A nitrátszennyezés csecsemőknél súlyos oxigénhiányos állapotot, úgynevezett methemoglobinémiát okozhat, amelynek jellegzetes tünete a bőr és a száj kékeslila elszíneződése, gyakran légzési nehézséggel együtt. A veszély főként a nyolc hónaposnál fiatalabb csecsemőket érinti, ezért a magas nitráttartalmú zöldségeket ebben az életkorban célszerű kerülni, az ásott kutak vizét pedig csak igazoltan megfelelő vízminőség esetén szabad felhasználni.
A nitrát önmagában viszonylag veszélytelen, de reakció-termékei, pl. a nitrit, az N-nitrozo vegyületek az egészségre károsak lehetnek. A nitrit a csecsemők szervezetébe magas nitrát tartalmú (ásott kutas) ivóvíz fogyasztásával is bejuthat, ezért fontos szerepe van a közüzemi vízellátásnak, amelynek nitrát tartalma szigorúan és rendszeresen ellenőrzött, ugyanúgy, mint a bébiételeké.
Mik azok a nitrátok?
A nitrát negatív töltéssel rendelkező, 1 nitrogénből és 3 oxigénből álló ion. A nitrát 1 nitrogénből és 3 oxigénből álló ion, a salétromsav sója. Anion, tehát negatív töltéssel rendelkezik [4].
A nitrátok vegyületek, melyek természetes módon jelen vannak a talajban, és a növények számára fontos tápanyagforrást jelentenek. A növények felveszik a nitrátokat a talajból, majd azokat a növényi fehérjék és egyéb vegyületek felépítéséhez használják fel.
A földi légkör 78%-át alkotó nitrogén [7] természetes biológiai körforgásának adott lépése során keletkezik a nitrát. A nitrát az oxidált nitrogén stabilabb formája, azonban a talajban, vízben, illetve a növényekben élő mikroorganizmusok nitritté tudják bontani, ahogyan a nitritet nitráttá oxidálni.
Ez a folyamat állandó jelenség a környezetben, így nitrát keletkezésével természetes körülmények között is számolni kell [8, 9, 10]. Gyakorlatilag az összes szervetlen nitrát só vízoldékonysága nagy [5], vízben oldódva pedig színtelenek, szagtalanak, íztelenek [6].
Hogyan kerülhet nitrát a zöldségekbe?
A zöldségek nitrátszintje olyan tényezőktől függ, mint például a zöldség típusa, a növény kora, a növekedési hőmérséklet, a napsugárzás, a talaj nedvességtartalma és összetétele, valamint a felhasznált nitráttartalmú műtrágya mennyisége.
A nitrát tartalom növekedését környezeti hatások is befolyásolhatják, többek között a talaj ásványianyag-tartalma, vízellátása, a műtrágyázás mértéke, illetve a szedés és tárolás módja, sőt még a fényviszonyok is hatással lehetnek rá. A salátafélékben a borúsabb hónapokban jobban felhalmozódik a vegyület.
A műtrágyázás során a növények számára szükséges tápanyagokat is bejuttatják a talajba, ideértve a nitrátot is. A túlzott műtrágyázás vagy a nagy mennyiségű műtrágya használata növelheti a talaj nitrát tartalmát.
Ha a talajban túl sok nitrogén van, akkor a növények többet vesznek fel, mint amennyire szükségük lenne, és az feleslegként megmarad bennük. Ennek eredményeként a növények magasabb nitrát tartalommal rendelkezhetnek.
Ez különösen igaz lehet olyan növények esetében, amelyek könnyen felvehetik a nitrogént a talajból, mint például a spenót vagy a cékla. A legtöbb gyökérzöldség - és közülük is leginkább a cékla - “hajlamos” a nitrát/nitrit halmozására.
Ez egyszerűen a “természetükből” fakad, nem feltétlenül a környezetből vagy a műtrágyázásból. (Éppen ezért az otthoni, kertben termett cékla is nitráthalmozó lehet!)
Mely zöldségek nitráttartalma lehet magas?
