Tejfehérje-érzékenység és mustár: mire kell figyelni?

A tejfehérje-allergia és a tejfehérje-érzékenység esetén a mustár önmagában nem tejfehérje, ezért általában nem szükséges automatikusan elhagyni az étrendből. A kockázatot elsősorban az jelenti, hogy egyes mustárok, mustáros szószok, majonézek és kész mártások tejfehérjét vagy tej eredetű összetevőt tartalmazhatnak, illetve tejjel szennyeződhetnek.

Tejfehérje-allergia esetén minden mustáros termék címkéjét ellenőrizni kell, mert a tejfehérje feldolgozott élelmiszerekben rejtve is előfordulhat. A tejfehérje jelenléte többféle módon megjelenhet az ételek címkéin: tejfehérje, tejpor, casein, Na-caseinát, K-caseinát, lactosérum, Citopánpor, savó, savópor stb.

Mi a tejfehérje-allergia és mi a tejfehérje-érzékenység?

Tejallergia, avagy tejfehérje-allergia alatt általában a tehéntej egyes fehérjéire adott allergiás reakciót értjük a szervezetben. Tejallergia akkor áll fenn, amikor a szervezet az elfogyasztott tejben lévő egy vagy több tejfehérjét allergénként azonosít, és ellene kóros immunválaszt ad.

A tejallergia a tehéntej valamely fehérje alkotórészével vagy alkotórészeivel (leggyakrabban kazein, ezen kívül β-laktoglobulin, α-laktalbumin) szembeni azonnali vagy késleltetett túlérzékenységi reakció. A tehéntej legfőbb allergén összetevői közé tartoznak a kazein fehérjecsalád tagjai és a tejsavófehérjék.

A tejfehérje-érzékenységet a tejben lévő fehérjék (pl. kazein) váltják ki. A tejfehérje intolerancia érzékenység, vagyis nem valódi allergiás reakció.

A panaszokat ez esetben is a tejfehérje fogyasztása okozza, azonban nem IgE ellenanyag termelődik a szervezetben, mint tejfehérje allergia esetén, hanem IgG típusú ellenanyag. Mivel intoleranciáról van szó, a tünetek jóval enyhébbek, mint a tejallergia tünetei.

Miért kerül szóba a mustár?

A mustármag és a mustárkészítmények nem tejtermékek, ezért a tejfehérje-mentes étrend szempontjából nem a mustár alapanyaga, hanem az adott termék teljes összetétele a döntő. Majonéz és egyéb üveges kész mártások tejfehérjét tartalmazhatnak.

A mustár gyakran összetett termék: tartalmazhat vizet, ecetet, mustármagot, sót, cukrot, fűszereket, sűrítőanyagokat és egyéb összetevőket. A tejfehérje-allergiás személy számára ezért nem elegendő pusztán a „mustár” megnevezést figyelni, a konkrét címkét is át kell olvasni.

A tejfehérje jelenléte feldolgozott élelmiszerekben többféle néven jelenhet meg, és nemcsak a tej, a tejpor vagy a tejszín megnevezését kell keresni. A címkéken kazein, savó, laktalbumin vagy tejpor néven is szerepelhet, és minden formáját kerülni kell.

Fogyasztható-e mustár tejfehérje-allergia esetén?

Igazolt tejfehérje-allergia esetén csak olyan mustár fogyasztható, amelynek összetevői között nem szerepel tej, tejpor, tejsavó, savópor, kazein, kazeinát, laktalbumin vagy más tej eredetű összetevő. A termék akkor sem tekinthető automatikusan biztonságosnak, ha a neve alapján egyszerű mustárnak tűnik.

A kezelés alapvető módja továbbra is az allergén, azaz a tejfehérje kiiktatása az étrendből. Szigorú tejmentes diéta esetén kerülni kell nemcsak a tejet, de minden tejből készült ételt, gyógyszert, táplálékkiegészítőt és tápszert is.

A táplálkozásból az összes olyan terméket is ki kell zárni, amelyre rá van írva, hogy tejet nyomokban tartalmaz. A konyha- és élelmiszer-ipari technológiának is hatása van az allergének allergiás reakció kiváltó képességére (allergenitására).

