A fizetés nélküli szabadság alatt főszabály szerint szünetel a munkavállaló társadalombiztosítási jogviszonya, ezért az érintett időszakban nem minősül biztosítottnak. Ha azonban más jogcímen továbbra is biztosított, vagy a jogszabályban meghatározott kivétel áll fenn, a biztosítás nem szünetel.
Ha nincs más biztosítási jogviszony vagy egyéb jogosultsági jogcím, a fizetés nélküli szabadság első napjától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni. A járulék megfizetése az egészségügyi szolgáltatásokra jogosít, de önmagában nem teremt jogosultságot pénzbeli társadalombiztosítási ellátásokra, például táppénzre.
Mikor szünetel a biztosítási jogviszony?
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) alapján a biztosítási jogviszony szünetelésének a következő négy esete különíthető el: Fizetés nélküli szabadság, munkavégzés alóli mentesítés, tevékenység szüneteltetése, és az ún. egyéb esetek.
Fizetés nélküli szabadság
Szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha ezen időszakban csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozást segítő ellátás vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy a fizetés nélküli szabadságot 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe, vagy biztosított önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesít.
Ha a munkavállaló gyermeke gondozása kapcsán igényel fizetés nélküli szabadságot és ezen időtartamban ellátásban - például gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban - részesül, akkor a biztosítási jogviszonya nem szünetel. Ugyancsak nem szünetel a biztosítás, ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadságot 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszi igénybe, vagy ezen időszakban önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesít.
Más a helyzet akkor, ha a fizetés nélküli szabadságot azért igényli meg a munkavállaló, mert például építkezik. Ez utóbbi esetben a munkavállaló biztosítási jogviszonya szünetel.
Munkavégzés alóli mentesítés
A szünetelés másik esete, amikor a biztosított bármely más okból mentesül a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alól. Ha azonban a munkavégzés (szolgálatteljesítés) alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj) kerül kifizetésre, illetve táppénzfizetésre kerül sor, akkor a biztosítási jogviszony szünetelése nem áll fenn.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján távolléti díj illeti meg a munkavállalót - többek között - a munkavégzés alóli mentesítés alábbi időszakaira: a szabadság tartamára, a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra, a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára, hozzátartozója halálakor két munkanapra, általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre, a jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában - az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából - évente legfeljebb tíz munkanapra, bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra, ha tanúként hallgatják meg.
A fenti esetekben munkavégzésre nem kerül sor, de mivel a munkavállalót távolléti díj illeti meg, így a biztosítási jogviszonya nem szünetel. Ugyancsak nem kerül sor a munkavégzésre, ha a munkavállaló keresőképtelen.
Amíg a munkavállaló keresőképtelensége kapcsán táppénzre jogosult, addig a biztosítási jogviszony nem szünetel. A táppénz azonban csak adott időszakra, maximum egy évre jár.
Ha a munkavállaló táppénzre már nem jogosult, de kéri a keresőképtelenség igazolását az arra jogosult orvostól, akkor azt az orvos köteles kiállítani. A munkavállaló a munkahelyén ezen igazolással bizonyítja, hogy a munkából igazoltan van távol.
Azaz a munkavállaló keresőképtelen, munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségének a keresőképtelenség kapcsán nem tud eleget tenni. Ez esetben a munkavállaló távolléte munkajogi szempontból rendezett, ugyanakkor a táppénzfizetés hiányára tekintettel a biztosítási jogviszonya szünetel.
Tevékenység szüneteltetése
A biztosítási jogviszony szünetelésének harmadik esete, amikor a biztosított tevékenységét szünetelteti. Ide tartoznak a következő esetek:
- az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése;
- az állategészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése;
- az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje.
Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább 1 hónapig és legfeljebb 3 évig szüneteltetheti. Ha az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltetni kívánja, köteles azt bejelenteni.
A szünetelés tényét és kezdő időpontját az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejegyzik. A szünetelés kezdő napja nem lehet korábbi a bejelentést követő napnál.
