Lombikprogram feltételei Békéscsabán

Békéscsabán a meddőségi ellátás első helyi lépése a Békés Vármegyei Központi Kórház meddőségi ambulanciája, ahol nőket és férfiakat is kivizsgálnak, valamint tanácsadás és inszemináció is elérhető. A rendelésre beutaló szükséges, amelyet háziorvos vagy szakorvos adhat, időpont pedig a kórházi call centeren, e-mailben és az EgészségAblak alkalmazásban kérhető.

A lombikprogram, vagyis az IVF akkor jöhet szóba, ha a meddőség oka más módon nem kezelhető, az egyszerűbb kezelések és az inszemináció nem vezettek eredményre, illetve bizonyos esetekben már a kivizsgálás alapján ez a megfelelő eljárás. A közfinanszírozott lombikkezelés feltétele az orvosi indikáció, a szükséges kivizsgálás, a jogszabályi jogosultság, az intézményi regisztráció és az, hogy a beavatkozásnak orvosilag megalapozott esélye legyen egészséges gyermek fogamzására és megszületésére.

Hol kezdhető el a meddőségi kivizsgálás Békéscsabán?

Hatalmas segítséget kapnak azok a békési párok, akik régóta hiába várják a gyermekáldást: megnyílt a Békés Vármegyei Központi Kórházban a meddőségi ambulancia. Az új rendelés nemcsak a kivizsgálásban segít, hanem abban is, hogy a pároknak ne kelljen Szegedre, Debrecenbe vagy Budapestre utazniuk minden egyes vizsgálat miatt.

Dr. Gazdag Andrea, a Békés Vármegyei Központi Kórház orvosigazgatója kiemelte a Beol.hu podcastjában, hogy régi cél volt meddőségi ambulancia létrehozása, és ez május 4-én megvalósult a békéscsabai tagkórházban, ahol természetesen nem csak békéscsabaiakat fogadnak.

A rendelés a békéscsabai tagkórház területén működik, a régi védőnői centrum, illetve egykori oltópont épületében, a Kórház utca felől megközelítve. A rendelésre beutaló szükséges, amit háziorvos vagy szakorvos is adhat.

• Időpontot lehet kérni a kórházi call centeren keresztül.
• Időpont e-mailben is kérhető.
• Időpont az EgészségAblak alkalmazásban is foglalható.

Mostantól azonban koordináltan történik minden. A rendelés különlegessége, hogy nemcsak nőket, hanem férfiakat is vizsgálnak.

Korábban a betegek gyakran egyik szakrendelésről a másikra jártak: nőgyógyászhoz, endokrinológushoz, urológushoz, andrológushoz. A szakemberek szerint ma már egyáltalán nem ritka a meddőség: akár minden hatodik-hetedik pár érintett lehet.

A meddőségi ambulanciát vezető dr. Krizsán Mária szülész-nőgyógyász főorvos több mint húsz év tapasztalatot szerzett a szegedi lombikcentrumban. Szerinte ma már rengeteg a spermaképzési probléma, a kevés vagy rosszul mozgó spermium.

Mikor érdemes Békéscsabán kivizsgálásra jelentkezni?

Korábban egy év sikertelen próbálkozás után javasolták a kivizsgálást, ma viszont már fél év után ajánlott szakemberhez fordulni. A szakemberek szerint azonban ez óriási hiba lehet.

A főorvos szerint a 35 éves kor vízválasztó a női termékenységben. Ettől az életkortól kezdve csökken a petesejtek minősége és nő a genetikai eltérések esélye.

Ma viszont sok nő csak 35-40 éves kor körül vállalna gyermeket. Emiatt egyre több pár szembesül azzal, hogy a természetes fogantatás nehezebbé válik.

A szakemberek hangsúlyozták: ez természetes biológiai folyamat, nem betegség. Éppen ezért fontos a gyors kivizsgálás és a megfelelő kezelés.

Nem minden meddőségi kivizsgálás végződik lombikprogrammal

Dr. Gazdag Andrea és dr. Krizsán Mária kiemelte, sok pár megijed attól, hogy a meddőségi ambulancia egyet jelent a lombikkezeléssel. Pedig ez nem így van.

A legtöbb esetben először megpróbálják feltárni és kezelni a problémát. Sok párnál már kisebb hormonális segítség, életmódváltás vagy megfelelő időzítés is elegendő lehet a természetes fogantatáshoz.

Csak azok kerülnek lombikcentrumba, akiknél ez valóban szükséges. Az úgynevezett IVF-kezelés - közismert nevén lombikprogram - során laboratóriumi körülmények között történik a petesejt megtermékenyítése, majd később az embrió visszaültetése.