Ha egy mustáros terméknél tejfehérje szerepel az összetevők között, vagy a címke szerint tejjel szennyeződhet, tejfehérje-allergia esetén nem javasolt a fogyasztása. Ha a címke nem egyértelmű, a terméket biztonságosabb elkerülni, amíg szakember vagy a gyártó pontos információt nem ad.

Mustár, majonéz és kész szószok

A mustáros majonézek, salátaöntetek, hamburgerszószok, szendvicskrémek, mártások és pácok összetétele jelentősen eltérhet. Majonéz és egyéb üveges kész mártások tejfehérjét tartalmazhatnak.

Tejfehérjét tartalmazhatnak a sós- és édesipari termékek (péksütemények, egyes kenyérfélék, chipsek, csokoládék), húskészítmények (felvágottak, sonkák, virslik, szalámik) és a félkész vagy kész termékek többsége is. Vigyázni kell a levesporokkal, a snackekkel, az ételízesítőkkel, sőt a nővényi tejszínhabokkal, valamint figyelni kell az üdítőitalokra is.

Ez a mustáros ételeknél azért fontos, mert a reakciót nem feltétlenül maga a mustár okozza, hanem a hozzá kevert szósz, a húskészítmény, a péksütemény vagy az előre elkészített étel valamely tej eredetű összetevője.

Mit kell keresni a címkén?

Vásárlás során javasolt mindig figyelmesen végigolvasni a vásárolt készételek, illetve a felhasznált alapanyagok összetételét. Egy bevált termék esetén is érdemes félévente ellenőrizni az összetevőket, hiszen a gyártás folyamata, helye változhat.

• tejfehérje
• tej
• tejpor
• tejszín
• tejföl
• savó
• savópor
• tejsavófehérje
• kazein
• kazeinát
• Na-caseinát
• K-caseinát
• laktalbumin
• lactosérum
• Citopánpor

Az EU-s szabályozás szerint a csomagolt élelmiszerek címkéjén, valamint a vendéglátóhelyek étlapján is kötelező feltüntetni a tejet, mint a 14 jelölésköteles allergén egyikét. A tej és a laktóz általában a 7-es számmal van megjelölve - de mindig érdemes alaposan átnézni a címkét!

A „laktózmentes” jelölés önmagában nem jelenti azt, hogy a termék tejfehérjementes. A laktózmentes termékekben a tejcukrot bontják le vagy távolítják el, miközben a tejfehérjék továbbra is jelen lehetnek.

Tejfehérje-allergia és laktózérzékenység: nem ugyanaz

Noha a köztudatban gyakran összekeveredik a két fogalom, érdemes hangsúlyozni, hogy a tejallergia és a laktózérzékenység két teljesen különböző állapot. Előbbi egy immunológiai eredetű, akár életveszélyes állapotot előidéző betegség, míg utóbbi egy emésztőrendszeri eredetű zavar.

Laktózintolerancia esetén a szervezet nem tudja kellően megemészteni a tejben és tejtermékekben előforduló tejcukrot, avagy laktózt, mert nem elégséges az azt lebontó laktáz enzim termelődése a vékonybélben. Mindez olyan tüneteket okozhat, mint a bélgázosság, hasmenés és alhasi fájdalom.

A laktózérzékenység tünetei jellemzően a tej vagy tejtermékek fogyasztását követően, 30 perctől akár két órán belül is jelentkezhetnek. Ide tartozik a puffadás, hasi fájdalom, görcsök, fokozott gázképződés, hasmenés és esetenként hányinger.

A tejfehérje-allergia tünetei a tej fogyasztása után gyorsan, akár perceken belül, de előfordulhat, hogy csak órákkal később jelentkeznek. A panaszok között szerepelhetnek bőrkiütések (csalánkiütés, ekcéma, bőrpír), emésztőrendszeri tünetek (hányás, hasmenés, puffadás, hasi fájdalom), illetve légzőszervi panaszok (nehézlégzés, köhögés, orrfolyás).

Tejallergia esetén ezzel szemben a betegség tünetei legtöbbször kis mennyiségű tej bevitelét követően is kialakulnak, vagy súlyos formában, vagy a mennyiséggel arányos mértékben. Laktózintolerancia esetén a laktózmentes mustár vagy más laktózmentes termék csak akkor lehet megfelelő, ha valóban a tejcukor okozza a panaszokat, nem pedig a tejfehérje.

