A terhesség során a női test jelentős változásokon megy keresztül, amelyek a hormonháztartást, a keringést, az emésztést, a bőrt, a hajat, a melleket, a medencét és a testtartást is érintik. A változások egy része már a korai hetekben megjelenik, mások fokozatosan, a növekvő méh és a magzat fejlődésének hatására válnak láthatóvá.
A terhesség átlagosan 40 hétig tart, ezen belül is három trimesztert különböztetünk meg, melyek átlagos hosszúságát 13 hétben határozzuk meg. Mindhárom trimeszterben más-más folyamatok zajlanak, így a tünetek is eltérőek az egyes időszakokban.
A terhesség kezdete és a trimeszterek időtartama
Bár meglepően hangzik, de a terhesség kezdetét az utolsó menstruáció első napjától szokták számítani. Az első trimeszter a terhesség 13. hetéig tart, azaz nagyjából 3 hónapot ölel fel.
A magzati kor nagyjából két héttel marad el a terhességi kortól, hiszen a fogantatás a peteérés ideje alatt zajlik. A terhességi kor azért is lényeges, mert ez alapján értékelik a magzat fejlődését, határozzák meg a vizsgálatokat, valamint a szülés várható időpontját is.
A terhesség első időszaka tele van kérdésekkel és bizonytalansággal, hiszen egészen új élethelyzet kezdődik. A sok kismamánál jelentkező érzelmi zavarodottság együtt érkezik a test változásaival, amelyek merőben eltérnek minden korábbi tapasztalattól.
Miért változik meg ennyire a női test?
A várandóssággal járó hormonális és élettani változások minden kismamára másképpen hatnak. A várandós nők hirtelen jelentősebb ösztrogén- és progeszteronszint-növekedést tapasztalnak.
Ezenkívül más, kifejezetten a babavárással kapcsolatos hormonok mennyisége és működése is változik. Ezek a hormonális változások nemcsak a hangulatra vannak hatással.
A változások nagy része a méhlepény fejlődéséből fakad. Ez a hormontermelő szövet HCG-t, HPL-t, ösztrogént és progeszteront termel a beágyazódás pillanatától kezdve, a magzat születése után nem sokkal azonban távozik a méhből.
A részben anyai, részben pedig magzati eredetű szerv a magzattal a köldökzsinóron keresztül van összeköttetésben. Egy állapotos nő a terhesség időszaka alatt több ösztrogént termel, mint a teljes női, nem várandós időszakban töltött élete során, ez pedig számos hatást gyakorol a szervezetre.
Az ösztrogén és a progeszteron szerepe
Az ösztrogén és a progeszteron a terhesség fő hormonjai. A nő egyetlen terhesség alatt több ösztrogént termel, mint egész élete során, amikor nem állapotos.
Az ösztrogénszint növekedése fokozza az erek képződését, támogatja a tápanyagok szállítását és a baba fejlődését. Az ösztrogén tehát nem csupán az anya szervezetére hat, hanem kulcsfontosságú szerepet játszik a magzat fejlődésében és érésében is.
Az ösztrogénszint a terhesség alatt folyamatosan növekszik, és a harmadik trimeszterben éri el a csúcspontját. Az ösztrogén szintjének gyors növekedése az első trimeszterben a terhességi hányingert válthatja ki.
A második trimeszterben ugyanez a hormon a tejcsatornák fejlődését segíti elő, ami a mellek fokozottabb növekedéséhez vezet. A progeszteronszint szintén rendkívül magas a terhesség alatt.
A progeszteron megváltoztatja a szalagok és ízületek lazaságát az egész testben, valamint okoz némi átalakulást a belső szerveinkben is. A progeszteron fontos szerepet játszik a méh átalakulásában, amely elsőként a magzat befogadását teszi lehetővé, majd a kihordására alkalmas méretűvé nő fokozatosan.