A meddőség lehetséges okai

A meddőség hátterében női, férfi vagy közös eredetű ok állhat, illetve előfordulhat ismeretlen eredetű meddőség is. Mivel a férfi és női meddőség egyenlő arányban állhat a fogantatási problémák mögött, a kezelés megkezdése előtt a pár mindkét tagjának át kell esnie bizonyos vizsgálatokon.

Női eredetű okok

Ha a női hormonháztartással kapcsolatban merül fel probléma és a peteérés nem megy végbe, a teherbeesés lehetetlen. Hasonló gondot okozhat pajzsmirigyprobléma, illetve az agyalapi mirigy, a hypothalamus, vagy a mellékvesekéreg nem megfelelő működése.

Emellett ide sorolhatóak a petefészek eltérései, mint a PCOS betegség, vagy a korai menopauza jelensége. A teherbeesést gátolhatja a petevezetők elzáródása vagy gyulladása, a fibroidok, azaz a méhfalán meghúzódó jóindulatú daganatok megléte, valamint az endometriózis, amelyet a méhszövet méhen kívüli beágyazódása idéz elő.

A meddőségi ambulancián gyakran derül fény inzulinrezisztenciára, cukorbetegségre, pajzsmirigybetegségre, hormonális problémákra, magas vérnyomásra, vagy genetikai eltérésekre.

Férfi eredetű okok

A férfiaknál szintén sokrétű vizsgálat szükséges az okok felderítéséhez. Ritkán genetikai probléma áll a háttérben, amely valamiféle kromoszómaeltéréssel függ össze.

Hormonális nehézséget szintén a hypothalamus és az agyalapi mirigy nem megfelelő működése okozhat, míg a szervi problémákhoz sorolhatóak a herék, mellékherék gyulladásai, eltérései.

Az alacsony, ~ ötmillió alatti spermaszám, az antitestek termelődése, amely károsítja a spermát vagy a petesejtet, valamint az is problémát jelenthet, ha a spermiumok nem tudnak áthatolni a méhnyak nyálkahártyáján vagy éppen itt pusztulnak el.

A férfiaknál elsősorban a spermák alakját, mozgását, ph-ját és minőségét ellenőrzik. A meddőség hátterében sokszor férfi oldali probléma áll.

A lombikprogram jogszabályi alapfeltételei

Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint az ivarsejtekkel és embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó részletes szabályokról szóló 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet tartalmazza a reprodukciós eljárások elvégzésének szabályait.

A reprodukciós eljárás elvégzésére irányuló szakorvosi javaslatot szülész-nőgyógyász szakképzettségű szakorvos (andrológus szakorvos véleményének figyelembevételével) az egészségügyi szakmai irányelvben meghatározott indikációk esetében adhatja meg.

A megfelelő reprodukciós eljárás házastársi vagy különneműek közötti élettársi kapcsolatban álló személyeknél, illetve az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 165. §-ának c) pontja szerinti egyedülállóvá vált nőnél végezhető el.

A lombikkezeléshez legalább két egymástól független, a meddőség tényének és okának megállapításához szükséges orvosi vizsgálatokon alapuló szakorvosi szakvéleménynek kell alátámasztania, hogy valamelyik félnél vagy mindkét félnél fennálló egészségi okok következtében a kapcsolatból természetes úton nagy valószínűséggel egészséges gyermek nem származhat.

A nő a reprodukciós kor felső határát nem érheti el, a kérelmezők nem állhatnak egymással olyan rokoni kapcsolatban, amely a házasságot érvénytelenné teszi, és hitelt érdemlően igazolniuk kell a meddőség kezelésére irányuló egyéb módszerek eredménytelenségét.

Valamennyi feltétel együttes fennállása esetén az alkalmazott eljárással orvosilag megalapozott esélyének kell lennie egészséges gyermek fogamzásának és megszületésének.

Kapcsolati és családi állapotra vonatkozó szabályok

A meddőségi kezelések egyik fontos feltétele a tartós kapcsolat megléte, vagyis házasság, vagy élettársi viszony. Élettársak esetén reprodukciós eljárás csak abban az esetben végezhető, amennyiben az élettársak egyike sem áll házastársi kapcsolatban és az élettársi kapcsolat fennállásáról az élettársak közokiratban nyilatkoznak.

Egyedülálló nő esetében a reprodukciós eljárás akkor végezhető el, amennyiben a nő életkora vagy egészségi állapota, vagyis meddősége következtében gyermeket természetes úton nagy valószínűséggel nem vállalhat.

