GYED mellett a személyes munkavégzés a gyermek féléves korától megengedett, és a GYED folyósítása a munkavégzés miatt önmagában nem szűnik meg. A vállalkozó azonban nem automatikusan minősül mellékállású kisadózónak: a GYED önmagában nem alapozza meg a nem főállású kisadózói státuszt.
Ha a vállalkozó nem rendelkezik legalább heti 36 órás tényleges foglalkoztatással járó munkaviszonnyal, akkor GYED mellett is főállású egyéni vállalkozónak minősülhet. A KATA szempontjából a főállású kisadózó havi 50 000 forint tételes adót fizet, feltéve, hogy az adott hónapban a kisadózói tevékenységébe tartozó munkát végzi.
A GYED és a vállalkozói munkavégzés alapvető szabályai
A gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva 180 napi átlagkereset 70%-a alapján állapítják meg, de felső korlátja van. A GYED időszaka a gyermek 2 éves korának betöltéséig tartó időszakra vonatkozik.
A GYED EXTRA szabályozása szerint a gyermek féléves korától korlátlanul végezhető keresőtevékenység a GYED megtartása mellett. A GYED mellett dolgozók is megkapják a GYED összegét, ezt nevezzük GYED Extrának.
A kisbaba születése után a szülési szabadság lejárta után az anya bármikor újra munkába állhat. Ráadásul az újbóli munkába állás tényét (vagyis a keresőtevékenység folytatásának tényét) nem kell a GYED-et folyósító szerv felé bejelenteni.
A GYED melletti munkavégzés során 2024-ben is végezhető akár napi 8 órás munka. A GYED esetében a gyermek féléves koráig tilos bármilyen munkavégzés, ezt követően azonban a munkavégzés - akár teljes munkaidőben is - megengedett.
Miért főállású a vállalkozó GYED mellett?
A vállalkozás létrehozásakor sincs olyan választási lehetőség, hogy GYED vagy GYES melletti vállalkozó. Vagy Főállású, vagy 36 órás biztosítási jogviszony mellett vállalkozó.
A GYED nem jelent a KATA szempontjából tényleges biztosítást, ezért GYED melletti KATÁs vállalkozó főállású vállalkozónak minősül, így a havi KATA adója 50.000 Ft.
A KATA szabályai szerint nem főállású kisadózó az, aki a tárgyhó egészében legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.
A heti 36 órát elérő munkaviszony mellett vállalkozók nem kötelezettek minimum járulékfizetésre. Ha azonban a munkaviszonyban fizetés nélküli szabadság áll fenn, a foglalkoztatás nem valósul meg, így ezen időszakban a kisadózó főállású kisadózónak minősül.
Azaz, amennyiben az anyuka legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, akkor a fizetés nélküli szabadsága alatt folytatott kisadózói tevékenységében főállású kisadózónak minősül, amely biztosítási jogviszonyt hoz létre.
A KATA havi összege GYED mellett
A GYED-ben részesülő kisadózó valóban mentesül a tételes adó megfizetése alól, de kizárólag akkor, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát nem végez, vagyis kvázi szünetel.
Tehát GYED mellett nem kell szüneteltetnie ténylegesen a KATÁt, csak nem végez tevékenységet, és nem fizeti a havi KATA adót. Azaz ha ténylegesen végez munkát, úgy a KATA megfizetése alól nem mentesülhet, vagyis vagy fizet KATA adót havonta, vagy nem végez benne tevékenységet.
| Helyzet | A KATA havi tételes adója |
|---|---|
| GYED mellett nem végez kisadózói tevékenységet a teljes hónapban | A tételes adót nem kell megfizetni |
| GYED mellett ténylegesen dolgozik a kisadózói tevékenységben | 50.000 Ft |
| Legalább heti 36 órás tényleges munkaviszony mellett kisadózó | A nem főállású kisadózói szabályok irányadóak |
| Fizetés nélküli szabadság alatt kisadózó | Főállású kisadózói szabályok irányadóak |
Az adóhatóság álláspontja alapvetően az, hogy a mentességgel kapcsolatosan tett nyilatkozat utóbb nem módosítható. A hibás nyilatkozatok miatt mulasztási bírság kiszabására is sor kerülhet.
