Mesterséges megtermékenyítés ára Magyarországon

A mesterséges megtermékenyítés ára attól függ, hogy államilag támogatott vagy magánellátásban történik-e a kezelés, hány vizsgálatra és beavatkozásra van szükség, illetve alkalmaznak-e kiegészítő eljárásokat, például ICSI-t, asszisztált hatchinget vagy embriófagyasztást. Magyarországon az orvosilag indokolt meddőségkezelési eljárások a közfinanszírozott rendszerben meghatározott feltételekkel térítésmentesen vehetők igénybe, miközben a vizsgálatok, gyógyszerek, utazás és egyéb járulékos tételek a támogatott kezelés mellett is jelentős kiadást jelenthetnek.

A magánút költsége az első konzultációtól a beültetésig legalább több százezer forint, és a teljes folyamat könnyen elérheti vagy meghaladhatja az 1 millió forintot. Egy 2024-ben készült tételes számítás szerint az első konzultációtól a beültetés utáni napokig minimum 500 ezer forinttal érdemes számolni, míg más összesítések szerint a vizsgálatokkal, kezelésekkel és járulékos költségekkel együtt a teljes kiadás minimum 1 millió forint is lehet.

Mit jelent a mesterséges megtermékenyítés?

A mesterséges megtermékenyítés (asszisztált reprodukció) a meddőség kezelését szolgáló eljárások összefoglaló neve. Alkalmazása során közösülés nélkül, külső segítséggel valósul meg a petesejt megtermékenyítése, így olyan pároknak is megadathat a gyermekáldás, akik természetes úton nem tudnak gyereket nemzeni.

A lombikbébi eljárás (In Vitro Fertilizáció) lényege az, hogy a fogantatáshoz szükséges ivarsejtek találkozása a méhen kívül történik, majd a megtermékenyült és osztódásnak induló embriót visszaültetjük a méhüregbe. Az in vitro fertilizáció szervezeten kívül történő megtermékenyítést jelent, rövidítése IVF, és köznyelvben lombik programként, lombikbébi-eljárásként ismert.

Mikor lehet szükség meddőségkezelésre?

Meddőségről beszélünk, ha 12 hónap - 35 év felett 6 hónap - próbálkozás után nem sikerül a terhesség. Ha valaki 35 év alatti, és egy évig próbálkoznak a kisbabával, és nem jön össze, akkor egy év után javasoljuk, hogy orvoshoz forduljanak. 35 és 40 év között fél év próbálkozás után, 40 éves kortól vagy a felett pedig az adott esetben azonnal javasoljuk az orvoshoz fordulást.

A sikertelenség oka az esetek 40%-ában a nő, 40%-ában a férfi, 20%-ában pedig mindkét fél. Az okok sokfélék, például a PCOS, endometriózis, hormonzavar, rossz spermakép is gyakori.

Az eljárás segíthet, ha a meddőség oka nőnél PCOS, endometriózis, szervi eltérés, például kétoldali elzáródott petevezeték, előrehaladott életkor, férfinál gyenge minőségű spermakép, illetve ha a pár meddőségének oka megmagyarázhatatlan.

Az IVF, vagyis a lombikbébi eljárás a meddőség alábbi eseteire jelenthet megoldást:

• ha mindkét oldalon átjárhatatlan a petevezető;
• ha előrehaladott endometriózis által károsodott a petevezető funkció;
• ha jelentős hormonális problémák állnak fenn;
• ha alacsony a spermiumszám;
• ha az anya életkora előrehaladott;
• ha az előzetes inszeminációk többször sikertelenül végződtek.

Az orvos a vizsgálatok alapján dönt a kezelésről - általában először gyógyszeres kezeléssel próbálkoznak, és ha ez sikertelen, akkor javasolják a mesterséges megtermékenyítést. Jó hír azonban, hogy a gyermek után vágyó párok majdnem 90%-ában a meddőség kezelése lehetséges - gyógyszer, sebészeti beavatkozás vagy asszisztált reprodukció, azaz mesterséges megtermékenyítés segítségével.

A mesterséges megtermékenyítés főbb eljárásai

Ovulációindukció

A női meddőség egyik leggyakoribb oka az ovulációs zavar: amikor az ovuláció, magyarul peteérés, az érett petesejt kilökődése a petefészekből, rendszertelen vagy hiányzik. Ez jellemzően a hormonrendszer egyensúlyának felborulására vezethető vissza.

Az ovuláció indukció a petefészkekben található petesejtek növekedésének és érésének hormonális támogatása, melyet természetes megtermékenyülés követ. Ez tehát nem mesterséges megtermékenyítés, de fontos megemlíteni, hiszen sok nőnek ez a módszer hozza meg a várt sikert.

Intrauterin inszemináció, vagyis IUI

Az inszemináció mesterséges spermafelhelyezést jelent, amelynek során az ondót mesterségesen juttatják be a méhnyakba vagy a méhüregbe, ezt követően a petesejt a női szervezeten belül a szokásos módon termékenyül meg. A megtermékenyítés tehát a méhben történik.

