Kesztyűujj tünetei csecsemőknél: mit jelezhet az ujjak összenövése?

A „kesztyűujj” kifejezés csecsemőknél leginkább arra utalhat, hogy két vagy több ujj összenőtt, illetve hártyásan összetapadt. Az ujjösszenövés a kéz vagy a láb fejlődési rendellenessége, amely lehet részleges vagy teljes, és enyhébb, egyszerű formájában csak a bőrt és a lágyrészeket érinti.

Az ujjak összenövését születéskor általában könnyű észrevenni, de az eltérés súlyosságát - például azt, hogy csak a bőr, vagy a csontok is érintettek-e - gyermekortopédiai vagy kézsebészeti vizsgálattal lehet pontosan megítélni. A kézen jelentkező összenövés a kéz összetett funkciói miatt gyakran műtéti szétválasztást igényel, míg a lábujjak összenövése általában nem okoz funkcionális károsodást.

Mi az ujjösszenövés?

Ujjösszenövés esetén a kéz, vagy láb két ujja összenőtt, vagy hártyásan összetapadt. Viszonylag gyakori fejlődési rendellenesség. Kézen a 3. és 4. ujj között, lábon a 2. és 3. ujj között a leggyakoribb.

Halmozottan fordulhat elő egyes családokban. Az összenövés hosszirányban lehet részleges vagy teljes. Egyszerű formájában csak a bőr és a lágyrészek (kötőszövet, izmok) érintettek, a teljes formában a két ujj csontjai is összenőttek.

Hol jelenik meg leggyakrabban?

Milyen tünetek utalhatnak kesztyűujjra csecsemőnél?

Az eltérés legfeltűnőbb jele, hogy két ujj között nincs jól látható rés, hanem a bőr vagy egy hártya köti össze őket. Az ujjak részben vagy teljes hosszúságukban összetapadhatnak.

• Két kéz- vagy lábujj bőrrel, lágyrésszel vagy csonttal összekapcsolódik.
• Az ujjak közötti redő nem a szokásos helyen végződik.
• Az összenőtt ujjak külön-külön nem mozgathatók teljesen.
• Az ujjak hossza vagy alakja eltérhet egymástól.
• Az érintett ujjak között a növekedés során feszülés alakulhat ki.
• Teljes formában a csontok is összenőttek lehetnek.

A csecsemő általában nem feltétlenül jelez fájdalmat, különösen akkor, ha az összenövés csak a bőrt érinti. A probléma jelentősége inkább abban áll, hogy a kéz növekedése és finom működése később akadályozottá válhat.

Mi a különbség az egyszerű és a teljes összenövés között?

Egyszerű ujjösszenövés

Egyszerű formájában csak a bőr és a lágyrészek (kötőszövet, izmok) érintettek. Ilyenkor az ujjak csontjai különállóak maradnak, de a közöttük lévő bőrredő vagy hártya részben vagy teljesen összeköti őket.

Teljes ujjösszenövés

A teljes formában a két ujj csontjai is összenőttek. Ez összetettebb fejlődési eltérés, amelynek megítéléséhez szakorvosi vizsgálat és szükség esetén képalkotó vizsgálat szükséges.

Érinti-e a járást vagy a kéz használatát?

A lábujj összenövéseinél általában nincs szükség műtéti korrekcióra, hiszen nem okoz funkcionális károsodást, nem befolyásolja a járást, sportolást.

A kéz ujjainak összenövése - tekintettel a kéz összetett és bonyolult funkcióira - műtéti szétválasztást igényel. Minden esetben a kéz funkcióképességét rendszeresen ellenőrizni, fejleszteni kell.

A kéz funkcióinak fejlődését azért követik rendszeresen, mert az ujjak különálló mozgása, a fogás, a tárgyak megtartása és a későbbi finommozgások szempontjából más jelentősége van a kézen lévő összenövésnek, mint a lábujjakénak.

Mikor szükséges műtét?

A műtéti szükségletet az összenövés helye, kiterjedése, az ujjak hosszának különbsége, a csontos kapcsolat, valamint a kéz várható működése alapján határozzák meg. Nem minden ujjösszenövés igényel azonos időben beavatkozást.

Azokban az esetekben, amikor az ujjösszenövés a hosszukban jelentősen eltérő ujjak között van (1-2. ill.4-5.), akkor viszonylag korai időpontban, 6-12 hónapos korban kell elvégezni a műtétet, biztosítva a megfelelő növekedést és megelőzve a tartós mozgáskorlátozottságot okozó izomrövidülést.

