A kertvárosi óvoda védőnői szolgálati egységének átalakítása egyszerre jelent szervezeti, jogi, infrastrukturális és szakmai feladatot. A cél olyan, önállóan működő, korszerű és a gyermekek, a várandós anyák, valamint a családok számára könnyen hozzáférhető védőnői egység kialakítása, amely illeszkedik az egészségügyi alapellátás átalakuló rendszeréhez.
Az új egység kialakításánál biztosítani kell a védőnői szolgáltatás folyamatos működését, az egészségfejlesztési és megelőzési feladatok ellátását, a megfelelő szakmai minimumfeltételeket, valamint az óvodával és a gyermekorvosi ellátással való együttműködést.
A védőnői szolgálat átalakításának háttere
Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIII. törvény az egészségügyi ellátórendszer megújításával kapcsolatos szabályokat tartalmaz tovább szűkítve a települési önkormányzatok által ellátott feladatok körét. A módosítás - egyebek mellett - állami hatáskörbe telepíti az egészségügyi alapellátási praxiskörzetek kialakítását, az ügyeleti rendszer működtetését és a védőnői szolgálat fenntartását.
Az állam tehát belép a települési önkormányzatok mellé az egészségügyi alapellátás megszervezésébe is. A védőnői ellátás biztosításáért a Kormány által rendeletben kijelölt állami intézményfenntartó szerv - az irányító vármegyei intézmény útján - felelős azzal, hogy az ellátás jogszabályban előírt tárgyi feltételeit az állam a települési önkormányzattal kötött megállapodás útján is biztosíthatja.
Az egészségügyi átalakítások a védőnőket is utolérik, mivel 2023. július 1-jén lép életbe az a törvénymódosítás, amelynek értelmében a védőnők feletti munkáltatói jogokat többé nem az önkormányzatok fogják gyakorolni, hanem a védőnők ezentúl a megyei irányító kórház alkalmazottai lesznek.
A hatósági felügyeletet a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a szakmai irányítást pedig az Országos Kórházi Főigazgatóság látja majd el. A magyar védőnői rendszerben az eddigi 2600 munkáltatóhoz képest a jövőben így mindössze 23 lesz.
A védőnők szerepe az egészségügyi alapellátásban
Az egészségügyi főiskolai karon védőnői oklevelet szerzett, vagy azzal egyenértékűnek elismert oklevéllel rendelkező védőnők jogosultak a területi védőnői ellátás nyújtására. A védőnők rendkívül széleskörű feladatokat látnak el a település egészségügyi rendszerében, mellyel hozzájárulnak a felelős családtervezéshez, az anyák, illetve gyermekeik védelméhez, emellett lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezésében is szerepet vállalnak.
A védőnők látják el külön jogszabályban foglalt rendelkezések szerint a várandós anyák gondozását, továbbá az iskolai és óvodai védőnői szolgáltatást is. Az egészségügyi alapellátás biztosítja, hogy a beteg a lakóhelyén, illetve annak közelében hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, folyamatos egészségügyi ellátásban részesüljön, nemétől, korától és betegsége természetétől függetlenül.
Az egészségügyi alapellátás feladatai közé tartozik az ellátott lakosságra vonatkozó, a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló ellátás, az egyén egészségi állapotának figyelemmel kísérése, egészségügyi felvilágosítása, nevelése, egészségfejlesztése és egészségtervezésének támogatása.
A megelőző ellátások körében különösen fontos a család- és nővédelmi gondozás, a mentálhigiénés megelőzés és gondozás, valamint a gyermek- és ifjúság-egészségügyi gondozás. A megelőző ellátások keretében az állam szűrővizsgálatokat szervez, amelyek igénybevételét jogszabály kedvezményekkel ösztönzi.
A védőnői rendszer átalakulása
A törvénymódosítást megelőzően a védőnők feletti munkáltatói jogokat az önkormányzatok gyakorolták. A védőnői rendszer tehát eddig sokkal nagyobb teret biztosított a települések számára, hogy különböző juttatásokkal odacsábítsák a rátermett és tettre kész védőnőket.
Ilyen juttatás lehetett a szolgálati lakás vagy gépjármű biztosítása. Leegyszerűsítve tehát eddig az önkormányzatok üzemeltették a védőnői szolgálatot, amit ezek után az állam fog működtetni.
A hivatalos kormányzati célkitűzés az egységes védőnői szolgálat megteremtése, az egységes szakmai színvonalú ellátás, illetve az önkormányzatok tehermentesítése. Az iskolai védőnők, mintegy 890 fő, 2024. január 1-jétől kerülnek át a megyei intézményekhez.
