A magzat kialakulása a Korán szerint

A Korán a magzat anyaméhben történő kialakulását egymás utáni teremtési szakaszokként mutatja be, amelyek során az emberi forma fokozatosan alakul ki. A vonatkozó koráni idézetek középpontjában az anyaméhben történő megformálás, az egymást követő fejlődési állapotok és az emberi alak kialakulása áll.

A Magasztos Isten (Allah) a következőt mondja a Koránban: „Ő az, aki megformáz-za arcotokat-juszawwirukum- benneteket az anyaméhben, ahogy akarja. Nincs más isten rajta kívül. Ő a hatalmas és bölcs.” (Korán 3/6) „…Egymás utáni teremtésben teremtett meg benneteket anyáitok méhében,…” (Korán 39/6)

A koráni leírás fő gondolatai

Az idézetek embriológiai szempontból három fontos állítást tartalmaznak: a magzat egészének, illetve arcának megformázását; az anyaméhben egymást követő teremtési állapotokat; valamint azt, hogy a kinézet kialakításához kapcsolódó folyamatok egy meghatározott fejlődési időszak után kezdődnek.

1. A megformálás: A magzat egészének, illetve arcának megformázása azt jelenti, hogy valamilyen emberhez, illetve archoz nem hasonlító dologból ember, illetve arc lesz.
2. Az egymás utáni teremtés: Az arc, illetve az egész magzat az anyaméhben egymás utáni teremtéseken megy keresztül, vagyis egymás után különböző alakokat öltve veszi fel végül az embrió végleges emberi formáját.
3. A 42. éjszaka: Mohamed próféta -Isten üdvözítse- a következőket mondta: „Amikor 42 éjszaka (hat hét) eltelik a zygota -az embert kialakító első sejt (nutfa)- felett, az Isten egy angyalt küld hozzá, aki megformázza kinézetét-arcát (szúrah-t) és kialakítja füleit, szemeit, bőrét, izmait és csontjait…” (Muszlim által összegyűjtött prófétai tanítások gyűjteményéből)

Az arc megformálása és a „szúrah” jelentése

Az arc a legfontosabb része az egyén általános kinézetének, amely egyedivé teszi. A Korán idézetekben, a prófétai tanításokban és az általános arab nyelvhasználatban a „szurah” szó arcvonásokat jelent.

A Korán 3/6 verse az anyaméhben történő megformálást hangsúlyozza: „Ő az, aki megformáz-za arcotokat-juszawwirukum- benneteket az anyaméhben, ahogy akarja.” A Korán 39/6 pedig az egymást követő fejlődési állapotokra utal: „…Egymás utáni teremtésben teremtett meg benneteket anyáitok méhében,…”

Az emberi fejlődés korai szakaszai

A terhesség az emberi élet egyik legösszetettebb és legkülönlegesebb biológiai folyamata. Körülbelül 40 hét alatt egyetlen megtermékenyített sejtből fejlődik a méhen kívüli életre felkészült baba, bár egyes újszülötteknek a születés után is szükségük lehet orvosi támogatásra.

A szülészetben a terhességet az utolsó menstruáció (LMP) első napjától számítják, nem pedig a fogantatás napjától. Ez azt jelenti, hogy a „40 hetes terhesség” első két hetében még nem történt meg a fogantatás.

A magzati fejlődést gyakran három nagy szakaszra osztják:

• Prebryonális időszak (1-2. hét)
• Embrionális időszak (3-8. hét) - amikor a fő szervek kialakulnak
• Magzati időszak (9-40. hét) - a szervfejlődés kulcsfontosságú szakasza, és a legnagyobb sérülékenység időszaka számos jelentős szerkezeti rendellenességgel szemben

Az embrió a többsejtű élőlény fejlődésének korai szakasza, amely a petesejt megtermékenyítése után kezdődik. Az embrionális időszak különösen kritikus, mivel ekkor a legnagyobb a veleszületett rendellenességek kockázata.

A zigótától a beágyazódásig

A megtermékenyítés eredményeként létrejövő sejtet zigótának nevezik. A megtermékenyítés után az egysejtű zigóta gyors osztódásba kezd, miközben a petevezetéken keresztül a méh felé halad.

Ez a sejtcsoport, amelyet ma blasztocisztának neveznek, beágyazódik a méhnyálkahártyába. Ezen a ponton a genetikai nem meghatározott, megkezdődik a sejtek kialakulása, amelyekből a méhlepény kifejlődik, és minden szerv alapjait lerakják.

