Kovács Zoltán és Szondi György eltérő területeken váltak ismertté: Kovács Zoltán történészként, politikai kommunikátorként és kormányszóvivőként, Szondi György pedig bolgaristaként, íróként, műfordítóként, kiadóvezetőként és a Napút Online főszerkesztőjeként.
A két személy pályáját más-más intézményi és szellemi közeg határozta meg. Kovács Zoltán a tudományos és önkormányzati háttérből jutott el az országos politikáig, míg Szondi György a magyar irodalmi és műfordítói életben, valamint saját szellemi műhelyei révén épített ki jelentős kapcsolatrendszert.
Kovács Zoltán pályakezdése és tanulmányai
Betanított, illetve szakmunkás szülei Kazincbarcikán nevelték a húgával együtt. A helyi Ságvári Endre Gimnáziumba járt, 1988-ban a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemre (KLTE) került történelem-földrajz szakra. Két év múlva megszabadult a földrajz szaktól, 1993-ban kitüntetéssel történészi diplomát szerzett.
Harmadévesen már demonstrátor volt a KLTE Történettudományi Intézetében, 1992-1993-ban pedig mesterképzésen vett részt a Soros György alapította Közép-európai Egyetemen (CEU). Oda tért vissza doktori képzésre is 1996 és 1999 között, illetve Soros-ösztöndíjjal tanult ezt megelőzően Oxfordban, a Queen's College-ban.
Ezért is vert nagy hullámokat, amikor épp ő - akinek versenyképes tudását az amerikai üzletemberhez kötődő szervezetek segítették elő, mai áron legalább 20 millió forintos értékben - kezdett a Soros-féle „háttérhatalomról” értekezni. Nem érzi kínosnak az ügyet - mondta ezzel kapcsolatban most a HVG-nek, hozzátéve: ahogy a kormány, úgy ő is különválasztja „Soros György szakmai ügyekben adott támogatásait, amikért adott esetben hálásak is vagyunk”, és azt, amikor „a választott politikusok helyett politikacsináló akar lenni”, ami ellen kötelességének érzi fellépni.
Az egyetemi világtól a politikáig
Bár egyetemistaként részt vett a Hallgatói Önkormányzatban (HÖK), rövid ideig elnöke is volt a debreceni szervezetnek, a politikai karrierje, mint oly sokaknak kortársai közül, nem onnan indult. 1997-ben belépett a Fideszbe.
Állítása szerint „konzervatív liberálisként” mindig is ez a párt jelentette a politikai otthonát, s követte annak változásait. A politika helyett kezdetben inkább az egyetemi ranglétrát járta. Alma materétől is csak azért távozott a Miskolci Egyetem Történettudományi Intézetéhez, mert nem volt üres státus.
Bár tanárai, kollégái ígéretes tehetségként emlékeznek rá, történészként nem futotta ki magát. Az ezredforduló után Kósa Lajos debreceni polgármester mellé került: a város kommunikációs tanácsnoka lett.
Debreceni önkormányzati és kommunikációs szerepe
Bár 2006-ban önkormányzati képviselővé választották, e minőségében nem mutatott különösebb aktivitást. Rónai György, a debreceni MSZP elnöke például azt mondja, hogy egyszer sem hallotta felszólalni. Névrokona és egykori SZDSZ-es képviselőtársa, Kovács László pedig még arra sem emlékszik, hogy azonos testületben ültek volna.
Szerinte Kovács Zoltán Kósa beszédeit írta, de megkockáztatja, hogy része lehetett abban a stratégiában is, ami a debreceni médiát teljes egészében a polgármester alá gyűrte. A mai kormányszóvivő nem is tiltakozik a felvetés ellen.
Ahogy a HVG-nek fogalmazott: „Minden sikeres politikához meg kell teremteni a kommunikációs felületeket.” Tény, hogy Debrecen a Fidesz későbbi országos médiastratégiájának afféle kísérleti laborjának is tekinthető.
Amikor például a polgármester protezsáltja, a Dexium Kft. vitáktól és perektől övezetten megkapta a piac rehabilitációját, majd bevásárolta magát az Alföld Televízióba, utóbbinak a kritikus, ellenzéki politikusokat is megszólaltató Hétfőn Hétóra című műsora hamarosan megszűnt.
Belépés az országos politikába
Kovács Zoltánt valószínűleg Kósa Lajos vitte magával 2010-ben az országos politikába - akkor lett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kormányzati kommunikációért felelős államtitkára -, ő azonban állítja, hogy nem Kósától jött a felkérés.