A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat, de a tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni.
Egyéb esetek
A szünetelés negyedik esete az úgynevezett egyéb esetek köre. Szünetel továbbá a biztosítási jogviszony:
- az igazolatlan távollét időtartama alatt;
- a letartóztatás tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást jogerős vagy végleges határozattal megszüntették;
- a szabadságvesztés tartama alatt, kivéve a jogszabályban meghatározott eseteket;
- amikor külön jogszabály vagy egyéb, a jogviszonyra vonatkozó szabályozás szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel.
Ki minősül biztosítottnak?
Biztosítottnak az alábbi jogviszonyban álló személyeket kell tekinteni. A biztosítás az alapul szolgáló jogviszony, vagy az itt felsorolt feltételek meglététől azok megszűnéséig áll fenn.
- az alkalmazottként dolgozók;
- a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködő tagok;
- az álláskeresési támogatásban részesülők;
- az egyéni és társas vállalkozók;
- az egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek;
- az egyházi személyek;
- a mezőgazdasági őstermelők;
- a kisadózók;
- az állami projektértékelők;
- a köztársasági elnök házastársa;
- a tartós megbízási jogviszony keretében munkát végző személyek;
- a választott tisztségviselők;
- azok a személyek, akikre az európai közösségi szabályok szerint a magyar társadalombiztosítási jogot kell alkalmazni.
Alkalmazottként dolgozók
Az alkalmazottként dolgozók a munkaviszonyban - a saját jogú nyugdíjas által létesített munkaviszony kivételével -, közalkalmazotti, köznevelési foglalkoztatotti, rendvédelmi igazgatási jogviszonyban, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyban, szerződéses határvadász, közszolgálati, kormányzati szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, tisztjelölti szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi tisztjelölti szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban állók, ügyészségi, bírói szolgálati jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, biztosi jogviszonyban állók, országgyűlési képviselők, nemzetiségi szószólók, nevelőszülői foglalkoztatási-, vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban állók, ösztöndíjas foglalkoztatási-, vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban állók, közfoglalkoztatási jogviszonyban állók, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjai, katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák és a honvédelmi alkalmazottak.
E személyi körbe azok tartoznak, akik más természetes vagy jogi személy, szervezet (foglalkoztató) alkalmazásában állnak. A biztosítást önmagában az keletkezteti, hogy alkalmazásban áll valaki, ezért a biztosításuk független attól, hogy a foglalkoztatás teljes (napi nyolc órában) vagy részmunkaidőben történik.
Nincs különbség aszerint sem, hogy az alkalmazott személyt állami szerv, szövetkezet, gazdasági társaság, egyéni vállalkozó vagy egyéb magánszemély foglalkoztatja, a lényeg, hogy a munkaviszonyban (vagy hasonló jellegű jogviszonyban) álló személy biztosított lesz.
Nem biztosított lesz, hanem az egészségbiztosítás baleseti egészségügyi szolgáltatására szerez jogosultságot az a munkavállaló, aki mezőgazdasági-, turisztikai idénymunkát vagy alkalmi munkát egyszerűsített foglalkoztatás keretében végez.
Egyszerűsített foglalkoztatás
A mezőgazdasági idénymunka növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet vagy ezek társulása által megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása.
A turisztikai idénymunka a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatást folytató munkáltatónál végzett idénymunka.
Az alkalmi munka a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb öt egymást követő napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt napig létesített határozott időre szóló munkaviszony.
Szövetkezeti tagok
A szövetkezet tevékenységében munkaviszony, megbízási vagy vállalkozási jogviszony keretében személyesen közreműködő tag biztosított lesz, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot.
Egyéni és társas vállalkozók
A hétköznapi szóhasználatnál bővebb személyi kört fed le a társadalombiztosítási szempontból egyéni vállalkozónak, illetve társas vállalkozónak minősülő jogviszonyok, illetve személyek köre.
