Terhességi cukorbetegség két gyermek esetén: kockázatok, szűrés, kezelés és utánkövetés

Terhességi cukorbetegség két gyermek várása esetén is kialakulhat, és bár a várandósság alatt jelentkező állapot a legtöbb esetben a szülés után megszűnik, a fokozott ellenőrzés különösen fontos. Ikerterhesség esetén eleve nagyobb a gesztációs diabétesz kialakulásának kockázata, ezért a vércukorvizsgálatok időzítését és gyakoriságát az orvos egyénileg határozhatja meg.

A terhességi cukorbetegség a várandósság során felismert szénhidrát-anyagcserezavar, amelyben a méhlepény hormonjai miatt fokozódik az inzulinrezisztencia, miközben a hasnyálmirigy nem képes elegendő inzulint termelni a vércukorszint normális tartományban tartásához. Korai felismeréssel, személyre szabott étrenddel, rendszeres vércukor-önellenőrzéssel, megfelelő mozgással és szükség esetén inzulinkezeléssel a szövődmények kockázata jelentősen csökkenthető.

Mit jelent a terhességi cukorbetegség?

Három típusú cukorbetegséget különböztetünk meg: az 1-es típusú diabéteszt, 2-es típusú diabéteszt és a gesztációs diabéteszt. Terhesség során a kismamáknál a hormonok hasnyálmirigyre való hatása miatt inzulin-rezisztencia és következésképpen terhességi cukorbetegség alakulhat ki.

A terhesség alatt a méhlepény hormonokat termel, amelyek rontják az inzulin hatékonyságát, ezért a vérben több glükóz maradhat. A szervezet inzulinigénye megnő, és a hasnyálmirigynek sokkal több hormont kell termelnie ahhoz, hogy a vércukorszint a normális tartományban maradjon.

Ez a változás normál terhességben is előfordul, és a második trimeszterben derül ki, hogy az anyukának a hasnyálmirigye lépést tud-e tartani ezzel az inzulinrezisztencia-fokozódással. Az inzulin-rezisztencia leggyakrabban a 20. terhességi hetet követően keletkezik és szülés után általában megszűnik.

A terhességi cukorbetegség olyan magas vércukorszinttel járó anyagcserezavar, mely a terhesség során kezdődik, vagy akkor ismerik fel. A gesztációs diabétesz hiperglikémiában azaz magas vércukorszintben nyilvánul meg.

Miért fontos a két baba miatt különösen komolyan venni?

Ikerterhesség esetén a terhességi cukorbetegség egyik ismert kockázati tényezője áll fenn, ezért a várandós fokozott ellenőrzést igényelhet. A terhességi cukorbetegség rizikófaktorai között szerepel az ikerterhesség, a 35 évesnél idősebb életkor, a túlsúly, a családban előforduló cukorbetegség, a korábbi gesztációs diabétesz és az inzulinrezisztencia.

Két magzat esetén a megfelelő vércukorértékek fenntartása mindkét magzat növekedése, oxigén- és tápanyagellátása, valamint a szülés megtervezése szempontjából fontos. A magas vércukorszint a magzatok méretének nagymértékű emelkedéséhez vezethet, és a nagyobb babák születéskor sérülékenyebbek.

A terhességi cukorbetegség nem pusztán a babák súlyát befolyásolja. A lehetséges komplikációk között szerepelhet a preeklampszia, a magas vérnyomás, a koraszülés, a méhlepény működésének romlása, a magzatok fejlődésének elmaradása, a szülési sérülések, valamint az újszülöttkori vércukoresés.

Mi a különbség az 1-es, a 2-es típusú és a terhességi diabétesz között?

1-es típusú cukorbetegség

Az 1-es típusú cukorbetegség a diabéteszben szenvedő betegek 5-10% teszi ki, általában a gyerekeket és a fiatalokat érinti. Ennél a típusnál az immunrendszer elpusztítja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit.

Az 1-es típusú diabétesz megelőzése sajnos nem lehetséges. Ha valaki már ismert 1-es típusú cukorbetegséggel vállal terhességet, a fogantatás előtt diabetológiai egyeztetésre, a kezelés felülvizsgálatára és a szövődmények ellenőrzésére van szükség.

2-es típusú cukorbetegség

A 2-es típusú diabéteszben a cukorbetegek 90% szenved és az 1-es típussal ellentétben ez a diabétesz egészséges étrenddel megelőzhető. Ebben az esetben a hasnyálmirigy ugyan termeli az inzulint, de nem elegendő mennyiségben illetve a szervezet nem elég érzékeny a termelt inzulin iránt.

