A sátoraljaújhelyi Rákóczi Tábor elsősorban a határon túli, illetve a diaszpórában született gyerekek hazai táboroztatására szolgál, és a Kárpát-medence, valamint a diaszpóra összmagyarságának ifjúsági táborozóhelyeként működik.
A tábor 2021. június 4-én, a Nemzeti Összetartozás napján 500 diák és további meghívott vendégek jelenlétében ünnepélyesen is megnyitotta kapuit. A Rákóczi Szövetség programjaihoz Kiss György tanárként és a testvériskolai kapcsolatért felelős pedagógusként kapcsolódott, különösen a Hatvan és Gyergyószentmiklós közötti együttműködésben.
A Rákóczi Tábor szerepe
Magyarországon jelenleg több gyermekek számára fenntartott tábor is felújítás alatt áll. Ezeknek egyike a sátoraljaújhelyi Rákóczi Tábor, mely elsősorban a határon túli, illetve a diaszpórában született gyerekek hazai táboroztatására szolgál.
A Kárpát-medence legnagyobb színjátszó tábora zajlott július 18. és 21. között Sátoraljaújhelyen a Rákóczi Táborban mintegy 500 középiskolás részvételével. A Kárpát-medencei középiskolás Déryné Színjátszó Tábor a Rákóczi Szövetség és a Déryné Program közös szervezésében valósult meg.
A táborozókat július 19-én meglátogatta Nyitrai Zsolt, miniszterelnöki főtanácsadó. A Kárpát-medence számos iskoláját képviselő diákok betekinthettek a színjátszás rejtelmeibe és kipróbálhatták magukat a színpadon is.
A színjátszó tábor programja szorosan kapcsolódott a sátoraljaújhelyi Déryné Fesztiválhoz. A tábor az ilyen programokon keresztül egyszerre ad lehetőséget kulturális tapasztalatszerzésre, közösségi kapcsolatok kialakítására és a magyar nyelvű művelődés megélésére.
A tábor építésének története
Az eredeti modernista épületegyüttes
Sátoraljaújhely délnyugati felében a várhegy nyergében 1970 és 1973 közt felépült a Miskolci Tervező Vállalat, nevezetesen V. Csizy Klára építész tervező tervei szerint egy 500 fő befogadására alkalmas gyereküdülő telep, a Szakszervezetek Országos Tanácsának szakmunkás ifjúsági üdülőjeként.
A tábor építészeti megfogalmazásában hűen tükrözte a kor merev modernista építészeti hangulatvilágát, a tervlapon és a valóságban egyaránt hangsúlyos geometriai formák, mindent felülíró alaprajzi szerkesztések.
A tábor helyszínrajzát nézve is feltűnik, hogy a várhegy nyergének ma már Natura 2000-es besorolású gyönyörűen változatos környezete sem tudta elcsábítani a tervezőt az erős geometriától a környezettel együtt élő organikus alkotási folyamat felé.
A központi épületek és a pavilonok
A tábor szerkezeti kialakításában két főbb egységre bontható: a nyereg déli oldalán kialakított központi épületegyüttesre, és a táborozó gyerekeket befogadó pavilonokra és hozzájuk tartozó kiegészítő épületekre.
A központi blokk leghangsúlyosabb eleme a „J" épület, amely négy szabályos négyzet egymásba csúsztatásával jött létre, mint négy lapos felhő a várnyeregben lebegnek a kilátás felé.
A pillérvázas épületszerkezeti kialakítás és a finoman rajzolt acélszerkezetű, nagyfelületű nyílászárók valóban egyfajta lebegést kölcsönöztek a gondosan szerkesztett, egymás alá-fölé helyezett tetőknek.
A központi blokkban kapott helyet a gyerekek étkeztetését kiszolgáló étterem a hozzá tartozó konyhával és a szükséges raktárhelyiségekkel.
A központi egységtől észak-nyugatra egy szintén négyzet alaprajzú, 2 szintes szállóépület került, észak-keletre pedig egy földszintes, középen lyukas, masszívabb, kőburkolatos mosdóblokk épült.
Felfele haladva a nyeregben találjuk a 8 szállópavilont, amelyek kezdeti állapotukban tartalmaztak 4 darab 16 fős hálótermet és 2 darab, két fős nevelői szobát a hozzájuk tartozó raktárakkal.