A megtermékenyülést követő korai szakaszban a sejtek különböző fejlődési alakzatokon mennek keresztül. A szedercsíra, majd a hólyagcsíra kialakulása után a zigóta 3-5 napon át a méhbe érkezik, majd megtapadva a méh megvastagodott falán, végbemegy a beágyazódás.

A beágyazódás után a hólyagcsíra belső sejtrétegeiből kialakul az embrió, míg a külső sejtek létrehozzák a méhlepényt, valamint az embriót körülvevő magzatburkot. A beágyazódás után a fejlődés azonnal megindul.

Az embriológiai stádiumok és az „egymás utáni teremtés”

Az embrió fejlődése során különböző alakokat vesz fel az anyaméhben, amely alapján kialakulása embriológiai stádiumokra bontható, ez az, amit a Korán „egymás utáni teremtés”-ként fogalmaz meg.

Az embriológia szerint az embrió végleges alakja azelőtt másként kinéző képletekből formálódik. Az arc a szájöblöt körülfogó öt fő arcnyúlványból alakul ki, majd ezek összehangolt fejlődése révén jönnek létre az arcvonások.

Az ábrák a 32. és 80. nap közötti embriológiai stádiumokat mutatják. Jól látható rajtuk a XX. századi fejlődéstani kutatások egyik nagy megállapítása, amely szerint az embrió fejlődése során különböző alakokat vesz fel az anyaméhben.

A megtermékenyülést követő 56. napra az embrió szervei nagyjából kialakulnak. Az embrió már képes reflexes mozgásokat is végezni és folyton mozgásban van.

A második hónapban már elkülöníthető a feji rész, megkezdődik a végtagkezdemények kialakulása. A farokrész még néhány hétig fennmarad.

A felső végtagok fejlődése gyorsabb, mint az alsóké, hamarosan kialakulnak az ujjak is. Az embrió már képes reflexes mozgásokat végezni, természetesen a kismama ezt még néhány hétig nem érzi.

A 42. nap jelentősége

A prófétai hagyomány szerint „Amikor 42 éjszaka (hat hét) eltelik a zygota -az embert kialakító első sejt (nutfa)- felett, az Isten egy angyalt küld hozzá, aki megformázza kinézetét-arcát (szúrah-t) és kialakítja füleit, szemeit, bőrét, izmait és csontjait…”

Az értelmezés szerint a 42 nap után kezdődnek el azok a folyamatok, amelyek közvetlenül vezetnek a magzat végleges formájának eléréséhez. A B- és a C-ábra jól illusztrálja azon ismereteket, amelyek szerint az embrió végleges formájának felvételéhez közvetlenül vezető változások a 42 nap környékén kezdődnek el.

A 7-8. hétre az embrió már erősen ember formájú, és a 8. hét végére eléri a 3 cm-t. A 9. héttől kezdve az embriót magzatnak nevezzük, ettől kezdve ugyanis a kifejlődött szövetek és szervek növekedése, érése folyik, miközben nagyon kevés új struktúra jelenik meg ebben az időszakban.

Az embrió fejlődése a 3-8. hét között

3. hét: fogantatás és beágyazódás

A megtermékenyítés után az egysejtű zigóta gyors osztódásba kezd, miközben a petevezetéken keresztül a méh felé halad. A genetikai nem meghatározott, megkezdődik a sejtek kialakulása, amelyekből a méhlepény kifejlődik, és minden szerv alapjait lerakják.

4. hét: az embrió formát ölt

Az embrió mostanra körülbelül mákmag méretű. Három különálló réteg alakul ki: az ektoderma, amelyből a jövőbeli bőr és idegrendszer fejlődik; a mezoderma, amelyből az izmok, csontok és a szív alakulnak; valamint az endoderma, amelyből az emésztő- és légzőrendszer fejlődik.

Elkezd kialakulni a velőcső, amelyből az agy és a gerincvelő lesz. Mivel a velőcső fejlődése nagyon korán megkezdődik, a folsavpótlás ideális esetben már a fogantatás előtt elkezdődik, és a terhesség korai szakaszában is folytatódik.

5. hét: a szívműködés kezdete

Az egyik legjelentősebb mérföldkő ezen a héten történik. A korai szívműködés általában ebben a szakaszban figyelhető meg, annak ellenére, hogy a szív még kezdetleges és folyamatosan fejlődik.

