Magzati korban mire kell figyelni: a legfontosabb tudnivalók a várandósság alatt

Magzati korban különösen fontos a fertőzések, a gyógyszerek, a dohányzás, az alkohol, a kábítószerek, a vegyszerek, a sugárzás, a nehézfémek és más környezeti ártalmak kerülése, valamint a rendszeres várandósgondozás. A terhesség első heteiben az embrió rendkívül sérülékeny, mert ekkor alakulnak ki a test alapvető szervei és testrészei.

A fejlődési rendellenességeknek sokszor nincs olyan tünete, amelyet az anya érzékelne, ezért a nőgyógyászati vizsgálatok, a laborvizsgálatok és a prenatális szűrések nélkülözhetetlenek. A kismamának krónikus betegség, gyógyszerszedés, fertőzésgyanú vagy veszélyes munkakör esetén mielőbb tájékoztatnia kell orvosát.

Mikor a legsebezhetőbb az embrió?

A méhen belüli fejlődés szempontjából az embrionális szakasz a legkritikusabb időszak, amely a sikeres beágyazódást követően a 6-8. hétig tart. A magzat ekkor a legsebezhetőbb, hiszen ebben az időszakban alakulnak ki a test alapvető szervei (agy, szív, tüdő, szem, fül, szájpadlás, emésztőszervek) és a testrészek.

Ha ebben a szakaszban az embriót külső ártalmak érik, súlyos fejlődési rendellenességek alakulatnak ki. Azokat a méhen belüli ártalmakat, amelyek veleszületett fejlődési rendellenességeket okoznak, teratogéneknek nevezzük.

A terhesség átlagosan 40 hétig tart, ezen belül is három trimesztert különböztetünk meg, melyek átlagos hosszúságát 13 hétben határozzák meg. Bár meglepően hangzik, de a terhesség kezdetét az utolsó menstruáció első napjától szokták számítani az első trimeszter a terhesség 13. hetéig tart, azaz nagyjából 3 hónapot ölel fel a magzati kor nagyjából nagyjából két héttel van elmaradva a terhességi kortól, hiszen a fogantatás a peteérés ideje alatt zajlik.

Mi történik a terhesség első heteiben?

A megtermékenyített petesejt az egyesülés után néhány órával osztódni kezd, majd a petevezetéken keresztül elindul a méh irányába. A harmadik hét végére beágyazódás - nagyjából két héttel a megtermékenyülést követően az immár szedercsíra állapotú magzat beágyazódik a méhfal nyálkahártyájába.

A beágyazódás a megtermékenyülés utáni 12. napon fejeződik be. Nagyon gyorsan fejlődni kezd, „berendezkedik” a méhben - két irányba fejlődnek a sejtjei; az egyikből kialakul az embrió, a másikból pedig a köldökzsinór, a magzatburok, valamint a méhlepény.

A megtermékenyítés után a negyedik hét vége a terhesség első hónapja. A hónap végén lenne a következő ciklus. A menstruáció kimaradása a terhesség első biztos jele.

A beágyazódás után a szervezet HCG-t (humán korion-gonadotropin, terhességi hormon) szabadít fel, amely a méhlepény sejtjeiben termelődik. A terhesség első hat hetében a HCG elősegíti a terhesség fenntartásához szükséges hormonok termelődését (például progeszteron).

A terhességi tesztek is a HCG hormon jelenlétét mutatják ki pozitív eredmény esetén. A várandósság negyedik hetében azonban az értéke még mindig túl alacsony ahhoz, hogy a terhességet biztosan meg lehessen állapítani.

• Korai terhességi teszt lehetséges a menstruáció előtt 4-6 nappal
• Terhességi teszt a menstruáció várható kezdete után 3-5 nappal lehetséges

A vizeletben a terhesség ötödik hetében már kimutatható. Az ötödik várandóssági héten hüvelyi ultrahanggal a petezsák, amely később méhlepénnyé alakul, már látható.

A méhlepény, a köldökzsinór és a magzatburok szerepe

Az anya vérkeringése a méhlepénybe szállítja a tápanyagokat, az oxigént és az antitesteket. A magzat vérkeringése a köldökzsinór erein keresztül a magzat szervezetébe szállítja a felvett anyagokat, és a méhlepénybe viszi az anyagcsere végtermékeit, amelyek innen lépnek át az anya vérébe.