Társadalombiztosítási szempontból egyéni vállalkozónak tekintjük az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő személyeken túl a szolgáltató-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosult magánszemélyeket, a gyógyszerészi magántevékenységre jogosult magánszemélyeket, az ügyvédet, az európai közösségi jogászt, az egyéni szabadalmi ügyvivőt, a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyzőt, és a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtót is.
Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig, ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság kezdete napjától annak megszűnése napjáig, európai közösségi jogász esetében a nyilvántartásba vétele napjától annak törlése napjáig, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete napjától annak megszűnése napjáig tart.
Társas vállalkozónak tekintjük a betéti társaság bel- és kültagját, a közkereseti társaság tagját, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagját, ha a tag a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik.
Tb szempontból társas vállalkozó továbbá a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik, az ügyvédi iroda tagja, a közjegyzői iroda tagja, a végrehajtói iroda tagja, a gépjárművezető-képző munkaközösség tagja, az oktatói munkaközösség tagja, valamint az egyéni cég tagja.
Megbízási és egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony
A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében - megbízási szerződés alapján, ide nem értve a tartós megbízási jogviszonyt, valamint egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban - személyesen munkát végző személy akkor biztosított, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.
A szerzői, iparjogvédelmi művek hasznosítására irányuló felhasználási szerződés alapján a mű szerzője, előadója a személyes munkavégzés szerinti díjazás alapján, megbízás jellegű jogviszonyára tekintettel lesz biztosított. A közérdekű, önkéntes tevékenységet végző személyek személyes munkavégzése nem esik e biztosítási kötelezettség alá.
Álláskeresési támogatás, egyházi személyek és őstermelők
Biztosítottnak minősülnek az álláskeresési támogatásban részesülők.
Az egyházi személy akkor szerez teljes körű egészségbiztosítási ellátási jogot, ha egyházi szolgálati jogviszonyban áll, és nem saját jogú nyugdíjas.
A mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenységét önállóan vagy őstermelők családi gazdaságának tagjaként végezheti. Mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenysége tekintetében nem folytathat egyéni vállalkozói tevékenységet.
A biztosítási kötelezettség a mezőgazdasági őstermelő nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn. Nem esik biztosítási kötelezettség alá az őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagja, továbbá az az őstermelő sem, aki már más jogcímen is biztosított.
Kisadózók, projektértékelők és választott tisztségviselők
A kisadózó vállalkozók tételes adójának alanya a főfoglalkozású egyéni vállalkozó, ha az állami adó- és vámhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatvány alkalmazásával bejelenti, hogy adókötelezettségeit a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény rendelkezései szerint teljesíti.
A kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül. Szünetel a kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a tételes adót azért nem kell megfizetni, mert egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.
Aki állami projektértékelői jogviszonyban áll, akkor minősül az egészségbiztosítás valamennyi ellátására jogosító biztosítottnak, ha e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát.
A választott tisztségviselők akkor minősülnek a teljes ellátásokra jogosító biztosítottnak, ha a magyarországi foglalkoztató által meghatározott munkát Magyarországon vagy az Európai Unió szociális biztonságról szóló közösségi rendelete hatálya alá tartozó tagállamban, illetve kétoldalú szociális egyezmény hatálya alá tartozó államban végzik, és díjazásuk eléri a minimálbér harminc százalékát.
A fizetés nélküli szabadság munkajogi szabályai
Sok olyan élethelyzet merülhet fel, amikor a munkavállaló ideiglenesen nem tud, vagy nem kíván eleget tenni a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségének. Az ilyen esetekre biztosít lehetőséget a munkavállalóknak a fizetés nélküli szabadság intézménye.
A fizetés nélküli szabadság mindig a munkavállaló kérelmére, illetve igénybejelentése alapján történhet, a munkáltató egyoldalúan sohasem dönthet a kiadásáról.
Mikor jár alanyi jogon?
Fizetés nélküli szabadságra a munkavállaló a jogszabályban meghatározott esetekben jogosult: gyermek gondozása céljából, hozzátartozó tartós - előreláthatólag harminc napot meghaladó - személyes ápolása céljából, valamint tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára.
