Miért nem akar a baba az etetőszékben maradni?

Ha a baba nyafog, amikor beleülteted, feszeng és sír az etetőszékben, hamar elunja az etetést vagy ki akar mászni a székből, először azt érdemes megvizsgálni, hogy valóban készen áll-e az etetőszékes étkezésre, kényelmes-e a testhelyzete, és nem várunk-e el tőle életkorához képest túl hosszú ülést.

A megoldás általában nem az, hogy mindenáron visszatartjuk a székben, hanem hogy ellenőrizzük a stabil ülést, a láb- és törzstámaszt, az étkezési rutint, a baba önállósodási igényét, valamint azokat az ingereket, amelyek az étkezés előtt és közben érik.

Először azt vizsgáld meg, készen áll-e a baba

Készen áll a baba a hozzátáplálásra? Ez a legfontosabb kérdés ez etetőszékbe ültetés előtt. A WHO, tehát az ENSZ globális egészségügyi szervezete által kiadott 2023-as gyermekek táplálásáról szóló dokumentuma ¹, egyértelműen a 6 hónapos kort ajánlja kezdési időpontnak a hozzátáplálás tekintetében.

Nem állítom, hogy nincs kivétel, sőt, az mindig is lesz, de a legtöbb egészségesen fejlődő babának a 6 hónapos kezdés általában a legoptimálisabb. Ezeken kívül érdemes figyelembe venni a baba idegrendszeri érettségét, motoros készségeit és a tápanyagszükségleteit is.

Több szakmai ajánlás is azt javasolja, hogy figyeljük, mikor áll készen a baba a szilárd ételek bevezetésére. Pl. érdeklődjön az ételek iránt, képes legyen a tárgyakat a szájához emelni, részben vagy teljesen megszűnjön a nyelvkilökő reflexe és képes legyen stabilan ülni.

Mit jelent a stabil ülés?

A baba magától is képes ülni egy bizonyos fejlettség elérését követően, és a szülő segítségével is képes lehet ülni. Mi a kettő közti különbség? A fejlettségéből adódó ülés az a fajta ülés, amit a baba saját maga ér el, amikor magától ül fel.

Önállóan négykézláb helyzetből, vagy oldalfekvésből veszi fel a stabil ülő testhelyzetet. Az ültetés, amikor egy felnőtt segítségével ül fel vagy egyszerűen felemeli egy felnőtt és ülő testhelyzetbe helyezi a babát pl. egy etetőszékbe.

Mit jelent a stabil ülés? Tudja tartani a fejét és a törzsét, pl. ölbe ültetve a combjait megtámasztva (felnőtt fogja, de csak a combját) nem dől oldalra/előre.

Mozgásfejlődési szempontból: akkor lehet ültetni a babát, amikor már maga képes felülni. Nem szabad felülésnek venni azt, amikor 3-4-5 hónaposan hasizomból próbálja magát felhúzni az ujjadba vagy a hordozó/babakocsi oldalába kapaszkodva.

Felülés az, amikor magától a földön ülve, mászva le tud ülni és utána megtámasztás nélkül is képes legalább 5-10 percet ülni anélkül, hogy előredőlne. Ekkor elég erősek már a hátizmai ahhoz, hogy egy 90 fokos háttámlás székben is tudjanak ülni.

Miért lehet kellemetlen az etetőszék?

A baba miért nem ülhet önálló kiülés nélkül az etetőszékben? Mert a törzsét egy derékszögű etetőszék támasztja, amely egyáltalán nem ergonomikus. A baba könnyen felveheti a C alakú testtartást amint elfárad.

Ennek a testhelyzetnek a támogatását pedig élvezheti egy felnőtt ölében. Ráadásul, azonnal észre is veszi a felnőtt, hogy elfáradt a kisbaba, és ideje pihenni, esetleg szüneteltetni az étkezést, mert stabil testtartás nélkül már nem biztonságos enni.

Az etetőszék ezzel ellentétben terhelheti a medence körüli izmokat, de semmiképp nem idomul a baba testéhez, mert fix. Ha nincs meg a stabil testtartás evéskor, a gyermek nem fog tudni az evésre, a finom falatokra koncentrálni.

A stabilitást fogja keresni (pl.: eltolja magát az asztaltól, fészkelődik, lecsúszik a székben, fel akar állni a székben és úgy enni, sétálva akar inkább enni,), és szabadulni akar.

