Hány terhességből születik gyerek?

A vizsgált magyarországi mintában az összes várandósság 56,8 százaléka volt tervezett, vagyis az anya a terhesség előtt szeretett volna gyereket vállalni, és ez az általa tervezett időpontban következett be. Ez alapján a terhességek 43,2 százaléka nem a tervezett időpontban vagy nem előre elhatározott módon jött létre.

A megszületett gyermekek több mint ötöde, 20,7 százaléka később érkezett a tervezettnél, és átlagosan 38 hónapot kellett várni arra, hogy megfoganjon a gyermek. A kutatás tehát nem azt mutatja meg, hogy minden terhességből mekkora arányban születik élő gyermek, hanem azt, hogy a Magyarországon vizsgált várandósságok mekkora része volt tervezett, illetve mennyire tért el a fogamzás a családok eredeti terveitől.

Mit jelent a tervezett várandósság?

A tervezett várandósságot úgy definiálták, hogy az anya a terhesség előtt szeretett volna gyereket vállalni, és ez az általa tervezett időpontban következett be. A gyermekvállalási magatartásnak van egy idealizált képe, amely szerint egy pár tervezetten, tudatosan, közösen meghozott döntés alapján, a közös életút egy pontján gyereket vállal, a gyerek azonnal megfogan, rendes időben megszületik, és ha mégis valami gond lenne, a párok orvosi segítséget kérnek, és azt meg is kapják.

Ez ma Magyarországon egy „középosztályi” kép, amely a gyermekvállalások kevesebb mint felében jellemző. A kutatás alapján a fogantatások többsége nem tervezett, a párok csak utána hoznak döntést a továbbiakról, a párkapcsolatok dinamikusak, a gyerekek általában nem a tervezett időpontban születnek, és a párok többsége a gyerekvállalás késlekedése esetén sem jut el egészségügyi intézményhez.

A tervezett és a nem tervezett várandósságok aránya

A vizsgált mintában az összes várandósság 56,8 százaléka volt tervezett. A fennmaradó várandósságok nem tartoztak azok közé, amelyeknél az anya a terhesség előtt gyermeket szeretett volna vállalni, és a fogamzás az általa tervezett időpontban történt.

Hogyan függ össze az iskolai végzettséggel?

Amikor az iskolai végzettséggel vetették össze az adatokat, kiderült, hogy a nem tervezett várandósság a 30 év fölötti értelmiségi nők körében mozog egyedül 20 százalék körül, vagy az alatt, míg az iskolázottság csökkenésével a tervezett termékenység aránya is csökken.

A 20 év alatti, középfokú szakiskolát végzettek és a 8 általános iskolát végzettek körében a tervezett várandósságok aránya egészen riasztóan alacsony. Az alacsony végzettségű családokban egyáltalán nem érzékelik vagy nem tartják problémának azt, ha évekig nem fogan meg a gyerek, így nem jutnak el odáig, hogy orvoshoz forduljanak.

A nyolc általánost végzettek körében 92 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem volt egészségügyi problémája a gyerekvállalást megelőzően. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden esetben valóban nem állt fenn egészségügyi nehézség, hanem azt is, hogy sokan nem észlelték a problémát, nem tartották annak, vagy nem jutottak el egészségügyi vizsgálatra.

Miért születik kevesebb gyermek a tervezett időponthoz képest?

A megszületett gyermekek több mint ötöde, 20,7 százaléka később érkezik a tervezettnél. Ezekben az esetekben átlagosan 38 hónapot, vagyis kicsivel több mint három évet kell várni arra, hogy megfoganjon a gyerek.

A megkérdezetteknek azt is feltették a kutatók, hogy fordultak-e orvoshoz a gyerekvállalás elmaradása miatt. Kiderült, hogy bár vannak, akik 5-8 éve várnak a babára, közülük 53 százalék nem fordult orvoshoz, még háziorvoshoz sem.

A megkérdezetteknek mindössze 16 százaléka jelezte, hogy a várandósság előtt tudomása volt egészségügyi problémáról. Az 5-8 év várakozás után sikeresen megfogant babák esetében a válaszadók 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy semmilyen egészségügyi problémáról nem tudott.

Ez azt jelentheti, hogy semmilyen orvoshoz nem jutott el, nem észlelte a problémát, vagy éppen csak nem tartotta problémának a helyzetét. Kapitány szerint a termékenységtudatos magatartással szemben a fogantatások többsége nem tervezett, a párok csak utána hoznak döntést a továbbiakról.