Az agy és a gerincvelő korai fejlődése, a végtagrügyek kialakulása és a méhlepény növekedése szintén ebben az időszakban zajlik. A hormonális változások korai terhességi tüneteket okozhatnak, mint például hányinger, fáradtság és mellérzékenység.

6. hét: arcvonások és agynövekedés

Az embrió ekkor körülbelül 5-6 mm-es. A gyors agyfejlődés miatt a fej aránytalanul nagynak tűnik.

A szemek és fülek kezdenek kialakulni, az állkapocs és az arc kontúrjai kirajzolódnak, a szívritmus szabályosabbá válik. Az embrió mozgása már ebben az időszakban megjelenik, bár a terhes anya ezt még nem érzi.

7. hét: végtagok és szervek fejlődése

Az embrió mostanra körülbelül áfonya méretű. Bár a mozgás elkezdődött, túl finom ahhoz, hogy érezni lehessen.

A kar- és lábrügyek megnyúlnak és ízületeket kezdenek kialakítani. A belső szervek, mint például a máj, a vesék és a belek, folyamatosan fejlődnek.

8. hét: az embrionális időszak vége

A 8. hét végére minden fő szerv alapformában jelen van, az ujjak és lábujjak jobban kidolgozottak, a szemhéjak kialakulnak, de zárva maradnak.

Ez az embrióból magzattá való átmenetet jelzi. A nagyobb szerkezeti rendellenességek kockázata ezután csökken, bár a növekedés és a finomodás folytatódik.

A magzati időszak: növekedés és érés

A magzati periódus a születésig folytatódik. A 9. héttől a fejlődés elsősorban a már kialakult szervek növekedésére, működésének finomodására és érésére összpontosul.

9 hetes korra megkezdődik az ujjszopás, és a magzat képes lenyelni a magzatvizet is. A magzat képes tárgyakat megfogni, fejét előre-hátra mozgatni, nyitni és zárni az álkapcsát, mozgatni a nyelvét, sóhajtani és nyújtózni.

Az arc, a tenyér és a talp idegi receptorai érzékelik az enyhe érintést. „A talp enyhe megérintésekor” a magzat csípője és térde meghajlik, és lábujjait begörbítheti.

10. hét: mozgások, körmök és ujjlenyomat

A gyors növekedés következtében a 9. és 10. hét közt a testsúly több mint 75%-kal növekszik. 10 hetes korra a felső szemhéj ingerlése a szem lefelé fordulását váltja ki.

A magzat ásít, és gyakran nyitogatja a száját. A legtöbb magzat szopja a jobb hüvelykujját.

A legtöbb csontban zajlik a csontképződés. Megindul a körmök fejlődése a kézen és a lábon. A különálló ujjbegyek a megtermékenyítés után 10 héttel jelennek meg, ekkor alakul ki az az ujjlenyomat, mely egész életen át azonosítja az embert.

11. hét: orr, ajkak, belek és felszívódás

11 hetes korban az orr és az ajkak teljesen kialakulnak. Akár csak a többi testrész, ezek megjelenése is állandóan változik az élet minden szakaszában.

A belek megkezdik a magzat által lenyelt glükóz és víz felszívását. Bár a magzat neme már a megtermékenyítéskor eldől, a külső ivarszervek most különíthetők el a fiúknál és a lányoknál.

12-16. hét: érzékelés, reflexek és első magzatmozgás

A 11. és 12. hét közt a magzat súlya mintegy 60%-kal nő. A 12. hét jelzi a terhesség első harmadának vagy első negyedévének végét.

A száj belsejét elkülöníthető ízlelőbimbók borítják. A születésre csak a nyelven és a szájpadláson maradnak ízlelőbimbók.

A bélmozgás 12 hetes korban kezdődik, és mintegy 6 hétig folytatódik. A magzat és újszülött vastagbeléből először távozó anyag neve magzatszurok.

12 hetes korra a felső végtagok hosszának testhez képesti aránya majdnem eléri a végső értéket. Az alsó végtagoknak tovább tart elérni a végső arányt.

A hát és a fej tetejének kivételével a magzat teljes teste reagál az enyhe érintésre. A nemtől függő fejlődési különbségek ekkor jelennek meg először.

A korábban megfigyelt visszahúzódó reflexszel ellentétben a száj környékének ingerlése most az inger felé fordulást és a száj kinyitását váltja ki. Ezt a reflexet „szopási reflexnek” nevezzük.

Bár az embrió már 6 hetes korában mozogni kezd, a terhes anya a magzati mozgást a 14-18. héten érzi először. Ezt az eseményt hagyományosan első magzatmozgásnak nevezzük.