Fel nem ismert 2-es típusú cukorbetegség esetén a magas vércukorszint már a fogamzás előtt és a terhesség első heteiben is kockázatot jelenthet. A terhesség első három hónapja a magzat fejlődésének szempontjából a legfontosabb időszak.

Terhességi cukorbetegség

A terhességi cukorbetegség a terhesség előtt nem feltétlenül fennálló, a várandósság alatt kialakuló vagy akkor felismerhető anyagcserezavar. A terhesség során kialakuló hormonális változások a szüléssel megszűnnek, ezért az édesanyának nagy esélye van arra, hogy az anyagcseréje normalizálódik.

A gesztációs diabéteszben szenvedő anyáknál nő a 2-es típusú cukorbaj kialakulásának kockázata a későbbiek folyamán. A terhességi cukorbetegség utánkövetése a gyermekeknél is nélkülözhetetlen, hiszen a magzat, ahol az édesanyának gesztációs diabétesz jelentkezett a várandósság alatt, fokozott kockázattal bír a gyermekeknél is a cukorbetegség kialakulására.

A terhességi cukorbetegség kockázati tényezői

Terhességi diabétesz bárkinél előfordulhat, mégis vannak olyan kismamák, akiknél különböző rizikófaktor áll fenn. A gesztációs diabétesz kialakulásánál az alábbi tényezők játszhatnak szerepet:

• ikerterhesség;
• elhízás vagy 30 feletti BMI;
• jelentős súlygyarapodás a terhesség során;
• 35 évnél magasabb életkor;
• a családban előforduló diabétesz;
• korábbi terhesség során kialakult gesztációs diabétesz;
• várandósság előtt fennálló inzulinrezisztencia;
• korábbi 4000 gramm feletti születési súly;
• korábbi hydramnion vagy preeklampszia;
• korábbi koraszülés vagy méhen belüli elhalás;
• fejlődési rendellenességgel világra hozott gyermek;
• ismétlődő vetélések;
• asszisztált reprodukcióval létrejött terhesség;
• policisztás petefészek szindróma;
• mozgásszegény életmód;
• magas vérnyomás.

Ha a családban 4 kg feletti születési súly már előfordult, az szintén a terhesség alatti cukorbetegség fokozott kockázatára hívhatja fel a figyelmet. Ilyen esetben már a tervezett terhesség előtt javasolt a kivizsgálás, valamint a következő terhesség esetén ezek a kismamák fokozott ellenőrzést igényelnek.

Terhességi cukorbetegség két gyermeknél: tünetek

Sajnos a terhességi cukorbetegég igen tünetszegény, így csak a szűrővizsgálatok alkalmával derül fény a kialakult betegségre. A legtöbb nő a rutin szűrés során deríti ki, hogy terhességi cukorbetegsége van.

A fokozott szomjúságérzés, a gyakoribb vizelés, a szájszárazság, a szokatlan fáradtság, a homályos látás, a fokozott étvágy, a hányinger és a visszatérő gombás fertőzések utalhatnak emelkedett vércukorszintre. Ezek a tünetek nem feltétlenül jelentkeznek minden esetben.

A terhesség alatt normális a fáradtság érzése, de a terhességi diabétesz ezt tovább fokozhatja. A vércukorszint emelkedése pedig elősegítheti a gombás fertőzések, például a hüvelygomba kialakulását.

Ha csak gyanítjuk is a terhességi cukorbetegség lehetőségét, minél hamarabb forduljunk orvoshoz. A tünetek hiánya nem zárja ki a betegséget, ezért az ikerterhességben különösen fontos az előírt szűrések elvégzése.

Szűrés és diagnózis ikerterhességben

A kismamák általános diabétesz-szűrése a terhességi protokoll szerint a várandósság 24-28. hetében történik. A rutinszűrés a terhesség 24-28. hete között történik kötelezően, ekkor a szokásos laboratóriumi vérvétel során az éhgyomori vércukrot is ellenőrzik.

Azoknál a kismamáknál, akiknél nagyobb a gesztációs cukorbetegség kialakulásának az esélye, már a 16-18. terhességi hét között is el kell végezni a vizsgálatot. Korábbi időpontban kell elvégezni a terheléses vércukorvizsgálatot a 35 év fölötti kismamáknak, a 30 fölötti BMI-értékkel rendelkező nőknek, akinek a családjában előfordul cukorbetegség, valamint ikerterhesség esetén.

