A csecsemőgondozási díj (röviden: CSED) egy egészségbiztosítási pénzbeli ellátás, amely a szülési szabadság időtartamára jár. Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését, a szünetelést kezdetét követő negyvenkét napon belül születik, vagy a biztosítás megszűnését, a szünetelés kezdetét követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik.
A CSED a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár, legfeljebb a gyermek születésének napjától számított 168. napig. A csecsemőgondozási díj iránti kérelmet az egészségbiztosító által a kérelem benyújtására rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani, fő szabály szerint a biztosított foglalkoztatójánál.
Mi a csecsemőgondozási díj?
A csecsemőgondozási díj, vagyis a CSED ebben az időszakban nyújt segítséget az anyáknak, hogy az újszülött ellátása mellett is biztosított legyen az anyagi biztonságuk. Elsősorban azok a dolgozó kismamák jogosultak rá, akik a szülés előtti vagy közvetlenül utáni időszakban táppénzről vagy munkából mennek szülési szabadságra.
A CSED célja, hogy ebben az időszakban anyagi támogatást nyújtson a kismamáknak, és biztosítsa számukra a zavartalan regenerálódást, valamint a kisbaba ellátását az első hónapokban. A CSED igénylés menete, feltételei és összege alapvetően 2025-ben sem változtak, de vannak olyan részletek, amelyekkel érdemes tisztában lenni a jogosultság megállapításához és a zökkenőmentes ellátáshoz.
Ki jogosult CSED-re?
A szülő nő jogosultsági feltételei
Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését, a szünetelést kezdetét követő negyvenkét napon belül születik, vagy a biztosítás megszűnését, a szünetelés kezdetét követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik.
A jogosultság egyik legfontosabb feltétele, hogy a szülést közvetlenül megelőző két naptári éven belül az érintett legalább 365 napon át biztosított legyen. A CSED-et csak akkor lehet igénybe venni, ha a szülő a szülés időpontjában biztosított, vagy ha a biztosítási jogviszonya a szülés előtt legfeljebb 42 nappal szűnt meg.
Ez azt jelenti, hogy például, ha valaki munkaviszonya 30 nappal a szülés előtt szűnt meg, akkor még jogosult lehet a CSED-re. A biztosítási előzmények igazolása és az időben beadott kérelem segít abban, hogy az anyák a magzat fejlődése alatt is biztonságban érezhessék magukat a jövőbeni ellátás tekintetében.
Más személyek jogosultsága a szülő nő helyett
A szülő nő helyett csecsemőgondozási díjra jogosultságot szerezhet a gyermek születésének napjától számított 168. napig az a nő, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette (a gyermek gondozásba vételének napjától), az - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvtv.) 5. § sz) pontja szerinti - családbafogadó gyám, aki a csecsemőt végleges döntés alapján gondozza (a gyám kirendelésének napjától).
Jogosultságot szerezhet továbbá a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák (az igazoláson feltüntetett naptól a gyermeket szülő nő - igazolás szerinti - egészségi állapotának fennállásáig), illetve a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő meghal (az elhalálozás napjától).
Jogosult lehet az a férfi is, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák (az igazoláson feltüntetett naptól az örökbe fogadni szándékozó nő - igazolás szerinti - egészségi állapotának fennállásáig).
Ugyancsak jogosult lehet az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal (az elhalálozás napjától), az a férfi, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe (a gyermek gondozásba vételének napjától), valamint a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő felügyeleti joga megszűnt (attól a naptól, amikortól a szülő nő felügyeleti joga megszűnt).
A felsorolt esetekben a jogosultság akkor állapítható meg, amennyiben a fentebb meghatározott feltételek bármelyikének bekövetkezése napján a szülő nőre vonatkozó jogosultsági feltételekkel rendelkezik.
Kik számítanak biztosítottnak?