Az első trimeszter testi változásai
A terhesség korai jeleit már akár a megtermékenyülés után 5-6 nappal érzékelhetjük. Noha ebben az időszakban még nem olyan látványosak a végbemenő változások, rengeteg minden történik a szervezetben, melyet a kismamák meg is éreznek.
A leggyakoribb korai tünetek
- Menstruáció elmaradása: a legismertebb terhességre utaló jel az elmaradó ciklus, általában innentől gyanakszunk várandósságra.
- Hányás és hányinger: a terhességgel érkező hányinger valójában nem kötődik egyetlen napszakhoz.
- Mellnagyobbodás és mellérzékenység: a hormonok hatására a mellek érzékenyebbé válnak és megnövekednek.
- Gyakori vizelés: a növekvő méh egy idő után nyomni kezdi a húgyhólyagot.
- Kimerültség: a szervezet óriási munkát végez a terhesség során.
- Hangulatingadozások: a hormonszint hirtelen változása valódi érzelmi hullámvasutat eredményezhet.
- Pattanásosabb, zsírosabb bőr: a megnövekedett faggyútermelés miatt a pórusok eltömődhetnek.
- Szag- és ízérzékenység: különböző szagokkal szemben is megnőhet az érzékenység.
Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a nők egynegyede tapasztal enyhe vérzést az első trimeszter alatt, ez az embrió beágyazódásának jele, és nem egyenlő a menstruációval.
Az első trimeszterre jellemző a hányinger és a reggeli hányás, de szerencsére ez később mérséklődik, majd elmúlik. A második trimeszterre a legtöbb nemkívánatos tünet, mint például a reggeli rosszullétek, elmúlnak.
A mellek változása
A hormonális változások a terhesség első trimeszterétől kezdve jelentős változásokat okoznak az emlőkben. A növekedés miatt a mellek érzékenysége fokozódik és fájdalmassá is válhat.
A mellekben futó vénák sötétebbé és kifejezettebbekké válhatnak, és a mellbimbók jobban kiemelkedhetnek. Az emlőbimbó és a bimbóudvar mérete szintén megnövekedhet.
Sokaknál a bimbóudvarok is megnagyobbodnak és elsötétednek, valamint az erek is jobban átlátszanak a bőrön. Apró dudorok jelenhetnek meg a bimbóudvaron.
A második trimesztertől kezdve sok nőnél sűrű, sárgás előtej, vagyis kolosztrum termelődik, amely az újszülött első tápláléka lesz.
A has, a méh és a köldök változása
A legszembetűnőbb változás természetesen a has mérete, bár általában az ötödik hónapig észre sem lehet venni a várandósságot, természetesen nagyok az egyéni különbségek.
A növekvő kisbabának egyre nagyobb helyre van szüksége ahhoz, hogy kényelmesen elférjen odabent. A pocak a várandósság előrehaladtával hatalmasra nő.
A terhes has lehet kisebb vagy nagyobb, széles vagy csúcsos. Mindez sok mindentől függ, így például attól, hogy hányadik babáról van szó, milyen a kismama magassága vagy testsúlya, a baba keresztben fekszik-e, vagy mennyire volt izmos és feszes a hasfal a terhesség előtt.
A magzat fejlődése miatt a méh növekszik, a has alakja fokozatosan változik. A 24. hét környékén a méh teteje eléri a köldök vonalát, a későbbiekben pedig egyre följebb kerül.
Ahogy változik a has mérete és elhelyezkedése, úgy alakul a köldök formája is. A terhes köldök a has növekedése miatt kidudorodhat, vagy akár el is laposodhat.
Súlygyarapodás és folyadék-visszatartás
A várandósság előrehaladtával az egyik legszembetűnőbb változás a testsúly gyarapodása. Ennek egyrészt a magzat növekedése az oka, másrészt hozzájárul a többletsúlyhoz a placenta, a magzatvíz, a megnövekedett mellszövetek és a szervezetben megnövekedett mennyiségű víz- és vérellátás is.