Magyarországon legismertebb nitráthalmozó növények: cékla, fejes saláta, sárgarépa fehérrépa, karalábé, mángold, spenót, sóska, retek.
A nitrát elsősorban a szárban, a levelekben és a gyökerekben található. Emiatt a leveles zöldségek, például a spenót, sóska, saláta és a gyökérzöldségek, például a cékla gazdagok nitrátokban.
| Nitráttartalom szerinti csoport | Példák |
|---|---|
| Nagy nitrát tartalom (>1000 mg/kg) | saláta, cékla, spenót, zeller |
| Közepes nitrát tartalom (100-1000 mg/kg) | burgonya, káposzta, tavaszi zöldségek, répa, zöldbab, padlizsán |
| Alacsony nitráttartalom (<100 mg/kg) | spárga, hagyma, friss gyümölcsök, paradicsom, zöldpaprika, szójabab-csíra, gomba |
A gabonák átlagosan 0,5-16 mg/kg nitrátot tartalmaztak, a tehéntejben található nitrátot 5 mg/l alatti értékre becsülik, a sajtban viszont a nitrát a felhasznált élelmiszeradalékok miatt 1-8 mg/kg mennyiségben található meg [17, 18].
Miért veszélyeztetettebbek a csecsemők?
A csecsemőknél magasabb a kockázata annak, hogy a nitrátok nitritekké alakulnak át, ami a vérben metahemoglobin képződést okozhat, ami csökkenti a vér oxigénszállító képességét. A nyolc hónaposnál fiatalabb csecsemők azért veszélyeztetettek, mert szervezetükben még fejletlen a nitrát lebontó enzim, amely csak három éves korra fejlődik ki teljesen.
A három hónaposnál fiatalabb csecsemők különösen érzékenyek. Alacsony gyomorsav-termelésük miatt esetükben a bélbaktériumok nagyobb arányban alakítják a nitrátot nitritté.
A magzati hemoglobin könnyebben oxidálódik methemoglobinná. A csecsemők szervezetében még nem található meg elegendő mennyiségben a „metHb reduktáz” enzim, mely képes a methemoglobint visszaalakítani hemoglobinná.
Miért a 8 hónapos kor a határ? Mert a baba szervezetében akkor termelődik már, azaz enzim, ami le tudja bontani a nitrátot. Fontos tudni, hogy bizonyos zöldségek gyűjtik és felhalmozzák a nitrát vegyületeket, ezért ezeket 8 hónapos kor alatt célszerű kerülni a kisgyermekek etetésénél, illetve csak megfelelő óvintézkedések mellett adhatóak a kicsiknek.
A nyolc hónaposnál fiatalabb csecsemők azért veszélyeztetettek, mert szervezetükben még fejletlen a problémát okozó vegyületeket átalakító enzimrendszer, amely csak három éves korra fejlődik ki teljesen. Minél fiatalabb a csecsemő, annál veszélyeztetettebb.
Mi történik nitrátmérgezéskor?
A megbetegedést methaemoglobinémiának nevezi a szakirodalom. A mérgezés során a nitrátból az emésztés hatására kialakuló nitrit a vérben lévő haemoglobinhoz kötődik, amely így képtelen ellátni oxigén szállító feladatát, ezért oxigénhiány jön létre.
A nitritek megzavarják a vörösvértestek oxigénszállítását, ami cianózishoz, (a bőr vagy nyálkahártya kék, illetve lila elszíneződése, amely a bőrfelszín közeli szövetek alacsony oxigénszintjének következménye) egy súlyos állapothoz vezethet.
A methemoglobin nem képes oxigént szállítani a szervezetben, így amennyiben koncentrációja eléri a normál hemoglobin koncentráció 10%-át, oxigénhiány léphet fel. 25% metHb koncentráció felett gyengeség, szapora pulzus jelentkezik, 50-60% esetén eszméletvesztés, kóma, illetve végső esetben halál következik be (50%-os metHb szint nagyon ritkán fordul elő) [4, 22].
