Kisgyermeknevelő álláshoz csak diplomásokat vesznek fel?

Nem, kisgyermeknevelői álláshoz nem kizárólag diplomával lehet bekerülni. A bölcsődékben középfokú vagy OKJ-s képesítéssel rendelkező nevelők is dolgozhatnak, miközben a felsőfokú csecsemő- és kisgyermeknevelő szakképzettséggel rendelkezők pedagógus-munkakörben foglalkoztathatók, és rájuk a pedagógus-életpálya előmeneteli és illetményrendszerének meghatározott szabályai vonatkoznak.

A diploma elsősorban a munkakör besorolása, a szakmai előmenetel és a bérezés szempontjából jelentős. A diplomás bölcsődei kisgyermeknevelők januártól annyit fognak keresni, mint a pedagógusok. Ugyanazon munka és felelősségi kör mellett jelentősen eltérő bérezést kapnak januártól a dolgozók, miközben a középfokú végzettséggel rendelkező, tapasztalt nevelők közül sokan nem azért nem végeztek főiskolát, mert nem akartak, hanem mert korábban nem volt ilyen képzés.

Milyen végzettséggel lehet kisgyermeknevelőként dolgozni?

A csecsemő- és kisgyermeknevelő szakember feladata a három év alatti gyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítése, nevelése, fejlődésének segítése. A legtöbb állásajánlat bölcsődei nevelői pozíció ezen a területen, de bölcsődei vezetőként is elhelyezkedhetsz, mivel diplomás végzettséggel több tudással rendelkezel majd, mint azok, akik szakképzés formájában szerezték meg ezt a végzettséget.

A bölcsődékben a kisgyermeknevelői munkakör betöltéséhez tehát többféle szakmai út vezethet. A felsőfokú csecsemő- és kisgyermeknevelő szakképzettség azonban különösen fontos, mert ilyen végzettséggel a kisgyermeknevelő pedagógus-munkakörben foglalkoztatható, és pedagógus-előmeneteli fokozatba sorolható.

Magyarországon 2009 óta van főiskolai képzése a szakmának, az első diplomás csecsemő- és kisgyermeknevelők 2 éve dolgoznak. Ezért ez a béremelés keveseket érint, főleg a pályakezdőket és a vezetőket.

Mi a különbség a diplomás és a középfokú végzettségű kisgyermeknevelők között?

A különbség nem feltétlenül abban áll, hogy ki dolgozhat a bölcsődében, hanem abban, hogy a munkakört milyen jogviszonyban, milyen besorolással és milyen illetményrendszer alapján tölti be. A Púétv. lehetőséget teremtett arra, hogy a felsőfokú kisgyermeknevelő szakképzettséggel rendelkező személyek pedagógus-munkakörben foglalkoztathatók, besorolásuk a pedagógus életpálya szerint történik.

A Gyvt. 15. §-ának (10a) bekezdése és a 257/2000. Korm. rendelet 2/a melléklete szerint a kisgyermeknevelő munkakör, ha azt felsőfokú végzettséggel, például csecsemő- és kisgyermeknevelő főiskolai diplomával töltik be, pedagógus-munkakörnek számít. Így a pedagógus-előmenetel szerint kellett besorolni.

A bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott kollégák tehát nem minősülnek köznevelési foglalkoztatottnak, de foglalkoztatásuk során a Púétv. és a Kjt. fentiekben felsorolt előírásait kell alkalmazni. A Púétv.-nek a fenti felsorolásban nem szereplő előírásait azonban esetükben nem kell alkalmazni, mert azt nem rendeli el a Gyvt. 15. § (10b) vagy (10c) bekezdése.

Milyen pedagógus-munkakörök tölthetők be bölcsődében?

A bölcsődében, mini bölcsődében betölthető pedagógus-munkaköröket a Kjt. szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 2/a. számú mellékletének II. táblázata határozza meg.

