A szepszis következményei koraszülött babánál

A koraszülött babánál kialakuló újszülöttkori szepszis súlyos, az egész szervezetet érintő fertőzés, amely gyorsan vezethet légzési és keringési zavarhoz, szervi elégtelenséghez, agyhártyagyulladáshoz, sokkhoz, valamint rövid és hosszú távú idegrendszeri károsodáshoz. A koraszülöttek kockázata azért nagyobb, mert immunrendszerük, légzésük, keringésük és hőszabályozásuk még éretlen, továbbá az anyai ellenanyagok magzatba történő átjutása a korai születéssel megszakad.

Ha a fertőzés jeleit korán felismerik és a kezelés eredményes, úgy ritkábban jelentkeznek hosszútávú szövődmények. Meningitis (agyhártyagyulladás), vagy shock (teljes légzési-keringési összeomlás) esetén a hosszútávú, egész életet befolyásoló következmény előfordulása sajnos sokkal magasabb.

Mi a szepszis újszülöttkorban?

Az újszülöttkori szepszis - vagy, ahogy a köznyelvben ismert - véráram fertőzés/vérmérgezés, egy olyan állapot, amely akkor következik be, amikor káros mikroorganizmusok, például baktériumok, vagy gombák, vírusok az újszülött szervezetébe jutnak, és ott súlyos, összetett, az egész szervezetet érintő egészségügyi problémákat, károsodást okoznak.

A szepszis egy olyan a szervezet által adott válaszreakció, amelyet valamilyen fertőzés okoz. A fertőző gócból a toxinok vagy a kórokozók a vérbe jutnak és ezzel a szervezet védekező rendszerét aktiválják. A védekezés azonban nem megfelelő és a szervezet saját maga ellen fordul: a toxinok megtámadják a sejteket, ami további káros reakciókat eredményez, például elindítják a vér alvadását.

Az újszülöttkori szepszisnek nincs általánosan elfogadott definíciója. A különböző klinikai vizsgálatok és tanulmányok gyakran eltérő kritériumokat használnak az újszülöttkori szepszis diagnosztizálására.

Miért különösen veszélyeztetett a koraszülött baba?

A várandósság során a méh és a magzatburkok megvédik a magzatot a kórokozóktól. Születést követően azonban még az egészséges, érett újszülött immunrendszere is sérülékeny és nem teljesen kifejlett, habár képes reagálni az antigénekre, velük a harcot eredményesen felvenni.

Egy koraszülött baba esélye az újszülöttkori szepszisre jóval magasabb, mint az érett babáké: nemcsak éretlenségük, de az anyai ellenanyagok magzatba történő átjutásának korai megszakadása miatt is, illetve a koraszülött baba intenzív osztályos (PIC) ellátása során szükséges beavatkozások miatt.

A koraszülött babák éretlenségükből adódóan a külvilághoz nehezebben alkalmazkodnak a születés után, úgymond nehezebben adaptálódnak. Ez aztán több betegség kialakulásának a veszélyével jár, a kórházi benntartózkodásuk is hosszabb, és sajnos veszélyeztetettebbek a csecsemőkori elhalálozás szempontjából is.

A koraszülött baba attól a pillanattól kezdve, hogy megreped a burok és/vagy „belép” a szülőcsatornába, majd világra jön, rendkívüli módon kitett a fertőzéseknek.

A koraszülöttség önmagában is növeli a kockázatot, különösen akkor, ha a baba születési súlya alacsony, légzéstámogatásra, centrális vénás katéterre, szondatáplálásra, műtéti beavatkozásra vagy hosszabb PIC-ellátásra szorul.

A szepszis korai és késői formája

Magyarországon az élet első 48-72 órájában induló fertőzéseket tekintjük korai kezdetűnek. Az 48-72. életóra körül induló és az utána következő időszak a késői kezdetű szepszis időszaka.

Az újszülöttkori szepszist két fő típusba sorolják: korai szepszis (EOS), amely az élet első 72 órájában jelentkezik, és késői szepszis (LOS), amely 72 óra elteltével jelentkezik.