A nitrátmérgezés tünetei csecsemőknél
A tünetek jellegzetesek: a kisbaba bőre és szája kékeslila színűvé válik, amit légzési nehézség kísér. A tünetek jellegzetesek: a kisbaba bőre és szája kékeslila színűvé (cianotikussá) válik, amit légzési nehézség kísér.
A kékeslila elszíneződés főként a száj körül, a bőrön és a nyálkahártyákon válhat feltűnővé. Súlyosabb esetben, azonnali orvosi beavatkozás nélkül a kórkép fulladásos halállal végződhet.
Sajnos ezek igen komoly reakciók és azonnali orvosi beavatkozást igényelnek. Súlyosabb esetben, azonnali orvosi beavatkozás nélkül végzetes lehet, megfulladhat.
Kékeslila bőrelszíneződés és légzési nehézség esetén azonnali sürgősségi orvosi segítség szükséges.
Milyen ételek okozhatnak kockázatot?
A nitrit mérgezést csecsemőknél előidézheti például a házi készítésű sárgarépa püré és például a főtt cékla fogyasztása is, melyet inkább csak 10-12 hónapos kor körül célszerű bevezetni.
Csecsemőknél a nitrátmérgezést a házi készítésű sárgarépapüré és a főtt cékla 1-2 napos tárolás alatt feldúsuló nitrátjelenléte okozza. Csecsemőknél a nitrát mérgezést a házi készítésű sárgarépa püré és a főtt cékla, pontosabban az elkészített cékla és sárgarépa lében a hűtéssel sem megakadályozható,1-2 napos tárolás alatt feldúsuló nitrát jelenléte okozza.
A nitrát mérgezést csecsemőknél okozhatja például a házi készítésű sárgarépa püré és a főtt cékla, amelyet sajnos sem a zöldségek, sem az elkészített ételek hűtve tárolása nem tud megakadályozni.
A cékla nitrát tartalma nem elhanyagolható, ezért csecsemők számára még frissen készítve sem ajánlott! A Nébih vizsgálatai több éve következetesen magas nitráttartalmat állapítanak meg cékla esetében. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján fogyasztása kisgyermekek és csecsemők számára nem ajánlott!
A répa és a cékla a babák esetében kiválóan helyettesíthető a batáta különböző fajtáival. A batáta ezredannyi nitrátot halmoz fel, mint a cékla.
A nitrát szerepe az ivóvízben
Az élelmiszerek mellett a nitrát legjelentősebb forrása az ivóvíz [10]. A nitrát a csecsemők szervezetébe magas nitrát tartalmú - ásott kutas - ivóvízfogyasztással is bejuthat.
A nitrát ivóvízbe kerülésének egyik lehetősége az ásott kutakból származó, talajvíz eredetű ivóvíz, mely a mezőgazdasági tevékenység miatt tartalmazhat nagyobb mennyiségű nitrátot. A nitrát ivóvízbe kerülésének egyik lehetősége az ásott kutakból származó, talajvíz eredetű ivóvíz, mely a mezőgazdasági tevékenység miatt tartalmazhat nagyobb mennyiségű nitrátot.
A vezetékes ivóvíz vagy babavíz természetesen csak a megengedett határérték alatt tartalmaz nitrátot. A vezetékes víz, akárcsak a bébiételek nitrát tartalma szigorúan és rendszeresen ellenőrzött.
Az üvegből táplált csecsemők a vízben lévő magasabb nitráttartalomnak való kitettség és a testsúlyukhoz képest nagy mennyiségű vízbevitel miatt nagyobb arányú nitrát terhelésnek lehetnek kitéve. Az anyatej is tartalmazhat nitrátot, ám szakmai vélemények alapján a csecsemők egészségvédelme szempontjából az anyatej nem jelentős nitrátforrás [19].
A vízben oldott nitrát hatását vizsgálva megállapítható az összefüggés a nitrát bevitel és a megváltozott pajzsmirigyműködés között, mivel a nitrát gátolja a jód felvételét [5].
Miért nem elegendő a kutak vizének felforralása?