Egyedülállóvá vált nő esetében, akinek házastársi vagy élettársi kapcsolata a reprodukciós eljárás megkezdését követően szűnt meg, a reprodukciós eljárás - amennyiben a női ivarsejt megtermékenyítése már megtörtént - a házastársi vagy élettársi kapcsolat megszűnése után tovább folytatható.

A vonatkozó jogszabályokban nincs megkötés arra vonatkozóan, hogy hányadik gyermek vállalása érdekében lehetséges közfinanszírozottan igénybe venni a meddőségkezelési eljárásokat. Azonos szabályok vonatkoznak azokra is, akiknek már van(nak) akár természetes fogantatásból született gyermeke(i).

A szükséges kivizsgálások

A különféle meddőségi eljárásokat, így a lombikprogramot is átfogó orvosi és laboratóriumi vizsgálatok előzik meg. A kezeléseket jellemzően két csoportba sorolhatjuk: a női és férfi ivarsejtek testen kívüli megtermékenyítésével és embrióbeültetéssel járó IVF-kezelésekre, valamint az inszeminációs beavatkozásokra.

A nők esetében átfogó nőgyógyászati és hormonális vizsgálatokra van szükség. Ezek során első sorban a petevezetékek átjárhatóságát, a méh formáját és méretét, a menstruációs ciklust vizsgálják.

A kivizsgálás során kizárják, vagy megerősítik a meddőség hátterében álló esetleges endometriózist, immunológiai, vagy genetikai tényezőket. A nőknél hormonvizsgálatok, ultrahangok, nőgyógyászati szűrések és ciklusfigyelés történik.

A férfiak esetében ez jellemzően egy spermium vizsgálatot jelent, amivel vizsgálják az ondó térfogatát, színét, méretét, vegyhatását, illetve a spermiumok számát és mozgékonyságát is.

Az első IVF-kezelés előtt szükséges vizsgálatok

• A petefészkek funkcionális vizsgálata: a ciklus 2-4. napja között FSH, LH, ösztradiol, prolaktin, TSH és/vagy ciklustól függetlenül anti-Müller hormon (AMH) és/vagy antralis folliculus-szám (AFC) ultrahangos meghatározása.
• A méhüreg alaki alkalmasságának vizsgálata.
• Hüvelyváladék vizsgálata: szűrés Chlamydia trachomatis baktériumra, indokolt esetben teljes bakteriológiai vizsgálat.
• Spermiumvizsgálat.
• Méhnyakrákszűrés, cytológia.
• Emlő ultrahang 40 év alatt, mammográfia 40 év felett.
• Szerológiai vizsgálat: a pár mindkét tagjánál egy éven belül hepatitis B, C, RPR (szifilisz), illetve HIV-szűrés.
• Rubeola-szűrés és a pár nőtagjánál vércsoportvizsgálat.
• Belgyógyászati kivizsgálás krónikus belgyógyászati probléma fennállása esetén.
• A petesejtleszíváshoz szükséges minimális kivizsgálás, egy hónapon belüli vérkép vizsgálatának elvégzése.

A szükséges vizsgálatok körét a kezelőorvos az egyéni egészségi állapot, a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok és az elfogadott szakmai irányelvek alapján határozza meg.

Beutaló és közfinanszírozott vizsgálatok

Főszabály szerint az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozott egészségügyi szakellátásokat érvényes orvosi beutalóval lehet térítésmentesen igénybe venni.

A biztosított orvosi beutaló nélkül is jogosult igénybe venni többek közt a szakorvosi rendelő által nyújtott nőgyógyászati szakellátást. A meddőség tényének és okának megállapításához szükséges vizsgálatokat a biztosított szülész-nőgyógyász vagy urológus szakorvos beutalása alapján veheti igénybe.

Bizonyos laboratóriumi vizsgálatokat csak a járóbeteg-szakellátás, illetve a fekvőbeteg-gyógyintézet szakorvosa rendelhet el, azok Egészségbiztosítási Alap terhére történő elvégzésére háziorvos beutalót nem adhat ki.

Milyen meddőségi eljárások tartoznak a támogatott ellátásba?

Emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásként kizárólag az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 166. § (1) bekezdésében felsorolt módszerek alkalmazhatók:

• testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés;
• a házastárs, illetve élettárs ivarsejtjeivel vagy adományozott ivarsejttel végzett mesterséges ondóbevitel;
• ivarsejt adományozásával történő testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés;
• embrióadományozással végzett embrióbeültetés;
• a női ivarsejt megtermékenyülését, illetve megtermékenyíthetőségét, valamint a megtermékenyített ivarsejt megtapadását és fejlődését elősegítő egyéb módszer.

A testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés különböző módszerekkel végzett eljárására az in vitro fertilizáció, röviden IVF, a mesterséges ondóbevitelre pedig az inszemináció kifejezés használatos.

A meddőség kezelése körébe tartozik a meddőség tényének és okának megállapításához szükséges orvosi vizsgálat, az ivarsejtek adományozását megelőző vizsgálat, a tárolt ivarsejtek tárolás és felhasználás előtti orvosi vizsgálata, valamint az embrióadományozást megelőző vizsgálat.

A támogatott ellátás körébe tartoznak az ivarszervek reprodukciós funkcióját javító kezelések, a gyógyszeres stimuláció petesejtnyerés céljából, az ovulációindukció, a mesterséges ondóbevitel, valamint a saját embrióval vagy embrióadományozással végzett embrióbeültetés.

A közfinanszírozott lombikprogram feltételei

A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető meddőségkezelési eljárásokról szóló 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet alapján a meddőség megállapítására és kezelésére irányuló egészségügyi szolgáltatás csak orvosi indikáció alapján, az Egészségbiztosítási Alapból e feladatra finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál vehető igénybe térítésmentesen.

A közfinanszírozott ellátás feltétele az is, hogy a páciens Magyarországon térítésmentes ellátásra egyébként jogosult legyen, megfeleljen az életkori és egyéb jogszabályi feltételeknek, továbbá szerepeljen az intézményi regisztrációs listán.

Amennyiben az asszisztált reprodukciós központ a páciensnél komplex kivizsgálást, illetve inszeminációt vagy IVF-beavatkozást tervez, köteles őt intézményi regisztrációs listára felvenni. Amennyiben a biztosított nem szerepel a regisztrációs listán, az ellátás nem vehető igénybe a közfinanszírozás terhére.

Az öt támogatott lehetőség

A lombikbébi-eljárásból öt alkalmat finanszíroz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő. A korábbi szabályozással ellentétben már nem öt, embrióbeültetéssel végződő beavatkozás érhető el ingyenesen, hanem öt, petesejt leszívásának céljából végzett stimuláció, és az abból származó összes embrió beültetése ingyenes.

Ez - a várakozási idő lerövidítésével - a gyorsabb ismételt beültetés lehetőségét teremti meg, növelve a várandósság esélyét. Megszűnt az IVF-beavatkozások közötti három hónapos várakozási szünet.

A daganatos páciensek fertilitásprezervációja, azaz termékenységének megőrzése ingyenessé vált. A nők esetében a petesejt-fagyasztás, a férfiak esetében a hímivarsejt-fagyasztás közfinanszírozott formában is elérhetővé vált.

A fertilitásprezerváció lehetősége a korlátozottan cselekvőképes kiskorúak, vagyis a 14 és 18 év közöttiek számára is elérhetővé vált.

Embriók tárolása és beültetése

Az embriók tárolása és beültetése közfinanszírozott, azaz ingyenes lett. Korábban az embriók tárolásáért évente tárolási díjat kellett fizetniük a pácienseknek.

Amíg lehetőség van letétbe helyezett embrió felhasználására, addig nem indítható újabb stimuláció. Orvosszakmai szempontból ugyanis nincs különbség a fagyasztott és a friss ciklusból létrejött embriók esélyeit tekintve.

Az embriók blasztociszta-tenyésztésének finanszírozási ösztönzésével nő a sikeres várandósság esélye, hiszen az 5, 6 vagy 7 napos embriók beültetésével magasabb a beágyazódás és a klinikai terhesség esélye.

Az egyidejűleg beültethető embriók száma

A magas kockázattal járó ikerszülések arányának visszaszorítása érdekében felülvizsgálatra került az egyidejűleg beültethető embriók számának kérdése.

Az intézkedésnek köszönhetően az ikerterhességek eddigi túl magas aránya a felére csökkent, ezáltal csökken a koraszülés előfordulása, a szövődményes terhességek aránya, és csökken a császármetszések száma is.

Életkori korlát a támogatott lombikprogramban

Az emberi reprodukcióra irányuló különleges beavatkozások, valamint az ivarsejt-, illetve embrióletét a kötelező egészségbiztosítás terhére a nő reprodukciós kora felső határának eléréséig, de legfeljebb 45. életéve betöltéséig kezdhetők meg.