A méhlepény egészen a várandósság végéig táplálja a magzatot. A fejlődő magzatot közvetlenül a magzatburok védi. Ennek sejtjei termelik a magzatvizet, amely egyszerre nyújt védelmet és teszi lehetővé a magzat mozgását.

A magzat fejlődése az első trimeszterben

A hatodik héttől a magzat szíve verni kezd és megjelennek a végtagkezdemények, fejlődik a nyak és az agy. A hetedik héttől az arcon felismerhetővé válnak az orrnyílások, az ajkak és a szemek is áttűnnek a bőr alól.

A hónap végére minden fő szerv megvan, bár még nincsenek teljesen kifejlődve. Kivehetőek a kéz- és lábujjak, kialakul az orrhegy. A harmadik hónapba lépve a babát hivatalosan is magzatnak nevezik.

Az első trimeszter végére a szerveknek már csak növekedni kell. Bár még nem igazán lehet érezni, a magzat sokat mozog, forgolódik. Ekkorra az agy és a hangszalagok is kifejlődtek.

A kismama korai tünetei

A terhesség első időszaka tele van kérdésekkel és bizonytalansággal, hiszen egészen új élethelyzet kezdődik. A sok kismamánál jelentkező érzelmi zavarodottság együtt érkezik a test változásaival, amelyek merőben eltérnek minden korábbi tapasztalattól.

A kismama össze van zavarodva, érzelmi hullámvasúton ül, sokszor a sírás kerülgeti és még azelőtt érzi ezt, hogy tudná a teszt eredményét. Ezek az érzések azoknak a hormonoknak köszönhetők, amelyeket a szervezet termel várandósság esetén.

Gyakori korai jelek

• Menstruáció elmaradása - a legismertebb terhességre utaló jel az elmaradó ciklus, általában innentől gyanakszunk várandósságra.
• Mellfeszülés és mellérzékenység
• Hányinger és hányás
• Fáradtság, kimerültség
• Hangulatingadozás
• Fokozott hüvelyi folyás
• Enyhe alhasi fájdalom vagy hátfájás
• Gyakori vizelési inger
• Puffadás és székrekedés
• A bőr zsírosabbá, pattanásosabbá válása

A mellek feszülnek és fájhatnak. A mellek megnagyobbodnak és az emlőmirigyek megduzzadnak, hogy szülés után az édesanya tudja szoptatni gyermekét.

A változó hormonszint tipikus terhességi panaszt okoz: ez a hányinger. Mértéke egyénenként változik, van, aki alig tapasztalja, de olyan is van, akit folyamatos rosszullétek gyötörnek.

Ha a kismama időnként nagyon fáradtnak és gyengének érzi magát, ez azért van, mert az anyagcsere egy kicsit lassabban működik a hormonok miatt. Ez átmeneti jelenség, ami a várandóság első két hónapjában csökkeni fog.

Enyhe, fehér hüvelyi folyás teljesen normális terhesség alatt, ahogy az enyhe, pecsételő vérzés is, ez utóbbiról azonban a biztonság kedvéért érdemes konzultálni orvosoddal.

Mit érdemes kerülni a terhesség alatt?

Dohányzás, alkohol és kábítószerek

A vírusok, baktériumok, paraziták, gyógyszerek, káros szenvedélyek (alkohol, dohányzás, kábítószerek), különböző környezeti ártalmak, egyes vegyszerek, sugárzások, nehézfémek, például az ólom- vagy higanymérgezés károsak lehetnek a magzat fejlődésére.

A terhesség alatti dohányzás rendkívül káros, a dohányzás ugyanis nagyban megnöveli a születési rendellenességek kockázatát a babáknál. A hagyományos cigaretta mellett a többi hasonló dohányterméket és e-cigarettát és kerülni kell, hiszen a szervezetbe kerülő nikotin károsíthatja a fejlődésben levő baba agyát, valamint tüdejét is.

Az alkoholfogyasztás a dohánytermékekhez hasonlóan kis mértékben is igen káros lehet, mivel megnöveli a születési rendellenességek, a vetélés és halvaszületés veszélyeit, vagy okozhat értelmi fogyatékosságot, magzati alkoholspektrum zavarokat.

A drogok terhesség alatti használata pedig negatívan befolyásolja a magzati agy fejlődését.

Gyógyszerek és étrend-kiegészítők

Nagyon veszélyesek lehetnek a magzatra a gyógyszerek, a vegyszerek, a fertőző betegségek, amelyek akár maradandó károsodást is okozhatnak.