16-20. hét: stresszreakció és bőrvédelem

A 16. hétre az olyan eljárások, mint egy tű beszúrása a magzat hasába, hormonális stresszreakciót váltanak ki, amely noradrenalint vagy norepinephrint bocsát a véráramba.

A légzőrendszerben a hörgőrendszer majdnem teljesen kifejlődött. Ekkorra egy vernix caseosa nevű védőanyag fedi be a magzatot, amely védi a bőrt a magzatvíz irritáló hatásaitól.

19 hetes korra a magzatmozgás, a légzési tevékenység és a szívritmus egy napi ciklust követ, melynek neve huszonnégy órás ritmus.

20-24. hét: hallás és életképesség

20 hetes korra a csiga, a hallás szerve, eléri a felnőtt méretet a teljesen kifejlett belső fülben. Mostantól a magzat egyre több hangra reagál.

A fejbőrön nőni kezd a haj. Minden bőrréteg és bőrstruktúra megvan, beleértve a szőrtüszőket és a mirigyeket.

A megtermékenyítés utáni 21-22. hétre a tüdő egyre inkább képessé válik a levegő belégzésére. Ezt tekintjük az életképesség korának, mert lehetővé válik az anyaméhen kívüli élet egyes magzatok esetében.

24-28. hét: látás, szaglás, ízlelés és agynövekedés

24 hetes korra a szemhéjak újra felnyílnak, és a magzat pislogás-ijedtség reflexet tanúsít. A magzat légzési sebessége akár percenként 44 belégzés-kilégzés is lehet.

A terhesség harmadik negyedévében a gyors agynövekedés a magzat által felhasznált energia több mint 50%-át felemésztheti. Az agy tömege 400-500%-kal növekszik.

A 26. hétre a szem könnyezik. A pupillák már 27 hetes korban reagálnak a fényre. Ez a reflex szabályozza a retinát érő fény mennyiségét az egész élet során.

A szagérzékelés összes komponense működik. A koraszülött babák vizsgálata kimutatta, hogy az újszülöttek a megtermékenyítés utáni 26. héten már érzékelik a szagokat.

Ha a magzatvízbe édes anyagot helyezünk, megnő a magzat nyelési gyakorisága. Ha viszont keserű anyagot helyezünk a magzatvízbe, a nyelési gyakoriság csökken.

A magzat ekkor már kevésbé ráncos, és további zsírlerakódások keletkeznek a bőr alatt. A zsír létfontosságú szerepet játszik a testhőmérséklet fenntartásában és az energiatárolásban a születés után.

28-32. hét: hangok megkülönböztetése és viselkedési állapotok

28 hetes korára a magzat meg tudja különböztetni a magas és mély hangokat. A 30. hétre a légzőmozgás gyakoribbá válik, egy átlagos magzat esetében az idő 30-40%-ában megfigyelhető.

A terhesség utolsó 4 hónapjában a magzat időnként koordinált tevékenységet végez, időnként pedig nyugalomban van. Ezek a viselkedési állapotok a központi idegrendszer egyre növekvő bonyolultságát tükrözik.

32-36. hét: tüdőérés és erősödő reflexek

Körülbelül 32 hetes korra valódi üregek vagy „légzsák” sejtek kezdenek fejlődni a tüdőben. Ezek kialakulása 8 éves korig folytatódik.

A 35 hetes magzatnak már erős szorítása van. Úgy tűnik, a különböző anyagokkal való érintkezés befolyásolja, hogy az újszülött milyen ízeket fog kedvelni születés után.

36. héttől a születésig

A magzat nagy mennyiségű ösztrogén hormon kibocsátásával indítja meg a vajúdást, és ezzel megkezdi az átmenetet a magzati állapotból az újszülött korba.

A vajúdást az anyaméh erőteljes összehúzódásai jellemzik, melyek eredménye a gyermek megszületése. A megtermékenyítéstől a születésig, majd azon túl, az emberi fejlődés dinamikus, folytonos és összetett folyamat.

A méhlepény és az anyaméh szerepe

A méhlepény kialakulása is folyamatban van, folyamatosan veszi át a sárgatest hormontermelő szerepét. Az anya szervezetébe bejutó tápanyagok, valamint a testében termelődő kémiai anyagok nagy része a méhlepényen át a magzathoz is eljut.

