Terhesen táppénzen otthon maradni: mikor indokolt, hogyan igényelhető és mire kell figyelni?

Elvileg nincs akadálya annak, hogy egy nő a terhessége alatt végig dolgozzon. Kismamaként, ha az egészségi állapotunk azt megengedi a terhesség végéig dolgozhatunk, de ha a munkakör veszélyezteti a kismama és a magzat állapotát, akkor a szülés előtt táppénzre is mehetünk.

Veszélyeztetett terhesség esetén a kismama nem dolgozhat, de ezt az orvosnak kell megállapítania és igazolnia. A táppénz viszont csak a CSED folyósítása előtt vehető igénybe.

Mikor lehet terhesen táppénzre menni?

Ha valaki veszélyeztetett terhes, akkor az orvosa megállapítja a keresőképtelenséget. Ebben az esetben a kismama betegszabadságra mehet, amiből évi tizenöt nap jár minden munkavállalónak, majd, amikor a betegszabadság ideje letelik, táppénzre mehet.

A társadalombiztosítási szabályok szerinti a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára nem jár betegszabadság. Vagyis ez azt jelenti, hogy veszélyeztetett terhesség esetén csak táppénz vehető igénybe.

A terhességi táppénzt 9-es kóddal jelölik a rózsaszín lapon, ami abban különbözik egy sima, betegség esetén használt kódtól, hogy ezt nem előzi meg betegszabadság.

A veszélyeztetett terhesség leggyakoribb okai

A veszélyeztetett terhességnek számos oka lehet, többek között a kismama valamilyen alapbetegsége, például ha cukorbeteg, valamilyen szívbetegséggel vagy magas vérnyomással küzd.

Most nézzük meg, hogy mely esetekben beszélhetünk veszélyeztetett terhességről: ha a kismama életkora 18 év alatti vagy 40 év feletti, ha várandós nő veszélyes anyagokkal dolgozik, vagy nehéz fizikai munkát végez, ikerterhesség esetén, ha a várandós nőnek korábban vetélése, abortusza volt, ha a várandós nő túlsúlyos vagy túlzottan sovány, ha a kismamát már a várandóssága előtt kezelték valamilyen betegséggel (pl.: cukorbetegséggel, magas vérnyomással, pajzsmirigy betegséggel stb.)

Rizikófaktort jelentenek még a cukorbetegek, a túlsúlyosok, azok, akik átestek már több vetélésen vagy abortuszon, akik korábban császármetszéssel szültek, vagy akiknek magas a vérnyomásuk. Náluk az orvos dönti el, hogy indokolt-e a terhesség korai szakaszában a teljes ágynyugalom.

A veszélyeztetett terhesség megállapítása nem jelenti automatikusan azt, hogy minden esetben ugyanazok a körülmények állnak fenn: az orvos az anya és a magzat állapota, a munkakör, valamint az egyéb kockázati tényezők alapján állapítja meg a keresőképtelenséget.

Milyen munkakörök veszélyesek várandósság alatt?

Vannak olyan munkakörök, amelyeket akkor sem tanácsos várandósan ellátni, ha egyébként a kismama nem veszélyeztetett terhes, és nincs semmilyen egészségügyi panasza. Ilyenek a veszélyes vegyszerekkel, ionizáló sugárzással járó feladatkörök, a nehéz fizikai munka, amikor például komolyabb súlyú tárgyakat kell emelni, vagy nehézgépekkel dolgozni.

Terhesség idején a három műszakos munkarend, és különösen az éjszakai munkavégzés sem ajánlott. Közéjük tartoznak például azok, akik veszélyes anyagokkal dolgoznak, akik 3 műszakban vállaltak munkát, akik 18 év alattiak vagy 40 felettiek, és az ikrekkel várandósok.

Egy három műszakban dolgozó nőnek ugyanúgy el kell vállalnia az éjszakázást, a bolti eladónak még 8 hónapos terhesen is végig kell állnia a munkaidőt. A könnyítés a munkaadó jóindulatára van bízva, ebben pedig a legtöbb nőgyógyász nem bízik.

A munkáltató kötelezettségei

Ezekben az esetekben a munkáltató feladata a várandós nőt más, kevésbé megterhelő munkakörbe helyezni, de a munkavégzés helye csak a kismama beleegyezésével változtatható meg.

Ha a munkáltató nem tud ilyen munkakört felajánlani, akkor a kismamát fel kell menteni a munkavégzés alól, de az alapbérére ebben az esetben is jogosult marad.

A várandós nőt a terhessége alatt minimálisan védi a munka törvénykönyve: utcára ugyan nem teheti munkaadója, azonban egy problémamentes várandósság alatt a kismama nem kap semmilyen könnyítést.