A modernizmus hőn szeretett építőanyaga, a vasbeton itt is lehetőséget nyújtott arra, hogy a szállópavilonok különösebb környezeti érzékenység nélkül csak úgy leszálljanak az adott helyszínekre a jól szerkesztett helyszínrajznak megfelelően, és azóta is ott lebegjenek a pengemód kialakított vasbeton lábaikon.
A pavilonok közt elhelyezett vizes helyiségek egészen érzékeny kialakításúak, masszív helyi kő alapépítménnyel és egy ellebegtetett vasbeton tetővel biztosítják a táborozó diákok számára a tusolási, WC és mosdói szükségleteket.
A 2000-es évek átalakításai és a Rákóczi Szövetség szerepvállalása
A tábor 1998-ig állami tulajdonban volt, ezt követően vásárolta meg Ignácz András helyi vállalkozó.
A 2000-es évek stílusrobbanásával párhuzamosan a hetente változó ingatlanalakítási trendeknek megfelelően, aktív módon alakította, gyarapította a megvásárolt ingatlant új tulajdonosa.
A tábor ebben az időszakban is mint diáktábor üzemelt, kiegészülve egyéb vendéglátási funkciókkal: esküvők, búcsújárás stb.
A tulajdonos kitartóan szorgos, hihetetlen ötletgazdag átalakításainak eredményeképpen a korabeli modern épületegyüttes a felismerhetetlenségig átalakult és kiegészült imitt amott - már koránt sem gondosan szerkesztett helyszínrajz szerinti - épületekkel.
2018-ban a Rákóczi Szövetség a Magyar Állam támogatásával megvásárolta az épületegyüttest azzal a céllal, hogy a kárpátmedence és a diaszpóra összmagyarságának ifjúsági táborozóhelyét alakítsa ki ezen a helyen.
A megújulás tervezési szemlélete
A tervezési folyamat során fontos volt számunkra a helyszín elképesztően gyönyörű természeti adottsága és a meglévő épület nyomokban felsejlő modernkori építészeti öröksége.
A hagyomány és modernitás kontextusában érdekes mód jelen esetünkben egy modern épület került a hagyományink képviseletekén továbbörökítésre méltó helyzetbe.
Első lépésként el kellett távolítanunk az épületekről a rárakódott zavaró és felesleges rétegeket, ezt követően figyelembe véve a Rákóczi Szövetség táborozással kapcsolatos 21.-századi igényeit, úgy igyekeztük továbbírni az épületeket, hogy azok a meglévő modern építészeti örökség kontinuitásaként nyilvánuljanak meg.
A nagy megnyitásokkal az épületek használói egyszerre kint és bent érezhetik magukat, úgy tartózkodnak egy védett helyen, hogy közben a körülöttük lévő gyönyörű természeti környezet részesei is lehetnek.
A fő épületcsoport kialakítása
Közlekedési kapcsolatok és akadálymentesség
A központi épületegyüttes hármas kialakításának nagy problémája volt az egymástól elválasztott téri kialakítás, amelynek megoldása egy központi elhelyezésű közlekedő egység segítségével valósult meg.
Ezen közlekedőmag kapcsolatot létesít a konferencia tér és az étterem között, valamint az udvar és az irodák, raktárak is elérhetők ezen keresztül.
A közlekedő lifttel felszerelt, így a mozgásukban korlátozottak is akadálytalanul eljutnak az épületegyüttes bármely pontjára.
Panorámaterasz és szállodablokk
A központi egységet amellett, hogy kibontottuk, felnyitottuk a környezete felé, egy panorámaterasszal láttuk el, amely lehetővé teszi, hogy élvezhessük a csodálatos déli panorámát, a távolban felsejlő tokaji Kopasz-hegy kontúrja egyfajta vizuális kapcsolatot létesít a hely és a régió eszenciája között.
A szállodablokk egy plusz emeletráépítéssel, lifttel és a panoráma fele tájolt teraszok kialakításával egy három csillagos szálló színvonalát képviselve fogadhatja a szállóvendégeket.
Többfunkciós használat
Az épületegyüttes tervezése során előjött nagy kihívást a kompozit üzemeltetés téri viszonyainak megalkotása jelentette.