Az első trimeszterben 1-2 kilogramm hízás is előfordulhat, amely elsősorban a placenta, a mellek, a méh és a plusz vér súlyából adódik. Azoknál, akiknél gyakoriak a rosszullétek, a kezdeti súlygyarapodás kevesebb is lehet.
A terhesség akár 15-16 kilogramm súlytöbblettel is járhat, ami miatt teljesen megváltozik a súlypont és így a test statikai tengelye. Normál esetben a terhesség alatt testalkattól függően 8-16 kilogrammal nő a testsúly.
A kismamák szervezete jellemzően folyadékvisszatartásra rendezkedik be, ez pedig olykor az arcon, valamint a végtagokon okozhat püffedést. A vízvisszatartás miatt a kezek és a lábak megduzzadhatnak.
A püffedés enyhíthető pihenéssel, a hosszas álldogálás kerülésével, a koffein- és nátriumbevitel mérséklésével, valamint az étrendi kálium mennyiségének növelésével.
A bőr változásai
A várandósság komoly változásokat hozhat a kismamák bőrképében is. Sok kismama számol be arról, hogy a bőre sokkal fényesebbnek, ragyogóbbnak látszik.
Megváltozik a bőr: sokan tapasztalják, hogy a terhesség alatt rózsaszínesebbé, fényesebbé válik a bőrük, ezt szokás terhességi ragyogásnak is hívni, hátterében pedig a fokozott vérkeringés áll.
Ugyanakkor a hormonok hatására termelődő extra faggyú pattanások kialakulásához vezethet. A pattanásokra hajlamos bőr állapota látványosan romolhat.
A melazma sárgás-barnás foltokat jelent az arcon, a homlokon vagy az állon. Ezek a foltok a napfény hatására sötétebbé válhatnak, és sok esetben a szülés után eltűnnek.
A második trimeszterben jelennek meg először a bőrt érintő változások, többek között a terhességi lilás csíkok, vagyis a striák, leginkább a hason. Emellett jellemző egyes felületek sötétebbé válása, mint például a mellbimbó vagy a végbél bőre.
A terhesség utolsó hónapjában egy fekete csík, a linea nigra jelenhet meg a hason, amely függőlegesen húzódik a köldök alatt és felett. A meglévő szeplők és májfoltok sötétebbek lehetnek, az anyajegyek színe és mérete is változhat.
A haj és a körmök változása
Az egyik külsőt érintő változás a várandósság időszaka alatt a haj és a körmök megerősödése. Még azok is, akik egyébként nem rendelkeznek dús hajkoronával, ilyenkor kiélvezhetik a sűrű haj minden szépségét.
A legtöbb esetben dúsabb, de hamarabb zsírosodó lesz a haj, de van, akinél az első öt hónapban fokozott hajhullás is tapasztalható.
A terhességet fenntartó hormonok megőrzik a szőrzetet és a hajat, ám a szülést követő 1-5. hónapban intenzív hajhullást tapasztalhatunk. Hajunk a gyermekünk egyéves korára lesz olyan, mint a terhességünk előtt.
A szőrnövekedés lelassulhat, akár teljesen meg is állhat, de a változások a szülés követően általában visszatérnek az eredeti állapothoz.
A száj, a fogak és az íny változásai
A szájban is változásokat hoz a terhesség, az íny érzékenyebb lehet, könnyebben elkezdhet vérezni, ezért óvatosabban kell fogat mosni.
Ennek oka, hogy egyes nőknél a progeszteronszint növekedése erősebb reakciót vált ki az amúgy a korábbival megegyező mennyiségű foglepedékkel szemben. Előfordulhat ízérzészavar vagy kellemetlen szájíz is.
A terhességi hormonok és a növekvő kisbaba fokozott kalciumigénye is megnövelheti az anyánál a fog- és szájüregi panaszokat. Gyakran ínyvérzéssel és rossz lehelettel is járhat.