Azonban a folyamat kölcsönös, hiszen hormonok és anyagcseretermékek formájában a magzat is küld jelzéseket az anya szervezete felé, amelyek megváltoztatják az édesanya fizikai és hangulati állapotát.

A magzatvíz közegében a magzat érintéseknek, nyomásoknak és mozgásoknak van kitéve. Vannak érintés hatására és önmaga által indított mozgásai.

Érzékelés és kommunikáció a méhen belül

A prenatális pszichológia - a magzati élményekkel, a születés előtti fejlődéssel, az anya és a magzat kommunikációjával foglalkozó tudományág - területéről származó kutatásoknak és eredményeknek köszönhetően ma már jelentős mennyiségű tudás áll a rendelkezésünkre a méhen belüli fejlődésről.

A magzat lát, hall és tanul az anyaméhben. A külvilágból érkező ingerek révén az anyaméhben összegyűjtött tapasztalatokat felhasználja és alkalmazza a születése után is.

Ezeknek az ingereknek egy része, például az anyai stressz vagy öröm érzékelése, kémiai úton, a placentán áthatolva érkezik el hozzá, másik részét közvetlenül érzékszervei segítségével gyűjti be.

Mivel a harmadik trimeszterben a baba érzékszervei már elegendően kifejlettek, képes az őt érő mindenfajta inger befogadására és az ezekre való reagálásra. Tapint, szagol, fájdalmat és jóllétet érez.

Hallás és érintés

A magzat jóval a hallószerv kifejlődése előtt is „hall”, bár a füle csak a harmadik trimesztertől kezdve érzékel. Az édesanya légzőmozgásának hangjai, szíve dobogása, járásának ringatása megannyi kellemes inger a baba számára, melyek a magzatvíz közvetítésén át jutnak el hozzá.

A magzat érdeklődik a hangok iránt, ezek kezdetben a bőrét elérő vibrációk. Bőre olyan, mint egy nagy fül.

A harmadik élethéten a fül, a hatodik héten pedig a fülkagyló is elkezd fejlődni klasszikus spirálképződményében. A nyolcadik hét után a középfül fejlődésnek indul, a tizenegyedik héten kialakul a membrán és a dobhártya.

A cochlea a huszonegyedik héten kapcsolódik az agykéreghez. Megkezdődik a hangok felismerésének és memorizálásának folyamata.

A huszonnegyedik héten a baba hallani kezd a fülén keresztül. Ez a szakasz jelzi az agyi tevékenység első formájának kezdetét.

A 30. héten a magzat hallása odáig fejlődött, hogy képes érzékelni az anyai testben zajló hangokat, különösen a szívverést. Csak később lesz képes megkülönböztetni szülei hangját.

A gyermek nyugalmának megőrzése érdekében tanácsos, hogy a magzat hallását ne tegye ki különösen erős hangoknak. A hangos zajok fokozzák a szívverést és a magzat mozgását, ellentétben a dallamos zenével, amely ellazítja a babát.

Az érintésre adott válaszok

A magzat már a nyolcadik gesztációs héten képes arra, hogy kapcsolatba lépjen a környezetével. A negyedik hónapban az egész teste érzékeny az érintésre.

A magzatot az anya hasán keresztül lehet simogatni, hatására a baba teste ellazul. Az anyai kéz rendszeres érintésére, simogatására egyre jobban reagál, mozdul, piruettezik, hátat fordít, majd átveszi a kezdeményezést.

Az anya és magzata közötti párbeszédek egyre aktívabbá válnak. A leendő szülők egyre többet beszélnek a pocakban növekvő babához, ő pedig megtanulja és megismeri a hangjukat.

Az anya és a magzat kapcsolati csatornái

A magzatot érző, reagáló, kapcsolódásra kész személynek tekinthetjük, aki egységben van az édesanyjával és osztozik az anya érzésvilágában.

Az anya és magzata három csatornán, fiziológiai, viselkedéses és intuitív csatornán keresztül áll folyamatos kapcsolatban.

A fiziológiai csatorna

Az anya szervezetébe bejutó tápanyagok, valamint a testében termelődő kémiai anyagok nagy része a méhlepényen át a magzathoz is eljut. A folyamat kölcsönös, hiszen hormonok és anyagcseretermékek formájában a magzat is küld jelzéseket az anya szervezete felé.

A viselkedéses csatorna

Ide tartozik az anya mindennapi élete, életritmusa, és a babára irányuló viselkedése, például a simogatás, a beszéd és az érintés. Ez is kölcsönös csatorna, hiszen igen változatos módon reagálnak egymás megnyilvánulásaira.