Méhnyak eredetű meddőség, vagy enyhe és középsúlyos endometriózis esetén javasolt az inszemináció. Az inszeminációt a petesejt kilökődése, vagyis a tüszőrepedés ideje körül kell elvégezni, ehhez fontos a peteérés követése, vagy a sikeresség növeléséhez akár az ovuláció indukció is alkalmazható.

A kezelés napján a férfi spermamintát ad, ezt a laboratórium feldolgozza, majd az orvos egy katéter segítségével bejuttatja a feldolgozott mintát a méhüregbe. Az eljárás viszonylag gyors, olcsó és fájdalommentes.

Sikertelen beavatkozás esetén sincs szükség várakozásra a következő próbálkozásig, mindössze az a feltétele, hogy a petefészek és a méh megfelelő állapotban legyen.

In vitro fertilizáció, vagyis IVF

Több sikertelen inszemináció, hormonprobléma, komolyabb szervi eltérés, előrehaladott anyai életkor, gyenge minőségű spermakép, ismeretlen eredetű meddőség esetén ajánlott.

Ezután komplex gyógyszeres előkészítés következik. Természetes körülmények között csak egy petesejt érik meg havonta, ám nagyobb sikerrel kecsegtet az IVF-ET beavatkozás, ha hormonkezelés eredményeként több petesejt nyerhető egy ciklusban.

1. Petefészek-stimuláció

Első lépés a petefészek stimuláció. Ez időszak alatt a nő hormontartalmú készítményeket, injekciókat és tablettákat kap, melyek hatására a szokásos havi egy petesejt helyett a petefészek több, megtermékenyítésre alkalmas petesejtet termel.

A kezelőorvos mindenkinek egyénileg tervezett stimulációs protokollt állít össze. A megfelelő ciklusnapokon ultrahanggal ellenőrizzük a tüszők érését.

2. Petesejtleszívás

Optimális érettségi állapot esetén - rövid altatásban - egy vékony tűvel, ultrahang-vezérlés mellett, hüvelyen keresztül leszívjuk a petesejteket tartalmazó tüszőtartalmat. A petesejt-leszívás egy hüvelyi ultrahang-fejhez erősített hosszú tűvel történik, a hüvelyen keresztül.

Altatásban vagy anélkül is végezhető és egy kisebb műtétnek felel meg, körülbelül negyedóráig tart, és utána haza is lehet menni. A punkciót helyi érzéstelenítéssel vagy enyhe altatásban végzik, a transzfernél egyikre sincs szükség.

Ezután a tüszőfolyadékban a petesejteket sztereomikroszkóp segítségével, magasan képzett embriológusok megkeresik és értékelik.

3. Megtermékenyítés a laboratóriumban

A laboratóriumban a petesejteket megtermékenyítik. Ez hasonlít a természetben is lejátszódó folyamathoz: speciális tápoldatban egymás közelébe helyezik a petesejteket és a spermiumokat.

A kinyert petesejteket laboratóriumi körülmények között speciális tápoldatba, illetve szövettenyésztő edénybe helyezik, amely az ivarsejtek és embriók fejlődése számára optimális körülményeket biztosít.

Ekkor a pár férfitagja által leadott spermiumváladékkal egyesével megtermékenyítjük a kinyert petesejteket. A megtermékenyítés a punkciót követően 3-4 órával történik, amihez a spermiumokat megfelelően előkészítjük.

4. Embriótenyésztés

A megtermékenyült petesejtek, vagyis az embriók, ezután 2-5 napig tápoldatban, mesterséges körülmények között fejlődnek. A megtermékenyítést követő napokon embriológusaink mikroszkóp alatt ellenőrzik a sejtosztódás folyamatát, így lehetőségük van a legjobb osztódási tulajdonságot mutató embriók kiválasztására.

A megtermékenyülés és a sejtosztódás bekövetkezéséhez körülbelül 48 óra szükséges. A megtermékenyült és szabályosan osztódó embriók visszahelyezése a petesejt leszívástól számított 48-72, esetleg 120 órával történik.

5. Embriótranszfer

Következő lépés az embriótranszfer, vagyis az embrió visszaültetés. Az embriók számától, minőségétől és a páciens kórelőzményétől függően a visszaültetés a megtermékenyítést követő 2-3. vagy 5. napon kerül sor.

A megtermékenyített petesejt méhbe való beültetése körülbelül 1-2 perces, minimális kellemetlenséggel járó eljárás, katéter segítségével történik. Az embriókat először speciális tápoldatban tároljuk, majd egy vékony katéter segítségével ultrahang vezérelt módon juttatjuk a méh üregébe.

A visszaültetési eljárás során törekszünk arra, hogy a többes terhesség esélyét visszaszorítsuk. Ennek elérésére megpróbáljuk megtalálni azt az optimálisan minimális embriószámot, ami már elégséges lehet a terhesség bekövetkeztéhez, de nem okoz kockázatos 3-4-es ikerterhességet.