Éppen ezért fontos, hogy a terhesgondozás része legyen egy fogászati szakorvos felkeresése. Érdemes nagyobb figyelmet fordítani a fogmosásra és a szájhigiéniára, mint korábban.
Az emésztőrendszer változásai
A megemelkedett progeszteronszint hatására a belekben lelassulnak az izom-összehúzódások, amelyek általában az élelmiszerek emésztőrendszeren való áthaladását segítik.
Amennyiben ez nem tud megfelelően megvalósulni, gyomorégéshez, emésztési zavarokhoz, székrekedéshez, valamint gázképződéshez vezethet. A gyomor és a bél lassabban mozog, ezáltal a táplálék felszívódásának üteme is csökken.
A terhesség második trimeszterétől, a magzat növekedése miatt egyre kisebb helyen férnek el a szervek, így a vastagbél is összenyomódhat, székrekedést kialakítva ezzel.
A második trimeszterben fontos sok folyadékot fogyasztani és több rostos élelmiszert enni. A rostban gazdag ételek, a hüvelyes zöldségek és a teljes kiőrlésű gabonák hozzájárulhatnak a normális emésztéshez.
A növekvő magzat összenyomhatja a gyomrot, így a gyomortartalom időnként visszajut a nyelőcsőbe. Megjelenhet a reflux, továbbá gyengülhet az epehólyag ürülése, ezért epetáji panaszok is jelentkezhetnek.
A keringés és a vérnyomás változásai
A terhesség első trimeszterében a hormonális változások miatt szív- és érrendszeri átrendeződés megy végbe a női szervezetben. Az első hónapokban csökken a vérnyomás, megnő az erek rugalmassága és lazasága.
Az enyhén csökkenő vérnyomás a hormonok ingadozásával és a keringés változásaival függ össze. Az erek kitágulnak, hogy elegendő vér jusson a méhbe.
Az első trimeszterben mind a szisztolés, mind a diasztolés vérnyomásérték csökkenést mutathat, de egy idő után ismét visszaállhat a várandósság előtti szintre.
A harmadik trimeszterben a vérnyomás emelkedése a gyakoribb, mely kóros terhességi magas vérnyomást is jelezhet. Amennyiben a vérnyomás terhesség alatt 140/90 Hgmm fölé emelkedik, haladéktalanul fel kell keresni a kezelőorvost.
A terhes nők ereiben majdnem másfélszer annyi vér kering, mint korábban, mert a magzat növekedéséhez oxigénben és ásványi anyagokban gazdag vérre van szükség. A pulzusszám nő, a kismama többet izzad, mint korábban, és gyakran kipirul.
Légzés és szívverés
A terhesség alatt szaporább légzés és szívverés jelentkezhet. A pulzustérfogat növekedése miatt nő a perctérfogat is egészen a hetedik hónapig.
A perctérfogat emelkedése hozzájárul a magzat és a méh vérellátásának fedezéséhez. Várandósság során a szív sokkal intenzívebben dolgozik, emiatt akár szívzörej is jelentkezhet.
A harmadik trimeszterre jellemző, hogy a második trimeszteri változások és tünetek fokozódnak, de leginkább a megnövekedett méh okoz problémákat.
A baba feljebb nyomja a rekeszizmokat, ezért a légzés leginkább a bordaközi izmokkal történik. Jelentkezhet nehézlégzés és légszomj is, továbbá orrdugulás, melynek oka a légúti nyálkahártyák duzzanata.
A hüvely, a méhnyak és a váladékozás változásai
A hüvely fala megvastagszik és veszít érzékenységéből. Enyhe, fehér hüvelyi folyás teljesen normális terhesség alatt, ahogy az enyhe, pecsételő vérzés is, ez utóbbiról azonban a biztonság kedvéért érdemes konzultálni orvossal.
A hormonális változások miatt hüvelyszárazság léphet fel, megváltozik a pH-szint odabent, amely bővebb váladékozást vagy viszketést eredményezhet.