Akkori nyilatkozata szerint háttérmunkára készült: „szakítani akarok azzal a bulváros, csinnadrattás kommunikációval, amely az elmúlt nyolc évet jellemezte”. Rögtön a mély vízbe került: kiváló angolosként elsősorban az alaptörvényt, a médiatörvényt, a fékek és ellensúlyok elleni kormányzati támadásokat kellett megvédenie külföldön.
Olvasói levelekben oktatta ki a világlapokat: „a magyar kormány a magyarországi választóknak tartozik felelősséggel, és nem külföldi újságíróknak”. A konfliktusosabb belpolitikai témákban is inkább ő szerepelt Nagy Anna kormányszóvivő helyett.
Jobboldali forrásaink szerint a körülményekhez képest jól vizsgázott. Ám mégis hamar elfogyott körülötte a levegő.
Átszervezések és háttérbe szorulás
Főnöke, Navracsics Tibor és a miniszterelnök viszonya elhidegült, miközben emelkedett a konkurens Lázár János csillaga, aki 2012-től a miniszterelnökséget vezető államtitkár lett.
Ráadásul a miniszterelnök elégedetlen volt a kormány több központú kommunikációjával, amit 2011-2012-ben két lépcsőben összevont. Először a belföldi kommunikáció került a közvetlenül Orbán Viktornak alárendelt, századvéges Giró-Szász Andráshoz.
2012 júniusától fő területe, a nemzetközi kommunikáció is kiszaladt Kovács Zoltán alól, Giró-Szász a szintén századvéges Kumin Ferencet bízta meg az országimázs-feladatokkal.
Miközben a kormányzati kommunikációs hatáskörök a Miniszterelnökséghez kerültek, Kovács benn ragadt a súlyát vesztő KIM-ben, ahol társadalmi ügyekért felelős államtitkárként már jóformán csak a nemzeti ünnepek megszervezése tartozott hozzá. „Ilyen a politika” - kommentálta az akkori eseményeket a HVG-nek.
Giró-Szász András is úgy véli, nem Kovácson, hanem a kormányzati átalakításokon múlt az átmeneti háttérbe szorulás. Ő kiváló szakembernek tartotta Kovácsot, azt pedig tagadta lapunknak, hogy bármiféle versengés lett volna köztük: „A főnöke voltam, nem a riválisa.”
Hangsúlyozta, hogy a 2014-es választások előtt ő maga ajánlotta a nemzetközi ügyek szóvivőjének, majd nevezte ki később kormányszóvivőnek. Más forrásaink hozzáteszik, hogy a tehetségesebb, koncepciózus, ráadásul Lázár feltétlen bizalmát élvező Giró-Szász szorította háttérbe Kovácsot.
Visszatérés a kormányzati kommunikáció középpontjába
Utóbbi ezért is fogadta el 2013 februárjában Balog Zoltán miniszter hívását, hogy vállalja el az erőforrás-minisztérium társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárságát.
Ám ez parkolópálya volt számára, inkább volt az államtitkárság szóvivője, mint szakmai és politikai programjának alakítója - jegyzi meg egyik forrásunk. Ezzel az oldallépéssel azonban ügyesen hagyta el Navracsics süllyedő hajóját úgy, hogy a lázári oldalra még nem tudott áthajózni.
A kormányzati káderek mozgásának tetriszében a harmadik Orbán-kormány idejére ismét adódtak szabad terek Kovács számára. Kumin Ferenc a 2014-es kormányváltás után New York-i főkonzul lett, így Kovács visszakapta a nemzetközi ügyeket a Miniszterelnökségen, ősszel pedig kormányszóvivő lett.
2015 őszére Rogán Antal és Lázár János között bontakozott ki feszültség, aminek a vége az lett, hogy októberben felállt a Rogán vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda, amihez átkerült a kormányzati kommunikáció.
Ez a helyzet azonban Giró-Szász András kommunikációs államtitkárnak nem volt elfogadható. Az ő távozásával még nagyobb tér nyílt Kovács számára, aki Lázártól átkerült Rogán minisztériumába. Igaz, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a fideszes Tuzson Bence lett.
Kovács hajlékonyságát mutatja, hogy Giró-Szász András távozása után ő vette át a helyét Lázár mellett a kormányinfókon. Derekasan beleállt a menekültügyi kommunikációba is, nemegyszer a határ mellől jelentkezett.