A visszaültetés után 2-3 héttel már kiderül, hogy sikeres volt-e a beültetés. A bekövetkező terhesség lezajlása a továbbiakban megegyezik a természetes úton létrejöttével.

ICSI

Az intracitoplazmatikus spermium injekció, vagyis az ICSI, az in vitro megtermékenyítési eljárás egyik fajtája. Alkalmazására a férfi gyenge spermaképe esetén kerül sor: kiválasztják a legjobb minőségű spermiumokat és egy speciális tűvel minden leszívott petesejtbe közvetlenül egy spermiumot fecskendeznek be.

Amennyiben a meddőség oka a gyenge minőségű spermakép, akkor arra van szükség, hogy a spermiumokat mikromanipulációs eljárással mesterségesen juttassuk a petesejtbe. Ennek során a petesejtet egy rendkívül finom eszközzel rögzítjük, majd a megfelelő helyen egy nagyon finom és vékony tűvel direkt injektáljuk a spermiumot a petesejt belsejébe.

Az ICSI rendkívüli előnye az, hogy amennyiben az ejakulátum nem tartalmaz spermát, az ICSI akkor is végrehajtható a heréből, illetve a mellékheréből műtéti úton, a szövetből kinyert spermium segítségével.

ICSI alkalmazására az alábbi esetekben kerülhet sor:

• nagyon alacsony spermiumszám esetén;
• ha a mozgó spermiumok számaránya 20%-nál kevesebb;
• ha nagyszámú abnormális spermium van;
• ha gyenge a célirányosan, progresszíven mozgó spermiumok aránya;
• ha az előző IVF-kezelések során gyenge vagy elégtelen volt a spermaanyag spontán petesejt-megtermékenyítő képessége;
• ismert endometriózis esetén;
• többszöri sikertelen IVF-kezelés után;
• kevés petesejt esetén;
• 40 év feletti életkorban.

PICSI

A fiziológiás ICSI eljárás az ICSI továbbfejlesztett formája. Az eljárás során a spermiumok először egy speciális petricsészébe kerülnek, melyben hialuronsav van, az a kémiai anyag, amely a petesejt burkán is megtalálható, így az életképes spermiumok kötődni képesek hozzá.

Így történik meg az optimális, legegészségesebb spermiumok kiválasztása, melyeket az ICSI módszerrel alkalmaznak a megtermékenyítéshez.

MACS

A MACS, vagyis a mágnesesen aktivált sejtválogatás, a spermiumválogatás fejlett módszere, amely eltávolítja a hibás, töredezett DNS-t tartalmazó spermiumokat.

A MACS-módszer a sérült spermiumokat mágnesesen megjelöli, és a mágneses mezőnek köszönhetően rögzíti is őket. A megmaradt egészséges spermiumok, amelyek átjutnak a módszerrel, használhatók inszemináció, IVF és ICSI eljárás során is.

Asszisztált hatching, vagyis AHA

Az embrió körüli zona pellucida réteget mesterségesen, mechanikusan vagy lézerrel megnyitják, így elősegítve az embrió jobb fejlődését. Az AHA során az embriót körülvevő zona pellucidán kis nyílást ejtünk, így az embrió méhbe ültetésekor az embrió könnyebben szabadul ki a burokból és tapad meg a méh nyálkahártyáján.

Az embriókat körülvevő burok, a zona pellucida fontos szerepet játszik a petesejt megtermékenyülésében, ugyanis a petesejtet körülvevő sok spermium közül csak egyetlen áthatolását engedi. Ezen kívül védi a petesejteket mind mechanikai, mind immunológiai behatásoktól, miközben azok a petevezetőben vándorolnak.

Az embrióknak ki kell tudniuk kelni ebből a burokból, hogy megtapadjanak a méh nyálkahártyáján. A folyamat neve hatching, általában a megtermékenyítést követő ötödik napon történik meg.

Ahogyan az embrió növekszik, szétfeszíti ezt a burkot. Ha nem képes rá és nem tud kibújni, akkor megtapadni sem képes, így elpusztul. Ezt kezeli az AHA, az asszisztált hatching, amit mechanikus, kémiai vagy lézeres módszerrel végzünk.

35 éves kor felett, két sikertelen IVF-ciklus után, illetve akkor alkalmazzák az AHA-kezelést, ha mikroszkóppal észlelve vastag a zona pellucida.

Fagyasztott embriótranszfer, vagyis FET

A fagyasztott embrió transzfer során a korábbi ciklusban vagy ciklusokban lefagyasztott embriókat felengedik, majd beültetik a méh üregébe.

Az embriókat általában 5-6 napos állapotban fagyasztják le, és így -196 fokon károsodás nélkül lehet őket tárolni, jelenlegi ismereteink szerint gyakorlatilag korlátlan ideig.