A védőnők szakmai irányítását az Országos Kórházi Főigazgatóság, míg hatósági felügyeletét a Nemzeti Népegészségügyi Központ látja majd el. A védőnők feletti munkáltatói jogköröket a jövőben tehát a megyei irányító kórház vezetői fogják gyakorolni.
A változás fő elemei
| Terület | Az átalakítás lényege |
|---|---|
| Munkáltató | A megyei irányító kórház |
| Szakmai irányítás | Országos Kórházi Főigazgatóság |
| Hatósági felügyelet | Nemzeti Népegészségügyi Központ |
| Védőnői körzet | A védőnői körzetek nem változnak |
| Munkavégzés helye | A védőnők ugyanazon a helyen végzik a tevékenységet |
| Informatikai rendszer | Az egységesítés fokozatosan történik |
| Kamarai tagdíj | A kórházak átvállalják a fizetését |
A többség ugyanott marad, és ugyanazt fogja csinálni - tájékoztatta az Országos Kórházi Főigazgatóság a MedicalOnline-t a védőnői rendszer folyamatban lévő átalakításának részleteiről. A védőnői körzetek nem változnak, így a kinevezés arra a területi védőnői körzetre vonatkozik majd, ahol az érintett jelenleg is ellátja a feladatát.
A védőnők munkája ettől nem változik, ugyanabban a körzetben, ugyanazon a helyen végzik a tevékenységet, és továbbra is részt vehetnek a közösségi élet olyan területein, amelyet az önkormányzatok fontosnak tartanak.
A kertvárosi óvoda védőnői szolgálati egységének fejlesztési céljai
A kertvárosi óvoda védőnői szolgálati egységének átalakítását az óvodai gyermek-egészségügyi feladatok, a megelőző ellátások és a családokat támogató szolgáltatások összehangolt biztosítása indokolja.
Az átalakítás célja olyan szolgálati egység létrehozása, amelyben a védőnők önálló rendelővel, megfelelő várótérrel, korszerű eszközökkel és a csoportos egészségfejlesztési programok megtartására alkalmas helyiséggel rendelkeznek.
A fejlesztésnek támogatnia kell a jó minőségű közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítását, az egészségügyi ellátórendszer eredményességének és hatékonyságának, valamint prevenciós funkciójának fejlesztését.
A korszerűsítés hozzájárulhat a gyermekek egészségi állapotának javításához, a fizikai és mentális egészség növeléséhez, a területi egészség-egyenlőtlenségek csökkentéséhez, valamint az egészségügyi rendszerhez való hozzáférés lehetőségeinek javításához.
Önálló védőnői egység az óvodai környezetben
Csősz Katalin az Okfő védőnői szakmai osztályának osztályvezetője elmondta, hogy meglátása szerint az lenne az ideális, ha a védőnői szolgálat önálló egység lenne a kórházakon belül.
Ez az elv a kertvárosi óvoda esetében is alkalmazható: a védőnői szolgálati egység szervezetileg elkülönülten, ugyanakkor az óvodával és az egészségügyi alapellátás többi szereplőjével együttműködve működhet.
Az önálló egység kialakítása lehetővé teszi, hogy a védőnők saját rendelőben fogadják a gyermekeket és a szülőket, megfelelő körülmények között végezzék a szűrővizsgálatokat, valamint zavartalanul szervezzék meg az egészségfejlesztő programokat.
A helyiségek kialakításának szempontjai
Az épület jelen műszaki állapotában nem alkalmas a tervezett egészségügyi alapellátások befogadására. Alaprajzi elrendezése sem megfelelő, így teljeskörű átalakítása szükséges.
Új helyiségeket kell kialakítani, a helyiségkiosztásban a tervező a vonatkozó szakmai és jogszabályi előírásokat, ajánlásokat követve tervezett.
A védőnői szolgálati egység alapvető helyiségei a következők lehetnek:
- önálló védőnői rendelők;
- gyermekek és szülők fogadására alkalmas váróhelyiség;
- vizsgálatok és státuszfelmérések elvégzésére alkalmas helyiség;
- zárható irattároló és adminisztrációs terület;
- eszköz- és szertárraktár;
- csoportos egészségfejlesztésre alkalmas multifunkciós terem;
- megfelelő higiénés és kiszolgálóhelyiségek;
- akadálymentesen használható közlekedési útvonalak.
Az új rendelő és védőnői szolgálat alapvető működéséhez szükséges eszközök, berendezések, bútorok beszerzése is a projekt részét képezi. A szolgálat alapeszközei mellett biztosítani kell a prevenciós eszközöket is.