Figyelemmel kell lenni arra is, hogy azon hónapok, amikor a kisadózó nem fizet tételes KATÁ-t, csökkentik a bevételi értékhatár összegét, ugyanis a bevételi értékhatár annyiszor 500.000 Ft, ahány hónapban a tételes KATA megfizetésre került.
A 25 000 forintos KATA kérdése
A korábbi KATA-szabályok alapján felmerülhet a kérdés, hogy GYED vagy GYES mellett elegendő-e 25 000 forint tételes adót fizetni. A GYED önmagában azonban nem teszi a vállalkozót nem főállású kisadózóvá.
A KATA szempontjából a nem főállású státuszt elsősorban a tárgyhó egészében fennálló, legalább heti 36 órás tényleges munkaviszony alapozhatja meg. A fizetés nélküli szabadság alatt a foglalkoztatás nem áll fenn, ezért a munkaviszony önmagában nem eredményezi a havi 25 000 forintos tételes adót.
A GYES alatt dolgozhat az anyuka kisadózó egyéni vállalkozóként. Ez esetben azonban a tételes adót, azaz főállású kisadózó esetén legalább a havi 50 000 forint tételes adót meg kell fizetni.
Korábban a KATA adó mértéke akár 0 forint is lehetett, ha a kisadózó vállalkozó valamilyen ellátásban - például GYED, GYES vagy GYET - részesült. Ez a lehetőség 2026-ban már csak szűk kör számára érhető el, mivel a KATA kizárólag főállású egyéni vállalkozók számára választható.
A KATA és a GYED melletti bevétel
A KATA szabályai szerint 40%-os különadót kell fizetni az értékhatárt meghaladó összeg feletti bevétel után. Ez az értékhatár főszabály szerint 12 millió forint, de például a GYED-en lévő kisadózó esetében csak annyiszor 1 millió Ft, ahány hónapban a kisadózó után a tételes adót megfizették.
Amennyiben tehát a kisadózó után egyáltalán nem fizettek tételes adót, akkor a 40%-os adót minden bevétel után meg kell fizetni. Tehát van lehetőség, hogy a vállalkozó ne fizesse a havi KATA adót de ez esetben a bevétele 40%-kal adózik.
Az, hogy végez-e tevékenységet vagy sem, arról a szüneteltetéssel nyilatkozik az adózó. Ha a vállalkozó a teljes hónapban nem dolgozik, a tételes adó alóli mentesség alkalmazható, de a bevételi értékhatárra vonatkozó következményeket is figyelembe kell venni.
A CSED és a GYED közötti különbség
A CSED folyósításának ideje alatt az édesanya nem végezhet keresőtevékenységet. Ez alól sem az alkalmazotti jogviszony, sem a vállalkozói munka nem képez kivételt.
CSED időszaka 168 napig tart, amikor is nem végezhetünk hivatalosan munkát, értelemszerűen ekkor a vállalkozásunkra vonatkozóan sem. Van olyan lehetőség, hogy ebben az időszakban alkalmazottunk legyen, aki működteti a vállalkozást.
A CSED-re jogosultságot első körben az az anya tudja igényelni, aki a szülést megelőző 2 éven belül legalább 365 napon át biztosított volt. A gyermek születésétől, vagy a kiírt időpontnál 28 nappal korábban jár.
A CSED folyósításának ideje alatt csak a 91. naptól lehet jövedelmet szerezni és számlát kiállítani, de ez esetben 70%-ra csökken a CSED összege. A CSED időszaka alatt végzett személyes keresőtevékenység ezért különösen körültekintő elbírálást igényel.
A szülési szabadság lejártától a gyermek 2 éves koráig jár a GYED, ikrek esetén 3 éves korig. GYED mellett már nem tiltott a személyes munkavégzés.
Átalányadózás GYED mellett
2026-ban a KATA már csak szűk kör számára elérhető, így helyette inkább az átalányadózás, a megbízási szerződés vagy a részmunkaidős munkaviszony jöhet szóba.
Az átalányadózást egyéni vállalkozók választhatják, és jellemzően olyan szülők élnek vele, akik szabadúszóként, szakértőként vagy kisebb volumenű szolgáltatással egészítenék ki a családi kasszát.