A fagyasztás szóba jöhet akkor, ha a pár később is szeretne még gyermeket, vagy a termékenységet valamilyen küszöbönálló kezelés vagy betegség fenyegeti. A megtermékenyítést követően lehetőség van a legjobb osztódási tulajdonságot mutató embriók kiválasztására, és ezek közül a vissza nem ültetett - számfeletti - embriók lefagyasztására.

Sebészi spermiumnyerés

Ezen eljárások révén beszűkült, illetve hiányzó ondótermelődés esetén is lehetséges a lombikbébi eljáráshoz elegendő számú spermium kinyerése. Amikor az ejakulátum nem tartalmaz ondósejtet, vagy olyan alacsony számban és rossz szerkezeti minőségben tartalmazza, hogy még IVF vagy ICSI formájára sem alkalmas a minta, ezek az andrológiai műtéti eljárások még eséllyel kecsegtetnek.

Ilyenkor a heréből vagy a mellékheréből mikrosebészeti úton nyerjük ki a spermiumokat és/vagy különböző érési fázisban lévő spermakezdeményeket, amelyek tenyésztése után a megfelelő fejlettségi szintig később felhasználhatóvá válhatnak.

A leggyakrabban akkor találunk spermiumokat, amikor a meddőség oka az ondóúti elzáródás, tehát van spermiumtermelés, csak nem tud kijutni az ondóval. A másik eset, amikor ugyan károsodott a hereszövet spermiumtermelő működése, de nem teljesen, és egy-egy területen megmaradt az úgynevezett fokális spermiogenezis.

Nagyteljesítményű, professzionális operációs mikroszkóppal fel lehet kutatni azokat a területeket a herén belül, ahol megtermékenyítésre alkalmas spermiumok érnek. A módszerrel a sebészi spermiumnyerés nagyobb sikerrel kecsegtet.

A mesterséges megtermékenyítés előtti vizsgálatok

Asszisztált reprodukciót megelőzően a nő és a férfi célzott kivizsgálása is szükséges. Férfiaknál az ondó laboratóriumi vizsgálata, kóros spermakép esetén hormonvizsgálatok és genetikai vizsgálatok is szükségesek.

Nőknél a nőgyógyászati vizsgálat, hormonvizsgálat, belső nemi szervek vizsgálata, petevezeték-átjárhatósági és méhüregi vizsgálat is szükséges. A fertőző betegségek szűrése mindkét félnél kötelező.

A mesterséges megtermékenyítés folyamata nem az embrió beültetésével kezdődik. Ezt megelőzik konzultációk, vizsgálatok, mint a vértesztek, hormonvizsgálatok, alapvető nőgyógyászati vizsgálatok, ultrahangok, méhtükrözés, petevezeték-átjárhatósági vizsgálat és, ha szükséges, hormonkezelés.

Férfi kivizsgálás

Amennyiben a férfi oldalon van a hiba, mindenképpen andrológiai vizsgálat és szakvélemény szükséges ahhoz, hogy az asszisztált reprodukció melyik formáját érdemes választani.

A klasszikus spermaparaméterek mellett lehetőségünk van a spermiumok funkcionális vizsgálatára is. Ez sokszor segítséget jelent a differenciáldiagnosztikában, illetve nagy a jelentősége abban, hogy az andrológus melyik mesterséges megtermékenyítő módszert tudja leginkább ajánlani a házaspárnak.

Ezek közé a vizsgálatok közé tartozik a DNS-fragmentáció vizsgálata, a szabadgyökök vizsgálata, a ROS-vizsgálat, az akroszómareakció vizsgálata, a leukospermia immunfestéses részletes leukocita-analízise, valamint az IL6/IL8 citokinek vizsgálata.

Azoospermia esetén a spermavizsgálatot még egyszer meg kell ismételni. Ezután javasolt általános laborvizsgálaton kívül férfihormon-profil vizsgálata is.

A férfiak hormonális vizsgálata során tesztoszteron, szabad tesztoszteron, FSH, LH, prolaktin, ösztradiol és TSH vizsgálatát is el kell végezni. Kötelező vizsgálatként tartják számon a nemi szervek ultrahangos vizsgálatát és a genetikai háttér elemzésére irányuló citogenetikai vizsgálatot.

Női kivizsgálás

A női kivizsgálás része a nőgyógyászati vizsgálat, a hormonvizsgálat, a belső nemi szervek vizsgálata, a petevezeték-átjárhatósági vizsgálat és a méhüreg vizsgálata.

A megfelelő reprodukciós eljárás kiválasztása az egyéni leletektől, a meddőség okától, az életkortól, a hormonértékektől, a petesejtek és spermiumok minőségétől, valamint a korábbi kezelések eredményétől függ.

Mennyibe kerül a mesterséges megtermékenyítés?

Az árak jelentősen eltérnek attól függően, hogy állami vagy magánintézményben történik-e a kezelés, milyen vizsgálatok szükségesek, hány kezelési ciklusra van szükség, és alkalmaznak-e kiegészítő technikákat.