A nemi szerv környéke a megnövekedett véráramlástól lilás színűvé válhat. Az altestben jelentkező nyomás miatt a szeméremtest fájdalmas lehet, a hormonális változások okozta székrekedés miatt pedig aranyér alakulhat ki.
A méhnyak, a méh bejárata szintén változik a terhesség alatt. Szövete megvastagszik, feszesebbé és mirigyesebbé válik.
A terhesség korai szakaszában vastag nyákdugó képződik, amely lezárja a méhet. A méhnyak a szülés előtti hetekben megpuhulhat és kissé kitágulhat a növekvő magzat nyomása miatt.
A medence, a hát és a testtartás változásai
A terhes nő teljes testtartása megváltozik. A mellek megnagyobbodnak, a has pedig lapos vagy homorú állapotúból erősen kigömbölyödővé válik fokozatosan, ami növeli a hát görbületét.
Ezek a változások a test súlypontját előre tolják, ami akár az egyensúlyérzék megváltozását is eredményezheti. A súlygyarapodás a terhesség idején minden tekintetben növeli a szervezet terhelését.
A többletsúlyra ható gravitáció miatt lelassul a vér- és nyirokkeringés, különösen az alsó végtagokban. A nem megfelelő terhelés miatt sok kismamánál mozgásszervi panaszok alakulhatnak ki lábdagadás, ízületi, hát-, csípő- és derékfájdalmak formájában.
A csont- és izomrendszer is változik a terhesség alatt. Készül a szervezet a kisbaba születésére, a medencecsont tágul, lazulnak az ínszalagok.
A laza szalagok miatt a terhes nők esetleg hajlamosabbak lehetnek a boka- vagy térdhúzódásra és rándulásokra. A csontok kalciumszintje csökkenhet, ezért gyakrabban fordulhatnak elő sérülések, illetve izomgörcsök is jelentkezhetnek a vádliban.
Lábdagadás, visszerek és a lábméret változása
A terhes méh miatt a medence és az alsó végtag vénáinak kiürülése akadályozott, ezért gyakori a visszerek, illetve az aranyér megjelenése.
A terhességben a visszerek kockázata növekedhet. A gyengébb érfalak és a fokozott nyomás miatt alakulhatnak ki az első visszerek, miközben a vérkeringés a lábakban kissé lassabb.
A terhességi visszerek általában 6-12 hét alatt elmúlnak szülés után, de nem mindig. Ha továbbra is fennállnak vagy fájnak, orvosi vizsgálat szükséges.
Sok kismama tapasztalja továbbá, hogy a lába akár egy számmal is nagyobb lehet részben a vizesedés, részben a megnövekedett súly miatt.
A lábboltozat feszesen tartásáért felelős szövetek jelentősen meglazulnak, ez pedig néhány milliméteres talphossznövekedést és a boltozat csökkenését idézi elő.
A láb fél, esetleg egy egész számmal is nőhet. Mindez a hormonoknak és a nagyobb súlynak köszönhető, amely átalakítja a láb boltozatát.
A második trimeszter változásai
A második trimeszterre a legtöbb korai kellemetlen tünet, például a reggeli rosszullét, általában mérséklődik vagy elmúlik. Ezzel párhuzamosan a has egyre látványosabban növekedni kezd.
A vérnyomás és a pulzus emelkedhet. A reflux kialakulásának lehetősége megnő, mert a folyamatosan növekedő méh feljebb nyomhatja a gyomrot.
A méh növekedése hatással van a húgyutakra is. Nyomhatja a húgyhólyagot, ezáltal gyakoribbá válik a vizelési inger.
A méh mellett a vese nagysága is nő, így a kiválasztási képessége is fokozódik. Ezenkívül több cukrot választ ki, ami hozzájárulhat a húgyúti fertőzések kialakulásának gyakoriságához.
A második trimeszterben jelennek meg először a bőrt érintő változások, többek között a striák, leginkább a hason. A köröm- és a szőrnövekedés is fokozódik.