A tejfehérje-érzékenység tünetei

A tejfehérje-allergia tünetei egyénenként nagyon változóak. Ezek változatosak lehetnek: hasfájás, has puffadás, hasmenés, véres széklet, hányás, különböző bőrtünetek, rekedtség, fulladás, lassú gyarapodás, székrekedés stb.

Azonnali reakció esetén a tünetek a tej bevitelét követő egy órán belül jelentkezhetnek, például testszerte kialakuló csalánkiütés, nehézlégzés, köhögés, zihálás, az ajkak és a száj környékén fellépő viszkető, bizsergő érzés, az ajkakon, a nyelven és a gégében kialakuló vizenyő (ödéma), hányás, valamint súlyos esetben anafilaxia formájában.

A nem IgE-mediált reakció lassabban, néhány óra vagy nap leforgása alatt produkál olyan tüneteket, mint a hasmenés, alhasi görcsök, véres széklet (hematoekézia) és csecsemőknél a gyakori, nyilvánvaló kiváltó ok nélküli sírás (kólika).

A tejfehérje vagy kazein intolerancia tünetei az alábbiak: puffadás, teltségérzet, hasi fájdalom, ekcéma, vörös foltok a bőrön, fejfájás, hangulatzavar, hasmenés vagy székrekedés. A tejfehérje érzékenység ún. késői reakció, a tünetek csak órákkal a tejtermékek fogyasztása után lépnek fel.

Mi a teendő, ha mustár fogyasztása után jelentkezik panasz?

Ha mustáros étel után rendszeresen tünetek jelentkeznek, nem lehet kizárólag a panasz alapján eldönteni, hogy a mustár, a tejfehérje, a laktóz vagy egy másik összetevő okozza-e a problémát. A tünetek nem étel specifikusak, tehát egyfajta allergén többféle tünetet is okozhat, és ugyanazt a tünetet akár többféle allergén is kiválthatja.

Érdemes feljegyezni, hogy milyen terméket fogyasztott, milyen mennyiségben, mikor jelentkeztek a tünetek, és pontosan milyen panaszok alakultak ki. Különösen fontos a termék csomagolását, összetevőlistáját és allergénjelölését is megőrizni.

Ha rendszeres hasi panaszaink vannak, fejfájás, hangulatzavar, ekcémás tünetek, akkor forduljunk gasztroenterológus orvoshoz, aki elsőként alaposan ki fog kérdezni a tüneteinkről. Tejfehérje-allergia gyanúja esetén allergológus szakembert javasolt felkeresni.

Mielőtt azonban valaki kizárólag a tünetei alapján tejmentes diétába kezdene, fontos utánajárni, hogy valójában mi okozza a panaszait. Az orvosi diagnózis nélküli, indokolatlan megszorítások tápanyaghiányhoz és félrevezető következtetésekhez vezethetnek.

A tejfehérje-allergia kivizsgálása

A diagnózis alapját a tünetelőzmények kikérdezése és fizikai vizsgálat képezi. Ugyancsak hasznos támpontot nyújthat a bőrpróba, avagy Prick-teszt, amelynek során apró karcolást ejtenek az alkar bőrén, majd a potenciális allergént tartalmazó oldatot cseppentenek a sebre.

Allergiára utal, ha ezt követően 15-20 percen belül bőrreakció, csalánkiütéses göb alakul ki az érintett területen. Szintén segítheti a diagnózist az IgE antitestek szintjének vérből történő laboratóriumi kimutatása.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy sem a Prick-teszt, sem a laborvizsgálat nem tekinthető önmagában perdöntőnek tejallergia esetében. Egyik sem igazolja minden kétséget kizáróan a betegség fennállását, ahogy a negatív eredmény sem zárja ki azt teljes mértékben.

A legbiztosabb diagnosztikai módszert táplálékallergiák gyanúja mellett ma az eliminációs diéta és az azt követő visszaterhelés jelenti. Ennek során először egy-egy élelmiszercsoportot ki kell zárni a beteg étrendjéből, megfigyelve, hogy javulnak-e a panaszai a változtatás hatására.