A vizsgálatok és előkészítés költségei

Az első meddőségi konzultáció díja átlagosan 15 és 30 ezer forint között alakul. A konzultációk, vérvizsgálatok, hormonvizsgálatok, alapvető nőgyógyászati vizsgálatok, ultrahangok, méhtükrözés és petevezeték-átjárhatósági vizsgálat költsége még támogatás mellett is akár 150 ezer forintot jelenthet.

A 2024-ben készült tételes számítás szerint a konzultáció minimum 3-4 alkalommal, alkalmanként 15 ezer forinttal, a spermiogram 15 ezer forinttal, a vérvizsgálatok összesen 50 ezer forinttal, az ultrahangvizsgálatok minimum 3-4 alkalommal, alkalmanként 15 ezer forinttal, a méhtükrözés 60 ezer forinttal, a petevezeték-átjárhatósági vizsgálat pedig 35 ezer forinttal növelheti a kiadásokat.

A hormoninjekciók ugyanebben a számításban 120 ezer forintot, a további hormonok és gyógyszerek 10 ezer forintot, az utazási és egyéb költségek pedig 10-50 ezer forintot jelentenek.

Az inszemináció ára

Az inszemináció ára magánellátásban intézménytől és a kezelés típusától függ. A Róbert Magánkórházban az inszemináció 90 ezer forintnál kezdődik, a Versys Clinics magánklinikán a stimulált inszemináció önmagában 110 ezer forint.

Az inszemináció teljes költségéhez hozzáadódhatnak a ciklusmonitorozás, a hormonkezelés, a laborvizsgálatok és az esetleges gyógyszerek díjai.

Az IVF-kezelés ára

A Reprosys Termékenységi Központban a lombikbébi kezelés, vagyis az IVF önmagában 460 ezer forint. A további sikeres megtermékenyítést támogató eljárások tovább növelhetik az árat, az IVF SMART eljárás költsége több mint 700 ezer forint is lehet.

A Budai Meddőségi Centrumban a tradicionális IVF-kezelés 250 ezer forintba kerül. Az eljárás asszisztált hatchinggel és intracitoplazmatikus spermiuminjekcióval kiegészítve 399 ezer forint.

A debreceni Asszisztált Reprodukciós Centrumban a stimulációs kezelés megtervezése, vezetése, a hormonvizsgálatok és a hüvelyi ultrahang 120 ezer forintba kerülnek, a petesejtvétel és tenyésztés 140 ezer forint, maga a beültetés szükség esetén asszisztált hatchinggel további 120 ezer forint.

A Kaáli Intézetekben a ciklusmonitorozás 42 ezer forintba kerül, a komplett IVF-program pedig 360 ezer forintba. Az asszisztált hatching további 100 ezer forint, az intracitoplazmatikus spermiuminjekció még 150 ezer forint, a SMART eljárás pedig 170 ezer forint.

A Róbert Magánkórházban mind az IVF regisztrációs díja, mind az IVF zárókonzultáció díja 29 ezer forint. A ciklusmonitorozás 60 ezer forint, az IVF minimum 370 ezer forint, míg az IVF SMART 630 ezer forint.

A Versys Clinics magánklinikán az IVF-kezelés spontán ciklusban, petesejtleszívással, monitorizálással, tüszőpunkcióval és altatásban 447 ezer forint. A mini IVF három spontán ciklusban, amely magában foglalja a fentieket három alkalommal, a fagyasztást és az embriótranszfert is, 1,3 millió forintba kerül.

Az ICSI, az AHA és a SMART eljárás többletköltségei

Minden további megtermékenyítést támogató kezelés tovább drágítja a folyamatot. A Kaáli Intézetekben az asszisztált hatching plusz 100 ezer forint, az intracitoplazmatikus spermiuminjekció még 150 ezer forintba kerül, a SMART eljárás pedig 170 ezer forint.

A Budai Meddőségi Centrumban az IVF asszisztált hatchinggel és ICSI-vel kiegészítve 399 ezer forintba kerül, miközben a tradicionális IVF-kezelés ára 250 ezer forint.

A Reprosys Termékenységi Központban az IVF SMART eljárás költsége több mint 700 ezer forint is lehet, a Róbert Magánkórházban az IVF SMART 630 ezer forint.

Az embriófagyasztás, tárolás és felengedés ára

Ha szükség van az embrió lefagyasztására, a Reprosys Termékenységi Központban maga a mélyhűtés 60 ezer forint, annak tárolása évente 40 ezer forint, a mélyhűtött embrió felengedése pedig 85 ezer forint.

A Budai Meddőségi Centrumban az embriófagyasztás nem kerül semmibe, ha támogatott betegről van szó, és a tárolás is csak egy éven túl kerül évi 25 ezer forintba. Az embrió felengedése, tenyésztése és transzfere 100 ezer forint.

A debreceni Asszisztált Reprodukciós Centrumban a fagyasztott embriók tárolása egy évig 25 ezer forint, a kiolvasztásuk 150 ezer forint.