Fizetés nélküli szabadság az alábbi esetekben alanyi jogon illeti meg a munkavállalót:
- a gyermek gondozása céljából a gyermek harmadik életéve betöltéséig;
- a gyermek személyes gondozása érdekében a tizedik életévének betöltéséig, a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának ideje alatt;
- hozzátartozója tartós, előreláthatólag harminc napot meghaladó személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre;
- a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítésének időtartamára;
- saját lakás építése céljából, legfeljebb egy évre.
Hozzátartozó tartós ápolása esetén az ápolás indokoltságáról orvosi igazolás szükséges. A munkavállaló a fentiektől eltérő más okból is igényelhet a munkáltatótól fizetés nélküli szabadságot, azonban ekkor a munkáltató mérlegelési jogkörében jogosult eldönteni, hogy azt engedélyezi-e és milyen feltételekkel.
A munkavállaló a fenti eseteken túl - például lakásfelújítás vagy külföldi utazás miatt - is kérheti a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alóli mentesítést, azonban az ehhez történő hozzájárulás a munkáltatónak diszkrecionális joga, nem pedig törvényen alapuló kötelezettsége.
Írásbeli megállapodás
Fontos, hogy a felek a fizetés nélküli szabadság igénybevételére vonatkozó megállapodást írásba foglalják. Rögzíteni kell benne, hogy a munkavállaló milyen időszakra és milyen indokból kéri a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alóli mentesítését, valamint a munkáltató kifejezett hozzájárulását is.
Elrendelheti-e a munkáltató?
A fizetés nélküli szabadságot minden esetben a munkavállaló kezdeményezi, a munkáltató egyoldalúan nem rendelheti el. A munkáltató tehát nem küldheti el jogszerűen fizetés nélküli szabadságra a munkavállalót gazdasági nehézségre hivatkozással.
A munkáltató nem rendelhet el fizetés nélküli szabadságot olyan indokkal, hogy nem tudja kifizetni a munkabért, vagy nem tud feladatot adni a munkavállalónak.
A munkavállaló kötelezettségei
A munkavállalónak a fizetés nélküli szabadság időszakában nem kell teljesítenie a munkaviszonyból származó alapvető kötelességeit, azaz a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelességét.
Más, úgynevezett magatartási kötelességek, illetve mellékkötelességek - például a titoktartási és versenytilalmi kötelezettség - tekintetében ebben az időszakban is fennáll a teljesítési kötelesség.
A biztosítási szünetelés főszabálya
Ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, akkor szünetel a biztosítási jogviszonya. Ennek oka, hogy az alapul szolgáló jogviszony - a munkaviszony - fennáll ugyan, de a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt nincs járulékalapot képező jövedelemkifizetés.
A társadalombiztosítási rendszerében az úgynevezett biztosítotti állapothoz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket a Tbj. szabályozza. A biztosítás szünetelése alatt a munkavállaló főszabály szerint nem jogosult a biztosítotti jogviszonyhoz kapcsolódó társadalombiztosítási ellátásokra.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével a munkavállaló az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére szerez jogosultságot, de pénzbeli ellátásra, például táppénzre nem válik jogosulttá.
A kivételek: mikor nem szünetel a biztosítás?
A biztosítás nem szünetel, ha a fizetés nélküli szabadság időtartamára csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra.
Nem szünetel a biztosítás akkor sem, ha a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe, vagy ha a biztosított önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesít.
A korábbi szabályozásban a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása, a tizennégy évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermekgondozási segélyre való jogosultság, valamint a tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása szerepelt kivételként.
Gyermekgondozási ellátások
Az első két esetben engedélyezett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt gyermekgondozási segély igényelhető, amelynek szabályait a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény határozza meg.
A megállapított, illetve folyósított gyermekgondozási segély összege után az ellátásban részesülő személy nyugdíjjárulékot - magán-nyugdíjpénztári tagság esetén tagdíjat is - fizet.