A jogosultság nem kizárólag klasszikus munkaviszonyhoz kötött. Az alábbi foglalkoztatotti kör is jogosult lehet CSED-re, amennyiben fennáll a biztosítási jogviszony:
- Munkaviszonyban állók: teljes vagy részmunkaidőben dolgozók, határozott vagy határozatlan idejű szerződéssel.
- Egyéni vállalkozók: amennyiben a vállalkozói tevékenységük alapján biztosítottak, és nem szüneteltetik azt.
- Társas vállalkozók: pl. bt. vagy kft. tagjaként végzett munkavégzés alapján fennálló biztosítási jogviszony esetén.
- Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók: például megbízási szerződés alapján dolgozók, ha a jövedelmük eléri a minimálbér 30%-át, így biztosítási kötelezettség alá esnek.
A szükséges 365 nap biztosítási idő
A csecsemőgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Tbj.) 6. §-a szerinti biztosításban töltött időt.
Be kell számítani továbbá a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét - kivéve az ún. diplomás gyedet (a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/E.§ alapján megállapított gyermekgondozási díj).
A beszámítható idő körébe tartozik a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény vagy a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 nap, a rehabilitációs ellátás folyósításának ideje, valamint a Tbj. 49/A. § (1) bekezdése alapján kötött megállapodás útján szerzett biztosítási idő.
A csecsemőgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási idő szerzése céljából az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó szolgálati jogviszonyban állt személy megállapodást - anyasági pénzbeli ellátás biztosítására irányuló megállapodás - köthet a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervként eljáró fővárosi/ vármegyei kormányhivatallal, magyarországi lakóhely hiányában az egészségbiztosítási szervként eljáró fővárosi kormányhivatallal.
A csecsemőgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie. A biztosítási időbe beleszámítanak a munkaviszony mellett más biztosítási formák, például a vállalkozói tevékenység és a megbízási jogviszony, valamint a táppénzes időszakok is, amennyiben az alatt is fennállt a biztosítás.
Megszűnt vagy szünetelő biztosítási jogviszony figyelembevétele
A fennálló biztosításban töltött napokkal össze kell számítani a csecsemőgondozási díjra való jogosultságot megelőzően megszűnt, vagy az ellátásra való jogosultság kezdő napján szünetelő biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik a jogosultság első napján fennálló biztosítási jogviszony kezdő napját és a gyermek születésének napját.
Az összeszámított biztosítási jogviszony időtartamát ahhoz a fennálló jogviszonyhoz kell hozzászámítani, amelyiknél a biztosított az ellátást kéri. Ha több egyidejűleg fennálló jogviszonyából kéri az ellátást, a kérelemmel érintett valamennyi biztosítási jogviszonyhoz külön-külön kell számítani a megszűnt, vagy szünetelő biztosítási jogviszonynak az előző bekezdés alapján összeszámítható napjait.
Meddig jár a CSED?
A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. Az anyát 24 hét szülési szabadság illeti meg azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni.
A szülési szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy abból legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. A szülő nő csecsemőgondozási díjra való jogosultsága legkésőbb a gyermek születésének napjával, koraszülött gyermekre tekintettel a szülési szabadság első napjával nyílik meg.
A szülési szabadság legkésőbb a szülés napjával kezdődik, azaz a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napja a szülés várható időpontját megelőző négy hét bármelyik napja lehet, de legkésőbb a szülés napja. A CSED a szülési szabadság idejére jár, amely 24 hét (168 nap).
A csecsemőgondozási díj legfeljebb a gyermek születésének napjától számított 168. napig jár, kivéve a koraszülött gyermekek esetében. Ha a CSED-et nem a várható szülés előtt kezdik el igénybe venni, akkor a szülést követő napokból számítják ki a 168 napos időtartamot.
Koraszülött gyermek esetén
A szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.
Ha a gyermek koraszülött, vagy a szülés után hosszabb kórházi ápolásra van szükség, az igénylés benyújtásának ideje eltolható, de a szülés időpontjától számított 168 nap időtartam fix, vagyis a CSED maximálisan erre az időtartamra jár.