A többi esetben általában 3-4 éves korban történik a korrekció. A pontos időpontot minden gyermeknél egyénileg határozzák meg.

Hogyan vizsgálják ki a csecsemőt?

A vizsgálat során az orvos megtekinti az ujjak alakját, az összenövés hosszát és szélességét, az ujjak mozgását, valamint azt, hogy fennáll-e látható növekedési vagy működési akadály. A családi előzményeket is érdemes ismertetni, mert az ujjösszenövés halmozottan fordulhat elő egyes családokban.

Ha felmerül, hogy a csontok is érintettek, a szakorvos képalkotó vizsgálatot kérhet. A műtéti tervezésnél különösen fontos annak tisztázása, hogy a két ujj között csak bőr- és lágyrészkapcsolat van-e, vagy csontos összenövés is fennáll.

Más veleszületett ujjeltérések csecsemőknél

Számfeletti ujj

Akár a kézen, akár a lábon plusz ujj vagy ujjrész van. Mind a kézen, mind a lábon leggyakrabban az 1. illetve 5. ujj mellett látható.

Az alap-, a végperc, de akár a teljes ujj kettőzöttsége is előfordulhat. Ha csak bőrösszeköttetés van a számfeletti ujj és a kéz vagy láb között, akkor az eltávolítás már újszülöttkorban megtörténik, amennyiben csontos kapcsolat is van, akkor csak 1 éves kor után.

Görbe vagy egymást fedő lábujj

A lábakon észlelhető görbe vagy egymást fedő lábujj. Általában családi halmozódást mutat, vagyis a hajlam egyes családokban öröklődhet, és mindkét lábon megtalálható, szimmetrikus.

Orvosi teendő enyhe formákban nincs, amennyiben a későbbiekben akadályozza a cipő viselését, akkor műtét.

Dongaláb

A láb befelé fordult, a talpi rész kissé felfelé néz, az ujjak a talp felé mutatnak. Az érintett láb kisebb, merev, izomzata sorvadt.

A hajlítható formák gyógytornáztatással és sorozatos gipszrögzítéssel megszüntethetők, ha az elváltozás súlyos, illetve 3-4 hónapig tartó kezelés után is jelentős a deformitás, akkor műtétet igényel.

Gyakori csecsemőkori mozgásszervi eltérések

A lábfej tartási eltérése

Gyakran előfordul, hogy az újszülöttek befelé fordulva tartják lábfejüket (olyan, mintha „kibicsaklott” helyzetben lenne), de az könnyen „normál” helyzetbe hozható.

Ha ilyenkor a pici talpának külső részét tompa tárggyal vagy ujjunkkal végig húzzuk kis nyomást kifejtve, akkor a pici a lábát könnyedén a megfelelő állásba hozza. Méhen belüli téraránytalanság („kicsi volt a hely”) következtében kialakuló tartási eltérés, mely tornáztatás révén megszűnik.

Lábujjon állás és lábujjhegyen járás

Szinte minden szülő szembesül azzal, hogy a babák a felállás gyakorlása során gyakran lábujjhegyre állnak. Ilyenkor nem kell megijedni, hiszen a láb izmainak használatával gyűjti a tapasztalatokat a stabil testhelyzet és egyensúly megtartásához.

Ezeknek a tapasztalatszerzéseknek lesz az a következménye, hogy megszokják azt, hogy a talpon állás során tudják legkönnyebben megtartani testhelyzetüket. Amennyiben a lábízületek mozgástartománya normális, akkor semmi gond, gyorsan leszoknak róla.

Ugyancsak gyakori, hogy a gyermekek a járás gyakorlása kapcsán is próbálkoznak a lábujjhegyen történő járással, hasonlóan, mint azt a felállás során tették. Ugyanakkor, ha a járás során azt tapasztaljuk, hogy a gyermek az esetek egyharmadában így közlekedik, akkor mindenképpen jelezzük ezt a gyermekorvosnak.

Érdemes megvizsgálni ilyenkor a gyermek izomtónusát, az ízületek stabilitását, a gyermek koordinációs készségét, de még a viselkedését is (autitizmus spektrumzavar), szükség esetén specialisták bevonásával.

A szakorvosi vélemények alapján lehet aztán megkezdeni a célzott gyógytornát, mely során az Achilles ín nyújtására, rövidülésének megelőzésére is nagy hangsúlyt kell fektetni.

Izomtónus és mozgásfejlődés: mikor kell további eltérésre gondolni?