A nyugdíjjárulék összegét a folyósító szerv köteles levonni az ellátás összegéből, és azzal csökkentetten kell átutalnia a jogosult részére.
A fizetés nélküli szabadság időtartama - a gyermekgondozási segély folyósítása - munkába állás címén bármikor megszakítható. Az igényjogosultsági időn belül történő újbóli igénybevételkor újabb kérelem benyújtására és annak a munkáltató részéről való engedélyezésére van szükség.
Gyermekgondozási díj
A háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása címén kérelmezett fizetés nélküli szabadság időtartamára gyermekgondozási díjra jogosultság is szerezhető, ha az érintett a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben meghatározott biztosítási feltételekkel rendelkezik.
Gyermekgondozási díjra jogosult a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a gyermeket a saját háztartásában neveli.
Szülővel esik egy tekintet alá a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, valamint a gyám.
Egészségügyi szolgáltatási járulék
Amennyiben nincs más, a jogszabályban meghatározott jogcím, amely alapján az érintett jogosult lenne egészségügyi ellátásra, az egészségügyi szolgáltatási járulékot saját magának kell megfizetnie.
A járulékfizetési kötelezettség a biztosítási jogviszony szünetelésének első napjától keletkezik. Ez eltér attól az esettől, amikor a biztosítási jogviszony megszűnik, mert a megszűnés után meghatározott feltételekkel fennállhat passzív jogon egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság.
A 2026-ban irányadó összeg
| Fizetési forma | Összeg |
|---|---|
| Havi összeg | 11 800 Ft |
| Napi összeg | 390 Ft |
A fizetés nélküli szabadság időtartamára eső egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 11 800 Ft, napi összege 390 Ft.
A járulékot a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.
A járulék megfizetésének módjai
A járulékot a NAV Egészségügyi szolgáltatási járulék beszedési számlájára kell megfizetni.
- átutalással;
- az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren keresztül;
- bankkártyás POS- vagy VPOS-fizetéssel.
A számlaszám: 10032000-06055826, az adónemkód: 408.
Bejelentkezés a NAV-hoz
A biztosítási jogviszony szünetelésének első napja utáni 15 napon belül be kell jelentkezni a NAV-hoz a megfelelő adat- és változás-bejelentő lapon.
A nyomtatvány benyújtható elektronikusan, postai úton vagy személyesen. PIN-kód birtokában a NAV ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszerén keresztül telefonos bejelentkezésre is lehetőség van.
A bejelentés alapján az állami adóhatóság előírja a havi járulékfizetési kötelezettséget, nyilvántartja a befizetéseket, és a kötelezettség megszűnésének bejelentése után megszünteti a járulék előírását.
A járulék átvállalása
Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkavállaló helyett - hozzájárulásával és a NAV jóváhagyásával - más személy vagy szervezet is megfizetheti.
A kötelezettség átvállalását a megfelelő bejelentőlapon kell bejelenteni. A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé.
Fontos, hogy az állami adóhatóság a havi egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget minden esetben az eredeti kötelezett adószámláján írja elő, még abban az esetben is, ha a munkáltató vállalja át a járulékfizetési kötelezettséget.
Ha a járulékfizetést átvállaló személy vagy szervezet nem teljesít, az egészségügyi szolgáltatási járulékot továbbra is a kötelezett köteles megfizetni.
Mi történik, ha csak egy napig tart a fizetés nélküli szabadság?
Ha valaki fizetés nélküli szabadságra megy - akár csak egyetlen napra is -, a biztosítási jogviszonya az adott napra szünetel.
Ez azt jelenti, hogy erre az időszakra az illető nem minősül biztosítottnak, hacsak nem rendelkezik másik jogviszonnyal, például mellékállással vagy vállalkozással, amely alapján biztosított marad.