Az intuitív csatorna

Itt a mély egymásra hangoltságnak van kitüntetett szerepe. Ezek a jelek tetten érhetők álmokban, érzésekben vagy sejtésekben a születendő kisbabával kapcsolatban.

A stressz és a magzati fejlődés

A kismamának, a magzatának és természetesen az egész családnak a nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb életmód a legáldásosabb. Bár tudjuk azt is, hogy a stressz a mindennapjaink része, és lehetetlen teljes mértékben kiiktatni az életünkből.

Az akut stressz nem árt a babának, sőt felkészíti őt az életre. Ilyen esetekben az édesanya nehezített élethelyzetbe kerül, szervezetében stresszhormonok szabadulnak fel.

A hosszú ideig fennálló krónikus stressz, mint a családi vagy párkapcsolati konfliktusok, állandó anyagi gondok esetén a feszültség és az idegesség állandóvá válik, nem következik be megnyugvás és ellazulás.

Az efféle stressz ártalmas a magzatra és az anyára nézve is, ezért fontos kezelni. Az anya simogatással és beszéddel meg tudja nyugtatni a magzatát.

A Korán és a modern embriológia kapcsolata

A koráni szövegekben megjelenő „megformázás” és „egymás utáni teremtés” olyan fogalmak, amelyek az értelmezés szerint kapcsolatba hozhatók az embrió egymást követő fejlődési alakjaival.

Az embrió végleges alakja azelőtt másként kinéző képletekből formálódik, és a fejlődés során különböző alakokat vesz fel az anyaméhben. Az arc a szájöblöt körülfogó öt fő arcnyúlványból alakul ki.

A 7-8. hétre az embrió már erősen ember formájú, és a 8. hét végére eléri a 3 cm-t. A 9. héttől kezdve az embriót magzatnak nevezzük, ettől kezdve ugyanis a kifejlődött szövetek és szervek növekedése, érése folyik.

Az előbbiekben ismertetett tudományos ismeretek tehát mindhárom állítást alátámasztják. A koráni megfogalmazások vallási értelmezésében az anyaméhben történő megformálás és az egymást követő fejlődési állapotok az ember kialakulásának fokozatosságára utalnak.

A vizsgálatok szerepe a magzati fejlődés követésében

Az ötödik hét után már ultrahangvizsgálattal is kimutatható a petezsák, a hatodik vagy hetedik héten pedig már a szívcső pulzálása is megfigyelhető. A 12. hétig rendszerint hüvelyi ultrahangvizsgálatot végeznek.

A terhesség tényének igazolása után kell felkeresni a területileg illetékes védőnőt, aki kiállítja a várandós anya gondozási könyvét és hasznos tanácsokkal látja el a kismamát.

Ilyenkor kerül sor az első harmadban szükséges vizsgálatokra is: vérnyomás-, testsúlymérés, vizeletvizsgálat, laborvizsgálatok, belgyógyászati és fogászati vizsgálat, valamint a nőgyógyászati vizsgálat, ha eddig még nem történt meg.

A második trimeszter egyik legfőbb vizsgálata a terhességi cukorterheléses mérés. Szintén sor kerül egy teljes laborvizsgálatra, vizeletvizsgálatra, testtömegmérésre, valamint a 24. héttől a medencekörfogat mérésére is.

A 18-22. héten végzett részletes ultrahangvizsgálat során a baba szerveit, gerincét, szívét, agyát, végtagjait és méhlepényét vizsgálják. Ez a terhesség egyik legfontosabb vizsgálata.

A harmadik trimeszterben a hangsúly a magzati növekedésre, a jólétre és a szülésre való felkészültségre helyeződik át. A növekedési vizsgálatok a magzati méretet, növekedési mintát, magzatvizet és méhlepényhelyzetet mérik fel.

A nem stresszes teszt, illetve a kardiotokográfia a baba szívfrekvenciáját és mozgását figyeli, általában az utolsó néhány hétben vagy magas kockázatú terhességek esetén.

A megtermékenyítéstől a születésig, majd azon túl, az emberi fejlődés dinamikus, folytonos és összetett folyamat. A Korán szerint az ember az anyaméhben egymás utáni teremtési szakaszokon keresztül formálódik, míg a modern embriológia az embrió egymást követő fejlődési állapotait és a szervek fokozatos kialakulását írja le.

tags: #magzat #kialakulasa #a #koran #szerint