Vastag hasfal terhesség alatt: okai és jelentése

A terhesség alatti vastagabbnak, domborúbbnak vagy feszesebbnek tűnő hasfal leggyakoribb oka a méh és a baba növekedése, a hasfal megnyúlása, valamint a hasüregi nyomás fokozódása. A hasizmok ilyenkor természetes módon megnyúlhatnak és eltávolodhatnak egymástól, ami a has középvonalának kidudorodását vagy ritkábban behorpadását okozhatja.

A jelenség gyakran nem jelent betegséget, különösen akkor, ha fokozatosan alakul ki, nem jár erős fájdalommal, vérzéssel, lázzal vagy más riasztó tünettel. A látványos középvonali domborodás azonban utalhat szétnyílt hasizomra, vagyis rectus diastasisra, amely a terhesség alatt természetes folyamat lehet, de szülés után tartósan fennmaradva panaszokat is okozhat.

Hogyan változik meg a hasfal a terhesség alatt?

A hasfal elülső és oldalsó részét a középvonal mentén szimmetrikusan elhelyezkedő hasizmok alkotják: a külső ferde-, a belső ferde-, a haránt- és az egyenes hasizom. A hasizom a hasfal első és oldalsó részén több rétegben helyezkedik el, és kulcsszerepet játszik a testtartás fenntartásában, valamint a hasüregi szervek védelmében.

Ferde hasizmok: a külső és belső ferde hasizmok átlósan futnak a hasfalon, és segítenek a törzs forgatásában és oldalra hajlításában. Haránt hasizom: ez a legmélyebb réteg, amely a hasüreg belsejében fut keresztirányban, és jelentős szerepet játszik a hasüregi nyomás szabályozásában. Egyenes hasizom: ez az izomcsoport középen helyezkedik el, és egyenesen fut a mellkastól a szeméremcsontig.

Középen található a linea alba, egy erős kötőszövet, amely összekapcsolja a hasizmok két oldalát. A középső rész erős kötőszövetből épül fel, ahol a has két oldalán található hasizmok izompólyái egy inas szerkezetet alkotva összeérnek.

A terhesség alatt a méh kitágul, a hasizom megnyúlik, a linea alba pedig elvékonyodik és széthúzódik. Ez a szövetsáv szélesedik, ahogy kifelé tolódik. A terhesség nagy nyomást gyakorol a hasra (hasizom).

A has a jobb és bal hasizomból, valamint a köztük lévő vékony kötőszöveti sávból (linea alba) áll. Ezek kifelé nyomódnak és megnyúlnak, hogy helyet csináljanak a növekvő babának.

Mit jelent a szétnyílt hasizom?

A szétnyílt hasizom, más néven rectus diastasis, az egyenes hasizom rostjainak hosszanti szétválását jelenti. A szétnyílt hasizom (diastasis recti) a rectus abdominis izmok szétválása a terhesség alatt és után.

A rectus abdominis függőlegesen fut végig a has elülső részén. Gyakran úgy hivatkoznak rá, mint „six pack”. Egy középen végigfutó, linea alba nevű szövetszalag osztja jobb és bal oldalra.

Diastasis recti akkor fordul elő, amikor a linea alba túlfeszül, és nem ér össze. A hasizom bal és jobb oldala külön marad. Ezt „hasi résnek” vagy hasi szétválasztásnak is nevezik.

Ebben az állapotban a hasizom megnyúlik, és már nem tudja fenntartani a hasfal stabilitását. A két izomszövet közötti hártya, a linea alba, már nem tartja össze a két részt, ami a hasfal gyengüléséhez vezet.

Miután a gyermek megszületett, a linea alba meggyógyulhat és újra összeforrhat. Rendkívül rugalmas és visszahúzódik (mint egy gumiszalag). Amikor a szövet a túlfeszítés miatt elveszíti rugalmasságát, a hasi rés nem záródik annyira, amennyire kellene.

Miért tűnhet vastagabbnak vagy domborúbbnak a hasfal?

A várandósság során a baba intenzív növekedése fokozza a hasfali nyomást, emellett a hormonális változások is hatással vannak a hasfalra. Hiába egy erős szövetről van szó, a nyomás és a várandósság során termelődő hormonok hatására a hasizom elvékonyodik és fellazul.

Például a relaxin hormon - felkészíti a női testet a szülésre, „relaxálja” az izmokat, szalagokat - jelenléte is hozzájárulhat a hasizmok szétnyílásához, amely egy természetes folyamat.