Az életkor szerepe a fogamzásban

A nők az ovuláció szempontjából a késő tizenéves kor és a húszas évek vége között a legtermékenyebbek, de a harmincas évek elején is viszonylag jók az esélyeik. A kockázat 35 éves kor felett növekszik, és bár az ennél idősebbeket veszélyeztetett terhesként tartják számon, a harmincas évek végi vagy negyvenes években bekövetkezett terhesség egyáltalán nem lehetetlen.

Egy egészséges párnak, ahol még egyikőjük sem múlt el 30, 95 százalék az esélye arra, hogy egy éven belül gyermeke születik. 30-on felül azonban minden egyes évben 3 százalékkal csökken a valószínűség.

Aki 40-en felül szeretne szülni, annak mindössze 5-10 százaléknyi esélye van teherbe esni, 45 éves kor után pedig 5 százalék. A csökkenő termékenység mellett figyelembe kell venni a növekvő rizikót is.

Minél idősebbek vagyunk, annál nagyobb a veszélye a vetélésnek és a komplikációkkal teli terhességnek. Míg a 30 évesnél fiatalabb nőknél a korai vetélés lehetősége 15-20 százalék körül mozog, addig ez az arány 35 éves kor fölött nőni kezd, és 40 éves korra elérheti a 40-50 százalékot is.

Ugyancsak nő a korral a kromoszómarendellenességek, így például a Down-szindróma veszélye is. 35 éves korban a Down-szindróma kockázata 1/350, 45 éves korban azonban már 1/35.

A fogamzás és a terhességi kor számítása

A terhesség a megtermékenyüléssel kezdődik, de a gyakorlatban az utolsó menstruációs ciklus első napjától számítják. A szülés időpontját a leggyakrabban az utolsó menstruáció első napjától számítjuk.

Egy átlagos terhesség 40 hétig, vagyis körülbelül 280 napig tart ettől az időponttól számítva. A klasszikus Naegele-féle szabály alapján az utolsó menstruáció dátumából három hónapot visszaszámolunk, majd hozzáadunk egy évet és hét napot.

Ez a számítás egy 28 napos ciklusra érvényes, és azt feltételezi, hogy a megtermékenyülés a 14. napon történt. Természetesen még szabályos ciklus esetében sem feltétlenül a 14. napon történik a peteérés.

Szabálytalan ciklus esetén még nehezebb pontosan megállapítani a terhesség korát. A legelső, általában a 6-8. hét között végzett ultrahang-vizsgálat is segíthet a szülés várható időpontjának pontosításában, különösen, ha a menstruációs adatok nem teljesen biztosak.

Ekkor a magzat méretéből és fejlődési állapotából számítjuk ki a gesztációs kort, amely kis mértékben módosíthatja az eredeti becslést. Éppen ezért is van jelentősége a 12. héten végzett ultrahangos vizsgálatnak, hiszen a magzat méretei alapján már korrigálni lehet a terhesség korát.

A kiírt időpont és a tényleges születés

A szülés várható időpontja nem egy szentírás, hanem csak egy tájékozódási pont. Bár sokan ezt a dátumot várják izgatottan, a természet ritkán követ pontos naptári beosztást, és ez különösen igaz a kisbabák érkezésére.

A szülések mindössze körülbelül 4-5 százaléka történik a kiszámított napon. Más adatok szerint a babák mindössze 5 százaléka születik meg a kiírt napon, míg egy másik becslés szerint ez az arány 4 százalék.

A legtöbb baba a 38-42. hét között születik meg, és ez mind a normál tartományba esik. A normális, érett szülés időtartama a 37. hét 0 naptól a 41. hét 0 napig tart.

A kiírt dátumhoz képest a baba mínusz 3 hét és plusz 1 hét között bármikor megérkezhet teljesen természetes módon. A babák több mint 90 százaléka a becsült időponthoz képest két héten belül születik.

• A 37. hét előtt született baba koraszülöttnek számít.
• A kiírt időpont utáni szülést terminustúllépésnek nevezik.
• A 41. hét után folytatódó várandósságot túlhordásnak nevezik.

A legtöbb spontán szülés a hajnali órákban történik. Az, hogy mikor és pontosan miért indul be a szülés, nem teljesen tisztázott; a legrövidebb válasz rá, hogy akkor, amikor a baba készen áll rá.

Terminustúllépés és túlhordás

A terminustúllépést gyakran összekeverik a túlhordással. A terminustúllépés a betöltött 40. hét utáni egy hetet jelenti, míg túlhordásról a betöltött 42. hét után beszélhetünk.