A Róbert Magánkórházban az embriófagyasztás 25-50 ezer forint lehet, a tárolás éves költsége szintén 50 ezer forint, a fagyasztott embrió felengedése pedig 110 ezer forint.

Miért kerülhet sokba a támogatott lombikprogram?

Magyarországon a kezelés ingyenes: egészen pontosan inszeminációból hat alkalmat, míg a lombikbébi-eljárásból öt alkalmat áll a társadalombiztosító, egy gyermek születését követően pedig további négyet. Emellett a kezeléshez szükséges gyógyszerek is ingyenesen hozzáférhetőek.

A társadalombiztosítás által finanszírozott lombikprogram mellett azonban a vizsgálatok, a járulékos kezelések, az utazás, egyes gyógyszerek és egyéb kiegészítő szolgáltatások költsége a pácienst terhelheti.

A konkrét beavatkozásokat ugyanis megelőzik többek között konzultációk, vértesztek, hormon- és petevezeték-átjárhatósági vizsgálatok, ultrahangok és méhtükrözés is. Ezeknek a költsége akár 150 ezer forint is lehet.

Meg kell vásárolni továbbá az eljárás alatt és azt követően szükséges gyógyszereket is, ami alkalmanként 5-10 ezer forintos kiadást jelenthet. Ezek a költségek akár támogatott kezelés mellett is több százezer forintra növelhetik a teljes kiadást.

Összességében minimum 1 millió forint kiadással kell számolnunk a meddőségi vizsgálatokra, kezelésekre és járulékos költségekre, ha a pár magánúton vesz részt a folyamatban, vagy már túl van az öt támogatott alkalmon.

Állami támogatás Magyarországon

Az állami támogatás csak akkor vehető igénybe, ha a kezelés még a nő 45. életéve betöltése előtt megkezdődik. Az emberi reprodukcióra irányuló különleges beavatkozások, valamint az ivarsejt- és embrióletét a kötelező egészségbiztosítás terhére a nő reprodukciós kora felső határának eléréséig, de legfeljebb 45. életéve betöltéséig kezdhetők meg.

Az államilag támogatott lombikozás során szükséges gyógyszerek tb-támogatása 70 százalékról 90 százalékra nőtt, és a magánellátóknál igénybe vett beavatkozásnál az orvosok egységesen 55 százalékos tb-támogatással írhatnak fel gyógyszert.

A kijelölt intézmények szülész-nőgyógyász, illetve andrológus szakorvosa által felírt, intézményi regisztrációs listán szereplő, bizonyítottan meddő párok asszisztált reprodukciós kezeléséhez szükséges készítmények ára 100%-os támogatásban részesül.

A magyar állam jelenleg hat inszeminációt finanszíroz, lombikos eljárásnál pedig öt beültetést. Fontos változás lépett életbe: ma már a stimulációt finanszírozza az állam, akárhány visszaültetéssel.

A 2017 októberében életbe lépett módosítás szerint, ha öt teljes, az embrió beültetésével végződő kezelés közül bármelyik sikerrel jár, tehát az anyának gyermeke születik, úgy a következő gyermek vagy gyermekek esetében is négy-négy teljes beavatkozás vehető igénybe az Egészségbiztosítási Alap terhére.

A vonatkozó jogszabályokban nincs megkötés arra vonatkozóan, hogy hányadik gyermek vállalása érdekében lehetséges közfinanszírozottan igénybe venni a meddőségkezelési eljárásokat. Azonos szabályok vonatkoznak azokra is, akiknek már van gyermekük.

Milyen feltételekkel jár a közfinanszírozott kezelés?

A meddőség megállapítására és kezelésére irányuló egészségügyi szolgáltatás csak orvosi indikáció alapján, az Egészségbiztosítási Alapból e feladatra finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál vehető igénybe térítésmentesen, amennyiben a páciens az egyéb feltételeknek is megfelel, és Magyarországon térítésmentes ellátásra egyébként jogosult.

Amennyiben az asszisztált reprodukciós központ a páciensnél komplex kivizsgálást, illetve inszeminációt vagy IVF-beavatkozást tervez, köteles őt intézményi regisztrációs listára felvenni. Amennyiben a biztosított nem szerepel a regisztrációs listán, az ellátás nem vehető igénybe a közfinanszírozás terhére.

A megfelelő reprodukciós eljárás akkor végezhető el, ha legalább két egymástól független, a meddőség tényének és okának megállapításához szükséges orvosi vizsgálatokon alapuló szakorvosi szakvélemény alátámasztja, hogy valamelyik félnél vagy mindkét félnél fennálló egészségi ok miatt a kapcsolatból természetes úton nagy valószínűséggel egészséges gyermek nem származhat.

A feltételek közé tartozik továbbá, hogy a nő a reprodukciós kor felső határát ne érje el, a kérelmezők hitelt érdemlően igazolják a meddőség kezelésére irányuló egyéb módszerek eredménytelenségét, és az alkalmazott eljárással orvosilag megalapozott esély legyen egészséges gyermek fogamzására és megszületésére.

