Beszűkült hörgők csecsemőknél: tünetek, okok, teendők és sürgősségi jelek

Csecsemőknél a beszűkült hörgők leggyakrabban vírusfertőzéshez társuló obstruktív hörghurut vagy bronchiolitis miatt alakulnak ki, de allergiás mechanizmus és veleszületett hörgőszűkület is állhat a háttérben. A hörgők szűkülete megnehezíti a levegő kilégzését, ezért a baba gyorsan és felületesen lélegezhet, sípoló hangot adhat, a bordaközök pedig behúzódhatnak.

Csecsemőnél a nehézlégzés objektív jeleinek észlelésekor azonnal orvosi vizsgálat szükséges, mert a légúti szűkület rövid idő alatt súlyosbodhat. Különösen sürgős ellátás kell kékes-szürkés bőrelszíneződés, kifejezett bágyadtság, táplálási nehézség, légzésszünet vagy fokozódó légzési munka esetén.

Mit jelent a beszűkült hörgő csecsemőknél?

A hörghurut a hörgők gyulladása, melyet az esetek döntő többségében vírusfertőzések, ritkábban atípusos, bakteriális kórokozók (pl. ilyen a Chlamydia pneumoniae vagy a Mycoplasma pneumoniae), nagyon ritkán pedig típusos bakteriális kórokozók is okozhatnak.

A hörghurut (bronchitis) elnevezés egy szóösszetétel, amely első tagja a légzőrendszer hörgőire utal, a hurut pedig arra, hogy fokozott nyáktermelődéssel járó kórképről van szó. A betegség azért alakul ki, mert a hörgőrendszer nyálkahártyája begyullad, a hörgők falában lévő nyákmirigyek pedig túlzott mértékben termelnek váladékot.

Az obstruktív bronchitis során a kisebb hörgőknél a gyulladás következtében, amely nyálkahártya ödémával, fokozott nyáktermeléssel és a kislégutak izomzatának az összehúzódásával jár, egy szűkület alakul ki a hörgőcskékben. A szűkület miatt nehezen tudja a beteg kifújni a levegőt, és nehezen tudja a szűkületnél, illetve az a mögött felszaporodott váladékot kiköhögni.

A beszűkült hörgők és a bronchiolitis nem teljesen ugyanazt jelenti. Míg a bronchitis leginkább a hörgőket, vagyis a légcsőből ágazó nagyobb ágakat érinti, addig a bronchiolitis az ezekből is leágazó alsó légutak: a kisebb hörgőcskék gyulladásos betegsége.

Miért veszélyeztetettebbek a csecsemők?

Az asztmatikus hörghurut 6 hónapos kortól 2-3 éves korig a leggyakoribb, de bármelyik életszakaszban előfordulhat. Azt is könnyű belátni, hogy miért a kisebb korosztály érintett leginkább ebben a betegségben.

Az életkorukból adódóan a hörgőik kisebb átmérőjűek, mint a nagyobb gyermekeké. Egy eleve szűkebb hörgőrendszeren nyilvánvalóan sokkal markánsabb légúti szűkületet eredményez egy gyulladás, mint egy anatómiailag tágabbon.

A bronchiolitis a két éves kor alatti gyermekeknél fordul elő leggyakrabban, és a kórházi bentfekvések egyik leggyakoribb oka ebben az életkorban. A gyulladás az egészen piciket - 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőket - is érintheti.

A legveszélyeztetettebbek a volt koraszülött, tüdő- és/vagy szívbetegségben szenvedő csecsemők. Náluk a tünetek gyakran sokkal súlyosabbak, és jelentősen megnőhet a kiszáradás veszélye.

Hogyan alakul ki a légúti szűkület?

Vírusfertőzés következtében az arra hajlamos gyerekek hörgőrendszere beszűkül, és ez okozza a panaszokat. A hörgők beszűkülése három összetevőből adódik.

• Az egyik ok a hörgők falában lévő körkörös simaizomnak az összehúzódása, ami a hörgő keresztmetszetét csökkenteni fogja.
• A másik ilyen tényező, hogy a gyulladásba került hörgőnyálkahártya megduzzad, ami további szűkülést eredményez.
• Végül ezeket még tovább rontja a nyálkahártya felszínén képződő sűrű, tapadós váladék.

A szűk keresztmetszetű hörgőben áramló levegő felgyorsul, és ez adja a sípoló hangot. A légszomj miatt pedig növekszik a légzésszám, hiszen a megfelelő oxigénellátottság biztosításához gyakoribb légvételek szükségesek.