A megbízó és későbbi üzemeltető kérése az volt, hogy a háromcsillagos szállodában megszálló vendégek és a táborozó diákok egyazon épületben, egyidejűleg zavartalanul tudjanak jelen lenni, és ha szükséges, akkor egy nagyobb rendezvény (pl. esküvő) is meg tudjon ott valósulni.
Erre az esetre egy L alakú mobilfal segítségével úgy tudjuk zárni vagy nyitni a rendezvényteret, hogy az megfelelő téri helyzetet teremtsen különféle igényekhez igazodva.
A hosszútávú koncepció ugyanis az, hogy a tábor szállodai vendéglátó része a szolgáltatásokkal szerzett bevételéből finanszírozni tudja majd a diákok táboroztatását.
Étkeztetés, konferenciaterem és kiszolgáló helyiségek
Az étteremhez korszerű konyhát alakítottunk ki a korábbi konyha helyén, a megfelelő korszerű konyhatechnológiai módosításokkal kiegészítve.
Az épület alaksorában kaptak helyet a raktározási felületek és az üzemeltetéshez szükséges dolgozói terek, irodák, közösségi helyiségek.
A korábbi koncentrikusan kialakított közös WC-t és mosdókat tartalmazó épületben a földszinten apartmanokat alakítottunk ki, ahol a tábort szervező személyzet kiváló bázisra talált.
Az emeltre egy teljesen új szint ráépítésével, egy 200 fő befogadására képes konferenciaterem jött létre, a szükséges kiegészítő funkciókkal.
A szállópavilonok és közösségi terek
A tábor sportpályáit a központi terekről eltávolítottuk - ezek pótlását egy következő fejlesztési ütem tartalmazza, amelynek építése már elkezdődött a nyereg déli oldalánál - így a főépületcsoport északi felén és a pavilonépületek között létrejöhettek olyan terek, teresedések, amelyek az itt megszálló diákok szervezett programjai utáni szabad tevékenységek kiváló helyszínéül szolgálhatnak.
A szállópavilonokat átalakítottuk, a jelenlegi elrendezésükben külön 4 fős szobákra bontva, minden szobához külön vizesblokk kialakításával.
A pavilonok átszervezésnek köszönhetően az épületek között elhelyezett kis kőépületek eredeti funkciójukat vesztve átalakultak, ezen épületekben kis közösségi tereket alakítottunk ki, annak érdekében hogy ha az időjárás nem teszi lehetővé a kültéri programokat, akkor is legyen megfelelő helyszín a közösségi tevékenységek megvalósulására a táborban.
Ezen kis közösségi épületek kialakításánál is az épület primer szerkezeteinek megtartásával - megőrizve annak építészeti eszenciáját - nagy üvegfelületek létrehozásával vizuálisan részesei lehetünk a körülöttünk lévő erdő magával ragadó hangulatának.
A tábor megnyitása
A nem túl hosszú tervezési folyamatot, a még annál is rövidebb „építés drámája" követte, amelynek eredményeképpen, megfeszített munkával a tábor elkészült és 2021 június 4.-én a Nemzeti Összetartozás napján 500 diák és további meghívott vendégek jelenlétében a tábor ünnepélyesen is megnyitotta kapuit.
Kiss György és a testvériskolai kapcsolat
A Rákóczi Szövetséghez kapcsolódó közösségi és oktatási programok egyik fontos eleme a magyarországi és határon túli iskolák együttműködése. A hatvani Széchenyi István Római Katolikus Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola és a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium diákjai közös projektben vettek részt.
A projektben bekapcsolódó tanárok között szerepelt Kiss György, aki a testvériskoláért felelős tanárként vett részt a kapcsolat szervezésében.
A résztvevők kiválasztása
Az előkészületek során, kiválasztottuk a résztvevő diákokat. Ezt elsősorban annak alapján tettük meg, hogy kik azok, akik az iskolai énekkarban, a Rákóczi Szövetség Helyi Ifjúsági Szervezetében vagy általában az iskolai életben jelentős közösségi munkát végeznek, tanulmányi eredményük megfelelő, ugyanakkor szempont volt az is, hogy az aktív, de hátrányos helyzetű gyermekeket is bevonjuk.