Ha előző terhesség során már ismert volt GDM, akkor már a következő várandósság tervezésekor javasolt a szűrést elvégezni, illetve az újabb terhesség felismerésekor. Ha a korai teszt nem mutat kóros értékeket, akkor ezt a vizsgálatot a második trimeszterben ismételni kell.

Ha mindkét vizsgálat negatív, egyéni esetben még szóba jön a terhesség 32. és 34. hete között ismételt terheléses vizsgálat elvégzése. Két magzat várása esetén az orvos a kockázati tényezők, a korábbi eredmények és a terhesség alakulása alapján dönthet a további ellenőrzésekről.

Az OGTT-vizsgálat menete

A diagnózist vércukorterhelés eredménye alapján lehet kimondani. A terheléses vércukor vizsgálat 75 gramm glukózzal történik, ez a standard orális terhelés (OGTT).

Vérvétel történik az éhgyomri vércukorérték meghatározása céljából („0 perces érték”), és a vizsgálóhely függvényében rögtön vagy az eredmény birtokában a 2,5-3 dl vízben feloldott 75 g glükózt maximum 5 perc alatt el kell fogyasztani. A terhelés után 120 perccel vérvétel történik („120 perces érték”).

A vizsgálat alatt, a vérvételek közötti időszakban a kismama a váróban üldögél, kerülve a fizikai aktivitást, dohányzást, étkezést. Az oldat elfogyasztását követően a kismamának két órát kell várnia a vérvételre és nem igen ajánlott a fizikai megterhelés, mivel ez is befolyásolhatja az eredményt.

A vizsgálat alatt émelygés vagy fáradékonyság jelentkezhet. A „120” perces vérvételt követően a szokásos gyógyszerek bevehetők és a kismama már étkezhet is.

Az OGTT előkészületei

• A vizsgálat előtti 3 napban az addigi szokásos diétát kell követni, legalább napi 150 g szénhidrát fogyasztása mellett.
• A vizsgálat előtti 3 napban átlagos fizikai tevékenység végzése javasolt, kerülve az extrém fizikai aktivitást.
• A vizsgálatra 8-10 órás éhezést követően kell érkezni.
• Erős szomjúságérzés vagy szájszárazság esetén az éhezési idő, illetve a vizsgálat ideje alatt csak szénsavmentes víz fogyasztható.
• A vizsgálatot mindenképpen a reggeli órákban kell elkezdeni, fél 9 előtt.
• A vizsgálat 2 órás ideje alatt semmilyen fizikai munkát nem lehet végezni, nem szabad dohányozni és nem szabad étkezni.
• Ha a kismama rendszeresen szed valamilyen gyógyszert, a kezelőorvossal egyeztetni kell, hogy melyeket szabad bevenni a vizsgálat előtt vagy alatt.

Az édes ízű oldatba érdemes fél citrom levét belefacsarni, így könnyebben el lehet fogyasztani. A vizsgálat alatt javasolt előre készülni valamilyen elfoglaltságra, például olvasnivalóval vagy kézimunkával, ami segít a két órát eltölteni.

Terhességi cukorbetegség értékek

A terhességi diabétesz diagnózisát nem lehet ujjbegyszúrással nyert vérminta, vércukormérő készülékkel mért eredményből felállítani, csak vénás vérből vett és laboratóriumi körülmények között megállapított vércukorérték alapján.

Gesztációs cukorbetegségről beszélünk, ha a vércukorterhelés során az éhomi vércukorérték 5,6 mmol/l vagy afölötti és/vagy a 120 perces vércukorérték 7,8 mmol/l vagy afölötti. Definitív cukorbetegségről beszélünk, ha a terhesség során - függetlenül a terhességi kortól - vénás vérmintából, laboratóriumi körülmények között meghatározott éhomi vércukorérték 7 mmol/l vagy afölötti és/vagy random vércukorérték 11,1 mmol/l vagy afölötti.

A Magyar Diabetes Társaság terhességgel foglalkozó munkacsoportjának állásfoglalása szerint a terheléses vizsgálat során csak a 0 és a 120 perces vércukorértékeket kell figyelembe venni. Korábban a terhelés 60. percében is végeztünk vérvételt, ahol a 10,0 vagy afölötti vércukorértéket tekintettük kórosnak, de ez a jelenlegi szakmai ajánlásban már nem szerepel diagnosztikai kritériumként.