A multifunkciós helyiség szerepe
Az épületben lehetőség nyílik egészségfejlesztési feladatok ellátására, megelőző ellátások nyújtására alkalmas helyiségek kialakítására is, mely egészségügyi szolgáltatás kapcsolódna mind a védőnők, mind pedig a házigyermekorvos prevenciós munkájához.
Ennek érdekében kialakításra kerül egy multifunkciós helyiség, ahol várandóstorna, szülőszerepre felkészítő csoportfoglalkozások, kismamáknak, csecsemőknek, gyermekeknek szóló csoportos egészségfejlesztő programok is megtarthatók lesznek.
Mindemellett a helyiség arra is alkalmas lesz, hogy alkalmi vagy rendszeres szűrővizsgálatok is megtarthatóak legyenek az épületben. A multifunkciós teremhez kapcsolódóan szemléltető és demonstrációs eszközök is szükségesek.
A várandós tornához kapcsolódóan szükségesnek mutatkozik egy szertár-raktár kialakítása is, ahol a várandós torna eszközeit, illetve a prevenciós eszközöket zártan lehet tárolni.
Akadálymentesítés és épületbiztonság
Az épület nem akadálymentes, így a belső akadálymentesítés a projektben meg lesz oldva, illetve a beteg oldali külső akadálymentesítés is.
Az egészséges oldali akadálymentesítés, a rámpa és lift kialakítása, a kapcsolódó fejlesztési lehetőségekhez igazodva, ennek keretei között lesz megoldva.
A védőnői szolgálati egység kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a gyermekekkel érkező szülők babakocsival, kisgyermekkel vagy mozgásukban korlátozott hozzátartozóval is igénybe vehetik az ellátást.
Kapcsolat az óvodai és gyermekorvosi ellátással
A védőnői szolgáltatás az óvodai és gyermekorvosi ellátással szoros együttműködésben működik. A gyermekvédelmi jelzőrendszer részeként a gyermek veszélyeztetettségét jelezni kell a család- és gyermekjóléti szolgálatnak, valamint a jogszabályban meghatározott esetekben hatósági eljárást kell kezdeményezni.
A gyermeket ellátó háziorvos, házi gyermekorvos és a gyermek lakóhelye szerint illetékes területi védőnő köteles egymással együttműködni és egymást kölcsönösen írásban haladéktalanul, de legkésőbb 72 órán belül tájékoztatni a nyilvántartásba vétellel az alapellátás megkezdéséről, a fokozott gondozást igénylő esetekről, valamint a nyilvántartás megszűnésével az alapellátás befejeződéséről.
A gyermeket ellátó háziorvos, házi gyermekorvos köteles haladéktalanul, de legkésőbb 72 órán belül írásban visszajelzést adni a lakóhely szerint illetékes területi védőnő számára az életkorhoz kötött kötelező védőoltás megtörténtéről, illetve annak elmaradásáról és indokáról.
Visszajelzést kell adni a szűrővizsgálatok során a területi védőnő által a háziorvos felé jelzett észlelt elváltozás kivizsgálásának megtörténtéről és annak eredményéről is.
A védőnők munkajogi helyzete
A legmarkánsabb módosítás, hogy védőnői tevékenység kizárólag egészségügyi szolgálati jogviszonyban végezhető majd. Mivel a védőnők jogviszonya az átalakítás nyomán folyamatos marad, annak, aki nem írja alá az új szerződését, nem jár végkielégítés.
Vállalkozói formában 370 területi, és 136 iskolai védőnői szolgálat működik, azonban ilyen formában a jövőben nem működhetnek. Vállalkozóként azok sem alkalmazhatóak, akik nyugdíj után folytatják a védőnői tevékenységet, nekik az OKFŐ ad majd továbbfoglalkoztatási engedélyt.
Az új munkaköri leírást az irányító kórház készíti majd el, az OKFŐ Védőnői Szakmai Osztályának mintadokumentuma alapján. A jövőben a megyei intézmény adja ki a szabadságokat és határozza meg a helyettesítések rendjét és annak díjazását.
Itt döntik el a továbbképzésre rendelkezésre álló napok számát is, a védőnők évenkénti minősítését pedig a vármegyei kollegiális védőnői mentor végzi majd, amelyet a munkáltató hagy jóvá.
Bérek és önkormányzati juttatások
A védőnőket már a tavalyi év elején rosszul érintette, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság Önkormányzatokhoz szétküldött tájékoztató levele alapján elvesztettek három bérkiegészítést a béremeléssel egy időben.
