelent meg a „Long working hours as a risk factor for atrial fibrillation: a multi-cohort study” című tanulmány. A több kohorszot felölelő kutatás a hosszú munkaidőt a pitvarfibrilláció egyik kockázati tényezőjeként vizsgálta.

A közlemény szerzői Kivimaki M, Nyberg ST, Batty GD, Kawachi I, Jokela M, Alfredsson L, Bjorner JB, Borritz H, Burr H, Dragano N, Fransson EI, Heikkila K, Knutsson A, Koskenvuo M, Kumari M, Madsen IEH, Nielsen ML, Nordin M, Oksanen T, Pejtersen JH, Pentti J, Rugulies R, Salo P, Shipley MJ, Suominen S, Theorell T, Vahtera J, Westerholm P, Westerlund H, Steptoe A, Singh-Manoux A, Hamer M, Ferrie JE, Virtanen M, Tabak AG, valamint az IPD-Work consortium.

A tanulmány dokumentumtípusa folyóiratcikk, nyelve angol. A közleményhez 60 független idéző közlemény kapcsolódik.

Kutatási fókusz

A terhességi cukorbetegség rizikófaktorai

A kutatási terület egyik központi eleme a terhességi cukorbetegség rizikófaktorainak vizsgálata. A kutatások a terhesség alatt kialakuló anyagcsere-eltéréshez kapcsolódó kockázati tényezőkre összpontosítanak.

Rövid- és hosszútávú következmények

A kutatási program a terhességi cukorbetegség rövid- és hosszútávú következményeit is vizsgálja. Ez a megközelítés a terhesség időszakán túlmutató egészségi folyamatok elemzését is magában foglalja.

Rizikófaktor-trajektóriák

További kutatási irányt jelentenek a rizikófaktor-trajektóriák. Ezek vizsgálata a cukorbetegség diagnózisát megelőzően és azt követően történik.

A kutatási fókusz így a kockázati tényezők időbeli alakulását és a cukorbetegséghez kapcsolódó egészségi folyamatokat egyaránt érinti. A klinikai és egészségtudományi szemlélet összekapcsolása a kutatási témák több szempontú elemzését teszi lehetővé.

Oktatási és témavezetői adatok

Az aktuálisan témavezetett hallgatók, az abszolutóriumot szerzett hallgatók és a fokozatot szerzett hallgatók adatai nem szerepelnek.

Tudományos teljesítmény és idézettség

A felsorolt publikációk között 2017 és 2022 között megjelent, nemzetközi folyóiratokban közölt tanulmányok találhatók. A közlemények a klinikai orvostudomány, az egészségtudomány, a cukorbetegség kockázatának vizsgálata, a fertőzéshez kapcsolódó tüdőgyulladás, a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek és a szív-érrendszeri kockázatok témaköreit érintik.

A megadott adatok szerint a felsorolt tanulmányokhoz összesen 214 független idéző közlemény kapcsolódik. A legtöbb független idézés a 2-es típusú cukorbetegség fokozott kockázatának patofiziológiai alcsoportosításával foglalkozó, 2021-ben megjelent tanulmányhoz kapcsolódik.

tags: #dr #tabak #gy #adam #ppt