Fontos azonban, hogy a folyósítás kezdő időpontja - például az igénylő kérésére - későbbre is eshet, amennyiben a szülés után nem azonnal veszik igénybe az ellátást. A szülőknek érdemes ezt mérlegelni olyan esetekben, amikor a baba speciális ellátásra szorul, vagy az anya egészségi állapota miatt a későbbi igénylés praktikusabb lehet.
A szülési szabadság megszűnése
A szülési szabadság kiadására, igénybevételére egyébként a munkáltató és a munkavállaló megállapodása az irányadó. A szülési szabadság megszűnik:
- a gyermek halva születése esetén;
- ha a gyermek a születését követően meghal, a halálát követő 15. napon;
- ha a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, vagy harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon.
A szülési szabadság tartama a fenti esetekben a szülést követően 6 hétnél rövidebb nem lehet. Az egyéb foglalkoztatási jogviszonyokban (pl. egyéni vállalkozó, őstermelő, megbízási jogviszony stb.) a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezések szerint kell a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartamát megállapítani.
Milyen jövedelem alapján számítják a CSED összegét?
A csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál jövedelemként az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért, a törvényben meghatározott időszakra a személyi jövedelemadó-előleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.
Az igénylő a csecsemőgondozási díjról szóló döntés véglegessé válását követő 30 napon belül benyújtott kérelme alapján - az előző bekezdésben foglaltaktól eltérően - a csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőzően megszűnt biztosítási jogviszonyban az adóelőleg megállapításához bevallott jövedelmet is figyelembe kell venni abban az esetben, ha ez az ügyfélre nézve magasabb összegű ellátás megállapítását eredményezi.
A 180 és a 120 napi jövedelem szabálya
Amennyiben az igénylő a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában 180 naptári napi jövedelemmel, akkor csecsemőgondozási díj naptári napi alapját ezen 180 napi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos.
A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelem, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik az igénylő legalább 120 naptári napi jövedelemmel a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában, akkor a csecsemőgondozási díj naptári napi alapját a 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.
Ezt a szabályt alkalmazni akkor lehet, ha van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos - a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 6. §-a szerinti - biztosítási jogviszonya az igénylőnek.
Ha nem áll rendelkezésre elegendő jövedelmi adat
Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a csecsemőgondozási díj naptári napi alapját megállapítani, akkor azt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részében kell meghatározni.
Kivételt képez ez alól, ha a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért - legalább 30 naptári napi - tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresénél kevesebb.
Ez esetben a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján kell a csecsemőgondozási díj alapját megállapítani azzal, hogy a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét nem haladhatja meg.
A szerződés szerinti havi jövedelem
Szerződés szerinti havi jövedelem: a betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege, egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj.
Az egyéni és társas vállalkozók esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, mezőgazdasági őstermelők esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 92 %-a, a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló, szerződésben meghatározott díj.
A kedvezményszabály
A csecsemőgondozási díj naptári napi alapjának megállapítása során alkalmazandó kedvezményszabály: Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozást segítő ellátás igénybe vétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint az újabb gyermek születése okán számított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani.
Ez akkor alkalmazható, amennyiben a jogosultság kezdő napján a biztosított ugyanazon foglalkoztatónál, ugyanazon - az Ebtv. 48/A. § (2) bekezdése szerint folyamatos - biztosítási jogviszonyban áll, mint amelyből az előző gyermekre tekintettel a csecsemőgondozási díj megállapításra került.
A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A biztosítás megszűnését követően járó pénzbeli ellátások összegének megállapítására és folyósítására a biztosítottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Mekkora a CSED összege?
A csecsemőgondozási díj naptári napi összege a naptári napi alap, illetve a naptári napi jövedelem 100 %-a. A CSED 2025-ben a napi átlagkereset 100%-a.