Az élet első 24 órájában jelentkezett sepsis méhenbelüli fertőzés manifesztációja. Az élet első hetében megjelenő sepsis sokszor méhen belüli baktérium kolonizáció miatti, de származhat a szülőcsatornán való áthaladás közbeni baktériumoktól is.

A négy, vagy több nappal a születés után kezdődő szepszis valószínűleg a kórházi ápolószemélyzettől és/vagy a szükséges beavatkozások miatt szerzett (ún. nozokomiális) fertőzés.

A kiváltó kórokozók és rizikófaktorok

A kezdeti időszakban okozhatják vírusok, például herpesvírus, és baktériumok, mint Streptococcus (GBS) és E. Coli. Ezek jellemzően az anyai hüvely és székletflóra lakói, így találkozik az velük az újszülött.

A késői időszakban ezek mellett már megjelennek a kórházi törzsek is: leggyakoribbak a Klebsiella, Serratia, E.Coli baktériumok és a Stapyhlococcus.

Az újszülöttkori szepszist különféle fertőző ágensek okozhatják, beleértve a baktériumokat, vírusokat és gombákat. A leggyakoribb kórokozók közé tartozik a B csoportú Streptococcus (GBS), az Escherichia coli (E. coli) és a Listeria monocytogenes.

Bizonyos vírusfertőzések, mint például a citomegalovírus (CMV) és a herpes simplex vírus (HSV), szintén vezethetnek szepszishez. Bizonyos esetekben a gombás fertőzések, különösen a Candida fajok által okozott fertőzések szepszist okozhatnak újszülötteknél.

A szülés körüli időszakban fellépő szövődmények, így az idő előtti burokrepedés, vérzés (méhlepény leválása), vagy az anya fertőzése, az újszülötteknél növelik a szepszis kialakulásának veszélyét.

Ilyen rizikófaktorok: anya terhesség alatti fertőző betegsége, lázas állapota, szülőutakban megtelepedett baktériumok, korai burokrepedés. A magzati asphyxia, kis születési súly, invazív beavatkozások, cseretransfuzio.

A környezeti tényezők, mint például az anyai fertőzések a terhesség vagy a szülés alatt, szintén hozzájárulhatnak az újszülöttek szepszisének kockázatához.

A koraszülöttség, az alacsony születési súly, az anyai fertőzések, az invazív eljárások, valamint a veleszületett rendellenességek és egyéb egészségügyi problémák mind fokozhatják a kockázatot.

A bakteriális fertőzések ötször gyakrabban fordulnak elő a 2500 grammnál kisebb súlyú újszülötteknél, mint az érett, normál súlyú, időre született újszülöttek körében, és kétszer gyakrabban érinti a fiúkat, mint a lányokat.

A szepszis korai tünetei koraszülött babánál

Minden egyes viselkedés megváltozás a babánál gyanújel a fertőzésre, ezért is fontos, hogy szülőként azonnal jelezd, ha bármilyen változást látsz a babádnál.

Az újszülöttek fertőzéses megbetegedései sokszor banális tünetekkel kezdődnek. A legfontosabb mindig az állapot megítélése: megváltozhat a gyermek ébersége, élénksége, viselkedése és táplálhatósága.

Észlelhetünk idegrendszeri tüneteket (bágyadtság, nyugtalanság, kevés mozgás, túlérzékenység,), gyomor-bél rendszeri tüneteket (bukás, hányás, haspuffadás, híg széklet) és bőrtüneteket (sápadtság, márványozottság, arckékülés, sárgaság, bőrvérzések).

Ha emellett gyermekünk normális testhőmérséklete változik, rendellenesen emelkedett vagy alacsony lesz, fel kell merüljön bennünk a fertőzéses megbetegedés gyanúja. Sokan nem tudják, hogy az alacsony testhőmérséklet is jelezheti a bajt.