A belégzés alapesetben is egy aktív folyamat, a rekesz lesüllyesztésével lecsökkentjük a mellkasunkban lévő levegőnyomást, aminek hatására a levegő beáramlik mellkasunkba. Kilégzéskor viszont elernyesztjük a légzési segédizmainkat, és a mellkas saját összeesésének súlyával kipréseli a levegőt.

Asztmatikus hörghurutban - a hörgők beszűkülése miatt - nem elég a levegő eltávolításához a mellkas összeesése, ahhoz a légzési segédizmok aktív igénybevétele is szükséges, úgymond erőből kell kipréselni. Emiatt látszik a megnyúlt, préselő kilégzés.

A beszűkült hörgők legfontosabb tünetei

Száraz, kínzó, gyakori köhögési rohamok jellemzik az asztmatikus hörghurutot. A kínzó köhögési roham végén a beteg erőlködve esetleg sűrű, áttetsző tapadós nyákot is felköhöghet.

A legtöbbször gyermekeknél jelentkező betegséghez súlyosságától függően nehézlégzés, kilégzéskor sípoló hang társulhat. Az asztmatikus hörghurutban szenvedők tünetei sok tekintetben a hörghurut általános tüneteire emlékeztetnek, de ehhez több, a hörgő beszűkülésére utaló panasz is társul.

A csecsemő nem tudja elmondani, hogy nem kap rendesen levegőt, ezért a szülőnek a légzés látható jeleit kell figyelnie. Kicsiknél feltűnő, hogy zihál a mellkasuk, szinte hullámzik a mellkas és a has a légvételek során.

• A csecsemő feltűnően gyorsan veszi a levegőt.
• A kilégzés hosszabb ideig tart, megnyúltabb a normálishoz képest.
• A baba szó szerint préseli ki magából a levegőt.
• Kilégzéskor sípoló hang hallható.
• Légvételekkor behúzódnak a bordaközök.
• Behúzódhat a nyak szegycsont feletti része és a kulcscsontok közötti terület.
• Belégzéskor látványosan mozoghatnak az orrszárnyak.
• A mellkas és a has mozgása kifejezetten erőteljes lehet.

Ha az állapot nagyfokú légúti beszűkülés eredménye, akkor kilégzéskor akár szabad füllel is hallható sípoló hang. Ugyanez kevésbé markáns esetben szintén észlelhető, ha a szülő közvetlenül a gyermek mellkasára helyezi a fülét.

Enyhébb légúti beszűkülés során csak az orvos hallja hallgatózáskor a jellegzetes sípolást. A sípoló légzés azt jelzi, hogy a légutak összeszűkültek, de a hang erőssége önmagában nem mindig mutatja meg pontosan az állapot súlyosságát.

A bronchiolitis tünetei csecsemőknél

A bronchiolitis leggyakrabban a téli hónapokban jellemző, elsősorban vírusfertőzés következtében kialakuló, a hörgőcskéket érintő tüdőbetegség. A kezdeti tünetek gyakran a megfázás klasszikus tüneteihez hasonlatosak.

• orrfolyás;
• orrdugulás;
• hőemelkedés vagy láz;
• köhögés;
• szapora és felületes légzés;
• fáradékonyság;
• nehezített táplálás.

Az első tünetek a megfázás klasszikus tüneteihez hasonlatosak, mint az orrfolyás, orrdugulás, hőemelkedés vagy láz, majd néhány nappal ezek kialakulása után következhet a köhögés, a szapora és felületes légzés.

Hat hónaposnál fiatalabb csecsemőknél a betegség gyorsabban vezethet légzési nehezítettséghez és kimerüléshez. Náluk irritabilitás, nehézlégzés, fáradékonyság, a bőr kékes-szürkés elszíneződése, végül állandó köhögés is jelentkezhet.

Az állandó köhögés miatt a csecsemő nem táplálható megfelelően, így jelentősen megnőhet a kiszáradás veszélye. A légzési munka fokozódása és a rosszabb táplálás együtt különösen veszélyes lehet a kisbabák esetében.

Mi okozhatja a beszűkült hörgőket?

Vírusfertőzések

A bronchiolitist általában vírusfertőzés okozza, a betegség kialakulásáért a különböző rhino-, parainfluenza- és sok más vírus mellett sajnos a leggyakrabban az RS vírus felelős. A hörghurutot, különösen gyermekeknél, leggyakrabban vírusos kórokozók okozzák.