A megfelelő üléspozíció

Az ideális üléspozíció 90-90-90, ami azt jelenti, hogy a csípő, a térd és a láb is 90 fokos szöget zár be. Nem csak a póz miatt kell egy ilyen szék, hanem az önállóság miatt is.

Hogy ne kelljen valahova be-, majd kivenni. Üljön fel egyedül (amikor erre már képes), és másszon le. A lábtámasz a széken egy lépcsőfokként is funkcionálni fog, úgy, hogy nem borul fel az egész szék akkor, mikor a kicsi ráhelyezi a testsúlyát.

Próbálj meg felnőttként lógó lábakkal/hátradőlve/beszíjazva/felfelé biccentett fejjel enni úgy, hogy az asztallap a nyakad magasságában van. Nem látsz rá, nem támaszkodhatsz rá.

Így nem megy egyetlen gyereknek, sőt, egyetlen életkorban sem. Egy (!) jó szék átlag 1O-12 éves koráig szükséges a gyerkőcnek, addig nem fogja tudni a megfelelő, kényelmes ÉS biztonságos evési pozíciót felvenni a felnőtt étkezőszékben.

Egyszerűen nem lesz elég magas hozzá. Babaszék szerintem szükségtelen, hiszen általában abban sem lehet ezt beállítani a jó pozíciót évekig (vagy túl nagy, vagy túl kicsi- pl. 5 éves furcsán nézne ki a babaszékben, egy 6 hós pedig belesüpped a legtöbbe. ).

Egy olyan székben gondolkozz, ami a gyerek magasságához állítható folyamatosan kb. 6 hónapos korától 1O-12 éves koráig (tippek itt, márkák).

Dönthető etetőszék és hordozó: miért nem mindig jó megoldás?

Miért nem ülhet a baba dönthető etetőszékben vagy hordozóban? Logikusnak tűnhet, hogy akkor a gyermeket rakjuk dönthető etetőszékbe vagy babahordózóba miközben eszik.

Azonban ez növeli a félrenyelés és fulladás kockázatát - legyen szó akár püréről, akár BLW-ről. Ezzel a szakemberek is egyetértenek.

A tudományos kutatások ma már világosan mutatják a babák étkezésre való készenállását a szilárd ételek területén. Ebben a felsorolásban szerepel a stabil ülés is, amely nem azért van a listában, hogy a babát lefektessük akár félig fekvő pózba.

Az elmúlt években elszaporodtak az olyan etetőszékek, amik dönthetőek és kagylóformájúak, ezért teljesen alátámasztják és tartják a baba hátát és fejét. Ezeket 4-5 hónapos kortól már lehet használni.

Az első időkben az etetőszék szerepét tökéletesen betölthetik az autóshordozók, vagy a pihenőszékek is. Feltehetitek az asztalra is, hogy ne fájduljon meg a derekatok az etetés közben.

Azonban nem ez a legpraktikusabb megoldás, mert az első időkben az etetés maga egy vérig menő harc, kevesebb étel megy a gyermek szájába, mint mellé. Mivel a pihenőszékek és autóshordozók általában textiles anyagból vannak, ezért nem könnyű tisztán tartani őket, egy kiadós répapüré vagy céklalé után.

Hogyan válasszunk megfelelő etetőszéket?

Általában fél éves kortól szokták elkezdeni a hozzátáplálást, kb. ilyenkor érdemes megvenni az etetőszéket is. A legtöbb multifunkciós etetőszék háttámlája kagyló alakban dől meg, ez azt jelenti, hogy egyszerre dől meg a hát és a lábrésze is, ezzel olyan szögben van benne a baba, mint az autóshordozókban is.

De vannak olyanok is, aminek csak a háttámlája állítható, valaki az egyiket preferálja valaki a másikat. Ezek az etetőszékek sok praktikus funkcióval rendelkeznek még, például állítható a magasságuk, így könnyen beállíthatjátok akár az asztalotok méretéhez is, és akkor együtt lakomázhat az egész család.

Talán az egyik legpraktikusabb bennük, hogy sokszor dupla tálcásak, tehát ha evés közben az egész tányér krumplifőzelék kiborulna, akkor könnyedén leszedhetitek a felső tálcát,és már lehet is rohanni a mosogatóhoz tisztítani.