Az ellátás összege a napi átlagkereset 100%-a, de bruttó értékben, amelyből csak személyi jövedelemadó-előleget (15%) vonnak le. A bruttó összegből kizárólag a személyi jövedelemadó (SZJA) kerül levonásra, így a nettó összeg jellemzően magasabb, mint a GYED vagy a táppénz.
A csecsemőgondozási díj naptári napi összege azonban 70%, ha a csecsemőgondozási díjra jogosult a gyermek születésének napjától számított 90 nap lejártát követően bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői jogviszonyt - keresőtevékenységet folytat.
A maximális CSED 2025-ben attól függ, hogy a jogosult mennyi jövedelmet szerzett a korábbi időszakban. A számításnál figyelembe veszik a minimálbér aktuális összegét is, amely 2025-ben bruttó 290.800 Ft.
Keresőtevékenység a CSED mellett
Nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak, ha a gyermek születésének napjától számított 90 napon belül bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt - keresőtevékenységet folytat.
A csecsemőgondozási díjban részesülő személy köteles nyolc napon belül bejelenteni, ha a fenti körülmény bekövetkezik. Keresőtevékenység: a Tbj. 6.§-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység.
Kivételt képez ez alól a gyermek 169 napos korát követő időszak: ettől az időponttól kezdve már lehet munkát vállalni a CSED folyósítása mellett is. Az ellátás időtartama alatt a szülő nem végezhet keresőtevékenységet, de a kifizetést ez nem befolyásolja, amennyiben a jogszabályi feltételek teljesülnek.
Álláskeresési ellátásban részesülők CSED-je
Ha a csecsemőgondozási díjra való jogosultság az álláskeresési támogatásban részesülő személy részére kerül megállapításra, a csecsemőgondozási díj összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani.
A pénzbeli ellátás naptári napi alapja azonban nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás alapját képező összeg harmincad részét.
Hogyan kell benyújtani a CSED iránti kérelmet?
A csecsemőgondozási díj iránti kérelmet az egészségbiztosító által a kérelem benyújtására rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. A csecsemőgondozási díjat kérelmezőnek a csecsemőgondozási díj igénylésekor ki kell töltenie a „Kérelem csecsemőgondozási díj iránt” elnevezésű nyomtatványt.
A gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtható a csecsemőgondozási díj iránti kérelemmel együtt is a „Kérelem csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj iránt” elnevezésű nyomtatványon.
A kérelem benyújtásának időpontja
A CSED igénylését a szülést követően, vagy már előtte is meg lehet kezdeni - legkorábban a szülés várható ideje előtt 28 nappal. A szülő nő csecsemőgondozási díjra való jogosultsága legkésőbb a gyermek születésének napjával nyílik meg.
A CSED visszamenőlegesen is igényelhető, de csak legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg állapítható meg az ellátás. Ezért érdemes minél előbb beadni a kérelmet, hogy ne vesszen el egyetlen hónap sem a jogosultsági időszakból.
Hová kell benyújtani a kérelmet?
Csecsemőgondozási díj iránti kérelmet a biztosított foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, a biztosítás fennállása alatt és annak megszűnését követően is. Munkaviszony esetén a kérelmet a munkáltató bérszámfejtő osztályára kell leadni, akik továbbítják azt a kormányhivatal felé.
Ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnt, a kérelmet a volt foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró kormányhivatalnak, illetve a fővárosban és Pest vármegyében Budapest Főváros Kormányhivatalához (továbbiakban: kormányhivatal) kell benyújtani.
Egyéni vállalkozó, őstermelő, a Tbj. 87. § (3) bekezdése szerinti természetes személy a székhely szerint illetékes kormányhivatalhoz elektronikus úton nyújthatja be kérelmét. Egyéni vállalkozók, megbízottak esetében közvetlenül az illetékes járási hivatal egészségbiztosítási pénztárához kell eljuttatni a dokumentumokat.
A szükséges nyomtatványok
Az igényléshez szükséges a CSED igénylésére szolgáló nyomtatvány kitöltése. A legfrissebb verzió letölthető a NEAK hivatalos oldaláról.