A harmadik trimeszter változásai
A harmadik trimeszterre jellemző, hogy a korábbi változások és tünetek fokozódnak, de leginkább a megnövekedett méh okoz problémákat.
A harmadik trimeszterben a vérnyomás és a pulzus továbbra is emelkedett lehet, ezért fontos a rendszeres monitorozás. A terhességi magas vérnyomás az egyik leggyakrabban jelentkező várandóssággal járó betegség.
A baba növekedése miatt a kismama mellkasa is nő, a baba feljebb nyomja a rekeszizmokat, ezért a légzés nehezebbé válhat. Jelentkezhet nehézlégzés, légszomj és orrdugulás is.
A nyolcadik hónaptól a növekvő méh légzési nehézséget és gyomorpanaszokat okozhat. A szülés előtti hetekben a méh lesüllyed, a magzat feje a méhszájhoz kerül, és előfordulhat, hogy erősen nyomja a hólyagot.
Jóslófájások és a szülésre való felkészülés
Közvetlenül a szülés előtti időszakban egyre inkább érezhetőek a jóslófájások, vagyis a Braxton-Hicks-kontrakciók.
Ahogy egyre közelebb kerül a szülés napja, a test úgy készül fel rá: szabálytalan időközönként enyhébb méhösszehúzódások és a has keményedése jelentkezhet.
Ezek még nem jelentik azt, hogy eljött a szülés ideje: az akkor van itt, ha az összehúzódások erősebbek és rendszeresek lesznek.
A méhnyak a szülés előtt jelentősen kitágul, megpuhul és elvékonyodik, lehetővé téve a baba átjutását a szülőcsatornába, majd onnan a külvilágba.
Kevésbé látható, de fontos testi változások
Immunrendszer és fertőzések
Amit nem érzékel a kismama, de jó, ha tud róla: az immunrendszer kicsit gyengül, hogy a magzat ne lökődjön ki, ezért a fertőzésekre hajlamosabbá válik.
A hormonális változások a hüvely természetes egyensúlyára is hatással vannak, fogékonyabbá téve ezzel a kismamákat a fertőzésekre.
Ha a hüvelyi folyás színe, szaga vagy mennyisége jelentősen megváltozik, mindenképpen érdemes felkeresni a nőgyógyászt.
Vérképzőrendszer és anyagcsere
Várandósság során a szervezet fehérje- és ásványianyag-szintje csökkenhet, hiszen a magzatnak is szüksége van ezekre a növekedéshez.
Ezzel ellentétben emelkedhet a vérzsírok szintje, valamint inzulinrezisztencia is kialakulhat. A hormonális változások növelik a terhességi cukorbetegség kialakulásának esélyét is.
A vér és a plazma térfogata nő, több vörösvértest és fehérvérsejt termelődik, míg a hemoglobin- és hematokritszint csökkenhet. Ezek a változások szükségesek a magzat és a méh vérellátásához is.
Alvás, hangulat és érzelmi változások
Az első trimeszterben a kismama a megszokottnál fáradékonyabb, többet alszik, gyakran ingadozik a hangulata és szoronghat is.
A hormonális változások valódi érzelmi hullámvasutat eredményezhetnek. A kismama egyszer izgatottnak, máskor lehangoltnak, majd rémültnek érezheti magát, ami rendkívül összezavarhatja.
Ahogy közeledik a szülés, úgy szűkülhetnek a gondolatok, kevésbé lehet fontos a külvilág, és egyre érdekesebbé válhat az, ami belül történik.
A korábban fontosnak tartott dolgok iránti érdeklődés csökkenése teljesen normális, ahogy az is, hogy a kismama érzelmei felfokozódhatnak. Érzékenyebben reagálhat ugyanazokra a dolgokra a megemelkedett hormonszintnek köszönhetően, könnyebben elsírhatja magát vagy idegesebb lehet.