Ha püré fröcskölődik a huzatra, félelemre semmi ok, ugyanis a legtöbb etetőszék anyagát úgy alakították ki, hogy egy vizes ruhával könnyedén letörölhessétek azt. Így nem kell nap mint nap huzatot mosnotok, ami úgy se száradna meg másnapra.

Arra is figyeljetek, hogy az etetőszék viszonylag kicsire összecsukható legyen, hiszen ha kisebb a konyhátok, vagy csak szimplán nem szeretnétek, hogy folyton elő legyen a masina, akkor könnyedén eltudjátok tenni egy szekrénybe, vagy a sarokba.

A multifunkciós székeken kívül vannak a fix etetőszékek is, amiket csak olyan babáknak javasolnak a gyártók, akik rendesen tudnak ülni benne, hiszen háttámlájuk nem dönthető.

A hozzátáplálás fokozatos bevezetése

Kezdetben, amikor még csak az első falatokat kóstolgatja a baba, eléteheted a tálcát is és etetheted. De már 6-7 hónaposan odakerülhet elé egy kis tálka és kanál, hogy maga is próbálkozzon az evéssel, és már ebben a korban is oda lehet tolni az etetőszéket az asztalhoz, amikor ti is esztek és ő is kóstolgathat a neki való falatokból.

Később, 8-9 hónaposan már el lehet kezdeni minden nap néhány étkezést teljesen közösen csinálni, azaz ilyenkor ti is esztek és a baba is önállóan eszegethet olyasmit, amit a kezével meg tud fogni.

Praktikusan ez az uzsonna vagy a vacsora lehet, amikor kaphat gyümölcsöt, kölesgolyót, kenyérkockákat, főtt burgonyát, párolt zöldséget stb. apró darabokban és ezeket maga csipegetheti fel. Ezzel is ösztönzöd, hogy önállóan egyen.

Ideális esetben 1 éves korára már az étkezések javarésze így történhet, azaz ő maga, önállóan ehet. Természetesen 1 évesen még nem fog tökéletesen enni kanállal, ezért a kanalas ételeknél még segíteni kell, de törekedj rá, hogy az étkezések nagy részében ő maga egyen olyasmit, amit maga is meg tud fogni.

Számára is nagy élmény, hogy önállóan eszik. Kezdetben külön kis tányérba is tehetsz neki annyit, amennyit ha kiönt, nem sajnálsz, és kanalat adhatsz a kezébe.

Miért nem marad az asztalnál vagy a székben?

1. Túl hosszú ideig várunk el nyugodt ülést

Lépj egy lépést hátra, és gondolj bele abba, hogy gyermekedtől mit várhatsz el jelenlegi életkora szerint. Egy 1-2 éves kisgyermek sokkal kisebb türelemmel rendelkezik, és nem tud ugyanannyi ideig az ebédlőasztalnál tartózkodni, mint egy 9-10 éves.

Egy kisgyermek csak körülbelül 10 percig fog ülni az asztalnál (nyugodtan). 5-6 éves korig ez az időtartam nem sokat fog változni, utána sem ugrik meg hirtelen.

Az kijelenthető, hogy egyetlen gyerektől sem elvárható otthon, hogy 30 percnél tovább maradjon az asztalnál. Az oviban más a helyzet, ott a többieket általában meg kell várni, hiszen a gondozó nénik nem tudnak húszfelé járkálni.

De otthon ne várjuk ezt el lehetőség szerint. Mutass példát, és a reális elvárások alapján egy étkezés legfeljebb 1O-3O percig tartson.

2. Nem kényelmes a testhelyzet

Ha ez nincs meg, nincs meg semmi sajnos. A gyermek nem fog tudni az evésre, a finom falatokra koncentrálni, ha a lába lóg, lecsúszik, hátradől vagy nem éri el megfelelően az asztalt.

Ha hagyod gyermekedet választani, például azt, hogy melyik tányért, szalvétát szeretné használni, szuper. Ha recepteket mutatsz neki, képeket, mit enne, az még jobb (te is fel tudsz pár nappal vagy egy héttel előtte készülni, kevésbé leszel stresszes).

3. Nem éhes, mert egész nap csipeget

A gyermekeknek nyugodtnak, ugyanakkor ébernek kell lenniük akkor, amikor eljön az evés ideje. A napi rutin megléte elősegítheti a gyermekek felkészülését az étkezésre mind szellemileg, mind fizikailag, lehetővé téve számukra, hogy nyugodtak, ugyanakkor éberek legyenek.

