A női petesejt egészségét egyszerre befolyásolja az életkor, a hormonális és anyagcsere-állapot, a környezet, a táplálkozás, a stressz, valamint a dohányzás és más káros életmódbeli szokások. A káros hatások ronthatják a petesejt érését, a megtermékenyülés esélyét, az embrió fejlődését és a beágyazódás sikerét.
A petesejtek egészségének megőrzésében különösen fontos az oxidatív stressz mérséklése, a megfelelő hormonális működés, az egészséges testsúly, a rendszeres mozgás, a tápanyagdús étrend, a káros szenvedélyek kerülése és a tartós stressz csökkentése. Peteérési zavar, rendszertelen ciklus vagy sikertelen gyermekvállalás esetén nőgyógyászati és reprodukciós kivizsgálás szükséges.
Miért különösen érzékenyek a petesejtek?
A test leghosszabb életű sejtjei a petesejtek, ezeket születésüktől fogva hordozzák a nők (illetve a nőstény állatok), egészen a szaporodóképes kor végéig.
A női ivarsejtek, a petesejtek a petefészkekben termelődnek. A természet bőkezűen ellát minden nőt ilyennel: egy ivarérett nő petefészkében körülbelül négyszázezer éretlen petesejt van, de ebből havonta általában csak egy, összesen mintegy négyszáz érik meg az élete során.
A lányok körülbelül kétmillió petesejttel születnek, de a pubertáskorra ezek nagy része „elfogy”, és a nők termékeny időszakát körülbelül 400 000 petesejttel kezdik.
A petesejtek azon kevés sejtek közé tartoznak az emberi testben, melyek nem képesek regenerálódni. legalábbis így hittük hosszú időn át.
Régebben elterjedt nézet volt, hogy az életkor az egyedüli tényező, ami a petefészek és a petesejt egészségét befolyásolja. Az új tudományos kutatásoknak köszönhetően ma már tudjuk, hogy ez valószínűleg nem igaz.
Nagyon sok tényező hatással van a petefészkek és a petesejtek egészségére: a környezeti hatások, az étrenddel bevitt hormonok, és a stressz is, csak hogy néhány példát említsünk.
A petesejt érésének körülményei
Az érés folyamatában számos szerv részt vesz, egy igen összetett hormonális rendszer szabályozza azt az utat, amíg az éretlen petesejt a bölcsőjében, az ún. tüszőben megérik, majd kiszabadul, és a petevezetéken át elindul a méh irányába.
Ahhoz, hogy gyermek foganhasson, egy egészséges, érett petesejtnek és a hímivarsejtnek kell, megfelelő körülmények között találkoznia.
Az ovuláció, vagyis a peteérés a nők petefészkében található tüszők - és a bennük lévő petesejtek - érési folyamatát jelenti.
Az érett petesejt kiszabadulása a menstruációs ciklus közepe táján következik be, fontos azonban tudni, hogy nem törvényszerűen a 14. napon! Ez csak 28 napos ciklus esetén van így.
Hormonális szabályozás
Az agyalapon található hipotalamusz termeli azt a hormont (GnRH), ami az egész folyamatot szabályozza. A fogamzó-képesség zavarát okozhatja ennek a hormonnak a hiánya is.
A női ciklus vezérlésének következő szintje az agyalapi mirigy, amelynek hormonjai szabályozzák a tüszők működését.
A GnRH hormon az agyalapi mirigyből, a hipofízisből tüszőérést serkentő, FSH hormont szabadít fel, ami beindítja a petefészkekben a petesejteket tartalmazó tüszők (follikulusok) fejlődését.
A hipofízis FSH hormontermelését is sok tényező (daganat, stresszhatás, súlyproblémák (túlzott soványság éppúgy, mint az elhízás) befolyásolhatja.
Szintén a hipofízis termeli a prolaktin nevű hormont, amely a szoptatós anya tejelválasztását biztosítja, és gondoskodik arról, hogy az anya ne essen idejekorán újra teherbe.
Ennek a hormonnak a túltermelődése is okozhat átmeneti meddőséget.