Ezzel a kommunikált 21 helyett csupán 6-8 százalékkal nőtt a bérük, vagyis reálértéken a ténylegesen hazavitt összeg stagnált, vagy csökkent. A védőnők ügyében illetékes Országos Kórházi Főigazgatóság nyilatkozata szerint a 2023. július 1-jétől integrált védőnők az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti bértáblázat alapján kapják majd az alapbérüket, a pótlékrendszer változtatása nélkül.
Nem járnak automatikusan a jövőben azok a pótlékok és béren kívüli juttatások, amelyeket az önkormányzatok eddig biztosítottak a védőnőknek. Hogy a jövőben kap-e cafetériát, vagy ruhapénzt a védőnő, arról ugyancsak az új munkáltató dönt majd.
Az önkormányzati juttatások elvesztését is reális veszélynek tartja Szalainé, aki tud olyan védőnőről, aki eddig szolgálati lakásban lakott, és akinek már mondták is, hogy erre a jövőben nem lesz lehetőség.
Természetesen léteznek olyan önkormányzatok is, ahol már biztosították a védőnőt arról, hogy helyi rendeletmódosítással lehetővé teszik a további lakhatását. A juttatások összértéke egyes esetekben akár a havi 100-120 ezer forintot is elérheti - és attól tartanak, hogy most ez el fog tűnni.
Mindenképpen kedvezőnek mondható, hogy az új rendszerben a kórházak átvállalják a védőnőktől a kamarai tagdíj fizetését, s tervben van a területi pótlék 15-ről 50 százalékra való növelése is.
Az önkormányzatok megmaradó feladatai
A jogszabály nem vonja el teljes mértékben az önkormányzatok jogköreit. Az önkormányzatoknak joguk lesz ahhoz, hogy tájékoztassák őket a történésekről, vagyis, hogy az állami intézményfenntartó tájékoztatásul megküldje az önkormányzatnak a védőnői ellátás megszervezésével összefüggő, a személyi és a tárgyi feltételek megteremtésére vonatkozó döntéseket.
A törvénymódosítás indoklásában az is szerepet kapott, hogy mivel lakosságközeli ellátásról van szó, a települési önkormányzatok együttműködése továbbra is nélkülözhetetlen.
Az illetékes Országos Kórházi Főigazgatóság szerint a munkavégzés helyéül szolgáló ingatlant továbbra is az önkormányzat biztosítja, azonban a szakmai minimumfeltételeket a szolgáltatónak és a munkavégzéshez szükséges feltételeket a munkáltatónak kell biztosítania, amely ez esetben a vármegyei irányító kórház.
A jogszabályi rendelkezések nem zárják ki annak lehetőségét, hogy az önkormányzat támogassa a védőnőt, így például a szolgálati lakás további használatával vagy egyéb támogatásokkal. A béren kívüli juttatások tekintetében az adott intézmény által nyújtott juttatásokat kaphatja a védőnő.
A működéshez szükséges tárgyi feltételek
A tanácsadók minimumfeltételeit és működtetését az irányító kórház és az önkormányzatok közösen biztosítsák - javasolja az OKFŐ, ám egyelőre nem született döntés arról sem, hogy a szükséges karbantartások, javítások költségeit ki viselje.
Az átadás-átvétel során jelezni kell a működéshez eddig biztosított eszközök költségeit vagy azok hiányát. A védőnői szolgálati egység átalakításakor ezért részletes eszközleltárt, helyiségjegyzéket és feladatmegosztást kell készíteni.
A munkavégzés helyéül szolgáló ingatlan használatának jogcímét és a fenntartás gyakorlati feltételeit is rögzíteni kell. Azon részletek viszont nem világosak még, hogy ezeket az önkormányzati helyiségeket milyen konstrukcióban használhatják majd.
Szervezeti és engedélyezési feladatok
A változtatások lebonyolításához a kórházaknak alapító okiratot kellett módosítani. Emellett módosítani kell az intézmények szervezeti és működési szabályzatán, valamint 18 800 működési engedély sorsát is tisztázni kell.
A jelenleg 4042, önkormányzati, intézményi, és egyetemi fenntartású területi védőnői szolgálatnál dolgozók hamarosan megkapják a működési engedélyük felmondását, ezzel egy időben vehetik kézhez kijelölésüket az új munkahelyükre.
Az OKFŐ, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, valamint a Miniszterelnökség közösen benyújtott rendelet módosítási javaslatában a működési engedélyek hivatalból történő megújítását kezdeményezte a könnyebb lebonyolítás érdekében.