Milyen kockázatokat jelent az anya számára?

A magas vércukorszinttel járó, nem vagy rosszul kezelt szénhidrátanyagcsere-állapot az anyánál növelheti a magas vérnyomás, a preeklampszia, a toxémia, a fertőzések, a nehezített szülés és a császármetszés kockázatát.

A terhességi cukorbetegségben szenvedő nőknél nagyobb lehet a fertőzések kockázata. Leggyakoribbak a hüvelyi, a hólyag- és a vesefertőzések.

Néhány nőnél kialakul a toxémiának nevezett nagyon súlyos szövődmény. Tünetei a magas vérnyomás, az extrém ödémásodás, például lábdagadás, arc- és szemkörüli vizenyő, valamint a fehérje megjelenése a vizeletben.

A magas vérnyomás fokozott ödémaképződéssel és fehérjevizeléssel az úgynevezett eklampszia betegséget is jelentheti. Ennek veszélye a görcsös állapot kialakulása, amely akár halálos kimenetelű is lehet.

Ultrahangvizsgálat során gyakrabban észlelnek több magzatvizet, nagyobb a vetélés, illetve a koraszülés kockázata. A magzat nagy mérete miatt nagyobb a valószínűsége annak, hogy császármetszéssel kell a terhességet befejezni, mert a szülés során nagy az esélye az édesanya sérülésének.

Milyen kockázatokat jelent a két magzat számára?

Nagyobb születési súly és szülési sérülések

A méhlepényen keresztül a baba több cukorhoz juthat, ha az anya vércukorszintje magasabb. A hasnyálmirigye így több inzulint termel, hogy a fölösleges cukrot felhasználja, így kialakul a súlytöbblet.

A tartósan magas vércukorértékek fennállása esetén jellemző, hogy a magzat méretei nagyobbak az átlagosnál. Ez a szülés során sérülést okozhat a kisbabának, például a kitolási szakban elakadhat a váll, ami akár felső végtagi idekárosodással is járhat.

A lehetséges szövődmények között szerepelhet a 4000 g feletti születési súly, spontán szülés esetén a felkar- vagy kulcscsonttörés, valamint a váll elakadása. Két magzat esetén a szülés módjának megtervezése különösen fontos, ha az egyik vagy mindkét baba jelentősen nagyobb a vártnál.

Újszülöttkori hipoglikémia

Ha a mamának magas volt a várandósság során a vércukra, a magzat hasnyálmirigye is több inzulint termel. Ennek lehet káros következménye, hogy a szülés után a baba vércukorértéke kórosan alacsony tartományba kerül.

Néhány baba hipoglikémiát tapasztalhat, vagyis alacsony vércukorszint alakulhat ki röviddel a születés után. Ez súlyos rosszullétet, ritkán görcsrohamot okozhat, és kezelés nélkül maradandó károsodáshoz is vezethet.

Az első vércukorvizsgálat az újszülöttnél azonnal, a születés után megtörténik, majd az értékek ellenőrzése a kórházban tartózkodás esetén többször zajlik. Ha bármilyen vércukor eltérést tapasztalnak a neonatológusok, azonnali kezelésben részesítik a babát.

Légzészavar, sárgaság és elektroliteltérések

A rossz szénhidrátanyagcsere-állapotú terhességből született csecsemőknél nagyobb gyakorisággal alakulhat ki sárgaság, légzészavar vagy akár kóros elektrolitszint, például magnézium- vagy kalciumeltérés.

A méhlepény sejtjei károsodhatnak, így romolhat a baba oxigén- és tápanyagellátottsága. A magzat fejlődése elmaradhat és akár a szervei is károsodhatnak.

Koraszülés és méhen belüli elhalás

A koraszülés előfordulhat a méhlepény károsodása miatt, de akár a szülészorvos is kezdeményezheti a baba születésének idő előtti megindítását. Ez akkor fordulhat elő, ha a gyermek nagyobb súlyú és veszélyezteti a baba vagy az anyuka egészségét.

Cukorbetegség esetén a koraszülési gyakoriság is magasabb. Kezeletlen esetben a magas vércukorszint a méhlepény idő előtti elöregedését, a magzat elhalását és koraszülést is eredményezhet.