Sajnos, a víz nitrát tartalma forralással nem csökkenthető. Ahhoz, hogy az ivóvizünket nitrátmentesítsük, komolyabb víztisztító berendezésre van szükség.
A nitrát nagyon vízoldékony, ezért a forralás nem távolítja el a vízből. Csecsemők táplálásához ásott kút vizét csak megfelelő vizsgálat után szabad felhasználni.
Határértékek és ellenőrzött bébiételek
Az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeiről és az 1881/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2023/915/EU rendelet szerint az élelmiszeripar által előállított bébiételek esetében 200 mg/kg nitrát határérték került meghatározásra.
A jogszabályban leveles zöldségekre (saláta, spenót, rukkola) megállapított határértékek 2000 és 7000 mg/kg közöttiek, céklára nincs határérték megállapítva.
| Élelmiszer vagy élelmiszercsoport | A rendelkezésre álló határérték |
|---|---|
| Élelmiszeripar által előállított bébiételek | 200 mg/kg nitrát |
| Leveles zöldségek | 2000 és 7000 mg/kg között |
| Cékla | nincs meghatározott határérték |
Kivételt képeznek a kereskedelmi forgalomban lévő bébiételek, melyek összetételét szigorúan ellenőrzik, így elviekben ezek nem jelenthetnek veszélyt a csöppség egészségére.
Hogyan csökkenthető a nitrát kockázata házi bébiételnél?
Te is készíthetsz egészséges házi bébiételeket, de fontos, hogy azokat mindig megfelelően tárold. Teljesen nullára nem fogod tudni csökkenteni, de mutatunk pár tippet, ami segíthet, amivel minimalizálni tudod a nitrát tartalmat.
- Vásárolj bioterméket, részesítsd előnyben a szezonális és szabadtéri zöldségeket.
- Ne tárold a hűtőszekrényben (vagy szobahőmérsékleten) hosszú ideig a zöldségeket- a betakarítás vagy vásárlás után a lehető leghamarabb készítsd el és tálald a babának.
- Távolítsd el a szárat és a külső réteget.
- Például a répa pürénél, mindig vágd le a répa 2 végét, mert itt koncentrálódik a nitrát!
- Ha nagytermelőtől származik a répa, mindenképp hámozd is meg, vagy egy kés életlen felével kapard le a külső felületét.
- Elkészítés után azonnal tálald a bébiételt, vagy tedd be a hűtőszekrénybe.
- Inkább kis adagokat főzzünk, amit egyszerre megeszik a baba!
- Ha plussz mennyiséget készítettél, vagy nem fog elfogyni a már elkészített bébiétel, akkor miután kihűlt fagyaszd le, például szilikon pürétartóban.
- Három hónap után már ne használd fel, ha a fagyasztóban voltak.
- Célszerű hűtőben felolvasztani a korábban elkészített püréket - ne hagyjuk hosszabb ideig szobahőmérsékleten állni.
A nitrit mérgezést csecsemőknél előidézheti például a házi készítésű sárgarépa püré és például a főtt cékla fogyasztása is, melyet inkább csak 10-12 hónapos kor körül célszerű bevezetni.
Mit tehetünk ellene? Öntsük le a főzővizet a zöldségekről, s ne tartogassuk napokig a hűtőszekrényben. Mivel az étel tárolása során a baktériumok hatására a nitrát egy része szintén nitritté alakulhat, így a hosszasan hűtőben tárolt étel fogyasztása még kockázatosabb.
A főzés és a párolás csökkenti-e a nitráttartalmat?
A zöldségek főzése nem feltétlenül távolítja el a nitrátokat, mivel azok hőstabilak, azaz a főzés során nem bomlanak le. Azonban, ha a zöldségeket vízben főzzük, akkor a víz egy része kimoshatja a szennyező anyagok egy részét, így célszerű leönteni a zöldségek főzővizét.
A párolás is hasonló hatással lehet, de az eredmény a zöldség típusától, méretétől és főzési időtől is függ. Általános tapasztalat, hogy a sütéssel a nitrát mennyisége növekszik az élelmiszerekben.