Bármely légzéssel (nehézlégzés, vagy szaporább légzés), baba színével történő változás (sápadt, szürkés, sárgás), haspuffadás, hányás, végtagokra kiterjedő rángás (görcs), vagy akár arckifejezésében (apáthia, csámcsogás) történő változás jele lehet egy koraszülött baba fertőzésének.

Fontos kiemelni az erőtlen szopást késői koraszülötteknél, ha nehezen ébreszthető, vagy nem jelez éhséget a baba.

A magas láz, vagy az ezzel ellenkező, alacsony hőmérséklet is intő jel lehet, de nem kell, hogy szükségszerűen jelen legyen.

• szokatlan aluszékonyság, bágyadtság vagy nehéz ébreszthetőség;
• erőtlen szopás, rossz táplálhatóság vagy az etetés megtagadása;
• szapora, nehezített vagy szabálytalan légzés;
• légzéskimaradások és lassú szívműködés;
• sápadt, szürkés, márványozott, kékes vagy sárgás bőr;
• hőmérsékleti instabilitás, láz vagy lehűlés;
• haspuffadás, hányás vagy megváltozott széklet;
• görcsök, rángások vagy szokatlan mozgások;
• bőrvérzések;
• mélyülő tudatzavar.

A szepszis tünetei között szerepelhet a magas láz, bár a betegek egy részénél éppen ellenkezőleg kifejezett alacsony lesz a testhőmérséklet. Szinte mindig jelentkezik hidegrázás, magas pulzusszám, aluszékonyság, vérnyomás csökkenés, szapora légzés.

A szepszis lehetséges rövid távú következményei

A koraszülött baba szervezete a fertőzésre nemcsak helyi tünetekkel reagálhat, hanem az egész szervezet működését érintő gyulladásos és keringési változásokkal. A vérnyomás csökkenhet, romolhat a szervek vérellátása, és a baba légzéstámogatásra szorulhat.

Rövid távú szövődmények lehetnek:

• légzési nehézség;
• etetési nehézségek;
• a fertőzések fokozott kockázata;
• keringési instabilitás;
• alacsony vérnyomás;
• hőmérsékleti instabilitás;
• görcsrohamok és tudatzavar;
• anyagcserezavarok;
• szervműködési zavar.

A kis súlyú koraszülöttek tünetei sokkal súlyosabbak: légzészavar /IRDS/, metabolikuisacidosis, hypothermia, tünetmentes meningitis is megjelenhet.

Fertőzés következtében újszülött- és fiatal csecsemőkorban rendkívül rövid idő alatt súlyos állapot alakulhat ki, fontos, hogy a gyermeket minél előbb orvoshoz vigyük, aki meg tudja állapítani a tünetek mögött álló betegség típusát és elkezdi annak megfelelő terápiáját.

Légzési következmények

Mivel a szepszis befolyásolja a légzést, gyakori a légzési elégtelenség, így gépi lélegeztetésre kerül sor általában.

Előfordulhat, hogy légzés és/vagy keringéstámogatás is szükséges lehet. A légzési elégtelenség különösen nagy terhet jelent a koraszülött tüdejének, amely a születéskor még eleve éretlen lehet.

A légzéskimaradás és a szívműködés lelassulása általában együtt jelentkeznek a koraszülött babáknál. Oka többnyire a légzőközpont éretlensége.

A fenti jelenségeket műszerek, monitorok ellenőrzik és jelzik az ápoló személyzet számára. Az állapot megszüntetése érdekében fizikálisan ingerlik a babát, megdörzsölik kezét, lábát, mellkasát, s ha ez nem elégséges, akkor gyógyszeresen is támogatják.

Amennyiben a baba állapota súlyosabb, vérgáz értékei rosszabbak, de képes önálló légzésre, akkor ezt a lélegeztetési módot alkalmazzák. Ennek során oxigén-levegő keveréket juttatnak a tüdőbe, a gyermek orrába helyezett csövecskék segítségével.