A terhességi cukorbetegség kezelése

A kezelés célja az optimálist minél jobban megközelítő vércukorszint biztosítása, a kismama és a baba egészsége érdekében. Ez a kezelés nem csak gyógyszeres terápiából áll, hanem teammunka, ahol a terhességi diabétesz kezelésében jártas diabetológus szakorvos, dietetikus és mozgásterapeuta közösen segít az optimális vércukorszint elérése érdekében.

Amennyiben megállapításra kerül a gesztációs diabétesz, a kismamát a nőgyógyász vagy a háziorvos diabetológiai szakrendelésre utalja. A kismama gondozását diabetológus szakorvos, edukátor és dietetikus végzi, együttműködve a nőgyógyásszal, a családorvossal és a védőnővel.

Az első és legfontosabb az életmódkezelés, amely a megfelelő étrend alkalmazását és a fokozott fizikai aktivitást foglalja magába. A szigorú diéta, az állapotnak megfelelő, rendszeres mozgás és szükség esetén az inzulinterápia a kulcsa a szövődmények elkerülésének.

Vércukor-önellenőrzés

A gondozás elengedhetetlen része a kismama vércukor-önellenőrzése, amelyet reggeli előtt és a főétkezések után 1 órával kell elvégezni. Gesztációs diabétesz esetén kiemelkedően fontos a vércukor rendszeres ellenőrzése és vércukornaplóban történő dokumentálása.

Mivel a vércukorszint változik a nap folyamán, 4-6 alkalommal kell naponta ellenőriznie, kismamák esetében az étkezések előtt közvetlenül és utána 1 órával kell mérni. Ezt legalább a főétkezések idején érdemes elvégezni.

Amennyiben a mért értékek a kívánt tartomány felett vannak, azaz rendszerint meghaladják a reggel éhgyomri 5,3, illetve a főétkezések utáni 1 órás 7,0 mmol/l értéket, úgy az étrend módosítására, végső esetben inzulinkezelés bevezetésére van szükség.

Étrend két baba várása esetén

A kismama étrendjének kialakítása minden esetben egyénre szabottan kell történnie. A diéta szempontjából figyelembe kell venni a vércukorértéket, a testtömeget, az életkort, a babák számát, az életmódot és a fizikai aktivitást.

Az étkezések gyakorisága hasonló a 2-es típusú cukorbetegség diétás kezeléséhez, azaz az étrend vázát a rendszeres, napi ötszöri étkezés adja, emellett számba kell venni az energiatartalmat és a tápanyagok összetételét.

Lehetőség szerint kerülni kell az egyszerű cukrok fogyasztását, érdemes több zöldséget, teljes kiőrlésű gabonát és teljes értékű, állati fehérjét fogyasztani. A terhességi cukorbetegség diétájának kialakítása mindig dietetikus feladata.

A magas vércukorszint diagnosztizálását követően a kismama 2 hétre szigorú, 160g-os diétát tart. Ez mellett az étkezések előtt közvetlenül és az étkezések után egy órával vércukormérést végez.

A diétához tartozik továbbá a gyors és a lassú felszívódású szénhidrátok megfelelő időben történő bevitele is, hiszen a nap folyamán változik a szervezet inzulin-érzékenysége. Például reggel és este kerülni kell a gyors felszívódású ételeket.

Előnyben részesíthető élelmiszerek

• magas rosttartalmú teljes kiőrlésű lisztek;
• zabpehelyliszt;
• zöldségek;
• teljes kiőrlésű gabonák;
• bulgur;
• köles;
• quinoa;
• édesburgonya;
• párolt zöldségek;
• sovány és teljes értékű fehérjeforrások;
• hús, hal, tojás és tejtermék a személyre szabott étrend részeként.

Korlátozandó vagy kerülendő ételek

Mindenképpen kerülnünk kell a fehér lisztet és az abból készült ételeket. Szintén kerülendő a cukor, valamint a gyors felszívódású szénhidrátokat tartalmazó köretek, mint a burgonya, a fehér rizs és a fehér lisztből készült tészták.

Az édességek fogyasztását is csökkentenünk kell, még a jó alapanyagokból, például zabpehelylisztből és édesítőszerrel készülteket sem ajánlott heti egy, maximum két alkalomnál többször enni.

Azok az élelmiszerek is mellőzendők, amelyek hirtelen és nagy mértékben emelik a vércukorszintet. Ezek közé sorolhatók a befőttek, a szőlő, valamint az aszalt gyümölcsök is.