Kovács Zoltán nyilvános szereplései és kommunikációs stílusa
Pozícióit az sem rendítette meg, hogy néhány bakit is elkövetett. A legsúlyosabb az volt, amikor márciusban azt állította, hogy Orbán Viktor vétózta meg azt az uniós javaslatot, hogy a török táborokból a menekülteket telepítsék Európába.
Utóbbi állítását később személyesen Angela Merkel cáfolta. A legtöbben, akik 10-20 évvel ezelőttről ismerték, a szürkeségét hangsúlyozzák, és nem győznek csodálkozni, hogy jutott ilyen magasra.
Magabiztosságát is kiemelik az őt ismerők, azok az újságírók pedig, akik napi kapcsolatban vannak vele, gyakran nagyképű, néha személyeskedésektől sem mentes beszólásait idézik, de többen dicsérik a felkészültségét is.
Riválisához, a nem könnyű személyiségű, számos kínos gazdasági üggyel is terhelt Giró-Szász Andráshoz képest fegyelmezett feladat-végrehajtó az 1969-ben Abaújszántón született Kovács Zoltán, akit barátai csak KZ-ként emlegetnek.
Magánélete és személyes érdeklődése
Magánéletéről nem sokat beszél, a válófélben lévő politikusnak két nagy lánya van. Tavaly a fizetésén kívül csupán 650 ezer forintnyi jövedelme volt, oktatással foglalkozó bt-jéből kiszállt: „Egyszerre csak egy dolgot csinálok” - mondja a magát nem törtető típusként leíró politikus, aki, legalábbis nyilvános Facebook-profilja szerint, szabadideje nem csekély részét magyar vizslája társaságában tölti.
Kovács György Zoltán orvosi pályája
Az év praxisa a Kárpát-medencében pályázat diplomája az ékköve mindegyiknek, ahogyan Dr. Kovács György Zoltán fogalmazza: az összes elismerés betetőzése. A nyugdíjas háziorvos Körösladány Díszpolgára, több helyi és országos kitüntetés birtokosa.
Igen, nyolcvanegy év. Az interjú során nem utaztunk nagyon vissza az időben, nem lett volna rá mód, idő, hiszen egy reggel óta tartó rendelés végén találkoztunk a nyugdíjas háziorvossal, címzetes főorvossal, aki a kecskeméti piaristáknál végezte középiskoláját, majd három évig a Pázmány Péter Egyetemen hallgatott teológiát.
Csak 26 évesen felvételizhetett, miután több évig fizikai munkás, villanyszerelő volt, úgy gondolta, a műszaki egyetemre megy, de szerencsére a sors közbeszólt: a Pécsi Orvostudományi Egyetemen végzett, mint általános orvos, kiváló eredménnyel, majd sorban szerezte meg a különböző szakvizsgákat: háziorvostan, foglalkozás-egészségügy.
1970-ben Püspökladányba került, ott volt körzeti orvos, 1974-től pedig itt, Körösladányban háziorvos.
A körösladányi háziorvosi munka
„Nagyon sok minden változott azóta: a körülmények, a politika, a feltételek, az emberek hozzáállása, a személyzet, az egészségügyi szemlélet.”
„Ahol most beszélgetünk, az egy új, 10 éves épület. Nem ilyen körülmények között dolgoztunk annak idején. Ez a kor követelményeinek megfelelő, modern orvosi rendelőintézet, ahol ketten vagyunk háziorvosok, van egy gyermek háziorvos és egy fogorvos.”
„Az önkormányzattól béreljük a rendelőket. Amikor én kezdtem itt, Körösladányban, ketten voltunk háziorvosok, több mint hatezren éltek itt, vegyes praxist működtettünk, elláttuk a gyermekeket és a felnőtteket is.”
„Amennyiben szükséges volt, fogat húztunk, kisebb sebészeti beavatkozásokat végeztünk. Nem működött még annyi szakrendelés Szeghalmon, messze volt a gyulai kórház, nem hívhattunk minden egyes esethez mentőt.”
„Nagyon sok történetet mesélhetnék el önnek, milyen is volt az élet, a gyógyítás annak idején. Miután nem volt központi ügyelet, mi álltunk készenlétben éjszaka is.”
„Egyik hajnalban egy beteg kisbabát hoztak hozzám, nem nyelt le semmit, de kínzó, nem múló köhögés jelentkezett nála, és a kétségbeesett szülők nem tudtak mit tenni.”
„Autóba ültünk az ápolónővel és gyorsan a gyulai kórházba vittük a kicsi gyermeket, ahol lélegeztetőgépre tették, de ez sem ment gördülékenyen, mert nem működött mindegyik gép.”