A lélegeztetőgép segítségével párásított oxigén-levegő keveréket juttatnak be megfelelő nyomással percenként meghatározott számban a tüdőbe. A lélegeztetőgép a gyermekhez a tubuson át csatlakozik.

A bronchopulmonalisdysplasiát „lélegeztetett tüdőbetegségnek” is nevezik, mivel általában hosszú ideig tartó gépi lélegeztetés során alakul ki.

A gépi lélegeztetés alatt - az amúgy is beteg - tüdő további károsodást szenved, többek között a pozitív nyomással belélegeztetett oxigén-levegő keverék miatt.

Azok a koraszülöttek, akiknél ez a betegség kifejlődik, hosszú ideig tartó kezelésre szorulnak. Fokozatosan lehet csak megszüntetni a lélegeztetést, az oxigénadást.

Sajnos a fokozatos javulást hirtelen fellépő fertőzések, tüdőgyulladás vetheti vissza.

Keringési következmények és szeptikus sokk

A szepszis egyik legsúlyosabb rövid távú következménye a keringés összeomlása. A szeptikus sokk életveszélyes állapot, amelyet a vérnyomás jelentős csökkenése és a szervek elégtelen vérellátása jellemez.

A shock (teljes légzési-keringési összeomlás) esetén a hosszútávú, egész életet befolyásoló következmény előfordulása sajnos sokkal magasabb.

A szepszis létfontosságú szervek, például a szív, a tüdő, a vesék és a máj elégtelenségét okozhatja.

A koraszülött babák keringési rendszere eleve éretlenebb, ezért a fertőzéshez társuló vérnyomásesés és oxigénhiány különösen veszélyes lehet az agy, a vese, a bélrendszer és a szív számára.

Agyhártyagyulladás és idegrendszeri következmények

A szepszishez agyhártyagyulladás, vagyis meningitis is társulhat. A fertőzés a véráramból a központi idegrendszerbe juthat, ahol gyulladást és az agyszövet működésének zavarát okozhatja.

A tünetek között szerepelhet görcs, mélyülő tudatzavar, coma, valamint tünetmentes meningitis is megjelenhet.

A hosszú távú neurológiai károsodás súlyos esetekben agysérüléshez vagy fejlődési késésekhez vezethet.

A későbbi következmények közé tartozhat a mozgásfejlődés lassulása, a kognitív fejlődés zavara, a beszédfejlődés késése, a látás- vagy hallásprobléma, illetve a tartós idegrendszeri eltérés.

A szepszis súlyosabb esetekben agyi oxigénhiánnyal, keringési zavarral vagy görcsrohamokkal járhat, amelyek növelhetik a tartós idegrendszeri károsodás kockázatát.

A szepszis és az agyvérzés kapcsolata

Az agyvérzés gyakori a kis súlyú koraszülöttekben, melynek hátterében szülési sérülés, légzési probléma, légmell, éretlenség állhat.

A koraszülött babák agykamráit vékony, könnyen szakadó erek veszik körül, emiatt az agy az első életnapokban különösen érzékeny a sérülésekre.

A magas és alacsony vérnyomás gyakran váltakozik és mindkét irányú változás károsíthatja az idegrendszert. A fertőzések, a keringési instabilitás, a légzési elégtelenség és a lélegeztetés egyaránt megterhelhetik ezt a sérülékeny rendszert.

A babák akár 6%-a súlyos agyvérzést szenved el. Ez leggyakrabban a 30. terhességi hét előtt született újszülötteknél fordul elő.

Létrejöttében közrejátszik az éretlenség miatt igen sérülékeny agyi érhálózat, a különböző fertőzések, valamint maga a lélegeztetés és ehhez szükséges intubálás, illetve az igen éretlen koraszülöttek esetében akár a nem megfelelő technikával történő mozgatás is.

Az agyvérzés kimutatására a koponyaultrahang-vizsgálat szolgál. Fontos tudni, hogy a vérzések különböző súlyosságúak lehetnek és többségük egyszerűen felszívódik, eltűnik.