Közben telefonon folytak az egyeztetések a testvériskolánkkal, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziummal.
Az előkészítő órák és a tanulói feladatok
Az első nagy feladat az előkészítő órák megszervezése, és lebonyolítása volt. Az időpont egyeztetési problémák megoldása után 2013. március 22-én a 6-9. órákban tartottuk meg az órát.
Az órák anyaga a következő volt:
- Magyarország határain túl élő magyarság létszáma, a romániai lakosság etnikai összetétele, az államhatáron kívüli elhelyezkedés történelmi okai.
- Erdély, ezen belül Székelyföld történelme, a meglátogatandó település életének bemutatása.
- A testvériskolai kapcsolat eddig megvalósult tevékenységeinek rövid bemutatása, az utazás programjainak ismertetése.
- Tájékoztatás a helyi viszonyokról és életkörülményekről, a toleráns viselkedésre, a „másság” elfogadására való felkészítés.
Az előkészítő óra előtt feladatot is kaptak a diákok, méghozzá önálló kutatómunkával beadandó dolgozatot kell elkészíteni az 1848-49-es forradalom és szabadságharcról, tetszőleges témában, valamint szintén egy dolgozatot kértünk a palócság néprajza témában.
A közgazdasági tárgyhoz kapcsolódóan a szervezeti formákról feladatlapokat töltöttek ki.
Természetesen e feladatok kiadásakor úgy gondoltam, hogy ez elsősorban a 11-es diákoknak szól. A kutatómunka több órát vett igénybe, azt csak a produktumokkal tudjuk igazolni, mert egyéni munkák voltak.
A Salamon Ernő Gimnázium és a hatvani iskola kapcsolata
A gyergyószentmiklósi iskola története
Gyergyószentmiklós lakossága 1897-ben két alkalommal nagygyűlési határozatban kérte a Közoktatásügyi Minisztériumot, hogy a polgári fiúiskolát alakítsák át fiúgimnáziummá.
A kérést akkor még elutasították, de az elkövetkező 11 esztendő alatt a gimnázium ügye folyamatosan napirenden volt a képviselőtestületi gyűléseken.
A gimnázium alapítására végül is 1908 augusztusában került sor, igaz, ez nem jelentett mást, mint az épület helyének kijelölését.
A helyi közösség nyomására viszont az első két osztály már az 1908/09-es tanévben megindulhatott 87 fővel.
Iskolaépület nem lévén a polgári iskolában szorítottak két termet az első osztályok számára. Az építkezés 1912-ben indulhatott el, a város által adományozott telken.
1914-re megépült a gimnázium mai épülete - amely ma is a város legnagyobb és legimpozánsabb épülete -, de a tanítás csak 1915 szeptemberében indulhatott meg most már 8 osztállyal.
A következő tanévben az oktatást vissza kellett helyezni a polgári iskola épületébe, mert az 1916. augusztusi ellenséges betörések miatt sokan elmenekültek a városból, az iskola épülete pedig katonai kórházként működött.
Az új épületbe csak a háború végén 1918-ban költözhettek vissza a diákok és tanáraik.
Nyelvi és intézményi változások
Az 1919/20-as tanévben nagy változások történtek. Román nevű liceummá változtatták a gimnáziumot „Liceul Sfintul Nikolai” néven.
Ettől a tanévtől kezdve a magyar osztályokat folyamatosan építették le, majd 1924-től pedig megszüntették a magyar nyelvű oktatást.
A magyar anyanyelvű tanulók számára azonban továbbra is meghagyták a magyar nyelv fakultatív oktatását, pedig a tanulók többsége magyar volt.
1940. szeptember elején az iskola újra magyar igazgatás alá került. Természetesen újra magyar lett a tanítás nyelve.
Az 1944-es szovjet megszállás, illetve a kommunista hatalomátvételt követően tanügyi reformok sokaságát hajtottak végre szovjet minta alapján.
Egy magyar és egy román tagozattal működött az iskola. Az ezt követő évtizedekben a gimnáziumi oktatást próbálták kiegészíteni szakmai-gyakorlati tárgyakkal, miközben a magyar nyelvű tanítást megpróbálták ellehetetleníteni.