• kisgyermeknevelő,
• gyógypedagógus,
• pszichológus,
• szaktanácsadó,
• konduktor.

A bölcsődében pedagógus-munkakörben dolgozó felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelő tehát nem pusztán „diplomásként” részesülhet más elbírálásban, hanem azért, mert a jogszabályok alapján a munkaköre pedagógus-munkakörnek minősül.

A diploma hatása a besorolásra és a fizetésre

A Púétv. 1. § (11) bekezdése 2024. január 1-jei hatályba lépéssel rendelte el, hogy a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottra a törvény rendelkezéseit a Gyvt. 15. § (10b) és (10c) bekezdésében foglaltak szerint kell alkalmazni.

A bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakat a pedagógus életpálya előmeneteli rendje szerint kell besorolni. A bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyeket a Gyakornok, Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatba kell besorolni.

A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakat a különböző fokozatokra meghatározott illetménysávok által meghatározott pedagógus illetményrendszer szerint kell besorolni. Pedagógus-munkakörben való foglalkoztatás esetén a munkáltató az illetménysávok keretei között állapíthatja meg az illetményt, és ennek során differenciálhat az e bekezdésben meghatározott szempontok szerint.

A bérezésben ezért a diploma közvetlenül is megjelenhet. A friss diplomások bére nem sokat nő: nettó 108 ezer forintról 112 ezerre. A gyakornoki idő letelte után 22-26 ezer forinttal kap többet egy kezdő kisgyermeknevelő, mint most, a különbség az évek előrehaladtával nőhet.

20 év munkaviszonnyal 97 ezer 526 forintot kap most felsőfokú szakképzettséggel egy kisgyermeknevelő, 88 ezret középfokúval. Diplomával már 3-4 év munka után 134 ezer forintot vihetnek majd haza, 20 év után pedig 168 ezret.

Ungi Ferencné példaként említette, hogy egy 30 éve a szakmában dolgozó és diplomával rendelkező kisgyermeknevelő fizetése jelenleg bruttó 166 ezer 835 forint, januártól 282 ezer 900 forint lesz. Nettó 50-70 ezer forintos emeléssel számol a különböző kiegészítésekkel együtt.

Hol érinti a béremelés a kisgyermeknevelőket?

Minden hatodik bölcsis nevelő kap csak jelentős fizetésemelést januártól a megye öt nagyvárosában. A dolgozók felelőssége ugyanaz marad, a bérek között komoly különbségek lesznek a diplomások javára.

Kopornyik Judit elmondta, a település 50 kisgyermeknevelőjéből 3 főt érint a változás, köztük őt is. A Csongrádon dolgozó 15 nevelő közül 2-3 főt érint az emelés, még nem tudják pontosan.

Szentesen a legjobb az arány, hiszen ott a 22 főből 10-nek nő a fizetése januártól, míg Makón 18-ból 2 nevelőnek azonnal, 2-nek pedig miután megszerezte a nyelvvizsgát. Szegeden a 201 kisgyermeknevelőből 32-t érint a béremelés.

Miért nem érinti a béremelés a legtöbb nevelőt?

A diplomás képzés viszonylag új a szakmában. Többségük nem azért nem végzett főiskolát, mert nem akart, hanem mert nem volt. A diplomás bölcsődei kisgyermeknevelők ezért jelenleg kisebbségben vannak, és a változás főleg a pályakezdőket, a vezetőket, valamint azokat érinti, akik más pedagógusi, óvónői vagy védőnői főiskolai végzettséggel is rendelkeznek.

A szegedi bölcsődék igazgatója hozzátette, több olyan kolléga dolgozik, aki a kisgyermeknevelői alapképzés mellett rendelkezik pedagógusi, óvónői vagy védőnői főiskolai végzettséggel, így őket is érinti a változás.