Ha csak egy napra szünetel a jogviszony, az nem számít megszakításnak a társadalombiztosítás szempontjából. Az ellátások - például a táppénz, a csecsemőgondozási díj vagy a gyermekgondozási díj - megállapításakor folyamatosnak kell tekinteni a biztosítási időszakot.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egyetlen napra automatikusan fennáll az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. Ha nincs más jogcím, arra az egy napra is meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Mi történik baleset esetén?
Ha valakit a fizetés nélküli szabadság napján baleset ér, az nem számít munkabalesetnek vagy üzemi balesetnek, mivel ekkor a biztosítás szünetel.
Ennek ellenére az érintett tb-támogatottan jogosult egészségügyi ellátásra, ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés alapján jogosultsága fennáll. A sürgősségi és orvosi ellátás költségeit ebben az esetben a társadalombiztosítás fedezi.
A járulékfizetés azonban nem teszi a balesetet munkabalesetté, és nem alapoz meg automatikusan pénzbeli baleseti ellátásra való jogosultságot.
Passzív jogon jár-e egészségügyi szolgáltatás?
A magyar közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősülő személyek részére a biztosítási jogviszony, illetve az alapul szolgáló jogosultsági feltételek megszűnését követően még meghatározott ideig fennáll.
Ha a belföldinek minősülő személy biztosítása a megszűnését megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt, akkor az egészségügyi szolgáltatásra a biztosítás megszűnését követően további 45 napig jogosult lesz.
Ha a biztosítás a megszűnését megelőzően 45 napnál rövidebb volt, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság azzal az időtartammal hosszabbodik meg, amennyi ideig a jogosultsági feltétel fennállt.
A passzív jogon való jogosultság szabálya azonban a biztosítás szünetelése esetén nem alkalmazható. Ezért ha a munkavállaló olyan okból vesz igénybe fizetés nélküli szabadságot, amelyet a törvény nem határoz meg kivételként, akkor az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére való jogosultsága a fizetés nélküli szabadság kezdő napjától megszűnik, ha más jogcímen nem jogosult ellátásra.
A fizetés nélküli szabadság hatása a pénzbeli ellátásokra
A fizetés nélküli szabadság ideje alatt fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék csak az egészségügyi ellátások igénybevételére jogosít. Pénzbeli ellátásra, például táppénzre, csecsemőgondozási díjra vagy gyermekgondozási díjra nem keletkezik jogosultság pusztán a járulék megfizetésével.
A fizetés nélküli szabadság időtartama nem számít be a társadalombiztosítási ellátások, így például a gyermekgondozási díj vagy az öregségi nyugdíj megszerzéséhez szükséges időtartamba, kivéve, ha a jogszabály vagy más biztosítási jogcím ettől eltérően rendelkezik.
Hozzátartozó ápolása
Közeli hozzátartozójának otthoni ápolása vagy gondozása céljából a munkavállaló az ápolás idejére maximum két évre fizetés nélküli szabadságot kérhet. Az ápolást a munkavállaló csak személyesen végezheti, és szükséges a kezelőorvos igazolása arra vonatkozóan, hogy a hozzátartozó tartós otthoni ápolása indokolt.
A kérelem teljesítését a munkáltató nem utasíthatja el, és az engedélyezett fizetés nélküli szabadság időtartama felmondási tilalom alá esik.
A közeli hozzátartozó ápolása címén engedélyezett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a biztosítás szünetel még abban az esetben is, ha erre az időtartamra a munkavállaló ápolási díjban részesül.
Az ápolási díj folyósításának időtartama kizárólag nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt eredményez. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az ápolás időtartama és az erre engedélyezett fizetés nélküli szabadság a 30 napot meghaladja, a biztosítás folyamatossága megszakad.
A fizetés nélküli szabadság lejártát követően bekövetkező keresőképtelenség esetén a táppénzigény elbírálásánál az azt követően szerzett rövid biztosítási idő vehető csak figyelembe a táppénz mértékének és időtartamának megállapításánál.
Saját lakás építése
Amennyiben a munkavállaló magánerőből a saját részére lakást épít, kérelmére a munkáltató egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni.