Az iskola 1965-ben vette fel az iskola egykori diákjának a nevét. Salamon Ernő 1929-ben érettségizett a gimnáziumban.
Az 1989-es események újra jelentős változásokat hoztak az intézmény életében.
A két tagozat - tudniillik, a román és a magyar - teljesen különvált, és a mai napig is külön intézményként működik, igaz egy épületben a Salamonnal, közös udvarral, de a működés költségeit, kivéve a béreket, a magyar iskola fizeti.
Ez a helyzet állandó konfliktusok forrása lett, de szerencsére a két tantestület és a két intézményvezető toleráns magatartása megakadályozza ezek elmérgesedését.
A következő esztendők tanügyi változásai, átalakításai sok ellentmondást hordoztak, de alapvetően hozzájárultak ahhoz, hogy a gimnázium Hargita megye legrangosabb iskoláinak egyikévé nője ki magát.
A hatvani iskola fejlődése
Negyvenöt év hosszú idő egy ember életében, de jelentős egy intézményében is, bár ezek az évek eltörpülnek testvériskolánk több mint száz éves múltjához képest.
A történelem viharai sem tépázták meg iskolánkat, ezért története sem olyan kalandos.
Az újhatvani Gimnázium és Szakközépiskolában az 1967/68-as tanévtől kezdve 2 gimnáziumi és 1 közgazdasági, majd 1 gimnáziumi és 2 közgazdasági osztályban folyt a tanítás.
A szakközépiskolai osztályokban számvitel gazdálkodási ágazaton képeztek középfokon közgazdászokat.
1978-tól gimnázium helyett vasútforgalmi szak létesült. Az iskola indulásától 1997-ig gépíró és gyorsíró szakiskola is működött.
1985. november 25-én iskolánk felvette Széchenyi István nevét.
Arra törekedtünk, hogy ne csak jó nevünk, hanem jó hírnevünk is legyen. Ennek érdekében igazán sokat tettek kollégáim.
Számtalan, országosan is kiemelkedő eredményeket értek el tanárok és diákok.
A rendszerváltás közeledve, az átalakuló politikai és gazdasági helyzetben az új igényekhez igazodva 1988-ban a pénzügyi ágazatot, majd 1992-ben a kifutóban lévő vasútforgalmi osztály helyett vállalkozási ügyintézőt indítottunk.
1995-ben a vasútforgalmi képzés megszűnt, ezzel tiszta közgazdasági profilú szakközépiskolává váltunk.
Ekkor indítottuk a világbanki modell szerinti közgazdászképzést, mely a negyedik év végén érettségi vizsgával zárult, ötöd-, esetleg hatodéven pedig a szakmai ismeretek elmélyítésére nyílt lehetőség.
Napjainkban két szakmacsoportban folyik oktatás évfolyamonként három osztállyal.
Az informatika szakmacsoport szoftverorientációjú. Az alapos közismereti képzés mellett a szakmára hangolódást nagy óraszámban az informatika, illetve a szakmai informatika tantárgyak segítik.
A közgazdaság szakmacsoportban az első két évfolyamon a közismereti tárgyak mellett szakmára orientáló tantárgyakat tanulnak, a 11. és a 12. évfolyamon a szakmát a következő tantárgyakkal alapozzák meg: elméleti gazdaságtan, üzleti gazdaságtan, tanirodai gyakorlat.
A testvériskolai együttműködés kezdete
Az első kapcsolatfelvételre 2004 nyarán került sor, amikor is megkerestük a gyergyói iskolát.
Ennek előzménye, hogy akkor már évek óta Gyergyószentmiklósra jártam diákokkal táborozni, és a gimnázium kollégiumában szálltunk meg.
Az így létrejött ismeretséget kihasználva vettük fel a kapcsolatot az iskola igazgatójával, Lakatos Mihállyal.
A fogadókészség tehát meg volt.
Az első probléma valóban az, hogy mit is akarunk, vagyis ki kellett találnunk az együttműködést.
Ennek első lépése volt egy tantestületi látogatás 2004 októberében. Nagyon szívesen fogadtak az erdélyi kollégák.
Ez az első találkozás az alkotás jegyében telt el. Nagyon sok ötlet felmerült.
Kötetlen beszélgetések formájában végig gondoltuk az együttműködés formáit.