Ha a munkakör lehetővé teszi a kevésbé megterhelő feladatok elvégzését, az áthelyezés megoldást jelenthet. Ha azonban a munkavégzés körülményei továbbra is veszélyeztetik a várandósságot, az orvos keresőképtelenséget állapíthat meg.

A terhesség alatti táppénz három alapfeltétele

Azonban három alapfeltételnek is teljesülnie kell ahhoz, hogy a kismama jogosult legyen veszélyeztetett terhesség miatti táppénzre, nézzük meg melyek ezek:

• a kismamának rendelkeznie kell fennálló biztosítási jogviszonnyal,
• rendszeresen fizetett társadalombiztosítási járulékkal,
• és orvosi igazolással a megállapított keresőképtelenség okáról.

A magas kockázatú várandósságot a nőgyógyász állapítja meg, igazolásával a kismama felkeresi a háziorvost, akinek felülvizsgálati lehetőség nélkül kötelező táppénzre küldenie őt.

Terhesség ideje alatt a veszélyeztetett terhességet a nőgyógyász vagy más szakorvos (pl.: cukorbetegség esetén a diabetológus) állapíthatja meg, az ő ajánlása alapján kapja majd a várandós anya a táppénzes papírt.

Ezért két hetente kell jelentkezni a háziorvosnál, de szerencsére legtöbbször egyszerre adják ki hónap végén a leendőbeli anyukának az elszámoláshoz szükséges dokumentumokat.

Meddig jár a táppénz?

Igazolt keresőképtelenség esetén a táppénz időtartama a biztosítási jogviszony időtartama alatt legfeljebb egy éven át vehető igénybe. Ebbe beletartoznak a munkaszüneti napok, a heti pihenőnapok, szabadnapok és ünnepnapok is, hosszát azonban befolyásolhatja a táppénz előzmény.

Ha egy évre visszamenően korábban már voltunk táppénzen, akkor annak az időtartama hozzáadódik az új táppénz időtartamához, ezzel pedig csökkenti azt.

A táppénzre csak a CSED folyósítása előtt lehet menni. A szülési szabadság idejére járó pénzt, valamint a GYED-et az előző teljes naptári év jövedelme alapján számolják.

Mennyi a veszélyeztetett terhesség miatti táppénz összege?

A táppénz mértéke függ a biztosításban töltött időtől, keresetünk és a havi minimálbér összegétől is. A táppénz napi összege legalább 730 nap biztosításban töltött idő esetén a napi átlagkeresetünk 60%-a, ez alatt pedig az 50%-a.

A terhességi táppénzt 9-es kóddal jelölik a rózsaszín lapon, ami abban különbözik egy sima, betegség esetén használt kódtól, hogy ezt nem előzi meg betegszabadság. Ebben az esetben a dolgozó nő a fizetése 60%-át kapja meg akkor, ha az elmúlt 2 év alatt folyamatosan biztosítva volt, tehát nem volt 30 napnál hosszabb szüneteltetése.

Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor csak 50%-ot kap, valamint akkor is, ha kórházi ápolásra szorul, ugyanis ott kap ellátást. Bármekkora legyen is a fizetésünk, a táppénz napi összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 1/30-ad részét.

Érdemes-e azonnal otthon maradni?

Sokfelé szokás, hogy amint megtudja valaki a terhesség tényét, elmegy táppénzre (főként, ha azelőtt se kapott valami fényes fizetést), ez azonban általában teljesen felesleges. Ha a terhesség zavartalan, akkor akár az utolsó napig lehet dolgozni, vagy a kiírás napja előtt kivenni fennmaradt éves szabadságunkat.

Ha valaki fizikai munkát végez, veszélyes anyagokkal dolgozik, egész nap állnia kell, vagy veszélyeztetett terhes, akkor táppénzre érdemes menni. Ha a terhesség problémamentes, és a munkakör nem jár komolyabb fizikai vagy egyéb egészségügyi kockázattal, önmagában a várandósság ténye nem teszi szükségessé a táppénzt.

A második trimeszterben, egy problémamentes várandósságnál már kifejezetten hasznos lehet, ha az anya nem adja fel szociális kapcsolatait, mert a terhesség alapvetően nem betegség.

Mikor tanácsos abbahagyni a munkát?

Ha egy kismama nem veszélyeztetett terhes, és olyan munkája van, ami nem jár komolyabb fizikai terheléssel, akkor sem tanácsos egészen a szülésig dolgozni. Bármennyire is jól bírja valaki a terhelést, a szülés előtti 3-4 hetet már érdemes inkább otthon tölteni.

Már csak azért is, mert a munkavégzéssel nemcsak fizikai, hanem szellemi és mentális terhek, sok esetben erős stressz is jár. Ez pedig még inkább kimerítheti az amúgy is fáradékonyabb várandósokat.

Abba kell hagyni a munkát akkor is, ha a kismama folyamatosan kimerültnek érzi magát, ha a munka miatt ideges, feszült, és már otthon sem nem tud igazán kiengedni, lazítani.