Sok kisgyermeknevelő szeretné elvégezni az iskolát, de a nyelvvizsga problémát jelenthet. Továbbá azon dolgozunk, hogy akik már 20-30 éve a szakmában vannak, valamilyen kedvezményben részesüljenek.

Jelenleg nettó 85 ezer forint a fizetésem OKJ-s képesítéssel - mondta Fodor Kornélia, aki másfél éve dolgozik a szegedi Cső utcai Bölcsődében. Nem tudom, mennyit fog majd változni. Engem még nem érint a béremelés, de szeretnék diplomát szerezni, ezért már elkezdtem a tanulmányokat.

Két és fél év van még hátra - fogalmazott a fiatal nevelő, aki a diploma megszerzése után is bölcsődében dolgozna. Már vannak olyan kollégák, akik nyitottak a továbbtanulásra.

Okoz-e feszültséget a diplomások és a nem diplomások eltérő bére?

Ugyanazon munka és felelősségi kör mellett jelentősen eltérő bérezést kapnak januártól a dolgozók. Úgy vélik, ez sérti az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, és olyan belső feszültséget szülhet, amelyek akár a gyermeknevelés rovására mehet.

A dolgozók felelőssége ugyanaz marad, hiszen a családdal együtt segítik a gyermekek fejlődését. Nagy felelősség hárul ránk, hiszen a családdal együtt segítjük a gyermekek fejlődését.

A szervezet kongresszusa a minisztériumnak is elküldte állásfoglalását. Ebben kérik, hogy dolgozzák ki a diplomaszerzés könnyített lehetőségeit a régóta pályán lévő, középfokú és felsőfokú szakképesítéssel rendelkező kisgyermeknevelők számára, másrészt terjesszék ki rájuk januártól a középfokú pedagógus-életpályamodellt, ami számukra is biztosítaná a béremelést.

Milyen képzés a csecsemő- és kisgyermeknevelő szak?

A képzés szakképzettséget adó megnevezése: csecsemő- és kisgyermeknevelő. Képzési területe a pedagógia, a képzési idő 6 félév.

Jelenleg az országban az alábbi intézményekben érhető el ez a képzés: Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar, Eötvös József Főiskola, Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Pedagógiai Kar, Gál Ferenc Egyetem Pedagógiai Kar, Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Kar, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Pedagógus és Bölcsészettudományi Képzések Központ, Nyíregyházi Egyetem, Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar, Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar, Tokaj-Hegyalja Egyetem.

Angolul Infant and Early Childhood Education a szak neve. Az országban elsőként az ELTE TÓK indította el az angol nyelvű csecsemő- és kisgyermeknevelő képzést.

Milyen feltételekkel lehet jelentkezni?

Mindenképpen szükséged lesz az alábbiakra: alkalmassági vizsga, magyar nyelv és irodalom érettségi, valamint közép vagy emelt szintű érettségi.

Az alábbi érettségi vizsgák közül egyet kell választani a fentiek mellé: biológia, dráma, ének, filozófia, fizika, matematika, mozgóképkultúra és médiaismeret, társadalomismeret, testnevelés, történelem, vizuális kultúra, közép vagy emelt szintű érettségi.

Ha már a felsőoktatás előtt szeretnél pedagógiai képesítést szerezni, akkor érdemes olyan középiskolát választanod, ahol ilyen szakok indulnak és tanulhatsz pedagógiai, oktatási és szociális ismereteket adó tárgyakat. Az ezekből tett érettségi „ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy” vagy „szakmai előkészítő vizsgatárgy” néven előnyt jelenthet a felvételi eljárás során.

2024-től a többletpontokat felváltják az intézményi pontok. Vagyis 100 pont esetében az egyetemek maguk dönthetik el, mire adnak plusz pontokat a diákoknak. Szakképzésért intézményi pontot azonban továbbra is adhatnak az egyes egyetemek.

Mi az alkalmassági vizsga szerepe?

A csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szakra jelentkezőknek alkalmassági vizsgát kell tenniük. Az alkalmassági vizsga része az egészségügyi alkalmasság, és pályaalkalmassági elbeszélgetésből áll.

Az egészségügyi alkalmasság igazolásához szükséges formanyomtatvány a jelentkezőnek az intézmény tájékoztatásában meghatározott módon áll rendelkezésére. A jelentkezéshez általános háziorvosi igazolás és tüdőszűrő lelet is szükséges lehet.

Kérésre mentesül az alkalmassági vizsga alól az a jelentkező, aki bölcsődei gondozó munkakörben dolgozik és munkahelye által kiállított igazolást tud bemutatni, és/vagy aki a jelentkezés évében az adott képzési területen képzést indító intézmények bármelyikében azonos tartalmú sikeres alkalmassági vizsgát tett és ezt igazolja.

Az alkalmassági vizsga követelményeit mindig a kiválasztott intézmény aktuális felvételi tájékoztatójában kell ellenőrizni, mert az archivált felvételi információk korábbi eljárások adatait tartalmazhatják.

Milyen előképzettség segíthet a felvételben?

A pedagógiai, oktatási és szociális ismereteket adó középiskolai képzés jó alapot jelenthet. A szakképzésért intézményi pontot azonban továbbra is adhatnak az egyes egyetemek.

A jelentkezésnél az intézmények a beszámítható érettségi tárgyak, a szakmai előképzettség, az alkalmassági vizsga és az intézményi pontok alapján alakítják ki saját követelményeiket.

Mit tanulnak a hallgatók a képzésen?

A képzés társadalomtudományi, informatikai, pedagógiai, pszichológiai és egészségtudományi ismeretekre épül, valamint a bölcsődei és intézményes kisgyermeknevelés, a fejlődéssegítés és a gondozás módszertanát is magában foglalja.

A tanulmányaid során intézményenként eltérően 15-18 kredit értékben szerezhetsz olyan specializációs ismereteket, amelyek az intézményes kisgyermekellátás, innováció a kisgyermeknevelés területén, a családi nevelés támogatása, gyermekvédelem, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése, művészeti nevelés kisgyermekkorban, kora gyermekkor és idegen nyelv, inter- és multikulturális nevelés területeken nyújtanak többlettudást.

Pontosabb információkért a kiszemelt intézmény tantervét ajánlott átolvasnod, ahol a speciális tárgyakat vagy modulokat kell keresned, attól függően, hogy mit ajánlanak.

Mennyi szakmai gyakorlat szükséges?

A szakmai gyakorlat ebben a képzésben 30 kreditet ér, vagyis egy teljes félévnyi kreditnek felel meg. A szakmai gyakorlat részét képezik a csoportos és egyéni intézményi gyakorlatok és ezek elemzése, dokumentálása, valamint az összefüggő komplex gyakorlat.

Az összefüggő komplex szakmai gyakorlat időtartama a képzés utolsó évében legalább 6 hét, mely megbontható, de az egyes szakaszok 2 hétnél nem lehetnek rövidebbek. A komplex szakmai gyakorlat csak bölcsődében, minibölcsődében teljesíthető és összesen 10 kreditet ér a 30-ból.

Milyen tudással rendelkezik a diplomás kisgyermeknevelő?

Megfelelő ismeretekkel rendelkezik ahhoz, hogy támogassa a három év alatti kisgyermek személyes, szociális és kognitív kompetenciáit és testi fejlődését. Ismeri a pedagógiai tervezés szintjeit, a köztük lévő összefüggéseket.

Tájékozott a kisgyermeknevelés tervezésének elméleti és módszertani kérdéseiben. Részletesen ismeri a három év alatti korosztály fejlődésének, érésének jellemzőit, a kisgyermek biológiai és pszichés szükségleteinek kielégítésével kapcsolatos feladatokat.