Mikor nem végezhető el a beavatkozás?

Nem végezhető el a reprodukciós beavatkozás, ameddig bármelyik kérelmező a gyermek életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető megbetegedésben szenved, vagy fertőző megbetegedés kórokozóját hordozza.

A beavatkozás akkor sem végezhető el, ha a létrejövő terhesség a kihordó anya életét súlyosan veszélyezteti, illetve abból nagy valószínűséggel egészséges gyermek nem születhet.

A felsorolt feltételek teljesülésének megállapítása minden esetben szakorvosi kompetenciába tartozik, vagyis a szakorvos joga és felelőssége annak eldöntése, hogy valamely reprodukciós eljárás elvégzésével megalapozott esély van-e egészséges gyermek fogamzására és megszületésére.

Beutalók és közfinanszírozott vizsgálatok

Főszabály szerint az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozott egészségügyi szakellátásokat érvényes orvosi beutalóval lehet térítésmentesen igénybe venni.

A biztosított orvosi beutaló nélkül is jogosult igénybe venni többek között a szakorvosi rendelő által nyújtott nőgyógyászati szakellátást. A meddőség tényének és okának megállapításához szükséges vizsgálatokat a biztosított szülész-nőgyógyász vagy urológus szakorvos beutalása alapján veheti igénybe.

Bizonyos laboratóriumi vizsgálatokat csak a járóbeteg-szakellátás, illetve a fekvőbeteg-gyógyintézet szakorvosa rendelhet el, azok Egészségbiztosítási Alap terhére történő elvégzésére háziorvos beutalót nem adhat ki.

Állami vagy magánút?

Ha egy meddő pár itthon elindítja a lombikbébi programot, körülbelül fél éven belül kap időpontot az első konzultációra. Nemzetközi viszonylatban ez kedvező helyzetnek számít, bár a tervek között szerepel, hogy minden megyeszékhelyen működjön meddőségi ambulancia.

Nagy kérdés, hogy a folyamat meggyorsítása érdekében állami vagy magánúton indul-e el az ember. Talán hamarabb sorra lehet kerülni magánúton, de minimálisan, és az állami várólista sem feltétlenül jelent hosszú várakozást.

Ha egy pár éppen csak össze tudja kapargatni a pénzt a lombikos ciklusra, ami több millió forint is lehet, akkor nem feltétlenül érdemes a magánutat választani.

Fontos változás volt, hogy 2022 nyarától csak az állami meddőségi klinikákon kezelhetők az erre jogosult nők. Meddőségi kivizsgálásokra továbbra is van lehetőség magánintézményekben, de ezeken a helyeken már nem végeznek meddőségi beavatkozásokat.

A meddő párok egy része a magyarországi állami rendszer, illetve az azt jellemző szakemberhiány helyett inkább külföldre utazik lombikkezelésre. A csehországi, szlovákiai vagy ausztriai klinikák tartoznak a legnépszerűbbek közé.

Sokan a hazai állami intézetek futószalagszerű, személytelenebb működése és az egészségügyre általában jellemző helyzet miatt döntenek külföldi kezelés mellett, illetve a jogszabályok is valamivel liberálisabbak külföldön.

A sikerességi arányok

A mesterséges megtermékenyítés sikerességét számos tényező befolyásolja: az életkor, a petesejt, a spermium és az embrió minősége, a meddőség oka, a korábbi próbálkozások, a stimulációs protokoll és az életmódbeli tényezők.

35 év alatt a legnagyobb a siker valószínűsége, körülbelül 45%, 35 év felett 20-30%, 40 év felett pedig 10-15%. Az egyik legfontosabb tényező a nők kora: 43 év felett mindössze 3 százalék a sikeres beavatkozások aránya.

Magyarországon a meddőségi kezelések eredményességéről hivatalos adatok is rendelkezésre állnak, ezek alapján 2017 és 2019 között az évente elvégzett asszisztált reprodukciók körülbelül 20 százalékából született gyermek, 2020-ban ez 17,9% volt, 2021-ben pedig 16,6%.

Az inszemináció sikeressége világszerte 15-17 százalék, a lombikbébi program, vagyis az IVF sikerrátája a Magyarországhoz hasonló szabályozással rendelkező országokban 35-40 százalék.

Fontos, hogy a sikerráták az eltérő szabályozások és protokollok miatt országonként eltérőek, sőt még klinikánként és orvosonként is vannak eltérések a protokollokban.

A lombik sikerráta magasabb a természetes úton való teherbeesés esélyénél, ami 30 évesen havonta körülbelül 20%, 35-40 között 5-10%, 40 felett pedig kevesebb mint 5%.

A korábbi próbálkozások szintén számítanak: ha egy nőnek korábban már volt sikeres terhessége, a siker esélye nagyobb. Ha egy nőnek már több sikertelen mesterséges megtermékenyítése vagy vetélése volt, a siker esélye kisebb.

A dohányzás, alkoholfogyasztás, súlyfelesleg és stressz is negatív hatással lehet a kezelésre.