Akkor is érdemes feladni a munkát, ha a várandós nő gyakran émelyeg, szédül, komolyabb fizikai fájdalmai vannak, például hát-, derék- vagy nyakfájás.

A terhességgel ugyan kétségtelenül járnak bizonyos természetesnek mondható kellemetlen tünetek, de ha ezek állandósulnak, akkor változtatni kell. Nem érdemes a szülés és gyermekágyas, amúgy is nagyon kimerítő időszaknak eleve kimerülten nekimenni.

Rosszabb esetben az állandó stressz és fizikai fáradtság vetéléshez, koraszüléshez is vezethet, ezért sem szabad figyelmen kívül hagyni a tüneteket.

A munkavégzés megkönnyítése várandósság alatt

Addig is, amíg valaki abbahagyja a munkát, néhány módon enyhítheti a várandósság kellemetlenségeit. Az első trimeszterben az émelygés, a hányinger, a hányás, a szédülés, fáradékonyság, aluszékonyság okozhat gondot.

Ilyenkor érdemes kerülni az erős szagokat, a munkahelyi közös kávézót, konyhát. Ügyelni kell a rendszeres folyadékpótlásra, és arra, hogy tápláló, egészséges ételeket fogyasszunk.

Nem árt változtatni a napirenden, és a korábbinál többet pihenni, előbbre hozni a lefekvés időpontját. Ha valaki egész nap egy irodában ül, jól teszi, ha napközben is többször feláll, és átmozgatja a tagjait, szabadidejében pedig a számára kellemes, nem megterhelő módon mozog.

Jó lehet a séta, az úszás, a kismamáknak kifejlesztett tornák, a jóga vagy a pilates is.

Az utolsó trimesztert jellemző derék- és hátfájdalmakon enyhíthet, ha odafigyelünk a székünk, asztalunk magasságára, folyamatosan változó testünkhöz igazítjuk a kartámaszokat, háttámlát, ha szükséges, felpolcoljuk a lábunkat.

Mit szabad tenni táppénz alatt?

A Magyar Államkincstár az alábbi javaslatokat fogalmazta meg a témával kapcsolatban:

• A beteg a keresőképtelensége idején köteles az orvos utasításait betartani, különös tekintettel a gyógyulását elősegítő, meghatározott időtartamú ágynyugalomra vonatkozóan.
• A beteg köteles a tartózkodási helyről való kijárás korlátozására való utasításokat betartani.
• A beteg köteles a vizsgálatokon megjelenni.
• A beteg köteles a keresőképtelen állományban tartó orvost tájékoztatni arról, ha ez idő alatt más orvos is kezeli.
• A beteg köteles a keresőképtelenséget elbíráló orvosnak bejelenteni a keresőképtelensége ideje alatti tartózkodási helyét (lakcímét).

Ha a keresőképtelenség időtartama alatt a beteg tartózkodási helye megváltozik, és ennek következtében az orvos személye is megváltozik, erről tájékoztatni kell az ellátó orvost, aki a keresőképtelen állományba vételt lezárja, majd a lezárt keresőképtelen állományról és ezzel egyidejűleg a beteg állapotáról igazolást ad ki.

A beteg ezzel keresheti fel az új tartózkodási helyén a keresőképtelenség megállapítására jogosult orvost.

Lehet-e utazni terhességi táppénz alatt?

Lényeges pont, hogy a tartózkodási helyről való kijárás is korlátozva van. Tehát hivatalosan az a kismama, aki kicsit magasabb cukorral rendelkezik, nem mehet el önfeledten nyaralni a családjával.

Ilyen esetben kérhető egy ajánlás az orvostól, hogy igaz, hogy veszélyeztetett terhességet állapított meg, de ez nem befolyásolja a szabad kijárásban, mert gyógyszeres kezeléssel/diétával/rendszeres ellenőrzéssel kordában tartható.

Ezt a munkahely vagy elfogadja, vagy nem, de ritkán szokták felülbírálni az orvosi véleményt. Viszont ha a baba vagy az anyuka állapota igényli a folyamatos ágynyugalmat, akkor nem éri meg kockáztatni semmiféle utazással vagy kimozdulással.

Lehet, hogy egy pár kilométer séta korábban nem jelentett problémát, de ha elvékonyodott császárheget állapítottak meg, az bizony bármikor szétszakadhat, és sokkal jobb, ha a kismama azonnal kórházba kerül.

Ellenőrizhetik-e az otthon maradó kismamát?

Nem meglepő, de az illetékes járási hivatal bármikor kijelölhet egy orvost, aki akár az otthonában is ellenőrizheti és meg is vizsgálhatja a várandós anyukát.

Ezt megelőzheti a betegdokumentáció átnézése, valamint az is, hogy a kijelölt főorvos javaslatot tegyen további szakvizsgálatra.