Tisztában van az első életévek későbbi életutat megalapozó szerepével. Szerteágazó ismeretekkel rendelkezik a családról, a családi nevelés elsődlegességéről és a családdal való együttműködésről.

Ismeri a művészeti nevelés, mozgásfejlődés és kommunikatív fejlődés korosztályhoz illeszkedő módszertanát.

Mivel foglalkozik a kisgyermeknevelő?

Meghatározza a nevelés céljait, feladatait és tartalmait, megtervezi, alakítja, elemzi és értékeli a pedagógiai folyamatot. Kialakítja a gyermekek életterét, a tartalmakat a gyermekek fejlettségéhez igazodva választja meg és közvetíti.

Támogatja a gyermek önállósodását, a szokások és az egészséges életmód alakulását. Megteremti a játék feltételeit, és a kisgyermek igényeihez igazodóan támogató, gazdagító módon vállal szerepet a gyermek játékában.

Felismeri a kisgyermek biológiai és pszichés szükségleteit. Az egyes családok jellemzőihez, szükségleteihez, élethelyzetéhez igazodva megerősíti a családi nevelés értékeit, kompenzálja az esetleges hátrányokat, együttműködik a szülőkkel.

Milyen intézményekben lehet dolgozni?

A csecsemő- és kisgyermeknevelő végzettséggel a leggyakrabban csecsemő- és kisgyermeknevelőként, bölcsődei vezetőként, gyermekfelügyelőként vagy dajkaként lehet elhelyezkedni.

Ezzel a végzettséggel a leggyakrabban betöltött munkakörök a csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus, a szociális segítő, a szociális gondozó, az általános irodai adminisztrátor és a gyermekfelügyelő, dajka.

Gyakoriak még az olyan állások is ezzel a diplomával, mint a szaktanácsadó, óvodai asszisztens, szakoktató, családterápiás tanácsadó és intézményvezető.

Az óvodai munkakörök esetében azonban mindig az adott állás jogszabályi képesítési követelményeit kell figyelembe venni. Amikor ismét NOKS munkakörbe került az óvodai részlegben, a besorolás szempontjából az a lényeges kérdés, hogy a csecsemő- és kisgyermeknevelő diploma pedagógus-szakképzettségként elfogadható-e.

Lehet-e óvodában dolgozni csecsemő- és kisgyermeknevelő diplomával?

A csecsemő- és kisgyermeknevelő diploma önmagában nem jelenti automatikusan azt, hogy minden óvodapedagógusi munkakör betölthető vele. Az adott munkakörhöz elfogadható szakképzettséget a vonatkozó jogszabályok határozzák meg.

A 326/2013. Korm. rendelet ezt nem sorolja fel az egyes pedagógus-munkakörök betöltéséhez elfogadható diplomák között. Azonban az Nft. 102. §-ának (1) bekezdése, mely a pedagógusképzés típusait állapítja meg, az óvó- és tanítóképzés, a konduktor- és gyógypedagógus-képzés, valamint a tanárképzés mellett kifejezetten nevesíti a csecsemő- és kisgyermeknevelő képzést is.

Csecsemő- és kisgyermeknevelő diplomával óvodában pedagógiai asszisztensi vagy más, képesítésnek megfelelő munkakör is betölthető lehet, de a besorolásnál nem pusztán a diploma megléte, hanem a konkrét munkakör és az ahhoz előírt végzettség a döntő.

Hogyan történik a bölcsődei pedagógusok előmenetele?

A bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyeket a Gyakornok, Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatba kell besorolni. A bölcsődei pedagógusok illetményét azonban - a Kjt. rendelkezéseitől eltérően - a Púétv-ben meghatározott pedagógus előmeneteli rend szerint kell megállapítani.

A közalkalmazotti jogviszony keretében pedagógus-munkakörben bölcsődében dolgozó kollégák foglalkoztatására alapvetően a Kjt., valamint a Kjt. szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni.