Életmód a terhesség alatt
Vizsgálatok és terhesgondozás
A terhesség minden szakaszára jutnak kötelező vizsgálatok, ez már az első hetekre is igaz. A terhességi vizsgálatokat mindenképpen komolyan kell venni, hiszen fontos, hogy minden fejlődés és változás megfelelően monitorozva legyen.
Az első három hónap során havonta kell felkeresni a nőgyógyászt, amennyiben nincs semmilyen komplikáció. A szakorvos részletes útmutatást ad a szükséges vizsgálatokról.
A kórtörténet magában foglalja az aktuális egészségügyi állapotot, például a cukorbetegséget, a rendellenes vérnyomást, a vérszegénységet, az allergiát, valamint az aktuálisan szedett gyógyszereket vagy táplálékkiegészítőket.
A nőgyógyászati kórtörténet is fontos, ezért a menstruáció jellemzőiről, esetleges korábbi terhességekről, szülésekről és komplikációkról is fontos beszámolni.
A medencei vizsgálattal megállapítható a méh mérete és helyzete, meghatározható a magzat kora, valamint ellenőrizhető a medencecsontok mérete és szerkezete.
Laboratóriumi vizsgálatok, vérképvizsgálat és vizeletvizsgálat is szükséges lehet. A genetikai vizsgálat segít kiszűrni a magzat fejlődési rendellenességeit.
Táplálkozás, mozgás és pihenés
Érdemes egészséges, tápláló, változatos ételeket fogyasztani, beleértve a gyümölcsöket, zöldségeket, húsokat, tojást, valamint a teljes kiőrlésű gabonát.
Az első trimeszterben nagyjából napi 150 kalóriával érdemes többet enni, mint a terhességet megelőzően. A második és harmadik trimeszterben már körülbelül 300-350 extra kalória szükséges.
Az aktív életmód fenntartása rendkívül fontos a terhesség alatt is, de figyelni kell a test jelzéseire, és nem szabad túlzottan megerőltetni magunkat.
A terhesség alatt a kismama sokkal kimerültebb és fáradékonyabb lehet, a test így jelzi, hogy a korábbinál több pihenésre van szüksége.
A megfelelő hidratáltság a kismama és a fejlődő magzat szempontjából is kiemelten fontos. Székrekedés esetén legalább 2-2,5 liter folyadék fogyasztása és napi fél óra mozgás is hozzájárulhat a normális emésztéshez és a jó közérzethez.
Mit érdemes kerülni a terhesség alatt?
- Cigaretta, drog és nikotintartalmú termékek: a dohányzás rendkívül káros, a nikotin károsíthatja a fejlődésben lévő baba agyát és tüdejét is.
- Alkohol: kis mértékben is káros lehet, és növelheti a születési rendellenességek, a vetélés és a halvaszületés veszélyét.
- Ütközéssel vagy eséssel járó sportok: ilyen például a foci, a kosárlabda, a röplabda, a boksz, a harcművészetek, a síelés, a korcsolyázás, a lovaglás, valamint a fal- és hegymászás.
- Jacuzzi és szauna: a túlmelegedés, a kiszáradás és az ájulás kockázata miatt különösen az első trimeszterben kerülendők.
- Nyers hal és sushi: ételmérgezési veszélyt és magas higanytartalmat jelenthetnek.
- Nem pasztőrözött tej, sajt és gyümölcslé: a lágy sajtok olyan baktériumokat tartalmazhatnak, amelyek negatív hatással lehetnek a terhességre.
- Alulsütött húsok és nyers tojás: listeriosis és toxoplazmózis kockázatát hordozhatják.
A várandósság alatt érdemes kényelmes ruházatot viselni. A vérkeringésnek jót tehet egy kompressziós zokni vagy harisnya, az alvást és a megfelelő testhelyzet megtalálását pedig segítheti egy terhespárna.