Nem kell egész nap csipegetni és enni, szuper, ha van egy rendszer, ebben 1 éves kor után általában 5 étkezés: reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora foglal helyet.

A gyermek étkezése közötti távolság (is) kb. 2,5 - 3 óra. Étkezések között ihat bármennyi folyadékot (víz, ha tejes ital vagy gyümölcslé, az rendszeresen fogyasztva csökkenteni fogja az éhségét).

Ha nincs ennyi idő az étkezések között és egész nap csipegethet, lehet, hogy egyszerűen nem éhes, amikor le akarod ültetni enni.

Reggel bejön az a tipp, hogy adunk a kicsinek egy saját „finomság tálat”. Ezt én találtam ki, a pácienseimnél működni szokott.

Ebben 1-1 adag gyümi/zöldség van, készen, szeletelve/darabolva, elérhető helyen a kicsi számára (nem kell hámozni, nem kell mosni, stb.). Ezt bármikor meheti, ha már nagyon éhesnek tartja magát napközben.

Ha a gyermek nem eszik ebédet például és utoljára egy kis tízórait evett, hozzuk előrébb az uzsonnát, ne legyen 5-6 órán keresztül éhes! (más téma: nem büntetünk azért, ha nem kéri az elé tett ételt! Mindig legyen alternatíva, ha csak egy kifli is, hogy éhesen ne álljon fel. Jobb megelőzni ezt a helyzetet, beszéljük meg, mit enne!).

4. Túl sok inger éri

Ahhoz, hogy a gyermek üljön evés közben nem csak éhesnek kell lennie, hanem nyugodtnak is (és ébernek, azaz ne álmosan együnk). Az ingerek már evés előtt is hatnak a gyermekre, nem mindegy, hogy előtte a játszótéren szaladgált és mászott, vagy a tévét nézte.

Az evésen körüli időt is figyeld meg! Kínálj neki érzékszerveket igénybe vevő tevékenységeket evés előtt akkor is, ha nincsenek szenzoros zavarai.

Ezek a tevékenységek szuper jók, mert megnyugtatják és „rendezik” az idegrendszerét, hogy arra koncentrálhasson, amire kell. Ilyen tevékenység az ugrálás, a zenehallgatás, a mászás, vagy a csendesebb verziók közül (gyermektől függ, melyik szükséges) a festés, gyurmázás.

Derítsd ki, melyik hogyan hat a gyermekedre, és ha arra gyanakszol, hogy vannak ezzel problémái, kérd szakember segítségét.

5. Unatkozik vagy önállósodni szeretne

Ebben a korban már kezdenek önállósodni, Ők akarnak irányítani, fogni a kanalat, és enni is. A baba gyakran nemcsak enni szeretne, hanem megismerni az étel formáját, tapintását, állagát és ízét is.

Ez természetes része annak a tanulási folyamatnak, ahogyan megismerik a világot. Ami neked természetes (milyen egy étel formája, tapintása, állaga, íze stb.), azt neki még mind fel kell fedeznie.

Pontosan ez az a kor amikor a száján kívül kezeit is tudja már erre a célra szabadon használni, hiszen stabilan ül, hát foglald le, de semmiképp ne játékkal, mert akkor az evést is játéknak fogja venni egy idő után, az meg semmi jóra nem vezet.

Én adni szoktam a keze ügyébe (etetőszék tálcájára) apró katonákat, amiket megtapogathat, szétpaszírozhat, bekaphat, közben míg ezzel lefoglalja magát néhány kanál főzelék is lecsúszik.

9 hónaposnak kockára vágott főtt krumpli, répa tökéletes erre a célra, de csipet kenyérkék is lehetnek. Csak ne adj egyszerre túl sokat belőle, mert akkor kajacsatába fullad a történet! :-)

6. Az etetőszékhez kellemetlen élmény kapcsolódik

Mi ott rontottuk el, hogy amikor először elfordult, a kanáltól a mamája kivette és ölben etette. Aztán ez előfordult párszor, és a gyerek hozzászokott.

Volt olyan is, hogy az etetőszékhez közeledve már ordított. Újra meg kellett barátkoztatnom vele.

Ezt úgy csináltam, hogy a kedvenc játékait oda tettem, és akkor beleült. Utána napról napra jobb lett a helyzet.