A Munka törvénykönyve hatálya alatt bölcsődében foglalkoztatott kollégák foglalkoztatására a Munka törvénykönyve előírásait kell alkalmazni, azonban a Gyvt. 15. § (10b) bekezdésének rendelkezése szerint kötelezően alkalmazni kell a Púétv. ott felsorolt, például az előmeneteli rendre vonatkozó rendelkezéseit is.

Milyen további juttatások kapcsolódhatnak a munkához?

Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre vagy azzal jogszabályban egyenértékűnek elismert képesítésre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, az illetménye egy további szakképesítés esetén legalább 5%-kal, kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 8%-kal növekszik.

Az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja. A közalkalmazott a fizetési fokozata alapján járó illetményén felül illetménykiegészítésben részesülhet.

A közalkalmazottat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény eléréséért, illetve átmeneti többletfeladatok teljesítéséért a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül egyszeri vagy meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti.

A huszonöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár, ennek mértékét is meghatározza a jogszabály.

Kötelező-e az évenkénti teljesítményértékelés?

Mivel a Gyvt. 15. § (10b) bekezdésében nem szerepel a Púétv. 98. § (3) bekezdése, amely a pedagógusok évenkénti kötelező teljesítményértékelését rendeli el, a bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak esetében az évenkénti kötelező pedagógus teljesítményértékelést nem kell elvégezni.

A bölcsődei pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak esetében ez azért sem lehetséges, mert a bölcsődék nem rendelkeznek az oviKRÉTA vagy az eKRÉTA informatikai rendszerével, így az egyéni teljesítménycélok rögzítése és a teljesítményértékelés lefolytatása sem lenne lehetséges.

A Púétv. egyes, külön meghatározott szabályai azonban alkalmazandók lehetnek. Az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő, pedagógus-munkakörben legalább húsz év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus választása szerint csökkentett munkaidőben dolgozhat az erre vonatkozó feltételekkel.

Van-e lehetőség továbbtanulásra?

Mesterképzésen elsősorban olyan szakokon tanulhatsz tovább, mint a mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő, a neveléstudomány, a gyermekkultúra és az emberi erőforrás tanácsadó szak.

A megfelelő plusz tárgyak teljesítésével az alapszakodtól valamennyire eltérő mesterképzést is választhatsz. Így olyanok is szóba jöhetnek, mint német nyelv és nemzetiségi kultúra a gyermekkorban szak.

Más mesterképzési szakokra is jelentkezhetsz ezzel a diplomával, de az adott intézmény kreditátviteli bizottsága dönt arról, hogy a csecsemő- és kisgyermeknevelő diplomával teljesített tárgyaidat milyen értékben tudják beszámítani a felvételi során.

Érdemes-e diplomát szerezni kisgyermeknevelőként?

A diploma nem feltétele minden bölcsődei kisgyermeknevelői állásnak, de jelentős előnyt adhat a pedagógus-munkakörbe kerülésnél, a szakmai előmenetelben és a bérezésben. A diplomás kisgyermeknevelő a három év alatti gyermekek fejlődésének támogatásához szélesebb elméleti és módszertani ismereteket szerez, és a jogszabályok alapján pedagógus-előmeneteli fokozatba sorolható.

A szakmánk elöregedni látszik, de remélem, hogy a béremeléssel egyre többen kedvet kapnak majd hozzá. A fiatal nevelők számára a továbbtanulás lehetősége azt is jelenti, hogy a bölcsődei munka mellett hosszabb távon magasabb szakmai és illetményi fokozatot érhetnek el.

Ha valaki középfokú vagy OKJ-s képesítéssel már bölcsődében dolgozik, nem szükséges elhagynia a pályát ahhoz, hogy diplomát szerezzen, de a konkrét képzési és munkafeltételeket az adott intézménnyel és felsőoktatási intézménnyel kell egyeztetnie.

tags: #kisgyermeknevelo #csak #diplomasokat #vesznek #fol