A csecsemők fejlődése egyéni ütemben zajlik, de ha egy baba jelentősen késik bizonyos mérföldköveknél (például fej megtartása, forgás, kúszás, ülés), az intő jel lehet.

• 3 hónapos korban nem emeli a fejét hason fekve.
• 6 hónaposan nem fordul egyik oldalról a másikra.
• 9 hónaposan nem próbál kúszni, mászni.
• 12 hónaposan nem áll fel, nem próbál lépegetni.

Az izomtónus-zavarok esetén a baba izmai túl lazák vagy éppen túl feszesek lehetnek. Ennek jelei lehetnek:

• Kifejezett merevség vagy éppen túlzott petyhüdtség.
• Nehézség a fej megtartásában.
• Feszített testtartás, például gyakran hátrafeszíti magát.
• Kéz ökölben tartása hosszabb időn keresztül.

Ha a fent említett tünetek közül több is jelentkezik, érdemes gyermekorvossal vagy gyermekneurológussal konzultálni. A korai felismerés kulcsfontosságú, hiszen a megfelelő terápia (pl. gyógytorna, fejlesztő foglalkozások) segíthet a gyermek fejlődésében.

Mit figyelhet meg a szülő otthon?

Figyeljük a baba fejlődését és vezessünk naplót a mérföldkövekről. Stimuláljuk a mozgását játékos gyakorlatokkal. Konzultáljunk szakemberrel, ha bizonytalanok vagyunk.

Ne essünk pánikba! Minden gyermek más ütemben fejlődik, és sok esetben kis támogatással is behozható a lemaradás. A csecsemőkori neurológiai problémák kezelhetők, ha időben felismerjük őket.

A legfontosabb, hogy a szülők figyeljenek gyermekük jelzéseire, és szükség esetén bátran kérjenek segítséget szakértőktől.

Kapcsolódó veleszületett eltérések, amelyeket orvos vizsgálhat

Veleszületett csípőízületi eltérések

A csípő rendellenes fejlődése lehet teljesen tünetmentes (csak ultrahangszűréssel kimutatható), és lehetséges, hogy bizonyos ortopédiai műfogások során észlelt eltérések utalnak rá.

Előfordulhatnak azonban olyan jelek is, melyeket a szülő is észlel. Ilyen lehet, ha az anyuka azt látja, hogy a baba kinyújtott lábtartása mellett a combtőnél látható bőrredők nem szimmetrikusak, vagy ha túl könnyen (90 fokon túl) kifordíthatók hajlított csípőízület mellett a pici combjai (instabil csípő), vagy éppenséggel nem hajlíthatók ki 90 fokig sem („kötött” csípők).

Kialakulásában genetikai tényezők és méhen belüli tartási zavarok játszanak szerepet, ezért különösen fontos a csípők szűrése azokban a családokban, ahol már előfordult csípő fejlődési rendellenesség, illetve azoknál a babáknál, akik farfekvéssel jöttek világra.

A babák csípőszűrése fizikális módszerekkel már a születés után megkezdődik, majd a gyermekorvos, illetve ortopéd szakorvos végzi.

Csípőszűrés és képalkotó vizsgálatok

2-3 hónapos kor előtt röntgenvizsgálatot végezni a csípőficam kimutatására felesleges, mert a csípőizületet alkotó csontok még annyira porcosak, hogy a röntgenvizsgálat elől rejtve maradhatnak az esetleges eltérések.

Ultrahang vizsgálattal viszont pontos információ nyerhető a csípők anatómiájáról, ráadásul sugárterhelést sem jelent a baba számára.

A csípőficam kezelése

Amennyiben csípőficam igazolódik egy babánál, akkor az első 2-4 hétben széles terpeszpelenkázással biztosítjuk a combcsont fejének megfelelő irányú illeszkedését a medencecsontba.

Ezt követően - mikor már erősebb a baba bőre - úgynevezett Pavlik-kengyellel állítják be a megfelelő tartást az ortopéd szakorvosok. A csípő stabillá válása során a szinte állandó viseletet fokozatosan lehet csak csökkenteni a teljesen ép ízület kialakulásáig.

Amennyiben a csípő körüli izmok tónusa csökkent vagy fokozott, akkor gyógytornával lehet segíteni a normális izomtónus kialakulását.

Mikor kell mielőbb orvoshoz fordulni?

A kézujjak összenövése önmagában általában nem sürgősségi állapot, de a csecsemőt érdemes gyermekorvosnak, gyermekortopédnek vagy megfelelő esetben kézsebésznek megmutatni. Különösen fontos a vizsgálat, ha az ujjak alakja gyorsan változik, mozgásuk korlátozott, vagy a kéz használata láthatóan aszimmetrikus.