Egyéni vállalkozók esetében a CSED iránti igényt a ’Igénybejelentés pénzbeli ellátásra’ nyomtatványon kell benyújtani, és külön jelezni kell, hogy a CSED-ről van szó.
Mit kell csatolni a CSED iránti kérelemhez?
A CSED igényléséhez a kérelem benyújtásakor több dokumentumot is csatolni kell annak érdekében, hogy az elbíráló hivatal meg tudja állapítani a jogosultságot. Ezen dokumentumok hiánytalan benyújtása felgyorsítja az elbírálást, és csökkenti annak kockázatát, hogy az eljárás elhúzódjon vagy hiánypótlásra legyen szükség.
Kitöltött nyomtatvány
A CSED igénylésére szolgáló formanyomtatvány pontos kitöltése elengedhetetlen. Ez a dokumentum tartalmazza az igénylő alapadatait, a gyermek(ek)re vonatkozó adatokat, valamint az igénylés időszakát.
A szülés várható időpontjának vagy a szülés tényének igazolása
Orvosi igazolás a szülés várható időpontjáról vagy a szülés tényéről: ha az igénylés még a szülés előtt történik, a kezelőorvos vagy a védőnő által kiállított igazolás szükséges a szülés várható időpontjáról.
Ha már megszületett a gyermek, a szülés tényét igazoló kórházi dokumentum vagy születési anyakönyvi kivonat másolata is elfogadható.
A biztosítási jogviszony igazolása
Igazolás a biztosítási jogviszonyról: az igénylőnek igazolnia kell, hogy megfelel a CSED-re jogosító biztosítási feltételeknek. Ez lehet munkaviszony esetén a munkáltató által kiállított munkáltatói igazolás, amely tartalmazza a munkaviszony kezdetét, esetleges megszűnését, valamint az utolsó 2 év biztosítási idejét.
Egyéni vagy társas vállalkozó esetén pedig a NAV által kibocsátott igazolás, vállalkozói nyilvántartás vagy ONYF-adatlap igazolja, hogy a kérelmező ténylegesen biztosítottként szerepel.
Személyes okmányok és TAJ-kártya
TAJ-kártya és személyes okmányok másolata: a társadalombiztosítási azonosító jelet tartalmazó TAJ-kártya másolata, valamint egy érvényes személyazonosító igazolvány vagy útlevél másolata is szükséges.
Amennyiben a kérelmet nem az érintett személy nyújtja be (pl. meghatalmazott útján), úgy meghatalmazás és a meghatalmazott személyes iratainak másolata is szükséges lehet.
Bankszámlaszám igazolása
Bár ez nem minden esetben kötelező külön dokumentumként, ha az ellátást bankszámlára kéri az igénylő, érdemes mellékelni egy bankszámlakivonatot vagy hivatalos banki igazolást.
A CSED folyósítása
A CSED-et a Magyar Államkincstár vagy a kormányhivatal egészségbiztosítási osztálya havonta utalja a kérelmező bankszámlájára. A folyósítás a kérelem feldolgozását követően, rendszerint 15-30 napon belül megkezdődik.
Az űrlap benyújtásával kezdeményezheti a biztosított, hogy részére a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj vagy az örökbefogadói díj kerüljön továbbfolyósításra.
A csecsemőgondozási díj igénylése teljes mértékben díjmentes. Az elbírálásért, a nyomtatvány kitöltéséért, illetve az ügyintézésért semmilyen külön díjat nem számítanak fel.
Ez azt jelenti, hogy sem elektronikusan, sem papíralapon történő benyújtás esetén nem kell illetéket vagy adminisztrációs díjat fizetni. Fontos azonban, hogy ha valaki hivatalos segítséget kér például egy könyvelőtől, tanácsadótól vagy ügyvédtől az igénylés során, akkor ezek a szolgáltatások természetesen külön díjasak lehetnek.