Az átalányadózás előnye, hogy bizonyos tevékenységi köröknél a bevétel jelentős részét - akár 40-80%-át - költségként automatikusan elismeri az adóhatóság, így csak a fennmaradó rész után kell személyi jövedelemadót fizetni.
Az átalányadózás alapján csak akkor keletkezik biztosítási jogviszony, ha az adózó főállásúként működik. Ha valaki GYED vagy GYES mellett nem főállásúként vállalkozik, az egészségügyi ellátás jogalapja továbbra is az ellátás marad, nem a vállalkozói státusz.
A GYED időszaka alatt már végezhetünk munkát, ha szeretnénk, valamint az államtól igényelt pénzbeli ellátásra is ugyanúgy igényt tarthatunk. A vállalkozás szempontjából ebben az időszakban még nem vagyunk kötelezettek minimális járulékfizetésre, ha a jogállás alapján fennáll a mentesség.
Tehát ha dolgozunk, csak az átalányban megállapított adóköteles jövedelmünk után kell megfizetni a járulékot a mentességi határ felett. Átalányadózóként csak az adómentes rész felett kell megfizetni a plusz adóterheket, az SZJA-t, a tb-járulékot és a szochot.
Jó, ha tisztában vagy vele, hogy átalányadózás esetén a CSED és a GYED alapjának meghatározásakor kizárólag a jövedelmet veszik figyelembe, nem pedig a teljes bevételt. Tehát például, ha 80%-os költséghányaddal dolgozol, mindössze a bevételed 20%-a számít jövedelemnek.
GYED mellett fennálló munkaviszony és vállalkozás
Ha van munkahelyed is, és emellett vállalkozol, akkor ebben az időszakban az alkalmazotti jogviszonyodban fizetés nélküli státuszba kerülsz, emiatt a vállalkozásod válik a főállásoddá.
A fizetés nélküli szabadság alatt a foglalkoztatás nem valósul meg, ezért a munkaviszonyhoz kapcsolódó heti 36 órás feltétel nem teljesül. A vállalkozói jogállást ezért külön kell megvizsgálni.
A GYED folyósítása önmagában nem zárja ki a vállalkozói tevékenységet. A munkavégzés azonban nem feltétlenül eredményez mellékállású vállalkozói státuszt, ha a munkaviszonyban a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van.
A GYED melletti munkavégzés során az újbóli munkába állás tényét nem kell a GYED-et folyósító szerv felé bejelenteni. A vállalkozói jogviszonyt, az adózási formát, a biztosítási státuszt és az adófizetési kötelezettséget azonban megfelelően rendezni kell.
A GYES alatti vállalkozói munkavégzés
GYES-t a gyermek 3. éves koráig folyósítanak. Ha kaptunk CSED-et, annak lejártától, ha nem kaptunk, akkor a gyermek születésétől kezdve jár.
A GYES esetében már a gyermek születésétől fogva lehet dolgozni, de ha az anya otthon marad a gyermekkel, csak heti 30 órában vállalhat munkát, illetve időkorlát nélkül, ha otthonról dolgozik vagy a gyermek bölcsődében van elhelyezve.
A GYES-es kismama egyéni vállalkozó, ha KATA adózást választ, akkor a főállású KATA járulékait, azaz 50.000 Ft tételes adót köteles megfizetni, mert a gyermeknevelési támogatás nem alapozza meg a nem főállásúnak minősülő kritériumot.
A gyermeknevelési támogatásban részesülő egyéni vállalkozó 10 százalék nyugdíjjárulékot, 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot fizet a vállalkozásában szerzett jövedelméből.
Ebben az esetben nem kell az egyébként érvényes minimális alapok után megfizetni a tb közterheket. A gyermeknevelési támogatás alatt dolgozó egyéni vállalkozó a vállalkozásból származó jövedelem után megfizeti 27 százalék szociális hozzájárulási adót is.
Ha az anya nem tér vissza a heti 36 órát meghaladó főállásába, úgy főállású egyéni vállalkozónak számít, így a járulékokat neki is be kell fizetnie. A GYES ellátás miatt nem mentesülhet a havi járulékminimum fizetési kötelezettség alól.