A terhes nőknek bizonyos gyógyszerek szedése tilos. A gyártók ráírják a betegtájékoztatóra, hogy mi vonatkozik a várandós és szoptató anyákra.

Krónikus betegség vagy rendszeres gyógyszerszedés esetén a kismamának tájékoztatnia kell orvosát. Az aktuálisan szedett gyógyszerekről vagy táplálékkiegészítőkről is fontos beszámolni.

A szigor oka az, hogy a készítmények károsak lehetnek a magzatra. A terhesség alatt ezért új gyógyszert, vény nélkül kapható készítményt vagy étrend-kiegészítőt sem célszerű orvosi egyeztetés nélkül alkalmazni.

Vegyszerek, toxinok és nehézfémek

Nehézfémek, vegyszerek, toxinok: nagyon károsak lehetnek a magzat fejlődésére, károsíthatják a DNS-t, komoly fejlődési rendellenességeket okozhatnak.

Ha az anya olyan munkahelyen dolgozik, ahol kapcsolatba kerülhet ezekkel az anyagokkal, akkor a terhesség alatt táppénzre kell mennie.

Sugárzás és röntgenvizsgálat

Röntgensugárzás: mikrokefália (kisfejűség) jöhet létre, károsíthatja a magzat ivarsejtjeit. Közvetlen besugárzás esetén.

Ha mégis röntgenezni kell az anyát, akkor a hasára ólomkötényt kap, hogy védjék a magzatot. Minden vizsgálat előtt jelezni kell, hogy fennáll-e terhesség vagy annak lehetősége.

Ütközéssel, eséssel vagy túlmelegedéssel járó tevékenységek

Nem ajánlottak a kontakt sportok, vagy amiben megsérülhetünk - például foci, kosárlabda, röplabda, boksz, harcművészetek, minden ütközéssel, eséssel, rázkódással járó mozgásforma (pl. síelés, korcsolyázás, lovaglás, fal- és hegymászás).

Jacuzzi, szauna - az ilyen helyeken a terhes nőket nagyban veszélyezteti a túlmelegedés, kiszáradás, valamint az ájulás kockázata. Az anyák testhőmérsékletének jelentős emelkedése hatással lehet a baba fejlődésére, ez kimondottan igaz az első trimeszterre.

Ételek, amelyekre figyelni kell

Mivel az anya szervezete látja el tápanyaggal a fejlődő magzatot is, bizonyos ételeket kerülni kell a terhesség ideje alatt, ugyanis kockázatos lehet a fogyasztásuk.

• Nyers hal (sushi) - a tengeri ételek javasolt kerülni, nemcsak az ételmérgezés veszélye, hanem az esetleges magas higanytartalom miatt is
• Nem pasztörizált tej, sajt és gyümölcslevek
• Lágy sajtok
• Alulsütött és feldolgozott húsok
• Nyers tojás

A nem megfelelően elkészített tojás vagy hús magukban hordozzák a listeriosis és a toxopazmózis kockázatát, melyek súlyos, akár életveszélyes betegségekhez, valamint súlyos születései rendellenességekhez vezethetnek.

Érdemes egészséges, tápláló, változatos ételeket fogyasztani, beleértve a gyümölcsöket, zöldségeket, húsokat, tojást, valamint a teljes kiőrlésű gabonát.

Nem szabad huzamosabb ideig egyoldalúan táplálkozni vagy koplalni a várandósság során, fontos az egészséges, változatos, tápanyagokban és ízekben gazdag étrend, így a baba és az anya is mindent megkap, amire a szervezetének szüksége van.

Fertőzések, amelyek veszélyt jelenthetnek

A vírusok, baktériumok és paraziták a méhlepényen keresztül, illetve a szülés során is veszélyeztethetik a magzatot. A kismama ezért fertőzésgyanú, láz, kiütés, szokatlan panasz vagy beteg személlyel való szoros kontaktus esetén mielőbb kérjen orvosi tanácsot.

Vírusfertőzések

Rózsahimlő (rubeola): a vírus nagy veszélyt jelent, főleg a terhesség első harmadában okoz fejlődési rendellenességet, siketséget, látáskárosodást (szürke hályog), szívbetegséget, értelmi fogyatékosságot, illetve a csontok fejlődésében is problémákat okozhat.

A vírus az anya szervezetéből vérárammal jut át a méhlepényen keresztül a magzathoz. A fertőzés nem gyógyítható.

Mumpsz (parotitis): a terhesség korai szakaszában a fertőzés vetélést okozhat. Ha megmarad a magzat, akkor fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki.