A mesterséges megtermékenyítést nem javasolják 45 éves kor felett, mivel ebben a korban jelentősen megnő a magzatnál bekövetkező genetikai rendellenességek aránya. Az állami támogatás sem vonatkozik az ezután végzett beavatkozásokra.

Azonban adományozott petesejttel, vagy embrióval még ilyenkor is végezhető sikeres lombikprogram, amely hasonlóan zajlik a saját petesejtes beültetéshez. Ennek azonban szigorú jogszabályi háttere van, amiről az 1997. évi CLIV törvény IX. fejezetéből és a 30/1998. (VI.24.) NM rendeletből tudhatunk meg többet.

Mikor nem végezhető el a lombikprogram?

Nem végezhető el a reprodukciós beavatkozás, ameddig bármelyik kérelmező a gyermek életét, egészségét, testi épségét közvetlenül fenyegető valamely megbetegedésben szenved, vagy fertőző megbetegedés kórokozóját hordozza.

Szintén kizáró ok, ha a létrejövő terhesség a kihordó anya életét súlyosan veszélyezteti, illetőleg abból nagy valószínűséggel egészséges gyermek nem születhet.

• akut, még nem kezelt vagy kezelés alatt álló fertőzés;
• a kezelés során használt gyógyszerekre fennálló érzékenység;
• olyan gyógyszermellékhatás, amely komoly egészségügyi kockázatot jelent;
• a méh alkalmatlansága a terhesség kihordására;
• súlyos belgyógyászati betegség, amely miatt a szakorvos nem javasolja az eljárást.

A felsorolt feltételek teljesülésének megállapítása minden esetben szakorvosi kompetenciába tartozik, azaz a szakorvos joga és felelőssége annak eldöntése, hogy valamely reprodukciós eljárás elvégzésével megalapozott esélye van-e egészséges gyermek fogamzásának és megszületésének.

Megszakadt kezelés

Az emberi reprodukcióra irányuló különleges beavatkozások megszakításuk esetén akkor vehetők igénybe térítésmentesen, ha a megkezdett beavatkozás megszakításának orvosi indoka volt, vagy a megkezdett beavatkozás megszakítására az egészségügyi szolgáltatóra visszavezethető indok miatt került sor.

Művi meddővé tétel után

A nem egészségügyi indokból végzett művi meddővé tétel következményeinek elhárítására, illetve az eredeti állapot visszaállítására irányuló egészségügyi szolgáltatások közfinanszírozottan nem vehetők igénybe.

Az IVF és az inszemináció közötti különbség

Az inszemináció során a tűszőrepedés után a frissen leadott spermiumot a méhbe fecskendezik. A megtermékenyítés a méhben történik.

A meddőségi eljárások másik nagy csoportját az inszeminációs beavatkozások jelentik, ami a mesterséges ondóbevitelre utal. Ebben az esetben a házastárs, élettárs, vagy spermadonor hímivarsejtjeit mesterségesen juttatják a méhnyakba, vagy a méhüregbe, ami után a petesejt a szervezeten belül természetes úton termékenyül meg.

Az in vitro fertilizáció, magyarul elterjedt nevén lombikbébi eljárás során a megtermékenyítés a szervezeten kívül történik, amelyet követően az embriót beültetik a méhbe.

Az IVF során a női és férfi ivarsejt egy lombikban találkozik, amennyiben pedig a spermiumok minősége indokolja, beinjektálással történik a megtermékenyítés.

A lombikprogramot általában akkor javasolják az orvosok, ha több inszemináció is sikertelenül végződött, illetve, ha az alacsony spermiumszámot a szükséges módokon nem sikerül megnövelni.

A lombikprogram fő lépései

A stimulációtól az embrió beültetéséig körülbelül 5 hetet vesz igénybe. A kezelés három fő lépésből, illetve a laboratóriumi megtermékenyítéshez és embriótenyésztéshez kapcsolódó szakaszokból áll.

1. Petefészek-stimuláció

Az eljárás a stimulációval indul, azaz petesejtek szám feletti termeltetésével. Ennek során a hölgyek hormonkezelést kapnak injekciók formájában, hogy a normális 1-2 tüsző helyett több induljon termelődésnek, illetve hogy ezek egyszerre érjenek majd meg körülbelül a 12-14. napra.

A stimuláció célja, hogy egyidejűleg több petesejt is megérjen, így több kerülhessen később leszívásra, illetve megtermékenyítésre. A stimulációs protokollnak minél inkább testreszabottnak kell lennie, figyelembe véve az életkort, testsúlyt, hormonvizsgálati eredményeket, és így tovább.