Más meghatározás szerint a terminustúllépés azt jelenti, hogy a várandósság túljutott a kiírt időponton, a túlhordás pedig akkor áll fenn, ha a várandósság a 41. hét után is folytatódik.

Ha a terhesség zavartalan, és nincs semmiféle komplikáció, akkor a várandósságot a 41. hétig lehet viselni. A 41. héten azonban el kell kezdeni lépéseket tenni szülésmegindítás irányába.

Magyarországon 41 hét 0 napnál általában indítják a szülést. Kórházanként változó, hogy mi a protokoll: van, ahol a 41. héten megindítják a szülést, míg más intézményben kedvezőtlen méhszájlelet esetén ekkor kezdik a méhszájat érlelni.

Természetesen, ha bármilyen kóros állapot kialakul, akkor hamarabb kell lépéseket tenni. Több országban megengedik a várandósság folytatását akár a 42. hétig is, de ezekben az esetekben valóban gyakoribbak a késői méhen belüli komplikációk.

Mi okozhatja, ha később indul meg a szülés?

A terminustúllépés egyik oka az lehet, hogy a várandósság idejét nem tudják pontosan meghatározni. Az eltéréseket például a szabálytalan menstruációs ciklushossz okozhatja, vagy az, hogy a peteérés időpontja még szabályos ciklusok esetében is változékony lehet.

Előfordulhat azonban az is, hogy valamilyen más ok miatt nem indul meg a szülés spontán folyamata. Ez lehet alkati dolog, fájásgyengeség, de lehet akár hormonális ok, például a pajzsmirigy alulműködése.

Ugyanakkor a pontos háttér nagyon sokszor rejtve marad, és nem találnak magyarázatot a terminustúllépésre. Úgy tűnik, hogy olyan tényezők is szerepet kaphatnak ebben a folyamatban, amelyeket nem ismerünk még pontosan.

A terminustúllépés kockázati tényezői

• első szülés
• terminustúllépés korábbi várandósság során
• fiú magzat
• genetikai okok, például családi halmozódás

A terminustúllépés kapcsán érdemes megemlíteni a lelki tényezőket is. A kismamában dolgozó szorongás vagy a szüléstől való félelem is hátráltathatja a szülés megindulását és a szülés természetes folyamatát.

A támogató, empatikus közeg és türelem rendkívül fontos a szülő nő számára. A szülés beindulása összetett hormonvezérelt folyamat, amely nemcsak az anya szervezetén múlik, hanem a magzatén is.

A terminustúllépés lehetséges kockázatai

A terminustúllépés legnagyobb kockázata, hogy a lepény elöregszik, nem lesz megfelelő a keringése, így a baba oxigén- és tápanyagellátását nem tudja biztosítani. Emiatt a baba belekakilhat a magzatvízbe, a mekóniumos magzatvíz pedig a tüdejébe kerülhet.

Számításba kell venni azt is, hogy a terminustúllépés miatt a baba túl nagyra nőhet, ami téraránytalansághoz vezethet és problémákat okozhat a szülésnél. Emellett lecsökkenhet a magzatvíz mennyisége is.

Ezért itthon a 41. hét utáni indítás nemcsak szakmai protokoll, hanem biztonsági döntés is: a baba ekkorra már teljesen érett, és nincs ok tovább várni.

A gyermekvállalás magyarországi társadalmi háttere

A Kohorsz ’18 a 2018-2019-ben született gyermekek felnövekedését követi nyomon. A vizsgálat révén a magyarországi gyermekvállalási és gyermeknevelési körülmények, a születő gyerekek fejlődését meghatározó szülői, családi és társadalomszerkezeti sajátosságok válnak láthatóvá.

A kutatás azt is vizsgálja, hogy milyen hatással vannak a gyermekvállalásra és a családokra a célzott családpolitikai intézkedések. A felmérésben körülbelül kilencezer gyerek és szüleik vesznek részt.

Magyarországon a termékenységi ráta 1958 óta csak négy évben haladta meg a reprodukciós szintet. 1962-ben nemcsak Európában, hanem világviszonylatban is Magyarországon volt a legalacsonyabb a termékenység.

1981-től kezdve már nem elsősorban az alacsony termékenységi szint, hanem inkább a halandóság alakulása játszott szerepet a népesség lélekszámának folyamatos csökkenésében. 2011 és 2021 között a termékenység szintjének 29 százalékos emelkedése mellett a születések száma mindössze 5,6 százalékkal nőtt.