A nem megfelelő tárolás és előkészítés esetén a nitrátszint valóban megemelkedhet. A megfelelő előkészítés és azonnali felhasználás vagy fagyasztós módszerrel történő tárolás segít kiküszöbölni ezt a kockázatot a leveles zöldségekben.
A biozöldségek valóban biztonságosabbak?
A bioélelmiszereket a kereskedelmi forgalomban kapható nitrát műtrágyák használata nélkül termesztik, így a nitrátszennyeződés/koncentráció kockázata kisebb, de nem szűnik meg illetve szüntethető meg.
A biozöldségek használata általában csökkentheti a nitrátok jelenlétét az otthon készített pürékben, ételekben. A biogazdálkodás során tilos vagy korlátozott az ökológiai rendszerekre káros hatással bíró vegyszerek, műtrágyák és növényvédő szerek használata.
Emiatt a biozöldségekben kevesebb lehet a nitrát, mivel a termesztők általában természetes vagy szerves trágyákat használnak a növények táplálására, és a vegyszeres kezelések is korlátozottak.
Fontos azonban megjegyezni, hogy bár a biozöldségek általában alacsonyabb nitráttartalommal rendelkeznek, ugyanúgy fontos az alapos mosás és a megfelelő tárolás, hogy minimalizáljuk az esetleges egészségügyi kockázatokat.
A nitrát környezeti forrásai
A nitrát természetes módon fordul elő a nitrogén-körfolyamatokban [10], azonban a 20. század vége óta emberi forrásokból sokkal több nitrogén jut ki a környezetbe, mint az összes többi forrásból együttesen.
A nitrogén-ciklus természetes egyensúlya így felborult [32]. A nitrogén tartalmú vegyületek, (trágyák, hígtrágyák, műtrágyák, szennyvíz, szennyvíziszap) kijuttatása a művelés alatt álló területekre folyamatos diffúz (nagy területre kiterjedő) környezetterhelést jelent [9], a fosszilis energiahordozók elégetésén keresztül pedig, mint melléktermék is kikerülhetnek a környezetbe.
A legfőbb diffúz forrása a nitrát szennyezésnek az agrárterületekről történő elfolyás, az utak, külvárosi területek vízelvezetése, valamint az eső nitrogén szállítása. Pontforrások a szennyvízülepítő tartályok és a megrongálódott, szivárgó szennyvízcsatornák [10].
A nitrát nem tud erősen kötődni a talajhoz és nagyon vízoldékony, ezért az a nitrát mennyiség, amelyet nem vettek fel a növények, elszivároghat a talajvízbe, vagy a folyókba.
A nitrát foszfátok mellett az egyik fő oka a vizek eutrofizációjának, melynek során nemkívánatos módon felszaporodnak az algák és a vízinövények, veszélyeztetve a víztest ökológiai egyensúlyát és oxigénháztartását.
Fontos gyakorlati szabályok a hozzátáplálás során
- Nyolc hónapos kor alatt célszerű kerülni a magas nitráttartalmú zöldségeket.
- Fokozott figyelem szükséges a cékla, a spenót, a saláta, a sóska, a retek, a karalábé és a sárgarépa esetében.
- Ásott kút vizét csecsemő táplálásához csak ellenőrzött vízminőség esetén szabad használni.
- A nitrátos vizet forralással nem lehet biztonságossá tenni.
- A friss zöldségeket a vásárlás vagy betakarítás után minél hamarabb fel kell dolgozni.
- A főzővizet célszerű leönteni.
- A kész bébiételt nem ajánlott napokig a hűtőszekrényben tárolni.
- Kékeslila bőrelszíneződés vagy légzési nehézség esetén azonnali orvosi ellátás szükséges.
A főként a hozzátáplálás kezdetekor kiemelten fontos odafigyelni a nitrátok jelenlétére. A tudatosság és az elővigyázatosság segíthet abban, hogy minimalizáljuk a nitráttal kapcsolatos egészségügyi kockázatokat, és biztosítsuk gyermekeink számára az egészséges táplálkozás alapjait.
tags: #nitrat #szennyezes #csecsemo