A ciklus hormonális szakaszai
A ciklus első felében az FSH hormonok hatására megindul a petesejtet tartalmazó tüszők fejlődése.
Ezek ún. tüszőhormonokat, ösztrogéneket termelnek, amelyek szerepe az, hogy felépítsék, megvastagítsák a méhnyálka-hártyát.
Az emelkedő ösztrogénszint gátolja az FSH hormonok termelődését, majd a középidő közeledtével kiváltja a hipofízisből a sárgatest-érést serkentő (LH) hormon termelését, amely a megérett tüsző megrepedéséért felelős.
A tüsző megrepedése során kiszabaduló folyadék a petesejtet továbbítja, mintegy átmossa a fimbriákon keresztül a petevezetékekbe.
A megrepedt tüsző helyén bevérzés jön létre, amelyben hamarosan sárga festékanyag rakódik le, az így létrejövő sárgatest szintén hormonokat termel.
Legfontosabb hormonja a progeszteron, mely a méhnyálkahártya mirigyes átalakítását végzi, alkalmassá téve a megtermékenyített petesejt befogadására.
A női petesejtet károsító legfontosabb hatások
| Károsító tényező | Lehetséges következmény |
|---|---|
| Életkor előrehaladása | A petefészek környezetének öregedése és a petesejtek minőségének romlása |
| Oxidatív stressz | Sejt- és DNS-károsodás, csökkent fejlődési és megtermékenyülési esély |
| Dohányzás | A termékenység csökkenése és a petefészek működésének károsodása |
| Alkohol és túlzott koffein | A hormonális működés és a termékenység kedvezőtlen befolyásolása |
| Krónikus stressz | A prolaktin- és kortizoltermelés fokozódása, ovulációs zavar |
| Túlsúly vagy túlzott soványság | Hormonális egyensúlyzavar és a peteérés elmaradása |
| Feldolgozott élelmiszerek és transzzsírok | Kedvezőtlen anyagcsere- és gyulladásos környezet |
| Endokrin diszruptorok | A hormonrendszer működésének megzavarása |
| Anyagcsere- és endokrin betegségek | Tüszőérési és ovulációs zavarok |
Életkor és petesejtminőség
Azonban tény, hogy új petesejtekre is hatással van az életkor, hiszen a petefészkek öregedésével a petesejtek "háza" egyre kevésbé biztosít optimális környezetet számukra.
A petesejt az egyik leghosszabb ideig élő sejt a testedben, ahogy telnek az évek, egyre védtelenebbé válik a naponta támadó szabad gyökökkel szemben.
A meglévő petesejtek védelmére, valamint a petefészkek egészségének támogatására kiemelt figyelmet kell fordítani - ebben a táplálkozás, a gyógynövények és kiegészítők szedése és a reproduktív rendszer keringésének fokozása tud segíteni.
Oxidatív stressz és szabad gyökök
A szabad gyökök képesek a sejtek egészségét károsítani, beleértve a sejt DNS-ét, ami hatással lehet a fogantatásra, az egészséges terhesség fenntartására és növelheti a születési rendellenességek kockázatát is.
A sok oxidatív károsodás idővel összeadódik.
Az antioxidánsok az egészséges termékenység legfontosabb hozzávalói, különösképpen, ha a petesejtek egészségét szeretnéd támogatni.
Az antioxidánsok megóvják a petesejteket a szabad gyökök okozta károsodások ellen.
A kutatók szerint az alacsony anyagcsere-aktivitás egyúttal azt is magyarázza, hogy miként képes a petesejt megőrizni egészségét, mivel így megakadályozza a káros reaktív oxigéngyökök (ROS) felhalmozódását.
A petesejt saját védekező mechanizmusa
Egy egészséges sejtben a hibás vagy épp károsodott fehérjéket eltávolítja egy mechanizmus, azonban ez a sejtgépezet az idő előrehaladtával egyre kevésbé hatékonyan képes működni.