A hasfal vastagabbnak vagy teltebbnek látszó megjelenését okozhatja maga a növekvő méh, a hasizmok és a kötőszövet megnyúlása, a hasüregi nyomás fokozódása, a terhesség alatti testsúlyváltozás, valamint a puffadás és a székrekedés is.

A szétnyílt hasizom miatt a has középső részén dudor keletkezhet, különösen köldökmagasságban. Úgy tűnhet, hogy a has kilóg közvetlenül a köldök felett vagy alatt, így hónapokkal vagy évekkel a szülés után is feltűnő lehet.

Természetes folyamat vagy kóros állapot?

A hasizmok tónusa a hasüregi szerveknek nyújt védelmet, illetve a medencefenék, az ágyéki izmok és a rekeszizom funkcionális egységeként, a megfelelő testtartás kialakításáért és stabilizálásáért is felelős.

A terhesség ideje alatt ahogy nő a has, a hasfal izmai megnyúlnak és eltávolodnak egymástól. Mindez teljesen természetes, nem fáj, nem okoz panaszt.

A terhes kismamák esetén általában már a második trimeszterben elindul a hasfal „szétnyílása”. A hosszanti hasizmok közötti távolság növekedése a szülés utáni időszakban is teljesen normális folyamat lehet, és hónapokig fennállhat.

A szülés utáni időszakban a hosszanti hasizmok közötti távolság megnő,- ami egy teljesen normális folyamat,- és hónapokig fennállhat, de jellemzően egy éven belül a két izom közötti távolság visszatér a terhesség előtti értékre. Ez az úgynevezett spontán regeneráció.

Szülés után előfordulhat, hogy ez a bizonyos kötőszövet nem tudja visszanyerni korábbi méretét, állapotát. A probléma akkor válhat jelentősebbé, ha a hasfal tartósan gyenge marad, a has középvonala terhelésre kidudorodik, vagy hát-, derék-, medencefenéki és emésztési panaszok jelentkeznek.

Mekkora eltérés számít szétnyílt hasizomnak?

Rectus diastasis-ról akkor beszélünk, ha a távolság a két izom között 2 cm feletti, ha ez alatt van, akkor még normálisnak tekinthető. A legtöbbször hallott és általánosan elfogadott megállapítás szerint a 2 cm-nél nagyobb szétnyílás már kóros, az 5 cm feletti pedig súlyos állapotnak számít.

Az eltávolodás mértéke kórosnak tekinthető, ha az eltávolodás 2-2,5 ujjnyinál nagyobb. Az állapot súlyossága függ az anatómiai adottságoktól, mint például a medence szélessége, a törzs hossza, valamint a hasizom edzettsége.

Szétnyílt hasizom esetén nincs egységes megállapodás, hogy mi számít kóros állapotnak és mi nem, leginkább azért sem, mert a tapintás alapján történő vizsgálat nem mindig célravezető.

A szakértő szerint, mivel nincs egységes ajánlás a mérés pontos helyének meghatározására, mint például a köldöktől való távolság, vagy a vizsgálati pozíció - háton fekve nyújtott lábbakkal, esetleg felhúzott lábakkal, félig ülő helyzetben…stb. -, így sokkal nehezebb a szétnyílás pontos mértékét meghatározni, éppen ezért a fent említett, centiméterben kifejezett számok könnyen megijeszthetik a kismamát.

A klinikai gyakorlatban a szétnyílás mértékének meghatározására használhatnak ultrahang- vagy CT gépet, ez azonban a hétköznapi, panaszmentes esetekben csak ritkán fordul elő.

A terhesség alatti szétnyílt hasizom lehetséges okai

A szétnyílt hasizom leggyakrabban várandós nőknél fordul elő, mivel a magzat intenzív növekedése és a hormonális változások, mint például a relaxin szintjének megemelkedése, megnyújtják a hasfalat.

A kismamáknál a hasizmok szétnyílását fokozhatja:

• megelőző terhesség,
• nagy méretű baba,
• ikerterhesség,
• sokadik terhesség,
• 35 év feletti életkor,
• a kötőszövet gyengesége,
• a testsúly növekedése és a hasüregi nyomás fokozódása.

Az állapot kialakulásának valószínűsége nagyobb 35 év feletti nők esetében, nagy méretű magzat vagy ikerterhesség esetén, sokadik terhesség alkalmával.