A mesterséges megtermékenyítés kockázatai és mellékhatásai

Mesterséges megtermékenyítés esetén nagyobb a többes terhesség kockázata. Ez még inkább megterheli az anyai szervezetet, számos terhességi és szülési komplikációval fenyeget, ezért különös odafigyelést igényel.

Ha túl sok embrió fogan meg, rontják egymás túlélési esélyeit. Ilyen esetben lehetőség van arra, hogy egy vagy több embriót eltávolítsanak, így javítva a többi esélyét.

A mesterséges megtermékenyítéssel létrejött terhesség esetén nagyobb a vetélés vagy abortusz valószínűsége, mint spontán terhesség esetén. Emellett az eljárás a méhen kívüli terhesség esélyét is növeli kismértékben.

Petefészek-túlstimulálási szindróma

Fontos tudni a petefészek-túlstimulálási szindrómáról is, mint lehetséges mellékhatásról. Ritka esetben a szervezet túlzott mértékben reagál a hormonokra, és ennek következtében a vártnál több tüsző kezd megnagyobbodni.

Ez növeli a többszörös terhesség kockázatát, és olyan tüneteket okoz, mint hasi fájdalom, haspuffadás, akár hasűri folyadék, súlyos esetben mellkasi folyadékgyülem, mélyreható anyagcsere-változások, a vér besűrűsödése, valamint a vese- és májfunkciók romlása.

Lombikprogram egyedülálló nők számára

2006 óta nemcsak házaspárok és bejegyzett élettársi kapcsolatban élők, hanem egyedülállók is részt vehetnek lombikprogramban. Egyedülálló nők csak akkor vehetnek részt, ha bizonyítottan fennáll náluk a meddőség, vagy megállapítják, hogy fenyegetően közeledik számukra a fogamzóképtelen kor.

A törvény ezt nem határozza meg pontosan. Megállapításához két szakorvosi véleményre van szükség.

Az egyedülállók jellemzően kétféle megoldás közül választhatnak: az inszemináció és az IVF közül.

Inszemináció egyedülállóknál

Az inszeminációt azokban az esetekben lehet alkalmazni, ha a petevezetékek átjárhatóak és hormonális úton sikerült beállítani a megfelelő ciklust.

Ezután az orvos ultrahangos vizsgálattal ellenőrzi a peteérést, és egy előre tisztított, tápoldatba helyezett spermiumsűrítményt juttat a méhbe.

IVF egyedülállóknál

A lombikprogram menete az egyedülálló nők esetében is szinte megegyezik a párkapcsolatban élőkével. Az eltérést a spermadonor anonimitása jelenti.

A kiválasztás egy számítógépes nyilvántartásból, a donor teljes személyazonosságának titokban tartásával, testalkat, szem- és hajszín, valamint egyéb ismertetőjegyek alapján történik.

A donor kiválasztását követően a lombikprogram a hagyományos módon folyik. A leendő anya ciklusát leállítják, hogy hormonok segítségével jól követhetővé tegyék.

Ezután túlstimuláció történik, ami elősegíti a petesejtek érését és felkészíti őket a kinyerésre. A petesejtek kinyerése egynapos műtét keretében, bódításban vagy altatásban történik.

A fel nem használt embriókat érdemes lefagyasztatni, hogy egy sikertelen beültetést követően, vagy ha ismét babát szeretnénk, felhasználhassuk őket.

Egyedülállóként is igénybe vehetjük azonban a mesterséges megtermékenyítésre járó állami támogatást, amennyiben bizonyított a meddőség ténye, vagy rendelkezünk a fogamzóképes kor közeledtét igazoló két szakorvosi véleménnyel.

Gyakorlati költségtervezés a kezelés előtt

A mesterséges megtermékenyítés ára nem egyetlen beavatkozás díjából áll. A teljes költséghez hozzáadódhat a kivizsgálás, a stimuláció, a hormonkezelés, a petesejtleszívás, a laboratóriumi megtermékenyítés, az embriótranszfer, a kiegészítő mikromanipulációs eljárások, az embriófagyasztás, az embriótárolás, a felengedés, a gyógyszerek és az utazás költsége.

Míg az egyik szolgáltatónál az egyik vizsgálat kerül valamivel többe, a másiknál az egyik kezelés olcsóbb. Ezért az árlista önmagában nem mindig mutatja meg a teljes várható kiadást.

A párnak érdemes előre tisztáznia, hogy a kiválasztott csomag pontosan mit tartalmaz, külön fizetendő-e az embriótranszfer, szerepel-e benne az altatás, a laboratóriumi tenyésztés, az ICSI, az AHA, a fagyasztás vagy a tárolás.

A támogatott kezelés sem feltétlenül jelent teljesen költségmentes folyamatot, a magánkezelés pedig az első konzultációtól a beültetésig és az esetleges további ciklusokig jelentős, akár milliós kiadást is jelenthet.

tags: #mesterseges #megtermekenyites #ara