Nemcsak az alapanyagok szénhidráttartalma és összetétele, hanem az elkészítésük módja, a halmazállapotuk és a feldolgozottságuk mértéke is szerepet játszik abban, hogy az adott étel mennyire emeli a cukorszintet.

A folyékony állagúak, például a gyümölcslevek, vagy a pürésített krumpli, valamint a reszelt alma is gyorsabban emelik a vércukorszintet, mint a szilárd ételek. A finomra szitált fehér liszt is veszélyesebb ilyen szempontból, mint a durum- vagy a teljes kiőrlésű, korpás liszt.

Mozgás és életmód

A rendszeres, mérsékelt testmozgás segíthet az inzulinérzékenység javításában és a vércukorszint szabályozásában. Ilyenek például a séta, úszás vagy kismamajóga.

A terhesség alatt végzett mozgásprogramot az általános egészségi állapothoz, a terhesség lefolyásához és a két magzat állapotához kell igazítani. A terheléses vizsgálat előtt és alatt azonban kerülni kell az extrém fizikai aktivitást.

Az egészséges testsúly fenntartása a terhesség előtt és alatt egyaránt fontos. A túl gyors súlygyarapodás növelheti a terhességi cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

Mikor szükséges inzulin?

Általában elegendő az étrend módosítása, csak a kismamák kis százaléka szorul inzulinkezelésre. A gesztációs diabéteszes esetek alig 20-25 százalékában szükséges az inzulinkezelés.

Amennyiben a diéta és a rendszeres mozgás nem elegendő a vércukorszint szabályozásához, inzulin alkalmazására lehet szükség. Mivel az inzulin nem jut át a placentán, biztonságos a magzat számára.

Az inzulint injekció formájában kell bevinni, és az orvos által javasolt időpontokban és adagokban kell alkalmazni. A dózist a vércukorszint mérése alapján állítják be, és azt rendszeresen ellenőrizni kell.

Magyarországon az úgynevezett humáninzulin-készítményeket használjuk gesztációs diabétesz fennállása esetén a vércukorszint csökkentésére. Injekciós készítmények közül csak inzulin alkalmazása jöhet szóba.

Ha a reggeli, éhgyomri vércukorértékek meghaladják az ideális, 5,3 mmol/l értéket, akkor éjszakára bázisinzulinra is szükség van, amelyet este, lefekvés előtt, 21.30 és 22.00 óra között kell beadni.

Szájon át szedhető gyógyszerek és terhesség

Várandósság időszakában orális antidiabetikus kezelés a hazai ajánlás szerint nem javasolt. A terhesség alatt inzulin, személyre szabott diéta- és mozgásprogram megtartása mellett érhető el a vércukorszint normalizálása.

Újabb vizsgálatok eredménye alapján metformin hatóanyag-tartalmú gyógyszerek alkalmazása egyéni mérlegeléssel a várandósság alatt megengedhető, de a kezelésről kizárólag a kezelőorvos dönthet.

Mi történik a szülés előtt és után?

A terhesség során az inzulinrezisztencia fokozódik, gesztációs cukorbetegség esetén a szénhidrátanyagcsere-állapot romolhat. Szükségessé válhat az étrend módosítása, inzulinterápia bevezetése vagy a már alkalmazott inzulin dózisának szükség szerinti folyamatos emelése.

A szülést megelőző héten az inzulin dózisai gyakran csökkenthetők, a szülést követően pedig az esetek 90 százalékában azonnal el is hagyhatók. A gesztációs cukorbetegség az esetek 90 százalékában a szülés után elmúlik.

A szülés után vércukorvizsgálatok történnek még a szülészeti osztályon. Ha a terhesség során inzulint kellett használni, az általában elhagyható a szülést követően.

Ha csak diétával kezelték terhességi cukorbaját, fél évvel a szülés után ismét oGTT vizsgálat alá vetik. A szülés után minimum 6 hét elteltével ismételt cukorterhelésre van szükség annak felmérésére, hogy a szénhidrátanyagcsere-zavar teljesen megszűnt-e, vagy esetleg valamilyen formában megmaradt.

A terheléses vizsgálatot a szoptatás után is, majd 1-2 évente, illetve újabb terhesség vállalása előtt meg kell ismételni. Amennyiben az eredmény negatív, elég évente egyszer ellenőrizni a vércukorszintet.