A törvény lehetőséget biztosít a szabadság részletekben történő igénybevételére, illetve kiadására is. A kiadás ütemezéséről a feleknek előzetesen meg kell állapodniuk.
A lakásépítés céljából adott fizetés nélküli szabadság alatt a munkáltató rendes felmondással felmondhatja a munkavállaló munkaviszonyát.
A lakásépítés miatti fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a társadalombiztosítási jogviszony a biztosítás vonatkozásában szünetel. Az alapul szolgáló munkaviszonyban a munkavállaló nem rendelkezik járulékalapot képező jövedelemmel, így a jogosultsága is megváltozik.
A fizetés nélküli szabadság időtartama és a 30 napos szabály
Ha a fizetés nélküli szabadság meghaladja a 30 napot, akkor az nem számít munkaviszonyban töltött időnek. Ennek jelentősége van a végkielégítésre való jogosultság és a felmondási idő számítása szempontjából.
Ha a lakásépítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot előzetes megállapodás alapján egybefüggően 30 naptári napnál nem hosszabb időtartamban adják ki, úgy a folyamatos biztosítási idő tartamától függő ellátások tekintetében nem következik be jogvesztés.
Amennyiben a fizetés nélküli szabadságot egybefüggően 30 napot meghaladó időtartamban adják ki, a társadalombiztosítási következmények szigorúbbak.
Megállapodás a biztosítási idő fenntartására
A Tbj. lehetőséget biztosít arra, hogy az érintett meghatározott feltételekkel megállapodást kössön járulékfizetés vállalása mellett.
A fizetés nélküli szabadság időtartamára - ha ápolási díj folyósítása történik, az már szolgálati idő - célszerű lehet megállapodást kötni az egészségbiztosítási ellátások megszerzésére.
Ez a megállapodás nem keletkeztet szolgálati időt, azonban általa a biztosítási jogviszony nem szakad meg. Teljes körű megállapodás alapján lehetőség van szolgálati idő megszerzésére is.
Az egészségbiztosítási járulék megfizetése legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapján történik, legfeljebb a járulékfizetési felső határ napi összegének figyelembevételével.
A munkavállaló az ismertetett következmények ismeretében döntheti el, hogy vállalja-e a megállapodás kötelezettségeit. Amennyiben nem köti meg a szerződést, ezzel egyidejűleg tudomásul veszi a biztosítási jogviszonya megváltozását is.
Megállapodás nyugdíjcélú szolgálati időre
A szünetelés ideje alatt nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni. Ha a biztosított szeretné, hogy a szünetelés időszaka a nyugellátásánál is figyelembevételre kerüljön, akkor a szünetelés alatt nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából megállapodást köthet.
A szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás esetén a járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér.
Külföldi tartózkodás és külföldi munkavégzés
Egyéb címen is kérhető fizetés nélküli szabadság, például hosszabb időtartamú külföldi tartózkodás vagy külföldön élő rokon meglátogatása esetén, amennyiben a munkavállaló rendes szabadsággal már nem rendelkezik.
Ebben az esetben a munkáltató a munkavállaló kérelmére, mérlegelési jogkörében biztosíthatja a fizetés nélküli szabadságot. Társadalombiztosítási szempontból a biztosítás szünetelése ugyanúgy bekövetkezik.
Ha a munkáltató engedélyezte, hogy a munkavállaló saját költségén külföldre menjen nyelvet tanulni, és ezért nem kap munkabért, akkor ez főszabály szerint fizetés nélküli szabadságnak minősül. Ha más jogcímen nincs biztosítási jogviszonya vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.
A fizetés nélküli szabadság és a külföldi kiküldetés nem azonos
Nem szükséges, és rendeltetésellenes a fizetés nélküli szabadság alkalmazása, ha a külföldön történő munkavégzés a munkáltató által vállalt szerződéses kötelezettség teljesítése érdekében, vélhetően külföldi kiküldetés útján valósul meg.