A kezelés többféle lehet, az időtartama is változó, ezt mindig személyre szabottan a kezelőorvos egy stimulációs protokollban állítja össze és a stimuláció során ultrahangvizsgálatokkal monitorozzák.

Rövid protokoll esetén az előkezelés elmarad és a menstruáció 2-3. napján, ultrahangvizsgálat után egyből a stimuláció kezdődik. A rövid protokoll kevesebb injekcióval jár, és rövidebb ideig, kb. 10-12 napig tart.

Hosszú protokoll esetén a menstruációs ciklus 21. napja körül kezdődik a petefészek injekció-kúrával történő nyugalomba helyezése. A hosszú protokoll kb. 22-24 napig tart.

Kétnaponta végzett vérvétel és ultrahangvizsgálat segítségével követik a tüszők növekedését és amikor elérik a megfelelő méretet, akkor jön az utolsó injekció, ami 35-36 órával előzi meg a petesejtleszívást.

2. Petesejtleszívás

A megérett tüszők, illetve petesejtek leszívása a következő lépés. A petesejtleszívás ideje kulcsfontosságú, ezt egy nagyon pontos időben beadott injekcióval szabályozzák.

A petesejtleszívás majdnem mindig altatásban történik, így nem jár fájdalommal és biztonságosabb is. Ez altatásban vagy bódításban történik, egy rövid műtéti eljárás során.

A hüvelybe vezetnek egy ultrahangfejet, amire egy tű van erősítve, ennek segítségével a hüvelyboltozaton keresztül a tüszőkben lévő tüszőfolyadékot leszívják.

A tüszőfolyadékot steril csövekbe helyezik, majd mikroszkóp alatt megkeresik benne a petesejteket, amelyeket tápoldatba, szövettenyésztő edénybe helyezve inkubátorban tárolnak.

A petesejtleszívást 2-3 óra pihenés követi, és ha nincs panasz, akkor hazamehetsz. A terhességet támogató, egészséges progeszteronszint fenntartása érdekében a petesejtleszívás napjától a pozitív terhességi tesztig progeszteron-kiegészítést szoktak felírni az orvosok.

3. Megtermékenyítés

A leszívást követően a hímivarsejteket a méhen kívül, laboratóriumi körülmények között hozzák össze a petesejttel, majd az így létrejött embriót vagy embriókat ültetik a méhbe.

A petesejteket 4-5 órával a leszívás után megtermékenyítik az előkészített spermiumokkal. A sperma mintaadás általában szintén ezen a napon, reggel történik, 2-5 napos önmegtartóztatás után, maszturbáció útján.

Ha a hímivarsejteket csak a petesejt mellé cseppentik és hagyják, hogy azok egyike magától termékenyítse meg a petesejtet, hagyományos IVF-ről beszélünk.

Ha az embriológus maga választja ki valamilyen módszer segítségével a legjobbnak tűnő spermiumot és mesterségesen szúrja bele a petesejtbe, ezt ICSI-eljárásnak nevezzük.

4. Embriótenyésztés

A laboratóriumban figyelemmel kísérik és biztosítják a létrejött embriók optimális növekedését. Az első 16-18 óra után lezajlik a megtermékenyülés, majd 26-28 órát követően az első sejtosztódás.

Ha lehetséges, minden intézményben öt napig igyekeznek tenyészteni az embriókat. Ekkorra éri el az embrió a legideálisabb, hólyagcsíra, vagyis blasztociszta állapotot.

Ez a beágyazódás előtti állapotban lévő embriót jelenti, amely ekkor már 70-100 sejtből áll. Természetesen akár 2 napos embrió beültetése is lehetséges és abból is ugyan úgy létre tud jönni egészséges várandósság.

5. Embrióbeültetés

A megtermékenyült, szabályosan osztódó embriók legalább 2, legfeljebb 6 nappal később kerülnek visszaültetésre. A beültetett embriók számáról legjobb a visszaültetés napján meghozni a döntést, az embriológiai eredmények alapján.

Az embrió transzfer gyors és fájdalommentes művelet, az esetek többségében nem igényel altatást. Egy vékony katétert vezetnek a méhbe ultrahangos támogatással, amibe az embriológus előzetesen elhelyezi az embriót.

Ez, a néhány perces eljárás jóval egyszerűbb, mint a petesejt leszívása, leginkább egy nőgyógyászati vizsgálathoz, illetve rákszűréshez hasonlít. Egy kis pihenő után haza is mehetsz.

A terhességi tesztet körülbelül két hét múlva lehet majd elvégezni, melynek a vérvétel a legbiztosabb módja. Ha az eredmény pozitív, két nap múlva újabb vérvételre kerül sor.