A tanácsadók működési engedélyét nem kell kérvényezniük a védőnőknek, a működési engedély módosításának költségét pedig a megyei intézmények fizetik. Ugyancsak az új munkáltató feladata a finanszírozási szerződés megkötése a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel.
Informatikai és adminisztrációs átállás
Az aggodalmakkal ellentétben az egységes informatikai rendszer bevezetése nem július 1-jén történik meg. Az OKFŐ azt ígéri, hogy az átállást úgy szervezik majd, hogy az lehető legkisebb adminisztrációs terhet jelentse a védőnők számára.
A területen dolgozók 80 százaléka jelenleg a Stefánia nyilvántartó rendszert használja, de a paletta itt is meglehetősen heterogén. Országszerte 16 informatikai rendszerben rögzítenek adatokat, 1452 védőnő pedig még mindig papíralapon adminisztrál, így tehát elengedhetetlen az informatikai rendszer egységesítése.
A kertvárosi óvoda védőnői szolgálati egységében ezért olyan informatikai munkakörnyezetet kell kialakítani, amely alkalmas az elektronikus nyilvántartás vezetésére, a gyermekek adatainak biztonságos kezelésére és az egészségügyi szolgáltatókkal való kapcsolattartásra.
A védőnői szolgálat helyi jelentősége
Számos olyan település van ma Magyarországon, ahol a napi szinten elérhető egyetlen egészségügyi diplomás szakember a védőnő. A védőnő az alapellátásban dolgozik felsőfokú végzettséggel, és önállóan viseli a munkájával járó felelősséget.
A központosítással megnehezül a védőnő azon feladata, hogy a helyi problémákra helyi forrásokkal, helyi támogatottsággal tudjon reagálni. Ezért a kertvárosi óvoda működésében különösen fontos marad a helyi intézmények, az önkormányzat, az óvodapedagógusok, a gyermekorvosok és a családok együttműködése.
A lakosságközeli ellátás folyamatosságát az szolgálja, ha a szervezeti változás nem szakítja meg a már kialakult kapcsolatokat, és a védőnő továbbra is ugyanabban a körzetben, ugyanazon a helyen végzi a tevékenységét.
A kertvárosi óvoda védőnői egységének működési rendje
A kialakított egységben a védőnői szolgáltatásnak előre meghatározott rendelési és tanácsadási időben kell működnie. Az önálló rendelők lehetővé teszik, hogy a védőnők ne legyenek kénytelenek más egészségügyi szolgáltatás rendelési idejéhez igazodni.
A multifunkciós terem biztosíthatja a csoportos foglalkozások, az egészségnevelési alkalmak, a szülői tájékoztatók és a szűrővizsgálatok helyszínét. A helyiség használatának rendjét úgy kell kialakítani, hogy az ne akadályozza az egyéni védőnői tanácsadást.
A szolgálati egység működéséhez szükséges a helyettesítések rendjének, az eszközhasználatnak, az adatkezelésnek, a fertőtlenítésnek, a dokumentáció vezetésének és az óvodai együttműködésnek a szabályozása.
A megvalósítás fő lépései
- A meglévő épület és helyiségek műszaki, alaprajzi és akadálymentesítési vizsgálata.
- A védőnői szolgálat működéséhez szükséges helyiségek és funkciók meghatározása.
- Az önálló rendelők, a váró, a multifunkciós terem és a raktár kialakítása.
- A szakmai és jogszabályi előírások szerinti helyiségkiosztás elkészítése.
- Az egészségügyi alapellátás működéséhez szükséges bútorok és eszközök beszerzése.
- Az informatikai és adatbiztonsági feltételek megteremtése.
- A belső és beteg oldali külső akadálymentesítés megoldása.
- Az önkormányzat és az irányító vármegyei intézmény közötti együttműködés feltételeinek rögzítése.
- A működési engedély és a finanszírozási feltételek rendezése.
- A védőnői, óvodai és gyermekorvosi együttműködés gyakorlati rendjének kialakítása.
A védőnői szolgálati egység átalakításának akkor lehet tartós eredménye, ha az épületfejlesztés és a szervezeti átalakítás egymással összhangban valósul meg. Az önálló rendelők, a multifunkciós helyiség, a korszerű eszközök, az akadálymentes hozzáférés és az egységes szakmai működés együtt teremthetik meg a kertvárosi óvoda környezetében működő védőnői szolgálat megfelelő feltételeit.
tags: #kertvarosi #ovoda #vedonoi #szolgalati #egyseg #atalakitasa