Agyvérzés kialakulásakor stabilizálják a baba keringését, légzését, megszüntetik az esetleges görcsöket, csillapítják a vérzést.

Az agyvérzés szövődménye lehet a vízfejűség (hydrocephalus). Vízfejűség akkor alakul ki, ha az agyfolyadék mennyisége felszaporodik.

Oka lehet pl. agyvérzés, fejlődési rendellenesség, méhen belüli fertőzés, agyhártyagyulladás. A folyadék miatt az agykamrák megnagyobbodnak, nyomásfokozódás alakul ki bennük, mely az agysejteket károsíthatja.

Szervi elégtelenség és egyéb testi következmények

A kezeletlen vagy későn felismert szepszis több szervrendszer működését is károsíthatja. A szervezet gyulladásos válasza és a keringés romlása miatt a vese, a máj, a tüdő, a szív és az emésztőrendszer működése is zavart szenvedhet.

A súlyos állapotú koraszülötteknél előfordul, hogy a vesék nem működnek megfelelően, a baba nem ürít elég vizeletet, és testszerte ödémássá, vizenyőssé válik.

A szepszishez társulhat anyagcsere-acidosis, alacsony vércukorszint, véralvadási zavar, vérszegénység és táplálási nehézség is.

A koraszülött babákban a vörösvértestek élettartama rövidebb és a csontvelő vörösvértest-képzése is alacsony. Emellett az ismételt vérvételek során is jelentős mennyiséget veszítenek, ami szintén vérszegénységet okozhat.

Az első székletet meconiumnak nevezzük. A táplálás megkezdése után a koraszülött naponta többször ürít székletet. A széklet színének, állagának, mennyiségének megváltozása betegség tünete lehet, ezeket mindig komolyan kell venni.

Bélrendszeri szövődmények és NEC

A koraszülött csecsemőknél a fertőzés és a keringési zavar a bélrendszer vérellátását is veszélyeztetheti. Ennek súlyos következménye lehet a nekrotizáló enterocolitis, vagyis a NEC.

Ez a bélelhalással járó vastagbélgyulladás szinte kizárólag a koraszülötteket fenyegető betegség. Lényege, hogy a bélfal elveszíti épségét és ez teret ad különböző baktériumoknak, mikroorganizmusoknak, melyek még tovább károsítják.

A bélfalban gyulladás is kialakul. Általában a táplálás megkezdése után a baba hasa elkezd puffadni, rosszul érzi magát, hány, a széklete véres.

Ilyenkor azonnal felfüggesztik a szájon át való táplálást, és megkezdik az antibiotikumos kezelést. Súlyosabb esetekben műtéti beavatkozásra van szükség.

A babák 5%-a szenved bélgyulladásban, mely a súlyossága mértékétől függően akár maradandó, sőt sajnos, olykor végzetes következményekkel járhat.

A fertőzés és az antibiotikum-kezelés következményei

A fertőzések tünetei esetén vérmintát és sok esetben agyvizenyő mintát (liquor) küldenek vizsgálatokra (tenyésztés, vérkép) és széles spektrumú, kombinált antibiotikum terápiát kezdenek.

Ahogy azonosítják a problémát okozó baktériumot vagy akár gombás fertőzést, az adott kórokozóra specifikus terápiára váltanak az orvosok.

A vérkép nagy segítséget nyújt: a fehérvérsejtek száma és az egy típusok megoszlása vírusos vagy bakteriális fertőzésre utalhatnak. A CRP-szint bakteriális fertőzésben magas, vírus esetén általában csak enyhén emelkedett.

A tenyésztés általában 3-7 napig tart, mely során a vérből vagy vizeletből kinyert baktériumot táptalajon tenyésztik és megvizsgálják, pontosan milyen gyógyszer gátolja a szaporodását illetve pusztítja el az adott típust.