A vírusok cseppfertőzéssel terjednek, és akár hosszú órákon keresztül képesek fertőzőképességüket megtartani a különböző felületeken, például játékokon, asztalon és kilincsen. A betegség sok esetben vírus okozta náthával kezdődik, majd utána jelentkeznek a hörghurut tünetei.

Alkati és genetikai hajlam

Az obstruktív hörghurut kialakulásához gyakran egy hajlamosító genetikai tényező, alkati dolog is szükséges. Ez magyarázza, hogy vannak gyermekek, akiknél szinte minden vírusfertőzés kapcsán hörghurut és obstruktív tünetek is kialakulnak, míg másoknál ez csak ritkán jelentkezik.

Gyakrabban látjuk a betegséget atópiás gyermekek körében. Vannak atópiás alkatú gyermekek, akik hajlamosak allergiás szenzitizációra, és ilyen esetben sokszor valamely allergiás tényező és a vírusfertőzés együtt okozhatja az obstruktív bronchitises tünetek megjelenését.

Allergiás okok

Ritkábban allergiás mechanizmus révén is jelentkezhet obstruktív bronchitis, sípoló légzés és nehézlégzés. Ebben az esetben láz, hőemelkedés, előzetes nátha nincs, a csecsemő jókedvű, mosolygós lehet, de mégis fullad.

Ilyenkor - főleg, ha a csecsemő tehéntejalapú tápszert kap - felmerül a tehéntejfehérje-allergia lehetősége. A tehéntejfehérje-allergia okozta obstruktív bronchitis szoptatás mellett is kialakulhat.

Ilyenkor ugyanis az anya által fogyasztott tehéntejfehérje bejut az anyatejbe, és ettől is kialakulhat a csecsemőnél allergiás mechanizmussal a betegség. Allergiás tényező lehet a pollen, a háziporatka, a penészgomba, az állatszőr és ritkán az ételallergén.

Veleszületett hörgőszűkület

Szintén ez a magyarázata annak, hogy veleszületett hörgőszűkület esetén miért fordul elő gyakrabban asztmatikus hörghurut. A már eleve kisebb átmérőjű vagy fejlődési eltérés miatt szűkebb légutakban a nyálkahártya duzzanata és a váladék felhalmozódása arányosan nagyobb akadályt jelent.

Asztmatikus hörghurut és asztma: ugyanazt jelentik?

Mivel a betegséget az asztmás rohamra jellemző tünetek jellemzik, ezért nevezzük asztmatikus hörghurutnak. De ez nem jelenti automatikusan azt, hogy a gyermek asztmás, vagy a későbbiekben asztmás lesz.

Ennek ellenére a visszatérő panaszok nagyobb későbbi asztmakockázattal járhatnak, mint ha ilyen tünetek egyáltalán nem jelentkeznének. Kb. minden 4. visszatérő asztmatikus hörghurutban szenvedő gyermek lesz asztmás.

A visszatérő obstruktív tünetek azonban nem minden esetben jelentenek asztmát. A gyermekorvos vagy a gyermektüdőgyógyász feladata annak megítélése, hogy a panaszokat vírusfertőzéshez társuló átmeneti hörgőszűkület, allergia, fejlődési rendellenesség vagy más állapot okozza-e.

Miben különbözik a hörghurut és a bronchiolitis?

A hörghurut a hörgők gyulladása, míg a bronchiolitis a kisebb hörgőcskék gyulladása. A hörgőcskék a tüdő alsó légútjai, amelyek szőlőfürtszerű léghólyagocskákban végződnek, és ezek felelősek a tényleges gázcseréért.

Hogyan különböztethető meg a beszűkült hörgő a hurutos hörghuruttól?

A hörghurut tünetei között meg kell különböztetni az akut, nem obstruktív hörghurutot és az obstruktív hörghurutot. Acut bronchitis esetén a kishörgőkben szűkület, simaizom-összehúzódás nem alakul ki, így a váladékot a beteg fel tudja köhögni, köhögése lazább, hurutos lesz.

Ilyen esetben erőltetett kilégzésre, nehézlégzésre, sípoló légzésre nem kell számítani. A gyulladás következtében a hörgőkben felszaporodott váladék viszont hallható a tüdő felett hallgatózva.

Beszűkült hörgők esetén a gyermek sokszor fojtón, kínzón, szárazon köhög, érezzük, hogy kínlódik, de mégsem tudja felköhögni a váladékot. A megnyúlt kilégzés, a sípolás és a mellkas behúzódása inkább obstruktív folyamatra utal.