Mi történik a be nem ültetett embriókkal?

A be nem ültetett embriókat le lehet fagyasztatni későbbi felhasználásra. Ezek felhasználhatóak, ha a pár ismét gyermeket szeretne, fagyasztott embrió transzfer keretében.

A párok dönthetnek azok odaajándékozásáról egy másik meddő párnak, felajánlhatják őket kutatási célra, vagy a megsemmisítésüket is kérhetik. Akármelyik megoldást is választják, ebbe a pár mindkét tagjának bele kell egyeznie.

A lombikprogram költségei

A közfinanszírozott ellátásban a szükséges, orvosszakmailag indokolt vizsgálatok és reprodukciós eljárások a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel adott tevékenység végzésére szerződött szolgáltatóknál a társadalombiztosítás terhére elvégezhetők.

Az alap protokollok esetén a teljes lombikbébi-kezelés ingyenes. Olyan járulékos költségekkel érdemes számolni, mint az utazás, a beáldozott szabadságok, vitaminok, illetve esetleg olyan vizsgálatok, amelyeket az orvos nem ír fel, vagy a biztosító által nem támogatottak.

A meddőségkezelés során használt, támogatott gyógyszerkészítmények árához nyújtott támogatás mértéke a kezelés közvetlen céljának függvényében eltérő lehet. Az intézményi regisztrációs listán szereplő, bizonyítottan meddő párok asszisztált reprodukciós kezeléséhez a kijelölt intézmények szülész-nőgyógyász, illetve andrológus szakorvosa által felírt készítmények ára 100%-os támogatásban részesül.

Konkrét gyógyszerek támogatásának mértékéről és a beteg által fizetendő összegről a kezelőorvos részletesebb tájékoztatást adhat.

A támogatott vizsgálatok közé nem feltétlenül tartoznak a kiegészítő genetikai vagy egyéb vizsgálatok. Például a preimplantációs genetikai diagnosztika sem tartozik a támogatott vizsgálatok közé, ennek ára 100 ezer és 1 millió forint között mozoghat, a vizsgálandó embriók számától függően.

Miért lehet mégis jelentős a kiadás?

A konkrét beavatkozásokat ugyanis megelőzik többek között konzultációk, vértesztek, hormon- és petevezeték-átjárhatósági vizsgálatok, ultrahangok, és méhtükrözés is. Ezeknek a költsége akár 150 ezer forint is lehet.

Meg kell vásárolni továbbá az eljárás alatt és azt követően szükséges gyógyszereket is, ami alkalmanként 5-10 ezer forintos kiadást is jelenthet.

A magánellátásban a kezelési díjak és a kiegészítő eljárások költségei jelentősen magasabbak lehetnek. A közfinanszírozott intézményekben a gyógyszerek támogatása 100%-os lehet, míg magánellátásban az arány korábban 55% volt.

A munkahely és a lombikprogram

Ha a munkáltatód felé jelzed, hogy te lombikprogramban veszel részt, az intézettől vagy kórháztól kapott írásos igazolással, akkor a Munka Törvénykönyve felmondási védelmet biztosít és munkaidő-kedvezményt ír elő számodra.

Ez azt jelenti, hogy nem rúghatnak ki téged a kezelés ideje alatt, illetve a kezelés megkezdésétől számított 6 hónapig, a kezelés miatt pedig nem kell kivenned szabadságot, távolléted igazolt, azonban erre az időre nem kapsz fizetést.

A felmondási védelem csak és kizárólag akkor jár, ha a lombikról szólsz a főnöködnek, ráadásul nem csak szóban, hanem írásos igazolást átadva.

A lombikprogram sikeressége

A lombikkezelések átlagos sikerrátája 20-40%, és a leendő anya életkorával csökken. Az egyik legfontosabb tényező a nők kora: 43 év felett mindössze 3 százalék a sikeres beavatkozások aránya.

A fogantatás sikeressége 35 év alatt a legvalószínűbb. Míg 35 éves kor alatt két embrió visszaültetése esetén a terhesség esélye 40-45% körül van, addig 40 évesen már csak 20-25% körül, 45 éves korra pedig legfeljebb 1-2%.

A sikertelenség hátterében állhat a petesejtek rendellenessége, amely erősen összefügg az életkorral. Míg 35 éves kor alatt 25-30 százalék a rendellenes petesejtek aránya, addig 37-38 éves kor körül 50 százalék, 40 éves kor felett pedig 70 százalék is lehet.