Az állapot nem kizárólag a várandóssághoz kapcsolódik. Ez a probléma férfiaknál és nőknél egyaránt előfordulhat, sőt csecsemőknél is kialakulhat, mégis legtöbbször a várandóssággal kapcsolatban találkozunk vele.

Egyéb okok közé tartoznak:

• Túlsúly: a hasi zsír növeli a hasüregi nyomást, ami szétválaszthatja a hasizmokat.
• Nehéz tárgyak emelése: a hasüregi nyomás hirtelen növekedése szintén hozzájárulhat a hasizmok szétválásához.
• Helytelen testtartás: a rossz testtartás gyengítheti a hasizmokat és elősegítheti a szétnyílást.
• Gyenge kötőszövet: a genetikai hajlam és a kötőszövet gyengesége is szerepet játszhat.
• Túlzásba vitt hasizom-edzés: a túl intenzív hasizomgyakorlatok szintén kiválthatják az állapotot.
• Serdülőkori gyors növekedés: a hasizom nem tudja követni a test növekedését, ami szétváláshoz vezethet.

A szétnyílt hasizom tünetei

A legtöbb ember a diastasis recti jeleit csak a szülés után veszi észre. A terhesség alatt is szétnyílhat a hasizom, de ezt nehéz megkülönböztetni, mert a has alapból megnyúlik.

• Kidudorodó has, köldök: a szétnyílt hasizom miatt a has középső részén dudor keletkezhet, különösen köldökmagasságban.
• „Terheshas” szülés után hónapokkal is: sok nő észreveszi, hogy a hasuk a szülés után hónapokkal is terhesnek tűnik.
• Köldök duzzanata: a köldök duzzanata különösen akkor feltűnő, amikor hasprést végez.
• Kúposodás vagy domborodás: ilyen jelentkezhet, amikor összehúzza a hasizmokat.
• Kézzel tapintható rés: az egyenes hasizmok között kézzel tapintható rés érzékelhető.
• Puha vagy kocsonyás érzés: ez a köldök körül jelentkezhet.
• Gyengeségérzés a hasizmokban: a hasfal nehezebben stabilizálja a törzset.
• Derék- és hátfájás: a hasfal gyengülése miatt a gerinc terhelése nőhet.
• Rossz testtartás: a hasizmok szétválása hozzájárulhat a rossz testtartáshoz.
• Székrekedés, emésztési gondok, puffadás: az izmok gyengülése és a hasüregi nyomás változása emésztési problémákat okozhat.
• Vizelettartási problémák, renyhe gátizom: a hasizmok gyengülése hatással lehet a gátizmokra.
• Fájdalom szex közben: egyes esetekben kismedencei vagy csípőfájdalommal társulhat.
• Sérv kialakulása: a szétnyílt hasizom növeli a sérv kialakulásának kockázatát.

A szétnyílt hasizom általában nem jár fájdalommal, de a fent említett tünetek és következmények jelentős kényelmetlenséget okozhatnak. A tünetek súlyosbodhatnak emelés, hajolás, fizikai munka során.

Ilyenkor a hasüregi nyomás növekszik, ami tovább terheli a gyengült hasizmokat és fokozza a tüneteket. A szétnyílt hasizom egyik következménye lehet a sérv, illetve ez a két állapot akár egyszerre is előfordulhat.

Összefügg-e a szétnyílt hasizom a derékfájással?

Figyelembe véve a hasizmok szerepét a testtartás fenntartásában, joggal feltételezhetjük, hogy a szétnyílt hasizom miatt a medence stabilizációja nem lesz megfelelő, ennek következtében pedig rossz testtartás, derék- és csípőtáji fájdalmak alakulhatnak ki.

Ez így logikusan hangzik, azonban a tanulmányok ellentmondásosak a témát illetően, vagyis a kutatók nem találtak egyértelmű összefüggést a szétnyílt hasizom és a derékfájás gyakorisága között, valamint a szétnyílt hasizom és a kismedencei izmok rendellenes működése között.

A rectus diastasis nem csak esztétikai probléma, hanem egészségügyi is, mert a has előre domborodása miatt kialakul egy atípusos testtartás, ami a gerincen elváltozásokat okozhat, de megjelenhetnek emésztési zavarok is.

Önvizsgálat: hogyan ellenőrizhető a has középvonala?

Az önvizsgálat bár hozhat fals eredményt, nagyon könnyen kivitelezhető otthon is. Különösen a szülés után 6-8 héttel végezhető el.