Száraz köhögésre nem jók a hörghurutnál használt váladékoldók, mert annak egészen más oka van, mint a hurutos köhögésnek. Csecsemőknél ezért a gyógyszerek alkalmazásáról mindig gyermekorvossal kell egyeztetni.

Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?

A nehézlégzés mértékétől függ, hogy milyen gyorsan kell a gyermeket orvosnak megmutatni. Amennyiben a nehézlégzés objektív jelei láthatók, akkor azonnal, mert minél hamarabb kap megfelelő gyógyszereket a gyermek, annál gyorsabban segíthetünk rajta.

• gyors, felületes vagy erőlködő légzés;
• megnyúlt, préselő kilégzés;
• kilégzési sípolás vagy zihálás;
• a bordaközök behúzódása;
• a nyak és a kulcscsontok közötti terület behúzódása;
• az orrszárnyak látványos mozgása;
• a mellkas és a has kifejezett hullámzó mozgása;
• etetés közben kifáradás vagy az etetés képtelensége;
• szokatlan bágyadtság, kimerültség vagy ingerlékenység;
• kékes-szürkés ajkak vagy bőrelszíneződés;
• légzésszünetek;
• romló állapot a korábban megkezdett ellátás ellenére.

Igen súlyos esetben a gyermek oxigénellátottsága is zavart szenved, ezért az ajkai szederjesek lehetnek, és szemmel láthatóan nagyon kimeríti a fokozott légzési munka. A csecsemőknél a kékes-szürkés elszíneződés és a táplálási nehézség különösen fontos figyelmeztető jel.

Ha a gyermek légzése nehezített, nem szabad megvárni, hogy a köhögés hurutossá váljon, és nem célszerű otthon kizárólag a köhögés kezelésével próbálkozni. A légzési nehézség objektív jelei sürgős orvosi vizsgálatot indokolnak.

Mit tehet a szülő az orvosi vizsgálatig?

A nehézlégzés észlelésekor a szülő tartsa a csecsemőt nyugodtan, lehetőleg függőlegesebb testhelyzetben, és ne hagyja magára. A függőleges testhelyzet segít a könnyebb légzésben, így az ölben tartás, a kendőben vagy hordozóban tartás sokat segíthet a babának.

A csecsemő orrának átjárhatósága fontos, mert az orrdugulás önmagában is megnehezítheti a légzést és a táplálást. A gyakori orrszívás mellett a tengervizes spray használata segíthet oldani a beszáradt orrváladékot.

Fontos a gyermek megfelelő ellátása. Nagyon fontos, hogy a gyermek sok folyadékot kapjon, illetve a szoptatást ne függesszék fel.

• Még szopik a baba? Semmiképpen nem szabad felfüggeszteni a szoptatást, lehetőleg igény szerint, sokszor mellre téve.
• Kisgyermeknél sokszor kell, egy alkalommal csak kevés folyadékkal kínálni.
• A túlterhelő etetés helyett kis mennyiségeket kell gyakrabban felajánlani.
• A csecsemőt nem szabad erőltetni, ha a légzése miatt átmenetileg nehezen táplálható.

A folyadék nemcsak az esetleges láz miatt elvesztett folyadék pótlása miatt szükséges, hanem azért is, mert a szapora légvételek során jóval több folyadékveszteség éri a gyermeket. Ráadásul a sűrű, tapadós légúti váladék feloldásához is elengedhetetlen.

Ne dohányozzon senki a beteg gyermekkel egy légtérben. Fontos a gyakori szellőztetés és a levegő megfelelő páratartalma, amelynek javasolt értéke 40-60%.

A gyermek ne kerüljön kapcsolatba más beteggel, értelemszerűen ne menjen gyermekközösségbe sem, és a családtagok körülötte fokozottan ügyeljenek a higiéniára. A túl meleg, füstös, erősen illatosított vagy irritáló levegő ronthatja a légúti panaszokat.

Adható-e váladékoldó vagy hörgőtágító?

Ha csak a száraz köhögés jelzi a betegséget, de nincsenek a nehézlégzésre utaló jelek, akkor a szülő a váladékoldó adásáról gyermekorvossal egyeztethet. Amennyiben a köhögés nagyon kínozza a gyermeket, a következő rendelési időben mindenképpen célszerű felkeresni az orvost.

Obstruktív bronchitis esetén az első lépés a hörgtágító adása. Fontos tudni, hogy a hörgtágító adása nélkül adott nyákoldó, köhögéscsillapító ilyenkor semmi esetre sem ajánlott.