Utánkövetés az anyánál

A terhességi cukorbetegségben szenvedő nők körében az egészséges népességhez viszonyítva 3-4-szeres a szülést követő 5-15 éven belül a diabétesz kialakulásának veszélye. A terhességi cukorbetegséget követően nagyobb a 2-es típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának a kockázata.

A szüléssel a szénhidrátanyagcsere-zavar nagy eséllyel normalizálódik, de nagy a kockázata annak, hogy egy következő terhességben szintén kóros vércukorértékek jelentkeznek. A terhességi cukorbetegség későbbi terhességben ismét kialakulhat.

• Vércukorvizsgálatok a szülést követő napokban, még a szülészeti osztályon.
• Szülés után 6 héttel vércukorterheléses vizsgálat elvégzése.
• A szülést követő egy év múlva vércukorterheléses vizsgálat elvégzése.
• Ezután rendszeres, lehetőség szerint évenkénti vagy az orvosi protokoll szerinti ellenőrzés.
• Újabb terhesség vállalása előtt ismételt vércukorvizsgálat.

Ha a vércukorszintje nem rendeződik, a diabetológus 1-es vagy 2-es típusú diabéteszt állapít meg. Abban az esetben, ha a diabétesz fennáll a szülés után is, illetve a kontroll vércukorterhelések eltérést mutatnak, diabetológus szakorvossal, illetve dietetikussal is konzultálni kell.

Utánkövetés a gyermekeknél

A gyermek folyamatos, hosszú távú utánkövetése a gyermekorvos és a védőnő feladata. Hisz akkor is nagy a rizikó a gyermek cukorbetegségére, ha az édesanyának a szülést követően 2-es típusú diabétesz alakul ki.

A gesztációs cukorbetegség a gyermeknél is számos krónikus megbetegedésre hajlamosíthat, ez alatt nemcsak szénhidrátanyagcsere-zavart, hanem metabolikus szindrómát és akár szív- és érrendszeri betegségeket is értünk.

A terhességi diabéteszen átesett nők gyermekinél 10-14 éves korukra nagyobb valószínűséggel alakul ki a cukorbetegséget megelőző állapot, a prediabétesz és hajlamosabbak az elhízásra is, mint azok a kortársaik, akinek anyukája nem volt cukorbeteg a terhessége alatt.

Az utánkövetés főbb lépései

• Túlsúly jelentkezik, ha a BMI nagyobb a 85 percentilisnél: éhomi vércukor és lipidprofil vizsgálata.
• Elhízás esetén, ha a BMI nagyobb a 95 percentilisnél: éhomi vércukor, lipidprofil és 10 éves kor felett évente OGTT-vizsgálat.
• Endokrinológiai kivizsgálás, vagy ahol létezik, obes/lipid gondozás.
• Ha az elhízás nagy mértékű, akkor már 10 éves kor előtt OGTT-vizsgálat javasolt.

Normál értékek esetén rendszeres ellenőrzés szükséges, kóros eredménynél viszont azonnal gyermekdiabetológus felkeresése indokolt. A hosszú távú követés a Magyar Diabetológiai Társaság pontosan meghatározott szakmai irányelvei alapján történik.

Életmód a gyermekeknél

Kiemelten fontos, hogy a gyermek számára korán kialakítsák a helyes életmódot, amely tulajdonképpen az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozást és a rendszeres testmozgást, játékot jelenti.

A rendszeres testmozgás is elengedhetetlen része egy diabétesz kockázattal bíró gyermek számára. A testmozgás hatására az ideális testtömeget is kontroll alatt tartható, illetve számos egyéb jótékony hatással bír.

• legalább 4 adag zöldség vagy gyümölcs;
• legalább 3 adag gabonaféle, amelyből 1 adag teljes értékű;
• minden főétkezés tartalmazzon teljes értékű fehérjét, például húsfélét, halat, tojást vagy tejterméket;
• naponta legalább 8 pohár folyadék, amelynek döntő része ivóvíz legyen;
• minél kevesebb só és cukor az ételekben, italokban.

Felkészülés a gyermekvállalásra

A vércukorszint ellenőrzését a cukorbetegségre fokozott kockázattal rendelkezők számára ajánlatos már a terhesség tervezésekor elvégeztetni. A cukorbetegség szűrése különösen azok számára fontos, akiknél örökletes tényezők miatt fokozottan magas a betegség kockázata.