Tekintettel arra, hogy a külföldi kiküldetés azért valósul meg, mert a munkavállaló a munkáltató részére a külföldi kiküldetés helyén végzi a munkáját, amiért munkabér illeti meg, kizárt, hogy azzal egy időben fizetés nélküli szabadságon is legyen.
Külföldi kiküldetésről akkor beszélünk, ha a munkáltató gazdasági érdekből, ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívül, külföldön kötelezi a munkavállalót munkavégzésre.
Külföldi kiküldetés esetén a munkaviszony továbbra is a magyar jog hatálya alá tartozik, azonban a társadalombiztosítási és adózási kötelezettség ettől elválhat.
Az unión belüli kiküldetés társadalombiztosítási vonatkozásait a 883/04/EK rendelet, valamint a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet rögzíti. Főszabály szerint a munkavégzés helye határozza meg, hogy mely tagállamban kell a járulékokat fizetni, azonban a kiküldetés bizonyos feltételek fennállása esetén kivételt képez.
Amennyiben a kiküldetés megfelel a meghatározott feltételeknek, akkor annak során a munkavállaló Magyarországon marad biztosított, feltéve, hogy a kiküldetés tartama a 24 hónapot nem haladja meg, és arra nem másik személy leváltása miatt kerül sor.
A biztosítási szünetelés bejelentése
A foglalkoztatónak a jogviszony szünetelését be kell jelentenie a megfelelő nyomtatványon a szünetelés megkezdésétől számított 8 napon belül.
A szünetelés végét is jelenteni kell, annak befejezését követő 8 napon belül.
A szünetelés bejelentésének azért van jelentősége, mert ennek alapján állapítható meg, hogy az érintett időszakban fennáll-e biztosítási jogviszony, illetve keletkezik-e egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség.
A munkáltató tájékoztatási feladata
A munkáltató feladata lenne, hogy a fizetés nélküli szabadságot igénylő munkavállaló figyelmét felhívja a biztosítás szünetelésének következményeire.
A munkáltatók jelentős része a fizetés nélküli szabadságra vonatkozó engedély kiadását követően a szabadság lejártáig nem találkozik a munkavállalóval. A munkavállalót passzív állományba veszik, majd az engedélyezett időtartam leteltét követően ismét folytatódik az érdemi munka.
Amikor a társadalombiztosítási jogosultságokkal kapcsolatos következmények később válnak ismertté, azok sok esetben már nem fordíthatók vissza. Ezért fontos az előzetes tájékoztatás és figyelemfelhívás.
A munkaviszony megszüntetése és folytatása
A munkaviszonyt fizetés nélküli szabadság alatt is meg lehet szüntetni felmondással. Ha a határozatlan idejű munkaviszonyt a munkavállaló kívánja felmondással megszüntetni, akkor a felmondását nem kell megindokolnia, azonban a munkáltatóra a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló esetében is vonatkozik az indokolási kötelezettség.
Ha a jogszabály meghatározott felmondási tilalmat ír elő, például gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság esetére, akkor az természetesen a fizetés nélküli szabadság alatt is védi a munkavállalót.
A fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállalót a munkáltatói jogutód köteles tovább foglalkoztatni.
Béremelés a távollét alatt
Amennyiben a munkavállaló gyermeke gondozása vagy hozzátartozója tartós, személyes ápolása céljából, továbbá a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés idejére fizetés nélküli szabadságon volt, akkor a távollét megszűnését követően ismételt munkába álláskor a munkáltató köteles a munkavállaló számára ajánlatot tenni a munkabérének módosítására.
Ha a munkáltató megszegi az új alapbér megállapítására vonatkozó kötelezettségét a fizetés nélküli szabadság megszűnésekor, az akár a munkavállaló azonnali hatályú felmondásának jogszerű indoka lehet.
A fenti eseteken túl a munkáltató a jogszabály alapján ugyan nem köteles a bérfejlesztésre, azonban arról a munkavállalóval közösen megállapodhatnak.
tags: #gyed #fizetes #nelkuli #szabadsag #biztositasi #jogviszony