Amennyiben a szülő biztonsággal felismeri a gyermekénél ismételten jelentkező asztmatikus hörghurut tüneteit, akkor a gyermek nehézlégzésének csökkentése érdekében a korábban használt hörgőtágító gyógyszereket az orvos által előzőleg megismertetett módon, adagban és gyakoriságban beadhatja.

Ha nem javul a gyermek állapota, akkor mielőbbi vizsgálat javasolt. Csecsemőnek új gyógyszert, köhögéscsillapítót, nyákoldót vagy inhalációs készítményt nem szabad önállóan elkezdeni adni.

A hörgőcskegyulladás diagnózisa

A hörgőcskegyulladás diagnózisa úgy állítható fel, hogy a szülő pontosan elmondja, mit tapasztalt gyermekénél, a gyermekgyógyász pedig a fizikális vizsgálat részeként fonendoszkóppal meghallgatja a kisgyermek tüdejét.

Más betegségek kizárása, a diagnózis pontosítása és az állapot súlyosságának megítélése miatt szükség lehet mellkasröntgenre a tüdőgyulladás kizárására, valamint pulzoximetriás mérésre a vér oxigénszintjének monitorozása miatt.

Esetleg szükség lehet víruskimutatásra PCR-teszttel. A vizsgálatok szükségességéről és sorrendjéről a gyermek állapota, életkora, kockázati tényezői és a fizikális vizsgálat eredménye alapján az orvos dönt.

A beszűkült hörgők kezelése

Az első ellátó feladata - házi gyermekorvos, ügyelet vagy sürgősségi osztály orvosa - annak eldöntése, hogy milyen súlyos a betegség, illetve milyen további ellátást igényel a beteg.

Amennyiben elegendő az otthoni ápolás, úgy külön gyógyszerre sincs szükség, hisz a vírusfertőzések jó része legfeljebb 3-5 nap alatt spontán is képes gyógyulni. A kezelés célja ilyenkor a megfelelő folyadékbevitel, az orr átjárhatóságának biztosítása és a légzés megfigyelése.

Amennyiben azonban kórházi felvétel merül fel, ott infúzió formájában folyadékpótlás történhet, nehogy a kisgyermek kiszáradjon. Oxigénterápiát és párásítást kaphat maszk vagy orrszonda segítségével.

Szükség lehet a kisgyermek légutaiban felgyülemlett váladék leszívására, ezzel is segítve légzését. A folyamatos légúti párásítás szintén segíti a váladék ürülését.

Előfordul, hogy egyes esetekben különféle hörgőtágító gyógyszereket is előír a gyermekorvos, melyeket inhalálva lélegez be a gyermek, rutinszerű használatukat azonban nem támasztja alá tudományos tapasztalat. Az antibiotikumok adására általában nincs szükség, lévén vírusok állnak a kórkép mögött, csak akkor lehet jelentőségük, ha felmerül a bakteriális fertőzés lehetősége is.

Hörgőtágító kezelés visszatérő panaszoknál

Visszatérő obstruktív hörghurut esetén preventív céllal speciális gyulladáscsökkentő kezelést alkalmazunk. Leggyakrabban inhalációs eszköz segítségével, inhalatív úton, lokálisan, a kishörgőkben csökkentjük a gyulladást, és mellette szükség esetén szintén alkalmazunk akut szerként hörgtágítót.

Gyakori, visszatérő, úgynevezett recidív obstruktív bronchitis esetén a csecsemőt, gyermeket gyermektüdőgyógyászati gondozásba kell venni, és 3 havonta kontrollálni.

A gyakori megjelenésnél tanácsos a gyermektüdőgyógyászati vizsgálat, hogy más, hasonló klinikai tünetekkel járó betegséget, esetleg a háttérben lévő fejlődési rendellenességet ki lehessen zárni. Ha többször visszatér a betegség, nem árt tisztázni, hogy fennáll-e a háttérben valamilyen allergiás szenzitizáció vagy immunzavar.

Bronchiolitis esetén szükséges-e antibiotikum?

A bronchiolitis általában vírusos eredetű, ezért antibiotikum rutinszerűen nem szükséges. Antibiotikum csak akkor jöhet szóba, ha felmerül a bakteriális fertőzés lehetősége is.

Akut hörghurutot bakteriális vagy vírusos fertőzések okozhatnak, de a vírusos eredet a gyakoribb. A köpet színének megváltozása önmagában nem bizonyítja a bakteriális fertőzést, ezért az antibiotikum szükségességét orvosnak kell megítélnie.