Amennyiben igen, majd az adott élelmiszercsoport fogyasztásához visszatérve ismét súlyosbodik az állapota, kimondható az allergia diagnózisa. Súlyos allergiás reakció, anafilaxia veszélye esetén visszaterhelés nem történhet, ezért ezt a vizsgálatot csak orvosi javaslatra és felügyelettel szabad elvégezni.

Nem minden tejallergiás reakció mutatható ki egyszerű tesztekkel - különösen a késleltetett típusú, nem-IgE mediált allergiák esetén a vérvizsgálat és Prick-teszt is negatív lehet. Ilyen gyanú esetén a táplálkozási napló vezetése hasznos: a beteg leírja, mit fogyasztott és milyen tünetei voltak, így az orvos összefüggést kereshet a tejtartalmú ételek és a panaszok között.

Mustár használata tejmentes étrendben

Ha a kivizsgálás alapján valóban tejfehérje-mentes étrend szükséges, a mustár beilleszthető lehet, ha a kiválasztott termék tejfehérjétől mentes és a címke alapján megfelel az egyéni biztonsági követelményeknek.

A tejtermékek helyettesítésére alkalmas a rizs, zab, köles, kókusz, mogyoró, mandulaitalok, illetve az ezekből készült “tejszín” és desszertek, növényi sajtok. Ezek jó része kalciummal is dúsított.

Fogyasztható termékek: húsok: sertés, baromfi (csirke, pulyka, liba, kacsa), nyúl, halhús; tojás; tejmentes kenyérfélék és péksütemények; zöldségek, gyümölcsök.

A mustáros szendvics vagy saláta biztonságosságát ezért nemcsak a mustár, hanem az összes felhasznált összetevő határozza meg. A kenyér, a felvágott, a margarin, a majonéz, a növényi krém és a kész salátaöntet is tartalmazhat tejfehérjét.

Gyermekek, csecsemők és szoptató édesanyák

A tejfehérje-allergia jellemzően a születést követő első hónapok során jelentkezik először, általában a gyermek hat hónapos kora előtt. A tejfehérje-allergia kialakulhat csecsemőkorban, a szoptatás időszakában vagy később a tehéntej bevezetésekor.

Tehéntej-allergiás csecsemőknél az anyatejes táplálás nem ellenjavallt. Fontos azonban, hogy az édesanya étrendjéből száműzni kell a tejfehérjét tartalmazó élelmiszereket, amennyiben gyermeke tejallergiás, mert azokat fogyasztva az allergén tápanyagok az anyatejben is megjelenhetnek, majd allergiás reakciót provokálhatnak a kicsinél.

Ez nem minden esetben következik be. Fontos lehet, hogy a szoptató anya is szigorú tejmentes diétát tartson, mivel a tejfehérje kiválasztódik az anyatejbe, de erről egyeztessen orvosával, mert nem minden esetben indokolt a megszorító diéta.

Tápszeres babáknál hipoallergén tápszert kell választani. Ha a tünetek továbbra is fenn állnak, akkor tápszeres táplálásra kell átállni (hidrolizált csecsemőtápszerek).

A tejfehérje allergiás gyermekek hozzátáplálását ugyan úgy meg kell kezdeni a 6. hónap környékén. A tejfehérje további teljes kiiktatásával.

A tejfehérje-allergia és a keresztreakciók

Ezzel együtt más emlősök tejének fogyasztása is kiválthat ilyen immunválaszt, beleértve például a kecsketejet, juhtejet. A tejallergiások szinte mindig allergiások a tehéntejre, de a benne található fehérjék hasonló szerkezete miatt jellemző a keresztallergiás reakció kecske-, juh- és bivalytej fogyasztásra is, ritkábban a ló- és szamártejre.

Az izolált kecske- és juhtej-allergia rendkívül ritka. A tejfehérje-allergiában szenvedők számára a kecske- vagy juhtej fogyasztása is kerülendő a keresztreakciók miatt, ezért ezek nem tekinthetők a tehéntej alternatívájának.