Parvo B19 vírus: vetélést okozhat, ha a kismama az első trimeszterben kapja el. A fertőzés miatt előfordulhat magzati vérszegénység, ödéma, illetve súlyos esetben halvaszülést okozhat.

Herpesz: az arcon, főleg a száj és orr körül okoz jellegzetes nedvedző, fájdalmas kiütéseket de előfordulhat a nemi szerveken is.

Cytomegália vírus (CMV): ez okozza a legtöbb méhen belüli fertőzést. A fertőzés vetélést és méhen belüli elhalást, illetve hallás- és májkárosodást okozhat.

Bárányhimlő (varicella): ha a fertőzés a terhesség első harmadában lépett fel, akkor nagyon nagy eséllyel okoz fejlődési rendellenességet. Elváltozások figyelhetők meg a magzat központi idegrendszerében, valamint a szemen és a végtagokon.

HIV: a HIV-pozitív terhes nők újszülöttjei 15-30 százalékos valószínűséggel fertőződhetnek meg a méhben vagy a szülés közben és az anyatejes táplálás során.

A fertőzött terhes nőknek és az újszülöttnek vírusgátló gyógyszeres kezelést adnak, ami a kockázatot jelentősen csökkenti.

Paraziták és élelmiszerrel terjedő fertőzések

Az élősködőket kutyák, macskák és egyéb más állatok terjeszthetik, de akár fertőzött élelmiszerekkel is az anya szervezetébe kerülhetnek.

A macskák által okozott toxoplazmózis hatására fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki. A terhesség középső harmadában agyvelőgyulladást, az utolsó harmadban máj- és lépgyulladást, szívizomgyulladást okozhat.

A liszteriózis agyhártyagyulladást okoz. A fertőzések megelőzésében fontos az élelmiszerek megfelelő hőkezelése és a higiénés szabályok betartása.

Várandósgondozás és szükséges vizsgálatok

A várandóssági kiskönyv kiállítása előtt nőgyógyászati vizsgálat történik, a lelettel a várandós kismama felkeresi a körzeti védőnőt. A védőnőtől megkapja a várandóssági kiskönyvet, ahová minden lényeges vizsgálat bekerül.

A terhesgondozást nőgyógyász szakorvos, a szülésznő, a háziorvos és a védőnő együtt végzi. A várandósgondozást és a szükséges vizsgálatok menetét a 26/2014. (IV.8.) EMMI rendelet szabályozza.

A várandósság első szakaszában a nőgyógyász tájékozódik a kismama kórelőzményéről és az utolsó havi vérzésről. A szakorvos hüvelyi ultrahanggal megállapítja a terhességet, valamint további nőgyógyászati vizsgálatot is végez.

A háziorvos EKG-t készít, vérnyomást mér és általános vizsgálatot végez. Fogorvosi vizsgálat is javasolt.

• Mindhárom trimeszterben szükséges vér- és vizeletvizsgálatokat végezni.
• A nőgyógyászati vizsgálatokkal ellenőrzik a terhesség fejlődését.
• A háziorvosi vizsgálat része lehet az EKG, a vérnyomásmérés és az általános állapotfelmérés.
• Fogorvosi vizsgálat is javasolt.
• A 37 évesnél idősebb nőknek genetikai tanácsadáson kell részt venniük.

A terhesség első három hónapja során havonta kell felkeresni nőgyógyászod (amennyiben nincs semmilyen komplikáció). A későbbi szakaszokban a vizsgálatok gyakorisága az orvosi előírásoktól és a terhesség állapotától függ.

Fontos, hogy a vizsgálatok segítségével mielőbb kiszűrjék a terhességi magas vérnyomást és a terhességi toxémiát. A kismama testsúlyát is rendszeresen ellenőrzik, amelyből megmutatkozik az esetlegesen előforduló vizesedés (ödéma) is.

A nőgyógyász a magzati szívhangot és a méh növekedését rendszeresen vizsgálja, valamint ellenőrzi a méhszáj és a méhnyak állapotát.

Genetikai és ultrahangos szűrések

Praenatalis diagnosztikának, azaz magzati korban történő vizsgálóeljárásnak hívják azokat a módszereket, amelyek a fejlődési rendellenességek felismerésére irányulnak.

Szűrővizsgálatokkal - ultrahanggal, laborvizsgálatokkal, magzatvíz- és méhlepényszövet-mintavétellel - tárják fel a problémákat. Ezzel megelőzhető, hogy az esetleges betegségekre ne a szülés után derüljön fény.