Ha a láz elhúzódik, a gyermek általános állapota romlik, a köpet mennyisége nem csökken, vagy a légzés nehezebbé válik, felmerülhet bakteriális felülfertőződés vagy tüdőgyulladás lehetősége. Ilyenkor orvosi vizsgálat szükséges.

A csecsemőkori hörgőszűkület lehetséges szövődményei

A hörghurut szövődményeinek kialakulása függ az adott kórokozótól, az egyén genetikájától és az időben megkezdett kezeléstől, illetve annak elutasításától. Csecsemőknél a légzési elégtelenség és a kiszáradás a legfontosabb rövid távú veszélyek.

• Kiszáradás: a nehezített légzés és az állandó köhögés miatt a csecsemő nem tud megfelelően szopni vagy inni.
• Oxigénhiány: súlyos légúti szűkület esetén a vér oxigénszintje csökkenhet.
• Tüdőgyulladás: a fertőzés ráterjedhet a tüdő mélyebb részeire.
• Nyákdugó: a besűrűsödött, ki nem ürülő váladék elzárhatja a kisebb légutakat.
• Atelectasia: nyákdugó következtében a tüdő egyes területein légtelenség jöhet létre.
• Visszatérő obstruktív epizódok: a csecsemő később ismételten sípoló légzést és nehézlégzést tapasztalhat.

A visszatérő, teljesen nem gyógyuló és nem kezelt hörghurutok esetén a kishörgőkben állandó, krónikus gyulladás áll fenn, amely hosszú távon károsítja a kishörgők szöveteit, elveszthetik rugalmasságukat, kishörgőtágulatok alakulhatnak ki.

A felszaporodott és ki nem köhögött váladék miatt kialakulhat nyákdugó, melynek következtében a tüdő egyes területén atelectasia, légtelenség jön létre, amely tovább rontja a tüdő légzőkapacitását, és további légzészavarhoz vezethet.

Hogyan előzhető meg a fertőzés és a hörgőszűkület?

A hörghurutot nem lehet 100%-osan megelőzni, de figyelni kell a banális náthák megfelelő kezelésére és a megfelelő orrtoilette-re. Fontos az is, hogy a már kialakult hörghurut kezelését mihamarabb megkezdjük.

• A gyakori kézmosás kiemelten fontos.
• A kisgyermek körüli tárgyakat rendszeresen le kell mosni.
• Ne dohányozzon senki a beteg gyermekkel egy légtérben.
• Fontos a gyakori szellőztetés és a levegő megfelelő páratartalma.
• A beteg gyermeket nem szabad más beteg emberekkel kapcsolatba hozni.
• A fertőzéses időszakban kerülni kell a zsúfolt közösségeket.
• A családtagoknak zsebkendőbe kell tüsszenteniük és gyakran kezet kell mosniuk.

Az RS vírus elleni ellenanyagot ingyenesen, oltás formájában kaphatják meg azok a gyermekek, akik a veszélyeztetett csoportba tartoznak. Erről minden egyes kisgyermek szülei egyedileg kapnak tájékoztatást.

A gyermek ne kerüljön kapcsolatba más beteggel, értelemszerűen ne menjen gyermekközösségbe sem, és a családtagok körülötte fokozottan ügyeljenek a higiéniára. Fontos tudni, hogy az RS vírus az idősebbeknél is súlyos betegséget okozhat, így nem ideális, ha a nagyszülők vigyáznak a beteg gyermekre.

Mikor indokolt szakorvosi kontroll?

Krónikus panaszok esetén a rendszeres orvosi kontroll, gondozás, valamint javaslat esetén a megelőző szer használata segíthet a tünetek súlyosságának és gyakoriságának a csökkentésében.

Gyermektüdőgyógyászati vizsgálat indokolt lehet, ha a csecsemőnél ismételten jelentkezik sípoló légzés, nehézlégzés vagy obstruktív hörghurut. A vizsgálat segíthet kizárni a fejlődési rendellenességet, az allergiás szenzitizációt, az immunzavart és más, hasonló panaszokat okozó betegségeket.

A visszatérő panaszok önmagukban nem bizonyítják az asztmát, de a gyermek későbbi légúti állapotának követése fontos. A kezelés és a kontroll gyakoriságát a tünetek súlyossága, ismétlődése, a gyermek életkora és az alapbetegségek határozzák meg.

tags: #beszukult #horgok #csecsemoknel