A kutatócsoportnak azonban most sikerült ezt az elképzelést cáfolni. Kiderült, hogy az emberi petesejtek voltaképp visszafogják a fehérjebontást, és csökkentik az anyagcseréjüket - ezzel növelve az élettartamukat.
A legmeglepőbb eredmény az, hogy szemben az egerekkel, amelyek fokozott sejttisztító folyamatokkal tartják fenn petesejtjeik egészségét, a nők szervezete éppen lefékezi e folyamatokat.
Az emberi petesejtekben csökken a fehérjebontó aktivitás, s ezzel csökken a sejtre nehezedő stressz.
A kutatók több mint 100 emberi petesejtet (érett és még éretlen is volt ezek között) vizsgáltak meg abból a szempontból, hogy miként takarítják e sejtek magukat.
Az egerekkel ellentétben csökkenést figyeltek meg mindkét fehérjebontó aktivitásban, ahogy a petesejtek érése zajlott.
Az is kiderült, hogy az érett petesejtekben kevesebb lebontó egység található, mint az éretlenben, ez pedig arra utalt, hogy a petesejtek csökkentik ezek tevékenységét.
A további mérésekből feltárult az is, hogy egyébként a petesejtek anyagcsere-aktivitása csökkent az érés során, vagyis egyre kevésbé voltak aktívak a megtermékenyítésre való felkészülés idején.
Dohányzás, alkohol, koffein és cukor
Az étrend- és életmódbeli szokások, melyek árthatnak a petesejt egészségének, a következők:
- Cigarettázás
- Koffein
- Alkohol
- Cukor
- Üdítőitalok
- Feldolgozott élelmiszerek
- Transzzsírok
- Alacsony zsírtartalmú étrend
- Nem organikus húsok és tejtermékek
- GMO ételek
A dohányzás, az alkoholfogyasztás és a túlzott koffeinbevitel is csökkenti a termékenységet, ezért ezek elhagyása mindenképpen alapvető a babaprojekt során.
Stressz és tartós pszichés terhelés
A stressz modern korunk népbetegsége, az egészségügyi gondok egyik leggyakoribb okozója.
A stressz bizonyítottan negatív hatással van a termékenységre.
Az állandóan feszült nők szervezete prolaktint, kortizolt, és egyéb hormonokat termel, melyek megzavarhatják vagy akár meg is akadályozhatják a rendszeres ovulációt.
Az erős, krónikus stresszt nem csak kifejezetten traumatikus esemény okozhatja, hanem kevésbé súlyosnak tűnő, mégis felkavaró szituációk is, mint például a munkahelyi konfliktusok.
A stressz szintén befolyásolja a petesejt ki nem engedését.
Az élet során bekövetkező hormonális változások, a túlsúly vagy éppen ellenkezőleg, a túl soványság, a fizikai megterhelés, a környezetváltozás, az akut betegségek - mindez befolyásolhatja az anovulációt.
A stressz csökkentésének lehetőségei
A stressz csökkentése tehát kiemelt szerepet kell, hogy kapjon, ha szeretnéd petesejtjeid egészségét javítani.
- Sétálj egyet
- Vegyél egy habfürdőt
- Olvass könyvet
- Menj el egy masszázsra
- Igyál nyugtató gyógynövényteát, például kamillát, kava-kavát, vagy borsmentát
- Meditálj
- Menj el terápiára/pszichoterápiára
A tartós erős stressz megnöveli a kortizolszintet, ami a peteérés zavaraihoz vezethet, akár az ovuláció elmaradását is okozhatja.
Fontos tehát a kordában tartása, például légzőgyakorlatokkal, meditációval, jógával, masszázzsal, élvezetes hobbikkal.
Táplálkozás és tápanyaghiány
Az említett rövid időszak alatt az is sokat számít, hogy mit eszel.
A szervezetedbe bevitt tápanyagok pozitívan és negatívan is befolyásolhatják a petefészkeid és petesejtjeid egészségét.
Petesejtjeid számára elengedhetetlen tápanyagokhoz a vitaminokban, ásványi anyagokban és egyéb tápanyagokban gazdag étrend fogyasztásával tudsz hozzájutni.