1. Feküdjön le a hátára, hajlítsa be a térdeidet és tegye talpait a padlóra.
2. Háton fekve talpra húzott lábakkal elhelyezkedve tegyük a kezünket a has középvonalára.
3. Emelje fel enyhén a fejét és a vállát, mintha hasprést végezne.
4. Helyezze az ujját a köldöke fölé, majd enyhén nyomja le.
5. Érezhető, hogy van-e rés az izmok között.
6. Mozgassa az ujját lefelé a köldök irányába, és figyelje meg, mekkora a rés.

Több régióban is elvégezhető a vizsgálat, a köldök alatti területen, a köldök felett közvetlenül és a szegycsont alatti területen. Csupán a fej megemelésére van szükség ahhoz, hogy az egyenes hasizom bekapcsoljon és ki tudjuk tapintani a két hosszanti hasizom közötti távolságot.

A tapintásos önvizsgálat nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, különösen akkor, ha a rés nagynak tűnik, a hasfal terhelésre erősen kidudorodik, sérv gyanúja merül fel, vagy fájdalom és funkcionális panaszok is jelentkeznek.

Orvosi diagnózis

Az orvosi vizsgálat pontosabb diagnózist adhat a szétnyílt hasizom mértékéről és súlyosságáról. Tapintásos vizsgálat során az orvos ellenőrzi az izmok állapotát és a rés nagyságát.

Ultrahang: az ultrahangos vizsgálat részletes képet ad a hasfal szerkezetéről és az izmok közötti távolságról. Mindkét vizsgálati módszer segít meghatározni a megfelelő kezelési tervet, amely lehetővé teszi a hasfal megerősítését és a tünetek enyhítését.

Gondoljunk csak bele, mekkora a hibázás lehetősége, hiszen egyes esetekben a hasizmok mélyen a felületes kötőszöveti rétegek alatt helyezkednek el. Emiatt a távolság megítélését befolyásolhatja a vizsgálat helye, a testhelyzet, az izomfeszítés és az egyéni anatómia.

Mit lehet tenni a megelőzésért?

A szétnyílt hasizom megelőzése érdekében fontos a megfelelő testtartás és az izmok rendszeres erősítése. Testtartás figyelése: a helyes testtartás fenntartása nem csak terhesség alatt, hanem mindennapi tevékenységek során is fontos.

Az viszont bizonyított, hogy a várandósság előtt, illetve a terhesség alatt végzett megfelelő és rendszeresen fizikai aktivitás, valamint a szülés utáni célzott fizikai aktivitás, hatással van a hasizmok és ezzel együtt a kismedencei-, valamint a háti,- ágyéki szakaszon található izmok megfelelő állapotának fenntartására, helyreállításra.

Már a napi rendszerességű séta is segíthet ennek a megelőzésében, és fontos, hogy ha valaki nem veszélyeztetett terhes, akkor terhesség alatt is érdemes mozogni, tornázni.

Hasizmok erősítése: a hasizmok rendszeres erősítése, különösen terhesség alatt könnyebb testmozgással, segíthet megelőzni a szétnyílt hasizom kialakulását. Fontos, hogy kerülje a túlzott nyújtást.

A várandósság alatti mozgás formáját és intenzitását mindig az aktuális egészségi állapothoz kell igazítani. A megelőző császármetszés hasizmok szétnyílására gyakorolt hatása jelenleg vitatott.

A megelőzés része lehet a megfelelő testtartás, a túlzott terhelés kerülése, a nehéz tárgyak helyes emelése és a hasüregi nyomás tudatos szabályozása. A rekeszizom-légzés gyakorlása segíthet a hasüregi nyomás megfelelő szabályozásában és a hasizmok erősítésében.

Kollagén fogyasztása: a kollagén fogyasztása erősítheti a kötőszöveteket és támogathatja a hasfal stabilitását. Nehéz tárgyak emelése: ügyeljen arra, hogy nagyobb tárgyak emelésekor helyesen használja az izmait, és kerülje a túlzott terhelést.

Kíméletes mozgás és gyógytorna

Fontos tudni, hogy a szétnyílt hasizom kezelése során a műtét nem az első és egyetlen megoldás! Érdemes megpróbálni az életmódváltást, a célzott gyógytornát, illetve a fizikai aktivitás is sokat javíthat az állapoton.