Újszülöttek esetében is nagyon fontos, hogy a gyógyszer megfelelő mennyiségben eljusson a fertőzés helyére, az adott szervbe, szövetbe, és ott megfelelő ideig megfelelő terápiás koncentrációt érjen el.

Emiatt az újszülöttek antibiotikum terápiája intravénásan történik 5-7, vagy akár 7-14 napon keresztül.

Az antibiotikum alkalmazása a normál flóra pusztulását eredményezheti, mely emésztőszervi tünetek, gombás fertőzés és felszívódási zavarok megjelenésével járhat (hasmenés, szájpenész, laktóz intolerancia).

Az antibiotikumok nemcsak a kórokozókat pusztítják el, hanem a kialakulóban lévő normál bélflórát is.

Hosszú távú következmények

A hosszú távú hatások változatosak lehetnek, és nem minden szepszisen átesett koraszülöttnél alakul ki maradandó károsodás. A kockázatot befolyásolja a fertőzés súlyossága, a kezelés megkezdésének gyorsasága, a meningitis vagy sokk jelenléte, a terhességi kor, a születési súly és az egyéb szövődmények.

• fejlődési késések;
• krónikus egészségügyi problémák;
• fokozott fogékonyság a fertőzésekre későbbi életkorban;
• hosszan fennálló légzési problémák;
• mozgásfejlődési eltérések;
• kognitív vagy tanulási nehézségek;
• látás- vagy halláskárosodás;
• tartós neurológiai károsodás;
• ritkábban súlyos, egész életet befolyásoló fogyatékosság.

A későbbi fejlődést elsősorban az befolyásolja, hogy érte-e a babát agyhártyagyulladás, sokk, jelentős oxigénhiány, agyvérzés vagy tartós szervi elégtelenség.

A korai beavatkozás kedvező kimenetelhez vezethet, míg a késleltetett kezelés súlyos szövődményeket vagy halált okozhat.

Az életkor és súly, az alapvető egészségügyi állapotok, valamint a kezdeti kezelés hatékonysága és a csecsemő általános egészségi állapota mind befolyásolja a gyógyulást.

Hogyan vizsgálják a szepszist?

Az újszülöttek szepszisének diagnózisa alapos klinikai vizsgálattal kezdődik. Az egészségügyi szolgáltatók részletes kórtörténetet vesznek fel, beleértve az anya terhesség alatti egészségi állapotát és az újszülöttnél megfigyelt tüneteket.

A fizikális vizsgálat felméri az életjeleket, a bőr állapotát és az általános reagálóképességet.

A szepszis megerősítésére számos diagnosztikai vizsgálatot lehet végezni:

• hematokultúrák a baktériumok vagy gombák jelenlétének azonosítására a véráramban;
• teljes vérkép a fehérvérsejtszám és a fertőzés egyéb mutatóinak értékelésére;
• C-reaktív fehérje (CRP) a gyulladás jelzésére;
• lumbális punkció a cerebrospinális folyadék elemzésére;
• képalkotó vizsgálatok a fertőzés forrásának azonosítására.

A fertőzések tünetei esetén vérmintát és sok esetben agyvizenyő mintát (liquor) küldenek vizsgálatokra (tenyésztés, vérkép).

A laborértékeket figyelik, ezt nem a szülő értékeli ki.

A kezelés fő elemei

A szepszis kezelése során elsődleges cél a góc azonosítása, majd a célzott gyógyszeres terápia, antibiotikus kezelés vénás úton.

A kezelés általában azonnal megkezdett, széles spektrumú antibiotikumokat, intravénás folyadékokat és támogató kezelést foglal magában.

A támogató kezelés magában foglalhatja az oxigénterápiát, a hőmérséklet szabályozását és az újszülött intenzív osztályon történő monitorozást.

A kezelése: antibiotikumok, infuzio, lehülés elleni védelem, légzésbiztosítás.

A beteg újszülött intravénás kezelése injekciós vagy infúziós formában történik. A gyermek vénájába branült helyezünk, ezen keresztül juttatjuk be a szükséges gyógyszereket.