A sok elképzelésből aztán végül is csak egy keret megállapodás lett, amelyet az alapító okiratban is rögzítettünk.
Azt azért sejteni lehetett, hogy nem fog minden olyan jól működni, mint ahogyan azt az első, lelkes-, sőt sokszor naiv - tervezgetéskor elgondoltuk.
Az együttműködés tervezett területei
Az együttműködési megállapodás a következő területekre terjedt (volna) ki: diákcsere, szakmai tapasztalatcsere, közös európai pályázatokon való részvétel, tantárgyi ismeretanyagok cseréje, közös projektek kidolgozása és végül közös programok megszervezése.
A 2005-ös év aztán sok mindent a helyére illesztett.
Ez év áprilisában a gyergyószentmiklósi tantestület látogatta meg iskolánkat, így lehetőségünk nyílott viszonozni vendégszeretetüket.
Nagyon nagy lelkesedés övezte ezt a látogatást, és a kollégáim fáradtságot nem ismerve segítettek az előkészítésben.
Az erdélyi tanárokat nem szállodában szállásoltuk el, hanem a kollégák vállalták, hogy aki teheti, az fogad egy-egy embert a saját lakásában, ily módon is erősítve az együttműködést.
A látogatások programja
Az előzetes egyeztetések alapján a program a következőképpen alakult, ami a későbbi látogatások mintájául is szolgált:
- Csütörtök este érkezés, szállás családoknál.
- Péntek délelőtt szakmai programok, délután közös kulturális program, este a vacsora előtt szakmai megbeszélések, majd vacsora.
- Szombaton közös kirándulás a környék látnivalóinak megtekintése, este vacsora után, vagy másnap reggel indulás haza.
Tehát, tulajdonképpen két napot töltünk együtt, amit kiegészítünk, illetve kiegészítenek egy olyan vasárnapi programmal, ahol csak a saját tantestület vesz részt, hogy egy kicsit maguk között legyenek, legyünk.
Közös programok és hagyományőrzés
Végül is az együttműködés alapját a gyergyószentmiklósi iskola programjai adják, amelyek a következők: Erdélyi Őszi Szavalóverseny, március 15-i közös ünneplés, Hagyományőrző Napok, ezen kívül a rendszeres tantestületi találkozók, illetve igény esetén önköltséges nyári tábor, ahol már inkább a környék természeti, kulturális értékei kerülnek a figyelem középpontjába, kevésbé az emberi kapcsolatok.
A projekt címe: Hagyományőrzés - szimulált nonprofit szervezet formájában.
A program a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által finanszírozott BGA-12-HA-02-0858 számú pályázat keretében valósult meg.
A Határtalanul Programban résztvevő tanulók a hatvani Széchenyi István Római Katolikus Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola, valamint a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium közötti kapcsolatot személyes találkozásokkal, kutatómunkával és közös kulturális programokkal erősítették.
Az erdélyi diákokkal a találkozást március 15-re terveztem, tekintettel arra, hogy az iskolai énekkar a Rákóczi Szövetség által meghirdetett diákutaztatási programja keretében úgyis kiutazik Gyergyószentmiklósra.
Ezen út során, ha a gyerekekkel nem is sikerült találkozni, de Székely Álmos tanár úrral igen, akivel megbeszéltük a projekt részleteit, pontosabban a Magyarországra utazásuk részleteit.
Miért fontos a kapcsolat a Rákóczi Szövetség programjaiban?
A testvériskolai együttműködés a diákok számára nem kizárólag utazást jelent, hanem történelmi, kulturális és közösségi tapasztalatszerzést is.
Az előkészítő órákon a tanulók megismerkedtek a határon túl élő magyarság helyzetével, Erdély és Székelyföld történelmével, valamint a meglátogatandó település életével.
A program része volt a toleráns viselkedésre és a „másság” elfogadására való felkészítés.
A közös tevékenységek során a résztvevők saját kutatómunkával dolgozták fel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, valamint a palócság néprajzának témáját.
A Rákóczi Szövetség táborai és iskolai programjai így egymást kiegészítve teremtenek lehetőséget arra, hogy a magyarországi, a Kárpát-medence más térségeiben élő és a diaszpórából érkező fiatalok közös élményeken keresztül találkozzanak.