A rendellenes spermiumok szintén gátolhatják a megtermékenyülést. Azonban ebben az esetben még mindig van esély az ICSI-eljárás alkalmazására, amely a legmegfelelőbb mozgású, alakú hímivarsejtet juttatja a petesejtbe.

A gyenge petefészekválasz is tényező, hiszen, ha kevés a leszívható petesejt az eljárás során, akkor a lehetséges embriószám is alacsonyabb. A beágyazódási problémák mögött számos biológiai ok állhat, ezek vizsgálata a kezelőorvos segítségével történik.

Fontos tudnivaló, hogy a kezelés sikerének valószínűsége a próbálkozások számával növekszik. Az esetek többségében több próbálkozásra van szükség a sikeres gyermekszületéshez.

Életmód a lombikprogram előtt

A lombikprogram előtt érdemes kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag táplálkozásra, rendszeres testmozgásra, az egészséges testsúly fenntartására és a káros szokások elhagyására törekedni.

Ide tartozik a dohányzás, a túlzott koffeinbevitel, az alkohol és a drog elhagyása. A rendszeres, de nem megterhelő mozgás, például egy-egy hosszabb séta a friss levegőn hetente többször hozzájárulhat az egészséges élethez.

Érdemes kiiktatni a koffeintartalmú, valamint a cukros ételeket. A minél több fehérje és az elegendő folyadék viszont segítik a megtapadást.

A megfelelő testsúly szintén lényeges szempont, hiszen a zsírszövet hozzájárul az ösztrogéntermeléshez, ezáltal a súlytöbblet könnyen okozhat hormonzavart.

Nőknek mindenképp érdemes a C-, D- és E-vitamin, a folát, a cink és a szelén pótlására figyelni. Férfiaknak kiemelt figyelmet érdemes fordítani a cink, a szelén, az E-vitamin és az antioxidánsok megfelelő bevitelére.

Az étrend-kiegészítők szedése a petesejtleszívás után abbahagyható, kivéve a terhesvitamint. A javasolt készítményekről és adagolásról minden esetben a kezelőorvos dönt.

Lelki és fizikai felkészülés

Az IVF a legeredményesebb, ugyanakkor legnagyobb megterheléssel járó meddőségi kezelés is egyben. A hormonális stimuláció, a petesejt kinyerése, az embrió beültetése és az esetleges kudarcok miatt szükséges további beavatkozások érzelmileg és fizikailag is megviselhetik a leendő kismamát.

A lombikprogram első fázisában végzett hormonstimuláció során gyakoriak a hangulatváltozások és a felfokozott érzelmek. Az eljárás lehetséges mellékhatásairól tájékozódjunk kezelőorvosunktól.

A nem mindennapi megpróbáltatások pszichés úton is nehezíthetik a további programok sikerét, ebben pszichológiai támogatás is segíthet. Érdemes hasonló tapasztalattal rendelkező ismerősök társaságát keresni, vagy pszichológushoz fordulni a megnövekedett mentális és érzelmi terhek feloldása érdekében.

Gyakorlati útvonal Békéscsabán

1. A pár a háziorvosnál, nőgyógyásznál, urológusnál vagy más szakorvosnál jelzi a fogamzási nehézséget.
2. Beutalóval időpontot kér a Békés Vármegyei Központi Kórház békéscsabai meddőségi ambulanciájára.
3. A nő és a férfi kivizsgálása összehangoltan történik.
4. A szakemberek feltárják és kezelik az esetleges hormonális, nőgyógyászati, andrológiai vagy belgyógyászati eltéréseket.
5. Szükség esetén ovulációindukció vagy inszemináció következik.
6. Ha magasabb szintű ellátás szükséges, a szakambulancia lombikcentrumba irányítja a pácienseket.
7. IVF esetén a páciensnek teljesítenie kell a kivizsgálási, orvosi, jogszabályi és finanszírozási feltételeket.
8. Közfinanszírozott kezelés esetén a páciens intézményi regisztrációs listára kerül.

A szakambulanciákon elérhetővé vált a teljes meddőségi kivizsgálás mind a férfiak, mind a nők számára, továbbá lehetőség nyílik tanácsadásra és az inszeminációs eljárásra is. Amennyiben magasabb szintű ellátás, azaz lombikkezelés szükséges, úgy a pácienseket a szakambulancia a lombikcentrumba irányítja.

A legfontosabb üzenet egyszerű: nem szabad halogatni a kivizsgálást, mert sok esetben az idő a legnagyobb tényező.

tags: #lombik #program #feltetelei #bekescsaba