Repülős utazás esetén javasolt tájékozódni arról, hogy az adott légitársaság kér-e fit-to-fly igazolást a kismamáktól. Akkor is egyeztetni kell a nőgyógyásszal, ha nem szükséges külön orvosi igazolás a felszálláshoz.
Mi történik a szülés után?
A baba megszületését követően a kismama szervezete és teste fokozatosan visszaalakul. A legtöbb átalakulás a szülés után visszatér az eredeti állapotába, de bizonyos változások tartósak maradhatnak.
A haj és a bőr
A szülést követően visszaáll az eredeti hormonszint, az ilyenkor kihulló hajszálak pedig ijesztőek lehetnek, pedig csak az eredeti állapot áll vissza a szervezetben.
A hajhullás általában 12-18 hónap alatt rendeződik, és a haj a gyermek körülbelül egyéves korára eléri a terhesség előtti állapotot.
A terhességi csíkok idővel halványodnak, 1-2 év elteltével akár teljesen el is tűnhetnek. A melazma a hormonrendszer rendeződésével sok esetben fokozatosan visszahúzódik.
A mellek
A szülést követően van, akinek a melle tovább növekszik az anyatej termelődése miatt, és van olyan édesanya is, akinek a baba megszületése után kisebb lesz a mellmérete, függetlenül attól, hogy szoptat-e.
A szoptatás után a zsírszövet és a kötőszövet aránya eltolódhat. Lehet, hogy a mell szoptatás előtti mérete vagy alakja már nem tér vissza.
A mell formája is átalakulhat. A szoptatás során a tej áramlása megnyújthatja a bőrt és a többi szövetet, emiatt a mell megereszkedhet, üresnek vagy kilapultnak tűnhet.
A hüvely és a medencefenék
A szülést követően nem meglepő, hogy a hüvely is változáson megy keresztül. A változás mértékét számos tényező befolyásolja, mint például a szülés folyamata, a baba mérete és a genetikai tényezők.
A szülést követően a hüvely általában néhány héten belül visszanyeri eredeti méretét, de ez nem mindig történik meg teljesen. A rendszeres intimtorna segíthet a medencefenék izmainak regenerálódásában.
Gyakori probléma az akaratlan vizeletvesztés, a hüvelyi szülés ugyanis gyengítheti a medencefenéki izomzatot. A Kegel-gyakorlatok célzottan erősítik a szükséges izmokat.
A lábméret és a testarányok
A lábméret változásának két fő oka van: a súlygyarapodás és a hormonok. A lábfejre nehezedő többletsúly a lábboltozat süllyedéséhez és a csontok szétterüléséhez vezethet.
A láb fél, esetleg egy egész számmal is nőhet. Ez a változás nem mindenkinél jelentkezik, de sok édesanya tapasztalja, hogy szülés után nagyobb lábbelit kell vennie.
A hasizmok és a has formája
A hasizmok is megnyúlnak, ezeket megfelelő mozgással a szülés után ismét feszessé lehet tenni. A diastázis, vagyis a hasizmok szétválása, a nők jelentős részét érinti.
Ha a has hónapokkal a szülés után is kidudorodik, az nemcsak esztétikai probléma: derékfájdalom, hátfájdalom, vizelettartási problémák, a kismedencei szervek süllyedése és később sérv kialakulása is kapcsolódhat hozzá.
Libidó és érzelmi alkalmazkodás
A szülés után egy évbe is telhet, mire a nők libidója normalizálódik. Ennek egyik oka az újszülött ellátása miatti kimerültség, a másik pedig a szoptatáshoz kapcsolódó alacsonyabb ösztrogénszint.
A szülés után a női idegrendszer védelmi üzemmódra kapcsolhat, amely a szülői ösztönökre és a babagondozásra fókuszál. A testi intimitás igénye háttérbe szorulhat, és a partner iránti vágy csökkenhet.
Ha a terhesség során vagy a gyermekágyi időszakban a hangulat szokatlanul labilissá válik, érdemes kezelőorvosi vagy pszichológiai támogatást kérni.