Kutatásokból az derült ki, hogy a peteérést elősegítő étrend gazdag növényi fehérjében, alacsony glikémiás indexű szénhidrátokban, egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakban (omega-3 és omega-9), folátban, D-vitaminban, antioxidánsokban és vasban.
Fontos a sok zöldség és gyümölcs, hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabonák, olajos magvak, sovány fehérje, hal, telítetlen növényi zsírok fogyasztása.
A petesejt egészségét támogató ételek
- Omega-3 zsírsavak
- Maca
- Spirulina
- Brokkoli
- Bogyós gyümölcsök
- Sötétzöld leveles zöldségek
- Laposhal
- Lazac
- Tökmag
- Szezámmag
- Kurkuma
- Gyömbér
Endokrin diszruptorok és környezeti vegyületek
A környezeti tényezők, a stressz és a modern táplálkozási szokások miatt egyre több és több nőnek borul fel a hormonegyensúlya.
Csökkentsd a mesterséges hormonokkal való érintkezést (pl. műanyag, növényvédő szerek, festékek, oldószerek, hígítók, lakkok, öblítők, mosó- és tisztítószerek, kozmetikumokban található kőolaj származékok)
Endokrin diszruptor olyan vegyület, amely megzavarja a szervezet hormonrendszerének működését, és ezzel fejlődési, reproduktív vagy anyagcsere-zavarokat idézhet elő.
Vérellátás, oxigénellátás és mozgáshiány
A petesejtek egészségéhez nagyon fontos, hogy a petefészkek oxigénben gazdag vérrel el legyenek látva.
Kutatások sorra igazolták, hogy a legmagasabb beágyazódási potenciállal rendelkező embriók azok, melyek kiváló vér- és oxigénellátást kapó tüszőkből lettek.
A vérellátás mozgáshiány, kiszáradás és sűrű vér miatt is csökkenhet.
A testmozgás fokozza a vérkeringést a testben, friss vért szállít minden egye sejtbe, és segít oxigénnel dúsítani a vért.
Kutatások sora igazolja, hogy a rendszeres mozgás serkenti a peteérést és pozitív hatással van a női termékenységre.
Fontos szerepe van a stressz elleni küzdelemben, az egészséges testsúly és hormonegyensúly fenntartásában is.
Napi legalább 30 perc mozgás javasolt, ami lehet például tempós séta, kocogás, úszás, kerékpározás, tánc is.
Hormonális és anyagcsere-betegségek
A hormonális egyensúly nélkülözhetetlen az egészséges petesejtekhez.
Ez oda vezethet, hogy a petesejtek nem reagálnak, a termékenységi ciklus felborul és az ovuláció is elmaradhat.
Komplex hormonális folyamatok összehangolt működésére van szükség minden egyes hónapban ahhoz, hogy a termékenységi ciklus beteljesülhessen.
Sajnos a menstruációs ciklus működését, a peteérést hormonzavarok akadályozhatják - ezzel útjába állva a teherbeesésnek.
De állhat pajzsmirigyzavar, cukorbetegség, ösztrogéndominancia, korai klimax is a peteérészavar háttérben.
Policisztás ovárium szindróma
Ilyen például a policisztás ovárium szindróma (PCOS) nevű betegség, amelynél a hormonok közötti együttműködés zavara, közte a magas inzulinszint férfihormon-túlműködést eredményez.
A petefészkek megnagyobbodnak, kérgük megvastagszik, bennük számos apró ciszta található.
A PCOS mellett gyakran nincs ovuláció, nincs sárgatestfázis, vagyis a pete nem érik meg, és nem tud kipattanni a tüszőből, mivel nem következik be a tüszőrepedés.
Anovuláció
Azt az állapotot, amikor egy nő ciklusa alatt nem szabadul fel petesejt, technikailag anovulációnak nevezik.
Akkor a nő nem eshet teherbe.
Még egy egészséges, szülőképes korú nőnél is előfordul, hogy egyes ciklusok anovulációsak.