A munkáltató is kérvényezheti az ellenőrzést, neki 15.800 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell ezért fizetnie. Ilyenkor a szakértő orvos a betegdokumentációban található adatok, illetve a kismama vizsgálata után dönt arról, hogy a munkáltatónak ad-e igazat.

A táppénz és a későbbi ellátások kapcsolata

A szülési szabadság idejére járó pénzt, valamint a GYED-et az előző teljes naptári év jövedelme alapján számolják, ha tehát elmegyünk táppénzre, ez a jövedelem kisebb lesz, így kevesebb GYED-et, TGYÁS-t kapunk majd.

A TGYÁS, GYED kiszámításánál a szülést megelőző teljes naptári év számít, tehát 2007-ben született baba esetén a 2006.-os év. A táppénz nem számít bele.

Ha összeadod a bruttó fizetéseidet (a táppénzt ne add hozzá), és annak veszed a 70%-át (mínusz az adók, ami valamivel kevesebb, mint a béredé, akkor kb. kijön, mennyi lesz a TGYÁS, meg hogy a gyednél beleesel-e a magasabb kategóriába.

A TGYÁS-nál nincs felső határ tehát, ha valaki a megelőző évben 1 millát keresett havonta, akkor annak a 70%-át kapja.

A táppénz pénzügyi hatása a munkáltató számára

A veszélyeztetett terhes édesanya után a munkaadónak a gyermek megszületéséig a táppénz 33 százalékát ki kell fizetnie. A táppénz összege a jogosultsági idő alatt szerzett jövedelemtől függ.

A gyermek megszületése után a táppénz-hozzájárulás eltűnik, a felelősségvállalás társadalmi szintre kerül. Sem a csecsemőgondozási díj (GYED), sem a gyermekgondozási díj (GYED), sem a gyermekgondozási segély (GYES) nem kerül pénzbe a munkaadónak.

Egészen addig, amíg a nő vissza nem tér dolgozni, amikor is plusz szabadnapokat kap a gyermek után és várhatóan ismét megszaporodnak táppénzes napjai a gyermek betegségei miatt.

Mikor érdemes az orvossal egyeztetni?

A veszélyeztetett terhességet az orvosnak kell megállapítania és igazolnia. A kismamának ezért minden olyan körülményt érdemes jeleznie, amely a munkavégzés biztonságát vagy az egészségi állapotát érinti.

Egyre kevesebb gyermek születik, a várandósságok pedig egyre problémásabbak - ez derül a 24.hu gyűjtéséből, amiben a veszélyeztetett terhességek tendenciáit vizsgáltuk.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) a kórházi teljesítményjelentések alapján arról tájékoztatott, hogy 2017-ben összesen 42 632 nőt regisztráltak veszélyeztetett terhesként. Ez 357 esettel több, mint a 2016-os adat, pedig 2017-ben a Központi Statisztikai Hivatal becslése szerint 1463-mal kevesebb gyermek született, mint 2016-ban.

A veszélyeztetett terhesség miatt igénybe vett táppénzes napok száma is emelkedett: míg 2014-ben összesen 4 465 000, 2015-ben 4 730 000, 2016-ban pedig már 5 143 000 napot töltöttek táppénzen a veszélyeztetett terhes kismamák.

A szülési szabadság időzítése

A jelenleg érvényben lévő jogszabályok szerint a várandós munkavállalók összesen huszonnégy hét szülési szabadságra jogosultak, amiből négy hetet lehetőség szerint a szülés várható időpontja előtt kell kiadni.

Ez azonban nem kötelező, a kismama és a munkáltató megegyezhetnek másképp is. Ha nem vesszük ki, akkor a GYED illetve a GYES lejárta után ki lehet venni a fennmaradt éves szabadságot.

Gyakorlati szempontok a döntéshez

• Ha a terhesség zavartalan, a munkavégzés önmagában nem feltétlenül indokolja a táppénzt.
• Fizikai munka, veszélyes anyagok, nehézgépek, egész napos állás vagy három műszak esetén felmerülhet a munkakör módosítása vagy a keresőképtelenség megállapítása.
• Veszélyeztetett terhesség esetén nem betegszabadság, hanem 9-es kódú táppénz vehető igénybe.
• A táppénzhez fennálló biztosítási jogviszonyra, járulékfizetésre és orvosi igazolásra van szükség.
• Az orvosi utasításokat, a kijárásra vonatkozó korlátozásokat és a vizsgálati kötelezettséget be kell tartani.
• A táppénz összege és időtartama függ a biztosításban töltött időtől, a korábbi táppénztől és a keresettől.
• A táppénz nem számít bele a TGYÁS és a GYED alapjául szolgáló jövedelembe.

tags: #terhesen #tappenzen #otthon #maradni