És még folyamatosan is beszélek neki, így sokszor rám figyel, nem arra, hogy mit teszek a szájába.

Sok baba élvezi azt is, ha csak beleülhet és nézelődhet, mert innen magasról sokkal többet lát, mint pl. a hordozóból vagy a játszószőnyegről, ezért bátran tedd bele néha játszani is.

7. Az étkezés nem közös élmény

Kapcsoljuk ki a tévét, kapcsoljuk fel a lámpát ha kell, beszélgessünk! Ülj le vele, ne hagyd egyedül enni.

Ha látja, hogy ti is ülve esztek, nem álltok fel, nem telefonáltok, nem tévéztek stb. közben, akkor idővel ő is a családi szokásokhoz alkalmazkodik majd.

Ezt nem erőltetni kell, hanem jó példát mutatni és ripsz-ropsz azt veszitek majd észre, hogy minden jó szokást elsajátított a kicsi fegyelmezés, rászólás és asztal körül kergetés nélkül.

A legjobb példa a jó étvággyal evő szülő. Legyen a családi étkezés kellemes, jó hangulatú, ahol öröm ott lenni.

Mit tegyél, ha nem akar a baba az etetőszékben enni?

  1. Ellenőrizd, hogy a baba stabilan ül-e, tartja-e a fejét és a törzsét, valamint nem dől-e oldalra vagy előre.

  2. Állítsd be úgy a széket, hogy a csípő, a térd és a láb is 90 fokos szöget zárjon be.

  3. Ne várd el, hogy egy kisgyermek 30 percnél tovább nyugodtan az asztalnál maradjon.

  4. Csökkentsd a zavaró tényezőket: kapcsold ki a tévét, ülj mellé, és teremts nyugodt környezetet.

  5. Adj neki életkorának megfelelő, kézbe vehető falatokat, hogy részt vehessen az étkezésben.

  6. Engedd, hogy fogja a kanalat, válasszon tányért vagy szalvétát, és segítsen az étkezés előkészítésében.

  7. Ne kényszerítsd evésre, ne üldözd étellel, és ne büntesd azért, mert feláll az asztaltól.

  8. Ha az etetőszékhez rossz élmény kapcsolódik, fokozatosan vezesd vissza: először csak üljön bele, nézelődjön vagy játsszon benne, majd később próbálkozzatok újra az étkezéssel.

Mennyit kell ennie a babának?

Gyakran olvashatjuk babakönyvekben, hogy pontosan hány gramm főzeléket kellene ennie mondjuk egy 8 hónapos babának. Szinte minden anyát izgat a kérdés, MENNYIT szopik, MENNYIT eszik a gyereke.

Pedig ebben az esetben különösen félrevezetők lehetnek a számok. A zöldségpépek tápértéke ugyanis azonos mennyiség esetén is meglehetősen különböző lehet attól függően, hogy miből készül.

Főzővízzel van hígítva vagy anyatejjel? Tartalmaz-e olajat, gabonafélét? A legfontosabb irányadó ebben az életkorban is ugyanaz, mint kicsi csecsemőknél: az étvágy és a gyarapodás.

Nincsenek sem kötelező ételek, sem kötelező mennyiségek!

Ne kínáljuk, várjuk meg, amíg magától kér szülei ételéből. Mindig csak feltűnően keveset tegyünk a tányérjára.

Az étvágytalan gyerek számára lehangoló látvány a nagy halom ennivaló. Lehet, hogy önállóan szeretne enni, esetleg kézzel, mert úgy ügyesebb.

Adjunk olyasmit, amit kézbe vehet. Ne váljon játékká az étel! Ha köpköd, maszatol, nyilván nem éhes.

Vegyük el tőle, és adjunk neki gyurmát, amivel játszhat. Kizárólag egészséges ételekkel kínáljuk.

Mit ne tegyél?

Amit ne tegyél (és másnak se engedd gyermekeddel tenni): büntetés ha elmegy az asztaltól (éhséggel sosem büntetünk!), tablet a gyermek elé, tv hogy egyen nyugodtan (élvezet így nincs, csak kalóriabevitel), szíjazás, hatalmi harcok.

Nagyon fontos fokozatosan megszüntetni ezeket, mert egészségtelen étkezési szokásokhoz vezethetnek. Ne szigorú szabályokat készíts, hanem olyanokat, amelyek mindenki számára tarthatóak és kényelmesek, jók.