Az anovulációs ciklus gyakran az endometriózis, a policisztás petefészek részeként jelentkezik, kiválthatják gyulladásos és posztgyulladásos állapotok, anyagcsere-, endokrinológiai, autoimmun- vagy daganatos betegségek, de az anovulációt a genetika, pszichiátriai betegségek vagy bizonyos gyógyszerek alkalmazása is befolyásolja.
Egy nő, aki teherbe akar esni, rutinszerűen vesz egy ovulációs tesztet a gyógyszertárban.
Ez utóbbi megerősíti, hogy csak az LH hormon termelődése kezdődött meg - ez a hatás az ovulációval kapcsolatos , de nem erősíti meg az ovulációt.
Anovulációs ciklusban a tüsző nem növekszik.
Más esetekben a tüsző növekszik, de nem törik ki, és a petesejt a meg nem tört tüszőben marad.
Idővel cisztás képződménnyé alakul.
A petesejt érését és minőségét befolyásoló egyéb tényezők
Nem ritkán előfordul, hogy a megrepedt tüsző nem tartalmaz petesejtet, vagy megváltozott minőségű petesejtet tartalmaz.
A petesejtek minőségét különböző hormonális, metabolikus és genetikai szabályozó mechanizmusok, sőt környezeti hatások is meghatározzák.
Ha ezek közül bármelyik sikertelen, a petesejt rossz minőségű, és gyakran a megmaradása egy ép tüszőben is megtörténik.
Az ovuláció előtt a petesejt két genetikailag azonos részre oszlik. Az egyik rész a megtermékenyítéshez áll rendelkezésre, a másik pedig féltestként a tojáshéj alá ürül.
Egy érett petesejtről beszélünk, amely képes a megtermékenyítésre, és a genetikai információ felével rendelkezik.
A másik felét a megtermékenyítéskor a spermiumok adják.
Csak egy adott sejt genetikai vizsgálata fogja megmondani, hogyan osztódott a petesejt.
Valójában az egyik fele genetikailag különbözhet a másiktól.
A sejtosztódási rendellenességek a megtermékenyített petesejt első osztódása során és később az embrió sejtosztódási időszakában is előfordulnak, ami problémát jelez.
Ezt a problémát gyakran tapasztalják azok a párok, akiknek többször is elvetéltek, vagy akiknél a nő nem tud teherbe esni.
A petesejt fejlődési ciklusa körülbelül 90 nap
Egy petesejt ciklusa, ami alatt felkészül az ovulációra, körülbelül 90 nap.
Ez alatt a 90 napos időszak alatt, mielőtt egy petesejt elérné a teljes érettséget, a petesejtek különféle változásokon esnek át és felkészülnek az ovulációra.
Ez idő alatt egészséges és egészségtelen hatások is érik őket.
A petesejt egészséghez hozzájáruló tényezők az alábbiak:
- Vérellátás
- Megfelelő oxigénellátás
- Hormonális egyensúly
- Tápanyagbevitel
- Stressz
Étrend-kiegészítők és antioxidánsok
Épp ezért fontos, hogy rendszeresen juttass sok antioxidánst a szervezetedbe, pl.: C-vitamin, E-vitamin, szelén, cink, szőlőmag.
A Q10 létfontosságú a sejtszintű energiatermelésben, nélkülözhetetlen a sejtek megfelelő működéséhez, és erős antioxidáns hatással is bír.
Omega-3 zsírsavak (EPA és DHA): Számos kutatás szerint javítják termékenységet, segítik a rendszeres menstruációt és peteérést, valamint a jobb petesejt minőséget is.
Erős antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásuk van, kutatásokban a follikulus stimuláló hormon, a progeszteron és az ösztrogén szintjére is pozitívan hatottak.
A megfelelő tápanyagbevitel támogatása fontos lehet, de az étrend-kiegészítők nem helyettesítik az orvosi kivizsgálást és a személyre szabott kezelést.
Gyógyszeres stimuláció és lehetséges kockázatai
Gondos orvosi felügyelet mellett hormonhatású gyógyszerek segítik a peteérés elősegítését.