Számos kutatás igazolja, hogy a megfelelő mozgásterápia az érintett izmok funkciójának visszaállítása szempontjából rendkívül hatékony módszer. Egy 2019-es tanulmány bizonyította, hogy a mély törzsizmok célzott stabilizáló tréningje - amely során a medencefenék, a mély hátizmok, a mély hasizom és a rekesz, mint funkcionális egység edzése volt a cél -, egyértelműen csökkentette a hasizmok szétnyílásának mértékét.

A szétnyílt hasizom kezelésének első lépése gyakran a speciális tornagyakorlatok végzése. Ezek a gyakorlatok célzottan erősítik a mély hasizmokat és növelik az izmok tónusát és erejét.

Szülés után 6, császármetszés után 12 héttel: fontos, hogy a tornagyakorlatokat csak orvosa jóváhagyásával kezdje el, általában szülés után 6 héttel, császármetszés után pedig 12 héttel.

Segítség szakembertől: érdemes gyógytornászhoz vagy fizioterapeutához fordulni, aki személyre szabja a gyakorlatokat, és biztosítja azok helyes elvégzését. A funkció szempontjából a fizioterápiának is jelentős szerepe van, annak ellenére, hogy ez nem sokat tesz hozzá az esztétikai javuláshoz.

A mozgás során figyelembe veendő szempontok

A diastasis recti rögzítéséhez gyengéd mozdulatokat kell végezni, amelyek kevésbé veszik igénybe a hasizmokat. Mielőtt elkezdene egy edzésprogramot, győződjön meg róla, hogy az biztonságos szétnyílt hasizom esetében, mindenképp kérje hozzáértő edző vagy gyógytornász segítségét!

Ők össze tudnak állítani egy kezelési tervet, hogy megbizonyosodjon arról, hogy helyesen végzi a mozdulatokat, és a megfelelő időben halad a nagyobb kihívást jelentő mozdulatok felé.

Bizonyos mozgások rontják a hasi elválasztást. A szülés utáni időszakban van néhány dolog, amire érdemes odafigyelni:

• Kerülje, hogy olyat emeljen, ami nehezebb a babájánál.
• Forduljon az oldalára, amikor felkel az ágyból vagy felül.
• Használja a karjait, hogy felhúzza magát.
• Hagyja ki az olyan tevékenységeket és mozdulatokat, amelyek kifelé nyomják a hasizmokat, mint például a felülések.

Ajánlott gyakorlatok: Planking, féloldalas plank: ezek a gyakorlatok erősítik a törzsizmokat és stabilizálják a hasfalat. Lábemelés: a lábemelés hatékonyan dolgoztatja meg a mély hasizmokat.

Súlyzós edzés: a súlyzós edzések beépítése további izomerősítést biztosít. Hasizomgyakorlatok, felülések: kíméletes, de hatékony hasizomgyakorlatok, amelyek segítenek a hasfal megerősítésében.

A konkrét gyakorlatok megválasztása azonban egyéni állapotfelmérést igényel, mert ugyanaz a mozgás az egyik embernél támogathatja a stabilizációt, másnál viszont fokozhatja a hasfal előredomborodását.

Haspántok és kötőeszközök

Egyesek kötőeszközöket (rugalmas haspántokat) használnak, hogy segítsenek a hasuk megtartásában és a hát alsó részének alátámasztásában.

A kötőszalagok viselése nem gyógyítja a szétnyílt hasizmot, és nem erősíti a törzsizmokat. Azonban jó emlékeztető lehet a diastasis recti-re és elősegítheti a jó testtartást.

Mikor lehet szükség műtétre?

Amennyiben a konzervatív kezelések nem járnak sikerrel, akkor jöhet szóba a műtét. Ha a konzervatív kezelés és a gyógytorna nem vezet eredményre, a műtét lehet a végső megoldás.

A műtét nem minden esetben indokolt, ezért a döntést a panaszok, a hasfal működése, a sérv jelenléte, az eltérés mértéke és az egyéni állapot alapján kell meghozni.

Megoldás jelenthet például a nyitott-, a laparoszkópos- és az endoszkópos hasplasztika - ezekkel egy időben a sérvet is lehet orvosolni. A laparoszkópia előnye a nyílt hasi műtéttel szemben, hogy a kisebb heg miatt, kisebb a műtéti szövődmények kockázata.

A helyreállító műtétek eddig csak teljes hasplasztika segítségével valósulhattak meg, mely során a mellkastól a szeméremdombig húzódó izmokat teljes hosszában fel kellett tárjuk a komplett és korrekt ellátás érdekében.