Ennek hátterében az áll, hogy egyre kevesebb nő lép szülőképes korba. Amennyiben az elkövetkező időszakban a termékenység a jelenlegi szinten maradna, a szülőkorú nők számának csökkenése miatt akkor is 76 ezerre csökkenne a születésszám.

A népességszám megtartásához 20 százalékkal kellene emelkednie a termékenység szintjének. Így sokkal valószínűbb, hogy a termékenység szintjének emelkedése mellett is csak mérsékelhető a népességfogyás.

Az első gyermek később születik, a testvérek közötti korkülönbség rövidül

A kilencvenes években egyfajta rendszerváltás ment végbe a gyermekvállalás terén is. Az anyák vizsgálata alapján az első gyerek megszületésének időpontja a húszas évek közepéről, 24 évről, a harmincas évek elejére, 29-30 évre tolódott ki.

A kétgyermekes családmodelltől való elmozdulás is érzékelhető. 2021-re a gyermektelenek és az egy, két és három gyereket vállalók csoportjának aránya nagyjából kiegyenlítődött.

Bár az első gyermek mintegy tíz évvel később születik, több gyerek vállalása esetén lecsökkent a korkülönbség a testvérek között. Sokkal valószínűbb, hogy a korábbi, átlagosan 6 év helyett 3 éven belül érkezik az újabb gyerek.

Házasság és gyermekvállalás

2015-től ugrásszerűen megnőtt a házasodási kedv a magyarok körében. 2015 óta drasztikusan megemelkedett a házasságból született gyerekek aránya is, 52-ről 73 százalékra.

A házasságkötések gyorsan növekvő száma jellemzően a várandósság alatt kötött házasságoknak köszönhető. A párok sok esetben akkor házasodnak össze, amikor már úton van a gyerek.

A demográfusok ezen adatok alapján is csupán korlátozottan ismerhetik meg ezt az összetett jelenséget. Nem ismerik például a házasságon kívül gyermeket vállalók viszonyait, és azt sem lehet tudni, mi történik a családi viszonyokkal a gyerekek születése után, például a válások tekintetében.

A házasságok mindenesetre stabilabbnak tűnnek, mint az együttélések. Az együttélések több mint egytizede a vizsgált három év alatt felbomlott, miközben 35 százalékuknál házasság következett be a gyermek három éves korára.

Társadalmi különbségek a megszületett gyermekek egészségében

A gyerekek egy adott társadalmi közegbe születnek bele, amely már a születésük után közvetlenül is befolyásolhatja az egészségüket. Már csecsemő- és kisgyermekkorban jelentős társadalmi egyenlőtlenségek állnak fenn az egészségmutatók széles skálája esetén.

A legszegényebb családoknál például kétszer olyan gyakori a nagyon alacsony, 2500 gramm alatti születési súly, mint a leggazdagabb családoknál. Kétszer olyan gyakoriak a mentális és viselkedészavarok, vagy éppen a fogszuvasodás is.

Alacsony státuszú családba születni azt is jelentheti, hogy a gyereknek nagyobb esélye van arra, hogy nem tervezetten jöjjön a világra, koraszülöttként vagy alacsony születési súllyal szülessen, a szülei ne legyenek házasok, az anyja dohányozzon a terhesség alatt, vezetékes víz nélküli házban lakjon, másfél évesen már egyedül nevelje az anyja, és legalább hetente egyen gyorskajákat.

Miért nem lehet pontosan megmondani, mikor születik meg a baba?

A szülés egy összetett, hormonvezérelt folyamat. A folyamatot természetesen a hormonok irányítják, de azt, hogy pontosan min múlik, mikor születik meg a baba, nem lehet teljesen tudni.

A szülés várható időpontja fontos támpont mind az orvosi vizsgálatok, mind a lelki felkészülés szempontjából. Minden orvosi vizsgálatot, például a kötelező laborokat és ultrahangokat, ezekhez a hetekhez igazítanak.

• meghatározza, mikor esedékes a kombinált vagy NIPT-teszt;
• segít időzíteni a genetikai ultrahangot;
• segít megtervezni a következő vizsgálatokat;
• jelzi, mikorra kell felkészülni a szülésre testileg és lelkileg.

A szülés pontos időpontját nem lehet előre garantálni, de a terhesség első szakaszában meghatározott dátum fontos iránytűként szolgál a várandósság követéséhez, a vizsgálatok időzítéséhez és a tudatos felkészüléshez.

tags: #hany #terhessegbol #szuletik #gyerek