A 12. héten végeznek először genetikai ultrahangos szűrővizsgálatot. A fejlődési rendellenességek közül a legjobban a Down-kórt lehet kimutatni, egy úgynevezett kombinált teszt (ultrahang és vérvizsgálat) segítségével.

Ha ennek negatív az eredménye, akkor a 20. héten kerül sor a második genetikai ultrahang vizsgálatra. Ultrahangvizsgálatokat a 12., a 19. és a 31. hét körül végeznek.

• A 12. héten szűrik a Down-kórt és a velőcsőzáródási rendellenességet.
• A 19. héten részletesen vizsgálják a szervrendszereket, a magzat növekedését, valamint a méhlepényt.
• A 24. és 28. hét között szűrik a terhességi cukorbetegséget.
• A 36. hét után végzik el a non-stressz tesztet (NST).

Fontos, hogy az anyát is ki kell kérdezni, hogy volt-e valamilyen betegsége, be van-e oltva egyes vírusok (rubeola vagy bárányhimlő) ellen. Előfordul, hogy kismama nem is veszi észre hogy elkapott valamilyen betegséget, emiatt szükséges lehet a laborvizsgálat, ha fennáll a gyanú, hogy megfertőződött.

Munkahelyi kockázatok és jogi védelem

A kismamákat különböző jogszabályok védik. Nem dolgozhat vegyi anyagokkal. Nem teheti ki magát sugárzásnak, nem végezhet olyan munkát, amely bármilyen szempontból ártalmas lehet a magzatra nézve, például ami fertőzésveszéllyel jár (kórház, bölcsi, ovi).

Amennyiben a munkája veszélyt jelent a magzatra nézve, mielőbb tájékoztassa munkaadóját. A munkaadónak olyan munkát kell biztosítani, amely nem veszélyezteti a magzat egészséges fejlődését.

A magyar törvények szerint a terhes nőt a munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges. A Munka törvénykönyve szerint tilos a kiválasztás során terhességi tesztre kötelezni az álláskereső nőt, kizárólag akkor lehet jogszerű ez, ha olyan veszélyes vagy sugárzó anyagokkal kell majd érintkeznie a munkavégzés során, amely károsíthatná a magzatot.

Krónikus betegségek és korábbi egészségügyi problémák

Ha krónikus betegségben szenved, tájékoztassa erről orvosát. Az orvos ezt figyelembe veszi és mindent megtesz annak érdekében, hogy a magzat megfelelően és egészségesen fejlődjön.

Elengedhetetlen, hogy szakorvosunk ismerje a kismama és a leendő apa kórtörténetét is. Ez magában foglalja az aktuális egészségügyi állapotot, pl. cukorbetegség, rendellenes vérnyomás, vérszegénység, allergia, aktuálisan szedett gyógyszerek vagy táplálékkiegészítők.

A korábbi műtétekről, betegségekről, valamint hosszan fennálló egészségügyi problémákról is fontos, hogy tájékoztassuk orvosunkat. A nőgyógyászati kórtörténet is fontos, ezért a menstruációnk jellemzőiről, esetleges korábbi terhességekről, szülésekről, komplikációkról is fontos, hogy beszámoljunk.

Biztonságos életmód a várandósság alatt

Az aktív életmód fenntartása rendkívül fontos a terhesség alatt is, de figyelj a testedre, ne erőltesd meg magad túlzottan. A kismama sokkal kimerültebb, fáradékonyabb, a test így jelzi, hogy a korábbinál több pihenésre van szüksége.

A megfelelő hidratáltság a kismama és a fejlődő magzat szempontjából is kiemelten fontos. Igyekezz egészséges, tápláló, változatos ételeket fogyasztani.

Fontos, hogy a terhes nők kerüljék a károsító tényezőket (dohányzás, alkohol, gyógyszerek, vegyszerek, sugárzás stb.), figyeljenek oda, hogy mit esznek, és megfelelő mennyiségű vitamint és ásványi anyagot fogyasszanak.

Néhány vírus - például a rubeola - ellen létezik védőoltás, amely nemcsak az anyát, hanem a magzatot is megvédi. A védőoltások szükségességéről és időzítéséről a kezelőorvossal kell egyeztetni.

A magzat érzékelése és fejlődő képességei

Ma már biztosan állíthatjuk, hogy a tanulás magzati létünk során kezdődik el. A magzat kognitív képességeiről tudjuk, hogy észleli és feldolgozza környezete ingereit.