A keresztreakció miatt gondot okozhat a marha- és borjúhús. Vörös áruk (párizsi, krinolin, szafaládé, virsli), májkrémek, húskonzervek marhahúsból készülhetnek, vagy állományjavítóként tejfehérjét használhatnak, ezért az élelmiszer címkét minden esetben meg kell nézni.

Anafilaxia esetén azonnali segítség szükséges

Súlyos allergiás reakció, anafilaxia gyanúja esetén azonban feltétlenül mentőt kell hívni! Tünetként anafilaxiára figyelmeztethet a szorító mellkasi érzés, nehézlégzés, légszomj, zihálás, nyelési nehézség, szédülés és eszméletvesztés, vérnyomáscsökkenés.

Anafilaxia során a teljes szervezetet érintő, életveszélyes tünetek alakulnak ki: a vérnyomás hirtelen zuhan (sokk), a légutak beszűkülnek és a torok nyálkahártyája megduzzad, ami fulladáshoz vezethet, a bőrön pedig gyakran kiterjedt vörösség vagy csalánkiütés észlelhető.

Anafilaxiás reakció gyanúja esetén azonnal mentőt kell hívni (112), és ha van adrenalin injekció (Epipen vagy más autoinjektor), azt haladéktalanul be kell adni a combizomba. Az adrenalin hatása átmeneti: segít megakadályozni a keringés összeomlását és csökkenti a légúti duzzanatot, de mindenképpen kórházi ellátásra van szükség.

Amennyiben ismert, hogy a betegnél fennáll a súlyos anafilaxia kockázata, a kezelőorvos adrenalinjekciót írhat fel. Az előre feltöltött autoinjektort a betegnek mindig magánál kell tartania, szükség esetén pedig azonnal be kell adni a comb külső részébe, majd megvárni a mentők kiérkezését.

Táplálkozási szempontok tejmentes étrendben

Mivel a tejmentes étrend a kalcium- és D-vitamin-bevitel csökkenésével járhat, fontos, hogy ezeket más forrásból pótoljuk. Javasolt dietetikussal konzultálni arról, hogy milyen alternatívákkal lehet kiváltani ezeket, elkerülve a tápanyaghiányok kialakulását, különös tekintettel a kalciumra és D-vitaminra.

Kiváló alternatívák a kalciummal dúsított növényi italok, például mandulatej, rizstej vagy zabtej, valamint a zöld leveles zöldségek, diófélék és magvak. Szükség esetén étrend-kiegészítők is segíthetnek a megfelelő tápanyagbevitel biztosításában a tejfehérje-allergiával élők számára.

A kalciummal dúsított növényi alapú italokban a szervetlen kalcium-sók csak részben szívódnak fel. Olyan termékeket válassz, amelyek szerves kalciumformát tartalmaznak, például trikalcium-citrátot.

Fontos, hogy a szójaalapú termékeket inkább kerülje, mert a szója is kiválthat allergiás reakciót. A növényi italok kiválasztásakor ezért nemcsak a tejfehérje hiányát, hanem az egyéb allergéneket és a tápértéket is figyelembe kell venni.

Meddig tarthat a tejfehérje-allergia?

A csecsemő- és gyermekkori tejallergia prognózisa általában véve jó. Egyéves korára az érintett gyerekek mintegy felénél kialakul tolerancia a panaszokat okozó allergénnel szemben, hatéves korra pedig mintegy 90 százalékuk tünetmentesen tud tejet és tejtermékeket fogyasztani.

A kisgyermekek fele (40-60%) 3 éves korára kinövi az allergiát, másik részüknél elhúzódik kisiskolás- vagy kamaszkorig. A kisgyermekkorban tejallergiás gyerekek 5-10%-a marad allergiás felnőttkorában is.

Az azonnali allergiás reakcióval járó típusban gyakoribb, hogy élethosszig megmarad, míg a késleltetett típus a legtöbb esetben kinőhető. Ritkán, de előfordulhat kamasz- vagy felnőttkorban megjelenő tejfehérje-allergia is.

Mivel a tejallergia az esetek többségében nem jelent végleges állapotot, időről időre felül kell vizsgálni az ételallergiás gyermeket. A tejtartalmú ételek újbóli bevezetését azonban kizárólag orvosi javaslatra és felügyelettel szabad megkísérelni.

tags: #tejfeherje #erzekenyseg #mustar