Ezek egytől egyig olyan készítmények, amelyeket a kezelőorvos írhat fel receptre, tehát nem kaphatóak vény nélkül.
A petefészek túlstimulálása is előfordulhat.
Ennek tipikus tünetei: hasi fájdalom, haspuffadás, hányinger, hányás, hasmenés, testtömeg növekedés, nehézlégzés, és csökkent vizeletürítés.
Ez a mellékhatás gyakori, ha fellép, akkor a lehető leghamarabb kezelőorvosi vizsgálatra van szükség.
A készítmények növelhetik a véralvadási problémák, és ebből eredően a vérrögképződés kockázatát vagy súlyosbíthatják a meglévő vérrögöket.
Gyógyszertől függően gyakoribb mellékhatásnak számít a fejfájás, hőhullámok, hányinger, hangulatingadozás és mellérzékenység is.
Előfordulhat látászavar, például homályos látás, nagyobb lehet a többes terhesség esélye (mivel több petesejt érhet meg egyszerre), fokozott lehet a fejlődési zavarok, illetve bizonyos daganatos megbetegedések kockázata is.
A kockázatok mérlegelése mindig elengedhetetlen része a megfelelő kezelés kiválasztásának.
Mikor indokolt kivizsgálás?
A többlépcsős rendszer minden szintjén adódhat olyan probléma, amely a petesejt termelődésének zavarához, hosszabb távon, kezeletlenül hagyva meddőséghez vezethet.
Ha meddőség miatt aggódik, vagy érdekli egy esetleges anovulációs vizsgálat, kérjen időpontot egy vizsgálatra.
Ekkor a nőgyógyásznak már el kell küldenie a nőt egy speciális vizsgálatra, mert az anovuláció a meddőség nagyon gyakori oka.
Azoknak a nőknek a esetében, akik nem tudnak teherbe esni, megvizsgáljuk, hogy milyen hormonális körülmények között érik a petesejt, és hogy kiürül-e.
Ultrahanggal figyeljük a tüsző növekedését, de a hormonszinteket is, amelyekből megtudhatjuk, hogy történik-e valami, és ami a legfontosabb, milyen minőségben.
A termékenységi zavarok hátterében álló egészségügyi tényezőket ma már nagy alapossággal, fájdalommentes vizsgálatokkal derítik ki a szakemberek, ezért gyanú esetén minél hamarabb érdemes orvoshoz fordulni.
Számos oka lehet, ha a fogantatás természetes úton nem valósul meg.
A háttérben húzódó okok mind a nők, mind a férfiak számára megfelelő és alapos kivizsgálások után sok esetben egyszerűen és eredményesen kezelhetők, illetve szükség esetén időben elkezdhetők a személyre szabott asszisztált reprodukciós eljárások annak érdekében, hogy a vágyott gyermek minél előbb megszülethessen.
A petesejt fejlődésének alapjai | A reproduktív rendszer élettana | NCLEX-RN | Khan Academy
A petesejt egészségének támogatása a mindennapokban
A petesejt egészségének támogatása minden nő számára fontos, aki a fogantatásra készül, különösen az életkor előrehaladtával.
Sokféle módon tudod támogatni és védeni a petesejtjeid egészségét, de fontos, hogy konzisztens módon kell tenned, napi rendszerességgel és legalább 90 napig, a legjobb eredmény érdekében.
- Fokozd a reproduktív rendszer vérkeringését, rendszeres mozgással és folyadékbevitellel.
- Támogasd a hormonegyensúlyt.
- Fogyassz tápanyagdús ételeket és használj kiegészítőket, például antioxidánsokat, multivitamint, Maca gyökeret és egyéb gyógynövényeket.
- Vedd be stresszoldó technikákat, dolgozz ki egy rendszert, ami segít csökkenteni a stresszt és megbirkózni a stresszes szituációkkal.
A peteérés elősegítése sokféle úton lehetséges!
Habár az ovulációs rendellenességek, vagyis a peteérés zavarai, a teherbeesést leggyakrabban akadályozó problémák, mint a cikkünkből is kiderül, szerencsére nagyon széles a megoldások tárháza.