A következő jelek súlyos fertőzésre is figyelmeztethetnek. Ezen panaszok jelentkezése esetén fontos mielőbb pontos diagnózist felállítani:

• magas láz,
• aluszékonyság,
• megmagyarázhatatlan, szokatlan nyűgösség,
• sápadtság, szürkés bőrszín,
• rossz szopási készség, étvágytalanság,
• légzési zavarok: légzéskimaradás, szapora légzés, nyögdécselő légzés,
• hányás,
• puffadt has.

Láz csecsemőknél

A 3 hónapos kor alatti a csecsemőnek végbélben mért 38 C (és afeletti) hőmérséklete - még akkor is, ha panaszmentes - haladéktalanul kórházi megfigyelést és kivizsgálást indikál.

Csecsemőkorban láz esetén nem ritkán görcsállapot jelentkezhet, az ún. lázgörcs. Főleg 6 hónapos kor alatti babákat fontos az azonnal kórházba vinni, mert lehetséges, hogy súlyos, idegrendszeri fertőzés miatt jelentkezett a tünet.

Veszélyes kiütések

A kiütések zöme nem komoly, azonban, ha fájdalommal jár vagy felhólyagzik, mielőbbi kezelést igényel. Fontos megemlíteni a gyorsan terjedő lilás-pirosas, nyomásra nem halványuló kiütéseket.

Ezek valójában bevérzések, melyek súlyos állapotra utalhatnak. Magas láz, hányás, rossz általános állapot mellett megjelenő apró, tűszúrásnyi bevérzések esetén késlekedés nélkül azonnali orvosi vizsgálat szükséges.

Légzési nehézség

Fókaszerű köhögés, zihálás, sípolás, szapora légvétel, bordaközi, bordaív alatti behúzódás esetén - lázzal vagy anélkül - sürgős orvosi segítségre van szükség.

Hányás és hasmenés

A babák gyakran buknak evés után, ami normális. Azonban erőteljes és tartós hányás esetén, valamint ha a gyermek szervezete nem tudja megtartani a folyadékokat, a vizeletes pelenkák mennyisége lecsökken, vagy ha a hányadék zöldes, véres, halaszthatatlanul orvosi ellátás szükséges.

A hasmenés általában bő folyadék bevitellel magától helyreáll. Csökkent vizelet mennyiség, enerváltság, 38 C feletti láz, véres vagy fekete széklet, nem szűnő hasfájás miatt azonban mielőbbi orvosi kezelésre van szükség.

Agyhártyagyulladás gyanúja

Kiemelendő az agyhártyagyulladás tüneteinek felismerése és fontossága. Csecsemőknél inkább aluszékonyság, étvágytalanság, magas hangú sírás, vagy a kutacs elődomborodása, apró görcsrohamok figyelhetők meg.

Súlyos esetben gyorsan terjedő lilás-pirosas, nyomásra nem halványuló kiütések jelennek meg. Kezelés nélkül a csecsemő állapota gyorsan, órák alatt romolhat.

Éppen ezért a felsorolt tünetek bármelyikének észlelésekor egyértelműen az tanácsolt, hogy azonnal vigyék kórházba a gyermeket.

Mi nem jellemző az ujjösszenövésre?

Az ujjösszenövés elsősorban anatómiai fejlődési eltérés. Nem azonos a később kialakuló bőrkiütésekkel, a zsibbadással, az izomtónus-zavarral vagy a csukló idegleszorításával.

A carpalis alagút-szindróma olyan idegleszorítást jelent, ami a csukló területén történik, eredményeként pedig zsibbadni és fájni kezdenek az ujjak. Ez az állapot nem a csecsemők veleszületett ujjösszenövését jelenti.

A Carpalis alagút-szindróma fő tünete az ujjzsibbadás és fájdalom, ami leggyakrabban az első három ujjon és a gyűrűs ujj első ujjak felé eső oldalán jelentkezik. A csecsemőnél látható összenőtt ujjak esetén nem zsibbadásról, hanem fejlődési rendellenességről van szó.

Az ujjösszenövés felismerése általában a születéskor megtörténik, a további teendőt pedig az összenövés helye, kiterjedése és mélysége határozza meg. A lábujjak összenövése többnyire nem zavarja a járást, a kéz ujjainak összenövése viszont a kéz fejlődése és működése miatt rendszeres ellenőrzést, szükség esetén műtéti korrekciót igényel.

tags: #kesztyuujj #tunetek #csecsemoknel