Viszont sebész kollégákkal együtt elkezdtünk alkalmazni egy új módszert, mely segítségével pici metszéseken keresztül, laparoszkópos eszközöket felhasználva a teljes hasplasztika során végzett hasfal helyreállítást kivitelezzük.

Úgy kell ezt elképzelni, mint egy vakbélgyulladás során a vakbél eltávolítását. Egy sebész és egy plasztikai sebész együtt dolgozva fejlesztette ki ezt a módszert.

Meg kell jegyezni, hogy a műtéti technika kiválasztását mindig a kezelőorvos határozza meg. A beavatkozás történhet önállóan vagy hasplasztikával, bőrfelesleg-eltávolítással, illetve sérvműtéttel kombinálva.

A műtét menete és a felépülés

A műtét előtt részletes konzultációra kerül sor, ahol anamnézist vesznek fel, és az orvos részletesen tájékoztatja a műtét menetéről:

• Anamnézis felvétele.
• Tájékoztatás a műtét menetéről.

Műtét során: az orvos összevarrja a hasizmot, és eltávolítja a felesleges hasfalrészeket. A beavatkozás altatásban történik, és általában 2-3 órát vesz igénybe.

Vágás helye: a vágás a bikinivonal környékén történik, hogy a heg kevésbé legyen észrevehető. Hasplasztika kombinálása: a szétnyílt hasizom összezárása leggyakrabban hasplasztikával együtt történik.

Hasszorító viselése: a műtét után speciális hasszorító ruhát kell viselni, hogy támogassa a gyógyulást és a hasfal stabilizálását.

Könnyed mozgás: az első időszakban csak könnyed mozgást végezz, kerüld a hosszú fekvést. Hegek felszívódása: a hegek általában 2-3 hónap alatt felszívódnak, de a pontos gyógyulási idő egyénenként változhat.

Terhesség alatti hasi fájdalom: mikor nem a hasfal a probléma?

A terhesség alatti hasfájás sokszor megrémíti a kismamákat, de gyakran csak a terhesség kísérő tüneteként jelentkező kezelést nem igénylő jelenségről van szó, ám ritkán előfordulhat olyan eset is, amikor a terhességgel összefüggésben vagy attól függetlenül jelentkező panasz orvosi ellátást tesz szükségessé.

Fontos elkülöníteni a várandósság következményeként jelentkező, illetve az attól eltérő okból fakadó hasfájásokat, a mögöttük álló okokat. A vastagabbnak vagy feszültebbnek látszó hasfal önmagában nem azonos a hasi fájdalommal, és nem minden hasi panasz vezethető vissza a szétnyílt hasizomra.

Gyakran ártalmatlan okok

A terhességgel összefüggő hasi fájdalmak egy része kezelést nem igényel, a terhesség velejárójaként is említhetjük. Ilyen a méh növekedése közben a méhszalagok, izmok húzódása, mely görcsös, éles fájdalommal járhat.

Amíg a tünetek maguktól elmúlnak, és nem kíséri azokat láz vagy vérzés, nincs ok az aggodalomra. Ilyenkor ajánlott a kismamának egy kicsit lefeküdni, pihenni.

A növekvő méh

Ahogy a méh növekszik, a szerveket kiszorítja a megszokott, rendes helyzetükből, ami hányingert, teltségérzetet, puffadást okozhat. Együnk gyakrabban, kevesebbet, mozogjunk rendszeresen, pihenjünk amennyit csak tudunk.

A méhszalagok megnyúlása

Néha a méh megnagyobbodásával megnyúlnak a szalagok is - ezek a szalagok a méh elülső részén haladnak lefelé az ágyékba.

A szalagfájdalom általában a 18. és a 24. hét között és jellemzően a has egyik oldalán jelentkezik, bár az is megtörténhet, hogy mindkét oldalon jelentkezik.

Érezheted alhasi fájdalomként, amely az ágyékba sugárzik; lehet éles, szúró vagy tompa fájdalom, és általában csak néhány másodpercig tart.

Bármilyen olyan mozgás kiválthatja, amely miatt ezek a szalagok megnyúlnak, például köhögés, tüsszentés, nevetés vagy hirtelen felkelés. A szalagfájdalom általában magától megszűnik, de ha rendkívül kellemetlen, kérdezd meg a szülész-nőgyógyászodat, hogy szedhetsz-e fájdalomcsillapítót.