Ettől az étkezések nem rosszabbak, szigorúbbak, kötöttebbek lesznek hanem könnyebbek és élvezetesebbek.

Ne használj ételt jutalomként vagy fenyegetésként

A szülők és nagyszülők különösen találékonyak, ha arról van szó, milyen varázsaltok segítségével csempésszék bele az ételt a kis “Rosszevő” szájába.

Itt repül a kismadár! Egy falatot anya, egyet meg a nagymami kedvéért! Ha megeszed, kapsz csokit!

Ha nem eszed meg, beteg leszel, hívni kell a doktor nénit! Ettől nősz nagyra! Csak akkor mehetsz játszani, ha megetted!

Sajnos, ezek az ötletek sem humorosnak, sem hasznosnak nem mondhatók, pedig az életből ellesett példák. Csak arra jók, hogy teljesen téves képzeteket alakítsanak ki a gyerekben az evésről.

Hiszen mit tanul így meg? Nem azért eszünk, mert éhesek vagyunk, vagy finom és ínycsiklandozó az étel, hanem valaki vagy valami kedvéért, esetleg az édességért, a jutalomért, esetleg félelemből.

Ezzel nem a jó gyarapodást, hanem a későbbi evészavarokat lehet sziklaszilárdan megalapozni. Hasonlóan káros ötlet a tévé bámulása közben etetni a tátott szájú apróságot, így lehet túlsúlyos, automatikusan evő gyereket nevelni.

Mikor váltsunk másik ülőhelyre?

Ilyenkor lehet beszüntetni az etetőszékezést és helyette vagy a nagy asztalhoz ültetni a kicsit, vagy venni egy kis műanyag asztalt, kis székkel, ahol önállóan ehet.

Ezt akkor fogod tudni zökkenőmentesen megvalósítani, ha a baba ekkorra már javarészt önállóan eszik és, ha nem egyedül kell ennie, hanem együtt esztek.

Ha ugyanis etetni kell még, akkor nem lesz türelme kivárni, amíg kanalazod neki az ételt, ha pedig egyedül kell ennie, akkor unatkozni fog és pár falat után más szórakozás után néz.

Szerintem nem baj, hogy nem eszik etetőszékben, ha valóban tud stabilan ülni, pár hónap múlva már próbáljatok meg egy kis asztalt, támla nélküli kis széket beszerezni neki, olyasmit, mint amilyet majd -ha tervezitek - bölcsiben használni fog.

Amíg nem tudja magától megfogni a poharat, kanalat és abból enni-inni, majd visszatenni az asztalra anélkül, hogy kiöntené a tartalmát, jobb, ha ölben etetitek. :)

Mi történik, ha a kisgyermek már járni akar étkezés közben?

Vannak olyan időszakok is, amikor a kicsi annyira izgága, hogy egyszerűen nem tud ülve enni. Jellemzően 1-1,5 éves korban fordul ez elő, amikor a kicsi éppen csak megtanult járni és állandóan úton lenne.

Semmi nem történik, ha ideiglenesen állva eszik, nem szabad erőltetni, hogy mindenáron üljön evés közben végig. Az sem gond ebben a korban, ha néha szalad két kört és utána folytatja az evést.

Ilyenkor várj egy kicsit, folytasd az evést, aztán ha magától nem jön, finoman terelgesd vissza, hogy befejezze az evést. Ha már nem kéri, akkor viszont pakold el az ételt.

Semmiképp ne ess abba a hibába, hogy az asztal körül kergeted vagy mész utána az étellel, mert szerinted keveset evett.

Te ehetsz tovább is, akkor is, ha ő már elmenne azután, miután jelezte, hogy a pocak tele van. Nyugodtan hagyd elmenni, de te edd meg, amit szeretnél.

Biztosíts ehhez hozzá neki biztonságos teret. Ha fel akar állni, felállhat, de egyedül jöjjön vissza (ha biztonságos helyen van addig is).

Bármennyiszer felállhat, de figyelmeztetem az étkezési idő végére („kicsim, a konyha nemsokára bezár és megyünk a játszótérre. Legközelebb akkor fogunk tudni enni, amikor a konyha kinyit, majd ha hazaértünk. Mit érzel, tele a pocakod?” ha igen: „Egészségedre, anya megeszi az ebédjét, menj nyugodtan játszani addig!” ha nagyobb: „légy szíves tedd a tányérodat a mosogatóhoz, ez azt jelenti, hogy jól laktál!”).