A helyi hipertónia klub létrehozása
Az országban elsőként jött létre a helyi hipertónia klub. Egy amerikai kutatás, egy átfogó egészségügyi felmérés indított el bennem mindent.
1948-ban, majd folyamatosan az azt követő évtizedekben Amerikában, Fremingenben 5000 felnőtt egészségi állapotát mérték fel, vetették össze az előző adatokkal. A Fremingen Health Study eredményeit én is elolvastam, akkor találkoztam a hipertónia, a magas vérnyomás kezelési lehetőségeivel.
Eldöntöttem, hogy a közel 6000 lakosságszámú Körösladányban is foglalkozom a témával, így létrehoztuk a Hipertónia klubot, amelynek később 500 tagja lett.
Nem volt olyan egyszerű elindítani a kezdeményezést, ugyanis a Kádár-korszakban a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a KISZ-en kívül nem jöhettek létre kis közösségek, civil összefogások.
Kiszűrtük a magas vérnyomásos betegeket, elindítottuk a kezelésüket. Akkoriban a lakosság 30 százalékánál volt jelen a hipertónia, ma ez az arány 20 százalék körüli, de időközben csökkent a lakosok száma.
Betegoktatás és megelőzés
Oktatásokat, előadásokat tartottunk, megtanítottuk a betegeket vérnyomást mérni, ami azért volt nagy szó, mert még higanyos vérnyomásmérő sem létezett, kezdetben fonendoszkóppal dolgoztunk.
Bár a szakma ellenezte, én mégis a résztvevők kezébe adtam az eszközöket. Megtanítottunk őket, miként működik a higanyos vérnyomásmérő, mi ez elve, mi a teendő magas érték esetén, mikor kell szedni a gyógyszert.
Országos szakmai ismertség és kiadványok
A hipertónia hazai történetében jelentős lépés volt a Magyar Hypertonia Társaság megalakulása, amely jóval későbbre, 1993-ra tehető.
Igen, a hetvenes-nyolcvanas években még nem működött a szakmai társaság, egyedüli volt a hipertóniával foglalkozó klub nem csupán a megyében, hanem úgy tudom, az országban is.
Meghívtak a Röntgen című televíziós műsorba, ahol országos hírnevet kapott a kezdeményezésünk, az eredmények. Több orvosi konferencia vendége voltam, előadásokat tartottam a témában.
Több kiadványom is napvilágot látott, a Sztár az egészség című kötetem 40 ezer példányban fogyott el, ahogy a Vérnyomásmérő a családban című könyvem is nagyon sok családhoz eljutott.
Az orvosi szemlélet és az idős betegek támogatása
Számos szakmai elismeréssel és közönségdíjjal büszkélkedhet. A legfrissebb Az év praxisa a Kárpát-medencében pályázat oklevele.
Már nem férnek az oklevelek a rendelőm falán, de mindegyik fontos. Hazai kiváló helyezett lettem, amely tekinthető különdíjnak is. Úgy gondolom, ez az elismerés az összes „betetőzése”.
Ismerjük az országos állapotokat, a szakorvoshiányt, hogy kevés a háziorvos, vidéken pláne. „81 éves vagyok, már régen nyugdíjas. A szakma szeretete, a betegek ragaszkodása tart itt.”
„Azt vallom, hogy nem a betegséget kell gyógyítani, hanem a beteget, az embert, akinek gondolatai, érzései vannak, akarata, vagy éppen „nem akarata”.”
„Arra törekszem, hogy a beteg partner legyen a kezelésben: kommunikálunk, a tudományos kifejezéseket mellőzve elmagyarázom nekik a betegségüket, a kezelés menetét.”
„Én is sokat tanultam tőlük, ugyanis másképpen, más szóhasználattal fejezik ki a panaszukat.”
Nagyon sok idős betegem van, olyan is él itt, aki hozzám járt fiatalemberként, részt vett a hipertónia klub működésében. Az új szemlélet alapján most rájuk, az idős, egyedülálló emberekre kell fókuszálni, a Teljességre kell törekedni, hogy megkapjanak minden segítséget, legyen az testi (betegség), lelki vagy szociális probléma.
Bejött hozzám a múltkor egy idős néni, és vele beszélgettem arról, hogy ez az időszak a második gyermekkor, és ahogyan annak idején, most is nagyon fontos a játékosság. Célokat, elfoglaltságot kell találni, hogy ne a betegség körül forogjon minden gondolatunk.