A koraszülött baba inkubátorban kap hővédelmet, mert idegrendszere és hőszabályozása éretlensége miatt nem tudja a hőmérsékletét megfelelően szabályozni.

Táplálkozási támogatásként megfelelő táplálást biztosítanak, akár szoptatással, akár tápszerrel. A szondán keresztül anyatejet, tápszert vagy gyógyszert is adhatnak.

A szülők a baba kényelmét tudják biztosítani, átsegíteni őt a fájdalmas beavatkozások (például: vérvételek, lumbálpunkció) során, valamint az egyik legfontosabb gyógyszert tudják biztosítani: az anyatejjel történő táplálás során az anya az általa megszerzett összes védelmet átadja a kisbabájának.

A szülők szerepe és a figyelmeztető jelek

A szülőknek és gondozóknak azonnal orvosi segítséget kell kérniük, ha súlyos légzési nehézséget, kékes bőrt, magas lázat, alacsony testhőmérsékletet, tartós hányást, etetésmegtagadást, válaszképtelenséget, extrém letargiát, görcsrohamokat vagy szokatlan mozgásokat észlelnek.

Ne essünk pánikba! Fontos hogy megőrizzük higgadtságunkat és figyeljünk a jelekre.

A szülők a baba állapotában bekövetkező változást gyakran hamarabb észreveszik, mint bárki más, ezért minden szokatlan megfigyelést érdemes azonnal jelezni az egészségügyi személyzetnek.

Az apa arra hívta fel szülőtársai figyelmét, hogy hallgassanak az ösztöneikre, és ne törődjenek azzal, ha reakcióik túlzónak tűnnek: ha úgy érzik valami nem stimmel a gyerekükkel, azonnal kérjenek orvosi segítséget.

A szepszis megelőzése koraszülött babánál

Késői szepszis megelőzésként a legfontosabb módja a jó kézhigiénia (rendszeres kézmosás és fertőtlenítés). Az osztály higiénés szabályainak betartása életet ment!

Koraszülött osztályon a legfontosabb tényező a fertőzések megelőzése érdekében a higiéniai szabályok betartása. Alapos kézmosás, védőruha használata kötelező.

Ha lázas beteg vagy, gyomorhurutod, hasmenésed, herpeszed van vagy bármilyen más fertőző betegség lehetősége felmerül, kérjük, gyógyulásig ne látogasd a babádat!

A fertőzések megelőzését segítheti a megfelelő terhesgondozás, az anyai fertőzések felismerése és kezelése, a higiéniai gyakorlatok, az oltások és az anyatejes táplálás.

Az anyatej létfontosságú antitesteket tartalmaz, amelyek segítenek megvédeni az újszülötteket a fertőzésektől.

Az expozíció elkerülése érdekében korlátozni kell a beteg emberekkel való érintkezést, különösen az élet első néhány hetében.

A szülőknek fokozottan figyelniük kell újszülöttjük egészségére, és minden aggasztó tünet esetén orvoshoz kell fordulniuk.

Mikor szükséges azonnali segítség?

Az újszülötteknél fellépő szepszis orvosi vészhelyzet, és azonnali ellátást igényel egy egészségügyi intézményben. Az otthoni kezelés nem megfelelő erre az állapotra.

Azonnal jelezni kell, ha a baba légzése romlik, színe megváltozik, nem ébreszthető, nem eszik, ismételten hány, felpuffad a hasa, görcsöl, légzése kimarad, testhőmérséklete szokatlanul magas vagy alacsony, illetve ha bármilyen hirtelen állapotváltozás jelentkezik.

A szepszis gyorsan kialakulhat, gyakran a születést követő órákon vagy napokon belül. A tünetek korai felismerése elengedhetetlen a hatékony kezeléshez.

A szepszis súlyos állapot, amely azonnali felismerést és kezelést igényel. A korai diagnózis és kezelés javíthatja az eredményeket.

tags: #sepsisnek #milyen #kovetkezmenye #van #egy #koraszulott