Gyakori kérdések és helyzetek

Miért eszik máshol, de az etetőszékben nem?

Csak ott nem eszik kanállal? Ha ölben etetitek eszik rendesen? Vagy a bébihordozóban elfogadja a kanalas kaját?

Igen, máshol elfogadja! De a hordit már kinőtte! Azt nem értem, hogy mikor először próbáltuk az etetőszéket evett benne, most meg már nem akar.

Még eszembe jutott, hogy megkérdezzem: Csak ott nem eszik kanállal? Ha ölben etetitek eszik rendesen? Vagy a bébihordozóban elfogadja a kanalas kaját?

Miért csak szétlapítja a falatokat?

Ház köszi csajok, megvolt az ebéd! A kis falatkákkal nem tudott mit kezdeni, csak szétlapította őket! :D

Viszont kanalat ő is kapott a kezébe, azzal szórakozott és amikor nem figyelt akkor juttattam a szájába a falatokat! Azt hiszem az volt a gond, hogy nagyon szerettem volna ha az evésre koncentrál.

Így egész jól sikerült most megetetnem, igaz nem evett annyit mint általában, de alakulni fog. :)

Miért akarja állandóan megvizsgálni az ételt?

Az én kisfiam ugyan idősebb, de ugyanezt csinálja jó ideje. Rájöttem, hogy baromira unatkozik és ezért ilyen utálatos ;-).

Ráadásul a tudásvágyuk kielégíthetetlen és mindent szeretnének jól megvizsgálni, szemügyre venni, megtapogatni és ez a kajával sincs másképp.

Ez természetes része annak a tanulási folyamatnak, ahogyan megismerik a világot. Ami neked természetes (milyen egy étel formája, tapintása, állaga, íze stb.), azt neki még mind fel kell fedeznie.

Az étkezési szabályok legyenek következetesek, de rugalmasak

Az étkezési rutinok nagyon eltérőek lehetnek a gyermek igényeitől és a családi körülményektől függően, tartalmazhatnak bármit: kézmosást (ugye?), a terítést, imádságot, stb.

Az egyik család szeret a nappaliban enni egy jó film közben, más családnál ez elképzelhetetlen és enni csak az étkezőasztalnál lehet. Egyiknél sem teszem le a voksom, ez családtól függ.

Akkor tartható egy tanács, ha nem idegen. Ha nem az van, hogy a gyermek csak az asztalnál ehet, de apa a tv előtt is.

Vagy a gyereknek meg kell mosni a kezét és szépen megköszönni, ha végzett, de a többi tesó/apa/bárki ezt nem teszi sosem.

Ha (új) szabályokat/határokat akarsz hozni, mindig készítsd fel előtte a gyermeket is. Fontos, hogy az étkezési időn kívül is megközelítsétek ezt a témát, amikor mindenki nyugodt és figyelmes.

Beszéld meg vele az étkezési határokat, és közöld, hogy miért fontos ez a dolog. Nem kényszerítsük soha evésre a gyerekeket sem.

Mikor kérj segítséget?

Ha a gyermek tartósan elutasítja az ételt, nem gyarapszik, alig iszik, gyakran félrenyel, fájdalma van, vagy az etetőszékben és más helyzetekben is erősen tiltakozik, érdemes szakember segítségét kérni.

Ha a pici babád (1 évnél kisebb) és nem ül a székben, annak inkább más okai vannak: rossz az etetési pozíció vagy/és az eszközök nem megfelelőek a baba kezében/szájában.

Akarna enni, de nem tud/nem kényelmes. A pozíciót már tudod, eszköznek pedig ezt ajánlom 2 éves korig.

Derítsd ki, melyik hogyan hat a gyermekedre, és ha arra gyanakszol, hogy vannak ezzel problémái, kérd szakember segítségét.

A legfontosabb, hogy légy következetes és kitartó - lehet, hogy az elején nehéz lesz.

Elmondhatom, amint azt már sokszor láttam a gyerekekkel való munkában, hogy e lépések alkalmazásával minél inkább kitartóbb és következetesebb vagy , annál gyorsabban látod majd a sikert.

noimgs

tags: #nem #akar #az #etetoszekben #maradni