Székrekedés

A székrekedés gyakran együtt jár a terhességgel. A terhesség alatt megnövekvő progeszteron hormon lelassítja a gyomor-bél traktust, így az ételek lassabban haladnak át rajta.

A székrekedés ellen igyál sok vizet és egyél rostban gazdag ételeket. Ha ez nem enyhíti a problémát, akkor székletlágyítót is kaphatsz, beszélj erről az orvosoddal.

Jóslófájások

A Braxton Hicks-féle összehúzódások nem járnak a méhnyak tágulásával. Bosszantóak, de teljesen ártalmatlanok.

A valódi összehúzódások sűrűsödnek, szemben a jóslókkal. A méh görcsös fájdalma, összehúzódása a terhesség bármelyik szakaszában előfordulhat, és mindig figyelmet, sokszor orvosi vizsgálatot is igényel.

A terhességtől független hasi fájdalmak

A terhességtől teljesen független kórképek is előfordulhatnak, melyek a hasi, kismedencei szervek elváltozásainak kísérő fájdalmát jelentik. Ezen tünetek kezelésénél figyelembe kell venni a terhességet, hogy a szükséges kezelés összeegyeztethető legyen a várandóssággal.

Leggyakrabban okoz hasi fájdalmat terhesség alatt a vesekő vagy a vese üregrendszeri tágulata, esetleg felszálló húgyúti fertőzés.

Gyakori, időnként diagnosztikai nehézséget is okozó betegség a vakbélgyulladás vagy az epegörcs vagy epehólyag-gyulladás megjelenése a terhesség alatt.

A hasi fájdalom oka lehet azonban egyszerű húgyhólyagfertőzés vagy hüvelyfertőzés is. Mindegyik esetben vagy gyógyszeres, vagy műtétes kezelésre lehet szükség, mindig az adott kismama egyedi helyzetét, állapotát figyelembe véve.

Súlyosabb okok, amelyek sürgős figyelmet igényelhetnek

A terhes kismamák kis részénél súlyos terhességi komplikációk alakulhatnak ki, amelyek azonnali figyelmet és beavatkozást igényelnek. Néhány jel, amire figyelni kell: vérzés, erős fájdalom, láz és látászavarok.

Méhen kívüli terhesség

A méhen kívüli terhességet erős fájdalom, vérzés kíséri a terhesség hatodik és tizedik hete között. A méhen kívüli terhesség nem folytatódhat, és azonnali ellátást igényel.

A következő tényezők növelik a méhen kívüli terhesség kockázatát: korábbi kismedencei, hasi vagy petevezeték-műtét; endometriózis; korábbi méhen kívüli terhesség; méhen belüli eszköz a fogantatás idején; kismedencei fertőzés.

Úgy tűnik, hogy a rendellenes alakú méh és a mesterséges reprodukciós technikák alkalmazása szintén növeli a kockázatot.

Vetélés

Amikor a nők a terhesség korai szakaszában hasi fájdalmat tapasztalnak, általában a vetéléstől tartanak, mert sajnos a terhességek 15-20 százaléka vetéléssel végződik.

A vetélés tünetei: vérzés, görcsök, hasi fájdalom.

Koraszülés

Ha rendszeres összehúzódásokat tapasztalsz a 37. terhességi hét előtt, és ezt esetleg még tartós hátfájás is kíséri, lehet, hogy koraszülésed van. Ilyenkor azonnal értesítened kell az orvosodat.

Még a tapasztalt, többedik gyereküket váró kismamák sem biztos, hogy magabiztosan különbséget tudnak tenni a jóslófájás és a valódi fájások között. Jobb félni mint megijedni, inkább felesleges riasztás legyen.

Méhlepény-leválás

A méhlepény oxigént és tápanyagokat biztosít a magzat számára. Általában magasan tapad, és csak a kicsi megszületése után válik le.

Ritka esetekben (200 szülésből 1 esetben) a méhlepény leválhat a méhfalról - ez egy veszélyes szövődmény, amely a harmadik trimeszterben a leggyakoribb.

A méhlepény leválását súlyos, állandó, fokozatosan súlyosbodó alhasi fájdalomként írják le. A méh kőkemény lehet (ha megnyomod a hasadat, nem fog behorpadni), és sötét, vörös vérzésed is lehet.

Bizonyos esetekben a méhlepény leválásakor megindulhat a szülés, és ebben az esetben a szülész-nőgyógyász általában sürgősségi császármetszéssel segíti világra a babát.