Ha szénhidrát-anyagcsere zavar igazolható, akkor a már a fogantatás előtt elvégzett vér- és vizeletvizsgálati eredmény ismeretében a szükséges kezelés megkezdhető. Fontos, hogy a fogantatás bekövetkeztekor az anya megfelelő szénhidrát-anyagcsere állapotban legyen, mert a cukorbetegséggel járó kockázatok így nagyobb valószínűséggel kivédhetők.

Azok esetében, akiknél a gyermekvállalás már igazolt cukorbetegség mellett történik, fontos, hogy a tervezett teherbeesés előtt - lehetőleg már fél-egy évvel - konzultáljanak diabetológus kezelőorvosukkal, mert szükség lehet a gyógyszeres kezelés módosítására.

2-es típusú cukorbetegség esetén az enyhébb anyagcserezavar megfelelően összeállított étkezéssel és rendszeres mozgással is normalizálható lehet, így szerencsés esetben akár igen rövid idő alatt sikerülhet elérni a normál vércukorértéket.

Miért veszélyes a fel nem ismert cukorbetegség?

A fel nem ismert 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség egyaránt gátolhatja a teherbeesést és az első három hónapban növelheti a vetélés kockázatát. Ha az édesanyánál ebben az időszakban a vércukor nincs egyensúlyban, az súlyos fejlődési rendellenességeket okozhat.

A magas vércukorszint a terhesség későbbi szakaszában a magzat súlyának nagymértékű emelkedéséhez vezethet. Az átlagosnál jóval nagyobb súlyú, 4 kg feletti baba világra hozatala egyaránt nagy kockázatot jelent az újszülöttre és a mamára nézve, gyakrabban kerül sor császármetszésre is.

További problémát okozhat az is, ha a magzat hasnyálmirigye a szükségesnél több inzulint termel az anyai vér emelkedett cukortartalma miatt. Ez a születés után hirtelen csökkenti az újszülött vércukorszintjét, mely súlyos rosszullétet okozhat.

Fontos megemlíteni még, hogy a magas vércukorszintek az anyánál különféle fertőzésekre hajlamosítanak, ilyenek a húgyúti fertőzések és a gombás eredetű nőgyógyászati fertőzések. Ezek szintén fokozott ellenőrzést igényelnek.

Ismert cukorbetegség esetén szükséges vizsgálatok

Amikor a kismamánál már a várandósság előtt, akár gyermekkori diabéteszt vagy 2-es típusú cukorbetegséget diagnosztizáltak, akkor még fokozottabban van szükség diabetológus felkeresésére és egyéb vizsgálatok elvégzésére is, melyek a szövődmények megelőzésére szolgálnak.

• A gyógyszeres kezelést minden esetben inzulinosra kell átállítani, mert a magzati fejlődésre a szájon át szedett gyógyszerek fejlődési rendellenességet okozhatnak.
• A veseműködés ellenőrzése szükséges, mert a terhesség akkor vállalható biztonsággal, ha a vesék állapota kielégítő.
• A pajzsmirigyfunkció ellenőrzése elengedhetetlen.
• Szemészeti vizsgálat, különösen a szemfenék ereinek vizsgálata indokolt az esetleges szövődmények miatt.
• Az inzulinigény terhesség alatti ellenőrzése fontos, mert a hormonális változások felboríthatják a vércukorháztartást.

Mit tehet az anya a szülés után?

Szülés után a diétát folytatni kell, már csak amiatt is, mert a diabéteszes diéta ugyanaz, mint az egészséges étkezés. Ügyeljen a napi 5-6 étkezésre.

Ha szoptat, több szénhidrátra van szüksége a szervezetének, ami napi 170-200 gramm szénhidrát bevitelét jelenti. Szoptatás alatt csak az inzulinkezelés jön számításba vércukorszint-csökkentés céljából.

A várandósság alatti diéta folytatása és a normál testtömeg megtartása fontos. A szoptatás nemcsak a babának, hanem az anyának is előnyös, és segíthet csökkenteni a későbbi cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

A cukorbetegséggel kísért terhességről időben tájékoztatni kell a háziorvost, a gyermekorvost és a védőnőt. Mind az édesanyánál, mind a gyermekeknél a rendszeres szakorvosi kontroll, a helyes táplálkozás és a megfelelő fizikai aktivitás igen fontos szerepet játszik.

tags: #terhessegi #cukorbetegseg #2 #gyerek