A külvilágból érkező ingerekre, a beszédre, zenére, zajokra, de még az anya mozgására is reagál a magzat, és megjelenik a korai önszabályozó viselkedés.

Érintés

Magzati korban a hetedik hét körül válunk képessé arra, hogy érzékeljük az érintést, a nyolcadik héttől már jellemző egyfajta spontán mozgás. Az ultrahangos vizsgálatok kimutatták, hogy ha a kismama a kezét a hasára helyezi, a magzat közelebb húzódik ahhoz a ponthoz, ahol az anya keze van.

Ízlelés és szaglás

A tizennegyedik héten már jelen van a szag- és ízérzékelés, ez utóbbi összefüggésbe hozható később a hozzátáplálással. A baba a köldökzsinóron keresztül mindenből részesül, amit megeszel, az ételek aromájából is.

Az ízmolekulák egyfajta lenyomatot készítenek a család ízvilágáról, ezzel kezdetét veszi a magzat adaptációja a környezetéhez. Ezért a változatos és kiegyensúlyozott étrend fontos a kismama és a magzat számára is.

Hallás

A fül nagyon hamar működésbe lép, már a megtermékenyítés után 1 héttel megjelennek az első fülkezdemények. A belső fül a 12. hétre kifejlődik, így a babák nagyjából a 16. héttől hallják a kintről érkező zajokat.

A magzat külső füle még fejlődésben van, a belső fül azonban a 12. hétre kifejlődik. Az anya hangját a magzat felerősítve hallja, hiszen a hangképzés során keletkező rezgéseket is átveszi.

A babák reagálnak is ezekre a hangokra: felgyorsul vagy lelassul a szívverésük, annak megfelelően, hogy milyen tempójú és hangerejű a hallott hang. A babák mozgással, rugdosással is reagálnak az őket érő hanghatásokra.

A hangos zenével és erős zajokkal óvatosan kell bánni, mert a magzat hallása érzékeny, és a túlzott zajterhelés káros lehet.

Látás

Utoljára a látás fejlődik ki. Bár a szemek hamar kifejlődnek, a 8. terhességi hét közepén összenőnek és csak a 28. hét környékén nyílnak ki újra.

Ennek ellenére a fényeket már a 14. héttől érzékeli a baba. Mivel a fények csak tompán jutnak el hozzá, ezért az anyaméhből kikerülve gondot okoz a babának az erős fénymennyiség.

Stressz és anya-magzat kapcsolat

A stressz hatását hajlamosak vagyunk félreértelmezni. A feszültség-ellazulás mintázata a mindennapokhoz tartozik, az újszülött ebbe születik bele, így ez is egyfajta tanulási folyamatnak tekinthető.

A magzat stressz- és ellazultsági szintjével kapcsolatos képességei is a méhen belüli időszak alatt vésődnek be. Érdemes megtanulnunk felismerni a stresszre adott reakcióinkat és elsajátítani olyan technikákat, amikkel le tudjuk vezetni azt.

Van, akinek a sport válik be, másoknak a meditáció vagy az imádság, de az olvasás, a zenehallgatás vagy az olyan tevékenységek, mint a főzés, a kertészkedés, a kézimunkázás is segíthet.

Mivel az anya-magzat kapcsolat alapvetően meghatározó, kétségek, problémák esetén érdemes pszichológust, perinatális szaktanácsadót, anya-magzat kapcsolatanalitikust felkeresni.

Mikor kell fokozottan figyelni?

A méhen belüli magzati ártalmaknak sokszor nincs semmiféle olyan tünete, amelyet az anya érzékelne. Ezért is nagyon fontos, hogy terhesgondozásra járjon, ugyanis a vizsgálatokkal kiszűrhetők a magzat betegségei.

Orvosi egyeztetés szükséges fertőzésgyanú, láz, kiütés, jelentősebb vagy ismétlődő vérzés, erős alhasi fájdalom, szokatlan folyás, gyógyszer- vagy vegyszerexpozíció, röntgensugárzás, baleset, illetve a krónikus betegség állapotromlása esetén.

Ha a magzat fejlődésében rendellenességet tapasztal az orvos, ki kell vizsgálni, hogy ezt mi okozhatta. Ennek ismeretében kell meghatározni a további teendőket, ami lehet gyógyszeres kezelés, de legvégső esetben a terhesség megszakítása is.

tags: #magzati #korban #mire #kell #figyelni