Szociális segítség az időseknek és egyedülállóknak
Kovács doktor az interjúban említette, hogy az új egészségügyi szemlélet alapján a test és a mentális jólét mellett számolni kell a szociális oldallal is, Körösladányban több segítő szolgáltatás is segíti az időseket.
A házi segítségnyújtás keretében a rászorulók számára nyújtanak szolgáltatást a legszükségesebb elemi életfeltételek biztosítása érdekében, ilyen a házi gondozás.
A nappali ellátás keretében biztosítanak napközbeni tartózkodást, társas kapcsolatokat, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítését, továbbá igény szerint megszervezik az ellátottak napközbeni étkeztetését.
Az idősek otthonában elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek az ápolása, gondozása folyik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel.
Szondi György irodalmi és műfordítói munkássága
Szondi György a Napút Online főszerkesztője, az ismert bolgarista, kiadóvezető, író és műfordító.
Március 15-én ünnepelte születésnapját Szondi György, a Napút Online főszerkesztője, akit a Napút folyóirat szellemi köréből az a nyolcvan szerző köszöntött verssel és prózával, akiket a 100+1 példányban megjelent rendkívüli „szondizdat szám” szerkesztője, Lajtos Nóra az impresszumban Szondi nyolcvan apródjaként nevezett meg a „sokszor nyolcvan közül”.
A tisztelői az egyszeri alkalommal, célzottan a díjazottnak szánt és kitalált Derű-díjon kívül a Megérkezés Oktáviába című születésnapi antológiával lepték meg.
A kiadványba szánt írásokra szóló felkéréseket a szerkesztő, Lajtos Nóra még januárban kezdte szétküldeni, s a Napút és a Cédrus Művészeti Alapítvány szellemi vonzáskörébe tartozó szerzők közül határidőre össze is gyűlt a meglepetésnek szánt antológia anyaga.
A Megérkezés Oktáviába című születésnapi antológia
Az antológiában mások mellett Bába Szilvia, Babics Imre, Bánki Éva, Báthori Csaba, Bertha Zoltán, Csáji László Koppány, Fodor Miklós, Géczi János, Halmai Tamás, Iancu Laura, Kovács katáng Ferenc, Liptay Katalin, Mirtse Zsuzsa, Oláh András, Pálfi Ágnes, Petőcz András, Pósa Zoltán, Pozsgai Zsolt, Sándor György, Suhai Pál, Szabó Palócz Attila, Toót-Holló Tamás és Zalán Tibor is szerepel.
A kiadvány bemutatóját és a születésnapi ünnepséget az ünnepelt születésnapján tartották az Aragvi Grúz Étteremben, ahol a rendezvény moderátora, Csáji László Koppány felszólítására több szerző élőben is felolvasta Szondi Györgynek szánt művét.
Az ünnepelt, akit valóban meglepetésként ért tisztelőinek akciója, meghatottan mondott köszönetet, s idézte fel az általa vezetett szellemi műhelyek történetét és az abban közreműködő jeles irodalmárok egész sokaságát, hozzátéve: nélkülük ő nem lenne Szondi György.
A család részvétele és a „szondizdat” szám
A kiadvány különlegessége, hogy abban szerzőként szerepel Szondi György lánya, Szondi Eszter is, s hogy azt tördelőszerkesztőként Szondi György fia, Szondi Bence, a Napkút Kiadó igazgatója jegyzi.
A rendezvény időtartama alatt a szerkesztők a főszerkesztő megkerülésével, az ő tudta nélkül élesítették a Napút Online felületén a „szondizdat szám” anyagát, amely digitális formában ezzel bárki által olvasható vált.
Ezt a fegyelmezetlenséget a szerkesztők tudatosan vállalták, s a titkos publikálást a „szondizdat” szójátékkal megidézett szamizdatok kontextusába illő akciónak, kellően tiszteletteljes függelemsértésnek minősítették.
A Derű-díj és a nyolcvan apród
A Derű-díj, amelyet fennállása alatt csak egyszer és egyetlen egy személynek adtak át: a nyolcvanadik születésnapját ünneplő Szondi Györgynek.
A „nyolcvan apród” kifejezés az antológia szellemi közösségét jelöli: azokat a szerzőket, akik versekkel és prózai írásokkal köszöntötték a főszerkesztőt, és akik a Napút folyóirat, valamint a hozzá kapcsolódó műhelyek köréhez tartoztak.
Szondi György nyolcvanadik születésnapját március 15-én ünnepelte, a tisztelői által összeállított antológia pedig egyszerre állított emléket személyének, szerkesztői munkájának és annak a szellemi közegnek, amelyben évtizedeken át dolgozott.