Ha a leválás enyhe, az orvos engedélyezheti a terhesség folytatását, vagy megindíthatja a hüvelyi szülést. Azoknál a nőknél van kockázata a lepényleválásnak, akiknél korábban már volt méhlepényleválás, valamint azok, akiknek magas a vérnyomása, preeklampsziájuk van.

Preeklampszia

A preeklampszia és más magas vérnyomással összefüggő rendellenességek az összes terhesség 5-8 százalékában fordulnak elő. A preeklampszia a 20. hét után is kialakulhat, és a magas vérnyomás mellett a vizeletben kimutatható fehérje jellemzi.

Mivel a magas vérnyomás összeszűkíti a méhben lévő ereket, amelyek a magzatot oxigénnel és tápanyagokkal látják el, a magzat növekedése lelassulhat. A preeklampszia növeli a méhlepény leválásának kockázatát is.

A súlyos preeklampsziában szenvedő nőknél fájdalom jelentkezhet a has jobb felső részén, hányinger, fejfájás, ödéma és látászavarok jelentkezhetnek.

Húgyúti fertőzés

A várandós kismamák akár 10 százaléka kap húgyúti fertőzést valamikor a terhessége során. A tipikus tünetek közé tartozik a hirtelen vizelési inger, a vizeléssel járó fájdalom vagy égő érzés és a véres vizelet - de néhány húgyúti fertőzéses betegnél hasi fájdalom is jelentkezik.

A terhesség alatti húgyúti fertőzésekkel kapcsolatban az ad aggodalomra okot, hogy a vesében fertőzés alakulhat ki, ami növeli a koraszülés kockázatát. Ha a húgyúti fertőzést korán észreveszik, könnyen kezelhető antibiotikumokkal.

Vakbélgyulladás

A vakbélgyulladást nehéz lehet diagnosztizálni terhesség alatt, mert ahogy a méh megnagyobbodik, a vakbél felfelé húzódik, és a köldök vagy a máj közelébe kerülhet.

A késleltetett diagnózis növeli az elhalálozás kockázatát. Bár a vakbélgyulladás szokásos ismertetőjegye a has jobb alsó kvadránsában jelentkező fájdalom, terhesség esetén magasabban is érezheted.

Egyéb tünetek közé tartozik az étvágytalanság, hányinger és hányás.

Epekő

Az epehólyag kövei gyakrabban fordulnak elő nőknél, különösen, ha túlsúlyosak, 35 évesnél idősebbek, vagy ha már korábban is voltak epekövek.

Az epekövek okozta fájdalom súlyos, és a has jobb felső kvadránsában összpontosul. Egyes esetekben a fájdalom a hátra és a jobb lapocka alá is kisugározhat.

Mikor kell orvoshoz fordulni hasi panaszokkal?

Ne habozz felhívni az orvosodat, ha úgy érzed, hogy valami nincs rendben. Inkább feleslegesen riaszd, mint, hogy elmulaszd, amikor pedig szükség lenne rá.

• Hasi fájdalom vérzéssel vagy anélkül a 12. hét előtt.
• Vérzés vagy erős görcsök.
• Két órán keresztül négynél több összehúzódás óránként.
• Súlyos hasi fájdalom.
• Látászavarok.
• Súlyos fejfájás.
• Súlyos duzzanat, ödéma a kezeken, lábakon vagy az arcon.
• Fájdalom vizelés közben, vizelési nehézség vagy vér a vizeletben.
• Láz vagy hidegrázás.

Azonnali orvosi segítség indokolt akkor is, ha a hasfal hirtelen keménnyé válik, a fájdalom fokozódik, a panasz egyoldali és erős, vagy a hasi tünetek rosszulléttel, ájulásérzéssel, vérzéssel vagy magzati mozgás változásával társulnak.

Hogyan enyhíthetők az enyhébb hasi panaszok?

A válasz természetesen azon múlik, hogy mi okozza a panaszokat. Az alábbiak azonban segíthetnek, ha a panaszok hátterében nem súlyos ok áll:

• gyakran egyél keveset,
• mozogj rendszeresen,
• egyél rostban gazdag ételeket, beleértve a gyümölcsöt, zöldséget és korpát,
• igyál sok vizet,
• pihenj,
• lassabban ülj le, állj fel.

De ne feledd: ha bármilyen aggasztó tünetet tapasztalsz, azonnal fordulj orvoshoz.

tags: #vastag #hasfal #terhesseg #alatt