A GYED és a GYES melletti munkavégzés formái
Átalányadózó egyéni vállalkozás
Az átalányadózás akkor lehet előnyös, ha az édesanya kiszámítható, alacsonyabb jövedelem mellett dolgozik, és nem szeretne bonyolult elszámolási szabályokkal bajlódni.
Ha valaki GYED vagy GYES mellett nem főállásúként vállalkozik, az egészségügyi ellátás jogalapja továbbra is az ellátás marad, nem a vállalkozói státusz. Főállásúként viszont a vállalkozói jogállás járulékfizetési és biztosítási következményekkel jár.
Megbízási szerződés
A megbízási szerződés ideális választás lehet azok számára, akik nem folyamatos munkavégzést, hanem eseti vagy projektalapú feladatokat vállalnak GYED vagy GYES mellett.
Ennek a jogviszonynak az egyik legnagyobb előnye, hogy rugalmasan köthető, nem kell hozzá egyéni vállalkozást indítani, és a munkaidő is tetszőlegesen alakítható.
Fontos tudni, hogy a megbízási jogviszony nem automatikusan jár biztosítási jogviszonnyal. A megbízási jogviszony kevesebb munkajogi védelmet biztosít, és a jövedelem után a megbízottnak kell számolnia a járulékokkal, illetve a személyi jövedelemadóval is.
Részmunkaidős munkaviszony
Az egyik legbiztonságosabb forma a GYED vagy GYES melletti munkavégzésre a részmunkaidős alkalmazotti jogviszony. Ebben az esetben az édesanya munkaszerződéssel, bejelentett munkavállalóként dolgozik, jellemzően heti 4-6 órás időbeosztásban.
A munkaviszony biztosítási jogviszonynak számít, így nemcsak a jövedelem származik belőle, hanem a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultság is megmarad, illetve tovább bővülhet.
Előnye, hogy a munkáltató gondoskodik a járulékok és adók megfizetéséről, az adminisztráció minimális, és a munkavállalót a Munka Törvénykönyve szerinti védelem is megilleti.
Felmondási védelem GYED melletti munkavégzéskor
Amellett, hogy a család minden hónapban megkapja a GYED-et, és az anya újra alkalmazottként dolgozik, sajnos nem jár már számára a felmondási védelem, vagyis bármikor felmondhat számára a munkáltató, akár a gyermek 3 éves kora előtt is.
2026-ban is fontos tudni: ha az édesanya GYED mellett vállal munkát, a felmondási védelem már nem áll fenn automatikusan, még akkor sem, ha a gyermek még nem töltötte be a hároméves kort.
A törvény szerint a GYED vagy GYES folyósítása alatt - ha az anya visszatér dolgozni - a munkáltató jogosult rendes felmondással élni, vagyis megszűnik a gyermek hároméves koráig tartó védelem.
Ezért munkába állás előtt célszerű mérlegelni a munkáltatóval való kapcsolatot, a visszatérés feltételeit, és adott esetben írásban is rögzíteni a megállapodásokat.
Adminisztráció és egyéb közterhek
Az átalányadózás kevesebb adminisztrációval jár, mint a tételes könyvelés, egy könyvelő bevonása így is erősen ajánlott.
A bevallásokat ugyanúgy be kell nyújtani, ugyanakkor a CSED vagy szülési szabadság időszaka alatt havi járulékok alól mentesülünk, ha személyesen nem végzünk munkát.
A kamarai tagdíjat illetőleg az iparűzési adót ezen időszak alatt is szükséges teljesíteni. A vállalkozói jogállás, az ellátás és a tényleges munkavégzés ezért külön-külön vizsgálandó.
A munkavégzés megkezdését nem szükséges bejelenteni a GYED vagy GYES folyósítójának, viszont adózási és társadalombiztosítási szempontból fontos lehet az új jogviszony rögzítése.
Különösen akkor, ha a munkavégzés vállalkozóként vagy megbízás alapján történik, mivel ezeknél az eseteknél az adókötelezettség és a biztosítási jogviszony külön elbírálás alá esik.
A GYED melletti főállású kisadózói státusz megítélésénél ezért egyszerre kell vizsgálni az ellátás típusát, a gyermek életkorát, a tényleges munkavégzést, a munkaviszony fennállását, a fizetés nélküli szabadságot és a választott adózási formát.